Az épületek hőtechnikai tanúsítása

Átírás

1 Az épületek hőtechnikai tanúsítása Ismeretes: a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rögzítette az épületek energia tanúsításának feltételrendszerét. Ebben a Magyar Építész Kamarának és a Magyar Mérnöki Kamarának jelentős feladatai vannak. A következőkben ezeket foglaljuk össze. I. rész Megjelent a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. A rendeletből kiemelhető: 1. (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) az 50 m 2 -nél kisebb hasznos alapterületű épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre; c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; d) a hitéleti rendeltetésű épületre; e) a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre; f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre; g) azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m 3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki; h) a műhely rendeltetésű épületre; i) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre. (3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik érvényes energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó a) új épület építése; b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. 3. (1) Az 1. (3) bekezdés a) pontja esetében az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig). 9. (1) E rendelet szerinti tanúsítási tevékenységet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.), illetve az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer.) előírásainak megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakmagyakorló (a továbbiakban: tanúsító) végezheti, ha a Jr., illetve az Émer. előírásai szerint teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket. E szabály alól felmentés nem adható. 1

2 II. rész A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló, 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint megkezdi az épületenergetikai szakértői jogosultságok kiadását. A jogosultság kiadásának feltételei: Mérnöki vagy építész kamarai tagság, szakirányú végzettség, szakmai gyakorlat (1. sz. mellékletben) és a jogosultsági vizsga letétele (Előírások: a 2. sz. mellékletben, a jogosultsági vizsga témakörei: a 3. sz. mellékletben). A jogosultságot külön űrlapon szükséges kérni (4. sz. mellékletben). A jogosultsági vizsgára folyamatosan lehet jelentkezni a Területileg illetékes Kamaránál, jogosultság kérő űrlap kitöltésével és a benyújtandó dokumentumokkal. A vizsga időpontjáról postai úton, vagy ben értesítést küldünk. A jogosultsági vizsgadíjat, a vizsga napjáig kell befizetni. A vizsgadíjat a Magyar Mérnöki Kamarának a számlaszámra kell átutalással (nevet és számlázási címet szíveskedjenek feltűntetni!) vagy csekken befizetni. A jogosultsági vizsgadíj összege, akinek nem volt még jogosultsági vizsgája ,- Ft. Akinek volt már jogosultsági vizsgája azoknak, mivel csak a vizsga különös részéből kell vizsgát tenni: ,- Ft. A jogosultsági vizsga helyszínei: Magyar Építész Kamaránál: Budapesten, Magyar Mérnöki Kamaránál: Budapesten és - megfelelő számú jelentkező esetén - a megyeszékhelyeken. A jogosultság lehet teljes körű (ENt-Sz) és korlátozott (ENt-Szk). Teljeskörű szakértői jogosultság annak adható, akinek jelenleg más építésügyi szakértői jogosultság is adható lenne, így szükséges a szakirányú egyetemi végzettségének megszerzését követően 8 év szakmai gyakorlat. Korlátozott szakértői jogosultsághoz elegendő a szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzését követően megszerzett 1 év szakirányú szakmai gyakorlat. Mindkét jogosultsággal a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítását lehet végezni. A 104/2006. (IV. 28.) Korm. rend. szerinti szakértések végzése csak teljeskörű (nem korlátozott) jogosultsággal végezhető. A jogosultsági vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgarészen 70 % vagy feletti eredmény esetén a szóbeli vizsgarész alól a jelentkező felmentést kap. Aki viszont az írásbeli vizsgarészen nem ér el legalább 50 %-os eredményt, az csak ismételt sikeres írásbeli vizsga letétele után ismételt vizsgajelentkezés után tudja a vizsgát teljesíteni. A jogosultság a hőtechnikai tanúsítás elvégzésére teljeskörű. Szükséges a jogszabálynak megfelelő szakirányú felsőfokú végzettségnek megszerzését követően 1 év szakmai gyakorlat. A szakértői jogosultsággal minden épület energetikai tanúsítása végezhető. További kérdések felmerülése esetén a szakmai kamarák adnak felvilágosítást, a címek és elérhetőségek az interneten megtalálhatóak: Magyar Építész Kamara és területi építész kamarák: Magyar Mérnöki Kamara és területi mérnöki kamarák: Szakmai kérdések felmerülése esetén a Magyar Mérnöki Kamaránál felvilágosítást ad: Dr. Bánhidi László ( ) és dr. Ronkay Ferenc ( ). Vizsgaszervezés: Balogh Krisztina (06/ ) 2

3 1. sz. melléklet Mérnöki vagy építész kamarai tagság, a szakirányú végzettség és a szakmai gyakorlat Az évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról, azt írja elő az 1. (1) bekezdésben Törvény, kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött, építésüggyel kapcsolatos építésügyi műszaki szakértői, tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) - a (4) és (5) bekezdésben és az 52/A. -ban foglaltak kivételével - csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. A törvény 2 (3) bekezdés szerint több más feltétel mellett A kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél, vagy azzal egyenértékűnek elismert diploma. 26. (1) előírja: A tagfelvételi kérelmet írásban ahhoz a területi kamarához kell előterjeszteni, amelynek területén a tevékenységet folytató természetes személy lakóhelye van. Jelen esetre a szakmai kamarák szakirányú végzettségnek tekintik a következő egyetemi vagy főiskolai végzettségeket: - energetikai mérnöki, - építészmérnöki, - építőmérnöki, - gépészmérnöki, - villamosmérnöki, - más mérnöki végzettségekre vonatkozó feltételek rövidesen kidolgozásra kerülnek. A szakirányú végzettségről a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet melynek címe: a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól, megállapítja: 3. (2) A településtervezési, az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapítása során - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - szakirányú a) a legalább 5 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú, b) a legalább 4 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű, valamint c) a legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű oklevéllel - esetenként az oklevél mellékletével, illetve leckekönyvvel - tanúsított végzettség, amelynek képzési célja, illetve az oklevél szintje szerinti kreditpontokban (vagy félévórákban) meghatározott követelményt kielégíti. (5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti, illetve ezzel egyenértékű végzettség tekinthető szakirányúnak: a) az építésügyi műszaki szakértői a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint településtervezési szakági, továbbá a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tartószerkezeti tervezési jogosultság megállapítása, valamint (6) A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti végzettség az építésügyi-műszaki szakértői jogosultság, valamint vezető tervezői cím megállapításánál akkor szakirányú, ha az adott szakterületen nincs magasabb szintű képzés. (7) Az építésügyi igazgatási és a korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő a (2) bekezdés szerinti végzettségű. (8) Ha a végzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve annak a (2) bekezdés szerinti - a szakmagyakorlási jogosultságot megalapozó - szintje nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányáról a (9) bekezdésben meghatározott, az országos szakmai kamara által működtetett bizottság jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során, amelyet a jogosultság megállapításakor a területi kamara kötelezően figyelembe vesz. 3

4 4. (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően, a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelő a) településtervezői, b) építészeti műszaki tervezési és ahhoz esetenként kapcsolódó, c) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói, d) felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói, e) építésügyi-műszaki szakértői, f) építési műszaki ellenőri, g) felelős műszaki vezetői, h) beruházás lebonyolítói, i) építésügyi igazgatási, j) az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, k) tájvédelmi igazgatási tevékenység folytatásának időtartamát, valamint a (7) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) Szakmai gyakorlati időként figyelembe vehető továbbá a szakirányú akkreditált a) kiegészítő képzés - a 3. (3) bekezdésének b) pontja és a 19. (3) bekezdésének b) pontjában említett képzés kivételével -, b) posztgraduális képzés, c) a szakmai kamara által elismert mesterképzés (mesteriskola stb.) elvégzésének időtartama is. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő c) az építészeti-műszaki és településtervezési vezető tervezői címhez, és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításához ca) a 3. (2) bekezdésének a) pontja szerinti végzettség esetén 8 év; cb) a 3. (2) bekezdésének b)-c) pontjai szerinti végzettség esetén 10 év; d) 1 év, a 3. szerinti végzettségű korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő esetén. (8) Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításánál a (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalma - a (9) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az (1) bekezdésben felsorolt, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenységekkel, illetve ezek egyikével igazolható. 4

5 2. sz. melléklet Jogosultsági vizsga letételére vonatkozó előírások A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet szerint: (1) A jogosultsági vizsgát - amely a szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek, továbbá építésügyi műszaki szakértők esetében építésügyi műszaki szakértői szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása - az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint az országos szakmai kamarák bonyolítják le. (2) A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét e rendelet 4. melléklete tartalmazza. (7) A jogosultsági vizsga díja Ft, amelyből a vizsga általános részének díja Ft. A jogosultsági vizsga - sikertelenség esetén részben vagy egészben - megismételhető. A pótvizsga díja a jogosultsági vizsgadíjjal azonos. (8) A jogosultsági vizsga díját a jogosultsági vizsgára történő jelentkezéskor kell megfizetni a vizsgát szervező országos szakmai kamara részére. A jogosultsági vizsga díjáról a szervező országos szakmai kamara elkülönített nyilvántartást vezet. A díj kizárólag a vizsgaszervezés, -lebonyolítás fedezetére használható fel. 6. (1) A területi mérnöki kamarák - a (2) bekezdésben és a 8. -ban foglalt kiegészítéssel - a külön jogszabály szerinti b) építészmérnöki, c) bánya- és geotechnikai, h) energetikai, i) építőmérnöki, m) földmérő és térinformatikai mérnöki, n) gépészmérnöki, o) kohómérnöki, p) környezetmérnöki, q) közlekedésmérnöki, u) olaj- és gázmérnöki, w) településmérnöki, x) villamosmérnöki, szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezők szakmagyakorlási jogosultságának megállapítására, illetve névjegyzéki bejegyzésére rendelkeznek hatáskörrel az 1. melléklet I. részében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, a 2. melléklet II. részében felsorolt településtervezési szakági tervezési, valamint a 3. melléklet I. részében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken. (2) A szakmagyakorlási jogosultságot megállapító szakmai kamara az (1) bekezdésben felsorolt szakok szerinti névjegyzéki besoroláson belül az oktatási rendszer szakirányainak, valamint a szakmai gyakorlat tényleges tartalmának megfelelő szakterületet is megállapíthat. 7. A területi építész kamarák - a 8. -ban foglalt kiegészítéssel - a külön jogszabály szerinti a) építészmérnöki, b) belsőépítészeti, c) táj- és kertépítészmérnöki, d) táj építészmérnöki, e) településmérnöki szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezők szakmagyakorlási jogosultságának megállapítására, illetve névjegyzéki bejegyzésére rendelkeznek hatáskörrel az 1. melléklet II. részében felsorolt építészeti-műszaki tervezési, valamint a 2. mellékletben felsorolt településtervezési, településtervezési szakági és a 3. melléklet II. részében felsorolt építésügyi műszaki szakértői szakterületeken. 8. A ban felsorolt szakok kiegészülhetnek azokkal az egyéb - az itt felsorolt szakoktól eltérő megnevezésű - végzettségi szakokkal, amelyek a 3. (2) bekezdése szerinti szakirányúság követelményeit kielégítik. 5

6 I. A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi műszaki szakértői szakterületek 1.6. épületenergetika. II. Az építész kamarák hatáskörébe tartozó építésügyi műszaki szakértői szakterületek 1.8. épületenergetika; 4. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez A jogosultsági vizsga követelményrendszere A jogosultsági követelmények két főrészből állnak: általános és különös követelmények. Az általános rész a településtervezői, az építésügyi műszaki szakértői, a településrendezési szakértői és a területi mérnöki kamara által nyilvántartott építészeti-műszaki tervezői tevékenységet végzők (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza. A különös rész külön-külön tartalmazza az építészeti-műszaki tervezőre, a településtervezőre az építésügyi műszaki szakértőre, a településrendezési szakértőre vonatkozó speciális ismereteket. Különös követelmények 3. Energetikai tanúsításához szükséges jogosultsági vizsga követelményei 3/A. A vizsgázó az épületek energetikai tanúsításához ismerje: a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát, b) a belső környezet kritériumait (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás), c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit, d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerűsítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok, e) az épületek energetikai minősége tanúsítási rendszerét (módszerét), f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását, g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslését, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározását, h) az energetikai minőség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait, i) a tanúsítás dokumentálását. Kapcsolódó jogszabályok: A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően. Figyelembe kell venni: 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendeletet az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról (Kivonatosan mellékelve). E rendelet o 1. (1) bek. c), d), f) és g) pontja szerinti, az építésügyi hatósághoz benyújtott szakértői vélemények (szakvélemények), nyilatkozatok egy példányát a használatbavételi vagy fennmaradási engedély jogerőssé, ill. végrehajthatóvá válását követő 30 napon belül az elsőfokú építésügyi hatóság, o az 1. (1) bek. d) és g) pontja szerinti, az építésügyi hatósághoz be nem nyújtandó dokumentumok és szakértői vélemények (szakvélemények) egy példányát annak elkészültét követő 30 napon belül a szakértői, ill. a szakvéleményt készítő szervezet, o a (2) bek. szerint köteles a Dokumentációs Központ (VÁTI) részére ingyenesen átadni, ill. megküldeni. 6

7 3. sz. melléklet A jogosultsági vizsga témakörei Az Épületenergetikai szakértő -i jogosultsági vizsga különös követelményei A 104/2006. Korm. rendelet szerint az Épületenergetikai szakértő ismerje: a.) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát 1. A három szintű épületenergetikai szabályozás követelmény-típusai, a követelmények egymáshoz való viszonya. 2. Milyen épületekre nem terjed ki az összesített épületenergetikai jellemző meghatározásának követelménye? 3. Mely típusú épületekre terjed ki, illetve melyekre nem a 176/2008. Korm. rendelet alkalmazási köre? 4. Milyen esetekben kell elkészíteni az energetikai tanúsítvány? Mennyi ideig érvényes egy tanúsítvány? Mit kell tenni, ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt a követelményérték megváltozik? 6. Ki végezheti a tanúsítást? 7. Ki tanúsíthatja a honvédelmi, katonai és a nemzetbiztonsági célú épületeket? 8. Hogy történik a tanúsítványok tárolása? A MMK, illetve a MÉK épületenergetikai szakértője végezhet-e tanúsítást az EU országaiban? Más országban szerzett tanúsítási engedéllyel lehet-e Magyarországon tanúsítást végezni? A számításon alapuló tanúsítás hogyan veszi figyelembe az épületben tartózkodók szokásait, igényeit? b.) a belső környezet kritériumait (hőkomfort, belső levegő minősége és légcsere, páratartalom, világítás) 1. Mi a kapcsolat az épületenergetikai direktíva célkitűzése és a belső környezet kritériuma között? 2. Mit jelent az, hogy az épületgépészeti rendszereket kategóriákba sorolják (MSZ CR 1752)? 3. Melyek a belső környezet jellemző paraméterei? (MSZ CR 1752) 4. Mi az operatív hőmérséklet? Adja meg egy B kategóriás irodaépület belső környezeti paramétereit 30 % pontossággal! (hőmérséklet télen és nyáron, légcsere, max légsebesség télen és nyáron, hang- nyomásszint, megvilágítás) 6. Mit ért a belső levegő minősége alatt, mi a szennyezőanyag forráserősségének és az érzékelhető levegő minőségének a mértékegysége? 7. Mi a szennyezőanyag forrásának definíciója és mértékegysége? 8. Mi az érzékelhető levegőminőség definíciója és mértékegysége? 9. Hogyan befolyásolja a levegő páratartalma közérzetünket? 10. A direkt sugárzási nyereségnek milyen energetikai jellemzők meghatározásában van szerepe? 7

8 c.) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit 1. Mit jelent a primer energia fogalma? (Értelmezés, 4 energiahordozóra vonatkozó érték) 2. Milyen elv alapján kell meghatározni a vizsgált/tervezett épület funkcióját? 3. Milyen sugárzási nyereségek vannak, melyiket hogyan lehet a két számítási mód esetén figyelembe venni? 4. Miben különbözik a fűtés primer energia tartalmának egyszerűsített és részletes módszerrel történő számítása? Hogyan történik az épület nyári túlmelegedésének számítása, mi a teendő, ha a rendeletben előírt követelményt túllépi a számított érték? Mi a rétegtervi hőátbocsátási tényező? (Értelmezés, mértékegység, legalább 4 épülethatároló szerkezet követelményértéke) 6. Hogyan vesszük figyelembe a vonalmenti ( hőhíd ) veszteségeket az egyszerűsített számítás során? (Összefüggés, korrekciós tényező értelmezése). Mely 7. határolószerkezetek hőveszteségét számítjuk vonalmenti hőátbocsátási tényezők alapján (felsorolás)? Mi az összesített energetikai jellemző mértékegysége? Milyen tényezőket veszünk figyelembe a jellemző 8. számításánál? d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerűsítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha egy társasházban lakásonként önálló gépészeti rendszerek vannak (jellemző rendszer alapterület fogalma).? Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha egy épületben több különböző tulajdonságú fűtési rendszer üzemel? Mi az eljárás a gépészeti rendszerek számításánál, ha fűtési rendszer több különböző energiaforrásról üzemel (hőtermelő által lefedett energiaarány)? A nettó fűtési energiaigény számításának részletes számításánál hogyan történik a fűtési hőfokhíd és a fűtési idény hosszának korrekciója (egyensúlyi hőmérsékletkülönbség)? Mit értünk a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlanságából adódó veszteség alatt a fűtési rendszer primer energiaigény számításánál? 6. Hogyan végzi el a fűtési rendszer azonosítását? (fűtési rendszer típusa, jellemzői) 7. Mit jelent a fűtési rendszer beszabályozása? 8. Milyen HMV előállítási módokat ismer? Hogyan végzi ezek azonosítását? 9. Melyek a hűtési rendszer fő elemei? 10. Milyen elvárások vannak egy mesterséges világítással kapcsolatban (EN )? 8

9 e) az épületek energetikai minősége tanúsítási rendszerét (módszerét), 1. Ismertesse a 176/2008 Korm. rendelet alkalmazási körét! 2. Ismertesse, hogy a 176/2008 Korm. rendelet milyen tanúsítási lehetőségeket definiál! 3. Ismertesse, mikor, milyen tartalommal kell energia-megtakarítási javaslatokat tenni a tanúsítás során! 4. Ismertesse a tanúsítást végző szakértők jogosultsági követelményrendszerét! Ismertesse a 176/2008 Korm. rendelet szerint elszámolható tanúsítási díj kiszámítási módszerét! Ismertesse a tanúsítás elvét, ha az épület rendeltetése egyéb besorolású, és ezért nincs a 6. rendeletben meghatározott követelményérték az összesített energetikai jellemzőre (referencia épület, standard gépészet felvételének szabályai)! 8. Miben különbözik egy lakóépület és egy irodaépület tanúsítási folyamata? 9. Mi a különbség a tanúsítás és az auditálás között? 10. Hogyan lehet figyelembe venni a tanúsítási folyamatnál, ha korábban elkészült a kazánok felülvizsgálata? 11. Hogyan lehet figyelembe venni a tanúsítási folyamatnál, ha korábban elkészült a légtechnikai rendszer felülvizsgálata? f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását, Milyen módszerekkel határozhatjuk meg meglévő épületek homlokzati falainak hőtechnikai minőségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) Milyen módszerekkel határozhatjuk meg meglévő épületek lapostetőinek hőtechnikai minőségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) Milyen módszerekkel határozhatjuk meg meglévő épületek beépített tetőtereit határoló szerkezeteinek hőtechnikai minőségét? (felsorolás, 2 módszer részletesebb kifejtése) Milyen műszaki szempontok és követelmények alapján határozza meg meglévő homlokzati falak utólagos hőszigetelésének módját, mértékét és a beépíthető anyagok fajtáit? Milyen műszaki szempontok és követelmények alapján határozza meg meglévő lapostetők utólagos hőszigetelésének módját, mértékét és a beépíthető anyagok fajtáit? g) az épületre vonatkozóan a légcsere-szám becslését, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározását, 1. Hogyan alakul ki a természetes szellőzés? 2. Mi a légcsere-szám? 3. Milyen légtömörségi fokozatokat ismer? 4. Milyen kapcsolat van a légcsere-szám és az épület légtömörsége között? Mi a fajlagos hőveszteségtényező? (Értelmezés, összefüggés, az összefüggés elemei, mértékegység) 6. Hogyan kell megállapítani a fajlagos hőveszteségtényező és az összesített energetika jellemző követelményértékét egy épületrész tanúsítása során (A/V viszony)? 9

10 h) az energetikai minőség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait, 1. Mi alapján történik az épület energetikai osztályba sorolása? 2. Ismertesse a 176/2008. Korm. rendelet alapján az energetikai minősítési osztályokat! 3. Milyen épülettípusokra határoz meg energetikai minőség szerinti osztályokat a 176/2008. Korm. rendelet? 4. Miért százalék alapján történik az osztályba sorolás? Lehet-e egy épületen belül különböző osztály sorolható lakás? Indokolja! i) a tanúsítás dokumentálását 1. Milyen dokumentumok szükségesek új épületek egyszerűsített, számításon alapuló tanúsításához? 2. Milyen dokumentumok szükségesek új épületek normál, számításon alapuló tanúsításához? 3. Ismertesse, milyen dokumentumokat kell elkészíteni épületek energetikai tanúsításához! Ezen dokumentumokat hogyan lehet elkészíteni? 4. Ismertesse az épületek energetikai tanúsítása során készítendő dokumentumok felépítését! Ismertesse az épületek energetikai tanúsítása során készített dokumentumokra vonatkozó közlési, iratkezelési kötelezettségeket! 10

11 Számítási feladat: Ellenőrizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkező lakóépület megfelel-e a fajlagos hőveszteségtényező követelményének! (egyszerűsített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül) Ellenőrizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkező lakóépület megfelel-e a fajlagos hőveszteségtényező követelményének! (egyszerűsített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül) Ellenőrizze, hogy az alábbi adatokkal rendelkező lakóépület megfelel-e a fajlagos hőveszteségtényező követelményének! (egyszerűsített számítás sugárzási nyereségek számítása nélkül) Számítsa ki az alábbi rétegrendű falszerkezet hőátbocsájtási tényezőjét! Alkalmazza a szabványban előírt korrekciós értékeket a hővezetési tényezőknél. Vegye figyelembe a szerkezetben megadott hőhidak hatását. Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épület nettó fűtési energiaigényét! Határozza meg az alábbi adatok mellett a számításban figyelembe veendő fűtési hőfokhíd értékét és a fűtési idény hosszát! Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a fűtési rendszer fajlagos energiaigényét! Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a HMV rendszer fajlagos energiaigényét! Számítsa ki az alábbi adatokkal rendelkező épületnél a légtechnikai rendszer fajlagos energiaigényét! Adatok vizsgánként eltérőek Ajánlott szakirodalom: /2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 2. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról /2006. (XII. ) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól /2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról MSZ CR 1752 szabvány 6. Dr. Zöld A és szerzőtársai: Az új épületenergetikai szabályozás. BAUSOFT Bánhidi L. Kajtár L.: Komfortelmélet. Tankönyvkiadó

12 4. sz. melléklet Az épületenergetikai szakértői jogosultságot kérő űrlap, egyben jogosultsági vizsgára jelentkezés is 12

13 A mérnöki kamara tölti ki Iktatás kelte: Iktató neve: Iktató szám: KÉRELEM MÉRNÖKI KAMARA ÁLTAL ADHATÓ ÉPÜLETENERGETIKAI SZAKÉRTŐI ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA, ÉS JOGOSULTSÁGI VIZSGÁRA JELENTKEZÉSRE Név: Kamarai tagsági nyilvántartási szám: Lakás címe: Postai cím (ha nem azonos a lakáscímmel): Napközbeni telefon: cím: A kért szakterület A területi kamara tölti ki Névjegyzéki kódja Megnevezése Kérelmező gyakorlati időtartama a szakterületen (év) Kérem az engedély* megadását (X vagy +) Döntés kelte Aláírás 1. ENt-Sz 2. ENt-Szk Épületenergetika az épületek energetikai tanúsításához korlátozás nélküli szakértői Épületenergetika az épületek energetikai tanúsításához korlátozott szakértői Kérem a fenti épületenergetikai szakértői területre részemre az engedély megadását a hatályos jogszabályok és a kamarai szabályzatok alapján, és felvételemet a Magyar Mérnöki Kamara Hivatalos Tervezői és Szakértői Névjegyzékébe. Kérelmem teljesítése esetén a fellebbezésről lemondok (2004. évi CXL. törvény 128. (2) bek. a) pontja). Kelt:. a kérelmező aláírása 13

14 Név: Kamarai azonosító: A kérelmező tölti ki Az épületenergetikai szakértői területhez közelálló tevékenységek, melyek a szakmai gyakorlatot igazolják (referencia) A referencia munka végzésének időpontja (év, hó) A gyakorlatot igazoló felelős, mérnöki kamarai tag neve, kamarai száma, és aláírása

15 Név:..... Előző név (ha az oklevelében nem a jelenlegi név szerepel):.. Születési hely, év, hó, nap:... Anyja neve:. Végzettsége: Egyetemi oklevele(i) megszerzési éve: Főiskolai oklevele(i) megszerzési éve: *Azon tevékenységeket, melyek rövid ideig tartottak, vagy engedély kérése szempontjából nem tekinthetőek szakmainak, nem szükséges feltüntetni. Főállású munkahelyei (csak az oklevele megszerzését követőket kérjük feltüntetni)*: ideje (tól-ig): Munkavégzés Munkaadó Munkahelyi tevékenysége és beosztása 1. A főállású munkája melletti tevékenységei, pl. mellékállásban, egyéni vállalkozásban, felsőfokú oktatásban, stb. (csak az oklevele megszerzését követőket kérjük feltüntetni)*: végzési ideje Végzett tevékenysége Tevékenység Megbízó év(ek): Jogosultsági vizsga letételénél kérem figyelembe venni: Vizsga ideje: 20...év hónap, vagy lehetőleg közeli időpont: Vizsga helye: Budapest, Igen, Nem: vagy megyeszékhelyek közül (2-öt lehet megjelölni): a kérelmező aláírása 15

16 Kitöltési útmutató a kérelem mérnöki kamara által adható épületenergetikai szakértői engedély megadására, és jogosultsági vizsgára jelentkezésre űrlaphoz A benyújtás feltételei 1. A mérnöki kamarai tagnak kérelmét a lakóhely szerinti illetékes mérnöki kamaránál kell személyesen vagy postai úton benyújtania. Tagfelvételi és engedélykérési kérelem egyidejűleg beadható. 2. A rendeletben meghatározott, az oklevele megszerzése utáni szakmai gyakorlati idejének igazolása szükséges. 3. Csatolandó mellékletek 3.1. Három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. A postahivatalokban kapható űrlap, amit kitöltés után ajánlott levélben célszerű feladni. A kamarai ügyintézés megkezdéséhez elegendő az ajánlási feladóvevény benyújtása Szakmai önéletrajz, amely tartalmazhat referencia jegyzéket, publikációs jegyzéket, kitüntetések, szakmai elismerések felsorolását Amennyiben még nincs a mérnöki kamarában a megszerzett szakirányú egyetemi, vagy főiskolai alapképzésben szerzett oklevelének, illetve a posztgraduális képzésben szerzett oklevelének, tudományos fokozatának hiteles másolata, akkor a hitelesítést a mérnöki kamara, az eredeti oklevél (ill. irat) bemutatása esetén díjmentesen végzi Akik kredit rendszerben végeztek, azoknál a leckekönyv másolata is szükséges. 3. Az éves kamarai díj és az eljárási díj befizetése. 16