Kolozsvár: A magyar nyelv szerepe a gazdasági és társadalmi életben. Nyelvi jogok, Románia, Kolozsvár, Nyelvi Karta, Európa Tanács
|
|
- Magda Somogyiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kolozsvár: A magyar nyelv szerepe a gazdasági és társadalmi életben Kulcsszavak: Nyelvi jogok, Románia, Kolozsvár, Nyelvi Karta, Európa Tanács Bevezető: Az Európa Tanács keretében 1992-ben elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája azt a célt hivatott szolgálni, hogy a Tanácsot alkotó országok különböző régióiban elszórtan vagy tömbben élő, sajátos történelemmel illetve kulturális hagyományokkal rendelkező kisebbségek nyelvi jogaikat segítse illetve megerősítse és mint ilyen korszakalkotónak minősül. A charta célja tehát egyértelműen a kisebbségi nyelvek védelme, illetve azok megőrzésére tett fokozott törekvések garantálása. A felépítését és szabályozását tekintve elmondható, hogy míg bizonyos részeknél a chartát ratifikáló államok kötelesek biztosítani a vállalt passzusok egészét, máshol bizonyos korlátok között ugyan, de- megilleti a választás lehetősége, hogy mely cikkek fölött vállalnak kötelezettséget. A jelen tanulmány tárgya megvizsgálni, hogy mennyire tud Románia megfelelni a vállalt kötelezettségeknek, pontosabban pedig a charta 13-ik cikkének, a gazdasági és társadalmi életet szabályozó, az ország által vállalt paragrafusainak. A kutatás során a Kolozsváron tapasztalható megvalósulásokat illetve hiányosságokat fogom bemutatni, esetenként konkrét példákkal alátámasztva azokat. Kolozsvár különös helyzetben van a kisebbségi nyelvhasználat szempontjából, mivel az ország belső jogrendszerében meghatározott 20%-ot nem éri ugyan el a magyar kisebbség aránya, mégis számottevően, szinte 50,000 lélekszámban van jelen a városban, mindemellett megkerülhetetlen közösséget képeznek a város történelmében, kultúrális életében 1 és döntéshozatalában is. 2 1 Elég ha az olyan jól működő intézményekre gondolunk mint a Kolozsvári Állami Magyar Színház, Kolozsvári Puck Bábszínház, vagy az olyan egyesületekre, mint az Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kriza János Néprajzi Társaság, illetve az olyan programokra, mint az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Kolozsvári Magyar Napok. 2 Jelenleg a Kolozsvári Városi Tanácsban négy, az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett tanácsos ül, melyből egy, az egyik alpolgármesteri funkciót is betőlti. A Kolozsvári Megyei Tanácsban öt RMDSZ-es tanácsos ül, emellett az egyik alelnöki funkciót is sikerült megszerezni.
2 A kutatás során három nagyobb szegmensre osztom a dolgozatot: először azt vizsgálom meg, hogy a 13-cikkben foglaltak közül Románia mely bekezdések fölött vállalt kötelezettségeket, következésképpen melyek azok a jogok amelyek Kolozsváron is meg kell, hogy jelenjenek a magyar kisebbség környezetében. Ezt követően Románia belső jogrendszerét vizsgálom, ahol az alkotmányban, organikus illetve más törvényekben keresem meg, hogyan és milyen szinten sikerült beépíteni a charta szövegét a belső törvényekbe. A harmadik, befejező részben a kutatás eredményeit összegzem, illetve olyan esetleges megoldásokat latolgatok amelyekkel könnyebben és hatékonyabban lehetne érvényt szerezni a nyelvi jogoknak. A jogesetek és konkrét példák szerepe rendkívül lényeges, hiszen itt észlelhetők igazán a pozitív és negatív tapasztalatok előfordulása, illetve valós tényfeltárást végezhetünk azt illetően mennyire hatásos egy ilyen nyelvi charta az állam területén belül, illetve az azt képező kisebbségek életében. A gazdasági életet érintő rendelkezésekről A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 13-ik cikkelyét illetően az első dolog amire figyelmet kell fordítani, az az, hogy Románia mely passzusok fölött kívánt felelösséget vállalni a magyar nyelvre vonatkozóan, illetve ennek következtében, melyek azok a jogok amelyek megilletik a magyar kisebbséget. Szerkezetét tekintve a charta 13-ik cikkelye, nevezetesen a Gazdasági és társadalmi élet két részre van felosztva. Először, az a.), b.), c.), illetve d.) pontokat magába foglaló első bekezdés rendelkezik a gazdasági élettel kapcsolatos jogokról, majd ezt követi az a.), b.), c.), d.) és e.) pontokkal szabályozott második bekezdés amely a társadalmi viszonyokat rendező jogokról határoz. A gazdasági életet szabályozó bekezdés esetében az első dolog amire figyelnünk kell, hogy Románia noha szabad döntéssel rendelkezett azt illetően, mely passzusokat kívánja elsajátítani- az összes az az, mind a négy alpont fölött felelösséget vállalt, ezáltal garantálta az abban foglalt jogokat és szabadságokat. 3 A második dolog amire érdemes figyelemmel lenni, az a területi kiterjedés, amely fölött a kisebbség jogosult ezekre a rendelkezésekre, ugyanis 3 Bővebben arról, hogy mely paragrafusokat ratifikálta még az ország, lásd:
3 már a bekezdés elején a szöveg a következőképpen fogalmaz: A gazdasági és társadalmi tevékenységeket illetően a Felek az ország egészére nézve vállalják, hogy A szöveg relevanciája abban rejlik, hogy létezik a román belső jogrendszerben egy bizonyos és sokat emlegetett közigazgatási törvény, amely a 19-ik paragrafusában a következőket tartalmazza: Azokban a a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbségekhez tartozik, a helyi közigazgatási hatóságoknak, alárendelt közintézményeiknek, valamint a dekoncentrált közszolgálatoknak biztosítaniuk kell az anyanyelv használatát is a velük fenntartott kapcsolatokban, az Alkotmány, a jelen törvény és a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően. 5. Mégis, ettől függetlenül, illetve túlmenően tekinthetünk a charta cikkelyére, ami lévén, hogy Kolozsváron jelen pillanatban nem éri el a magyar lakosság számaránya az említett közigazdasági törvényben szabályzott 20%-ot- az egész ország területére, így Kolozsvárra is biztosítja az első bekezdésben fogalaltakat. A Charta 13-ik cikkelyének első bekezdése a következőképp rendelkezik: a Felek az ország egészére nézve vállalják, hogy: a.) kiiktatnak jogalkotásukból minden olyan rendelkezést, mely igazolható okok nélkül tiltja vagy korlátozza a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát a gazdasági vagy társadalmi élet dokumentumaiban, különösen a munkaszerződésekben és az olyan technikai dokumentumokban, mint a termékek és felszerelések használati útmutatói; b.) megtíltják, hogy a vállalatok belső szabályzataiban és a magánokiratokba, legalábbis amelyek az azonos nyelvet beszélők között jöttek létre, a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát kizáró vagy korlátozó cikkek kerülnek; c.) fellépnek az olyan gyakorlattal szemben, mely elbátortalanít a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a gazdasági vagy társadalmi tevékenységek keretei között történő használatától; d.) a fenti pontokban jelzettektől eltérő módokon megkönnyítik és/vagy bátorítják a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát. Az a.) pontban megfogalmazott elveket illetően Románia belső jogrendszerét vizsgálva érdemes több törvényt áttekinteni. Elsőként kezdve az alkotmány 4-ik, A nép egysége és az 4 Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, Strasbourg, 1992.X ik cikk (1) bekezdés évi 215. törvény a helyi közigazgatásról.
4 állampolgárok egyenlősége, illetve a 16-ik cikkelyben szabályozott A jogegyenlőség -ről szóló elveket találjuk amelyek megegyeznek illetve kapcsolódnak a karta rendelkezéseihez. A 4-ik cikkely második bekezdése szerint Románia az összes állampolgárának közös és oszthatatlan hazája, fajtól, nemzetiségtől, etnikai eredettől, nyelvtől, vallástól, nemtől, véleménytől, politikai hovatartozástól, vagyontól vagy társadalmi származástól függetlenül. 6, míg a 16-ik cikkely első paragrafusa kimondja: Az állampolgárok kiváltságok és diszkrimináció nélkül egyenlők a törvény és a közigazgatások előtt. 7 Románia alaptörvénye kimondja tehát, hogy nincs helye semmilyen diszkriminációnak az állampolgárok között. Továbbmenve, a 2011-ben hatályba lépett Új Polgári Törvénykönyv 8 első fejezetének harmadik bekezdése ad támpontot a charta 13-ik cikkelyének a.), b.) és c.) pontjaiban foglaltakra, ugyanis, ez a paragrafus rendelkezik a szakmabeliek közötti kapcsolatokról és kimondja, hogy a törvénykönyv rendelkezései alkalmazandóak a szakmabeliek közötti kapcsolatokban, csakúgy mint ezek és minden más polgári jogalanyok között. A második bekezdés szabályozása tükrében szakmabelinek tekinthető minden olyan személy aki vállalkozást müködtet, mig a harmadik bekezdés kimondja, hogy vállalatnak minősül minden olyan tevékenység, amelyet szervezetten és rendszeresen végez egy vagy több személy haszonszerzés céljából vagy anélkül, és amely javak előállításából, igazgatásából vagy értékesítéséből vagy valamilyen szolgáltatás biztosításából áll. Ezekből az elvekből tehát kitűnik, hogy a gazdasági életet általánosan szabályozó rendelkezésekkor a törvényhozó azokra az elvekre építkezik, amelyek a Polgári Törvénykönyvet is áthatják és mint ilyen, a diszkrimináció tilalma is érvényesül. A következő törvény, amelyet a charta vonatkozásában vizsgálni kell az a Munka Törvénykönyve 9, amely azonban néhol aggályokat jelenthet a chartában foglalt elvekre vonatkozóan. Ugyan a törvénykönyv 5-ik cikkelyében előírja a bármiféle diszkrimináció tilalmát, a 16-ik cikkelyében, a munkaszerződésekről szóló írott formát szabályozva kötelező jelleggel szabályozza a román nyelvű szerződéskötést. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a bíróságok nem fogadnak el csak román nyelven írott, vagy hivatalosan román nyelvre fordított szerződéseket, azonban ha a charta a.) pontjában megfogalmazott...különösen a munkaszerződésekben... felhívást olvassuk, vagy a c.) pontban előírt fellépést keressük a évi alkotmány, 4. cikk (2) bekezdés évi alkotmány, 16. cikk (1) bekezdés évi Román Polgári Törvénykönyv, 3. cikk (1) bekezdés évi Munka Törvénykönyv az utólagos módosításokkal.
5 belső jogban akkor ellentmondásba ütközünk, ami legalábbis aligha értelmezhető a felek bátorításaként, ahogy azt a charta megköveteli. A d.) pont vonatkozásában Kolozsvárt illetően nehezebb olyan pozitív példákat felsorakoztatni amelyek mögött az állam kezdeményezései lennének. Ami a magán szférát illeti azonban létezik egy 2011-ben megalakúlt, Igen, Tessék! Da, Poftiți! mozgalom, illetve civil kezdeményezés amelynek célja a különböző nyelvi közösségek anyanyelvű kiszolgálásának és tájékoztatásának bátorítása úgy a gazdaságban, mint a kereskedelemben. 10 A szervezet mára már jól feltérképezett és kiépített hálózattal rendelkezik, amely több mint kétszáz olyan vállalkozást foglal magába amely hajlandó a kisebbségben élő nyelvi közösségekkel anyanyelvükön kommunikálni. Az mozgalomnak köszönhetően Kolozsváron nagy mértékben megkönnyebbült a magyar nyelvhasználat is. A társadalmi életet érintő rendelkezésekről A második paragrafus vonatkozásában mindenekelőtt két dologra kell figyelmet fordítani. Először látni kell, hogy az első ponttól eltérően, ezuttal Románia nem ratifikálta az összes, csupán a c.), d.) és e.) alpontok tartalmait. Másfelől, a második paragrafust bevezető szövegrész adhat fontos kiinduló pontot, amely a következőképpen szól: A gazdasági és társadalmi tevékenység tekintetében, a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatának területein, abban a terjedelemben, ahogy a hatóságok hatáskörrel bírnak, és az ésszerűen lehetséges mértékben, a Felek vállalják, hogy Ebben a tekintetben tehát a 13-ik cikkely második paragrafusát olvasva már az elején egy korlátozó rendelkezéssel találkozunk, aminek következtében nehézséget jelenthet az állam által ratifikált alpontok betartásának, illetve érvényesüléseinek vizsgálata. Azért értelmezhetjük korlátozónak a szöveg tartalmát, mert nem teszi egyértelművé, hogy melyek azok az esetek ahol az államnak kötelessége garantálni a c.), d.) illetve e.) alpontok tartalmait, hanem egy olyan terminológiát használ amely esetenként kibuvót, mentséget jelenthet azokban az esetekben ahol nem valósúl meg a kisebbségi nyelvek védelme. 10 A mozgalom céljairól lásd bővebben: 11 Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, 13-ik cikk, (2) bekezdés.
6 A charta c.) pontja szerint, az államok gondoskodnak arról, hogy az olyan létesítmények, mint kórházak, nyugdíjasházak, otthonok, lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egészségügyi, életkori vagy egyéb okból gondozásra szorulókat regionális vagy kisebbségi nyelvükön fogadják és kezeljék. A c.) pontot illetően először meg kell jegyezni, hogy az állam sikeresen ültette belső törvényébe 12 a fenti elveket, ugyanis a 2003-ban hatályba lépett, a páciensek jogait szabályozó törvényben is megtaláljuk a rendelkezéseket. Eszerint, a törvény második fejezetének 8-ik bekezdése úgy határoz, hogy a páciens számára az információk tisztességes hangnemben hozandók, érthetően, a szakterminológia használatának minimalizálásával, illetve, abban az esetben amelyben a páciens nem ismeri a román nyelvet, az információt az anyanyelvén, egy olyan nyelven amelyet ismer, vagy más kommunikáció forma segítségével hozandók a tudomásásra. Mivel egy ilyen törvény alkalmazását nem lehet másként vizsgálni, a kutatásom során a charta szövegében szereplő egészségügyi intézeteket látogattam meg azzal a céllal, hogy hatékonyságukat vizsgáljam. Több, Kolozsváron levő állami kórházat sikerült felkeresnem, ahol célom a fentebb idézett pontban foglaltak ellenőrzése volt. Konkrétan arra a kérdésre kerestem a választ, lehetséges lehet-e az, hogy a városban regionális nyelvnek számító, magyar anyanyelvemen kapjak tájékozatást, információkat, esetleg konzultálni tudjak. A vizsgált egészségügyi intézmények a következőek voltak: Kolozsvári Megyei Kórház, Sürgösségi Osztály (Kolozsvár, Klinikák utca 3-5. szám./ str. Clinicii nr. 3-5, Cluj-Napoca); Fertőző Betegségek Kórháza, Gyermekosztály (Kolozsvár, Iuliu Moldovanu utca, 23. szám./ str. Iuliu Moldovan, nr. 23, Cluj-Napoca); Kolozsvári Egyetemi Kórház (Kolozsvár, Köztársaság utca, 18. szám/ str. Republicii, nr.18, Cluj-Napoca). Az eredmények a következőképpen mutathatók be. Elmondható, hogy az intézmények és azok osztályainak többségén érvényesül az anyanyelv használatának lehetősége. Ennek alkalmazása természetesen nem jelenti azt, hogy egy adott konzultánción a pácienseknek minden esetben lehetőségük van az orvosukkal, ápolójukkal vagy a személyzet más tagjaival magyarul kommunikálni, (ami egy ilyen etnikai összetételü városban nem is képezhetné reális cél tárgyát) de lehetőség van olyan személyek találására, akik adott esetben segítik vagy megkönyítik a fordítást, illetve a konzultáció során az információk megértését évi 46-os törvény a páciensek jogairól.
7 A charta második paragrafusának, Románia által is ratifikált d.) pontja a következőket szabályozza: Megfelelő módon gondoskodnak arról, hogy a biztonsági felhívásokat a regionális vagy kisebbségi nyelveken is megfogalmazzák. Ennél a pontnál sajnos nem lehet hasonlóan pozitív példákat elmondani. Az intézményekben kizárólag románul vannak feltűntetve a biztonsági felhívások, a regionális vagy kisebbségi nyelvek teljes hiánya érzékelhető. Tudván, hogy az ország más, többségében magyar lakta területein több pozitív példa létezik, Kolozsváron ennek okai a paragrafus már fentebb említett bevezető szövegében keresendők. Sajnos a tendencia azt mutatja, hogy azokban a településekben, ahol egy kisebbséghez tartozó lakosság aránya nem éri el a belső törvényben szabályozott 20%-ot, ott szabályszerűen alkalmazódnak azok az esetek amit a charta szövege abban a terjedelemben, ahogy a hatoságok hatáskörrel bírnak, illetve az ésszerűen lehetséges mértékben kifejezésekkel magyaráz. Ugyanakkor joggal vetődik fel a kérdés, hogyan lehetne egy regionális és/ vagy kisebbségi nyelvet hatékonyabban megőrizni mint írott, kifüggesztett formájában. A biztonsági felhívásokról tehát, a kisebbséghez tartozó személyek román nyelven, vagy anyanyelvükön bár sok esetben problémásabb és lassab úton- de csak a már említett verbális kommunikáció segítségével értesülhetnek. A 13-ik cikkely, 2-ik paragrafusának utolsó, a Románia által is ratifikált e.) pontjában az állam a következő kötelezettséget vállalja: regionális vagy kisebbségi nyelveken is hozzáférhetővé teszik a fogyasztók jogait érintő, az illetékes hatóságok által adott információkat. Románia belső jogrendszerében ez a rendelkezés a következőképpen jelenik meg. Az 1992-ben elfogadott, a fogyasztók jogait szabályozó határozat egy 2008-as sürgösségi kormányrendelettel 13 módosított szabályozása értelmében, minden, a fogyasztoknak kínált információkról a termékek és szolgáltatásokat illetően, ezek mellékelt dokumentumai, a biztonsági és használati utasításokat is ideértve, ahogy a szerződések is, kötelezően román nyelven kell, hogy megjelenjenek, anélkül azonban, hogy ez kizárná más nyelvek megjelenését is. A belső jogban tehát megtalálható a chartában foglalt elveknek a szabályozása. Ha nem is bátorítják kimondottan más nyelvek használtatát, tiltásuk mellőzve van évi 21-es Kormányrendelet a fogyasztók védelméről
8 Összegzés A fenti dolgozatban az Európa Tanács keretein belül elfogadott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 13-ik cikkelyének Románia által ratifikált paragrafusait vizsgáltam. Elsőként láthattuk, hogy a gazdasági és társadalmi életet összegző szegmens bekezdései ha nem is minden esetben expressis verbis formában, de- megtalálhatóak Románia belső jogrendszerében. Az alkotmányban, a Polgári Törvénykönyvben illetve számos más törvényben találunk a charta szövegét igazoló bekezdéseket, azonban sok esetben ezek a szövegek megmaradnak az elméleti szinten és gyakorlatba ültetésük még várat magára. A dolgozat során szándékosan választottam Kolozsvárt, mint Románia, ezen belül Erdély gazdasági és kulturális központját, illetve egy olyan várost, ahol a magyar nyelv regionális kisebbségi nyelvnek tekinthető. A nyelvi jogok érvényesítésének tekintetében egy mérvadó szempont minden városban, illetve településen, hogy a lakosság hány százalékát alkotják egy adott kisebbség tagjai illetve, hogy milyen számban tudnak jelen lenni a különböző állami intézményekben és hivatalokban. Véleményem szerint kijelenthető, hogy azokban a városokban, ahol egy kisebbséghez tartozó lakosság számaránya nem éri el a törvényben meghatározott husz, de legalábbis az ötven százalékot, ott a charta szempontjából jobban vizsgálhatóvá válik az országok a nyelvek megörzéséért tett érzékenységük és törekvéseik. Ugyanis, ha a többségiben magyarok lakta Székelyföld településeinek intézményeire tekintünk, noha jóval több, a nyelvi jogokat érintő pozitív példával szembesülünk, látni kell, hogy azok a megvalósulások egy része sok esetben nem az államnak a chartában vállalt törekvéseit, hanem a lakosság többségének szándékát és leleményességét tükrözi. Sajnos, Kolozsvár tekintetében szabályszerűen és negatív értelemben érvényesül az ésszerűen lehetséges mérték, hiszen hiányoznak azok a törekvések amelyek azt mutatnák Románia valós erőfeszítéseket tenne a magyar nyelv védelme érdekében. Nem véletlenül képezik állandó viták tárgyát a kétnyelvű táblák kihelyezése a város bejáratainál, amely példa jól szemlélteti azt az elvet ami szerint ha a belső jog nem írja elő expressis verbis, akkor ezeket az igényeket mint túlzott követelések, illetve felesleges vágyaknak fogják fel és úgy is kezelik azokat. Másfelől nem elhanyagolandó az a szempont sem, hogy sok esetben a kisebbség tagjai nincsenek tisztában jogaikkal (példaként vehetnénk a chartában is előírt, a biztonsági
9 felhívásokat regionális vagy kisebbségi nyelven is feltűntetést szabályozó passzust), aminek következtében megtörténik, hogy legalábbis az eredményesség szemszögéből- nem eléggé elhivatottan küzdenek elérésükért. Ahogy azonban látható volt a dolgozatban, mindezek természetesen nem jelentik a magyar nyelv teljes hiányát az egészségügyben vagy a gazdasági életben. Több helyen adódik lehetőség magyar nyelven konzultálni a pácienseknek, illetve a jogaik és kötelezettségeik közlése is az értésükre adódik abban az esetben ha nem beszélik, vagy nem értik jól a román nyelvet. A gazdasági élet tekintetében, noha elmaradnak a chartában vállalt, a regionális vagy kisebbségi nyelveket megkönnyítő és bátorító rendelkezések, a jogalkotásból valóban kiiktattak minden olyan rendelkezést, mely igazolható okok nélkül tiltja vagy korlátozza a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát. Végezetül, ami a jövőbe tekintést illeti, úgy a gazdasági mint a tásadalmi élet tekintetében, a kolozsvári magyar kisebbség számára uttörő segítséget nyújthat az Igen tessék és a hozzá hasonló civil mozgalmak, illetve az ezekkel közösen együttmüködő mindenkori politikai vezetés.
10 Felhasznált irodalom Törvények: 1. Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája, Strasbourg, 1992.X.2 2. Románia Alkotmánya 1991, megj. RHK 1991/233 sz. 2003/429-es számú alkotmánymodósító Törvény, megj. RHK 2003/767 sz évi 287. sz. törvény (Új Polgári Törvénykönyv), megj. 511/24 sz évi Munka Törvénykönyv az utólagos módosításokkal évi 21-es Kormányrendelet a fogyasztók védelméről évi 46-os törvény a páciensek jogairól évi 215. törvény a helyi közigazgatásról. Honlapok:
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenKISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK
KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK Tartalom: 1. Nyelvhasználati jogok az igazságszolgáltatásban 2. Nyelvhasználati jogok a közigazgatásban 3. Nyelvhasználati jogok az oktatás, továbbképzés, tájékozódás területén
Részletesebbenkét nappal azután, hogy a Fellebbviteli Bíróság eltörölte a többnyelvű helységnévtáblákat elvető egyetlen bírósági határozatot,
Tisztelt Kolozsvári lakosok, Tisztelt európai állampolgárok, Tisztlet Európa Kulturális Fővárosa zsűritagok, a kolozsvári táblaügy miatt több mint két év párbeszédre való felhívás, petíciózás, tüntetés,
RészletesebbenVÉLEMÉNYT. Tisztelt Elnök Úr! Románia címere Románia Kormánya Miniszterelnök
Románia címere Románia Kormánya Miniszterelnök Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmány 111. szakaszának 1) bekezdésével összhangban Románia Kormánya a következõ VÉLEMÉNYT fogalmazza meg Székelyföld autonóm jogállására
RészletesebbenMAROS MEGYEI TANÁCS JOGÜGYI ÉS KÖZIGAZGATÁSI IGAZGATÓSÁG KÖZIGAZGATÁSI ÉS KANCELLÁRIA SZOLGÁLAT 2418/ sz.
JOGÜGYI ÉS KÖZIGAZGATÁSI IGAZGATÓSÁG KÖZIGAZGATÁSI ÉS KANCELLÁRIA SZOLGÁLAT 2418/31.01.2019. sz. VI D/1 akta KÖZLEMÉNY A Maros Megyei Tanács, az 52/2003. sz. Törvény rendelkezéseinek értelmében, kinyilvánítja
RészletesebbenEuropean Comitee Human Rights Hungarians Central Europe részére
Országos Diszkrimináció Ellenes Tanács Autonóm állami intézmény Személyes adatokat kezelő 11375 Dosszié szám: 459/2010 Beadvány száma: 10.335/16.12.2010 European Comitee Human Rights Hungarians Central
RészletesebbenUkrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.
Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi
RészletesebbenAZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN
Varga Attila * AZ ANYANYELVI JOGOK SZABÁLYOZÁSA ROMÁNIÁBAN I. Nyelvpolitika nyelvi jogok. Fogalmi keret A nyelv és politika a Kárpát-medencében élő népek kapcsolatát évszázadokra visszamenően, hányattatott
RészletesebbenTisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25.
A marosvásárhelyi repülőtér igazgatója részére Tisztelt Stefan Runcan Úr, Amszterdam 2011. 05. 25. Referenciaszám: 2011-0011 Múlt héten a marosvásárhelyi repülőtérről utaztam vissza Németországba, Weezebe,
RészletesebbenAz egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik
RészletesebbenKISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenKulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére
Európai Parlament 2014-2019 Kulturális és Oktatási Bizottság 2015/0278(COD) 10.5.2016 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére a
RészletesebbenMAROS MEGYEI TANÁCS. ELNÖK Péter Ferenc. Ellen jegyzi JEGYZŐ Paul Cosma
2018. május 24.-i 53. számú HATÁROZAT vonatkozóan A Maros Megyei Tanács, Látva a Maros Megyei Tanácsnak az Elnökének a 10651/18.05.2018. sz. Indokolását, a Gazdasági Igazgatóság Vagyonkezelési, Közszolgáltatási
RészletesebbenINDÍTVÁNYOZZUK. I. A támadott rendelkezés és gyakorlat
Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest Pf. 773. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Csernus Eszter ( ) és dr. Fazekas Tamás ( ), valamint a Társaság a Szabadságjogokért (1114 Budapest,
RészletesebbenSpeciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek
Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP
Részletesebben1995. november 7-i 593. sz. rendelet
KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 1995. november 7-i 593. sz. rendelet Az olasz könyv terjesztéséért és a szépirodalmi vagy tudományos művek idegen nyelvre történő fordításáért, valamint televíziós sorozatok, a tömegkommunikációs
RészletesebbenKokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Kokoly Zsolt Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában A doktori értekezés
RészletesebbenMAROS MEGYEI TANÁCS. ELNÖK Péter Ferenc. Ellen jegyzi JEGYZŐ Paul Cosma
2018. január 25.-i 2. számú HATÁROZAT Egy Maros Megye köztulajdonában és a Maros Megyei Tanácsnak az ügykezelésében levő ingatlannak, egyes helyiségeinek, ingyenes használatba adásának, az idejének a meghosszabbítására
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN
ÁROP-1.A.3-2014 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN A projekt által érintett jogszabályok felsorolása, valamint a főbb jogi rendelkezések
RészletesebbenA 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés
EURÓPAI BIZOTTSÁG VÁLLALKOZÁSPOLITIKAI ÉS IPARI FŐIGAZGATÓSÁG Útmutató 1 Brüsszel, 2010.2.1. - A 2001/95/EK irányelv és a kölcsönös elismerésről szóló rendelet közötti összefüggés 1. BEVEZETÉS E dokumentum
Részletesebben/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/
/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, 2003. május 22, 8. szám/ A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény (A JSZK Hivatalos Lapja, 11/02. szám) 1. szakaszának
RészletesebbenNemzeti Megelőző Mechanizmus: A hatékonyság kulcselemei
Nemzeti Megelőző Mechanizmus: A hatékonyság kulcselemei Budapest 2012. május 14. Dr. Matthew Pringle Association for the Prevention of Torture (mpringle@apt.ch) Csatlakozás az OPCAT-hez 2012. január 12.
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 25.3.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Teresa Hayes, ír állampolgár és 12 további személy által benyújtott 0840/2007. számú petíció az ír kormány
RészletesebbenHatályos: től
MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
RészletesebbenKérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések
Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,
RészletesebbenKészítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök
Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenCivil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az
Részletesebben101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban
101. sz. Egyezmény a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely
RészletesebbenA MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA
Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés november 28.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2016. november 28. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenREGIONÁLIS NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI PROGRAMOK MARIE CURIE-TÁRSFINANSZÍROZÁSA
III. MELLÉKLET EGYEDI RENDELKEZÉSEK REGIONÁLIS NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI PROGRAMOK MARIE CURIE-TÁRSFINANSZÍROZÁSA III. 1. Fogalommeghatározások A II.1. cikkben szereplőkön túlmenően e támogatási megállapodás
RészletesebbenGyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban
Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenHídépítés és integráció sokszínű társadalmakban
Tisztelt résztvevő, Köszönjük, hogy támogatja kutatásunkat és segít megtalálni az államok és etnikailag sokszínű csoportok vagy egyéb kisebbségi közösségek (beleértve a nyelvi, vallási, kulturális, és
RészletesebbenSzendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól
Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenT/5827. számú. törvényjavaslat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY A T/5827. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európa i Kartája 2. Cikk bekezdése szerinti kötelezettségvállalása i cigány (romani
RészletesebbenKÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE
KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,
RészletesebbenAz elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014
Az elektronikus kommunikáció eszközei és gyakorlata a dél-szlovákiai önkormányzatokban 2014 Az előző két év gyakorlatához hasonlóan a Pro Civis Polgári Társulás és az általa működtetett Szlovákiai Magyar
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1
MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.
RészletesebbenKözszolgálati Nemzetközi Képzési Központ
Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,
RészletesebbenMAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT
MAGATARTÁSI KÓDEX PARAT VÁLLALATI CSOPORT Kedves Munkatársaink! Társaságunk legfőbb értéke munkatársaink és külső üzleti partnereink cégünkbe vetett bizalma. A bizalom fenntartásához korrekt és példamutató
Részletesebben1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)
Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0024/1. Módosítás. Eleonora Evi, Rosa D Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
6.2.2019 A8-0024/1 1 B preambulumbekezdés B. mivel a petíciós jog jóvoltából az Európai Parlament fogékonyabb az európai uniós polgárok és lakosok felvetéseire; B. mivel a petíciós jogot meg kell erősíteni
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.25. COM(2018) 349 final 2018/0181 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 389/2012/EU rendeletnek az elektronikus
RészletesebbenROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA
ROMÁNIA HIVATALOS KÖZLÖNYE A MONITORUL OFICIAL AL ROMÂNIEI KIVONATOS FORDÍTÁSA I. RÉSZ 176. (XX) évfolyam 9. szám TÖRVÉNYEK, DEKRÉTUMOK, HATÁROZATOK 2008. február 1., péntek ÉS MÁS AKTUSOK Szám T A R T
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai
RészletesebbenA ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)
A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és
RészletesebbenHídépítés és integráció sokszínű társadalmakban
Tisztelt résztvevő, Köszönjük, hogy támogatja kutatásunkat és segít megtalálni az államok és etnikailag sokszínű csoportok vagy egyéb kisebbségi közösségek (beleértve a nyelvi, vallási, kulturális, és
RészletesebbenTeskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e
Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e az Önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról. Teskánd Község Önkormányzat
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.6. COM(2015) 325 final 2015/0142 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Moldovai Köztársaságnak a Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozása tekintetében
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez
RészletesebbenJogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
Részletesebben2018. január 25.-i 10. számú HATÁROZAT A Maros Megyei Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatási Központnak, a státusjegyzékének a módosításáról
2018. január 25.-i 10. számú HATÁROZAT módosításáról A Maros Megyei Tanács, Látva a Maros Megyei Tanácsnak az Elnökének az 957/1.01.2018. sz. Indokolását, a Humánerőforrás Szolgálatnak a Szakjelentését,
RészletesebbenFogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS
Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...
RészletesebbenA szociális partnerek mint kedvezményezettek
A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása
RészletesebbenIpari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat
IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,
Részletesebben114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól
114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,
RészletesebbenPARAGRAFUS A LEGSZEBB TÁNCOT IS TÖNKRETEHETI
A LEGSZEBB TÁNCOT IS TÖNKRETEHETI A nem etikus etikett A Kórház 2007. áprilisi számában foglalkoztam az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény okozta, az etikai eljárásokat
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. július 10-i ülésére
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/151-2/2014. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenAngol nyelv. A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: A szószámra vonatkozó szabályok részletezése
Tájékoztató az Íráskészség feladatok értékeléséről 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól Angol nyelv A feladatlapon az alábbi figyelmeztetés és tájékoztatás jelenik meg: Ügyeljen a megadott szószámra! Amennyiben
RészletesebbenAMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
RészletesebbenAZ IQ MEDIA KFT. KIADÓBAN TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉSRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ
AZ IQ MEDIA KFT. KIADÓBAN TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉSRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ I. Komolyan vesszük az Ön személyes adatainak védelmét. Nagyon fontos számunkra az Ön magánszférájának védelme személyes adatainak kezelése
RészletesebbenA spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének
A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek 2012. október 16-i levele az Európai Parlament elnökének Fordítás A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségei mai üléseiken megvizsgálták az Európai Uniós
RészletesebbenKOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e
KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL Komló Város Önkormányzat Képviselő testülete a kulturális
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben Előadó: dr. Varga Éva Csilla Az eljárás megindulása A panaszos bejelentése alapján mivel lakásából nagy értékű ékszerek hiányoztak
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
RészletesebbenLatorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)
Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és
RészletesebbenÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA
ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet
Részletesebben1. cikkely Jóvá hagyja egy lej értékű belföldi/külföldi visszatérítendő finanszírozás leszerződését és szavatolását, 15 éves lejárattal.
MAROS MEGYEI TANÁCS 2016. december 21-i 194. számú HATÁROZAT Egy 77.000.000 lej értékű belföldi/külföldi visszatérítendő finanszírozás leszerződésének és szavatolásának jóváhagyására vonatkozóan A Maros
RészletesebbenSzerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről
Szerződés a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban Szerződő Felek), abban
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TEMATIKA ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS KÖZIGAZGATÁSI KAR SZAKIGAZGATÁSI ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZET. (tárgykód: KKS7B17)
ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS KÖZIGAZGATÁSI KAR SZAKIGAZGATÁSI ÉS SZAKPOLITIKAI INTÉZET HELYI ÖNKORMÁNYZATOK (tárgykód: KKS7B17) TEMATIKA 2017/2018. tanév II. félév ELŐADÁSOK IDŐPONTJA ÉS TÉMAKÖRE 1. előadás Időpontja:
RészletesebbenA Kormány 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 43.
A Kormány 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a kötelező jótállásról szóló Korm. rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám A Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
RészletesebbenHA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN!
HA SZERETNÉL VALAMIT, MONDD MAGYAR NYELVEN! A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája XX A Karta arra kötelezi a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a számunkra, hogy magyar nyelven kérhessünk
RészletesebbenNemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
RészletesebbenTÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL - 2 - Tüskevár község önkormányzatának Képviselőtestülete" A kulturális javak védelméről
RészletesebbenKommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról
RészletesebbenTahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.
Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a kulturális javak
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2
ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető
Részletesebben