IV. részfeladat ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRUKTÚRA MODELLEZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "IV. részfeladat ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRUKTÚRA MODELLEZÉSE"

Átírás

1 Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1. Tel: 28/ , Fax: 28/ INTEGRATED (MULTI-LEVEL INUNDATION) WATER MANAGEMENT SYSTEM SOLVING FLOOD-PROTECTION, NATURE CONSERVATION AND RURAL EMPLOYMENT CHALLENGES LIFE PROJECT (03/H/ ) IV. részfeladat ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRUKTÚRA MODELLEZÉSE Témafelelős: Dr. Podmaniczky László Gödöllő 2004

2 Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság Integrated (multi-level inundation) water management system solving flood-protection, nature conservation and rural employment challenges LIFE-PROJECT (03/H/ ) IV. részfeladat ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI STRUKTÚRA MODELLEZÉSE Témavezető: Dr. Podmaniczky László Készítették: Bacher János Juhász Miklós Orosz Gábor Bajusz Ádám Liszkai Judit Polgári Balázs Balázs Katalin Neidert Dóra Szekeres László Szerkesztette: Balázs Katalin Podmaniczky László Gödöllő

3 TARTALOM 1. BEVEZETÉS AZ ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FŐBB JELLEMZŐI A FENNTARTHATÓ BIRTOKOK TERVEZÉSI FOLYAMATA MÓDSZETANI KÉRDÉSEK A BORSODI MEZŐSÉG MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÁLLATTENYÉSZTŐ (JUHTARTÓ) GAZDASÁG A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT ELEMZÉSE GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK TERMELÉSI STRATÉGIA ÉS CÉL MEGHATÁROZÁSA A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK ÁLLATTENYÉSZTŐ (SZARVASMARHA TARTÓ) GAZDASÁG A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKROLAT ELEMZÉSE GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK VEGYESGAZDASÁG I A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK A TERMELÉSI STRATÉGIA, CÉL MEGHATÁROZÁSA PÉNZÜGYI VISZONYOK, ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK VEGYESGAZDASÁG II A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT ELEMZÉSE GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK TERMELÉSI STRATÉGIA ÉS CÉL MEGHATÁROZÁSA A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK NÖVÉNYTERMESZTŐ GAZDASÁG A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKROLAT ELEMZÉSE GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK A GAZDASÁG TÍPUSOK SWOT ANALÍZISE MELLÉKLETEK AZ NAKP TÚZOKVÉDELMI PROGRAMJA

4 1. BEVEZETÉS 1.1 AZ ALTERNATÍV GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK FŐBB JELLEMZŐI Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának összefoglaló jelentése, mely A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szektor átalakulási folyamata a közép- és kelet-európai országokban és az új független államokban címet viseli a szerkezeti átalakulás kapcsán nagy hangsúly helyez a földrendezésre, a gigantomán gazdaságok ökológiai adottságoknak megfelelő méretű átalakítására, a gazdaságok mindenek előtt a családi gazdaságok többszempontú (gazdasági, társadalmi, műszaki, ökológiai, természeti, közgazdasági, technológiai, stb.) méretezési problémáinak megoldására, a fenntartható gazdálkodási egységek tervezésére, létrehozására és működésének támogatására. Környezeti szempontból kiegyensúlyozott és egyben gazdaságos, hosszú távon működőképes birtokok csak úgy alakíthatók ki, ha azok tervezése a természeti és az agroökológiai, termőhelyi feltételekből, a helyi tradíciókból, azaz összefoglalóan az adottságokból indul ki, és ezeket a szándékoknak, hosszú távú érdekeknek és a piaci lehetőségeknek megfelelően hasznosítja. Erre építve végezhető el a termelési és természetvédelmi célú földhasználat, az épületek, a szükséges közművek és infrastruktúra tervezése. Mindezek a tervezési program, a beruházási programterv, az engedélyezési terv s végül a kiviteli terv formájában jelennek meg. E tervezési folyamat fő lépéseinek és környezeti szempontjainak, egyszerű gyakorlati számítási metódusainak ismerete a fenntartható birtokok kialakításában elengedhetetlen. E szempontok egyesítése a birtoktervezésben új megoldásokat követel, és az európai dokumentumokban megfogalmazott többfunkciós mezőgazdálkodás, környezetgazdál-kodás gyakorlati megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. A környezeti szempontból kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelőegységek (birtokok) működését úgy kell kialakítani és irányítani, hogy a mezőgazdasági termelési ciklusok egymásra épüljenek. A mezőgazdasági termelőtevékenység alapja a növénytermesztés, az állattartó tevékenység erre alapulhat, a két fő termelési ágazat jellemzőit (területhasználat, hozamértékek, épület- és technológiai igények/méretek, feldolgozás) azok harmonikus összhangja szerint kell kialakítani. A mezőgazdasági termelés egységei (a birtokok) a termelési ciklusokat tekintve alapvetően kétfajta rendszerben működtethetők Zárt rendszerű birtoknak tekinthetők azok, amelyekben az egyes termelési folyamatok a birtokon belül körfolyamatokká szervezettek, és amelyek rendelkeznek: a termékelőállításhoz szükséges méretű földterületekkel, a földek termőképességének biztosításához elegendő istállótrágyát termelő állatállománnyal, az állatállomány takarmány- és alomszükségletét biztosító növénytermesztési célú területhasználattal, a birtok működtetéséhez szükséges épület- és gépállománnyal, eladható, a birtokon gazdálkodó személyek megélhetését biztosító termékmennyiséggel. Nyitott rendszerűnek tekinthetők azok a meghatározott növényi vagy állati termékek előállítására szakosodott termelőegységek, melyekben az egyes termelési folyamatok nem képeznek 4

5 biológiai értelemben zárt körfolyamatokat, és a termékelőállításhoz szükséges anyagokat (takarmányt, trágyát, almot, stb.) nagyrészt külső forrásból teremtik meg maguk számára. A zárt és a nyitott rendszerű birtoktípusok között számos átmeneti jellegű formáció is elképzelhető és létezik, azok létjogosultsága egyaránt indokolható, azonban a környezeti hatásuk eltérő, és tervezési szempontból más feladatokat jelentenek. A zárt rendszerű birtok saját területén belül megteremti a környezeti stabilitáshoz szükséges egyensúlyt a talajhasználat és tápanyag-utánpótlás, a saját takarmány-, alom- és trágyaigény, a termelési végcélt tekintve melléktermékeknek tekinthető termékek hasznosítását illetően, termelési profiljának sokoldalúsága révén rugalmasan tud a kereslethez, a piaci igényekhez alkalmazkodni. Ilyen értelemben független, autonóm életvitelt biztosít/igényel a gazda számára/részéről. A függetlenség ugyanakkor a saját felelősséggel viselni szükséges kockázat mértékét növeli, széleskörű szakértelmet, gazdálkodni tudást igényel. Az alföldi tanyai gazdaságok nagy része ennek a függetlenségnek és piaci alkalmazkodóképességnek köszönheti, hogy a mai napig fennmaradt. Ide sorolhatók a biológiai, ökológiai orientációjú gazdálkodási rendszerek. A nyitott rendszerű birtokok magukban, saját területeiken belül nem képesek a környezeti egyensúly biztosítására. Termelési profiljuk szűk, specializált/egysíkú, az aktuális piaci igényekhez alkalmazkodnak, előnyeik és hátrányaik egyaránt ebből fakadnak. Célzottan, a felvásárló igényeinek megfelelő minőségű, mennyiségű termék előállítására képesek, konjunkturális időszakokban jól jövedelmező módon. A birtok igényli a felvásárlókkal, beszállítókkal, termelési rendszerekkel való kooperációs kapcsolatokat, speciális szakértelmet követel, viszonylagos védettséget, kockázatmentességet biztosít. Ugyanakkor nagyfokú függőséget, kiszolgáltatottságot is jelent. A környezeti szempontból való kiegyensúlyozott működés nem valósítható meg a birtokon belül, tágabb területi szinten (településrész, település, kistérség) van szükség a területen gazdálkodók összefogására, koordinált működésére ahhoz, hogy a környezeti egyensúly létrejöhessen, ami egyébként hosszú távon minden gazdálkodó egyéni érdeke is. A piaci igények változásához nehezen tudnak alkalmazkodni, a konjunkturális időszakok végén profilváltásra vagy a gazdálkodási tevékenység befejezésére kényszerülnek. Ide sorolhatók az iparszerű, illetve ipari gazdálkodási rendszerek. (Ángyán, 1997) 1.2 A FENNTARTHATÓ BIRTOKOK TERVEZÉSI FOLYAMATA A fenntartható, környezetkímélő, környezetébe "belesimuló" mezőgazdálkodás egyik legfontosabb eleme a termelési és természetvédelmi célú földhasználat összehangolt tervezése, olyan biológiai alapok (növényfajok, fajták) növényi struktúra kialakítása, amelyek környezeti igényeit a termőhely adottságai a legjobban kielégítik. Az így kialakuló növényfaj- és fajtastruktúra reális termésszintjeit a termőhelyi feltételekből kiindulva kell meghatározni. Erre építhető azután az állattenyésztés (állateltartó-képesség), a várható termékmennyiségek és így kapacitásigények tervezése. E vizsgálati folyamat kulcspontjai tehát a következők (Ángyán, 1997): a térszerkezet ("ökológiai infrastruktúra"), biotóphálózati rendszer (bolygatlan élőhelyrendszer) kialakítása, területének kijelölése, az üzemi természetvédelmi terv elkészítése; az ökológiai feltételeknek és a termelési tradícióknak megfelelő növényfajok, fajták kiválasztása; e növényfajok hozamának táblánkénti, határrészenkénti reális, számszerű becslése az adott termőhely agroökológiai paraméterei alapján; az állateltartó képesség vizsgálatával a takarmánytermő területek meghatározása; 5

6 az alomszalmaigény és a trágyatermelés összehangolása a terület teherbíró képességével; a fennmaradó árunövény-termelő területek várható hozamai alapján a keletkező termékmennyiségek számszerű becslése; a termékfajták vizsgálata alapján a feldolgozási kapacitások és értékesítési utak megtervezése, kialakítása; a tervvariánsok közgazdasági vizsgálata alapján a megfelelő variáns kiválasztása. A felsorolt lépések jelentették az elméleti alapot ahhoz a kutatómunkához, melyet a Borsodi Mezőség területén végeztünk a jelenlegi birtoknagyságok, a tipikus gazdálkodási minták és gyakorlat feltérképezésével annak érdekében, hogy javaslatot tehessünk olyan alternatív gazdálkodási forgatókönyvekre, melyek ökológiailag és ökonómiailag is fenntartható gazdálkodást jelentenek a vizsgált térségben. 1.3 MÓDSZETANI KÉRDÉSEK 2004-ben intenzív terepmunkát végeztünk a Borsodi Mezőség területén. A kutatás célja a jelenlegi birtoknagyságok, gazdálkodási rendszerek, mezőgazdasági gyakorlat feltérképezése volt. Számos gazdaság adottságának és jelenlegi gyakorlatának felmérése után a gazdaságokat tipizáltuk, amelyekre alternatív gazdálkodási forgatókönyveket mutatunk be. A gazdaságok felméréséhez közös útmutatót kaptak a kutatók, amely pontosan felvezette a tipizáláshoz és modellezéshez felmérendő tényezőket. A következőkben a jelenlegi földhasználat és állattartás jellemzőinek rövid felvázolása után a térségben tipikusnak talált öt gazdaságtípus gazdálkodási gyakorlatát mutatjuk be: állattenyésztő (juhtartó) gazdaság, állattenyésztő (szarvasmarha tartó) gazdaság, vegyes gazdaság (nagybirtok) bérelt területen, egyes gazdaság (középbirtok) bérelt területen, növénytermesztő gazdaság. 1.4 A BORSODI MEZŐSÉG MEZŐGAZDASÁGÁNAK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Borsodi Mezőség vizsgált településein a fóldhasználati módok szerint a szántó és az egyéb félig természetes területek képviselik a legnagyobb arányt. A nádasok és a felszíni vizek aránya a lecsapolások és a vizes élőhelyek felszámolása ellenére is jelentős. A földhasználati módok közül, a gyümölcsösök és a szőlő nagyon kis arányban találhatók a vizsgált területen. Minden településre jellemző, hogy az összes területéből kevesebb, mint 5,2%-ot foglal el a mesterséges felszín. Legnagyobb szántóterülettel Mezőcsát (4979,3 ha) rendelkezik, amit Mezőnagymihály (2287,6ha) követ a sorban. Arányaiban viszont Igriciben van a legtöbb szántó, ott az összes terület 77,3%-át szántó borítja (1. táblázat). 6

7 Település 1. táblázat Területhasználat földhasználati módok szerint településenként (ha) Mesterséges legelő Szántó Rétfelszín Szőlő Gyümölcs Erdő Nádas Egyéb mezőgazdasági terület Egyéb félig Felszíni természete vizek s terület Ároktő 144,5 2008,0 434,4 42,9 0,0 644,1 110,9 36,4 1070,7 187,7 Mezőcsát 520,2 4979,3 233,6 141,4 233,3 191,1 479,1 173,8 3326,7 27,0 Négyes 63,6 1368,7 138,8 0,0 8,3 11,3 47,6 5,1 80,0 12,6 Tiszadorogma 71,9 1857,1 121,5 0,0 0,0 357,8 175,3 36,7 1896,0 145,3 TiszavaIk 45,0 524,3 145,4 0,0 0,0 134,9 108,6 6,7 94,1 94,9 Forrás: Corine Az adatok tanúsága szerint gyümölcsös a települések közül csak Mezőcsáton és Négyesen található. Ároktő és Tiszadorogma területén található jelentősebb nagyságú erdő főként az ártéri részeken. TiszavaIkon 108,6 ha nagyságú nádas található, amely jelentősnek mondható. Mezőcsáton nagy az egyéb félig természetes területek nagysága, itt mintegy 3326 ha terület esik ebbe a földhasználati kategóriába. A felszíni vizek aránya az összes területhez képest különösen Tiszavalkon magas (8,2%), de kiterjedésében Ároktőhöz tartozik a legnagyobb terület 187,7ha. Ároktő, Tiszabábolna és Tiszadorogma területén található jelentősebb nagyságú erdő főként az ártéri részeken. Tiszavaikon 108,6 ha nagyságú nádas található, amely a település egész területéhez képest 9,41 %-ot képvisel, ami jelentősnek mondható. Legkisebb nádas területtel Igrici rendelkezik, ott mintegy 4,9 ha-t fed nád. Mezőnagymihályhoz tartozó terület majdnem 50%-át (összesen 3071 ha-t) foglalnak el a főként természetvédelmi szempontból értékes természetes gyepek, gyenge hozamú füves területek, illetve törpecserjések és átmeneti cserjések. A helyi mezőgazdaságot a táji adottságoktól idegen, esetenként környezetkárosító, alacsony hatékonyságú technológia és nehezen értékesíthető, minőségi és termelékenységi hiányosságokat hordozó termékszerkezet jellemzi. A szántóföldi növénytermesztés az alacsony AK értékek miatt igen kis jövedelmezőségű, az állattenyésztés az erre alkalmas természeti adottságok ellenére messze elmarad az optimálistól. A magántulajdonban lévő termőföldek birtokstruktúrája nagyrészt elaprózódott, önálló piacképes gazdálkodásra alkalmatlan szerkezetű. Aggodalmat keltenek azonban azok a birtokés termelő ingatlan-mozgások is, amelyek a térség lakossága életterének jelentős szűküléséhez vezethetnek. Ezek általában felszámolás során kerülnek a piacra, az utánpótlási áruk néhány százalékáért. Például Tiszabábolnán közművesített, térburkolattal ellátott, egy hektáros udvarral bíró, m 2 beépített alapterületű 7 db épületet magában foglaló volt tsz-major Ft-t, azaz 420 Ft/m 2 épületáron kelt el a térségtől idegen tevékenység céljára. Ez a jelenség már a termőföldeknél is tapasztalható. A tiszavalki tsz. felszámolásakor például 400 ha termőföld közel Ft-ért, azaz 4000 Ft/ha áron kétes jogi körülmények között került ki a falu befolyása alól. Az érdekérvényesítésre kevéssé képes, dezinformált, átmenetileg kohézió nélküli lakosság ezt a folyamatot nem tudja megállítani, ennél fogva élettere szűkül. 7

8 1.4.1 Állattartás 2000-ben az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) adatai szerint a megyében működő gazdaságok juh állományának 17.15%-a volt található a vizsgált településeken. A többi állat (szarvasmarha, sertés, ló, juh) tekintetében nem képviselnek a települések jelentős arányt, kb % között van az arányuk. A tyúk esetén ez a szám 6%. A vizsgálat eredményei szerint a legnagyobb szarvasmarha állománya mezőcsáti telephellyel rendelkező gazdaságoknál van. Lótartás tekintetében Ároktő és Mezőcsát gazdálkodói rendelkeznek nagyobb állománnyal. A települések közül Szentistvánon a legnagyobb a gazdálkodók juh, és a tyúkállománya, de a többi faluhoz képest a sertésállomány jelentős nagyságú. Legnagyobb szarvasmarha állomány a mezőcsáti telephellyel rendelkező gazdaságoknál van, ennél jóval kevesebb állat található Mezőnagymihályon. Lótartás tekintetében Ároktő és Mezőcsát gazdálkodói rendelkeznek nagyobb állománnyal (2. táblázat). Település 2. táblázat Az állatállomány nagysága a vizsgált településeken 2000-ben (db) Gazdaságok száma összesen Ebből Szarvasmarha egyéni összesen gazdaság Sertés összesen Ló összesen Juh összesen Tyúk összesen Ároktő Mezőcsát Négyes Tiszadorogma Tiszavalk Forrás: ÁMÖ Az agrár-környezetgazdálkodás lehetőségei a gazdálkodásban A 2002-ben beindult NAKP Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) célprogramja - a helyi adottságokhoz igazított - gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes felvállalásáért és teljesítéséért kifizetés illeti meg a gazdálkodót. A Borsodi Mezőség ÉTT-n a túzokvédelmi előírásokat megtartó szántóföldi termesztés, lucernatermesztés és gyepgazdálkodás részesülhet agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben. Az előírások részleteit a melléklet tartalmazza. 8

9 2. ÁLLATTENYÉSZTŐ (JUHTARTÓ) GAZDASÁG A vizsgált családi gazdaság Mezőcsáton található, a gazdálkodás fő profilja a juhtenyésztés. A családi vállalkozás vezetője a családfő. A mesterséget a szülőktől tanulta, az elméleti tudását az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakközépiskola elvégzése során mélyítette el, ahol általános növénytermesztő és állattenyésztő szakon végzett. A középiskola elvégése után juhászként, majd juhászati brigádvezetőként dolgozott a "Mezőcsáti Auguszus 20" Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben 1992-ig, amikor a szövetkezet felszámolásra került. Már a TSZ-ben töltött évek alatt is rendelkezett saját juh állománnyal. A mai állományt a saját tulajdoni, és felszámoláskor árverésre került juhok megvásárlásával alapozta meg. A jelenleg tulajdonában lévő három tanyából kettőt szintén az árverésen vásárolt meg, a TSZ felszámolójától. A harmadik tanyát szüleitől örökölte. A tanyák és az induló állomány megvásárlásához reorganizációs hitelt vett igénybe, amelyet 1999-ig vissza is fizetett. A legelő területeket a Borsodi Nemzeti Park Igazgatóságától bérli, akivel az évek során sikerült jó kapcsolatot kiépítenie. A gazdaság a Borsodi Mezőség ÉTT területén helyezkedik el. A gazda a túzokvédelmi gyepgazdálkodási programba nevezett be a program indulásakor 201 hektárral, amit 2003-ban újabb területek bevonása követett, így jelenleg mintegy 275,4 ha területtel vesz részt A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program Borsodi Mezőség Érzékeny Természeti Terület programjába való bekapcsolódás nem okozott nehézségeket, mivel az ott megfogalmazott elvárások nagy részének már eddig is megfelel a gazdaság. 2.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT ELEMZÉSE A terület nagysága, amin gazdálkodnak összesen 319 ha, ebből saját terület 14,16 ha, bérelt terület 275,41 ha gyep és 30 ha lucernás. A művelés alól kivont terület, azaz tanya, 8,58 ha-t tesz ki. A saját területen szántóföldi növénytermesztést folytatnak. A gazdaság jelenleg 275,41 ha termő képes gyep területének bérleti jogával rendelkezik. A vállalkozás a teljes bérelt gyepterülettel részt vesz a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Programban. Ezen a területen folytatja a gazdaság a legeltetést Növénytermesztés A 14,16 ha-os terület két táblára oszlik, a nagyobbik 10,67 ha, míg a kisebbik 3,5 ha. Az elmúlt öt évben felváltva termesztettek a táblákon napraforgót, tritikálét, tavaszi árpát és kukoricát a 3. táblázat szerint. növényfaj 3. táblázat Vetésváltás a gazdaságban terület (ha) tritikálé 10, ,5 10,67 kukorica 3,5 10,67 3,5 - - tavaszi árpa - 3,5 10, napraforgó ,67 3,5 9

10 A táblákra talajvizsgálati eredmények nem állnak rendelkezésre, a részterületek aranykorona értékét a 4. táblázat mutatja: 4. táblázat A táblák részterületeinek aranykorona értéke Tábla jele: I. Tábla jele: II. Részterületek (ha) AK érték Részterületek (ha) AK érték Összesen: 3,5 ha 2, ,63 6,7055 9,92 0, ,31 2, ,4 0,4969 7,35 1, Összesen: 10,67 ha A tápanyagutánpótlást nagyrészt szervestrágyával oldják meg, csupán a kukorica alá adnak N műtrágyát. A K és P műtrágyák használata nem jellemző. A táblák előéletét az 5. és 6. táblázatok, a termesztett növények hozamait a 7. táblázat szemlélteti. 5. táblázat Az I. tábla előélete Tábla I. M.E Elővetemények - napraforgó kukorica t. árpa kukorica tritikálé Fővetemény - kukorica t. árpa kukorica tritikálé napraforgó Hozamok t/ha 4,5 3 2,8 3,5 2,2 Szervestrágya felhasználás Műtrágya felhasználás t/ha N- hatóanyag kg/ha 42,85-42, táblázat A II. tábla előélete M.E Elővetemények - kukorica tritikálé kukorica t. árpa napraforgó Fővetemény - tritikálé kukorica t. árpa napraforgó tritikálé Hozam ok t/ha 5, ,4 1,8 Szervestrágya felhasználás Műtrágya felhasználás t/ha N- hatóanyag kg/ha - 42, A továbbiakban is ugyanezeket a növényeket kívánják termeszteni ben mindkét táblán kukoricát vetettek. A termesztett növények a 65%-a gazdaságon belül kerül felhasználásra, míg a 35%-át piacon értékesítenek. 10

11 Növények termőhelyi alkalmasság 7. táblázat A termesztett növények hozama hozamszint (t/ha) Hozam (t/ha) Főtermék melléktermék Elszámoló ár (Ft/t) Főtermék melléktermék őszi búza * 2,0-4,4 3,5 2, tavaszi árpa * 2-4 3,5 1, kukorica ** 1,5-4,5 5,0 4, napraforgó ** 1,0-3,0 2,5 0, Lucerna ** 16,0-25,0 5, Gyep ** 2-4 4, Magyarázat: *- kiválóan alkalmas termőhely, ** alkalmas termőhely Növénytermesztési technológiák A következő munkákat végzik el a különféle növények termesztése során. Tritikálé és őszi búza esetén: - talajelőkészítés: alapozó talajmunka nem szükséges, viszont szept. elején cm mélységig jól tömörített magágyat készítenek - tápanyagigényét kizárólag szervestrágyával biztosítják ősszel és tavasszal. - Vetés: - ideje: szept ápolás: ősszel nem igényli, tavasszal viszont hengerezni kell a felfagyott talajt. - gyomirtását, betegségek és kártevők elleni védelmét vetésforgóval oldják meg - betekarítására július elején kerül sor. Kukorica esetén: - talajelőkészítése: cm mély őszi szántás - magágykészítés: az őszi szántást tavasszal kell simítózni, a magágyat áprilisban készítik - a növények közül egyedül a kukoricát szokták műtrágyázni - vetésére ápr ig kerül sor - betakarítása: szeptemberben Tavaszi árpa esetén: - tarlóhántás, őszi szántás - tápanyagigényét kizárólag szervestrágyával biztosítják ősszel és tavasszal - magágykészítés kora tavasszal. vetése márciusban - betakarítás Napraforgó esetén: - tarlóhántás, őszi szántás - tápanyagigényét kizárólag szervestrágyával biztosítják ősszel és tavasszal. simítózás kora tavasszal cm mély magágykészítés - vetése áprilisban - betakarítás TÉ 11

12 2.1.2 Az állattenyésztés helyzete Az állattenyésztés szerkezete az elmúlt években a 8. táblázat szerint alakult: 8. táblázat Az állattenyésztés szerkezete Állatfaj (db) 1999* 2000* 2001* 2002* 2003* anyajuh kos bárány * december 31-i állapot szerint A táblázatból jól látható, hogy 1999 és 2002 között az anyajuh állomány folyamatosan csökkent, míg 2003-ban az állomány száma meghaladta az 1999-es értéket. A márciusi adatok szerint a gazdaság 1241 db anyajuhval, 25 db tenyészkossal és 700 db báránnyal rendelkezik. A bárányok húsvétkor, augusztus 20-ára és karácsonykor exportálásra kerülnek. A bárányokat Olaszországba exportálják, míg a gyapjút a megyében értékesítik. Az állattenyésztés hozamait és bevételeit a 9. táblázat mutatja. 9. táblázat Az állattenyésztés hozamai és bevételei 2003-ban Megnevezés M.E. Egységár (Ft/kg) Hozam Értékesített mennyiség (kg) Értékesítési ár (Ft) bárány db gyapjú kg Has, láb gyapjú kg Összes bevétel Ft GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK A gazdaság gépparkja a következő eszközökből áll: egy es MTZ, egy 552-es MTZ, 50- es MTZ homlokrakodó traktorok, 3 darab UTB 3,5-ös önfelszedő pótkocsi, 3 darab RK-165- ös fűkasza, 2 darab Sokoró rendsodró, 2 darab Lajta 3 fejes eke, 1 darab talajsimító, 1 darab 454-es Forsit kisbálázó végül két darab 6,5 t-ás könnyű pótkocsi. Művelés alól kivont terület: Összesen három tanyával rendelkezik a gazdaság, ezek közül a legnagyobb tanya 5 juhhodályt, kettő darab pihenőépületet és egy juhászlakást foglal magába, összesen 2088 m 2 -es területen. A másik tanyán található egy juhhodályt és egy pihenő területet, 750 m 2 -en. Végül a harmadik tanya a maga 470 ha-jával, egy juhhodályt és egy pihenőépületet foglal magába. Elmondható, hogy az épületek mind elavultak, mivel nagyjából több, mint 30 éve épültek. Szükség van ezért a korszerűsítésre a versenyképesség megtartásának érdekében. A gazda, mint mezőgazdasági vállalkozó három főállású juhászt foglalkoztat. A szezonális szántóföldi munkákban a család többi tagja és három munkás is részt vesz. 12

13 2.3 TERMELÉSI STRATÉGIA ÉS CÉL MEGHATÁROZÁSA A gazda véleménye szerint jelenleg a gazdaság sem nem nyereséges, sem nem veszteséges. Korábban jobban profitálhatott a gazdálkodásból, de a mostani helyzetet sem látja olyan tragikusnak. A jövőt illetően több terve is van, amit meg szeretne valósítani. Célja az állatállomány 2000 db-ra való felfejlesztése, valamint az épületek további felújítása. Emellett célul tűzte ki a bérelt területek felvásárlását is. A jövőben továbbra is csak a bárány- illetve a gyapjú értékesítését kívánja folytatni. A gazdát tehát lelkesnek, elszántnak és a jövőben bízó gazdának látjuk, persze valószínű ez azért van, mert látszik rajta mennyire szereti azt, amit csinál. Véleményünk szerint a hazai állattartók közül a juhágazat szereplői előtt áll a legnagyobb lehetőség arra, hogy az EU csatlakozással járó kihívásoknak megfeleljenek. E gazdaság méretét és terveit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy alkalmas lehet arra, hogy az elkövetkező néhány évben eredményeket érjen el mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. Mindezek ellenére a gazdaságosságot figyelembe véve - nem látjuk reálisnak az állatállomány felfejlesztését. A gazdálkodás a bérelt területek felvásárlásához pedig az elkövetkezendő években valószínűleg nem fogja tudni kitermelni az anyagi tőkét. 2.4 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI Két területen akartunk változtatást javasolni. Az egyik az állatlétszám növelésére, a másik a juhhodályok felújítására vonatkozik. Az előbbi megvalósítása azonban nem reális célkitűzés, a gazdaság nem bírná el a létszámnövelést és terület vásárlásra sincs már lehetőség. A földterület nagysága ezért a továbbiakban sem változik és változatlannak feltételeztük a bérelt illetve saját földterület arányát is az elkövetkezendő 5 évben Növénytermesztés A szántóföldön megtermelt növényeket - a napraforgó kivételével - az állatok takarmányozására fordítják. A növénytermesztés szerkezete az elmúlt évekhez hasonlóan fog alakulni, azonban a tritikálé helyett őszi búza fog szerepelni a vetésforgóban. Ezt a változtatást azért hoztuk meg, mert az őszi búza jobb étrendi hatást biztosít a juhoknak. A termesztéstechnológiában pedig nincs különbség a két növény között. A vetésforgó szerkezetét a 10. táblázat szemlélteti az elkövetkezendő öt évben. A talaj egyoldalú igénybevételének elkerülése végett a vetésforgót a kalászosok mellett kapásnövényekkel színesítettük. A vetőmaghasználatban nincs változás, az eddig alkalmazott fajtákat használják. Növényvédőszert nem használnak. A tápanyagutánpótlást szervestrágyázással biztosítják. Az egyes növények termesztéstechnológiáját a melléklet tartalmazza. A termesztéstechnológia nem tér el a szakkönyvekben is leírt általános módszerektől, a meglévő géppark nyújtotta lehetőségekhez alkalmazkodva. A forgatás éves gyakorlat a táblákon (kivéve természetesen az évelő lucerna alatt), a vetés előtt a szántás elmunkálása és a magágy előkészítése általában külön időpontban történik. A vetés után hengerezést alkalmaznak. Az évenkénti kaszálások számát a lucerna esetében az NAKP szabályai szerint alakítják. A szénát néhány nap renden való szárítás után bálázzák. 13

14 Növény FH-II. tak. igény 10. táblázat A vetésváltás szerkezete tak. igény tak. igény 1 ha-ra ha tak. igény tak. igény Vetéster. Vetéster. Vetéster. Vetéster. Vetéster. őszi búza ,5 3,5 0,0 10,7 10,7 0,0 3,5 3,5 tavaszi árpa ,0 0,0 3,5 3,5 0,0 5,7 10,7 kukorica ,6 10,7 3,5 3,5 0,0 10,7 10,7 0,0 napraforgó ,0 0,0 10,7 0,0 0,0 3,5 0,0 lucerna ,8 30,0 23,8 30,0 23,8 30,0 23,8 30,0 23,8 30,0 gyep ,7 275,4 244,7 275,4 244,7 275,4 244,7 275,4 244,7 275,4 Összesen: 282,6 319,6 272,0 319,6 282,6 319,6 279,2 319,6 277,7 319,6 Mivel a gyep az ÉTT területén található, ezért semmiképpen nem kerülhet szóba a kemikáliák használata. A legeltetés szabad legeltetéssel valósul meg. Ez a juhok legeltetésének legelterjedtebb formája. Mivel a gyepterület természetvédelmi területen található, ezért ez a módszer a legajánlatosabb. A legeltetés teljes mértékben a pásztor szaktudására van bízva, az anyajuh nyáron 3-4 kg legelőfüvet, míg a kos 4-5 kg-ot fogyaszt naponta Állattartás A gazdaság fő profilja a tejesbárány értékesítése, amit a jövőben is meg akarnak tartani. Az állatlétszám megoszlása: A kosok száma 25 db, 1240 db anyajuh, az éves szaporulati arány 1,2, azaz 1467 db bárány várható 2004-ben összesen. A létszámban nem történik változás a jövőben. Az állatállomány összetételéről a 4. táblázat nyújt információt. Az állományt két fajta alkotja: (2/3) Magyar merinó, illetve Suffolk (l/3). Az elletéseket nem egy időpontra koncentrálják, hanem három időpontra, húsvétra, augusztus 20.-ra valamint karácsonyra, ennek megfelelően három csoportra vannak osztva az anyajuhok. A juhok vemhességi ideje 150 nap, így az ellések időpontjai a következőképp alakulnak: január-február, május-június, és október-november. A tejes bárányok 8-9 hetes korra kg-ot érnek el. Zömmel juhtejet, kis kiegészítésben báránytápot esznek. A szaporulat értékesítése teljességgel megoldható. A fiatal tejesbárányok iránt Olaszországból fizetőképes kereslet van, a teljes szaporulatot itt értékesítik. A juhászat ikertermékeként jelentkező gyapjút a magyar piacon adják el. A juhok takarmányozását 3 részre bontjuk: - Nyári takarmányozás:210 nap a legelőn - Téli takarmányozás: 155 napig istállóban - Tejesbárányok takarmányozása: anyatej A juhok legeltetési módja március 10.-től november 15.-ig szabad legeltetés, kiegészítve kukoricából és tavaszi árpából és őszi búzából álló abrak takarmánnyal. 14

15 2.5 PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK A gazdaság bevételének jelentős része a tejesbárányok értékesítéséből, az anyajuhok és a kosok gyapjából származik. A bárányokat teljes létszámban Olaszországba exportálják. A gyapjú értékesítése itthon történik meg. A leselejtezett állatok vágóhídi eladásából minimális a bevétel. Mivel az állatállomány létszámán nem változtattunk, így az elkövetkezendő 5 évben megközelíthetően azonos hozamokra számíthatunk, viszont a tervezés során növeltük az elszámoló árat (tejesbárány esetében 600 Ft-ról 700 Ft-ra; gyapjú esetén 130Ft-ról 150Ftra) ebből adódik tehát a növekedés. A növénytermesztés fedezeti hozzájárulásának alábbi összesítéséből kiderül, hogy a kukoricának a legmagasabb, míg a tavaszi árpának a legalacsonyabb a fedezeti hozzájárulása, így a jövedelmezősége is. 11. táblázat A növénytermesztés fedezeti hozzájárulásának összesítése Összes közvetlen költség TÉ Ft/ha Őszi búza Tavaszi árpa kukorica Napraforgó Lucerna Gyep A Cash -flow számítás alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdaság éppen, hogy nyereségesen működik, a 2006-os év kivételével, ami veszteséges. A gazdaságossági mutatókról a következő táblázat ad tájékoztatást. 12. táblázat A gazdaság gazdaságossági mutatói Alapadatok Kalkulatív kamatláb 25,0% Finanszírozásí kamatláb (MIRR) 30,0% Refinanszírozási kamatláb (MIRR) 10,0% Jelenlegi értéken számított: - Árbevétel Működési költségek NPV (Nettó jövedelem jelenlegi értéke) A juhhodály felújítását lehetségesnek tartjuk, így ennek fényében végeztük el a számításokat Összesen 1,2 millió Ft-ot terveztünk 2005-ben a felújításra, amit még a gazdaság elbír, hiszen ezzel együtt is pozitív (több, mint 4 mft) a nettó jövedelem jelenlegi értéke. FH 15

16 3. ÁLLATTENYÉSZTŐ (SZARVASMARHA TARTÓ) GAZDASÁG A gazda a '90-es évek eleje óta gazdálkodik édesapjával és bátyjával közösen ben lett vállalkozó végén nyert egy gazdahitel pályázatot, amiből elkezdték kibővíteni a gazdaságot, mivel az addigi családi gazdaság mérete miatt nem volt elegendő a megélhetéshez ben a helyi termelő szövetkezet felosztásakor a gazda addigi gépkezelői munkahelye megszűnt, így kényszervállalkozásba kezdett. A vagyonrészük fejében 10 tehenet és egy vemhes üszőt vettek ki, melyeket a szomszédos telken álló istállóban tartottak. 3.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKROLAT ELEMZÉSE Növénytermesztés A vállalkozás jelenleg mintegy 28 ha szántóval és 130 ha termőképes gyeppel rendelkezik, és teljes területtel részt vesz az Agrár-környezetvédelmi programban 2002 óta. A gazdaság földterületei 16 táblában helyezkednek el, ezek elsősorban réti szolonyec talajtípusba sorolhatók, fizikai féleségük agyagos vályog. A termesztett növények az állatállomány takarmányozását szolgálják, ennek megfelelően a főbb fajok: búza, kukorica, lucerna és napraforgó. A szántóföldek rossz minőségűek, hektáronként átlagosan 5-10 aranykorona értékűek, ezért csak alacsony terméshozamokkal lehet számolni. 13. táblázat A növénytermesztés tervezett szerkezete Növény [ha] őszi búza 0,0 12,0 0,0 0,0 3,5 Kukorica 8,3 0,0 8,3 4,7 4,7 Napraforgó 4,7 0,0 8,5 8,3 0,0 Lucerna 11,2 11,2 11,2 11,2 11,2 Gyep 130,0 130,0 130,0 130,0 130,0 Ugar 3,8 4,8 0,0 3,8 8,6 Összesen: 158,0 158,0 158,0 158,0 158,0 A tápanyagutánpótlást teljes mértékben szervestrágyával oldják meg. A gazda már a kezdetektől fogva, a főbb takarmányokat tekintve önfenntartásra törekedett mind a saját mind a bérelt területeken vetett növényeit figyelembe véve Állattenyésztés Az állatok takarmányozása csak a téli hónapokban történik, jellemzően mindösszesen 135 napban, míg az év fennmaradó részében az állatokat extenzív módon legelőre hajták ki. A tejelő állomány tartása, amely a fenti mutatók alapján látható is, hogy jobban tart az extenzív tartás felé, mint a nagyüzemi felé. A szarvasmarha-istállókban a hagyományos istállótrágya-kezelés az általános trágyatárolási módszer. 16

17 14. táblázat A szarvasmarha tartás naturális mutatói megnevezés M.E. Mutató Tehénselejtezés % 15 Üszöselejitezés % 5 Borjúkiesés % 5 Két ellés közötti idő nap 391 Tenyésztésbevétel időpontja h ivari ciklus nap 21 vemhesség nap 285 Első ellés hó 25 vemhesítés nap a lakt. -ban termékenyítési index - üsző 1,5-1,8 termékenyítési index - tehén 2,0-2,5 vemhesülési arány % évenkénti ellési arány 85-92% szervízperiódus Nap Átlagos hasznos élettartam A állatállomány alakulását az elmúlt 5 évben a 15. táblázat mutatja. 4 laktáció 15. táblázat Az állomány létszámának időbeli alakulása mennyiség (db) szarvasmarha tehén szarvasmarha növendék Nem árutermelési célból a szarvasmarhákon kívül tartanak sertéseket, néhány baromfit és a tanya őrzésében fontos szerepet vállaló négy kutyát is. 3.2 GÉPPARK, ÉPÜLETEK, ALKALMAZOTTAK A gazdaság gépellátottsága a célnak megfelelő, minden munkafolyamathoz rendelkezésre áll a szükséges gép. A gazdaságban jelenleg a következő erő- és munkagépek állnak rendelkezésre: 16. táblázat A gazadaság gépállománya Eszköz Erőgép (traktor) Eke Tárcsa Lazító Kultivátor Henger Típus, mennyiség 1 db LTZ 60 AB 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 17

18 Eszköz Típus, mennyiség Műtrágyaszóró 1 db Vetőgép 1 db Amazon-07 Permetező 1 db Betakarítógép 1 db E-512 Szárzúzó 1 db A gazdaság tehát gyakorlatilag minden fontosabb munkaműveletet akár saját gépekkel is el tud végezni, ez jelentős költségmegtakarítást jelent a bérmunkával szemben. A gépek kora és állapota a magyar mezőgazdasági termelők szintjéhez hasonlóan elöregedő. A karbantartásukat maga a gazda lévén, hogy géplakatos alapvégzettségű önállóan el tudja végezni. Az állatok tartásához az alábbi épületek állnak rendelkezésre: 17. táblázat Az állattartás épületei kapacitás Megnevezés M.E. mennyiség kora istálló-állattartó rész m év fejőállás 2*4 halszálkás m év kifutó m év tej ház m év magtár t év A birtokot családi gazdálkodás formájában művelik, melybe közeli családtagok tartoznak bele. A fő munkaerőnek a gazda, édesapja és testvérbátyjuk számít. A feleség és a többi asszony valamint a gyerekek a földeken csak ideiglenes munkaerőként jelennek meg, de a legtöbb munkafázisból azért jócskán kiveszik a részüket. A családfő végzettsége géplakatos, a feleség a gazdaság könyvelését vezeti, a "gyerekek" tanulnak. 3.3 A GAZDÁLKODÁS VÁLTOZTATÁSI LEHETŐSÉGEI A gazdaság a megalakulásának kezdetén még nagy reményekkel telve kezdte működését. A tej értékesítése nem jelentett problémát, felvevőpiac volt, ezért bővítésbe kezdtek. Tíz éven keresztül a megtermelt tejmennyiséget teljes egészében értékesíteni tudták. Kezdetben az Egertej Rt., majd egy miskolci kereskedő vásárolta fel. Az eddigi évek során a gazda anyagi helyzetéhez mérten dinamikusan bővítette az állományt, de a tejfelvásárlás megszüntével, amióta legálisan nem tud tejet értékesíteni, kénytelen eladni ill. leselejtezni az állatállományt. A gazda tervei között szerepelt egy közepes méretű tejház megépítése is, pasztörizáló és csomagoló berendezéssel, de a pályázatok szűk anyagi kerete miatt erről lemondott. A tejelő államány leépítésének ütemét a 18. táblázat mutatja be. 18

19 18. táblázat Az állatállomány tervezett leépítése mennyiség (db) szarvasmarha tehén szarvasmarha növendék "Valamihez viszont kezdeni kell...", így a szarvasmarhatartás másik ágát, a húsmarhatartást célozza meg az elkövetkező években. A jelenlegi húsárak illetve az export lehetősége alapján mégsem tud bizakodva tekinteni a jövő elé. Tervünkben a tej elő állomány eladásából, és a csökkenő állomány miatt felszabaduló többlettakarmány eladásából származó plusz bevételt lehetne fokozatosan felhasználni az új állomány felépítésére. A tervezett bővítést a 19. táblázat mutatja be. 19. táblázat Az állomány tervezett szerkezetének időbeli alakulása mennyiség (db) húsmarha tehén húsmarha növendék PÉNZÜGYI VISZONYOK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉGEK A gazdaság a megalakulásának kezdetén még nagy reményekkel telve kezdte működését. Tíz éven keresztül a megtermelt tejmennyiséget teljes egészében értékesíteni tudták. Kezdetben az Egertej Rt., majd egy miskolci kereskedő vásárolta fel a téli időszakokban a 3-400, míg nyáron a liternyi mennyiséget. Sajnos egy idő után mindketten fizetésképtelenné váltak. Ma a gazda csak szabadpiacon tudja értékesíteni a megtermelt mennyiséget, azonban az EUba lépést követően ez a felvevő piaca is ellehetetlenedik a megszigorodó törvények miatt. Várhatóan nagymértékű fejlesztésekre, vagy teljes profilváltásra kényszerül. Tervei között szerepelt egy kisebb tejfeldolgozó és csomagoló gépsor vásárlása, amit támogatásokkal szeretne megvalósítani. Amennyiben ez nem sikerül, rákényszerül a mai állatállomány leépítésére és a húsmarha tenyésztésre való áttérésre. A családi gazdaságban szerkezetváltást és bővítést terveznek. További földek bérbe, ill. megvételére már történtek konkrét lépések is. Ezek a lépések a gazdaság állateltartó képességét növelnék leginkább. A húsmarhák ennyire extenzív tartása már nem lenne kifizetődő. A család továbbra is részt kíván venni az NAKP zonális célprogramjában. Mindenképpen szükség volna a hatékonyabb működés érdekében némi modernizálásra és kiegészítésre a géppark területén. Ezek a lépések a gazdaság jelenlegi helyzetének ismeretében, fejlesztésének érdekében helyesek. A termelési szerkezet diverzifikálása is szóba jöhet a hosszú távú fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve, de ennek konkrétumait a környezeti adottságok, a piaci viszonyok, valamint a pénzügyi keretek egész térségben jellemző szűkössége miatt nehéz lenne meghatározni. 19

20 4. VEGYESGAZDASÁG I. A gazdaságban közel 1250 ha-on gazdálkodnak. Ebből 160 ha szántó saját terület, és 1096 hektárt bérelt. A bérelt területek 20%-a a Bükki Nemzeti Park tulajdonába tartozik. A családi gazdaság 1992-ben alakult. Ebben az évben szűnt meg a Mezőcsáti Szövetkezet, amelyben a gazda dolgozott. Mezőgazdasági ismereteinek egy részére a Tszben eltöltött évek alatt tett szert, majd később az ágazattal kapcsolatos tanfolyamokon is került tudását bővítenie. Kezdetben csak bérelt területeken gazdálkodtak, amikből később vásároltak. A gazdaság fő növényei a búza, kukorica és a repce volt, ami mára kiegészült a napraforgóval, lucernával, árpával és silókukoricával. Az erre a térségre általánosan jellemző aranykoronás földekből 1997-ben már kb. 400 ha-on folytak a munkák ban és ben földek illetve erőgépek vásárlásával tovább bővült a gazdaság mérete és tőkéje. Ettől az időponttói kezdve valósult meg az ároktői táj védelmi területek bérlése is, melyen repcét és lucernát termesztenek ben sikeresen pályázták meg a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program gyepgazdálkodási célprogramját, melybe 466 ha gyepterülettel léptek be. A gazdaság legutóbbi beruházása 50 db Charolais húsmarha vásárlása volt. Az elmúlt évek természeti csapásainak, valamint a kevésbé jó talajnak köszönhetően a gazdaság nullára jött ki, mely fejlődés az NAKP-s támogatások és hitelek segítségével valósult meg. 4.1 A JELENLEGI GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT Növénytermesztés A gazdaság összterülete 1266 ha, amelyből 1096 ha bérelt terület. Ebből 630 ha bérelt szántó és 466 ha bérelt gyep terület. A gazdaság területi művelt területeinek megoszlását a 20. táblázat mutatja be. 20. táblázat A művelési ágak megoszlása a gazdaságban 2004-ben Művelési ágak Saját Bérelt Összesen Szántó 160,5 630,0 790,5 Gyep 466,0 466,0 Mezőgazdasági földterület 160,5 1096,0 1256,5 Erdő 1,5 1,5 Nádas 8,0 8,0 Termőterület összesen 170,0 1096,0 1266,0 ha A növénytermesztés szerkezetének alakulását a 21. táblázatban fiygelhetjük meg. 20

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére

HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére HOGYAN MŰKÖDIK EGY GAZDASÁG? Oktatási segédanyag általános iskolás diákok részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE

2010. április NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Növényvédő szerek értékesítése 2009. év Összeállította: Gáborné Boldog Valéria boldogv@aki.gov.hu (06 1) 476-3299 TARTALOMJEGYZÉK Összefoglaló...3 Növényvédő szer értékesítés

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

2007. évi beszámolója

2007. évi beszámolója Homokhátsági Mintagazdaság Kht. 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a HOMOKHÁTSÁGI MINTAGAZDASÁG KEREKEGYHÁZA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG (6041 Kerekegyháza Fő u. 47/a) 2007. évi beszámolója Tartalom: 2007. évi közhasznú

Részletesebben

Mezőgazdasági munkás moduljai

Mezőgazdasági munkás moduljai Mezőgazdasági munkás moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot állít össze Takarmányt kioszt, itat, állatot

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vállalkozások tevékenysége gazdasági elemzése tárgyhoz Témakör: Mezõgazdaság

Gyakorló feladatok a Vállalkozások tevékenysége gazdasági elemzése tárgyhoz Témakör: Mezõgazdaság 1. példa A Bambamedve Kft. növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. A növényi és állati fõtermékek önköltségének meghatározásához az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Fenntartóüzem költségei:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II.

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Általános termesztéstechnológia II. Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 2. Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

Mezőgazdálkodás AKG nélkül Mezőgazdálkodás AKG nélkül Az agrár-környezetgazdálkodási program egy éves kimaradásának hatásai és értékelése Kovács Krasznai Eszter és Kalóczkai Ágnes Kutatási cél Mi történt egy AKG nélküli évben? Kutatási

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2)

Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Magyarország mezőgazdasága, 2010 Termelési típus, gazdálkodási cél, gazdaságméret (Általános Mezőgazdasági Összeírás) Előzetes adatok (2) Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető...2

Részletesebben

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29. A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon Tikász Ildikó Edit Budapest, 2016. szeptember 29. Tartalom 1. Száraz hüvelyesek jelentősége 2. Termelési mutatók

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

Átál ás - Conversion

Átál ás - Conversion Átállás - Conversion Kezdeti lépések megismerni az ökológiai gazdálkodás szabályait általános szabályok, szemlélet rendeletek EU 2092/91, 1804/1999 (140/1999, 2/2000, 82/2002) tápanyag gazdálkodás talajművelés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Földtulajdon

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Földtulajdon Földtulajdon Van-e az Ön, illetve családja tulajdonában termőföld, erdő, rét? 41.1% igen 58.9% igen 133. ábra. Van-e az Ön, illetve családja tulajdonában termőföld, erdő, rét? Szántó Miként jutott hozzá

Részletesebben

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19.

Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár- Környezetgazdálkodás (AKG) Lajosmizse.2015.10.19. Agrár-környezetgazdálkodás célja: az agrár-környezetgazdálkodási célok elérések érdekében többlet tevékenységek önkéntes alapon való elvégzése kedvezményezett:

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai

A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai A kiskérődző ágazat kormányzati megítélése és támogatási forrásai Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2016. november 10. A mezőgazdasági

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2013 (végleges adatok) Tartalom. Módszertani megjegyzések. Táblázatok. Összehasonlító adatok

STATISZTIKAI TÜKÖR. Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2013 (végleges adatok) Tartalom. Módszertani megjegyzések. Táblázatok. Összehasonlító adatok 2014. július Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2013 (végleges adatok) STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Módszertani megjegyzések Táblázatok Összehasonlító adatok Összefoglaló adatok Standard termelési érték A gazdálkodás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc)

TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) MKK NTTI Földműveléstani Tanszék TDK / DIPLOMADOLGOZAT TÉMÁK MKK hallgatóknak (BSc, MSc) I. Témavezetők: Dr. Birkás Márta, Dr. Percze Attila 1. Művelési rendszerek hatása a talaj állapotára, védelmére,

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2013. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2014 Megjelenik évente

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

2015. évi Költségvetési koncepció a Berentei Település Gondnokságnál

2015. évi Költségvetési koncepció a Berentei Település Gondnokságnál 2015. évi Költségvetési koncepció a Berentei Település Gondnokságnál Az intézmény a 2015 évi költségvetésének kialakításához az alábbi javaslatokat teszi. 2015-re célként tűzzük ki az intézmény kiadásainak

Részletesebben

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ. Általános észrevételek, juh- és kecsketartás SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar SEGÉDLET A KÖZFOGLALKOZTATÁSI PROGRAMOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLATTARTÁSHOZ ÉS ÁLLATITERMÉK- FELDOLGOZÁSHOZ Általános észrevételek, juh- és kecsketartás

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés előíráscsoportjainak előírástáblázata Tematikus előíráscsoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás előírásai támogatás. 2. 3.

Részletesebben

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005

Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi

Részletesebben

Önkormányzati területek összegzése

Önkormányzati területek összegzése Önkormányzati területek összegzése A képviselő testület döntése alapján Gyomaendrőd város önkormányzata a tulajdonában álló termőföldeket maga műveli. Illetve a folyamatban lévő bérleti szerződéseket lejárata

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. Előadás Üzleti terv készítés logikai felépítése Az üzleti terv megalapozó lépései A

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Jubíleumi Szakmai Nap

Jubíleumi Szakmai Nap Jubíleumi Szakmai Nap Bonyhád, 2014. június 19. Fél évszázad a magyartarka tenyésztés szolgálatában Friebert Anikó Pannóna-Állattenyésztő Kft. ügyvezető A fajta meghonosodása Tolna vármegyében A magyartarka

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Aranykalászos gazda moduljai

Aranykalászos gazda moduljai Aranykalászos gazda moduljai 971. Az Állattartás megnevezésű, 10997-12 azonosító számú szakmai Gazdálkodásához kapcsolódó információkat gyűjt Takarmányt érzékszervvel minősít, mintát vesz Takarmányadagot

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben

Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Aktuális tapasztalatok, technológiai nehézségek és kihívások a növényvédelemben Dr. Ripka Géza MgSzH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Monor, 2012. Mezőgazdaság az új évezredben Oly

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27.

Zöldítés 2015-2020. Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály. Budapest, 2015. február 27. Zöldítés 2015-2020 Madarász István osztályvezető Agrárközgazdasági Főosztály Budapest, 2015. február 27. Degresszivitás A közvetlen támogatások új rendszere Magyarországon Kötelező elemek Alaptámogatás

Részletesebben

III. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS

III. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS III. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS I. Az elvégzendő feladatokról általában A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő természetvédelmi és takarmány termesztési célú szántó és gyep területein

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

Számvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium

Számvitel III 11 gyakorlat Költségelszámolási rendszerek 12. szeminárium 1. Feladat Egy vállalat néhány éve alapanyagot vásárolt, amelynek beszerzési értéke 100 000 forint volt. Az alapanyag felhasználásával gyártott termékre nincs kereslet, egy vevő kivételével, aki az általa

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK MEZŐGZSÁG ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG MINTFELTOK I. TESZTFELTOK Egyszerű választás feladatokban a kérdésre adott válaszok közül egy helyes. Írja a kipontozott helyre a helyes válasz betűjelét!

Részletesebben

A kaszálás szempontjai állattenyésztő szemmel

A kaszálás szempontjai állattenyésztő szemmel A kaszálás szempontjai állattenyésztő szemmel Kovács Zoltán, Magyar Állattenyésztők Szövetsége Csákvár, 2007.07.04 Állattenyésztés és természetvédelem Közös cél: a gyepek hasznosítása. Kapcsolódási pontokat

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről

MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről MÁRTÉL DÓRA Tájékoztató a 2015-től bevezetendő közvetlen támogatási rendszerről és a zöldítésről Petőfiszállás, 2014. október 29. A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban

Részletesebben

A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei

A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Agrárinformatika 2009 Agrárinformatikai Nyári Egyetem A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Dr. Sulyok Dénes 2009.09.07. Debrecen, 2009. augusztus 26. PRECÍZIÓS

Részletesebben

Technológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz. ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA

Technológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz. ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA Technológiai javaslatok Haifa CoteN, Turbo-K szántőfóldi növényekhez, 2016 ősz, 2017 tavasz ŐSZ HAIFA Őszi BÚZA Őszi búza (Kb. 6 tonna/ha terméshez.): Haifa CoteN Mix 30-7-7+ME (2) (+1 MgO+9SO3+0,05%Fe+0,01Zn)

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Számvitel III 12 gyakorlat Önköltség számviteli elszámolása 14. szeminárium

Számvitel III 12 gyakorlat Önköltség számviteli elszámolása 14. szeminárium 1. Feladat Egy mezőgazdasági vállalkozás 201X. évben 5 000 tonna étkezési búzát termelt az alábbi költségekkel: 1. Vetőmag (előző évben beszerzett) 19 000 000 Ft 2. Növényvédőszer (előző évben beszerzett)

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika költségvetése

A Közös Agrárpolitika költségvetése A Közös Agrárpolitika költségvetése A 2014-2020 közötti költségvetési időszakban a KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint 2007-2013-ban De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai 2014-2020 között

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November

Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment November Agricultural Informatics 2014 International Conference Future Internet and ICT Innovation in Agriculture, Food and the Environment 13-15 November 2014, Debrecen, Hungary Az agroerdészet (agroforestry)

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás

Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatás Wayda Imre vezető főtanácsos Agrárfejlesztési Főosztály Kaposvár, 2012. szeptember 21-22. Előzmények A 2007-2013. vidékfejlesztési program (ÚMVP

Részletesebben

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata

Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés tematikus előíráscsoportjainak előírástáblázata . számú melléklet grár-környezetgazdálkodási kifizetés csoportjainak táblázata Tematikus csoport. Horizontális szántó földhasználati kategória támogatás ai támogatás választható ok. 2. Tilos szennyvíz,

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

TÁMOGATÓ Készítette:

TÁMOGATÓ Készítette: Tisztelt olvasó! A következő tájékoztató anyag a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás által kijelölt 3 mintaterületre vonatkozóan elkészült vizsgálati anyag összefoglalását tartalmazza.

Részletesebben

Fiatal Gazda Pályázat 2015.

Fiatal Gazda Pályázat 2015. Műszerteszt Kft. www.muszerteszt.hu A 2014-2020-as mezőgazdasági pályázati rendszer nagy nyertesei kétség kívül a fiatal mezőgazdasági termelők lesznek. Ilyen jellegű pályázat eddig 2008-ban, 2009-ben,

Részletesebben

Tájékoztató a Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése című, VP számú pályázatról

Tájékoztató a Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése című, VP számú pályázatról Tájékoztató a Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése című, VP2-4.1.1.3-16 számú pályázatról A pályázati kiírás keretében a következő vállalkozások pályázhatnak: 1. Mezőgazdasági termelő abban az esetben

Részletesebben

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység / 2203-06/2 Kódszám: M ----- KIV: 2012. 07. ll. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez

Részletesebben

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41%

Indikátor tárgya. A gazdaság átfogó vizsgálata 70,0 28,9 41% Tapasztalatok Szabóné Németh Ágnes szaktanácsadó Euro-Eco Csoport NAKVI névjegyzéki tanácsadók bemutatkozás szakmai kompetencia Közvetlen kapcsolat a gazdálkodókkal 1 98 db ügyfélből Gazdaság mérete túl

Részletesebben

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány

ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja. Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány ŐSTERMELŐ Gazdálkodók Lapja Jónásné Zselezni Borbála programmenedzser PRIMOM Alapítvány Kezdetek A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII.26.) kormányrendelet meghatározta a mezőgazdasági

Részletesebben