Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 1 / 17. oldal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 1 / 17. oldal"

Átírás

1 Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) 1 / 17. oldal

2 2. fejezet GDP - Bruttó hazai termék: az ország összes eladott termékének és szolgáltatásának értéke. o Gazdaság szereplőinek összes jövedelme = Termékekre és szolgáltatásokra fordított összes kiadás körforgás (minden tranzakciónak 2 oldala van) o Jövedelem elsődleges mérőszáma. o Készletváltozást kiadásként és jövedelemként is figyelembe kell venni készletre termelés ugyanúgy növeli a GDP-t, mint az eladás. o Aggregálás a piaci árak alapján történik. o Csak a késztermékeket tartalmazza (mert a félkész termék ára megjelenik a késztermék árában) végső eladásra szánt késztermékek és szolgáltatások összesített értéke = összes HÉ HÉ: hozzáadott érték: a vállalat által felhasznált félkész termék értékével csökkentett kibocsátás. BÉ: beszámított érték: olyan termék és szolgáltatás értéke, melynek nincs piaci ára, de a GDP része. (pl.: saját ingatlan saját magunknak fizetett bérleti díja, állami szféra szolgáltatása = állami alkalmazottak bére, rejtett gazdaság) o Nem része a GDP-nek: forgalomba nem kerülő termékek és szolgáltatások. o a GDP tökéletlen, de 2 év összehasonlításához jó. o Nominális GDP: termékeket és szolgáltatásokat aktuális árakon számítja. ha p ; ha q.: gazdaság kibocsátásnak pénzértéke. ngdp = (PX*QX)+(PY*QY): folyó árak o Reál GDP: termékeket és szolgáltatásokat bázis áron számítja.: kibocsátás nagysága bázisév árain. rgdp = (P0X*Q1X)+(P0Y*Q1Y): bázis árak o GDP-deflátor: ngdp/rgdp = (P1X*Q1X)+(P1Y*Q1Y) / (P0X*Q1X)+(P0Y*Q1Y).: kibocsátás egy tipikus egységének árváltozása. o CPI - Fogyasztói árindex: tipikus fogyasztói kosár árváltozását mutatja egy bázisévhez képest. CPI = (P1X*QX)+(P1Y*QY) / (P0X*QX)+(P0Y*QY): q rögzített. GDP-deflátor Összes termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi Csak belföldön előállított termékeket tartalmazza Változó súlyok Paasche CPI Csak a tipikus kosáron belül mér (helyettesítés, új termék, minőségi változás!) Külföldi termék is szerepelhet benne Változatlan súlyok Laspeyres o Termelői árindex - vállalatok vásárlását jellemző tipikus kosár árváltozását méri. 2 / 17. oldal

3 o GDP részei: Y = C + I + G + NX fogyasztás (C): háztartások által vásárolt javak és szolgáltatások. tartós fogyasztási cikkek nem tartós fogyasztási cikkek szolgáltatások beruházás (I): jövőben felhasználásra kerülő termékek, új értéket létrehozó. (Ø: értékpapír vásárlás, belföldi használtcikk kereskedelem) üzleti állóeszköz-beruházások lakásberuházások készletberuházások kormányzati kiadások (G): kormányzat és helyi önkormányzatok által vásárol javak és szolgáltatások. (Ø: transzferek, TB, segélyek, jóléti kiadások, redisztribucionális aktusok nettó export (NX): X M. GNP - összes hazai gazdasági szereplő által termelt jövedelem. NNP - nettó nemzeti termék = GNP A A = állótőke elfogyasztása, kb. GNP 10%-a Nemzeti jövedelem = NNP közvetett adók (kb. NNP 10%-a): gazdaság szereplőinek összes keresete. Részei: o alkalmazottak keresete o tulajdonosi jövedelmek o bérleti díjak o vállalati profit o nettó kamatjövedelem Személyes jövedelem = Nemzeti jövedelem + vállalati profit + TB + nettó kamatjövedelem osztalékok Tr magánszemélyek kamatjövedelme. Rendelkezésre álló jövedelem = személyes jövedelem (SZJA + egyéb állam felé történő kifizetések) Munkanélküliségi ráta - azoknak az embereknek a százalékos aránya, akik szeretnének dolgozni, de nincs állásuk: o Munkanélküliségi ráta = (munkanélküliek / munkaerő-állomány) * 100 Foglalkoztatott: ha az előző hét nagyobb részét állásban töltötte Munkanélküli: nincs állásban, és új unkahelyre vár vagy munkát keres. Munkaerő állomány: foglalkoztatottak + munkanélküliek Nem részei a munkaerő állománynak: nyugdíjasok, diákok, reményvesztett dolgozók. Aktivitási ráta - (munkaerő-állomány / felnőtt lakosság) * 100 Okun-törvény - rgdp változása = 3% 2 (munkanélküliségi ráta). o Két változó szorzatának százalékos változása két változó százalékos változásának az összege. Egy hányados százalékos változása a számláló és a nevező százalékos változásának különbségével. A jövedelemmutatók általában szezonálisan ingadoznak (pl.: GDP 1 év alatt kb 8 %: termelőképesség, szokások) mutatók szezonális kiigazítása szükséges. o Folyamat-jellegű változók (flow): egy bizonyos időegység alatt mért mennyiség. pl.: fogyasztó jövedelme és kiadása, állásukat elvesztők mennyisége, beruházások nagysága, költségvetési deficit. o Állomány-jellegű változók (stock): egy adott időpontban mért mennyiség. 3 / 17. oldal

4 pl.: fogyasztói vagyon, foglalkoztatottak tömege, gazdaságban lévő tőkeállomány nagysága, államadósság C e = összjövedelem S e. Túlkereslet = ΣD összjövedelem raktárkészletből elégítik ki év végén, és ez negatív beruházás. S = S e. 3. fejezet GDP függ: o termelési tényezők mennyisége (K, L, nincsenek kihasználatlan erőforrások) o technológia: termelési függvény (Y = F(K,L), állandó mérethozadék: valamennyi termelési tényező azonos százalékkal történő együttes növelése esetén a kibocsátás is ugyanilyen arányban nő) Y = szolgáltatások kínálata Neoklasszikus elosztáselmélet: jövedelem elosztása a termelési tényezők között, ha a tényezőkínálat állandó (függőleges). Profit = PY (bevétel) WL (munka költsége) RK (tőke költsége) Tényezőkereslet meghatározása: o MPK = R/P (tőke reálbérleti díja) = a(y/k) o MPL = W/P (reálbér) = (1 a)(y/l) o Csökkenő határtermék az általános. Gazdasági profit: a termelési tényezők költségének kifizetése után megmaradó jövedelem. o gazdasági profit = Y (MPL*L) (MPK*K): hosszú távon 0. o tőkejövedelem = MPK*K= ay o munkajövedelem = MPL*L = (1 a)y számviteli profit: gazdasági profit + tőkejövedelem L MPL W MPK R Munka határtermék fve: MPL (L) Munkakereslet: LD(w) Foglalkoztatás: Ls. Tőke, munka átlagterméke: K/Y, L/Y Y = C + I + G Fogyasztás megtakarítás: o Rendelkezésre álló jövedelem: Y T = C + S C = C(Y T) o MPC = mennyivel nő C, ha Y T 1 egységgel nő. MPS = 1 MPC o S = Y C G = I o SP = Y T C o SG = T G Beruházás: o Nagysága a kamatlábtól (r) függ. (reálkamatláb). Csak akkor nő ténylegesen, ha nő a társadalmi megtakarítás is (pl.: G, T ) o Nyereséges, ha hozadéka meghaladja költségeit. o I változásának okai: technológia fejlődése, kormányzati politika. 4 / 17. oldal

5 Kormányzati vásárlások: o T: transzferekkel csökkentett adóbevétel. o G, T exogén változók. Költségvetési egyenleg: T G Egyensúlyi kamatláb: o A kínálat és a kereslet között az egyensúlyt a kamatláb teremti meg. o Y = C(Y T) + I(r) + G: csak r a változó. Fiskális politika (T vagy G változtatása) közvetlenül hat az árupiacra: S, I, r változik. Expanzív fiskális politika: o G Y Y T, C marad I r : kiszorítási hatás SG SP marad S o T (Y T) C I r ~ kiszorítási hatás S 4. fejezet 4.1. Solow-modell Kibocsátás mekkora hányada legyen a mai fogyasztás, és a jövőre szánt megtakarítás? o Egy munkásra jutó kibocsátás függ az egy munkásra jutó tőkétől. o y = f(k), y = Y/L, k = K/L. o y = c + i; c = (1 s)y. Tőkeállomány változása: o beruházás: i = sf(k). o amortizáció: Δk = i δk. o Egyensúlyban Δk = 0 (k*) ha k alacsonyabb, akkor i > δ, ezért k nő. A Solow-modell szerint az egyensúlyi tőkeállományt a megtakarítási ráta határozza meg. Ha ez magas, akkor a gazdaságban magas a kibocsátás és nagy a tőkeállomány és a beruházás. A felhalmozás aranyszabálya:: a fogyasztás maximalizálása, k* gold. c = y i egyensúlyban: o c* = f(k*) δk* k*gold ami ezt maximalizálja. (ha ez alatt van, akkor a tőkeállomány növelése jobban növeli a kibocsátást, mint amennyire az amortizáció csökkenti, y meredeksége nagyobb, mint δk*) o MPK = δ.: ezt csak egy megtakarítási ráta biztosítja. o k* / f(k*) = s / δ. Az aranyszabály a legmagasabb szintű fogyasztást az egyensúlyban biztosítja, a jövő nemzedékének kedvezve.: bibliai aranyszabály Népességnövekedés: o n: a népesség és a munkaerő-állomány növekedési üteme ha n > 1 akkor k. o Δk = i (δ+n)k (δ+n)k a beruházás fedezeti értéke. Δk = sf(k) (δ+n)k o Ha k kisebb, mint k*, akkor a beruházás nagyobb, mint a fedezeti szint, azért k nő. o MPK = δ+n (FASz szerint) o Beruházás kettős szerepe: δk része pótolja az elavult tőkét 5 / 17. oldal

6 nk része új foglalkoztatottakat látja el tőkével. Technikai haladás: o Y = F(K,L*E): E: munka hatékonysága o g: technikai haladás üteme növekedési ütem: n+g. o Δk = i (δ+n+g)k o MPK = δ+n+g ; sf(k) = (δ+n+g)k ; εk = s (FASz szerint) o MPK = sf(k) / k ; MPK(K/Y) = εk ; ΔY/Y : ΔK/K = ΔY/K * K/Y (stacionárius egyensúly esetén) εk = a; εl =1-a o Solow szerint csak a technikai haladás eredményezhet tartós növekedést. Ha a tőketulajdonosokat határtermékük szerint fizetik meg, és a jövedelem = by, akkor MPK * K/Y = b Solow-modell technikai haladása melletti stacionárius növekedési pályák: Hatékonysági egységre jutó tőke K = K/(E*L) 0 Hatékonysági egységre jutó Y = Y/(E*L) = f(k) 0 kibocsátás Egy munkásra jutó kibocsátás Y/L = y*e g Összes kibocsátás Y = y*(e*l) n+g Megtakarítási ráta befolyásolásának módjai: o állam megtakarításán keresztül (G, T ) o magánmegtakarítás ösztönzése (megtakarítás hozamának növelése, T ) Y/L ha n,g s MPK ; K/Y Ha MPK kisebb, mint gold esetén: MPK ha k ha K/L ha s ΔY = (MPK*ΔK) + (MPL*ΔL) Kibocsátás (jövedelem) növekedési üteme: ΔY/Y = a(δk/k) + (1-a)(ΔL/L) + ΔA/A = n + g Teljes tényezőtermelékenység: A ΔA/A = ΔY/Y a(δk/k) (1-a)( ΔL/L) = Solow-maradék (technikai haladás hatása a növekedésre) ΔE/E = 1/(1-a) * ΔA/A Δk/k = [sf(k) (δ+n+g)k] / k 5. fejezet 5.1. Munkanélküliség L = E + U ; munkaerő-állomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek s: állásvesztők, f: állásszerzők ha mindkettő + x százalékpont, attól még U változása nem ismert. Munkanélküliség rátája: fu = se U/L = s/(s+f) E = (1 u)l 6 / 17. oldal

7 Munkanélküliség okai: o frikciós munkanélküliség. álláskeresés ideje és költségei szektorális változások munkanélküli segély (s, f ) o várakozási munkanélküliség (~bérek rugalmatlansága: LS LD ha LD rugalmas: nehezen rúgják ki az embert) minimálbérek szakszervezetek hatékony bérek reálbér: W = MPL összes reálbér = Y(MPL=F) MPL(0) = WL munkanélküliség stacionárius rátájának stabilitása: o ΔU = se fu ha U/L > s/(s+f) akkor (s+f)(u/l) > s ezért ΔU negatív (U csökken) u csökkenése rövidtávon fokozza a gazdasági növekedést, az új stacionárius egyensúlyi állapot eléréséig, azután viszont csak a népesség növekedési üteme (n) és a technikai haladás üteme (g) a meghatározó. 6. fejezet 6.1. Pénz és infláció Infláció: az rak összességének emelkedése inflációs sokk: hitelezőknek rossz, hitelfelvevőknek jó, mert ex post kamatláb < ex ante kamatláb. Ár: az az arány, amelyen a pénz termékre vagy szolgáltatásra cseréljük Pénz: olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására (papír alapú - vagy árupénz arany standard) o vagyontartási funkció o értékteremtő funkció o forgalmi eszköz funkció (közvetett csere lehetősége) M D (és inflációs ráta) meghatározása a Központi Bank kezében van. nyíltpiaci műveletek pl.: államkötvények vétele és eladása. Ha L (reálpénzkereslet) = 0,4Y akkor V állandó és 2,5; pénzkereslet nem függ i-től. Alakja pl.: L= 0,4Y/20r Pénzmennyiség: C M1 M2 M3 L Készpénz Készpénz, látra szóló betétek, utazási csekkek, egyéb likvid bankbevételek M1 + egynapos visszavásárlási megállapodások, eurodollárok, pénzpiaci betétek, befektetési jegyek M2 + határozott időre lekötött betétek és repók M3 + takarékkönyvek, rövid lejáratú kincstári jegyek, más 7 / 17. oldal

8 likvid eszközök Mennyiségi egyenlet: MV = PY o attól, hogy M a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik. Reálpénzállomány: M/P: a pénz mennyisége az érte vásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségében. M/P ha i vagy Y. Mennyiségi pénzelmélet: V állandó a gazdaság termelési képessége meghatározza a GDP-t, M a nominális GDP-t. árszínvonal és inflációs ráta arányos MD-vel. o M %-os változása + V %-os változása = P %-os változása + Y %-os változása ΔM/M ha π és nominálbér növekedési üteme vagy ha r változatlan és i Állami kiadások fedezése: o adók kivetése o kölcsön o seigniorage (pénzmennyiség növeléséből származó inflációs adó = i) pénztartás költsége: i ha π akkor étlap és cipőtalpköltségek. Fischer-egyenlet: i = r + πe. Fischer-hatás: π 1 %-os növelésének hatása i 1%- os emelkedése. Klasszikus dichotómia: reál és nominális változók elméleti szétválasztása. pénz semlegessége: pénz a reálváltozókra nem gyakorol hatást. o r -t sem az expanzív fiskális sem az expanzív monetáris politika nem okozhatja. o r változása nem történhet π változása miatt. 8. fejezet 8.1. Gazdasági ingadozások elmélete Recesszió rövidebb munkaidő (részmunkaidő) Üzleti ciklus: kibocsátás és foglalkoztatás ingadozása: recesszió megszokott és rendszertelen o gazdaságpolitikai eszközökkel próbálják szabályozni: monetáris és fiskális politika Rövid és hosszú táv o Különbség: árak viselkedésében (ht: rugalmasak, rt: ragadósak) + jövedelem meghatározása: ht: S; rt: D. Monetáris politika hatásai: o pénzkínálat klasszikus dichotómia elve: pénzben mért nominális változókra hat, de érintetlenül hagyja a reálváltozókat. DE: rövidtávon sok ár megragad, nem reagál. Tehát rövid távú ingadozásokat okoz. Ragadós árak esetén pedig Y az áruk és szolgáltatások iránti kereslettől is függ (AS): monetáris és fiskális politika befolyásolja AS-t. Aggregált kereslet: AD o Az árszínvonal (P) és a keresett áruk és szolgáltatások (Y) közötti kapcsolatot fejezi ki. Emberek mennyi terméket vagy szolgáltatási kívánnak vásárolni adott ár mellett. 8 / 17. oldal

9 o Negatív meredekségű: P M/P Y.: Mennyiségi egyenlet: MV=PY. P T nominális értéke M kevesebb T-re elég T. o Eltolódása: o M változása esetén: M PY AD befelé tolódik el. o és pénz forgási sebességének változása esetén: V PY AD befelé. o Ha AD jobbra rt: L ; ht: P VAGY M/P Aggregált kínálat: AS o Termékek és szolgáltatások kínált mennyisége (Y) és az árszínvonal (P) közötti kapcsolatot fejezi ki. Vizsgált időszak hosszától is függ: o LRAS függőleges, Y=F(K áll,l áll ) = Y áll, teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, kibocsátás természetes szintje: minden gazdasági erőforrás felhasználásra kerül, NAIRU. o SRAS vízszintes (szélsőséges eset minden ár ragadós). o Átmenet: ht-ú egyensúly LRAS x AD, de SRAS is átmegy itt, mivel erre igazodik az árszint. Visszaesés hatásai időben: egyensúly AD Y P Y visszatér az egyensúlyi szintre. AD-Sokkhatás: görbék exogén változásai o stabilizációs politika: olyan állami célkiűzés, hogy a kibocsátást és a foglalkoztatást a természetes szinten tartsa. o eltolódása: M vagy V PY AD rt Y ht P Y visszaáll a egyensúlyi szintre. o kezdetben SRAS, de ht egyensúly AS-Sokkhatás: o vállalatok által megszabott árakat érintik o ársokk (általában negatív): SRAS P Y. o Ha AD változatlan marad akkor: stagfláció: infláció + stagnálás. o Politikák: AD szinten tartása (hosszú táv, recesszió); AD növelése Ha kevesebb a hitellehetőség akkor AS marad, AD balra (P, Y marad) Ha V(i) akkor deficitcsökkentő fiskális politika esetén AD balra (AD ) S r V rt: Y,L, P marad; ht: Y,L visszaáll, P. ÉS Ha πe i V AD... Exogén sokkok Az aggregált kereslet exogén növekedése Kedvezőtlen kínálati sokk A monetáris politika kizárólagos célja Az árszínvonal stabilitása A kibocsátás természetes rátája Pénzmennyiség csökkentése Pénzmennyiség csökkentése Pénzmennyiség szinten tartása Pénzmennyiség növelése 9 / 17. oldal

10 fejezet 9.1. Gazdasági egyensúly: IS-LM model IS: beruházás, megtakarítás. o keynesi keresztből: kamatláb és jövedelem között az árupiacon fennálló kapcsolatot fejezi ki. Adott tervezett beruházás és fiskális politika melletti jövedelem meghatározása. o Tervezett kiadás: E = C+I+G: fiskális politika: E=C(Y-T áll )+I áll +G áll. o Pozitív meredekség: nagyobb jövedelem: nagyobb fogyasztás, = MPC. o Egyensúly: Y=E (45 -os egyenes). o Ha Y magasabb, mint az optimális: E<Y előre nem látott készletemelkedés Y Y visszaáll az egyensúlyi szintre. o recesszió, ha KB államkötvényeket vesz. o Tervezett beruházás negatív függvénye a kamatlábnak: r I Y. o Eltolódása: fiskális politika (G,T) változik. G IS kifelé tolódik G/(1-MPC)-vel LM: likviditás, pénz o likviditáspreferencia-elméletből: feltétel: reálpénzállomány (M/P) adott (függőleges kínálat, negatív meredekségű kereslet), M,P exogén (rt), (M/P)d=L(r), ha r kisebb vagyoni hányadot tartanak készpénzben. o LM pozitív meredekségű. o Kamatláb úgy alakul, hogy biztosítsa a M/P keresletének és kínálatának egyensúlyát. Ha M/P r LM lefelé. (eltodása) o r az összekötő kapocs, a modell alapja. Feltétel: P adott. o Rt egyensúly: IS: Y=C(Y-T)+I(r)+G x LM: M/P=L(r,Y) Árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya. IS-LM: meghatározza a nemzeti jövedelem szintjét. ingadozások: o fiskális politika hatásai: IS eltolódása Kormányzati kiadások multiplikátora: Y/ G = 1/(1-MPC). Adó multiplikátor: Y/ T= - MPC/(1-MPC). o monetáris politika hatásai: LM eltolódása M M/P r LM le Y monetáris transzmissziós mechanizmus (M kiadás ) o sokkok: IS-sokk: árupiaci keresletben bekövetkező exogén változás. Pl.: optimista vagy pesszimista beruházók; fogyasztási kereslet változása. LM-sokk: pénzkereslet exogén változása. Pl.: pénzkereslet nő o IS, LM felett árupiaci, pénzpiaci túlkínálat. 10 / 17. oldal

11 12. fejezet Aggregált kínálat Y = Ỹ+ α (P Pe) α > 0 ; P Pe A kibocsátás akkor tér el a potenciálistól, ha az árszínvonal eltér a várttól. ragadós bérek modellje o AS nem függőleges, mert a nominálbérek lassan változnak: szerződések, társadalmi normák, magasan tartott bérek (ld 5. fejezet) o Y: P: ha P W/P munkaerő olcsóbb lesz, LD L Y a téves helyzetmegítélés modellje o feltétel: a bérek mozgása kiegyenlíti a keresletet és a kínálatot o A munkások időlegesen összetévesztik a reál- és a nominálbéreket. LS: munkások illúziói és a reálbér függvénye egyben. o Vállalatok tájékozottabbak a munkavállalóknál. o P o ha várt változás: ΔP arányban Pe LS,LD marad W ΔP arányban o ha nem várt változás: Pemarad W/P magasabbnak hiszik, mint ami LS W/P munkaerő olcsóbb lesz, LD L Y az információhiány modellje o RT és HT AD az árakkal kapcsolatos rövidtávú bizonytalanságok miatt különböznek. o Vállalatok NEM tájékozottabbak a munkavállalóknál. o Mivel sok termék van a termelők nem ismerik fel minden pillanatban az összes árat, csak a termelt árukét követi csak a nominális árakkal van tisztában P emelkedését valamelyest reálnak tekinti többet dolgozik, Y nő. o Ha P> Pe Y ragadós árak modellje o vállalatok nem végeznek azonnali árkiigazítást.: szerződések, menüköltség. o Az aggregált kínálati modellek összehasonlítása Megtisztul-e a piac Igen Nem Nem tökéletes piac Munka Téves megítélés: munkások időlegesen összetévesztik a reál- és a nominálbérek változását. Ragadós bérek: a nominálbérek lassan alkalmazkodnak Áru Információhiány: a termelők összetévesztik az árszínvonal változását a relatív árak változásával. Ragadós árak: az áruk és a szolgáltatások árai lassan alkalmazkodnak 11 / 17. oldal

12 12.2. Phillips-görbe Munkanélküliség és az infláció között kapcsolat van: π = πe β(u un) + ε. π változása függ: o πe: adaptív várakozás (korábbi inflációra alapozott πe) o ciklikus munkanélküliség (munkanélküliség eltérése a természetes rátától) o kínálati sokk (ε) pl.: olajár-robbanás (olyan esemény, mely növeli a termelés költségeit) π : o keresletinfláció: ha u un.: érzékenység mértékét β fejezi ki. o költséginfláció: ha ε > 0 áldozati ráta: az éves rgdp azon hányada, amely az infláció 1%ponttal való csökkenésekor elvész. Természetes ráta hipotézise: AD ingadozása csak rt-on érinti Y-t és L-t: lehetséges a ht és rt folyamatok külön-külön vizsgálata. Hiszteréziselmélet: elképzelhető, hogy AD ht-n is hat Y-ra és L-re. (hiszterézis: az eseményeknek a természetes rátára gyakorolt hosszú távú hatása) pl.: recesszió 13. fejezet A hosszú idejű késések megnehezítik a fiskális és a monetáris politika irányítását. o belső késés: a gazdasági sokk és a sokkokra adott gazdaságpolitikai válasz között eltelt idő fiskális politika esetében nagy o külső késés: a gazdaságpolitikai lépés és annak hatása között eltelt idő monetáris politika esetében nagy o automatikus stabilizátorok csökkentik a késéseket: pl.: adórendszer (= belső késés nélküli fiskális politikai eszközök) Lucas-kritika: a hagyományos gazdaságpolitika figyelmen kívül hagyja az előrejelzések várakozásokra gyakorolt hatását. Monetáris politikai szabályok: o Friedman: Pénzkínálat lassú, egyenletes növelése o Többség: pénzkínálat ingadozásának biztosítása a sokkokhoz való alkalmazkodás érdekében o ngdp tervezett alakulásának meghirdetése után ha ezt meghaladtuk akkor M-t csökkenteni, AD-t visszafogni. o P tervezett alakulásának meghirdetése után M-mel igazodni az eltérésekhez. Fiskális politikai szabályok: o kiegyensúlyozott költségvetés: állam nem költhet többet az adóbevételeinél o nem kiegyensúlyozott költségvetés, mert: gazdasági stabilizálás, adókisimítás, adóteher jövőre halasztás 12 / 17. oldal

13 15. fejezet Keynes Általános elmélet Feltevések: o 0 < MPC < 1s o ha Y APC : megtakarítás luxus. o C meghatározója Y, r-nek pedig jelentéktelen a szerepe. ( klasszikusok) C = Ĉ+cY (autonóm fogyasztás + MPC*rendelkezésre álló jövedelem) APC = C/Y = Ĉ /Y + c Y C/Y ; Ĉ /Y Adatok alátámasztották a feltevéseket, de: o II. vh. alatt előrejelzések: alacsony fogyasztás szekuláris pangáshoz vezet majd o nem következett be, elmélet megbukik o Kuznets magyarázata a fogyasztási rejtély: 2 fogyasztási függvény van: rövid távú: C = Ĉ+cY; ha Y APC hosszú távú: APC állandó Fisher Intertemporális választás elmélete Különböző időszakokra vonatkozó választások magyarázata. S = Y 1 C 1 ; C 2 = (1+r)(Y 1 C 1 ) + Y 2 Fogyasztás nem elsősorban a folyó jövedelem függvénye, hanem a remélt forrásoktól is függ, melyek a fogyasztó élete során rendelkezésére állnak. Intertemporális kötlségvetési korlát: C 1 + C 2 /(1+r) = Y 1 + Y 2 /(1+r) o 1/(1+r) : a második időszak fogyasztása az első időszak fogyasztásába mérve: az első időszak fogyasztásának azon része, amelyről a fogyasztónak le kell mondania egy egység második időszakbeli fogyasztásért. Közömbösségi görbe: az első és második időszak fogyasztásának olyan kombinációi, melyek ugyanolyan kielégítőek. Helyettesítési határarány: közömbösségi görbe meredeksége; mekkora fogyasztást vár el a fogyasztó a második időszakban az elsőben lemondott egységnyi fogyasztásért cserébe. Optimalizálás: fogyasztó célja a lehető legmagasabb közömbösségi görbére kerülni o költségvetési egyenesen kell pontot választania. MRS = 1+r. Ha Y magasabb közömbösségi görbére kerülünk. Jövedelem jelenértéke: Y 1 + Y 2 / (1+r) r hatása, ha a fogyasztó megtakarító: o költségvetési egyenes elfordul az eddigi optimális kosár körül jobbra o jövedelmi hatás: a fogyasztás megváltozása a magasabb közömbösségi görbére kerülés miatt ; mindkét időszakban. o helyettesítési hatás: fogyasztás változása a két időszak árarány-változása miatt ; első időszakban ; második időszakban o teljes hatás: első időszakban ; második időszakban vagy : hosszútávon általában kiegyenlítik egymást, tehát nincs összefüggés r és C között. 13 / 17. oldal

14 Hitelfelvételi korlát (likviditási korlát): C 1 Y 1 o Ha nem köt: nincs hatása Y 1 = [Y 2 / (1 + r)] o Ha köt: alacsonyabb közömbösségi görbe a megengedett, mint korlát nélkül. C 1 = Y Modigliani Életciklus-hipotézis Az ember jövedelme élete során változik, a megtakarítás adja az átcsoportosítási lehetőséget.: munkával töltött években félre kell tenni a nyugállományi időszakra. dolgozó fiatalok megtakarítanak, idősek felélik a megtakarításokat. C = (1/T)W + (R/T)Y: egyéni fogyasztás függvény T: várakozás szerint ennyit él még; W: vagyon; Y: várható jövedelem; R: nyugdíjig hátralevő évek; r = 0 C = αw + βy: aggregált fogyasztási függvény α: fogyasztási határhajlandóság a vagyonból; β: fogyasztási határhajlandóság a jövedelemből W C felfelé tolódik C/Y = α(w/y) + β: átlagos fogyasztási hajlandóság, RT-n magas jövedelemhez alacsony C/Y; HT-on konstans. Empíria: idősek nem élik fel olyan gyorsan a vagyonukat, mintha állandó fogyasztási szintet tartanának fenn. Okok: o óvatossági megtakarítás o örökség hagyása Friedman Permanens jövedelem hipotézis Fogyasztás nem csak a folyó jövedelemtől függ, hanem a várakozásoktól is. Az emberek jövedelme véletlenszerű átmeneti ingadozásokat mutat. Folyó jövedelem 2 része: Y = Y P + Y T : permanens jövedelem (amiről azt hiszik, hogy a jövőben is fennmarad = átlagos jövedelem) + átmeneti jövedelem (amiről úgy gondolják, hogy nem tartós = átlagos jövedelemtől való eltérés) Fogyasztás főleg a permanens jövedelemtől függ. (átmeneti ingadozásokat hitelfelvétellel, megtakarítással stabilizálják.) empiria: permanens jövedelmet elköltjük, átmeneti jövedelmet megtakarítjuk. C = α Y P ahol α konstans. Különböző jövedelemfajtáknak különböző tartósságuk van: magas iskolűzottság: tartós; időjárás: átmeneti. APC = C/Y = α Y P /Y APC a peranens és a folyó jövedelem arányától függ. (ha Y P <Y akkor APC ) Hall: Racionális várakozások fogyaszásra vonatkozó következményei fogyasztás alakulása véletlenszerű bolyongás, előzetes hírek szerint befolyásolják csak a váratlan gazdaságpolitika lehet hatással a fogyasztásra 14 / 17. oldal

15 16. Viták az államadósságról Ricardói ekvivalencia szemlélete Egy mai adócsökkentés egy jövőbeni adóemelést jelent, az adóteher átütemezését. Államadósság a jövőbeli adóval ekvivalens, ha a fogyasztók jövőbetekintők, akkor a jövőbeli adók = jelenlegi adók C nem változik, S nem változik. A fiskális politika akkor hat C-re, ha befolyásolja a jelenbeli vagy jövőbeli G-t. D = G 1 T 1 ; T 2 = (1+r)(G 1 T 1 ) + G 2 Kormányzati költségvetési korlát: T 1 + T 2 /(1+r) = G 1 + G 2 /(1+r) Fisher diagram szerint: o adóssággal finanszírozott T Y 1 ha G marad, akkor T jövedelem jelenértéke változatlan Hagyományos szemlélet Adócsökkentés hatásai: HT: T C S r I Y C gazdasági jólét RT: T C IS kifelé AD kifelé Y U alkalmazkodás Y magas AD miatt P Érvek: o rövidlátás: emberek nincsenek tisztában a költségvetési deficit következményeivel o hitelfelvételi korlátok: mivel nem jutnak hitelhez, egy jövedelemnövelés növeli a fogyasztást is o jövő nemzedékei: fogyasztók arra számítanak, hogy a terheket majd a jövő nemzedéke viseli Barro érve: család dönt, nem az egyén, ezért itt érvényesül a ricardói ekvivalencia (pl.: hagyaték hagyományos szemléletű válasz: hagyaték oka a rendszabályozás) Összehasonlítás: kötvénykibocsátással finanszírozott adócsökkentés hatása Változók Hagyományos szemlélet Ricardói ekvivalencia Fogyasztás nem változik Magánmegtakarítás Állami megtakarítás Társadalmi megtakarítás nem változik Reálkamatláb nem változik Beruházás nem változik 15 / 17. oldal

16 Költségvetési deficit mérési problémái: a költségvetési deficitnek pontosan tükröznie kellene az állam eladósodottságának változását o inflációs korrekció: nominális és reáladósság ellentétes irányba is változhat o tőkejavak figyelmbevétele: tőkeköltségvetési deficit o figyelmen kívül hagyott kötelezettségek: jövőbeli nyugdíjak, TB, garanciák o konjunktúraciklus: pl.: ha recesszió Y T G D ciklikusan kiigazított (teljes foglalkoztatottság melletti) költségvetési deficit 18. Pénzkínálat és pénzkereslet Pénzügyi eszköz: valakinek tartozása, valakinek követelése. M=C+D: pénzkínálat = készpénz + látra szóló betétek. Százalékos tartalékolású bankrendszer: bankok egyszerűen elfogadják a betéteket, de nem hiteleznek. Tartalék: hitelezésre fel nem használt betét. Mérleg: 100% tartalék 100% betét nem hat a pénzkínálatra. Részleges tartalékolású bankrendszer: bankok betéteik egy részét hitelezik (rr: tartalék/betét). Egységre jutó pénzteremtés: 1/rr. Pénzügyi közvetítés: kötvénypiac, részvénypiac, bankrendszer: gazdaság forrásainak áramlását segítik, de csak a bankok teremtenek pénzt. Pénzkínálat: o monetáris bázis (B=C+R ; C:készpénz, R:tartalék); egyenesen arányos M D - vel. B nő, ha KB valutát vesz a bankoktól. o tartalékráta (rr), készpénz-betét arány (cr); o látra szóló betét (D): M=C+D és B=C+R M=B(cr+1)/(cr+rr). pénzmultiplikátor: m = (cr+1)/(cr+rr). m ha cr. ; ha bankokban roham akkor m. Pénzkereslet: emberek által tartani kívánt M. Monetáris politika eszközei: o nyíltpiaci műveletek (kötvénykibocsátás vagy vásárlás a KB részéről); o tartalékolási követelmények; (nem változtatnak M D -n, ha rr nem változik) o diszkontráta (bankoknak nyújtott hitel kamata) bankok ettől eltérően is működhetnek: pl.: fölös tartalékolás, hitelkeret kihasználatlansága. Ha refinanszírozási kamatláb M, mert jegybanki betétek bővülnek. Portfólióelméletek: pénz vagyontartási szerepére épülnek: (M/P)d = L(r s, r b, Π e,w) (részvények várható reálhozama, kötvények ugyanaz, W:reálvagyon). Más eszközfajták magasabb kamatot ígérnek, a pénz viszont kényelmesebb: ezek dominálják a pénzt. nem érdemes pénzt tartani a portfólió részeként. M3 keresletét magyarázza: nő, ha alternatív pénzügyi eszközök hozamrátája esik, reálvagyon emelkedik, várható infláció csökken. 16 / 17. oldal

17 Tranzakciós elméletek: pénz csereeszköz szerepére épülnek, elismerik, hogy a pénz dominált vagyoneszköz, de hangsúlyozzák a tranzakció lehetőségét. Pénz költsége: alacsony hozamráta, haszna: kényelem. o Baumol-Toubin-modell: összes költség = elveszett kamat + bankba járás költsége = iy/(2n)+fn N*=(iY/2F) 1/2. átlagos pénztartás = Y/2N*=(YF/2i) 1/2. M D jövedelemrugalmassága ½, kamatrugalmassága ½. Fischer-hatás: M e Π e i pénzpiaci túlkínálat P és M e Π e I árupiaci túlkereslet i. 17 / 17. oldal

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

6. Pénz és Infláció. Infláció

6. Pénz és Infláció. Infláció 6. Pénz és Infláció Infláció Az árak összességének emelkedését inflációnak nevezzük. Az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása országonként eltérő, időbeli alakulása jelentős ingadozásokat

Részletesebben

Makroökonómia Gyakorló feladatok

Makroökonómia Gyakorló feladatok Makroökonómia Gyakorló feladatok I. Gazdasági körforgás és a nemzetgazdaság teljesítményének mérése 1. Egy gazdaságban 5 terméket termelnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az 5 termék két egymást követő

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell)

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi Makro 7 1 Hosszútávú makroökonómiai egyensúly Hosszú távon a bérek képesek alkalmazkodni

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Gazdasági informatikus hallgatók részére GTGKG112BGI Gazdaságelméleti Intézet, 2014. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia Közgazdaságtan Tanszék NÉV: Neptun kód:. KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia M I/1a Oldja meg a következő feladatokat és jelölje meg X-szel a helyes megoldást az alábbi táblázatban! Csak egyértelmű jelöléseket

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Hibajegyzék. 36. oldal a3 sor: A munkanélküliségi ráta pedig a munkaerõállomány azon hányadát mutatja, amely nem dolgozik.

Hibajegyzék. 36. oldal a3 sor: A munkanélküliségi ráta pedig a munkaerõállomány azon hányadát mutatja, amely nem dolgozik. Hibajegyzék 23.oldal a2.sor: (és Alan Greenspan?) 36. oldal a3 sor: A munkanélküliségi ráta pedig a munkaerõállomány azon hányadát mutatja, amely nem dolgozik. 40. oldal 9. sor: Qs=S(Pp, Pc) 42. oldal

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak

1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra. Munkanélküliség 2013.03.08. Munkapiaci alapfogalmak 1. Zárthelyi dolgozat 2013. 03. 19. III. ea. 5-6. óra Munkanélküliség Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 5. Előadás Fazekas Tamás Munkapiaci alapfogalmak Munkapiac A munkaerő mint termelési tényező

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 2007. május 25. 8:00 KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

2011.10.12. A pénz fogalma. A pénzfejlıdés szakaszai. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció. könnyen felismerhetı

2011.10.12. A pénz fogalma. A pénzfejlıdés szakaszai. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció. könnyen felismerhetı A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció 3. témakör A pénz fogalma A pénzzel alapvetıen kétféle gazdasági folyamatban találkoznak: pénzzel bonyolítják le az áruk cseréjét, a tranzakciókat.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Gazdasági és jogi ismeretek. 10. o

Gazdasági és jogi ismeretek. 10. o Gazdasági és jogi ismeretek 10. o A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 22 óra A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Monetáris Politika. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris Politika Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Monetáris politika vitele (árfolyampolitika, kamatpolitika, pénzmennyiség szabályozása, a monetáris rezsim kialakítása) Pénzügyi stabilitás biztosítása

Részletesebben

Makroökonómia A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása

Makroökonómia A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása Makroökonóma A gazdaságpoltka beavatkozások hatása 9-10. előadás 2010. áprls A kormányzat beavatkozás vzsgálata Az alkalmazott eszköz alapján: költségvetés poltka monetárs poltka az elérendő cél szernt:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon 1 /12 A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon Varian 18. Rgisztrált gazdasági szervezetek száma 2009.12.31 (SH) Társas vállalkozás 579 821 Ebbıl: gazdasági társaság: 533 232 Egyéni vállalkozás

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Elérhetőség e-mail: karajz.sandor@uni-miskolc.hu tel.:46-565111/1899 Tárgy alapvető jellemzői Tárgy neve: Közgazdaságtan alapjai NEPTUN kód: GTGKG600-GBL

Részletesebben

Makropénzügyek. 3. Pénzelmélet és infláció 5. ea.

Makropénzügyek. 3. Pénzelmélet és infláció 5. ea. Makropénzügyek 3. Pénzelmélet és infláció 5. ea. Monetáris politika elméleti alapjai Monetáris megközelítés alapjai Kritikus feltétel pénzkínálat a jegybank útján adottság, a pénzkereslet igazodik ehhez

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Vállalati pénzügyek tantárgyból BA alapszak levelező tagozat számára Emberi erőforrások Gazdálkodás

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell

Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt. Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB. Kétidőszakos modell. Kétidőszakos modell Követelmények Dolgozat Házi feladatok Esettanulmányok MATLAB Kétidőszakos modell Miért készítünk modellt Hogyan készítünk modellt Kétidőszakos modell Tematika a honlapon, www.makrokurzusok.wordpress.com

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004

KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 KÖZGAZDASÁGTAN, ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADAT, 2004 Kedves Felvételiző! A feladatlap két részből áll. Az első rész mikroökonómiai ismereteire, a második rész a makroökonómiai tananyagra vonatkozik. Kövesse

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA tantárgyi kalauz

MAKROÖKONÓMIA tantárgyi kalauz Nagy Rózsa MAKROÖKONÓMIA tantárgyi kalauz Szolnoki Főiskola Szolnok 2006. MAKROÖKONÓMIA tantárgyi kalauz Ez a kalauz egy tankönyvhöz és egy munkafüzethez készült: N. Gregory Mankiw: Makroökonómia, Osiris

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc

Azonosító jel: GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2015. május 26. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 26. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás

1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó

Részletesebben