Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 1 / 17. oldal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 1 / 17. oldal"

Átírás

1 Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) 1 / 17. oldal

2 2. fejezet GDP - Bruttó hazai termék: az ország összes eladott termékének és szolgáltatásának értéke. o Gazdaság szereplőinek összes jövedelme = Termékekre és szolgáltatásokra fordított összes kiadás körforgás (minden tranzakciónak 2 oldala van) o Jövedelem elsődleges mérőszáma. o Készletváltozást kiadásként és jövedelemként is figyelembe kell venni készletre termelés ugyanúgy növeli a GDP-t, mint az eladás. o Aggregálás a piaci árak alapján történik. o Csak a késztermékeket tartalmazza (mert a félkész termék ára megjelenik a késztermék árában) végső eladásra szánt késztermékek és szolgáltatások összesített értéke = összes HÉ HÉ: hozzáadott érték: a vállalat által felhasznált félkész termék értékével csökkentett kibocsátás. BÉ: beszámított érték: olyan termék és szolgáltatás értéke, melynek nincs piaci ára, de a GDP része. (pl.: saját ingatlan saját magunknak fizetett bérleti díja, állami szféra szolgáltatása = állami alkalmazottak bére, rejtett gazdaság) o Nem része a GDP-nek: forgalomba nem kerülő termékek és szolgáltatások. o a GDP tökéletlen, de 2 év összehasonlításához jó. o Nominális GDP: termékeket és szolgáltatásokat aktuális árakon számítja. ha p ; ha q.: gazdaság kibocsátásnak pénzértéke. ngdp = (PX*QX)+(PY*QY): folyó árak o Reál GDP: termékeket és szolgáltatásokat bázis áron számítja.: kibocsátás nagysága bázisév árain. rgdp = (P0X*Q1X)+(P0Y*Q1Y): bázis árak o GDP-deflátor: ngdp/rgdp = (P1X*Q1X)+(P1Y*Q1Y) / (P0X*Q1X)+(P0Y*Q1Y).: kibocsátás egy tipikus egységének árváltozása. o CPI - Fogyasztói árindex: tipikus fogyasztói kosár árváltozását mutatja egy bázisévhez képest. CPI = (P1X*QX)+(P1Y*QY) / (P0X*QX)+(P0Y*QY): q rögzített. GDP-deflátor Összes termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi Csak belföldön előállított termékeket tartalmazza Változó súlyok Paasche CPI Csak a tipikus kosáron belül mér (helyettesítés, új termék, minőségi változás!) Külföldi termék is szerepelhet benne Változatlan súlyok Laspeyres o Termelői árindex - vállalatok vásárlását jellemző tipikus kosár árváltozását méri. 2 / 17. oldal

3 o GDP részei: Y = C + I + G + NX fogyasztás (C): háztartások által vásárolt javak és szolgáltatások. tartós fogyasztási cikkek nem tartós fogyasztási cikkek szolgáltatások beruházás (I): jövőben felhasználásra kerülő termékek, új értéket létrehozó. (Ø: értékpapír vásárlás, belföldi használtcikk kereskedelem) üzleti állóeszköz-beruházások lakásberuházások készletberuházások kormányzati kiadások (G): kormányzat és helyi önkormányzatok által vásárol javak és szolgáltatások. (Ø: transzferek, TB, segélyek, jóléti kiadások, redisztribucionális aktusok nettó export (NX): X M. GNP - összes hazai gazdasági szereplő által termelt jövedelem. NNP - nettó nemzeti termék = GNP A A = állótőke elfogyasztása, kb. GNP 10%-a Nemzeti jövedelem = NNP közvetett adók (kb. NNP 10%-a): gazdaság szereplőinek összes keresete. Részei: o alkalmazottak keresete o tulajdonosi jövedelmek o bérleti díjak o vállalati profit o nettó kamatjövedelem Személyes jövedelem = Nemzeti jövedelem + vállalati profit + TB + nettó kamatjövedelem osztalékok Tr magánszemélyek kamatjövedelme. Rendelkezésre álló jövedelem = személyes jövedelem (SZJA + egyéb állam felé történő kifizetések) Munkanélküliségi ráta - azoknak az embereknek a százalékos aránya, akik szeretnének dolgozni, de nincs állásuk: o Munkanélküliségi ráta = (munkanélküliek / munkaerő-állomány) * 100 Foglalkoztatott: ha az előző hét nagyobb részét állásban töltötte Munkanélküli: nincs állásban, és új unkahelyre vár vagy munkát keres. Munkaerő állomány: foglalkoztatottak + munkanélküliek Nem részei a munkaerő állománynak: nyugdíjasok, diákok, reményvesztett dolgozók. Aktivitási ráta - (munkaerő-állomány / felnőtt lakosság) * 100 Okun-törvény - rgdp változása = 3% 2 (munkanélküliségi ráta). o Két változó szorzatának százalékos változása két változó százalékos változásának az összege. Egy hányados százalékos változása a számláló és a nevező százalékos változásának különbségével. A jövedelemmutatók általában szezonálisan ingadoznak (pl.: GDP 1 év alatt kb 8 %: termelőképesség, szokások) mutatók szezonális kiigazítása szükséges. o Folyamat-jellegű változók (flow): egy bizonyos időegység alatt mért mennyiség. pl.: fogyasztó jövedelme és kiadása, állásukat elvesztők mennyisége, beruházások nagysága, költségvetési deficit. o Állomány-jellegű változók (stock): egy adott időpontban mért mennyiség. 3 / 17. oldal

4 pl.: fogyasztói vagyon, foglalkoztatottak tömege, gazdaságban lévő tőkeállomány nagysága, államadósság C e = összjövedelem S e. Túlkereslet = ΣD összjövedelem raktárkészletből elégítik ki év végén, és ez negatív beruházás. S = S e. 3. fejezet GDP függ: o termelési tényezők mennyisége (K, L, nincsenek kihasználatlan erőforrások) o technológia: termelési függvény (Y = F(K,L), állandó mérethozadék: valamennyi termelési tényező azonos százalékkal történő együttes növelése esetén a kibocsátás is ugyanilyen arányban nő) Y = szolgáltatások kínálata Neoklasszikus elosztáselmélet: jövedelem elosztása a termelési tényezők között, ha a tényezőkínálat állandó (függőleges). Profit = PY (bevétel) WL (munka költsége) RK (tőke költsége) Tényezőkereslet meghatározása: o MPK = R/P (tőke reálbérleti díja) = a(y/k) o MPL = W/P (reálbér) = (1 a)(y/l) o Csökkenő határtermék az általános. Gazdasági profit: a termelési tényezők költségének kifizetése után megmaradó jövedelem. o gazdasági profit = Y (MPL*L) (MPK*K): hosszú távon 0. o tőkejövedelem = MPK*K= ay o munkajövedelem = MPL*L = (1 a)y számviteli profit: gazdasági profit + tőkejövedelem L MPL W MPK R Munka határtermék fve: MPL (L) Munkakereslet: LD(w) Foglalkoztatás: Ls. Tőke, munka átlagterméke: K/Y, L/Y Y = C + I + G Fogyasztás megtakarítás: o Rendelkezésre álló jövedelem: Y T = C + S C = C(Y T) o MPC = mennyivel nő C, ha Y T 1 egységgel nő. MPS = 1 MPC o S = Y C G = I o SP = Y T C o SG = T G Beruházás: o Nagysága a kamatlábtól (r) függ. (reálkamatláb). Csak akkor nő ténylegesen, ha nő a társadalmi megtakarítás is (pl.: G, T ) o Nyereséges, ha hozadéka meghaladja költségeit. o I változásának okai: technológia fejlődése, kormányzati politika. 4 / 17. oldal

5 Kormányzati vásárlások: o T: transzferekkel csökkentett adóbevétel. o G, T exogén változók. Költségvetési egyenleg: T G Egyensúlyi kamatláb: o A kínálat és a kereslet között az egyensúlyt a kamatláb teremti meg. o Y = C(Y T) + I(r) + G: csak r a változó. Fiskális politika (T vagy G változtatása) közvetlenül hat az árupiacra: S, I, r változik. Expanzív fiskális politika: o G Y Y T, C marad I r : kiszorítási hatás SG SP marad S o T (Y T) C I r ~ kiszorítási hatás S 4. fejezet 4.1. Solow-modell Kibocsátás mekkora hányada legyen a mai fogyasztás, és a jövőre szánt megtakarítás? o Egy munkásra jutó kibocsátás függ az egy munkásra jutó tőkétől. o y = f(k), y = Y/L, k = K/L. o y = c + i; c = (1 s)y. Tőkeállomány változása: o beruházás: i = sf(k). o amortizáció: Δk = i δk. o Egyensúlyban Δk = 0 (k*) ha k alacsonyabb, akkor i > δ, ezért k nő. A Solow-modell szerint az egyensúlyi tőkeállományt a megtakarítási ráta határozza meg. Ha ez magas, akkor a gazdaságban magas a kibocsátás és nagy a tőkeállomány és a beruházás. A felhalmozás aranyszabálya:: a fogyasztás maximalizálása, k* gold. c = y i egyensúlyban: o c* = f(k*) δk* k*gold ami ezt maximalizálja. (ha ez alatt van, akkor a tőkeállomány növelése jobban növeli a kibocsátást, mint amennyire az amortizáció csökkenti, y meredeksége nagyobb, mint δk*) o MPK = δ.: ezt csak egy megtakarítási ráta biztosítja. o k* / f(k*) = s / δ. Az aranyszabály a legmagasabb szintű fogyasztást az egyensúlyban biztosítja, a jövő nemzedékének kedvezve.: bibliai aranyszabály Népességnövekedés: o n: a népesség és a munkaerő-állomány növekedési üteme ha n > 1 akkor k. o Δk = i (δ+n)k (δ+n)k a beruházás fedezeti értéke. Δk = sf(k) (δ+n)k o Ha k kisebb, mint k*, akkor a beruházás nagyobb, mint a fedezeti szint, azért k nő. o MPK = δ+n (FASz szerint) o Beruházás kettős szerepe: δk része pótolja az elavult tőkét 5 / 17. oldal

6 nk része új foglalkoztatottakat látja el tőkével. Technikai haladás: o Y = F(K,L*E): E: munka hatékonysága o g: technikai haladás üteme növekedési ütem: n+g. o Δk = i (δ+n+g)k o MPK = δ+n+g ; sf(k) = (δ+n+g)k ; εk = s (FASz szerint) o MPK = sf(k) / k ; MPK(K/Y) = εk ; ΔY/Y : ΔK/K = ΔY/K * K/Y (stacionárius egyensúly esetén) εk = a; εl =1-a o Solow szerint csak a technikai haladás eredményezhet tartós növekedést. Ha a tőketulajdonosokat határtermékük szerint fizetik meg, és a jövedelem = by, akkor MPK * K/Y = b Solow-modell technikai haladása melletti stacionárius növekedési pályák: Hatékonysági egységre jutó tőke K = K/(E*L) 0 Hatékonysági egységre jutó Y = Y/(E*L) = f(k) 0 kibocsátás Egy munkásra jutó kibocsátás Y/L = y*e g Összes kibocsátás Y = y*(e*l) n+g Megtakarítási ráta befolyásolásának módjai: o állam megtakarításán keresztül (G, T ) o magánmegtakarítás ösztönzése (megtakarítás hozamának növelése, T ) Y/L ha n,g s MPK ; K/Y Ha MPK kisebb, mint gold esetén: MPK ha k ha K/L ha s ΔY = (MPK*ΔK) + (MPL*ΔL) Kibocsátás (jövedelem) növekedési üteme: ΔY/Y = a(δk/k) + (1-a)(ΔL/L) + ΔA/A = n + g Teljes tényezőtermelékenység: A ΔA/A = ΔY/Y a(δk/k) (1-a)( ΔL/L) = Solow-maradék (technikai haladás hatása a növekedésre) ΔE/E = 1/(1-a) * ΔA/A Δk/k = [sf(k) (δ+n+g)k] / k 5. fejezet 5.1. Munkanélküliség L = E + U ; munkaerő-állomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek s: állásvesztők, f: állásszerzők ha mindkettő + x százalékpont, attól még U változása nem ismert. Munkanélküliség rátája: fu = se U/L = s/(s+f) E = (1 u)l 6 / 17. oldal

7 Munkanélküliség okai: o frikciós munkanélküliség. álláskeresés ideje és költségei szektorális változások munkanélküli segély (s, f ) o várakozási munkanélküliség (~bérek rugalmatlansága: LS LD ha LD rugalmas: nehezen rúgják ki az embert) minimálbérek szakszervezetek hatékony bérek reálbér: W = MPL összes reálbér = Y(MPL=F) MPL(0) = WL munkanélküliség stacionárius rátájának stabilitása: o ΔU = se fu ha U/L > s/(s+f) akkor (s+f)(u/l) > s ezért ΔU negatív (U csökken) u csökkenése rövidtávon fokozza a gazdasági növekedést, az új stacionárius egyensúlyi állapot eléréséig, azután viszont csak a népesség növekedési üteme (n) és a technikai haladás üteme (g) a meghatározó. 6. fejezet 6.1. Pénz és infláció Infláció: az rak összességének emelkedése inflációs sokk: hitelezőknek rossz, hitelfelvevőknek jó, mert ex post kamatláb < ex ante kamatláb. Ár: az az arány, amelyen a pénz termékre vagy szolgáltatásra cseréljük Pénz: olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására (papír alapú - vagy árupénz arany standard) o vagyontartási funkció o értékteremtő funkció o forgalmi eszköz funkció (közvetett csere lehetősége) M D (és inflációs ráta) meghatározása a Központi Bank kezében van. nyíltpiaci műveletek pl.: államkötvények vétele és eladása. Ha L (reálpénzkereslet) = 0,4Y akkor V állandó és 2,5; pénzkereslet nem függ i-től. Alakja pl.: L= 0,4Y/20r Pénzmennyiség: C M1 M2 M3 L Készpénz Készpénz, látra szóló betétek, utazási csekkek, egyéb likvid bankbevételek M1 + egynapos visszavásárlási megállapodások, eurodollárok, pénzpiaci betétek, befektetési jegyek M2 + határozott időre lekötött betétek és repók M3 + takarékkönyvek, rövid lejáratú kincstári jegyek, más 7 / 17. oldal

8 likvid eszközök Mennyiségi egyenlet: MV = PY o attól, hogy M a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik. Reálpénzállomány: M/P: a pénz mennyisége az érte vásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségében. M/P ha i vagy Y. Mennyiségi pénzelmélet: V állandó a gazdaság termelési képessége meghatározza a GDP-t, M a nominális GDP-t. árszínvonal és inflációs ráta arányos MD-vel. o M %-os változása + V %-os változása = P %-os változása + Y %-os változása ΔM/M ha π és nominálbér növekedési üteme vagy ha r változatlan és i Állami kiadások fedezése: o adók kivetése o kölcsön o seigniorage (pénzmennyiség növeléséből származó inflációs adó = i) pénztartás költsége: i ha π akkor étlap és cipőtalpköltségek. Fischer-egyenlet: i = r + πe. Fischer-hatás: π 1 %-os növelésének hatása i 1%- os emelkedése. Klasszikus dichotómia: reál és nominális változók elméleti szétválasztása. pénz semlegessége: pénz a reálváltozókra nem gyakorol hatást. o r -t sem az expanzív fiskális sem az expanzív monetáris politika nem okozhatja. o r változása nem történhet π változása miatt. 8. fejezet 8.1. Gazdasági ingadozások elmélete Recesszió rövidebb munkaidő (részmunkaidő) Üzleti ciklus: kibocsátás és foglalkoztatás ingadozása: recesszió megszokott és rendszertelen o gazdaságpolitikai eszközökkel próbálják szabályozni: monetáris és fiskális politika Rövid és hosszú táv o Különbség: árak viselkedésében (ht: rugalmasak, rt: ragadósak) + jövedelem meghatározása: ht: S; rt: D. Monetáris politika hatásai: o pénzkínálat klasszikus dichotómia elve: pénzben mért nominális változókra hat, de érintetlenül hagyja a reálváltozókat. DE: rövidtávon sok ár megragad, nem reagál. Tehát rövid távú ingadozásokat okoz. Ragadós árak esetén pedig Y az áruk és szolgáltatások iránti kereslettől is függ (AS): monetáris és fiskális politika befolyásolja AS-t. Aggregált kereslet: AD o Az árszínvonal (P) és a keresett áruk és szolgáltatások (Y) közötti kapcsolatot fejezi ki. Emberek mennyi terméket vagy szolgáltatási kívánnak vásárolni adott ár mellett. 8 / 17. oldal

9 o Negatív meredekségű: P M/P Y.: Mennyiségi egyenlet: MV=PY. P T nominális értéke M kevesebb T-re elég T. o Eltolódása: o M változása esetén: M PY AD befelé tolódik el. o és pénz forgási sebességének változása esetén: V PY AD befelé. o Ha AD jobbra rt: L ; ht: P VAGY M/P Aggregált kínálat: AS o Termékek és szolgáltatások kínált mennyisége (Y) és az árszínvonal (P) közötti kapcsolatot fejezi ki. Vizsgált időszak hosszától is függ: o LRAS függőleges, Y=F(K áll,l áll ) = Y áll, teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, kibocsátás természetes szintje: minden gazdasági erőforrás felhasználásra kerül, NAIRU. o SRAS vízszintes (szélsőséges eset minden ár ragadós). o Átmenet: ht-ú egyensúly LRAS x AD, de SRAS is átmegy itt, mivel erre igazodik az árszint. Visszaesés hatásai időben: egyensúly AD Y P Y visszatér az egyensúlyi szintre. AD-Sokkhatás: görbék exogén változásai o stabilizációs politika: olyan állami célkiűzés, hogy a kibocsátást és a foglalkoztatást a természetes szinten tartsa. o eltolódása: M vagy V PY AD rt Y ht P Y visszaáll a egyensúlyi szintre. o kezdetben SRAS, de ht egyensúly AS-Sokkhatás: o vállalatok által megszabott árakat érintik o ársokk (általában negatív): SRAS P Y. o Ha AD változatlan marad akkor: stagfláció: infláció + stagnálás. o Politikák: AD szinten tartása (hosszú táv, recesszió); AD növelése Ha kevesebb a hitellehetőség akkor AS marad, AD balra (P, Y marad) Ha V(i) akkor deficitcsökkentő fiskális politika esetén AD balra (AD ) S r V rt: Y,L, P marad; ht: Y,L visszaáll, P. ÉS Ha πe i V AD... Exogén sokkok Az aggregált kereslet exogén növekedése Kedvezőtlen kínálati sokk A monetáris politika kizárólagos célja Az árszínvonal stabilitása A kibocsátás természetes rátája Pénzmennyiség csökkentése Pénzmennyiség csökkentése Pénzmennyiség szinten tartása Pénzmennyiség növelése 9 / 17. oldal

10 fejezet 9.1. Gazdasági egyensúly: IS-LM model IS: beruházás, megtakarítás. o keynesi keresztből: kamatláb és jövedelem között az árupiacon fennálló kapcsolatot fejezi ki. Adott tervezett beruházás és fiskális politika melletti jövedelem meghatározása. o Tervezett kiadás: E = C+I+G: fiskális politika: E=C(Y-T áll )+I áll +G áll. o Pozitív meredekség: nagyobb jövedelem: nagyobb fogyasztás, = MPC. o Egyensúly: Y=E (45 -os egyenes). o Ha Y magasabb, mint az optimális: E<Y előre nem látott készletemelkedés Y Y visszaáll az egyensúlyi szintre. o recesszió, ha KB államkötvényeket vesz. o Tervezett beruházás negatív függvénye a kamatlábnak: r I Y. o Eltolódása: fiskális politika (G,T) változik. G IS kifelé tolódik G/(1-MPC)-vel LM: likviditás, pénz o likviditáspreferencia-elméletből: feltétel: reálpénzállomány (M/P) adott (függőleges kínálat, negatív meredekségű kereslet), M,P exogén (rt), (M/P)d=L(r), ha r kisebb vagyoni hányadot tartanak készpénzben. o LM pozitív meredekségű. o Kamatláb úgy alakul, hogy biztosítsa a M/P keresletének és kínálatának egyensúlyát. Ha M/P r LM lefelé. (eltodása) o r az összekötő kapocs, a modell alapja. Feltétel: P adott. o Rt egyensúly: IS: Y=C(Y-T)+I(r)+G x LM: M/P=L(r,Y) Árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya. IS-LM: meghatározza a nemzeti jövedelem szintjét. ingadozások: o fiskális politika hatásai: IS eltolódása Kormányzati kiadások multiplikátora: Y/ G = 1/(1-MPC). Adó multiplikátor: Y/ T= - MPC/(1-MPC). o monetáris politika hatásai: LM eltolódása M M/P r LM le Y monetáris transzmissziós mechanizmus (M kiadás ) o sokkok: IS-sokk: árupiaci keresletben bekövetkező exogén változás. Pl.: optimista vagy pesszimista beruházók; fogyasztási kereslet változása. LM-sokk: pénzkereslet exogén változása. Pl.: pénzkereslet nő o IS, LM felett árupiaci, pénzpiaci túlkínálat. 10 / 17. oldal

11 12. fejezet Aggregált kínálat Y = Ỹ+ α (P Pe) α > 0 ; P Pe A kibocsátás akkor tér el a potenciálistól, ha az árszínvonal eltér a várttól. ragadós bérek modellje o AS nem függőleges, mert a nominálbérek lassan változnak: szerződések, társadalmi normák, magasan tartott bérek (ld 5. fejezet) o Y: P: ha P W/P munkaerő olcsóbb lesz, LD L Y a téves helyzetmegítélés modellje o feltétel: a bérek mozgása kiegyenlíti a keresletet és a kínálatot o A munkások időlegesen összetévesztik a reál- és a nominálbéreket. LS: munkások illúziói és a reálbér függvénye egyben. o Vállalatok tájékozottabbak a munkavállalóknál. o P o ha várt változás: ΔP arányban Pe LS,LD marad W ΔP arányban o ha nem várt változás: Pemarad W/P magasabbnak hiszik, mint ami LS W/P munkaerő olcsóbb lesz, LD L Y az információhiány modellje o RT és HT AD az árakkal kapcsolatos rövidtávú bizonytalanságok miatt különböznek. o Vállalatok NEM tájékozottabbak a munkavállalóknál. o Mivel sok termék van a termelők nem ismerik fel minden pillanatban az összes árat, csak a termelt árukét követi csak a nominális árakkal van tisztában P emelkedését valamelyest reálnak tekinti többet dolgozik, Y nő. o Ha P> Pe Y ragadós árak modellje o vállalatok nem végeznek azonnali árkiigazítást.: szerződések, menüköltség. o Az aggregált kínálati modellek összehasonlítása Megtisztul-e a piac Igen Nem Nem tökéletes piac Munka Téves megítélés: munkások időlegesen összetévesztik a reál- és a nominálbérek változását. Ragadós bérek: a nominálbérek lassan alkalmazkodnak Áru Információhiány: a termelők összetévesztik az árszínvonal változását a relatív árak változásával. Ragadós árak: az áruk és a szolgáltatások árai lassan alkalmazkodnak 11 / 17. oldal

12 12.2. Phillips-görbe Munkanélküliség és az infláció között kapcsolat van: π = πe β(u un) + ε. π változása függ: o πe: adaptív várakozás (korábbi inflációra alapozott πe) o ciklikus munkanélküliség (munkanélküliség eltérése a természetes rátától) o kínálati sokk (ε) pl.: olajár-robbanás (olyan esemény, mely növeli a termelés költségeit) π : o keresletinfláció: ha u un.: érzékenység mértékét β fejezi ki. o költséginfláció: ha ε > 0 áldozati ráta: az éves rgdp azon hányada, amely az infláció 1%ponttal való csökkenésekor elvész. Természetes ráta hipotézise: AD ingadozása csak rt-on érinti Y-t és L-t: lehetséges a ht és rt folyamatok külön-külön vizsgálata. Hiszteréziselmélet: elképzelhető, hogy AD ht-n is hat Y-ra és L-re. (hiszterézis: az eseményeknek a természetes rátára gyakorolt hosszú távú hatása) pl.: recesszió 13. fejezet A hosszú idejű késések megnehezítik a fiskális és a monetáris politika irányítását. o belső késés: a gazdasági sokk és a sokkokra adott gazdaságpolitikai válasz között eltelt idő fiskális politika esetében nagy o külső késés: a gazdaságpolitikai lépés és annak hatása között eltelt idő monetáris politika esetében nagy o automatikus stabilizátorok csökkentik a késéseket: pl.: adórendszer (= belső késés nélküli fiskális politikai eszközök) Lucas-kritika: a hagyományos gazdaságpolitika figyelmen kívül hagyja az előrejelzések várakozásokra gyakorolt hatását. Monetáris politikai szabályok: o Friedman: Pénzkínálat lassú, egyenletes növelése o Többség: pénzkínálat ingadozásának biztosítása a sokkokhoz való alkalmazkodás érdekében o ngdp tervezett alakulásának meghirdetése után ha ezt meghaladtuk akkor M-t csökkenteni, AD-t visszafogni. o P tervezett alakulásának meghirdetése után M-mel igazodni az eltérésekhez. Fiskális politikai szabályok: o kiegyensúlyozott költségvetés: állam nem költhet többet az adóbevételeinél o nem kiegyensúlyozott költségvetés, mert: gazdasági stabilizálás, adókisimítás, adóteher jövőre halasztás 12 / 17. oldal

13 15. fejezet Keynes Általános elmélet Feltevések: o 0 < MPC < 1s o ha Y APC : megtakarítás luxus. o C meghatározója Y, r-nek pedig jelentéktelen a szerepe. ( klasszikusok) C = Ĉ+cY (autonóm fogyasztás + MPC*rendelkezésre álló jövedelem) APC = C/Y = Ĉ /Y + c Y C/Y ; Ĉ /Y Adatok alátámasztották a feltevéseket, de: o II. vh. alatt előrejelzések: alacsony fogyasztás szekuláris pangáshoz vezet majd o nem következett be, elmélet megbukik o Kuznets magyarázata a fogyasztási rejtély: 2 fogyasztási függvény van: rövid távú: C = Ĉ+cY; ha Y APC hosszú távú: APC állandó Fisher Intertemporális választás elmélete Különböző időszakokra vonatkozó választások magyarázata. S = Y 1 C 1 ; C 2 = (1+r)(Y 1 C 1 ) + Y 2 Fogyasztás nem elsősorban a folyó jövedelem függvénye, hanem a remélt forrásoktól is függ, melyek a fogyasztó élete során rendelkezésére állnak. Intertemporális kötlségvetési korlát: C 1 + C 2 /(1+r) = Y 1 + Y 2 /(1+r) o 1/(1+r) : a második időszak fogyasztása az első időszak fogyasztásába mérve: az első időszak fogyasztásának azon része, amelyről a fogyasztónak le kell mondania egy egység második időszakbeli fogyasztásért. Közömbösségi görbe: az első és második időszak fogyasztásának olyan kombinációi, melyek ugyanolyan kielégítőek. Helyettesítési határarány: közömbösségi görbe meredeksége; mekkora fogyasztást vár el a fogyasztó a második időszakban az elsőben lemondott egységnyi fogyasztásért cserébe. Optimalizálás: fogyasztó célja a lehető legmagasabb közömbösségi görbére kerülni o költségvetési egyenesen kell pontot választania. MRS = 1+r. Ha Y magasabb közömbösségi görbére kerülünk. Jövedelem jelenértéke: Y 1 + Y 2 / (1+r) r hatása, ha a fogyasztó megtakarító: o költségvetési egyenes elfordul az eddigi optimális kosár körül jobbra o jövedelmi hatás: a fogyasztás megváltozása a magasabb közömbösségi görbére kerülés miatt ; mindkét időszakban. o helyettesítési hatás: fogyasztás változása a két időszak árarány-változása miatt ; első időszakban ; második időszakban o teljes hatás: első időszakban ; második időszakban vagy : hosszútávon általában kiegyenlítik egymást, tehát nincs összefüggés r és C között. 13 / 17. oldal

14 Hitelfelvételi korlát (likviditási korlát): C 1 Y 1 o Ha nem köt: nincs hatása Y 1 = [Y 2 / (1 + r)] o Ha köt: alacsonyabb közömbösségi görbe a megengedett, mint korlát nélkül. C 1 = Y Modigliani Életciklus-hipotézis Az ember jövedelme élete során változik, a megtakarítás adja az átcsoportosítási lehetőséget.: munkával töltött években félre kell tenni a nyugállományi időszakra. dolgozó fiatalok megtakarítanak, idősek felélik a megtakarításokat. C = (1/T)W + (R/T)Y: egyéni fogyasztás függvény T: várakozás szerint ennyit él még; W: vagyon; Y: várható jövedelem; R: nyugdíjig hátralevő évek; r = 0 C = αw + βy: aggregált fogyasztási függvény α: fogyasztási határhajlandóság a vagyonból; β: fogyasztási határhajlandóság a jövedelemből W C felfelé tolódik C/Y = α(w/y) + β: átlagos fogyasztási hajlandóság, RT-n magas jövedelemhez alacsony C/Y; HT-on konstans. Empíria: idősek nem élik fel olyan gyorsan a vagyonukat, mintha állandó fogyasztási szintet tartanának fenn. Okok: o óvatossági megtakarítás o örökség hagyása Friedman Permanens jövedelem hipotézis Fogyasztás nem csak a folyó jövedelemtől függ, hanem a várakozásoktól is. Az emberek jövedelme véletlenszerű átmeneti ingadozásokat mutat. Folyó jövedelem 2 része: Y = Y P + Y T : permanens jövedelem (amiről azt hiszik, hogy a jövőben is fennmarad = átlagos jövedelem) + átmeneti jövedelem (amiről úgy gondolják, hogy nem tartós = átlagos jövedelemtől való eltérés) Fogyasztás főleg a permanens jövedelemtől függ. (átmeneti ingadozásokat hitelfelvétellel, megtakarítással stabilizálják.) empiria: permanens jövedelmet elköltjük, átmeneti jövedelmet megtakarítjuk. C = α Y P ahol α konstans. Különböző jövedelemfajtáknak különböző tartósságuk van: magas iskolűzottság: tartós; időjárás: átmeneti. APC = C/Y = α Y P /Y APC a peranens és a folyó jövedelem arányától függ. (ha Y P <Y akkor APC ) Hall: Racionális várakozások fogyaszásra vonatkozó következményei fogyasztás alakulása véletlenszerű bolyongás, előzetes hírek szerint befolyásolják csak a váratlan gazdaságpolitika lehet hatással a fogyasztásra 14 / 17. oldal

15 16. Viták az államadósságról Ricardói ekvivalencia szemlélete Egy mai adócsökkentés egy jövőbeni adóemelést jelent, az adóteher átütemezését. Államadósság a jövőbeli adóval ekvivalens, ha a fogyasztók jövőbetekintők, akkor a jövőbeli adók = jelenlegi adók C nem változik, S nem változik. A fiskális politika akkor hat C-re, ha befolyásolja a jelenbeli vagy jövőbeli G-t. D = G 1 T 1 ; T 2 = (1+r)(G 1 T 1 ) + G 2 Kormányzati költségvetési korlát: T 1 + T 2 /(1+r) = G 1 + G 2 /(1+r) Fisher diagram szerint: o adóssággal finanszírozott T Y 1 ha G marad, akkor T jövedelem jelenértéke változatlan Hagyományos szemlélet Adócsökkentés hatásai: HT: T C S r I Y C gazdasági jólét RT: T C IS kifelé AD kifelé Y U alkalmazkodás Y magas AD miatt P Érvek: o rövidlátás: emberek nincsenek tisztában a költségvetési deficit következményeivel o hitelfelvételi korlátok: mivel nem jutnak hitelhez, egy jövedelemnövelés növeli a fogyasztást is o jövő nemzedékei: fogyasztók arra számítanak, hogy a terheket majd a jövő nemzedéke viseli Barro érve: család dönt, nem az egyén, ezért itt érvényesül a ricardói ekvivalencia (pl.: hagyaték hagyományos szemléletű válasz: hagyaték oka a rendszabályozás) Összehasonlítás: kötvénykibocsátással finanszírozott adócsökkentés hatása Változók Hagyományos szemlélet Ricardói ekvivalencia Fogyasztás nem változik Magánmegtakarítás Állami megtakarítás Társadalmi megtakarítás nem változik Reálkamatláb nem változik Beruházás nem változik 15 / 17. oldal

16 Költségvetési deficit mérési problémái: a költségvetési deficitnek pontosan tükröznie kellene az állam eladósodottságának változását o inflációs korrekció: nominális és reáladósság ellentétes irányba is változhat o tőkejavak figyelmbevétele: tőkeköltségvetési deficit o figyelmen kívül hagyott kötelezettségek: jövőbeli nyugdíjak, TB, garanciák o konjunktúraciklus: pl.: ha recesszió Y T G D ciklikusan kiigazított (teljes foglalkoztatottság melletti) költségvetési deficit 18. Pénzkínálat és pénzkereslet Pénzügyi eszköz: valakinek tartozása, valakinek követelése. M=C+D: pénzkínálat = készpénz + látra szóló betétek. Százalékos tartalékolású bankrendszer: bankok egyszerűen elfogadják a betéteket, de nem hiteleznek. Tartalék: hitelezésre fel nem használt betét. Mérleg: 100% tartalék 100% betét nem hat a pénzkínálatra. Részleges tartalékolású bankrendszer: bankok betéteik egy részét hitelezik (rr: tartalék/betét). Egységre jutó pénzteremtés: 1/rr. Pénzügyi közvetítés: kötvénypiac, részvénypiac, bankrendszer: gazdaság forrásainak áramlását segítik, de csak a bankok teremtenek pénzt. Pénzkínálat: o monetáris bázis (B=C+R ; C:készpénz, R:tartalék); egyenesen arányos M D - vel. B nő, ha KB valutát vesz a bankoktól. o tartalékráta (rr), készpénz-betét arány (cr); o látra szóló betét (D): M=C+D és B=C+R M=B(cr+1)/(cr+rr). pénzmultiplikátor: m = (cr+1)/(cr+rr). m ha cr. ; ha bankokban roham akkor m. Pénzkereslet: emberek által tartani kívánt M. Monetáris politika eszközei: o nyíltpiaci műveletek (kötvénykibocsátás vagy vásárlás a KB részéről); o tartalékolási követelmények; (nem változtatnak M D -n, ha rr nem változik) o diszkontráta (bankoknak nyújtott hitel kamata) bankok ettől eltérően is működhetnek: pl.: fölös tartalékolás, hitelkeret kihasználatlansága. Ha refinanszírozási kamatláb M, mert jegybanki betétek bővülnek. Portfólióelméletek: pénz vagyontartási szerepére épülnek: (M/P)d = L(r s, r b, Π e,w) (részvények várható reálhozama, kötvények ugyanaz, W:reálvagyon). Más eszközfajták magasabb kamatot ígérnek, a pénz viszont kényelmesebb: ezek dominálják a pénzt. nem érdemes pénzt tartani a portfólió részeként. M3 keresletét magyarázza: nő, ha alternatív pénzügyi eszközök hozamrátája esik, reálvagyon emelkedik, várható infláció csökken. 16 / 17. oldal

17 Tranzakciós elméletek: pénz csereeszköz szerepére épülnek, elismerik, hogy a pénz dominált vagyoneszköz, de hangsúlyozzák a tranzakció lehetőségét. Pénz költsége: alacsony hozamráta, haszna: kényelem. o Baumol-Toubin-modell: összes költség = elveszett kamat + bankba járás költsége = iy/(2n)+fn N*=(iY/2F) 1/2. átlagos pénztartás = Y/2N*=(YF/2i) 1/2. M D jövedelemrugalmassága ½, kamatrugalmassága ½. Fischer-hatás: M e Π e i pénzpiaci túlkínálat P és M e Π e I árupiaci túlkereslet i. 17 / 17. oldal

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d.

2. A négyszektoros jövedelem áramlási modellben ex post igaz, hogy a.) Y=C+I+G+X-IM b.) Y=C+I+G+IM-X c.) Y-IM=C+I+G+X d. 1. A GDP és az GNI közötti különbség, hogy a.) Az egyik tartalmazza a külföldön szerzett elsődleges jövedelmeket b.) Az egyik nem tartalmazza a külföldiek által itthon szerzett elsődleges jövedelmeket

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú

Részletesebben

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára

Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára Szolnoki Főiskola, Üzleti Fakultás Közgazdasági - Pénzügyi Tanszék Fazekas Tamás - Nagy Rózsa: Makroökonómia feladatok megoldása Levelező tagozat számára 1. A makroökonómia tudománya 1. feladat. 1. Ábrázolás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

IS-LM modell Aggregált kereslet. Rövid távú modellis-lm-ad IS-LM-AD. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Rövid távú modell IS-LM-AD Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? IS-LM modell ismerjük a kamat és a jövedelem közti kapcsolatot az árupiacon (IS görbe) ismerjük

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Rövid távú modell II. Pénzkínálat

Rövid távú modell II. Pénzkínálat Rövid távú modell II. Pénzkínálat Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Elkezdtük felépíteni a rövid távú modellt Ismerjük a kamatláb és a kibocsátás közti kapcsolatot

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1 II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak 2013.10.03. A makroökonómia alapösszefüggései 1 1) Gazdasági folyamatok Gazdasági folyamatokon a vizsgált időszakáltalában egy év- alatt a megtermelt javak termelésével

Részletesebben

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség

a beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? GDP árindexek kamatok munkanélküliség Hol tartunk? Vannak releváns gazdasági

Részletesebben

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László Mikro- és makroökonómia A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László 2016. 11. 18. A keynesiánus pénzpiac A keynesi pénzpiacon az árszínvonal exogén változó! Rögzített nominálbérek mellett a

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Makroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet. Kötelező irodalom. Ajánlott irodalom

Makroökonómia. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet. Kötelező irodalom. Ajánlott irodalom Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, FakultätGazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Intézet Makroökonómia Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Mi okozza a munkanélküliséget?

Mi okozza a munkanélküliséget? Mi okozza a munkanélküliséget? A munkakeresletet és a munkakínálatot meghatározó tényezõk. A munkapiaci egyensúly és a rövidebb oldal elve. A munkanélküliség típusai és kialakulásának okai. A konjunkturális

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Rövid távon a kamatparitás: két gazdaságban realizálható átlagos hozamnak azonos devizában kifejezett értéke meg kell, hogy egyezzen egymással. Hosszú

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

GDP számítás Hosszútáv Pénzpiac Solow modell IS LM modell ASAD május 10. ExpresszAkadémia

GDP számítás Hosszútáv Pénzpiac Solow modell IS LM modell ASAD május 10. ExpresszAkadémia Makroökonómia 40 pontos felkészítő Révész Sándor ExpresszAkadémia www.expresszakademia.hu 2013. május 10. Elmélet GDP kiszámítása A következőeket kell figyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1. A számításhoz

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június

GAZDASÁGPOLITIKA. Készítette: Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter június GAZDASÁGPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 12. Előadás A gazdasági növekedés Gazdasági növekedés A gazdasági növekedés méréséhez a közgazdászok a bruttó nemzeti termék mutatóját használják.

Részletesebben

Munkanélküliség és infláció I.

Munkanélküliség és infláció I. GYAKORÓ FEADATOK IV. Munkanélküliség és infláció I. Munkanélküliség és infláció I.. Egy nemzetgazdaságban a munkaképes korú lakosság 7 millió fő. Ebből inaktív, millió fő. A foglalkoztatottak száma 5,4

Részletesebben

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági

Részletesebben

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév

ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet. Makroökonómia. Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika I. félév ME-GTK Gazdaságelméleti Intézet Makroökonómia Egészségügyi szervezőknek (GTGKG602EGK) Orloczki Mónika 2012-13 I. félév A makroökonómia alapkérdései, alapfogalmai és a makrogazdaság szereplői kibocsátás:

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

5. szeminárium Solowl I.

5. szeminárium Solowl I. Makroökonómia szeminárium 5. szeminárium Solowl I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. március 2. Alapegyenletek Termelési függvény: Állandó mérethozadék: Y = F (K, L) zy = F (zk, zl) Y /L =

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20. Makroökonómia szeminárium 3. szeminárium Hosszútávú modell I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 20. Alapfogalmak termelési tényező termelési függvény mérethozadék tényezőárak versenyző

Részletesebben

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez

Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Gyakorlófeladatok a neoklasszikus modellhez Egy gazdaság a neoklasszikus modell leírása szerint működik. A megtakarítási függvény: S(i)=300+1000i, a beruházási függvény: I(i)=1800-500i. Egységnyi forgalomban

Részletesebben

Makroökonómia Kisokos

Makroökonómia Kisokos Makroökonómia Kisokos A kiadvány az Ecourse Bt. tulajdonát képezi, annak engedély nélküli, részbeni vagy teljes sokszorosítása tilos. Szerkesztette: Szántó Ivett Budapest, 2016 Tartalomjegyzék 1. A Kisokos

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem 14. lecke Az árupiac Az árupiac

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem. Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk

Részletesebben

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.

Tantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 5. Előadás A pénzpiac és az LM görbe A pénzpiac A pénzpiac nagyon sajátos piac. Ellentétben más piacokkal itt a kínálat nem eladási szándékot,

Részletesebben

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön!

Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 1 Adminisztratív kérdések. A makroökonómiáról általánosan. Fontos fogalmak 01: GDP. Az előadás-vázlatok és segédanyagok megtalálhatók a moodle-ön! 2 Van Tematika! Az előadás A szeminárium is 3 Van 60 pont

Részletesebben

Makroökonómia Gyakorló feladatok

Makroökonómia Gyakorló feladatok Makroökonómia Gyakorló feladatok I. Gazdasági körforgás és a nemzetgazdaság teljesítményének mérése 1. Egy gazdaságban 5 terméket termelnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az 5 termék két egymást követő

Részletesebben

6. Pénz és Infláció. Infláció

6. Pénz és Infláció. Infláció 6. Pénz és Infláció Infláció Az árak összességének emelkedését inflációnak nevezzük. Az inflációs ráta az árszínvonal százalékos változása országonként eltérő, időbeli alakulása jelentős ingadozásokat

Részletesebben

A makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása:

A makro-kínálat. Makroökonómia - 7. elıadás. Bacsi-Weisz, Makro7 1. A makrogazdaság kibocsátása: A makro-kínálat Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi-Weisz, Makro7 1 A makrogazdaság kibocsátása: Makroökonómiai termelési függvény: azt a kibocsátási szintet adja meg, melyet adott technikai szint (és adott

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):

1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA

Részletesebben

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I.

MAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I. MAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I. Révész Sándor Tanszék 2012. március 18. Alapegyenletek Termelési függvény: Állandó mérethozadék: Y = F (K, L) zy = F (zk, zl) Egy munkásra jutó termelés: Y /L = F

Részletesebben

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell)

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi Makro 7 1 Hosszútávú makroökonómiai egyensúly Hosszú távon a bérek képesek alkalmazkodni

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági

Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modelljének átültetése makroszintre: az ár és mennyiség tengelyek értelmezése. Makrokínálat és potenciális kibocsátás. Az

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A javítás során

Részletesebben

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 27. október 24. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv

Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv 1. Solow-modell II. 1.1. Munkakiterjeszt tényez munkaer min ségét, képességeit is gyelembe vesszük E - munkakiterjeszt tényez

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Makroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Makroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Makroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul A makroökonómia helye a gazdaság-tudományban Gazdaság-tudományok Közgazdaságtan Alkalmazott gazdaságtanok Rokon

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia Közgazdaságtan Tanszék NÉV: Neptun kód:. KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia M I/1a Oldja meg a következő feladatokat és jelölje meg X-szel a helyes megoldást az alábbi táblázatban! Csak egyértelmű jelöléseket

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Gazdasági informatikus hallgatók részére GTGKG112BGI Gazdaságelméleti Intézet, 2014. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI A makroökonómia mutatói, nemzeti jövedelem 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 1. A fogyasztói árindex egy fix jószágkosár árát követi nyomon az időben. 2. Egy külföldön gyártott, de itthon

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Gyakorló feladatok makroökonómiából. Műszaki menedzser GTGKG212GMM

Gyakorló feladatok makroökonómiából. Műszaki menedzser GTGKG212GMM Műszaki menedzser GTGKG212GMM 1-2. gyakorlat 1. Egy zárt gazdaságról ismertek az alábbi adatok: a fogyasztás értéke 340 egység, a kormányzati áruvásárlás 80, a beruházások 60. A vállalatok által fizetett

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan)

KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) KÖZGAZDASÁGTAN II (Makro- és Regionális gazdaságtan) előadó: Dr. Fábián Attila, egyetemi docens afabian@ktk.nyme.hu Szakirodalom: Lengyel I. Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan. Dialóg- Campus, Budapest-Pécs,

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell

Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell Képletek és összefüggések a 3. és 4. szemináriumra Hosszú távú modell 1. Termelési függvény Y = f(k, L) konstans skálahozadék: n Y = f(n K, n L) Cobb-Douglas termelési függvény: Y = ak α L 1 α α és (1

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.

Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13. A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN II. KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben