Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) állás, albérlet, jegyzet, tanár, tankönyv 1 / 17. oldal

Átírás

1 Nicholas Gregory Mankiw: Makroökonómia (2005) 1 / 17. oldal

2 2. fejezet GDP - Bruttó hazai termék: az ország összes eladott termékének és szolgáltatásának értéke. o Gazdaság szereplőinek összes jövedelme = Termékekre és szolgáltatásokra fordított összes kiadás körforgás (minden tranzakciónak 2 oldala van) o Jövedelem elsődleges mérőszáma. o Készletváltozást kiadásként és jövedelemként is figyelembe kell venni készletre termelés ugyanúgy növeli a GDP-t, mint az eladás. o Aggregálás a piaci árak alapján történik. o Csak a késztermékeket tartalmazza (mert a félkész termék ára megjelenik a késztermék árában) végső eladásra szánt késztermékek és szolgáltatások összesített értéke = összes HÉ HÉ: hozzáadott érték: a vállalat által felhasznált félkész termék értékével csökkentett kibocsátás. BÉ: beszámított érték: olyan termék és szolgáltatás értéke, melynek nincs piaci ára, de a GDP része. (pl.: saját ingatlan saját magunknak fizetett bérleti díja, állami szféra szolgáltatása = állami alkalmazottak bére, rejtett gazdaság) o Nem része a GDP-nek: forgalomba nem kerülő termékek és szolgáltatások. o a GDP tökéletlen, de 2 év összehasonlításához jó. o Nominális GDP: termékeket és szolgáltatásokat aktuális árakon számítja. ha p ; ha q.: gazdaság kibocsátásnak pénzértéke. ngdp = (PX*QX)+(PY*QY): folyó árak o Reál GDP: termékeket és szolgáltatásokat bázis áron számítja.: kibocsátás nagysága bázisév árain. rgdp = (P0X*Q1X)+(P0Y*Q1Y): bázis árak o GDP-deflátor: ngdp/rgdp = (P1X*Q1X)+(P1Y*Q1Y) / (P0X*Q1X)+(P0Y*Q1Y).: kibocsátás egy tipikus egységének árváltozása. o CPI - Fogyasztói árindex: tipikus fogyasztói kosár árváltozását mutatja egy bázisévhez képest. CPI = (P1X*QX)+(P1Y*QY) / (P0X*QX)+(P0Y*QY): q rögzített. GDP-deflátor Összes termék és szolgáltatás árát figyelembe veszi Csak belföldön előállított termékeket tartalmazza Változó súlyok Paasche CPI Csak a tipikus kosáron belül mér (helyettesítés, új termék, minőségi változás!) Külföldi termék is szerepelhet benne Változatlan súlyok Laspeyres o Termelői árindex - vállalatok vásárlását jellemző tipikus kosár árváltozását méri. 2 / 17. oldal

3 o GDP részei: Y = C + I + G + NX fogyasztás (C): háztartások által vásárolt javak és szolgáltatások. tartós fogyasztási cikkek nem tartós fogyasztási cikkek szolgáltatások beruházás (I): jövőben felhasználásra kerülő termékek, új értéket létrehozó. (Ø: értékpapír vásárlás, belföldi használtcikk kereskedelem) üzleti állóeszköz-beruházások lakásberuházások készletberuházások kormányzati kiadások (G): kormányzat és helyi önkormányzatok által vásárol javak és szolgáltatások. (Ø: transzferek, TB, segélyek, jóléti kiadások, redisztribucionális aktusok nettó export (NX): X M. GNP - összes hazai gazdasági szereplő által termelt jövedelem. NNP - nettó nemzeti termék = GNP A A = állótőke elfogyasztása, kb. GNP 10%-a Nemzeti jövedelem = NNP közvetett adók (kb. NNP 10%-a): gazdaság szereplőinek összes keresete. Részei: o alkalmazottak keresete o tulajdonosi jövedelmek o bérleti díjak o vállalati profit o nettó kamatjövedelem Személyes jövedelem = Nemzeti jövedelem + vállalati profit + TB + nettó kamatjövedelem osztalékok Tr magánszemélyek kamatjövedelme. Rendelkezésre álló jövedelem = személyes jövedelem (SZJA + egyéb állam felé történő kifizetések) Munkanélküliségi ráta - azoknak az embereknek a százalékos aránya, akik szeretnének dolgozni, de nincs állásuk: o Munkanélküliségi ráta = (munkanélküliek / munkaerő-állomány) * 100 Foglalkoztatott: ha az előző hét nagyobb részét állásban töltötte Munkanélküli: nincs állásban, és új unkahelyre vár vagy munkát keres. Munkaerő állomány: foglalkoztatottak + munkanélküliek Nem részei a munkaerő állománynak: nyugdíjasok, diákok, reményvesztett dolgozók. Aktivitási ráta - (munkaerő-állomány / felnőtt lakosság) * 100 Okun-törvény - rgdp változása = 3% 2 (munkanélküliségi ráta). o Két változó szorzatának százalékos változása két változó százalékos változásának az összege. Egy hányados százalékos változása a számláló és a nevező százalékos változásának különbségével. A jövedelemmutatók általában szezonálisan ingadoznak (pl.: GDP 1 év alatt kb 8 %: termelőképesség, szokások) mutatók szezonális kiigazítása szükséges. o Folyamat-jellegű változók (flow): egy bizonyos időegység alatt mért mennyiség. pl.: fogyasztó jövedelme és kiadása, állásukat elvesztők mennyisége, beruházások nagysága, költségvetési deficit. o Állomány-jellegű változók (stock): egy adott időpontban mért mennyiség. 3 / 17. oldal

4 pl.: fogyasztói vagyon, foglalkoztatottak tömege, gazdaságban lévő tőkeállomány nagysága, államadósság C e = összjövedelem S e. Túlkereslet = ΣD összjövedelem raktárkészletből elégítik ki év végén, és ez negatív beruházás. S = S e. 3. fejezet GDP függ: o termelési tényezők mennyisége (K, L, nincsenek kihasználatlan erőforrások) o technológia: termelési függvény (Y = F(K,L), állandó mérethozadék: valamennyi termelési tényező azonos százalékkal történő együttes növelése esetén a kibocsátás is ugyanilyen arányban nő) Y = szolgáltatások kínálata Neoklasszikus elosztáselmélet: jövedelem elosztása a termelési tényezők között, ha a tényezőkínálat állandó (függőleges). Profit = PY (bevétel) WL (munka költsége) RK (tőke költsége) Tényezőkereslet meghatározása: o MPK = R/P (tőke reálbérleti díja) = a(y/k) o MPL = W/P (reálbér) = (1 a)(y/l) o Csökkenő határtermék az általános. Gazdasági profit: a termelési tényezők költségének kifizetése után megmaradó jövedelem. o gazdasági profit = Y (MPL*L) (MPK*K): hosszú távon 0. o tőkejövedelem = MPK*K= ay o munkajövedelem = MPL*L = (1 a)y számviteli profit: gazdasági profit + tőkejövedelem L MPL W MPK R Munka határtermék fve: MPL (L) Munkakereslet: LD(w) Foglalkoztatás: Ls. Tőke, munka átlagterméke: K/Y, L/Y Y = C + I + G Fogyasztás megtakarítás: o Rendelkezésre álló jövedelem: Y T = C + S C = C(Y T) o MPC = mennyivel nő C, ha Y T 1 egységgel nő. MPS = 1 MPC o S = Y C G = I o SP = Y T C o SG = T G Beruházás: o Nagysága a kamatlábtól (r) függ. (reálkamatláb). Csak akkor nő ténylegesen, ha nő a társadalmi megtakarítás is (pl.: G, T ) o Nyereséges, ha hozadéka meghaladja költségeit. o I változásának okai: technológia fejlődése, kormányzati politika. 4 / 17. oldal

5 Kormányzati vásárlások: o T: transzferekkel csökkentett adóbevétel. o G, T exogén változók. Költségvetési egyenleg: T G Egyensúlyi kamatláb: o A kínálat és a kereslet között az egyensúlyt a kamatláb teremti meg. o Y = C(Y T) + I(r) + G: csak r a változó. Fiskális politika (T vagy G változtatása) közvetlenül hat az árupiacra: S, I, r változik. Expanzív fiskális politika: o G Y Y T, C marad I r : kiszorítási hatás SG SP marad S o T (Y T) C I r ~ kiszorítási hatás S 4. fejezet 4.1. Solow-modell Kibocsátás mekkora hányada legyen a mai fogyasztás, és a jövőre szánt megtakarítás? o Egy munkásra jutó kibocsátás függ az egy munkásra jutó tőkétől. o y = f(k), y = Y/L, k = K/L. o y = c + i; c = (1 s)y. Tőkeállomány változása: o beruházás: i = sf(k). o amortizáció: Δk = i δk. o Egyensúlyban Δk = 0 (k*) ha k alacsonyabb, akkor i > δ, ezért k nő. A Solow-modell szerint az egyensúlyi tőkeállományt a megtakarítási ráta határozza meg. Ha ez magas, akkor a gazdaságban magas a kibocsátás és nagy a tőkeállomány és a beruházás. A felhalmozás aranyszabálya:: a fogyasztás maximalizálása, k* gold. c = y i egyensúlyban: o c* = f(k*) δk* k*gold ami ezt maximalizálja. (ha ez alatt van, akkor a tőkeállomány növelése jobban növeli a kibocsátást, mint amennyire az amortizáció csökkenti, y meredeksége nagyobb, mint δk*) o MPK = δ.: ezt csak egy megtakarítási ráta biztosítja. o k* / f(k*) = s / δ. Az aranyszabály a legmagasabb szintű fogyasztást az egyensúlyban biztosítja, a jövő nemzedékének kedvezve.: bibliai aranyszabály Népességnövekedés: o n: a népesség és a munkaerő-állomány növekedési üteme ha n > 1 akkor k. o Δk = i (δ+n)k (δ+n)k a beruházás fedezeti értéke. Δk = sf(k) (δ+n)k o Ha k kisebb, mint k*, akkor a beruházás nagyobb, mint a fedezeti szint, azért k nő. o MPK = δ+n (FASz szerint) o Beruházás kettős szerepe: δk része pótolja az elavult tőkét 5 / 17. oldal

6 nk része új foglalkoztatottakat látja el tőkével. Technikai haladás: o Y = F(K,L*E): E: munka hatékonysága o g: technikai haladás üteme növekedési ütem: n+g. o Δk = i (δ+n+g)k o MPK = δ+n+g ; sf(k) = (δ+n+g)k ; εk = s (FASz szerint) o MPK = sf(k) / k ; MPK(K/Y) = εk ; ΔY/Y : ΔK/K = ΔY/K * K/Y (stacionárius egyensúly esetén) εk = a; εl =1-a o Solow szerint csak a technikai haladás eredményezhet tartós növekedést. Ha a tőketulajdonosokat határtermékük szerint fizetik meg, és a jövedelem = by, akkor MPK * K/Y = b Solow-modell technikai haladása melletti stacionárius növekedési pályák: Hatékonysági egységre jutó tőke K = K/(E*L) 0 Hatékonysági egységre jutó Y = Y/(E*L) = f(k) 0 kibocsátás Egy munkásra jutó kibocsátás Y/L = y*e g Összes kibocsátás Y = y*(e*l) n+g Megtakarítási ráta befolyásolásának módjai: o állam megtakarításán keresztül (G, T ) o magánmegtakarítás ösztönzése (megtakarítás hozamának növelése, T ) Y/L ha n,g s MPK ; K/Y Ha MPK kisebb, mint gold esetén: MPK ha k ha K/L ha s ΔY = (MPK*ΔK) + (MPL*ΔL) Kibocsátás (jövedelem) növekedési üteme: ΔY/Y = a(δk/k) + (1-a)(ΔL/L) + ΔA/A = n + g Teljes tényezőtermelékenység: A ΔA/A = ΔY/Y a(δk/k) (1-a)( ΔL/L) = Solow-maradék (technikai haladás hatása a növekedésre) ΔE/E = 1/(1-a) * ΔA/A Δk/k = [sf(k) (δ+n+g)k] / k 5. fejezet 5.1. Munkanélküliség L = E + U ; munkaerő-állomány = foglalkoztatottak + munkanélküliek s: állásvesztők, f: állásszerzők ha mindkettő + x százalékpont, attól még U változása nem ismert. Munkanélküliség rátája: fu = se U/L = s/(s+f) E = (1 u)l 6 / 17. oldal

7 Munkanélküliség okai: o frikciós munkanélküliség. álláskeresés ideje és költségei szektorális változások munkanélküli segély (s, f ) o várakozási munkanélküliség (~bérek rugalmatlansága: LS LD ha LD rugalmas: nehezen rúgják ki az embert) minimálbérek szakszervezetek hatékony bérek reálbér: W = MPL összes reálbér = Y(MPL=F) MPL(0) = WL munkanélküliség stacionárius rátájának stabilitása: o ΔU = se fu ha U/L > s/(s+f) akkor (s+f)(u/l) > s ezért ΔU negatív (U csökken) u csökkenése rövidtávon fokozza a gazdasági növekedést, az új stacionárius egyensúlyi állapot eléréséig, azután viszont csak a népesség növekedési üteme (n) és a technikai haladás üteme (g) a meghatározó. 6. fejezet 6.1. Pénz és infláció Infláció: az rak összességének emelkedése inflációs sokk: hitelezőknek rossz, hitelfelvevőknek jó, mert ex post kamatláb < ex ante kamatláb. Ár: az az arány, amelyen a pénz termékre vagy szolgáltatásra cseréljük Pénz: olyan eszköz, amely bármikor felhasználható tranzakciók lebonyolítására (papír alapú - vagy árupénz arany standard) o vagyontartási funkció o értékteremtő funkció o forgalmi eszköz funkció (közvetett csere lehetősége) M D (és inflációs ráta) meghatározása a Központi Bank kezében van. nyíltpiaci műveletek pl.: államkötvények vétele és eladása. Ha L (reálpénzkereslet) = 0,4Y akkor V állandó és 2,5; pénzkereslet nem függ i-től. Alakja pl.: L= 0,4Y/20r Pénzmennyiség: C M1 M2 M3 L Készpénz Készpénz, látra szóló betétek, utazási csekkek, egyéb likvid bankbevételek M1 + egynapos visszavásárlási megállapodások, eurodollárok, pénzpiaci betétek, befektetési jegyek M2 + határozott időre lekötött betétek és repók M3 + takarékkönyvek, rövid lejáratú kincstári jegyek, más 7 / 17. oldal

8 likvid eszközök Mennyiségi egyenlet: MV = PY o attól, hogy M a beruházási kereslet egyensúlyi értéke nem változik. Reálpénzállomány: M/P: a pénz mennyisége az érte vásárolható áruk és szolgáltatások mennyiségében. M/P ha i vagy Y. Mennyiségi pénzelmélet: V állandó a gazdaság termelési képessége meghatározza a GDP-t, M a nominális GDP-t. árszínvonal és inflációs ráta arányos MD-vel. o M %-os változása + V %-os változása = P %-os változása + Y %-os változása ΔM/M ha π és nominálbér növekedési üteme vagy ha r változatlan és i Állami kiadások fedezése: o adók kivetése o kölcsön o seigniorage (pénzmennyiség növeléséből származó inflációs adó = i) pénztartás költsége: i ha π akkor étlap és cipőtalpköltségek. Fischer-egyenlet: i = r + πe. Fischer-hatás: π 1 %-os növelésének hatása i 1%- os emelkedése. Klasszikus dichotómia: reál és nominális változók elméleti szétválasztása. pénz semlegessége: pénz a reálváltozókra nem gyakorol hatást. o r -t sem az expanzív fiskális sem az expanzív monetáris politika nem okozhatja. o r változása nem történhet π változása miatt. 8. fejezet 8.1. Gazdasági ingadozások elmélete Recesszió rövidebb munkaidő (részmunkaidő) Üzleti ciklus: kibocsátás és foglalkoztatás ingadozása: recesszió megszokott és rendszertelen o gazdaságpolitikai eszközökkel próbálják szabályozni: monetáris és fiskális politika Rövid és hosszú táv o Különbség: árak viselkedésében (ht: rugalmasak, rt: ragadósak) + jövedelem meghatározása: ht: S; rt: D. Monetáris politika hatásai: o pénzkínálat klasszikus dichotómia elve: pénzben mért nominális változókra hat, de érintetlenül hagyja a reálváltozókat. DE: rövidtávon sok ár megragad, nem reagál. Tehát rövid távú ingadozásokat okoz. Ragadós árak esetén pedig Y az áruk és szolgáltatások iránti kereslettől is függ (AS): monetáris és fiskális politika befolyásolja AS-t. Aggregált kereslet: AD o Az árszínvonal (P) és a keresett áruk és szolgáltatások (Y) közötti kapcsolatot fejezi ki. Emberek mennyi terméket vagy szolgáltatási kívánnak vásárolni adott ár mellett. 8 / 17. oldal

9 o Negatív meredekségű: P M/P Y.: Mennyiségi egyenlet: MV=PY. P T nominális értéke M kevesebb T-re elég T. o Eltolódása: o M változása esetén: M PY AD befelé tolódik el. o és pénz forgási sebességének változása esetén: V PY AD befelé. o Ha AD jobbra rt: L ; ht: P VAGY M/P Aggregált kínálat: AS o Termékek és szolgáltatások kínált mennyisége (Y) és az árszínvonal (P) közötti kapcsolatot fejezi ki. Vizsgált időszak hosszától is függ: o LRAS függőleges, Y=F(K áll,l áll ) = Y áll, teljes foglalkoztatás melletti kibocsátás, kibocsátás természetes szintje: minden gazdasági erőforrás felhasználásra kerül, NAIRU. o SRAS vízszintes (szélsőséges eset minden ár ragadós). o Átmenet: ht-ú egyensúly LRAS x AD, de SRAS is átmegy itt, mivel erre igazodik az árszint. Visszaesés hatásai időben: egyensúly AD Y P Y visszatér az egyensúlyi szintre. AD-Sokkhatás: görbék exogén változásai o stabilizációs politika: olyan állami célkiűzés, hogy a kibocsátást és a foglalkoztatást a természetes szinten tartsa. o eltolódása: M vagy V PY AD rt Y ht P Y visszaáll a egyensúlyi szintre. o kezdetben SRAS, de ht egyensúly AS-Sokkhatás: o vállalatok által megszabott árakat érintik o ársokk (általában negatív): SRAS P Y. o Ha AD változatlan marad akkor: stagfláció: infláció + stagnálás. o Politikák: AD szinten tartása (hosszú táv, recesszió); AD növelése Ha kevesebb a hitellehetőség akkor AS marad, AD balra (P, Y marad) Ha V(i) akkor deficitcsökkentő fiskális politika esetén AD balra (AD ) S r V rt: Y,L, P marad; ht: Y,L visszaáll, P. ÉS Ha πe i V AD... Exogén sokkok Az aggregált kereslet exogén növekedése Kedvezőtlen kínálati sokk A monetáris politika kizárólagos célja Az árszínvonal stabilitása A kibocsátás természetes rátája Pénzmennyiség csökkentése Pénzmennyiség csökkentése Pénzmennyiség szinten tartása Pénzmennyiség növelése 9 / 17. oldal

10 fejezet 9.1. Gazdasági egyensúly: IS-LM model IS: beruházás, megtakarítás. o keynesi keresztből: kamatláb és jövedelem között az árupiacon fennálló kapcsolatot fejezi ki. Adott tervezett beruházás és fiskális politika melletti jövedelem meghatározása. o Tervezett kiadás: E = C+I+G: fiskális politika: E=C(Y-T áll )+I áll +G áll. o Pozitív meredekség: nagyobb jövedelem: nagyobb fogyasztás, = MPC. o Egyensúly: Y=E (45 -os egyenes). o Ha Y magasabb, mint az optimális: E<Y előre nem látott készletemelkedés Y Y visszaáll az egyensúlyi szintre. o recesszió, ha KB államkötvényeket vesz. o Tervezett beruházás negatív függvénye a kamatlábnak: r I Y. o Eltolódása: fiskális politika (G,T) változik. G IS kifelé tolódik G/(1-MPC)-vel LM: likviditás, pénz o likviditáspreferencia-elméletből: feltétel: reálpénzállomány (M/P) adott (függőleges kínálat, negatív meredekségű kereslet), M,P exogén (rt), (M/P)d=L(r), ha r kisebb vagyoni hányadot tartanak készpénzben. o LM pozitív meredekségű. o Kamatláb úgy alakul, hogy biztosítsa a M/P keresletének és kínálatának egyensúlyát. Ha M/P r LM lefelé. (eltodása) o r az összekötő kapocs, a modell alapja. Feltétel: P adott. o Rt egyensúly: IS: Y=C(Y-T)+I(r)+G x LM: M/P=L(r,Y) Árupiac és pénzpiac együttes egyensúlya. IS-LM: meghatározza a nemzeti jövedelem szintjét. ingadozások: o fiskális politika hatásai: IS eltolódása Kormányzati kiadások multiplikátora: Y/ G = 1/(1-MPC). Adó multiplikátor: Y/ T= - MPC/(1-MPC). o monetáris politika hatásai: LM eltolódása M M/P r LM le Y monetáris transzmissziós mechanizmus (M kiadás ) o sokkok: IS-sokk: árupiaci keresletben bekövetkező exogén változás. Pl.: optimista vagy pesszimista beruházók; fogyasztási kereslet változása. LM-sokk: pénzkereslet exogén változása. Pl.: pénzkereslet nő o IS, LM felett árupiaci, pénzpiaci túlkínálat. 10 / 17. oldal

11 12. fejezet Aggregált kínálat Y = Ỹ+ α (P Pe) α > 0 ; P Pe A kibocsátás akkor tér el a potenciálistól, ha az árszínvonal eltér a várttól. ragadós bérek modellje o AS nem függőleges, mert a nominálbérek lassan változnak: szerződések, társadalmi normák, magasan tartott bérek (ld 5. fejezet) o Y: P: ha P W/P munkaerő olcsóbb lesz, LD L Y a téves helyzetmegítélés modellje o feltétel: a bérek mozgása kiegyenlíti a keresletet és a kínálatot o A munkások időlegesen összetévesztik a reál- és a nominálbéreket. LS: munkások illúziói és a reálbér függvénye egyben. o Vállalatok tájékozottabbak a munkavállalóknál. o P o ha várt változás: ΔP arányban Pe LS,LD marad W ΔP arányban o ha nem várt változás: Pemarad W/P magasabbnak hiszik, mint ami LS W/P munkaerő olcsóbb lesz, LD L Y az információhiány modellje o RT és HT AD az árakkal kapcsolatos rövidtávú bizonytalanságok miatt különböznek. o Vállalatok NEM tájékozottabbak a munkavállalóknál. o Mivel sok termék van a termelők nem ismerik fel minden pillanatban az összes árat, csak a termelt árukét követi csak a nominális árakkal van tisztában P emelkedését valamelyest reálnak tekinti többet dolgozik, Y nő. o Ha P> Pe Y ragadós árak modellje o vállalatok nem végeznek azonnali árkiigazítást.: szerződések, menüköltség. o Az aggregált kínálati modellek összehasonlítása Megtisztul-e a piac Igen Nem Nem tökéletes piac Munka Téves megítélés: munkások időlegesen összetévesztik a reál- és a nominálbérek változását. Ragadós bérek: a nominálbérek lassan alkalmazkodnak Áru Információhiány: a termelők összetévesztik az árszínvonal változását a relatív árak változásával. Ragadós árak: az áruk és a szolgáltatások árai lassan alkalmazkodnak 11 / 17. oldal

12 12.2. Phillips-görbe Munkanélküliség és az infláció között kapcsolat van: π = πe β(u un) + ε. π változása függ: o πe: adaptív várakozás (korábbi inflációra alapozott πe) o ciklikus munkanélküliség (munkanélküliség eltérése a természetes rátától) o kínálati sokk (ε) pl.: olajár-robbanás (olyan esemény, mely növeli a termelés költségeit) π : o keresletinfláció: ha u un.: érzékenység mértékét β fejezi ki. o költséginfláció: ha ε > 0 áldozati ráta: az éves rgdp azon hányada, amely az infláció 1%ponttal való csökkenésekor elvész. Természetes ráta hipotézise: AD ingadozása csak rt-on érinti Y-t és L-t: lehetséges a ht és rt folyamatok külön-külön vizsgálata. Hiszteréziselmélet: elképzelhető, hogy AD ht-n is hat Y-ra és L-re. (hiszterézis: az eseményeknek a természetes rátára gyakorolt hosszú távú hatása) pl.: recesszió 13. fejezet A hosszú idejű késések megnehezítik a fiskális és a monetáris politika irányítását. o belső késés: a gazdasági sokk és a sokkokra adott gazdaságpolitikai válasz között eltelt idő fiskális politika esetében nagy o külső késés: a gazdaságpolitikai lépés és annak hatása között eltelt idő monetáris politika esetében nagy o automatikus stabilizátorok csökkentik a késéseket: pl.: adórendszer (= belső késés nélküli fiskális politikai eszközök) Lucas-kritika: a hagyományos gazdaságpolitika figyelmen kívül hagyja az előrejelzések várakozásokra gyakorolt hatását. Monetáris politikai szabályok: o Friedman: Pénzkínálat lassú, egyenletes növelése o Többség: pénzkínálat ingadozásának biztosítása a sokkokhoz való alkalmazkodás érdekében o ngdp tervezett alakulásának meghirdetése után ha ezt meghaladtuk akkor M-t csökkenteni, AD-t visszafogni. o P tervezett alakulásának meghirdetése után M-mel igazodni az eltérésekhez. Fiskális politikai szabályok: o kiegyensúlyozott költségvetés: állam nem költhet többet az adóbevételeinél o nem kiegyensúlyozott költségvetés, mert: gazdasági stabilizálás, adókisimítás, adóteher jövőre halasztás 12 / 17. oldal

13 15. fejezet Keynes Általános elmélet Feltevések: o 0 < MPC < 1s o ha Y APC : megtakarítás luxus. o C meghatározója Y, r-nek pedig jelentéktelen a szerepe. ( klasszikusok) C = Ĉ+cY (autonóm fogyasztás + MPC*rendelkezésre álló jövedelem) APC = C/Y = Ĉ /Y + c Y C/Y ; Ĉ /Y Adatok alátámasztották a feltevéseket, de: o II. vh. alatt előrejelzések: alacsony fogyasztás szekuláris pangáshoz vezet majd o nem következett be, elmélet megbukik o Kuznets magyarázata a fogyasztási rejtély: 2 fogyasztási függvény van: rövid távú: C = Ĉ+cY; ha Y APC hosszú távú: APC állandó Fisher Intertemporális választás elmélete Különböző időszakokra vonatkozó választások magyarázata. S = Y 1 C 1 ; C 2 = (1+r)(Y 1 C 1 ) + Y 2 Fogyasztás nem elsősorban a folyó jövedelem függvénye, hanem a remélt forrásoktól is függ, melyek a fogyasztó élete során rendelkezésére állnak. Intertemporális kötlségvetési korlát: C 1 + C 2 /(1+r) = Y 1 + Y 2 /(1+r) o 1/(1+r) : a második időszak fogyasztása az első időszak fogyasztásába mérve: az első időszak fogyasztásának azon része, amelyről a fogyasztónak le kell mondania egy egység második időszakbeli fogyasztásért. Közömbösségi görbe: az első és második időszak fogyasztásának olyan kombinációi, melyek ugyanolyan kielégítőek. Helyettesítési határarány: közömbösségi görbe meredeksége; mekkora fogyasztást vár el a fogyasztó a második időszakban az elsőben lemondott egységnyi fogyasztásért cserébe. Optimalizálás: fogyasztó célja a lehető legmagasabb közömbösségi görbére kerülni o költségvetési egyenesen kell pontot választania. MRS = 1+r. Ha Y magasabb közömbösségi görbére kerülünk. Jövedelem jelenértéke: Y 1 + Y 2 / (1+r) r hatása, ha a fogyasztó megtakarító: o költségvetési egyenes elfordul az eddigi optimális kosár körül jobbra o jövedelmi hatás: a fogyasztás megváltozása a magasabb közömbösségi görbére kerülés miatt ; mindkét időszakban. o helyettesítési hatás: fogyasztás változása a két időszak árarány-változása miatt ; első időszakban ; második időszakban o teljes hatás: első időszakban ; második időszakban vagy : hosszútávon általában kiegyenlítik egymást, tehát nincs összefüggés r és C között. 13 / 17. oldal

14 Hitelfelvételi korlát (likviditási korlát): C 1 Y 1 o Ha nem köt: nincs hatása Y 1 = [Y 2 / (1 + r)] o Ha köt: alacsonyabb közömbösségi görbe a megengedett, mint korlát nélkül. C 1 = Y Modigliani Életciklus-hipotézis Az ember jövedelme élete során változik, a megtakarítás adja az átcsoportosítási lehetőséget.: munkával töltött években félre kell tenni a nyugállományi időszakra. dolgozó fiatalok megtakarítanak, idősek felélik a megtakarításokat. C = (1/T)W + (R/T)Y: egyéni fogyasztás függvény T: várakozás szerint ennyit él még; W: vagyon; Y: várható jövedelem; R: nyugdíjig hátralevő évek; r = 0 C = αw + βy: aggregált fogyasztási függvény α: fogyasztási határhajlandóság a vagyonból; β: fogyasztási határhajlandóság a jövedelemből W C felfelé tolódik C/Y = α(w/y) + β: átlagos fogyasztási hajlandóság, RT-n magas jövedelemhez alacsony C/Y; HT-on konstans. Empíria: idősek nem élik fel olyan gyorsan a vagyonukat, mintha állandó fogyasztási szintet tartanának fenn. Okok: o óvatossági megtakarítás o örökség hagyása Friedman Permanens jövedelem hipotézis Fogyasztás nem csak a folyó jövedelemtől függ, hanem a várakozásoktól is. Az emberek jövedelme véletlenszerű átmeneti ingadozásokat mutat. Folyó jövedelem 2 része: Y = Y P + Y T : permanens jövedelem (amiről azt hiszik, hogy a jövőben is fennmarad = átlagos jövedelem) + átmeneti jövedelem (amiről úgy gondolják, hogy nem tartós = átlagos jövedelemtől való eltérés) Fogyasztás főleg a permanens jövedelemtől függ. (átmeneti ingadozásokat hitelfelvétellel, megtakarítással stabilizálják.) empiria: permanens jövedelmet elköltjük, átmeneti jövedelmet megtakarítjuk. C = α Y P ahol α konstans. Különböző jövedelemfajtáknak különböző tartósságuk van: magas iskolűzottság: tartós; időjárás: átmeneti. APC = C/Y = α Y P /Y APC a peranens és a folyó jövedelem arányától függ. (ha Y P <Y akkor APC ) Hall: Racionális várakozások fogyaszásra vonatkozó következményei fogyasztás alakulása véletlenszerű bolyongás, előzetes hírek szerint befolyásolják csak a váratlan gazdaságpolitika lehet hatással a fogyasztásra 14 / 17. oldal

15 16. Viták az államadósságról Ricardói ekvivalencia szemlélete Egy mai adócsökkentés egy jövőbeni adóemelést jelent, az adóteher átütemezését. Államadósság a jövőbeli adóval ekvivalens, ha a fogyasztók jövőbetekintők, akkor a jövőbeli adók = jelenlegi adók C nem változik, S nem változik. A fiskális politika akkor hat C-re, ha befolyásolja a jelenbeli vagy jövőbeli G-t. D = G 1 T 1 ; T 2 = (1+r)(G 1 T 1 ) + G 2 Kormányzati költségvetési korlát: T 1 + T 2 /(1+r) = G 1 + G 2 /(1+r) Fisher diagram szerint: o adóssággal finanszírozott T Y 1 ha G marad, akkor T jövedelem jelenértéke változatlan Hagyományos szemlélet Adócsökkentés hatásai: HT: T C S r I Y C gazdasági jólét RT: T C IS kifelé AD kifelé Y U alkalmazkodás Y magas AD miatt P Érvek: o rövidlátás: emberek nincsenek tisztában a költségvetési deficit következményeivel o hitelfelvételi korlátok: mivel nem jutnak hitelhez, egy jövedelemnövelés növeli a fogyasztást is o jövő nemzedékei: fogyasztók arra számítanak, hogy a terheket majd a jövő nemzedéke viseli Barro érve: család dönt, nem az egyén, ezért itt érvényesül a ricardói ekvivalencia (pl.: hagyaték hagyományos szemléletű válasz: hagyaték oka a rendszabályozás) Összehasonlítás: kötvénykibocsátással finanszírozott adócsökkentés hatása Változók Hagyományos szemlélet Ricardói ekvivalencia Fogyasztás nem változik Magánmegtakarítás Állami megtakarítás Társadalmi megtakarítás nem változik Reálkamatláb nem változik Beruházás nem változik 15 / 17. oldal

16 Költségvetési deficit mérési problémái: a költségvetési deficitnek pontosan tükröznie kellene az állam eladósodottságának változását o inflációs korrekció: nominális és reáladósság ellentétes irányba is változhat o tőkejavak figyelmbevétele: tőkeköltségvetési deficit o figyelmen kívül hagyott kötelezettségek: jövőbeli nyugdíjak, TB, garanciák o konjunktúraciklus: pl.: ha recesszió Y T G D ciklikusan kiigazított (teljes foglalkoztatottság melletti) költségvetési deficit 18. Pénzkínálat és pénzkereslet Pénzügyi eszköz: valakinek tartozása, valakinek követelése. M=C+D: pénzkínálat = készpénz + látra szóló betétek. Százalékos tartalékolású bankrendszer: bankok egyszerűen elfogadják a betéteket, de nem hiteleznek. Tartalék: hitelezésre fel nem használt betét. Mérleg: 100% tartalék 100% betét nem hat a pénzkínálatra. Részleges tartalékolású bankrendszer: bankok betéteik egy részét hitelezik (rr: tartalék/betét). Egységre jutó pénzteremtés: 1/rr. Pénzügyi közvetítés: kötvénypiac, részvénypiac, bankrendszer: gazdaság forrásainak áramlását segítik, de csak a bankok teremtenek pénzt. Pénzkínálat: o monetáris bázis (B=C+R ; C:készpénz, R:tartalék); egyenesen arányos M D - vel. B nő, ha KB valutát vesz a bankoktól. o tartalékráta (rr), készpénz-betét arány (cr); o látra szóló betét (D): M=C+D és B=C+R M=B(cr+1)/(cr+rr). pénzmultiplikátor: m = (cr+1)/(cr+rr). m ha cr. ; ha bankokban roham akkor m. Pénzkereslet: emberek által tartani kívánt M. Monetáris politika eszközei: o nyíltpiaci műveletek (kötvénykibocsátás vagy vásárlás a KB részéről); o tartalékolási követelmények; (nem változtatnak M D -n, ha rr nem változik) o diszkontráta (bankoknak nyújtott hitel kamata) bankok ettől eltérően is működhetnek: pl.: fölös tartalékolás, hitelkeret kihasználatlansága. Ha refinanszírozási kamatláb M, mert jegybanki betétek bővülnek. Portfólióelméletek: pénz vagyontartási szerepére épülnek: (M/P)d = L(r s, r b, Π e,w) (részvények várható reálhozama, kötvények ugyanaz, W:reálvagyon). Más eszközfajták magasabb kamatot ígérnek, a pénz viszont kényelmesebb: ezek dominálják a pénzt. nem érdemes pénzt tartani a portfólió részeként. M3 keresletét magyarázza: nő, ha alternatív pénzügyi eszközök hozamrátája esik, reálvagyon emelkedik, várható infláció csökken. 16 / 17. oldal

17 Tranzakciós elméletek: pénz csereeszköz szerepére épülnek, elismerik, hogy a pénz dominált vagyoneszköz, de hangsúlyozzák a tranzakció lehetőségét. Pénz költsége: alacsony hozamráta, haszna: kényelem. o Baumol-Toubin-modell: összes költség = elveszett kamat + bankba járás költsége = iy/(2n)+fn N*=(iY/2F) 1/2. átlagos pénztartás = Y/2N*=(YF/2i) 1/2. M D jövedelemrugalmassága ½, kamatrugalmassága ½. Fischer-hatás: M e Π e i pénzpiaci túlkínálat P és M e Π e I árupiaci túlkereslet i. 17 / 17. oldal