Tóth Máté (Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar) Hernádi Bettina (Miskolci Egyetem) Kovács Zsigmond (Kovex Kft.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tóth Máté (Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar) Hernádi Bettina (Miskolci Egyetem) Kovács Zsigmond (Kovex Kft."

Átírás

1 Fogalmak identitása a tématérképekben Tóth Máté (Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar) Hernádi Bettina (Miskolci Egyetem) Kovács Zsigmond (Kovex Kft.) Abstract A tématérkép (Topic Maps) technológia egy számítógépes információ- és tudásmenedzsmentre vonatkozó ISO szabvány, amely az információs túlterheltség kezelését, a tudásmegosztást és bármilyen forrásból származó, valamint bármilyen típusú információ jelentésen alapuló összekapcsolását szolgálja. A technológia a számítógépes tudásreprezentáció egy formája, amely széles körben alkalmazható web alapú információszolgáltatásra. Kezdetben gyakorlati problémák megoldására (üzleti dokumentumok indexeinek összefésülésére) használták, később vált világossá, hogy hasonlóan a szemantikus web technológiákhoz alkalmas lehet egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra megvalósítására is. A szemantikus technológiák közös jellemzője az identitásközpontúság, azaz hogy a fogalmak, amelyekről állításokat teszünk, rendelkezik egy számítógép és az ember számára is értelmezhető azonosítóval. Ezen azonosítók többszöri felhasználásával érhető el az alkalmazások közötti interoperabilitás, és ezek miatt hordozzák a szemantikus technológiák a világhálón közzétett tartalmak világméretű együttműködésének ígéretét. A tématérképek szabványa PSI-k (Published Subject Identifier = Publikált tárgyazonosító) használatát írják elő a fogalmak identitásának biztosítására. A Publikált tárgyazonosító egy publikált tárgyindikátorra mutat, amely ember által is olvasható leírást tartalmaz egy adott fogalomról. A szabvány nem ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy ezeknek pontosan milyen követelményeknek kell eleget tenni. Erre vonatkozóan egy OASIS ajánlás ad útmutatást. E szerint a PSI-nek URI-nak kell lenni; a publikált tárgyazonosítónak egy humán interpretációra alkalmas publikált tárgyindikátorra kell mutatnia; illetve ki kell fejeznie az egyedi URI-t, amely publikált tárgyazonosítóként használandó. A szemantikus technológiák készen állnak arra, hogy a globális tudáscsere alapjául szolgáljanak, a fogalmak azonosítására azonban nem sikerült megnyugtató megoldást találni. Elszigetelt projektek (pl. Ontopedia, OASIS), gyakran nem nyilvános vállalati PSI-tárak kísérlik meg a fogalmak egyértelmű azonosítását. Mindez nem biztosít alkalmazások határain átnyúló használatot, így ezen PSI-k nem jelenthetik az alapját egy globális hálózati metaadatinfrastruktúrának. A fogalmak identitásának kezelésében a szemantikus technológiák fejlesztői közösségei egy új Bábel tornyát építgetik. A célunk ennek a toronynak a lebontása kell legyen. Bevezetés A Topic Maps (Tématérképek) tudás leírására és a kereshetőség segítésére kifejlesztet szabványos technológia. A Tématérképek adatmodellje az ISO szabványcsaládban került leírásra, együtt a csereszabványokkal, a formális szemantikai struktúrákkal és egy

2 grafikus leíró nyelvvel. Egy kiegészítő szabványban definiálták a lekérdező nyelvet, (Topic Maps Query Language). Az első ISO szabvány megjelenését (2000) követően egyre szélesebb körben alkalmazzák web oldalak és portálok készítéséhez ugyanúgy, mint a tudásmenedzsment támogatására. A tématérképek csereszintaxisa az XML alapú XTM nyelv (XML Topic Maps), amely tématérképek webes környezetben való megosztását, együttműködését segíti. A technológiát kezdetben gyakorlati problémák megoldására (üzleti dokumentumok indexeinek összefésülésére) használták, később vált világossá, hogy hasonlóan a szemantikus web technológiákhoz alkalmas lehet egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra megvalósítására is. (Pepper 2010) A tématérképek adatmodelljének alapját a témák, asszociációk és előfordulások jelentik, ezek határozzák meg a TAO modellt. (Topics, Associaions, Occurences, vö. Pepper 2010, Tóth 2008). Amennyiben valamely valóságban is létező dologról állítani szeretnénk valamit, létre kell hoznunk egy témát, amely azt reprezentálja. Például a NETWORKHOP 2010 témával a konferenciát, a Debrecen-nel a helyszínt adó várost írhatjuk le. A témák között asszociációk hozhatók létre, ezek hordozzák a gazdag szemantikai struktúrát. Hasonlóan az RDF tripletekhez az asszociációk hordozzák az állítások predikátumait. (Pl. A NETWORKHOP 2010 helyszíne Debrecen) A témák szempontjából releváns információk helyeit az előfordulásokkal adhatjuk meg. Pl. A NETWORKSHOP 2010 weboldala https://nws.niif.hu/nws2010/. Az előfordulások az információs tér olyan hivatkozásaira mutatnak, amelyek nem valóságban létező dolgok reprezentációi (így nem témák), hanem csak a releváns információk helyei. Így az előfordulásoktól nem indulhatnak ki újabb asszociációk. A témák, asszociációk és előfordulások típusai az ontológia szintjén reprezentálják azok osztályait. Pl. NETWORKSHOP 2010 (téma) konferencia (tématípus); Debrecen (téma) város (tématípus). A témák, asszociációk és előfordulások azok típusainak generikus alárendeltjei. A tématérképek adatmodelljében a téma-, asszociáció- és előfordulás-típusok is témák. Ahhoz hogy létrejöhessen a különböző forrásból származó információk jelentésen alapuló összekapcsolása, biztosítani kell, hogy valamennyi tématérképben szereplő téma rendelkezzen egy egyértelmű azonosítóval, amelynek az alkalmazásokon keresztüli újrafelhasználásával el lehet érni, hogy a számítógép felismerje, hogy adott esetben két oldal ugyanarról a valóságban is létező dologról beszél. A jelen tanulmány célja a tématérképek témák egyértelmű azonosítására kidolgozott mechanizmusának ismertetése, a problémák bemutatása és egy lehetséges megoldás felvázolása. A fogalmak identitása szemantikus technológiákban A szemantikus technológiák egyértelműen azonosított tárgyak között definiált kapcsolatokon keresztül hoznak létre egy következtetésekre is alkalmas metaadatinfrastruktúrát a weben. Berners-Lee, Handler és Lassila (2001) a szemantikus webről szóló vízióban az URI-kat határozták meg, mint az intelligens világháló legelemibb egységeit. Az RDF adatmodell alapja, hogy létezzenek a fogalmakat egyértelműen azonosító erőforrások, amelyek azok reprezentánsaiként a tripletek elemeiként funkcionálhatnak. Ezen erőforrásokat URI-k képviselik. A szemantikus web elképzelés alapja, hogy az URI-k alkalmazások során keresztül újrahasznosításra kerüljenek, hiszen csak így lehet biztosítani, hogy a számítógépek felismerjék, hogy két állítás ugyanazon valóságban is létező tárgyra, fogalomra, személyre stb. utal, és ez teszi lehetővé az alkalmazások határain keresztüli tudásreprezentációt.

3 A szemantikus web szabványokat használó alkalmazások közötti együttműködés legelemibb feltétele szintén az URI-k mint azonosítók konzisztens használata. A szemantikus web technológiákon alapuló globális tudásreprezentáció egyik legfontosabb feltétele lenne az ellenőrzött szótárak, ontológiák tömegeinek közzététele, amelyek a világ létezőinek minél teljesebb körére vonatkozóan tartalmaznak azonosítókat. A tématérkép technológia fejlesztésével eredetileg nem a globális hálózati tudáscsere megvalósítását célozták, de már az üzleti iratok összefésüléséhez is elengedhetetlen volt a témák alkalmazásokon keresztüli egyértelmű azonosítása. Később a technológiával elérendő célok újradefiniálásával az azonosítás kérdésében is határozottabb lépésekre volt szükség. Tárgyközpontú programozás A szemantikus technológiák identitásközpontúsága kapcsán jelent meg az elmúlt években a tárgyközpontú programozás fogalma, amely az Ontopedia PSI szerverének tárgymeghatározása szerint a számítástudomány elméletének és gyakorlatának egy ága, amely a fogalmak (és azok egymással való viszonyrendszerének) elsőbbségét hangsúlyozza az információ- és tudásmenedzsment, az ember-gép interakció valamint az operációs rendszerek fejlesztésének minden területén. Művelőinek célja Vannevar Bush 1945-ben megjelent As We May Think c. víziójának megvalósítása. (http://psi.ontopedia.net/subject-centric_computing) A fogalmat Steve Pepper (2007; 2009) vezette be évvel ezelőtt az emberek azt hitték, hogy a Nap kering a Föld körül. Nikolausz Kopernikusz Az égi pályák körforgásáról című művében a heliocentrikus elméletével azonban mindent a feje tetejére állított. Ugyanezzel a problémával állunk szemben a számítástudományban és az információmenedzsmentben. A mi számítástudományi univerzumunk az alkalmazásokat és a dokumentumokat helyezi a középpontba. Ez nem jól van így, ugyanis mindez nem reflektál arra a tényre, hogy az ember tárgyakról, dolgokról alkotott fogalmakban gondolkozik. A tárgyakat kell a középpontba helyezni, hiszen az, ami minket igazán érdekel. Ez a tárgyközpontú megközelítés, ami radikálisan különböző módon szervezi az információt és a tudást, és ez a tárgyközpontú programozás, amiről a tématérképek igazán szólnak. Pepper mondatai szándéka szerint és szövegszerűen is a tématérkép technológiára vonatkoznak, ugyanakkor belátható, hogy az idézett szöveg valamennyi szemantikus technológiára értelmezhető. A tárgy (subject) a világ létezőit jelenti, amelyeknek reprezentánsok segítségével meg kell határozni az identitását és jellemzőikkel, fogalmi kapcsolataikkal együtt le kell írni a számítógépek számára is értelmezhető módon. A szemantikus technológiák különböző megközelítéseket használnak a tárgyak, fogalmak azonosítására. Ez vezetett a web identitásválságához, amelyben az egyes közösségek az eltérő preferenciák és megoldások nyomán lényegében egy új Bábel tornyot építgetnek. (Pepper Schwab 2003) A publikált tárgyazonosítók A tématérkép technológia PSI-ket (Published Subject Identifier/Indicator Publikált Tárgyazonosító/Indikátor) használ a fogalmak egyértelmű azonosítására. A PSI elsődleges célja, hogy két tématérkép összeolvasztásakor biztosítsa, hogy a számítógép felismerje azokat a témákat, amelyek a valóság ugyanazon létezőjére utalnak. Az OASIS Topic Maps Published Subject Technical Committee (OASIS Tématérkép Publikált Tárgyak Technikai Bizottság)

4 azzal a céllal állt fel 2003-ban, hogy tématérképek és egyéb szemantikus technológiák (RDF, OWL) közötti interoperabilitást biztosító ajánlásokat dolgozzon ki júniusában jelent meg a PSI-kre vonatkozó ajánlás. (Pepper 2003) A dokumentum részletesen ismerteti a PSI-k legfőbb követelményeit. A PSI rövidítésnek két feloldása is van. A Published Subject Indicator (Publikált tárgyindikátor) egyértelműen azonosítja az adott tárgyat az emberek számára. Ez lehet egy szöveges definíció, egy audio, vagy vizuális reprezentáció. Egy város esetében például állhat a következő: Debrecen, magyar megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye székhelye. A tárgyindikátorokat rendszerint egy önálló HTML oldalon helyezik el. A Published Subject Identifier (Publikált tárgyazonosító) a címzés, amely a gép számára azonosítja az adott dolgot. Amennyiben két témának azonos a publikált tárgyazonosítója, azt a számítógép összeolvasztáskor azonos témaként fogja kezelni. Az indikátor és az azonosító nem azonos a fogalommal, tárggyal, amelynek az identitását meghatározza. Ezért nem tekinthető PSI-nek, ha egy online elérhető dokumentum a saját URL-jével azonosítja magát. Megkülönböztethetők címezhető és nem címezhető dolgok. Csak a nem címezhetőknek van szükségük tárgyazonosítóra. A Publikált tárgyi azonosítók működési mechanizmusa (Pepper, Schwab 2003 nyomán) Különbséget kell tenni a tárgyi azonosító és a publikált tárgyi azonosító között is. Publikált tárgyi azonosító, amelyet a tématérkép alkalmazásunk készítéséhez tettünk közzé, tárgyi azonosító ezzel szemben bármi lehet, ami a reprezentálni kívánt dolog identitását meghatározza (wikipédia oldal, egy adott személy címe, egy vállalat honlapja).

5 A PSI-kkel szemben támasztott követelmények a következők: 1. A PSI-nek URI-nak kell lenni. 2. A Publikált tárgyazonosítónak egy humán interpretációra alkalmas publikált tárgyindikátorra kell mutatnia. 3. A Publikált tárgyindikátornak ki kell fejeznie az egyedi URI-t, amely publikált tárgyazonosítóként használandó. (Pepper 2003) Az OASIS bizottsága által a PSI-kre vonatkozóan megfogalmazott ajánlások a következők: 1. A Publikált tárgyindikátor ember által olvasható metaadatokat kell adjon saját magáról. 2. A Publikált tárgyindikátor megadhat géppel olvasható metaadatokat saját magáról. 3. Az első és a második ajánlás metaadatainak következetesnek, de nem feltétlenül azonosnak kell lenni. 4. A Publikált tárgyindikátornak jeleznie kell, hogy PSI-ként használandó. 5. Publikált tárgyindikátornak azonosítania kell a publikálóját. (Pepper 2003) Az ajánlás arra nem ad választ, hogy hogyan kezeljük azt a problémát, amikor egy dolgot több URL is egyértelműen azonosít. A hálózati társadalomban a kérdés sokkal életszerűbb. Egy személyt azonosíthatja az címe, a róla készült Wikipédia oldal, a saját honlapja, bármelyik profilja közösségi oldalakon (Iwiw, Facebook, LinkedIn). Tárgyak, fogalmak esetében Wikipédia oldal vagy a definíciói. Online szótárak definíciói ugyanúgy meghatározhatják a dolgokat, amelyekről állításokat kívánunk tenni. A különböző forrásokból származó tématérképek összeolvasztása akkor valósulhat meg, ha egy adott tárgyra vonatkozóan valamennyi alkalmazás ugyanazt a PSI-t alkalmazza, ugyanis a számítógép ebben az esetben lesz csak képes felismerni, hogy ezek ugyanazon valóságban létező dologról tesznek állításokat. A PSI-knek tehát akkor van értelmük, ha alkalmazások során keresztül újrahasznosítják őket. Ez a globális tudáscsere alapvető feltétele. Ehhez létre kellene hozni egy nagy adatbázist, amelyben a PSI-k fellelhetők. Egy nagy közös PSI tár ötlete már az XTM szabvány kidolgozásakor felmerült, de azóta sem valósult meg. A világ valamennyi létezőjének a leírása nem is lehet reálisan kitűzhető cél. Jelenleg a tématérkép alkalmazásokat használó cégek, szervezetek gyakorlata az, hogy készítenek egy PSI tárat a saját maguk által használt azonosítókból. Ilyen például az OASIS PSI tára (http://www.psi.oasis-open.org), és ilyet tervez megvalósítani Magyarországon a Kovex Computer Kft. (http://www.psi.kovex.hu). Ezek az oldalak természetesen meg sem kísérelhetik a világ teljességének leírását, valamennyi entitásának definiálását, így a globális tudáscsere szempontjából is elenyésző a jelentőségük, ugyanakkor nélkülözhetetlenek a vállalaton belüli tudáscsere szempontjából. Az azonosításon túl olyan további funkciókat is betölthetnek, mint a vállalati szakterminológia tára, értelmező szótár, amely segíti a tudásintenzív vállalatok hatékony tudáskezelésre vonatkozó törekvését. (Tóth, Korotij, Kovács, Domokos 2010)

6 A vállalati PSI tárak több problémát is felvetnek. Egyrészt csak a vállalat érdekeltségi körébe tartozó személyek, jelenségek, fogalmak kerülnek azonosításra, amelyek mások szempontjából irrelevánsak, így kérdéses, hogy bármikor újrahasznosításra kerülnek-e. Másrészt gyakran nem nyilvánosak, így eleve lehetetlen ezen PSI-k újrahasznosítása. Harmadrészt pedig mivel az esetek túlnyomó többségében nem manuális úton készülnek, hanem szerkesztett adatokból generálják éppen az hiányzik belőlük, ami a PSI-knek az igazi erejét adják: a humán interpretáció számára készített leírás. A globális tudáscsere publikált tárgyazonosítói A globális méretű tudáscsere szempontjából az elszigetelt vállalati PSI tárak nem jelentenek hatékony megoldást még akkor sem, ha törekednek az OASIS ajánlásokhoz igazodóan létrehozni és közzétenni az azonosítóikat. A szemantikus kapcsolatokon alapuló világméretű tudásreprezentációhoz valamennyi fél közös érdeke, hogy egy kiemelt eljárásban egyezzenek meg a fogalmak, dolgok egyértelmű azonosítására. Az eddigi kezdeményezések kudarca jórészt arra vezethető vissza, hogy nem építettek az internetező tömegek munkájára, és az általuk generált tartalomra. Az Ontopedia projekt, amelynek ambiciózus jelmondata, hogy The identity of everything, azt tűzte ki célul, hogy a világ valamennyi létezőjéről készüljön egy PSI. Ezt úgy képzelték el, hogy a készülő tématérkép alkalmazásokban előforduló új fogalmakhoz szabványos módon rendelnének egy URI-t. Pl. a Debrecen téma azonosítója a következőképpen nézne ki: Mivel az Ontopedia keretein belül készített tématérkép alkalmazások együtt sem fedik le a világ létezőinek akár csak töredékét is, a kísérlet kudarcra van ítélve. (Az Ontopedia projekt PSI tára a következő oldalon érhető el: Egy másik kísérlet nem azt célozta, hogy egyetlen nagy adatbázisban reprezentáljanak minden lehetséges fogalmat, amelyről állítások tehetők, hanem azt, hogy a szemantikus technológiák által azonosításra kifejlesztett technikák között valósítsa meg az átjárást. Pepper (2006) javasolta az URI-k és a PSI-k helyett a PRI-k (Public Resource Identifier) bevezetését ilyen céllal. A javaslat ötlet szintjén maradt. A szemantikus web fejlesztések olyannyira előrehaladott állapotban voltak, hogy nem volt sem lehetőség, sem szándék az alapok átírására csak azért, hogy a tématérképekkel foglalkozó nemzetközi közösség munkája is része legyen az épülő globális metaadat-infrastruktúrának. A tématérkép egy olyan szemantikus technológia, amely annak ellenére, hogy a nemzetközi szabványosítás elindítását követően nyíltan felvállalta ilyen irányú ambícióit nem hordozza magában a világméretű tudáscsere megvalósításának lehetőségét. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a technológia egyszerre kívánja szolgálni a szemantikailag kódolt tartalom humán és a gépi interpretációját. Maguknak a PSI-knek a szerkezete is ezt az igényt tükrözi. Ez pedig lehetetlenné teszi a világ teljességét reprezentáló nagy PSI tár létrehozását. A probléma másik oldala filozófiai természetű. Lehet-e egyértelműen azonosított tárgyakról beszélni akkor, amikor a természetes nyelven való kommunikáció során sem érthet két ember ugyanazt ugyanazon a szón. Egy-egy szó értelmezése azon kontextusok sorától függ, amelyben azt az ember megismerte a saját életében. (Bahtyin 1976) Ezen kontextusok pedig nem lehetnek fedésben. A szavak szavak hálójában értelmeződnek, így a formális konceptualizálás során alkotott PSI-k hidegen kopogó definíciói csak elnagyolt vázlatai

7 lehetnek, nem csak a valóság végtelen számú elemének, de még a természetes nyelvek fogalmainak is. Erre a kritikai elemre a tématérképekkel foglalkozó nemzetközi közösség rendszerint azzal érvel, hogy míg a természetes nyelvekben is fennállnak ugyanezek a dilemmák, a természetes nyelven való kommunikáció is létezik. Miért lenne tehát kizárt, hogy nagyobb mértékű általánosításokkal megvalósítható legyen a formalizált ismeretek számítógépek közötti cseréje. (Pepper 2009) Az ismeretek tématérkép-ontológiák szintjén való reprezentációja ugyanezt a filozófiai problémát hordozza. A tématérkép alkalmazások hordozhatóságának és minél teljesebb körű együttműködésének az lenne az előfeltétele, hogy minél több a valóságban is létező fogalom rendelkezzen egyértelmű azonosítóval. Ehhez azonban az újabb és újabb javaslatok helyett kellene találni egy olyan projektet, amely a tömegek bölcsességére és együttműködésére épül, egyértelmű leírással lát el világban is létező dolgokat, a témák tekintetében minél átfogóbb (sőt szándéka szerint a teljességre törekszik), nyelveken átnyúlóan értelmez fogalmakat és e mellett egységes formában képzett szabványos URI-kat rendel a tartalmakhoz. Dicheva és Dichev (2006) utal rá, hogy tématérképek szerkesztéséhez alkalmazhatók Wikipédia szócikkek tárgyazonosítóként, azonban erre vonatkozó kezdeményezés még idáig nem született. A Wikipédia tekintve, hogy valamennyi fent leírt jellemzővel bír alkalmas lehet a világháló identitáskrízisének megoldására. Ehhez minél szélesebb körben elfogadottá kellene tenni azt a nézetet, hogy egyrészt fel kell adni a PSI-kre vonatkozóan eddig felállított ajánlások egy részét, másrészt, hogy az egyesek által túlmisztifikált, mások által érdemtelenül lenézett közösségi online enciklopédia szócikkeit kell használnunk a világméretű tudásreprezentáció céljaira. A Wikipédia megfelel a PSI-kkel szemben támasztott követelményeknek, hiszen ezek témákat azonosító URI-knak is tekinthetők. A Publikált tárgyazonosító egy humán interpretációra alkalmas publikált tárgyindikátorra mutat, az URI mögött van egy leírás, amelyet személyek számára hoztak létre. A Publikált tárgyindikátor kifejezi az egyedi URI-t, amely publikált tárgyazonosítóként használandó. (vö. Pepper 2003) A tárgyazonosítókról szóló első három ajánlás szerint a publikált tárgyindikátornak ember által olvasható metaadatokat kell adjon saját magáról. E mellett megadhat géppel olvasható metaadatokat is. A metaadatoknak következetesnek, de nem feltétlenül azonosnak kell lenniük. Ezeknek az ajánlásoknak a teljesítéséhez a Wikipédia általános szerkesztési elveit elég lenne csekély mértékben módosítani. A negyedik ajánlásról amely szerint a publikált tárgyindikátornak jeleznie kell, hogy PSI-ként használandó le kellene mondani, hiszen ez sem a kereshetőség, sem, pedig a használat szempontjából nem nélkülözhetetlen, ugyanakkor a biztosítása indokolatlanul nagy beavatkozást jelentene az online enciklopédia eddigi szerkesztési gyakorlatába. Az ötödik ajánlás szerint a publikált tárgyindikátornak azonosítania kell a publikálóját. Ez az ajánlás szintén összeegyeztethetetlen a Wikipédia általános szerkesztési elveivel. Az ajánlásokról való lemondással együtt a Wikipédia szócikkeinek ilyen célra való kiemelése számos előnyt hordozna. A legfőbb előny, hogy a fogalmak azonosítására a tömegek bölcsességét és az önkéntesek munkáját mozgósítaná egy olyan projekt keretében, amely már széles körben elfogadott.

8 A PSI-kről szóló ajánlások nem vettek tudomást a nyelvek sokféleségének problémájáról. A Wikipédia kezdetleges szinten képes kezelni ezt a kérdést azzal, hogy egyegy szócikken belül is lehetőséget teremt a nyelvek közötti váltásra. Az angol nyelv dominanciája természetesen meg kellene, hogy maradjon, hiszen az URI-kat reprezentáló karakterláncok tekintetében nem lehet eltérés két azonos dolgot reprezentáló tárgyazonosító között. (Pl. és és így célszerű azt a nyelvet kiemeltként kezelni, amelyen a legnagyobb tömegű szócikk érhető el. A Wikipédia szabványos módon képezi a témákat reprezentáló URI-kat. Ez nagyban elősegíti a PSI-ként való használhatóságot. A Wikipédia legnagyobb előnye, hogy nyíltan felvállalja, hogy a teljességre törekszik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi tématérképekben potenciálisan előforduló téma, asszociáció és előfordulás megjelenhet benne, hiszen nagyon sok olyan fogalomról, amely a vállalati PSI-tárak érdekeltségi körébe tartozik, nem készül leírás az online enciklopédiában. A Wikipédia nem válthatja ki tehát a vállalati PSI tárakat, de megkíméli azokat attól, hogy olyan dolgokról készítsenek leírást, amelyekről már készült. Összegzés és kitekintés A szemantikus technológiák megteremtették a lehetőségét annak, hogy egyértelműen azonosított fogalmakat szemantikai kapcsolatok mentén összekapcsolva, a háttértudást ontológiákban reprezentálva létrejöjjön a globális hálózati tudáscsere. A fogalmak egyértelmű azonosítására azonban a különböző technológiákat fejlesztő közösségek különböző eljárásokat dolgoztak ki. Ez vezetett a világháló identitásválságához, amelyben az egymástól elszigetelten működő közösségek az azonosítók Bábel tornyát építgették, amelyben nem nyílt lehetőség az azonosítók újrahasznosítására. A tématérképek esetében azonosításra a PSI-k, azaz a publikált tárgyazonosítók használatosak. Míg a lokális szintű tudásreprezentáció céljaira megfelelnek a helyben épített vállalati PSI-tárak, a világméretű tudáscseréhez találni kell egy kiemelt projektet, amely teljességre törekvően próbálja kezelni a fogalmak azonosításának kérdését, és felépítésében nem különbözik túlságosan nagymértékben attól, amit a PSI-re vonatkozó ajánlások meghatároznak. Ez a projekt lehetne a Wikipédia, amellyel valós esélyt teremthetünk arra, hogy nagy mennyiségű azonosító közzétételével megvalósítható legyen a globális hálózati tudáscsere. Irodalom: Bahtyin, M. (1976) A szó a költészetben és a prózában = A szó esztétikája, Budapest, Gondolat kiadó, p. Berners-Lee, T. Handler, J. Lassila, O. (2001) The Semantic Web = Scientific American, May 17 [letöltve: március 15.]

9 Dicheva, D. Dichev, C. (2006) TM4L Creating and Browsing Educational Topic Maps = British Journal of Educational Technology (37. köt.) 3. sz p. [letöltve: március 15.] Pepper, S. Schwab, S. (2003) Curing the Web s Identity Crisis. Subject Indicators for RDF. Ontopia AS. May. [letöltve: március 13.] Pepper, S. (2006) A Case for Public Resource Identifers A Call for Action = Identity, Reference and te Web Workshop, Edinburgh, May, [letöltve: március 13.] Pepper, S. (2007) As We Really May Think = AToMS 2007 Asian Topic Maps Summit, Kyoto, 2007, Dec, 12. [letöltve: március 15. Pepper, S. (2009) Introduction to Topic Maps and Subject-centric Computing = Topic Maps Workshop, Neumann János Számítástudományi Társaság Mesterséges Intelligencia Szakosztály. Budapest, július 21. Pepper, S. (2010) Topic Maps = Encyclopedia of Library and Information Sciences. Third edition, Taylor & Francis Group. [megj. előtt] [letöltve: március 15.] Tóth M. (2008) Tématérképek a könyvtárosképzésben = Tudományos és műszaki tájékoztatás (55. köt.) 6. sz p. [letöltve: március 15.] Tóth M., Korotij Á., Kovács Z., Domokos B. (2010) A Knowledge Sharing Framework Based on Topic Maps Compliant Web Glossaries = Proceedings of the 14th World Multiconference of Systematics, Cybernetics and Informatics, June 29 July 2, Orlando, Florida [megj. előtt]

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika Networkshop 2014 Pécs A szemantikus web építőelemeinek számító terminológiákat (Linked Open Data ajánlásoknak) megfelelő formátumban

Részletesebben

A szemantikus világháló oktatása

A szemantikus világháló oktatása A szemantikus világháló oktatása Szeredi Péter Lukácsy Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ A szemantikus világháló... c. tárgy ➁ A tananyag

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

Szemantikus világháló a BME-n

Szemantikus világháló a BME-n Szemantikus világháló a BME-n Lukácsy Gergely Szeredi Péter Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ßÐÙ Ý Þ Ö Ð º Ñ º Ù Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Szemantikus technológiák

Részletesebben

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla

Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

Intelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis

Intelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis Intelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis IHM-ITEM 48/2002 Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti osztály oravecz@nytud.hu Bevezetés a jelenlegi helyzet: nincs az informatikai

Részletesebben

matematikus-informatikus szemével

matematikus-informatikus szemével Ontológiák egy matematikus-informatikus szemével Szeredi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Mi az ontológia, mire jó, hogyan csináljuk?

Részletesebben

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz Önálló labor feladatkiírásaim 2016. tavasz (ezekhez kapcsolódó saját témával is megkereshetnek) Mészáros Tamás http://www.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika

Részletesebben

Adatbázisok MSc. 12. téma. Ontológia és SPARQL

Adatbázisok MSc. 12. téma. Ontológia és SPARQL Adatbázisok MSc 12. téma Ontológia és SPARQL Igény az automatikus tudáskezelése Az adat és tudáskezelés szintjei adatok összesítő adatok domain leírása következtetések tudás kontexus ismerete RDBMS OLAP

Részletesebben

TÉMATÉRKÉP TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA, A TM4L SZERKESZTŐ MAGYAROSÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁN KERESZTÜL

TÉMATÉRKÉP TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA, A TM4L SZERKESZTŐ MAGYAROSÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁN KERESZTÜL TÉMATÉRKÉP TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA, A TM4L SZERKESZTŐ MAGYAROSÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁN KERESZTÜL Kovács Zoltán Csaba Fejlesztési igazgató KRIPTO Kutatásfejlesztési Kft. kovacs.zoltan@kripto.hu Tóth Máté Könyvtáros

Részletesebben

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

A J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -

Részletesebben

DSD. A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László

DSD. A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László A World Wide web Consortium (W3C) Hogy kihasználhassuk a Web nyújtotta összes lehetőséget... A webszabványok fejlesztésének semleges

Részletesebben

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása

Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre

Részletesebben

Hogyan tegyük közkinccsé az adatainkat

Hogyan tegyük közkinccsé az adatainkat Hogyan tegyük közkinccsé az adatainkat Horváth Ádám Magyar Nemzeti Múzeum Muzeum Digit 2016 Budapest, 2016. november 22-23. Tartalom A nyílt adat mozgalom Nyílt adat mozgalom a könyvtárakban Nyitott tudás

Részletesebben

Térképek jelentése és elemzése

Térképek jelentése és elemzése Térképek jelentése és elemzése Ontológiák Az ontológiák termekre, csomópontokra (koncepciókra) és összeköttetésekre (kapcsolatokra) vonatkozó listák, amik importálhatóak és hozzáadhatóak a VUE térképekhez,

Részletesebben

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások

A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások HTE INFOKOM 2014 konferencia és kiállítás Kecskemét, 2014. okt. 8-10. A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások Dr. Abos Imre egyetemi docens abos@tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai

Részletesebben

Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben

Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben Department of Distributed Systems Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály - Mátételki Péter matetelki@sztaki.hu

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

A szemantikus Web. Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0.

A szemantikus Web. Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. A szemantikus Web Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 1. A hagyományos Web jellemzői

Részletesebben

KOPI. KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál DSD. Pataki Máté MTA SZTAKI. Elosztott Rendszerek Osztály

KOPI. KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál DSD. Pataki Máté MTA SZTAKI. Elosztott Rendszerek Osztály KOPI Rendszerek Osztály KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál Pataki Máté MA SZAKI émakörök Bemutatkozás A KOPI projekt célja A rendszer működése A KOPI portál bemutatása ovábbfejlesztési lehetőségek

Részletesebben

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata

Az Internet. avagy a hálózatok hálózata Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt

Részletesebben

Nyelv-ész-gép Új technológiák az információs társadalomban

Nyelv-ész-gép Új technológiák az információs társadalomban Nyelv-ész-gép Új technológiák az információs társadalomban CESAR Csatlakozás az európai nyelvtechnológiai infrastruktúra élvonalához Lendvai Piroska piroska@nytud.hu CEntral and *Közép- és South-East EuropeAn

Részletesebben

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását

I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását 1 I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását A Biblia egyes nehezebben érthetı helyeihez főzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a

A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a 365 365 A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a tökéletesre való törekvésünket: Legyen a partnerünk,

Részletesebben

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.

Esszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6. Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Földmérési és Távérzékelési Intézet Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva

Részletesebben

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés

Üzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Üzleti interoperabilitás - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Business Interoperability Interface Ország független elvárások Opcionális PEPPOL/BII

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Rendeltetés: Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek, tezauruszok, taxonómiák és

Részletesebben

Pozícióinformáció. Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra

Pozícióinformáció. Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra Distributed Systems A hely nem elég MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály - Mátételki Péter matetelki@sztaki.hu Mihez nem elég a hely? Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra Navigáció (hely + térkép

Részletesebben

TUDÁSREPREZENTÁCIÓ 1.0-3.0 víziók, szemantikai modellek, eszközök

TUDÁSREPREZENTÁCIÓ 1.0-3.0 víziók, szemantikai modellek, eszközök TUDÁRPRZNTÁCIÓ 1.0-3.0 víziók, szemantikai modellek, eszközök Dr. BNDK András - igazgató MÁRKU Zsolt projektvezető I Informatikai Oktatóközpont Alapítvány TUDÁRPRZNTÁCIÓ 1.0 1956 A Dartmouth Konferenciától

Részletesebben

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN

AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.

Részletesebben

Gépi tanulás a gyakorlatban. Bevezetés

Gépi tanulás a gyakorlatban. Bevezetés Gépi tanulás a gyakorlatban Bevezetés Motiváció Nagyon gyakran találkozunk gépi tanuló alkalmazásokkal Spam detekció Karakter felismerés Fotó címkézés Szociális háló elemzés Piaci szegmentáció analízis

Részletesebben

Registrum. Az első magyar ISAD/G alkalmazás. Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára

Registrum. Az első magyar ISAD/G alkalmazás. Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára Registrum Az első magyar ISAD/G alkalmazás Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára Számítógép alkalmazása a BFL-ben 1976 Terv-és térképtári törzsadatlapok felvétele számítógépes

Részletesebben

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat

A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,

Részletesebben

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján

A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján Pajor Ferenc National Instruments Hungary Értelmezés. A számítástechnikai vállalatok, egységek, osztályok sikeres működése

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia

Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései Dr. Niklasz László GIS OPEN konferencia 2009. március 18. 1 Tartalom 1. Bevezetés, előzmények 2. Jelenlegi

Részletesebben

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt

Oktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés

Részletesebben

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem

ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?

Részletesebben

TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen

TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Networkshop 2010 Debrecen, 2010. április 7.-9. elearning az elmúlt 10 évben

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v

Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v A programozás alapjai 1. BMEVIHIA106 Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v Analízis (Nyelv független) 1. A Házi feladat téma szöveges leírása. 2. A feladat résztvevőinek azonosítása 3. A résztvevők tulajdonságai

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

HELYI TANTERV / INFORMATIKA

HELYI TANTERV / INFORMATIKA Célok és kompetenciák Alap és legfontosabb cél INFORMATIKA TANTERV A GIMNÁZIUM 9. ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A tanuló képes legyen a modern információs társadalom előnyeit kihasználni, veszélyeit kikerülni. Legyen

Részletesebben

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban

- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban I. Intelligens tervezőrendszerek - Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban Adat = struktúrálatlan tények, amelyek tárolhatók,

Részletesebben

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető

Részletesebben

Programozás alapjai Bevezetés

Programozás alapjai Bevezetés Programozás alapjai Bevezetés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Programozás alapjai Bevezetés SWF1 / 1 Tartalom A gépi kódú programozás és hátrányai A magas szintÿ programozási nyelv fogalma

Részletesebben

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

MOODLE mobileszközön

MOODLE mobileszközön SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt

Részletesebben

Cégátvilágítás. A sikeres pályázati felkészülés kulcsa

Cégátvilágítás. A sikeres pályázati felkészülés kulcsa A sikeres pályázati felkészülés kulcsa 1. Alapítás éve: 2000 2. Céljai: Elősegítse a Dél-Alföldi Régióban az információ technológia szolgáltatásainak elterjesztését, megismertetését, részt vegyen a fejlesztésekben

Részletesebben

Tématérkép és ontológiai támogatás a vállalkozás tudásmenedzselésében. Supportive topic map and ontology for knowledge management in the enterprise

Tématérkép és ontológiai támogatás a vállalkozás tudásmenedzselésében. Supportive topic map and ontology for knowledge management in the enterprise Tématérkép és ontológiai támogatás a vállalkozás tudásmenedzselésében. Supportive topic map and ontology for knowledge management in the enterprise Fülöp Gyula, Kormos János, Kovács Zoltán saba és Tóth

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

MKE 44. Vándorgyűlés Győr, 2012.07.12-14.

MKE 44. Vándorgyűlés Győr, 2012.07.12-14. MKE 44. Vándorgyűlés Győr, 2012.07.12-14. Mi a Mendeley? A Mendeley egy könyvtárkezelő program, hasonló a RefWorks, Endnote, Citavi-hoz (hivatkozáskezelő és tudományos közösségi háló) A Mendeley több,

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás

Petőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet

Részletesebben

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben.

Tartalom. Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Tartalom Jó hogy jön Jucika, maga biztosan emlékszik még, hányadik oldalon van a Leszállás ködben. Előszó 1. Az adatbányászatról általában 19 1.1. Miért adatbányászat? 21 1.2. Technológia a rejtett információk

Részletesebben

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT Informatikai Igazgatóság: Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT I N F O R M A T I K A S Z O L G Á L T A T Á S O K Az Igazgatóság felelős az informatikai szolgáltatások biztosításáért, kiemelten a központi gazdálkodási

Részletesebben

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA

SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE: Felhasználóbarát digitális szolgáltatások fejlesztése (Használhatósági szakértő/usability expert alapok fakultáció) Készítette: dr. Mlinarics József ügyvezető elnök Magyar Tartalomipari

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Nyílt adatbázisok létrehozása. Művelődési Osztály

ELŐTERJESZTÉS. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének. Nyílt adatbázisok létrehozása. Művelődési Osztály ELŐTERJESZTÉS Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Az előterjesztés tárgya: Smart City koncepció megvalósítása Nyílt adatbázisok létrehozása Iktatószám: 85574/2016

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

2009.11.20. Weboldalkészítés sablonok segítségével Nyitrai Erika. Miről lesz szó? WEBOLDALKÉSZÍTÉS SABLONOK SEGÍTSÉGÉVEL. Saját honlapot szeretnék

2009.11.20. Weboldalkészítés sablonok segítségével Nyitrai Erika. Miről lesz szó? WEBOLDALKÉSZÍTÉS SABLONOK SEGÍTSÉGÉVEL. Saját honlapot szeretnék Miről lesz szó? ELTE IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék WEBOLDALKÉSZÍTÉS SABLONOK SEGÍTSÉGÉVEL Mit tehetek, ha szeretnék egy saját honlapot vagy blogot? Mik a főbb problémák? Milyen megoldások születhetnek?

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

URN használata hálózati dokumentumok azonosításában Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-informatikai M hely Budapest, június 12.

URN használata hálózati dokumentumok azonosításában Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-informatikai M hely Budapest, június 12. URN használata hálózati dokumentumok azonosításában Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár-informatikai M hely Budapest, 2003. június 12. Horváth Ádám OSZK informatikai f igazgató- helyettes Napirend OSZKKM

Részletesebben

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez

Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport Objektum orientált kiterjesztés A+ programozási nyelvhez Diplomamunka terve Készítette: Bátori Csaba programtervező matematikus hallgató Témavezető:

Részletesebben

A számítási felhő világa

A számítási felhő világa A számítási felhő világa Ismerkedés az alapfogalmakkal és egyéb aspektusok 0 Copyright 2012 FUJITSU Számítási felhő - tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4.

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Fájlrendszerek. A Windows operációs rendszerek fájlrendszere

Fájlrendszerek. A Windows operációs rendszerek fájlrendszere Fájlrendszerek A Windows operációs rendszerek fájlrendszere Fájlrendszerek definíció A számítástechnika egy fájlrendszer alatt a számítógépes fájlok tárolásának és rendszerezésének a módszerét érti, ideértve

Részletesebben

ALAPÍTÁSI ENGEDÉLYT KAPOTT KÖNYVTÁRI KÉPZÉSI PROGRAMOK Szakmai programok. 1827 Budapest Budavári Palota F. épület

ALAPÍTÁSI ENGEDÉLYT KAPOTT KÖNYVTÁRI KÉPZÉSI PROGRAMOK Szakmai programok. 1827 Budapest Budavári Palota F. épület ALAPÍTÁSI ENGEDÉLYT KAPOTT KÖNYVTÁRI KÉPZÉSI PROGRAMOK Szakmai programok A képzés neve, engedélyének érvényessége Irodalmi adatbázisok Szakirodalmi és információs ismeretek az irodalomtudomány, irodalomtörténet,

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ

SZAKDOLGOZAT ÓBUDAI EGYETEM. Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ ÓBUDAI EGYETEM Neumann János Informatikai kar Alba Regia Egyetemi Központ SZAKDOLGOZAT OE-NIK Hallgató neve: Berencsi Gergő Zsolt 2010. Törzskönyvi száma: T 000123/FI38878/S-N Tartalomjegyzék Tartalmi

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Számítógép architektúra

Számítógép architektúra Budapesti Műszaki Főiskola Regionális Oktatási és Innovációs Központ Székesfehérvár Számítógép architektúra Dr. Seebauer Márta főiskolai tanár seebauer.marta@roik.bmf.hu Irodalmi források Cserny L.: Számítógépek

Részletesebben

Gyakorlati vizsgatevékenység B

Gyakorlati vizsgatevékenység B Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach. Konzorciumi partnerek

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach. Konzorciumi partnerek Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Konzorciumi partnerek 1 Konzorcium Budpesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál

Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Szolgáltatás Orientált Architektúra a MAVIR-nál Sajner Zsuzsanna Accenture Sztráda Gyula MAVIR ZRt. FIO 2009. szeptember 10. Tartalomjegyzék 2 Mi a Szolgáltatás Orientált Architektúra? A SOA bevezetés

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

Egészségügyi humán erőforrás (HRH) terminológia és adatok Egy közös nyelv és értelmezés esélyei és veszélyei

Egészségügyi humán erőforrás (HRH) terminológia és adatok Egy közös nyelv és értelmezés esélyei és veszélyei Egészségügyi humán erőforrás (HRH) terminológia és adatok Egy közös nyelv és értelmezés esélyei és veszélyei Dr. Cserháti Zoltán (cserhati.zoltan@nefi.hu) 2016/03/18 1 Merre járunk majd? A termiológiai

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2]

A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] A Juran-féle hármas egység és a minőségi egység[2] (Juran a minőségfejlesztési folyamatot három nagy szakaszra osztotta. Ezek a minőségi tervezés (1.1), a minőség fejlesztés (1.2) és a minőségellenőrzés

Részletesebben

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

IKTA-pályázatok. M. Csaba Gabriella Hanák Péter. OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság

IKTA-pályázatok. M. Csaba Gabriella Hanák Péter. OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság IKTA-pályázatok M. Csaba Gabriella Hanák Péter OM Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság 21. április 2. IKTA-pályázatok, Networkshop, Sopron 1 Az IKTA 4 pályázat célja és témakörei (21) Piacképessé

Részletesebben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben

Modell alapú tesztelés mobil környezetben Modell alapú tesztelés mobil környezetben Micskei Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék A terület behatárolása Testing is an activity performed

Részletesebben

KOPI. KOPI A fordítási plágiumok keresője MTA SZTAKI DSD. Pataki Máté Kovács László. Department of Distributed Systems

KOPI. KOPI A fordítási plágiumok keresője MTA SZTAKI DSD. Pataki Máté Kovács László. Department of Distributed Systems KOPI MTA SZTAKI Department of Distributed Systems KOPI A fordítási plágiumok keresője Pataki Máté Kovács László MTA SZTAKI MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály 1995. óta létezik 12 teljes állású munkatárs,

Részletesebben