Tóth Máté (Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar) Hernádi Bettina (Miskolci Egyetem) Kovács Zsigmond (Kovex Kft.
|
|
- Jakab Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fogalmak identitása a tématérképekben Tóth Máté (Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar) Hernádi Bettina (Miskolci Egyetem) Kovács Zsigmond (Kovex Kft.) Abstract A tématérkép (Topic Maps) technológia egy számítógépes információ- és tudásmenedzsmentre vonatkozó ISO szabvány, amely az információs túlterheltség kezelését, a tudásmegosztást és bármilyen forrásból származó, valamint bármilyen típusú információ jelentésen alapuló összekapcsolását szolgálja. A technológia a számítógépes tudásreprezentáció egy formája, amely széles körben alkalmazható web alapú információszolgáltatásra. Kezdetben gyakorlati problémák megoldására (üzleti dokumentumok indexeinek összefésülésére) használták, később vált világossá, hogy hasonlóan a szemantikus web technológiákhoz alkalmas lehet egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra megvalósítására is. A szemantikus technológiák közös jellemzője az identitásközpontúság, azaz hogy a fogalmak, amelyekről állításokat teszünk, rendelkezik egy számítógép és az ember számára is értelmezhető azonosítóval. Ezen azonosítók többszöri felhasználásával érhető el az alkalmazások közötti interoperabilitás, és ezek miatt hordozzák a szemantikus technológiák a világhálón közzétett tartalmak világméretű együttműködésének ígéretét. A tématérképek szabványa PSI-k (Published Subject Identifier = Publikált tárgyazonosító) használatát írják elő a fogalmak identitásának biztosítására. A Publikált tárgyazonosító egy publikált tárgyindikátorra mutat, amely ember által is olvasható leírást tartalmaz egy adott fogalomról. A szabvány nem ad eligazítást arra vonatkozóan, hogy ezeknek pontosan milyen követelményeknek kell eleget tenni. Erre vonatkozóan egy OASIS ajánlás ad útmutatást. E szerint a PSI-nek URI-nak kell lenni; a publikált tárgyazonosítónak egy humán interpretációra alkalmas publikált tárgyindikátorra kell mutatnia; illetve ki kell fejeznie az egyedi URI-t, amely publikált tárgyazonosítóként használandó. A szemantikus technológiák készen állnak arra, hogy a globális tudáscsere alapjául szolgáljanak, a fogalmak azonosítására azonban nem sikerült megnyugtató megoldást találni. Elszigetelt projektek (pl. Ontopedia, OASIS), gyakran nem nyilvános vállalati PSI-tárak kísérlik meg a fogalmak egyértelmű azonosítását. Mindez nem biztosít alkalmazások határain átnyúló használatot, így ezen PSI-k nem jelenthetik az alapját egy globális hálózati metaadatinfrastruktúrának. A fogalmak identitásának kezelésében a szemantikus technológiák fejlesztői közösségei egy új Bábel tornyát építgetik. A célunk ennek a toronynak a lebontása kell legyen. Bevezetés A Topic Maps (Tématérképek) tudás leírására és a kereshetőség segítésére kifejlesztet szabványos technológia. A Tématérképek adatmodellje az ISO szabványcsaládban került leírásra, együtt a csereszabványokkal, a formális szemantikai struktúrákkal és egy
2 grafikus leíró nyelvvel. Egy kiegészítő szabványban definiálták a lekérdező nyelvet, (Topic Maps Query Language). Az első ISO szabvány megjelenését (2000) követően egyre szélesebb körben alkalmazzák web oldalak és portálok készítéséhez ugyanúgy, mint a tudásmenedzsment támogatására. A tématérképek csereszintaxisa az XML alapú XTM nyelv (XML Topic Maps), amely tématérképek webes környezetben való megosztását, együttműködését segíti. A technológiát kezdetben gyakorlati problémák megoldására (üzleti dokumentumok indexeinek összefésülésére) használták, később vált világossá, hogy hasonlóan a szemantikus web technológiákhoz alkalmas lehet egy globális hálózati metaadat-infrastruktúra megvalósítására is. (Pepper 2010) A tématérképek adatmodelljének alapját a témák, asszociációk és előfordulások jelentik, ezek határozzák meg a TAO modellt. (Topics, Associaions, Occurences, vö. Pepper 2010, Tóth 2008). Amennyiben valamely valóságban is létező dologról állítani szeretnénk valamit, létre kell hoznunk egy témát, amely azt reprezentálja. Például a NETWORKHOP 2010 témával a konferenciát, a Debrecen-nel a helyszínt adó várost írhatjuk le. A témák között asszociációk hozhatók létre, ezek hordozzák a gazdag szemantikai struktúrát. Hasonlóan az RDF tripletekhez az asszociációk hordozzák az állítások predikátumait. (Pl. A NETWORKHOP 2010 helyszíne Debrecen) A témák szempontjából releváns információk helyeit az előfordulásokkal adhatjuk meg. Pl. A NETWORKSHOP 2010 weboldala Az előfordulások az információs tér olyan hivatkozásaira mutatnak, amelyek nem valóságban létező dolgok reprezentációi (így nem témák), hanem csak a releváns információk helyei. Így az előfordulásoktól nem indulhatnak ki újabb asszociációk. A témák, asszociációk és előfordulások típusai az ontológia szintjén reprezentálják azok osztályait. Pl. NETWORKSHOP 2010 (téma) konferencia (tématípus); Debrecen (téma) város (tématípus). A témák, asszociációk és előfordulások azok típusainak generikus alárendeltjei. A tématérképek adatmodelljében a téma-, asszociáció- és előfordulás-típusok is témák. Ahhoz hogy létrejöhessen a különböző forrásból származó információk jelentésen alapuló összekapcsolása, biztosítani kell, hogy valamennyi tématérképben szereplő téma rendelkezzen egy egyértelmű azonosítóval, amelynek az alkalmazásokon keresztüli újrafelhasználásával el lehet érni, hogy a számítógép felismerje, hogy adott esetben két oldal ugyanarról a valóságban is létező dologról beszél. A jelen tanulmány célja a tématérképek témák egyértelmű azonosítására kidolgozott mechanizmusának ismertetése, a problémák bemutatása és egy lehetséges megoldás felvázolása. A fogalmak identitása szemantikus technológiákban A szemantikus technológiák egyértelműen azonosított tárgyak között definiált kapcsolatokon keresztül hoznak létre egy következtetésekre is alkalmas metaadatinfrastruktúrát a weben. Berners-Lee, Handler és Lassila (2001) a szemantikus webről szóló vízióban az URI-kat határozták meg, mint az intelligens világháló legelemibb egységeit. Az RDF adatmodell alapja, hogy létezzenek a fogalmakat egyértelműen azonosító erőforrások, amelyek azok reprezentánsaiként a tripletek elemeiként funkcionálhatnak. Ezen erőforrásokat URI-k képviselik. A szemantikus web elképzelés alapja, hogy az URI-k alkalmazások során keresztül újrahasznosításra kerüljenek, hiszen csak így lehet biztosítani, hogy a számítógépek felismerjék, hogy két állítás ugyanazon valóságban is létező tárgyra, fogalomra, személyre stb. utal, és ez teszi lehetővé az alkalmazások határain keresztüli tudásreprezentációt.
3 A szemantikus web szabványokat használó alkalmazások közötti együttműködés legelemibb feltétele szintén az URI-k mint azonosítók konzisztens használata. A szemantikus web technológiákon alapuló globális tudásreprezentáció egyik legfontosabb feltétele lenne az ellenőrzött szótárak, ontológiák tömegeinek közzététele, amelyek a világ létezőinek minél teljesebb körére vonatkozóan tartalmaznak azonosítókat. A tématérkép technológia fejlesztésével eredetileg nem a globális hálózati tudáscsere megvalósítását célozták, de már az üzleti iratok összefésüléséhez is elengedhetetlen volt a témák alkalmazásokon keresztüli egyértelmű azonosítása. Később a technológiával elérendő célok újradefiniálásával az azonosítás kérdésében is határozottabb lépésekre volt szükség. Tárgyközpontú programozás A szemantikus technológiák identitásközpontúsága kapcsán jelent meg az elmúlt években a tárgyközpontú programozás fogalma, amely az Ontopedia PSI szerverének tárgymeghatározása szerint a számítástudomány elméletének és gyakorlatának egy ága, amely a fogalmak (és azok egymással való viszonyrendszerének) elsőbbségét hangsúlyozza az információ- és tudásmenedzsment, az ember-gép interakció valamint az operációs rendszerek fejlesztésének minden területén. Művelőinek célja Vannevar Bush 1945-ben megjelent As We May Think c. víziójának megvalósítása. ( A fogalmat Steve Pepper (2007; 2009) vezette be évvel ezelőtt az emberek azt hitték, hogy a Nap kering a Föld körül. Nikolausz Kopernikusz Az égi pályák körforgásáról című művében a heliocentrikus elméletével azonban mindent a feje tetejére állított. Ugyanezzel a problémával állunk szemben a számítástudományban és az információmenedzsmentben. A mi számítástudományi univerzumunk az alkalmazásokat és a dokumentumokat helyezi a középpontba. Ez nem jól van így, ugyanis mindez nem reflektál arra a tényre, hogy az ember tárgyakról, dolgokról alkotott fogalmakban gondolkozik. A tárgyakat kell a középpontba helyezni, hiszen az, ami minket igazán érdekel. Ez a tárgyközpontú megközelítés, ami radikálisan különböző módon szervezi az információt és a tudást, és ez a tárgyközpontú programozás, amiről a tématérképek igazán szólnak. Pepper mondatai szándéka szerint és szövegszerűen is a tématérkép technológiára vonatkoznak, ugyanakkor belátható, hogy az idézett szöveg valamennyi szemantikus technológiára értelmezhető. A tárgy (subject) a világ létezőit jelenti, amelyeknek reprezentánsok segítségével meg kell határozni az identitását és jellemzőikkel, fogalmi kapcsolataikkal együtt le kell írni a számítógépek számára is értelmezhető módon. A szemantikus technológiák különböző megközelítéseket használnak a tárgyak, fogalmak azonosítására. Ez vezetett a web identitásválságához, amelyben az egyes közösségek az eltérő preferenciák és megoldások nyomán lényegében egy új Bábel tornyot építgetnek. (Pepper Schwab 2003) A publikált tárgyazonosítók A tématérkép technológia PSI-ket (Published Subject Identifier/Indicator Publikált Tárgyazonosító/Indikátor) használ a fogalmak egyértelmű azonosítására. A PSI elsődleges célja, hogy két tématérkép összeolvasztásakor biztosítsa, hogy a számítógép felismerje azokat a témákat, amelyek a valóság ugyanazon létezőjére utalnak. Az OASIS Topic Maps Published Subject Technical Committee (OASIS Tématérkép Publikált Tárgyak Technikai Bizottság)
4 azzal a céllal állt fel 2003-ban, hogy tématérképek és egyéb szemantikus technológiák (RDF, OWL) közötti interoperabilitást biztosító ajánlásokat dolgozzon ki júniusában jelent meg a PSI-kre vonatkozó ajánlás. (Pepper 2003) A dokumentum részletesen ismerteti a PSI-k legfőbb követelményeit. A PSI rövidítésnek két feloldása is van. A Published Subject Indicator (Publikált tárgyindikátor) egyértelműen azonosítja az adott tárgyat az emberek számára. Ez lehet egy szöveges definíció, egy audio, vagy vizuális reprezentáció. Egy város esetében például állhat a következő: Debrecen, magyar megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye székhelye. A tárgyindikátorokat rendszerint egy önálló HTML oldalon helyezik el. A Published Subject Identifier (Publikált tárgyazonosító) a címzés, amely a gép számára azonosítja az adott dolgot. Amennyiben két témának azonos a publikált tárgyazonosítója, azt a számítógép összeolvasztáskor azonos témaként fogja kezelni. Az indikátor és az azonosító nem azonos a fogalommal, tárggyal, amelynek az identitását meghatározza. Ezért nem tekinthető PSI-nek, ha egy online elérhető dokumentum a saját URL-jével azonosítja magát. Megkülönböztethetők címezhető és nem címezhető dolgok. Csak a nem címezhetőknek van szükségük tárgyazonosítóra. A Publikált tárgyi azonosítók működési mechanizmusa (Pepper, Schwab 2003 nyomán) Különbséget kell tenni a tárgyi azonosító és a publikált tárgyi azonosító között is. Publikált tárgyi azonosító, amelyet a tématérkép alkalmazásunk készítéséhez tettünk közzé, tárgyi azonosító ezzel szemben bármi lehet, ami a reprezentálni kívánt dolog identitását meghatározza (wikipédia oldal, egy adott személy címe, egy vállalat honlapja).
5 A PSI-kkel szemben támasztott követelmények a következők: 1. A PSI-nek URI-nak kell lenni. 2. A Publikált tárgyazonosítónak egy humán interpretációra alkalmas publikált tárgyindikátorra kell mutatnia. 3. A Publikált tárgyindikátornak ki kell fejeznie az egyedi URI-t, amely publikált tárgyazonosítóként használandó. (Pepper 2003) Az OASIS bizottsága által a PSI-kre vonatkozóan megfogalmazott ajánlások a következők: 1. A Publikált tárgyindikátor ember által olvasható metaadatokat kell adjon saját magáról. 2. A Publikált tárgyindikátor megadhat géppel olvasható metaadatokat saját magáról. 3. Az első és a második ajánlás metaadatainak következetesnek, de nem feltétlenül azonosnak kell lenni. 4. A Publikált tárgyindikátornak jeleznie kell, hogy PSI-ként használandó. 5. Publikált tárgyindikátornak azonosítania kell a publikálóját. (Pepper 2003) Az ajánlás arra nem ad választ, hogy hogyan kezeljük azt a problémát, amikor egy dolgot több URL is egyértelműen azonosít. A hálózati társadalomban a kérdés sokkal életszerűbb. Egy személyt azonosíthatja az címe, a róla készült Wikipédia oldal, a saját honlapja, bármelyik profilja közösségi oldalakon (Iwiw, Facebook, LinkedIn). Tárgyak, fogalmak esetében Wikipédia oldal vagy a definíciói. Online szótárak definíciói ugyanúgy meghatározhatják a dolgokat, amelyekről állításokat kívánunk tenni. A különböző forrásokból származó tématérképek összeolvasztása akkor valósulhat meg, ha egy adott tárgyra vonatkozóan valamennyi alkalmazás ugyanazt a PSI-t alkalmazza, ugyanis a számítógép ebben az esetben lesz csak képes felismerni, hogy ezek ugyanazon valóságban létező dologról tesznek állításokat. A PSI-knek tehát akkor van értelmük, ha alkalmazások során keresztül újrahasznosítják őket. Ez a globális tudáscsere alapvető feltétele. Ehhez létre kellene hozni egy nagy adatbázist, amelyben a PSI-k fellelhetők. Egy nagy közös PSI tár ötlete már az XTM szabvány kidolgozásakor felmerült, de azóta sem valósult meg. A világ valamennyi létezőjének a leírása nem is lehet reálisan kitűzhető cél. Jelenleg a tématérkép alkalmazásokat használó cégek, szervezetek gyakorlata az, hogy készítenek egy PSI tárat a saját maguk által használt azonosítókból. Ilyen például az OASIS PSI tára ( és ilyet tervez megvalósítani Magyarországon a Kovex Computer Kft. ( Ezek az oldalak természetesen meg sem kísérelhetik a világ teljességének leírását, valamennyi entitásának definiálását, így a globális tudáscsere szempontjából is elenyésző a jelentőségük, ugyanakkor nélkülözhetetlenek a vállalaton belüli tudáscsere szempontjából. Az azonosításon túl olyan további funkciókat is betölthetnek, mint a vállalati szakterminológia tára, értelmező szótár, amely segíti a tudásintenzív vállalatok hatékony tudáskezelésre vonatkozó törekvését. (Tóth, Korotij, Kovács, Domokos 2010)
6 A vállalati PSI tárak több problémát is felvetnek. Egyrészt csak a vállalat érdekeltségi körébe tartozó személyek, jelenségek, fogalmak kerülnek azonosításra, amelyek mások szempontjából irrelevánsak, így kérdéses, hogy bármikor újrahasznosításra kerülnek-e. Másrészt gyakran nem nyilvánosak, így eleve lehetetlen ezen PSI-k újrahasznosítása. Harmadrészt pedig mivel az esetek túlnyomó többségében nem manuális úton készülnek, hanem szerkesztett adatokból generálják éppen az hiányzik belőlük, ami a PSI-knek az igazi erejét adják: a humán interpretáció számára készített leírás. A globális tudáscsere publikált tárgyazonosítói A globális méretű tudáscsere szempontjából az elszigetelt vállalati PSI tárak nem jelentenek hatékony megoldást még akkor sem, ha törekednek az OASIS ajánlásokhoz igazodóan létrehozni és közzétenni az azonosítóikat. A szemantikus kapcsolatokon alapuló világméretű tudásreprezentációhoz valamennyi fél közös érdeke, hogy egy kiemelt eljárásban egyezzenek meg a fogalmak, dolgok egyértelmű azonosítására. Az eddigi kezdeményezések kudarca jórészt arra vezethető vissza, hogy nem építettek az internetező tömegek munkájára, és az általuk generált tartalomra. Az Ontopedia projekt, amelynek ambiciózus jelmondata, hogy The identity of everything, azt tűzte ki célul, hogy a világ valamennyi létezőjéről készüljön egy PSI. Ezt úgy képzelték el, hogy a készülő tématérkép alkalmazásokban előforduló új fogalmakhoz szabványos módon rendelnének egy URI-t. Pl. a Debrecen téma azonosítója a következőképpen nézne ki: Mivel az Ontopedia keretein belül készített tématérkép alkalmazások együtt sem fedik le a világ létezőinek akár csak töredékét is, a kísérlet kudarcra van ítélve. (Az Ontopedia projekt PSI tára a következő oldalon érhető el: Egy másik kísérlet nem azt célozta, hogy egyetlen nagy adatbázisban reprezentáljanak minden lehetséges fogalmat, amelyről állítások tehetők, hanem azt, hogy a szemantikus technológiák által azonosításra kifejlesztett technikák között valósítsa meg az átjárást. Pepper (2006) javasolta az URI-k és a PSI-k helyett a PRI-k (Public Resource Identifier) bevezetését ilyen céllal. A javaslat ötlet szintjén maradt. A szemantikus web fejlesztések olyannyira előrehaladott állapotban voltak, hogy nem volt sem lehetőség, sem szándék az alapok átírására csak azért, hogy a tématérképekkel foglalkozó nemzetközi közösség munkája is része legyen az épülő globális metaadat-infrastruktúrának. A tématérkép egy olyan szemantikus technológia, amely annak ellenére, hogy a nemzetközi szabványosítás elindítását követően nyíltan felvállalta ilyen irányú ambícióit nem hordozza magában a világméretű tudáscsere megvalósításának lehetőségét. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a technológia egyszerre kívánja szolgálni a szemantikailag kódolt tartalom humán és a gépi interpretációját. Maguknak a PSI-knek a szerkezete is ezt az igényt tükrözi. Ez pedig lehetetlenné teszi a világ teljességét reprezentáló nagy PSI tár létrehozását. A probléma másik oldala filozófiai természetű. Lehet-e egyértelműen azonosított tárgyakról beszélni akkor, amikor a természetes nyelven való kommunikáció során sem érthet két ember ugyanazt ugyanazon a szón. Egy-egy szó értelmezése azon kontextusok sorától függ, amelyben azt az ember megismerte a saját életében. (Bahtyin 1976) Ezen kontextusok pedig nem lehetnek fedésben. A szavak szavak hálójában értelmeződnek, így a formális konceptualizálás során alkotott PSI-k hidegen kopogó definíciói csak elnagyolt vázlatai
7 lehetnek, nem csak a valóság végtelen számú elemének, de még a természetes nyelvek fogalmainak is. Erre a kritikai elemre a tématérképekkel foglalkozó nemzetközi közösség rendszerint azzal érvel, hogy míg a természetes nyelvekben is fennállnak ugyanezek a dilemmák, a természetes nyelven való kommunikáció is létezik. Miért lenne tehát kizárt, hogy nagyobb mértékű általánosításokkal megvalósítható legyen a formalizált ismeretek számítógépek közötti cseréje. (Pepper 2009) Az ismeretek tématérkép-ontológiák szintjén való reprezentációja ugyanezt a filozófiai problémát hordozza. A tématérkép alkalmazások hordozhatóságának és minél teljesebb körű együttműködésének az lenne az előfeltétele, hogy minél több a valóságban is létező fogalom rendelkezzen egyértelmű azonosítóval. Ehhez azonban az újabb és újabb javaslatok helyett kellene találni egy olyan projektet, amely a tömegek bölcsességére és együttműködésére épül, egyértelmű leírással lát el világban is létező dolgokat, a témák tekintetében minél átfogóbb (sőt szándéka szerint a teljességre törekszik), nyelveken átnyúlóan értelmez fogalmakat és e mellett egységes formában képzett szabványos URI-kat rendel a tartalmakhoz. Dicheva és Dichev (2006) utal rá, hogy tématérképek szerkesztéséhez alkalmazhatók Wikipédia szócikkek tárgyazonosítóként, azonban erre vonatkozó kezdeményezés még idáig nem született. A Wikipédia tekintve, hogy valamennyi fent leírt jellemzővel bír alkalmas lehet a világháló identitáskrízisének megoldására. Ehhez minél szélesebb körben elfogadottá kellene tenni azt a nézetet, hogy egyrészt fel kell adni a PSI-kre vonatkozóan eddig felállított ajánlások egy részét, másrészt, hogy az egyesek által túlmisztifikált, mások által érdemtelenül lenézett közösségi online enciklopédia szócikkeit kell használnunk a világméretű tudásreprezentáció céljaira. A Wikipédia megfelel a PSI-kkel szemben támasztott követelményeknek, hiszen ezek témákat azonosító URI-knak is tekinthetők. A Publikált tárgyazonosító egy humán interpretációra alkalmas publikált tárgyindikátorra mutat, az URI mögött van egy leírás, amelyet személyek számára hoztak létre. A Publikált tárgyindikátor kifejezi az egyedi URI-t, amely publikált tárgyazonosítóként használandó. (vö. Pepper 2003) A tárgyazonosítókról szóló első három ajánlás szerint a publikált tárgyindikátornak ember által olvasható metaadatokat kell adjon saját magáról. E mellett megadhat géppel olvasható metaadatokat is. A metaadatoknak következetesnek, de nem feltétlenül azonosnak kell lenniük. Ezeknek az ajánlásoknak a teljesítéséhez a Wikipédia általános szerkesztési elveit elég lenne csekély mértékben módosítani. A negyedik ajánlásról amely szerint a publikált tárgyindikátornak jeleznie kell, hogy PSI-ként használandó le kellene mondani, hiszen ez sem a kereshetőség, sem, pedig a használat szempontjából nem nélkülözhetetlen, ugyanakkor a biztosítása indokolatlanul nagy beavatkozást jelentene az online enciklopédia eddigi szerkesztési gyakorlatába. Az ötödik ajánlás szerint a publikált tárgyindikátornak azonosítania kell a publikálóját. Ez az ajánlás szintén összeegyeztethetetlen a Wikipédia általános szerkesztési elveivel. Az ajánlásokról való lemondással együtt a Wikipédia szócikkeinek ilyen célra való kiemelése számos előnyt hordozna. A legfőbb előny, hogy a fogalmak azonosítására a tömegek bölcsességét és az önkéntesek munkáját mozgósítaná egy olyan projekt keretében, amely már széles körben elfogadott.
8 A PSI-kről szóló ajánlások nem vettek tudomást a nyelvek sokféleségének problémájáról. A Wikipédia kezdetleges szinten képes kezelni ezt a kérdést azzal, hogy egyegy szócikken belül is lehetőséget teremt a nyelvek közötti váltásra. Az angol nyelv dominanciája természetesen meg kellene, hogy maradjon, hiszen az URI-kat reprezentáló karakterláncok tekintetében nem lehet eltérés két azonos dolgot reprezentáló tárgyazonosító között. (Pl. és és így célszerű azt a nyelvet kiemeltként kezelni, amelyen a legnagyobb tömegű szócikk érhető el. A Wikipédia szabványos módon képezi a témákat reprezentáló URI-kat. Ez nagyban elősegíti a PSI-ként való használhatóságot. A Wikipédia legnagyobb előnye, hogy nyíltan felvállalja, hogy a teljességre törekszik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi tématérképekben potenciálisan előforduló téma, asszociáció és előfordulás megjelenhet benne, hiszen nagyon sok olyan fogalomról, amely a vállalati PSI-tárak érdekeltségi körébe tartozik, nem készül leírás az online enciklopédiában. A Wikipédia nem válthatja ki tehát a vállalati PSI tárakat, de megkíméli azokat attól, hogy olyan dolgokról készítsenek leírást, amelyekről már készült. Összegzés és kitekintés A szemantikus technológiák megteremtették a lehetőségét annak, hogy egyértelműen azonosított fogalmakat szemantikai kapcsolatok mentén összekapcsolva, a háttértudást ontológiákban reprezentálva létrejöjjön a globális hálózati tudáscsere. A fogalmak egyértelmű azonosítására azonban a különböző technológiákat fejlesztő közösségek különböző eljárásokat dolgoztak ki. Ez vezetett a világháló identitásválságához, amelyben az egymástól elszigetelten működő közösségek az azonosítók Bábel tornyát építgették, amelyben nem nyílt lehetőség az azonosítók újrahasznosítására. A tématérképek esetében azonosításra a PSI-k, azaz a publikált tárgyazonosítók használatosak. Míg a lokális szintű tudásreprezentáció céljaira megfelelnek a helyben épített vállalati PSI-tárak, a világméretű tudáscseréhez találni kell egy kiemelt projektet, amely teljességre törekvően próbálja kezelni a fogalmak azonosításának kérdését, és felépítésében nem különbözik túlságosan nagymértékben attól, amit a PSI-re vonatkozó ajánlások meghatároznak. Ez a projekt lehetne a Wikipédia, amellyel valós esélyt teremthetünk arra, hogy nagy mennyiségű azonosító közzétételével megvalósítható legyen a globális hálózati tudáscsere. Irodalom: Bahtyin, M. (1976) A szó a költészetben és a prózában = A szó esztétikája, Budapest, Gondolat kiadó, p. Berners-Lee, T. Handler, J. Lassila, O. (2001) The Semantic Web = Scientific American, May 17 [letöltve: március 15.]
9 Dicheva, D. Dichev, C. (2006) TM4L Creating and Browsing Educational Topic Maps = British Journal of Educational Technology (37. köt.) 3. sz p. [letöltve: március 15.] Pepper, S. Schwab, S. (2003) Curing the Web s Identity Crisis. Subject Indicators for RDF. Ontopia AS. May. [letöltve: március 13.] Pepper, S. (2006) A Case for Public Resource Identifers A Call for Action = Identity, Reference and te Web Workshop, Edinburgh, May, [letöltve: március 13.] Pepper, S. (2007) As We Really May Think = AToMS 2007 Asian Topic Maps Summit, Kyoto, 2007, Dec, [letöltve: március 15. Pepper, S. (2009) Introduction to Topic Maps and Subject-centric Computing = Topic Maps Workshop, Neumann János Számítástudományi Társaság Mesterséges Intelligencia Szakosztály. Budapest, július 21. Pepper, S. (2010) Topic Maps = Encyclopedia of Library and Information Sciences. Third edition, Taylor & Francis Group. [megj. előtt] [letöltve: március 15.] Tóth M. (2008) Tématérképek a könyvtárosképzésben = Tudományos és műszaki tájékoztatás (55. köt.) 6. sz p. [letöltve: március 15.] Tóth M., Korotij Á., Kovács Z., Domokos B. (2010) A Knowledge Sharing Framework Based on Topic Maps Compliant Web Glossaries = Proceedings of the 14th World Multiconference of Systematics, Cybernetics and Informatics, June 29 July 2, Orlando, Florida [megj. előtt]
Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András
Rendszerek Osztály Metaadatsémák nyilvántartása szemantikus web alapon Fülöp Csaba, Kovács László, Micsik András MTA SZTAKI Bemutatás A CORES az európai közösség projektje a Szemantikus Web témakörben
RészletesebbenSzemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs
Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs rendszerek fejlesztését az elosztott információs környezetben.
RészletesebbenBánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs
Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika Networkshop 2014 Pécs A szemantikus web építőelemeinek számító terminológiákat (Linked Open Data ajánlásoknak) megfelelő formátumban
RészletesebbenA szemantikus világháló oktatása
A szemantikus világháló oktatása Szeredi Péter Lukácsy Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ A szemantikus világháló... c. tárgy ➁ A tananyag
RészletesebbenAlkalmazásokban. Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft.
Tudásmodellezés Kereskedelmi Alkalmazásokban Dezsényi Csaba Ovitas Magyarország kft. Tudásmenedzsment Adat -> Információ -> Tudás Intézményi tudásvagyon hatékony kezelése az üzleti célok megvalósításának
RészletesebbenSzemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs
Szemantikus Web Semantic Web A szemantikus web alkalmas megközelítés, illetve megfelel nyelvekkel, eszközökkel támogatja az intelligens információs rendszerek fejlesztését az elosztott információs környezetben.
RészletesebbenSzemantikus világháló a BME-n
Szemantikus világháló a BME-n Lukácsy Gergely Szeredi Péter Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ßÐÙ Ý Þ Ö Ð º Ñ º Ù Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Szemantikus technológiák
RészletesebbenTudásalapú információ integráció
Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
Részletesebbenmatematikus-informatikus szemével
Ontológiák egy matematikus-informatikus szemével Szeredi Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ Mi az ontológia, mire jó, hogyan csináljuk?
RészletesebbenAdatbázisok MSc. 12. téma. Ontológia és SPARQL
Adatbázisok MSc 12. téma Ontológia és SPARQL Igény az automatikus tudáskezelése Az adat és tudáskezelés szintjei adatok összesítő adatok domain leírása következtetések tudás kontexus ismerete RDBMS OLAP
RészletesebbenÖnálló labor feladatkiírásaim tavasz
Önálló labor feladatkiírásaim 2016. tavasz (ezekhez kapcsolódó saját témával is megkereshetnek) Mészáros Tamás http://www.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika
RészletesebbenSteps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu
Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno
RészletesebbenRámpát a honlapokra úton az akadálymentes honlapok felé Pataki Máté
Rámpát a honlapokra úton az akadálymentes honlapok felé Pataki Máté Pataki Máté Témakörök A World Wide Web Consortium (W3C) W3C Magyar Iroda Akadálymentes weboldalak (WCAG) Szabványos weboldalak l Új szolgáltatás
RészletesebbenKétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson
Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy az hol lelhető fel. Samuel Johnson Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenIntelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis
Intelligens elektronikus szótár és lexikai adatbázis IHM-ITEM 48/2002 Oravecz Csaba MTA Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti osztály oravecz@nytud.hu Bevezetés a jelenlegi helyzet: nincs az informatikai
RészletesebbenTÉMATÉRKÉP TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA, A TM4L SZERKESZTŐ MAGYAROSÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁN KERESZTÜL
TÉMATÉRKÉP TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA, A TM4L SZERKESZTŐ MAGYAROSÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁN KERESZTÜL Kovács Zoltán Csaba Fejlesztési igazgató KRIPTO Kutatásfejlesztési Kft. kovacs.zoltan@kripto.hu Tóth Máté Könyvtáros
RészletesebbenBoros Andrea és Ignéczi Lilla Neumann-ház, Budapest. Networkshop 2004 konferencia Győr, április 4 7.
Boros Andrea és Ignéczi Lilla Neumann-ház, Budapest Networkshop 2004 konferencia Győr, április 4 7. www.webkat.hu A WebKat.hu 2004 februárjában: 213 459 rekord 44 087 saját anyag Cél: a magyar kulturális
RészletesebbenDSD. A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László
A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései Pataki Máté, Kovács László A World Wide web Consortium (W3C) Hogy kihasználhassuk a Web nyújtotta összes lehetőséget... A webszabványok fejlesztésének semleges
RészletesebbenA J2EE fejlesztési si platform (application. model) 1.4 platform. Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem
A J2EE fejlesztési si platform (application model) 1.4 platform Ficsor Lajos Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Utolsó módosítás: 2007. 11.13. A J2EE application model A Java szabványok -
RészletesebbenHogyan tegyük közkinccsé az adatainkat
Hogyan tegyük közkinccsé az adatainkat Horváth Ádám Magyar Nemzeti Múzeum Muzeum Digit 2016 Budapest, 2016. november 22-23. Tartalom A nyílt adat mozgalom Nyílt adat mozgalom a könyvtárakban Nyitott tudás
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenSmart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása
Előterjesztő: Nagy Sándor alpolgármester Ikt.sz.: 01/8821-2/2016 Tárgy: Smart City (okos és fenntartható város) koncepció jóváhagyása Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre
RészletesebbenInternet és világháló
Internet és világháló Forczek Erzsébet Orvosi Informatikai Intézet 2018.10.04. Proportion of individuals using the Internet, by age, 2017* https://www.itu.int/en/itu-d/statistics/pages/facts/default.aspx
RészletesebbenTérképek jelentése és elemzése
Térképek jelentése és elemzése Ontológiák Az ontológiák termekre, csomópontokra (koncepciókra) és összeköttetésekre (kapcsolatokra) vonatkozó listák, amik importálhatóak és hozzáadhatóak a VUE térképekhez,
RészletesebbenNyelv-ész-gép Új technológiák az információs társadalomban
Nyelv-ész-gép Új technológiák az információs társadalomban CESAR Csatlakozás az európai nyelvtechnológiai infrastruktúra élvonalához Lendvai Piroska piroska@nytud.hu CEntral and *Közép- és South-East EuropeAn
RészletesebbenA szemantikus Web. Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0.
Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. A szemantikus Web Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 1. A hagyományos Web jellemzői
RészletesebbenSzakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet
Szakirodalom-kutatás Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy
RészletesebbenKOPI. KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál DSD. Pataki Máté MTA SZTAKI. Elosztott Rendszerek Osztály
KOPI Rendszerek Osztály KOPI Online Plágiumkereső és Információs Portál Pataki Máté MA SZAKI émakörök Bemutatkozás A KOPI projekt célja A rendszer működése A KOPI portál bemutatása ovábbfejlesztési lehetőségek
RészletesebbenInformáció (jelentés) Adat (reprezentáció) Hagyományos megvalósítás. Személyes/szervezeti információ
Információ (jelentés) Adat (reprezentáció) Hagyományos megvalósítás Személyes/szervezeti információ Információs tevékenységek gyűjtés/megszerzés, tárolás, továbbítás, feldolgozás, megjelenítés/rendelkezésre
RészletesebbenA kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben
Dr. habil. Szűts Zoltán BME A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben Változó világban 2016-1-HU01-KA202-022981 Változó világban Az információs társadalomban a munkaerőpiacon
RészletesebbenMi legyen az informatika tantárgyban?
Mi legyen az informatika tantárgyban? oktatás fő területei: digitális írástudás; számítástudomány; információs technológiák. Digitális írástudás szövegszerkesztés, adat vizualizáció, prezentáció, zeneszerkesztés,
RészletesebbenFogalomtár bevezetése a Magyar Telekomnál
Fogalomtár bevezetése a Magyar Telekomnál Koncz Béla (MT) Tóth Rózsa (IQSYS) IQSYMPOSIUM, 2012. április 26 Tartalom 1. A projekt: Dilemmák és megoldások a Fogalomtár körül 2. Az eszköz: Funkciók és a működési
RészletesebbenHely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben
Department of Distributed Systems Hely- és kontextusfüggő alkalmazások fejlesztését támogató keretrendszer mobil környezetben MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály - Mátételki Péter matetelki@sztaki.hu
RészletesebbenDigitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba
Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba farkas.csaba@uni-eszterhazy.hu Áttekintés A digitális átalakulás nem választás kérdése: olyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre
RészletesebbenTudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése
Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése 1 Tudásalapú információ-kereső rendszerek elemzése és kifejlesztése Természetes nyelv feldolgozás 2 Tudásalapú információ-kereső rendszerek
RészletesebbenA kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.
RészletesebbenGoogle App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com
Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,
RészletesebbenInformatika 6. évfolyam
Informatika 6. évfolyam Egészséges, ergonómiai szempontok ismerete. A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata. Helyesírás ellenőrzése. Az adat fogalmának megismerése Útvonalkeresők,
RészletesebbenI. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását
1 I. sz. 220 körül Origenész összeállítja Hexapla címen az Ószövetség hat különbözı fordítását A Biblia egyes nehezebben érthetı helyeihez főzött magyarázatok a szkholia-k. 360 körül Szt. Athanasziosz
RészletesebbenAz adatvédelmi rendelet marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián
Az adatvédelmi rendelet e-mail marketinget érintő legfontosabb elemei dr. Osztopáni Krisztián #1 Magyar törvény helyett EU rendelet Törvény helyett EU rendelet Az információs önrendelkezési jogról és az
RészletesebbenMesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach
Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Dobrowiecki Tadeusz, Mészáros Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék MI Almanach a projekt
RészletesebbenA MAGYAR NEMZETI MÚZEUM AGGREGÁTORI FELADATAI ÉS DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI TERVEI 2019
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM AGGREGÁTORI FELADATAI ÉS DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁS FEJLESZTÉSI TERVEI 2019 KDS Mintaprojekt indító szakmai nap Szépművészeti Múzeum 2019.05.17. Sz. Fejes Ildikó Főosztályvezető fejes.ildiko@mnm.hu
RészletesebbenAz Internet jövője Internet of Things
Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenSZEMANTIKUS WEB. Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék
SZEMANTIKUS WEB Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac04 1 Szolgáltatások Forrás leírás Web lapok Strukturált adatok Forrás fúzionálás/ Lekérdezés
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet
Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva
RészletesebbenA kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában
A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság
RészletesebbenA Jövő Internete - általános tervezési ajánlások
HTE INFOKOM 2014 konferencia és kiállítás Kecskemét, 2014. okt. 8-10. A Jövő Internete - általános tervezési ajánlások Dr. Abos Imre egyetemi docens abos@tmit.bme.hu BME Távközlési és Médiainformatikai
RészletesebbenTANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN. Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen
TANANYAGTÁRHÁZAK SZEREPE AZ ELEARNINGBEN Vágvölgyi Csaba - Papp Gyula Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Networkshop 2010 Debrecen, 2010. április 7.-9. elearning az elmúlt 10 évben
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenUngváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben
Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Rendeltetés: Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek, tezauruszok, taxonómiák és
Részletesebbenweb2-es és web3-as szolgáltatások
NEKTÁR és OSZKDK - változó arculat, új web2-es és web3-as szolgáltatások Bíró Szabolcs Horváth Ádám Országos Széchényi Könyvtár Informatikai Igazgatóság 1 Amiről szó lesz e-könyv rendelés funkció bekötése;
RészletesebbenTipikus időbeli internetezői profilok nagyméretű webes naplóállományok alapján
Tipikus időbeli internetezői profilok nagyméretű webes naplóállományok alapján Schrádi Tamás schraditamas@aut.bme.hu Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék BME A feladat A webszerverek naplóállományainak
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI
A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési
RészletesebbenSzolgáltatási szint megállapodás
Szolgáltatási szint megállapodás Verzió: 1.1 (2017. november 30.) aai@niif.hu Tartalomjegyzék Tartalomjegyzésk 1 Műszaki szolgáltatások...3 1.1 Fájl-alapú metadata...3 1.1.1 Szolgáltatás URL...3 1.1.2
RészletesebbenAz Internet. avagy a hálózatok hálózata
Az Internet avagy a hálózatok hálózata Az Internet története 1. A hidegháború egy fontos problémája Amerikában a hatvanas évek elején: Az amerikai kormányszervek hogyan tudják megtartani a kommunikációt
Részletesebben- Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban
I. Intelligens tervezőrendszerek - Adat, információ, tudás definíciói, összefüggéseik reprezentációtípusok Részletesebben a téma az AI alapjai című tárgyban Adat = struktúrálatlan tények, amelyek tárolhatók,
RészletesebbenEmerald: Integrált jogi modellező keretrendszer
Emerald: Integrált jogi modellező keretrendszer Förhécz András Szőke Ákos Kőrösi Gábor Strausz György Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Multilogic Kft, Budapest Networkshop 2011 2011. április
RészletesebbenRegistrum. Az első magyar ISAD/G alkalmazás. Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára
Registrum Az első magyar ISAD/G alkalmazás Veszprém 2011.04.14. Breinich Gábor Budapest Főváros Levéltára Számítógép alkalmazása a BFL-ben 1976 Terv-és térképtári törzsadatlapok felvétele számítógépes
RészletesebbenAZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 AZ OFI SZEREPE ÉS FELADATAI A PEDAGÓGUSOK SZAKMAI MUNKÁJÁNAK TÁMOGATÁSÁBAN KERBER ZOLTÁN SZAKMAI VEZETŐ BUDAPEST, 2015. ÁPRILIS 8.
RészletesebbenSzakterületi modell A fogalmak megjelenítése. 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman
Szakterületi modell A fogalmak megjelenítése 9. fejezet Applying UML and Patterns Craig Larman 1 Néhány megjegyzés a diagramokhoz Ez a tárgy a rendszer elemzésről és modellezésről szól. Noha például egy
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenHungary. Vonalkódot 10 lépésben! KIVONAT.
Hungary Vonalkódot 10 lépésben! KIVONAT www.gs1hu.org Vonalkódot 10 lépésben! A GS1 szabványok napjaink legfontosabb alkalmazási területe a vonalkódos azonosítás több mint 100 országban, a világ minden
RészletesebbenAdatbázismodellek. 1. ábra Hierarchikus modell
Eddig az adatbázisokkal általános szempontból foglalkoztunk: mire valók, milyen elemekből épülnek fel. Ennek során tisztáztuk, hogy létezik az adatbázis fogalmi modellje (adatbázisterv), amely az egyedek,
RészletesebbenA személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján
A személyes siker tényezői az amerkai vállalati kultúrában az NI példája alapján Pajor Ferenc National Instruments Hungary Értelmezés. A számítástechnikai vállalatok, egységek, osztályok sikeres működése
RészletesebbenAz INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései. GIS OPEN konferencia
Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései Dr. Niklasz László GIS OPEN konferencia 2009. március 18. 1 Tartalom 1. Bevezetés, előzmények 2. Jelenlegi
RészletesebbenA visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése
A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem
ÖTÖDIK NEMZEDÉK: MULTIMÉDIA? dr. Magyar Miklós Kaposvári Egyetem Mottó: Ha nem vagy része a megoldásnak, része vagy a problémának. (brit marketing alaptétel) Hogyan jelenik meg gondolkodásunkban a multimédia?
RészletesebbenVezetői információs rendszerek
Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer
RészletesebbenHajléktalanság keletkezése, megszűnése és alakváltozásai I.
Hajléktalanság keletkezése, megszűnése és alakváltozásai I. 2006-2011 Kit melyik évben, vagy években kérdeztünk 2006 2011 között Fluktuáció mérése a személyi azonosító alapján Melyik évben szerepel az
RészletesebbenÜzleti interoperabilitás. - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés
Üzleti interoperabilitás - elektronikus üzleti szolgáltatások - elektronikus kereskedelem - elektronikus közbeszerzés Business Interoperability Interface Ország független elvárások Opcionális PEPPOL/BII
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység B
Gyakorlati vizsgatevékenység Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár, 2010.03.17. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Az Információs Társadalom Technológiai
RészletesebbenNagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v
A programozás alapjai 1. BMEVIHIA106 Nagy HF u tmutato 2011/2012 II. fe le v Analízis (Nyelv független) 1. A Házi feladat téma szöveges leírása. 2. A feladat résztvevőinek azonosítása 3. A résztvevők tulajdonságai
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenRendszer szekvencia diagram
Rendszer szekvencia diagram Célkitűzések A rendszer események azonosítása. Rendszer szekvencia diagram készítése az eseményekre. 2 1.Iteráció Az első igazi fejlesztési iteráció. A projekt kezdeti szakaszában
RészletesebbenPozícióinformáció. Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra
Distributed Systems A hely nem elég MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztály - Mátételki Péter matetelki@sztaki.hu Mihez nem elég a hely? Sikeres helyfüggő szolgáltatások mobilra Navigáció (hely + térkép
RészletesebbenTUDÁSREPREZENTÁCIÓ 1.0-3.0 víziók, szemantikai modellek, eszközök
TUDÁRPRZNTÁCIÓ 1.0-3.0 víziók, szemantikai modellek, eszközök Dr. BNDK András - igazgató MÁRKU Zsolt projektvezető I Informatikai Oktatóközpont Alapítvány TUDÁRPRZNTÁCIÓ 1.0 1956 A Dartmouth Konferenciától
RészletesebbenAz internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.
Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének
RészletesebbenMOODLE mobileszközön
SU2009 - Debrecen MOODLE mobileszközön LENGYEL Péter, lengyel@agr.unideb.hu Debrecen Egyetem, AMTC Gazdasági- és Agrárinformatika Tanszék Moodle - Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment nyílt
RészletesebbenAz egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi
Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető
RészletesebbenA CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat
A CMMI alapú szoftverfejlesztési folyamat Készítette: Szmetankó Gábor G-5S8 Mi a CMMI? Capability Maturity Modell Integration Folyamat fejlesztési referencia modell Bevált gyakorlatok, praktikák halmaza,
RészletesebbenCégátvilágítás. A sikeres pályázati felkészülés kulcsa
A sikeres pályázati felkészülés kulcsa 1. Alapítás éve: 2000 2. Céljai: Elősegítse a Dél-Alföldi Régióban az információ technológia szolgáltatásainak elterjesztését, megismertetését, részt vegyen a fejlesztésekben
RészletesebbenAdatmodellezés. 1. Fogalmi modell
Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenWeb of Science (WoS) Bemutató
Web of Science (WoS) Bemutató Összeállította: Tóth Nándor 2013.10.14. - A WoS az Institute for Scientific Information (ISI) bibliográfiai adatbázisa - Interdiszciplináris adatbázis, heti rendszerességgel
RészletesebbenGyakorlati vizsgatevékenység A
Gyakorlati vizsgatevékenység A Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 481 04 0000 00 00 Web-programozó Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1189-06 Web-alkalmazás fejlesztés
RészletesebbenOktatási keretrendszer. Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt
1 Aba 0 perces ügyintézés pilot projekt 1 Közigazgatás jelene 2 Problémák Lassú ügyintézési folyamat Államháztartásnak költséges működés Cél Hatékonyság növelése Legyen gyorsabb, egyszerűbb Költség csökkentés
RészletesebbenA 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a
365 365 A 365 Solutions Kft. büszke a teljesítményére, az elért sikereire és a munkatársai képességeire. Kamatoztassa ön is a tapasztalatainkat és a tökéletesre való törekvésünket: Legyen a partnerünk,
RészletesebbenA trialogikus tanítási-tanulási modell
Fekete Lilin Pedagógia- magyar tanári MA. I.évf Az irodalomtanítás módszertana szeminárium Czimer Györgyi A trialogikus tanítási-tanulási modell A trialogikus tanulás elmélete Hakkarainen és Paavola finn
RészletesebbenAL AGENDA. Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt. Mellearn országos konferencia
AL AGENDA Az Erasmus+ A Felnőttkori Tanulás Európai Menetrendjének Nemzeti Koordinátora projekt Mellearn országos konferencia 2019. 04. 25. Vedovatti Anildo Tartalom. 0 1 A Tanács ajánlása Új lehetőségek
RészletesebbenPetőfi Irodalmi Múzeum. megújuló rendszere technológiaváltás
Petőfi Irodalmi Múzeum A Digitális Irodalmi Akadémia megújuló rendszere technológiaváltás II. Partnerek, feladatok Petőfi Irodalmi Múzeum Megrendelő, szakmai vezetés, kontroll Konzorcium MTA SZTAKI Internet
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenReflektív tanulási napló
Reflektív tanulási napló Bevezetés Mi a tanulási napló? A tanulási napló feljegyzések, megfigyelések, gondolatok és egyéb kapcsolódó anyagok gyűjteménye, ami egy időszak alatt épül fel és egy tanulmányi
RészletesebbenMiskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis
Miskolci Egyetemi Publikációs Adatbázis Kiss Andrea, konpinty@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum Vitéz Gáborné, ildiko@swszl.szkp.uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Egyetemi Számítóközpont
RészletesebbenFELHÍVÁS. A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás megvalósítására
FELHÍVÁS A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás megvalósítására Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás KEHOP-1.2.0 Magyarország
Részletesebben1 Mit értünk cookie, böngésző helyi tárolás ("cookie és hasonló technológia") alatt?
Cookie-szabályzat Hatályos: 2018. május 25. Utoljára frissítve: 2018. március 23. A GfK Hungária askgfk.hu Online Access Panel teljesítése céljából a jelen Cookie-szabályzat alapján cookie-kat és hasonló
Részletesebben