Átadás előtt 8. oldal ÖN K O R K É P. Gacsályon fűtés nélkül maradt az iskola. Esélyek és lehetőségek. 28. oldal ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

Átírás

1 Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET ÖN K O R szám K É P huszadik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Átadás előtt 8. oldal Gacsályon fűtés nélkül maradt az iskola 28. oldal

2 Starthelyzet A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja A Példát átadó gyakorlatok pályázatát a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programját a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány (OSI) együttműködésével hirdeti meg 2010-ben harmadik alkalommal. Megvalósításában részt vesz a Magyar Faluszövetség és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is. Az önkormányzatoknak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok díj elnyerésére 2010-ben az alábbi három témában lehet pályázni: Helyi önkormányzati kommunikáció A helyi önkormányzat sikerének egyik kulcsa a kommunikációs tevékenységének színvonala. A törvény által előírt kötelezettségek végrehajtásának is számos lehetősége és számos nagyon eltérő eredménye lehet, nem is szólva a jogszabályilag nem kötelező, ám a lakosság szolgálata és életszínvonala érdekében mégis majdnem minden önkormányzat által gyakorolt PR és marketing tevékenységről. Jelen kiírásunkkal azokat az önkormányzati gyakorlatokat keressük, amelyek kifelé irányulnak, vagyis nem a hivatalon belüli kommunikációs tevékenységek leírását várjuk. A helyi lakossággal, az önkormányzat külső partnereivel megvalósult, intézményesedett, kipróbált és már eredményekkel rendelkező kommunikációs tevékenységek pályázhatnak sikerrel ebben a témakörben. További előnyt jelent, ha az szerves része az önkormányzat kommunikációs stratégiájának is. Olyan gyakorlatokat támogatunk, ahol a részvételi demokráciára alapulva az önkormányzat hatékony párbeszédet folytat az ott élőkkel és/vagy egyéb partnereivel. Roma integráció a társadalmi kohézió erősítése A pályázati témát újra immár harmadik alkalommal meghirdettük 2010-ben is, hiszen ma Magyarország legnehezebb helyzetben lévő kisebbsége továbbra is a mintegy nyolcszázezernyi lakosra becsült cigányság. Társadalmi problémaként a megoldás felé vezető úton kis lépésekkel lehet csak haladni. A magyarországi települések tekintélyes részében javarészt marginalizált helyzetű cigány közösségek élnek, gyakran a településen élő nem cigány lakosságtól szegregáltan. A helyi közösségek dinamikus fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a romák társadalmi és gazdasági integrációja. Az integráció sikerében meghatározó szerepe van a helyi önkormányzatoknak és a közintézményeknek, valamint az általuk nyújtott és szervezett helyi közszolgáltatásokhoz (oktatás, egészségügyi alapellátás, szociális szolgáltatások valamint a tömegközlekedés) való egyenlő hozzáférésnek. Mivel a hátrányos helyzetű, kirekesztett csoportok integrációja új elvárásként és feladatként jelenik meg a települések szintjén, ezért szükség van a helyi társadalmak lehetőségekre és szükségletekre válaszoló innovatív kezdeményezéseire, amelyek lehetőséget teremtenek a roma és nem roma közösségek közötti együttműködésre és a közösen kitűzött célok sikeres megvalósítására. Ilyen kezdeményezések kapcsolódhatnak a lakóhelyi elkülönítés felszámolásához (telepfelszámolás, deszegregáció), a munkaerő-piaci hátrányok leküzdéséhez, az egészségügyi prevencióhoz, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosításához, illetve a közösségi terek kialakításához is. Fontos, hogy a pályázatok bemutassák, hogyan történt a roma és a nem roma közösségek, illetve választott vagy önkéntes alapon szerveződött képviseletük bevonása a programokba, hiszen csakis az ő részvételükkel lehet a valós helyi problémáikat feltérképezni, majd azokra megoldási javaslatokat kidolgozni, s azokat megvalósítani. Olyan jó példákat keresünk, amelyek megfelelő tervezéssel készültek, amelyek a roma és a nem roma közösségeket a település fejlődésének aktív és egyenrangú feleiként kezelik, innovatívak a roma és a nem roma közösségek viszonyának javítása érdekében (részvétel, társadalmi béke, esélyegyenlőség, együttműködés, kölcsönös tolerancia) és amelyek mérhető változásokat eredményeznek. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyeknek célja a roma és a nem roma identitás integrációja a helyi közösségekbe, valamint a multikulturális hagyományok és kötődések támogatása, erősítése, fejlesztése. Fontos még a helyi roma és nem roma közösségek egyéni és közösségi érdekeinek párhuzamos, egymást erősítő megjelenítése a jó gyakorlatok terjesztését célzó pályázatokban, hiszen az integráció ezt a célt szolgálja. A lakóhelyhez való kötődés erősítése A témakört második alkalommal hirdetjük meg újra, tekintettel az önkormányzatok körében tapasztalt népszerűségre. A szűkebb-tágabb értelemben vett lakóhelyhez való kötődés a fenntartható térségfejlesztés egyik belső erőforrása. Az emberi közösségek társadalmi térhez, így a lakóhelyhez való viszonya ad irányt és mértéket a társadalmi aktivitásnak. Erős kötődés esetén nagyobb mértékben, ráadásul jobb minőségben számíthatunk az identitással rendelkező közösségek aktivitására a lakóhely környezeti, gazdasági, társadalmi feladatainak megvalósításában, mint ott, ahol a kötődés egyáltalán nem, vagy esetleg negatív irányban hat a helyi társadalomra. Ha egy település lakói erősen kötődnek a lakóhelyükhöz, az egyrészt a településen is meglátszik, másrészt azt a települést mások (elszármazottak, turisták, befektetők) is szívesen választják tartózkodásuk, működésük helyéül. A lakóhelyhez való erős kötődés oka általában az, hogy a helyiek figyelnek egymásra, számon tartják egymás erényeit, gyengéit, tudnak elszármazottaikról, ismerik hagyományaikat, s a közösség életének formálásakor minderről nem feledkeznek meg. A lakóhelyhez való kötődésben rejlő energiáknak, a társadalmi aktivitásnak jelentős szerepe lehet a települések népességmegtartó erejének javításában, versenyképességük fenntartásában, esetleg fokozásában. A lakóhelyhez kötődés mértéke és minősége többnyire sok generáció egymásra épülő tevékenységének a kollektív lenyomata. A máshol már bizonyítottan sikeres kezdeményezésekkel sokat lehet javítani a helyi közösségek közérzetén. Pályázni olyan önkormányzati akció gyakorlati példájával érdemes, amelynek révén élhetőbbé vált a lakóhely, erősödött az összefogás, s ennek folytán elmélyültebben kötődnek településükhöz az ott élő lakosok. A pályázat feltételei, bővebb információk a programról, valamint a pályázati formanyomtatvány elérhető a TÖOSZ honlapján, a www. toosz.hu weboldalon.

3 KOR-KÉP Átadás előtt. Megtörtént a Margit híd terheléspróbája, amelyet egy egész hétvégén folytattak. Az eredmények kiértékelése után akár november közepétől visszaadhatják a hidat a forgalomnak. Persze csak akkor, ha meglesz az öszszes hatósági engedély. Ehhez több mint félszáz kedvező szakmai vélemény szükséges. Ha valaki mégsem adná meg az engedélyt, úgy az átadás időpontja a 30 milliárdos költséggel felújított Margit híd esetében bizonytalanná válik. Addig is gyönyörködhetünk az impozáns, korhű kandeláberekben. Okos ember a más sikeréből tanul Avagy hogyan fejlesszük önkormányzatunkat? Ezzel a címmel szervez országos önkormányzati szakmai konferenciát a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége november 25-én, Budapesten. A programot az Európa Tanács támogatásával szervezik. Az eseményre várják a téma iránt érdeklődő településpolitikusokat. A konferencián való részvétel ingyenes. A részletes program és a jelentkezési lap a www. toosz.hu és a hírportálról letölthető. NEMZETI SEGÉLYVONAL A 1752-es számon lehet hívni, ahol hívásonként 250 forintot ajánl fel minden hívó a károsultaknak. A felajánlásokat a felajanlas@katved.hu címre várják. A magyar kormány által létrehozott adománygyűjtő szám: Magyar Kármentő Alap a vörösiszap tragédia áldozatainak javára, a helyreállításra Bankszámlaszám: Elindult a kormány hivatalos weboldala is, a bm.hu, ahol a katasztrófával kapcsolatos összes információ megtalálható. Tartalom MEGYEI KÖRKÉP Hírek a megyékből 2 PARLAMENT Reformhelyzet 4 Kirándulások a határon túlra 4 Eddig hárman léptek ki 6 Készül az új alkotmánytervezet 7 KOR- KÉP A hallgatás helyett párbeszédet 8 TÖOSZ 8 A területi autonómiák 9 KÖSZ 10 MÖSZ 11 Új korszak kezdődik 12 Megalakult a Fővárosi Közgyűlés 12 Nyolc bizottságot hoztak létre 12 Tanácsnokokat választottak 12 Szakmai együttműködést ígértek a frakciók 13 Budapest, a bűnös város 14 FELHÍVÁS Csapatépítés és alapismeretek 16 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás 17 Fedél nélkül 19 Nyitás az utcára 20 A Szociális Ellátórendszer Program 21 Hajléktalanok dolgoznak az árvízkárosultakért 21 Nemzeti Szociális Ágazati Konzultáció 22 Ecsettel a gyermekekért 22 A mosoly erejével 23 Szenvedélyem régi műtárgyakba új életet lehelni 24 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK Európai polgárokért 27 Megszűnt a KÖEF 27 KÓR- KÉP Fűtés nélkül maradt az iskola 28 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Belvárosi dilemmák 29 Díjeső 30 Értékőrzők 31 Már digitális formában is 32 Főépítészi információk 32 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot példányban egy évre bruttó 9395 forintos áron (postaköltséggel). Számlázási cím: Szállítási cím: Kelt:, Aláírás Megrendelhető: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Lapszerkesztő: Erdélyi Zsuzsa Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet Képszerkesztő: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Szerkesztőség címe: 1136 Buda pes t, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) , (06-30) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: november 8. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megren de lé se és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadá sá ért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Kft.

4 MEGYEI KÖRKÉP Baranya megye XV. Megyenap Baranyában. A Baranya Megyei Önkormányzat októberben ünnepelte a XV. Megyenapot. A Megyeháza díszteremében rendezett ünnepség központi témája az önkormányzatiság 20 éves fennállása volt: az 1990-ben létrejött megyei és települési önkormányzatok megalakulását, tevékenységét, a főbb eseményeket mutatták be televíziós film, archív fotók, kortárs versek és táncszínházi produkció segítségével. Bács-Kiskun megye Sikeresen zárult a civil menedzser képzés. Az Álláskeresők Egyesületeinek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége 15 hónappal ezelőtt 40 megyei civil szervezet (egyesület, alapítvány) fejlesztését tűzte ki célul. A programba, amely az Európai Unió támogatásával valósult meg, egy 264 órás képzés, valamint egy komplex szervezetfejlesztés tartozott. Kecskemét mellett Bácsalmás, Kiskunhalas, Kalocsa és Kunadacs térségéből vettek részt a különböző civil szervezetek a projektben. Az egyéves képzés végére 61-en szereztek civil menedzseri oklevelet, és 45 szervezet teljesítette sikeresen a fejlesztési programját. Békés megye Egészségnapok. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a Civil Szervezetek Békés Megyei Szövetségével közös szervezésben ebben az évben is meghirdeti a Békéscsabai Egészségnapok rendezvénysorozatát, amely november 15. és 20. között látványos kiállításokkal, termék- és ételbemutatókkal, egészség-tanácsadással, szűrővizsgálatokkal, játékos kvíz vetélkedőkkel, változatos életmód- és szabadidőprogramokkal, hangulatos zenés-, táncos-, színpadi showműsorokkal, valamint izgalmas sportbemutatókkal áll az érdeklődők rendelkezésére. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Több fogyatékos otthont felújítottak, akadálymentesítettek. A megyei önkormányzat fenntartásában 17 településen működik tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény, ahol pszichiátriai betegek, idősek, vagy a fogyatékos személyek tartózkodnak. A sikeres pályázatoknak köszönhetően ben a szociális ellátást nyújtó intézmények közül többet felújítottak, akadálymentesítettek, modernizáltak Bodrogkeresztúrtól Ózdon és Encsen át Edelényig közel 300 millió forint értékben. Budapest Elkészült az I. kerületi Lisznyai Utcai Általános Iskola energetikai korszerűsítése. Az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás keretében az iskola külső falainak és a padlásfödém hőszigetelését, a tornaterem légtechnikai rendszerének felújítását végezték el. A mintegy 50 millió forintos beruházáshoz a Budavári Önkormányzat 35 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Csongrád megye Formaruhát viselnek a kisdiákok az egyik Hódmezővásárhelyi iskolában. Iskolai formaruhát hordanak a Varga Tamás Általános Iskola két első és egy második osztályába járó diákok - a viselet bevezetését a szülők kezdeményezték. Az egyforma öltözet elfedi a társadalmi különbségeket, és erősíti az összetartozást a diákok körében - érveltek a szülők. A helyi önkormányzat a kezdeményezés mögé állt. A formaruhák tervezésére B. Kovács Emőke hódmezővásárhelyi festőművészt kérték föl, a viseletet pedig az önkormányzat által működtetett Hódfó Szociális Foglalkoztató készítette el. Fejér megye Székesfehérváron nem épül meg az új melegedő. A magánkézben lévő hajléktalanellátó bővítené férőhelyei számát, a város pedig, megnyert pályázata ellenére nem építi meg a fedél nélkül élő emberek számára nappali melegedőjét, népkonyháját. Indoklás szerint túl messze lenne, és vélhetően többe is kerülne, mint azt eredetileg tervezték. Pedig idén nagy valószínűséggel több lesz a hajléktalan, hiszen sokan veszítik el otthonaikat hiteleik miatt. Győr-Moson-Sopron megye Sopron: új tudásközpont épül az egyetemen. Sopronban 6400 négyzetméteren a legkorszerűbb eszközökkel ellátott központi kutatólaboratórium és a tudomány népszerűsítését felvállaló tudományos bemutatóközpont épül 2,6 milliárd forint összértékben. A tudományos központ kialakításának bekerülési értéke: 341 millió forint. Ebből a beruházásra fordított érték 251 millió forint, a különböző folyamatokat ábrázoló eszközök 80 millió forintba, az info-kommunikációs eszközök 10 millió forintba kerülnek. Heves megye Ötmilliárd forintos fejlesztés indul az egri Markhot Ferenc Kórházban. A pénzből új gépeket és műszereket vesznek, felújítanak nyolc műtőt és a kórház technológiai tömbje is elkészül. A fejlesztésnek köszönhetően várhatóan a várólisták is rövidülnek. A beruházáshoz négy és fél milliárd forint támogatást ad az Európai Unió, a többi pénzt a tulajdonos Heves Megyei Önkormányzat biztosítja. A munkálatok várhatóan decemberben már elkezdődnek. Hajdú-Bihar megye Uniós támogatást nyert Vámospércs és Nyírmártonfalva. A két település a csatornázás előkészítési munkálataira tavaly közel 58 millió forintos uniós támogatást nyert. Vámospércsen jelenleg kevesebb, mint 5 százalékos a csatornázottság, Nyírmártonfalván pedig egyáltalán nincs csatorna. Novemberben elkészül a részletes megvalósíthatósági tanulmány, amely a kivitelezéshez szükséges számításokat is tartalmazza és meghatározza az egy ingatlanra jutó lakossági hozzájárulás mértékét is. A mintegy 3,5 milliárd forintos beruházást mindkét település lakóinak többsége támogatja. Jász-Nagykun-Szolnok megye Az Őszi Szolnoki Művészeti Hetek koncertjeit évek óta hagyományosan október eleje és november vége között rendezik meg. Idén az első előadás október 5-én volt, míg az utolsó november 23-án lesz a Megyeháza dísztermében. A művészeti rendezvénysorozat színes kínálatában komoly-, könnyű- és népzenei és tánc- és mozgásművészeti produk- 2 ÖN KOR KÉP október november

5 MEGYEI KÖRKÉP ciók egyaránt szerepelnek neves hazai művészek és együttesek tolmácsolásában. A változatos programoknak az Aba- Novák Kulturális Központ és a Megyeháza díszterme ad otthont. Komárom-Esztergom megye Megújul a kömlődi buszmegállók környezete. Október végi ülésén döntött a kömlődi képviselő-testület arról, hogy a községben több közérzetjavító beruházást is megvalósítanak. Ezek között szerepel többek között a buszmegállók felújítása, köztéri szeméttárolók vásárlása, intézmények tetőfelújítása és a község kátyútlanítása. A beruházást saját költségvetéséből finanszírozza az önkormányzat. Nógrád megye Történelmi helyekre gyalogoltak. A Tarjáni Szabadidősport Klub a közelmúltban szervezte meg a Világ Gyalogló Napot, amelyen több mint százan vettek részt. Két távot lehetett választani: öt, illetve tíz kilométert tehettek meg a gyaloglók. A túra Eresztvényből indult a Petőfi sétányon keresztül, és a környék nevezetességeit is megmutatta: például a somoskői kőparkot, a somoskői várat és a nemrég felavatott Aradi vértanúk emlékművét. A tízkilométeres túra a Medves és a Rónai laposon haladt, majd a Mese völgyben tért vissza Eresztvénybe. A legidősebb gyalogló egy 86 éves hölgy, míg a legfiatalabb egy 5 éves kisfiú volt. Pest megye Új zöld óvoda Gödöllőn. Csaknem 600 millió forintos költséggel, jelentős uniós támogatással készült el Gödöllő új, környezetbarát óvodája. A környezetbarát, akadálymentesített épületben galériával és terasszal kibővített csoportszobák kaptak helyet, elkészült egy sószoba és egy tornaterem is. Az energiahatékonyság érdekében napkollektoros vízmelegítő-rendszert alkalmaznak és szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is kialakítottak. Nem hiányoznak az esélyegyenlőséget, mozgásfejlesztést segítő eszközök és új bútorok sem. Somogy megye Jelentősen csökkent a lakásépítési kedv Somogyban. A KSH adatai szerint 2010 első félévében 260 lakás kapott használatbavételi engedélyt, 40 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. Az elkészült lakások 43 százaléka, szám szerint 111 a Balaton déli fővárosában, Siófokon épült fel, közülük 92 értékesítési céllal. A megyeszékhelyen, Kaposvárott már kevesebb fantáziát látnak az ingatlanüzletben az építtetők, hiszen a 37 lakásból mindössze hatot építettek eladási szándékkal, 31 saját használatra épült. A z említetteken kívül a megye többi városában mindössze 18 új lakással büszkélkedhetnek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tiszabercel: korszerű szakképzés. Megújul a tiszaberceli Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanműhelye. Az épületegyüttesben új szaktantermeket, vizes blokkokat, öltözőket alakítanak ki, a már meglévő helyiségeket pedig felújítják. A tetőt már lecserélték, a külső szigetelés is készen van, a következő tanévben már korszerű körülmények között zajlik a gyakorlati oktatás az iskolában. A beruházásra a Szatmár- Beregi TISZK biztosít 25 millió forint pályázati forrást, amit a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Önkormányzat 15 millióval egészít ki. Tolna megye Készül a Tolna Megyei Befektetési Kalauz. Huszonegy település összefogásával rövidesen elindulhat a Tolna Megyei Befektetési Kalauz. Az év végétől interneten és nyomtatott formában is elérhető lesz a kiadvány, amely arról tájékoztatja majd az érdeklődőket, leendő befektetőket, hogy a térségben, az autópálya mentén, milyenek az adottságok, a lehetőségek különböző beruházások elindításához. A kalauz kivitelezője októberben bemutatta az érintett települések polgármesterinek a dokumentum tervezetét. Vas megye Húsz százalékkal csökkennek az önkormányzati lakbérek Szombathelyen. Több mint kétezer család terhei csökkennek a Vas megyei városban azzal, hogy januártól egyötödével kevesebb lesz az önkormányzati lakásokban élők lakbére. Egy 2-3 szobás lakásért jelenleg akár 50 ezer forintot is kell fizetni, egy ugyanekkora albérlet pedig 35 ezer forintba kerül. A családok ezt nehezen tudják kigazdálkodni. A városvezetés azért döntött a csökkentésről, mert a 2008-ban 100 százalékkal megemelt lakbérek miatt a lakosságnál jelentős hátralék halmozódott fel, ugyanakkor az önkormányzat bevétele alig emelkedett. Veszprém megye Újra egységes Kolontár.Elkészült az október eleji tragédia idején megsemmisült híd a településen, amit november 3-án avattak. Az új híd 15 méter hosszú, hat méter széles, teherbírása húsz tonna, várható élettartama 15 esztendő. Tili Károly, Kolontár polgármestere megköszönte a honvédség és a katonák segítségét. Mint mondta: a híd nemcsak a település egysége, hanem a vasúti közlekedés miatt is rendkívül fontos. Zala megye Még az idén elkezdődik a keszthelyi belváros-program. Közbeszerzési eljárás keretében nemrég kiválasztotta a város a munkálatok kivitelezőjét, erről az első, alakuló ülésén tárgyalt a keszthelyi képviselő-testület. A tervek szerint még az idén elindul a beruházás, a kivitelezési munkák a piaci parkolók kialakításával kezdődnek. A belváros megújításában az önkormányzat mellett részt vesz a Keszthelyi Városüzemeltető Kft., a Magyarok Nagyasszonya Plébániahivatal, valamint két vállalkozás: a Nifty Bt. és az Agora 1998 Kft. A rovatot szerkesztette: Erdélyi Zsuzsa október november ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT Reformhel Hogy működjön az állam Tárgyalásokat kezdeményez a kormány minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be október 18-án, napirend előtt a parlamentben. Ez valószínűsítí azt, hogy a kétharmad birtokában lévő jobboldali kabinet rövidesen nekilát az önkormányzatok és az állam közötti munkamegosztás újragondolásának. Amit már most jeleztek, az egészségügyben és az oktatásban erőteljes központosítást hajtanának végre. Közben az Országgyűlés rohammunkában tárgyalja a kormány akcióterve első és második részének törvényjavaslatokra, módosításokra lefordított pontjait, s elindult a közigazgatás reformjavaslatainak vitája is. Az október 3-i önkormányzati választások másnapján amelyen a tavaszi parlamenti választáshoz hasonló, elsöprő fölénnyel szerepelt a jobboldal viharos sebességgel követték egymást a főként kormánypárti képviselők neve alatt benyújtott kormányzati javaslatok. Legtöbb közülük az adó- és a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozott, de alkotmánymódosítással egybekötve megkezdték a közigazgatási reformhoz kapcsolódó indítványok tárgyalását is. Az adótörvény-módosítások tárgyalása kapcsán azonban kiderült, a kormány alapvető változtatást hajtana végre az önkormányzati feladat- és hatáskörökben, a közszolgáltatások ellátásának rendszerében. A távközlési és energiacégeket, illetve a kereskedelmi láncokat sújtó, úgynevezett válságadó bevezetésének indoklása kapcsán Orbán Viktor kormányfő azt mondta: az energiaszektorban április 29-én az akkor leköszönő kormány olyan szerződéseket kötött a nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből. Ezt megengedhetetlennek tartotta, s jelezte, ezentúl a köz érdekének meg kell előznie a magánérdek képviseletét. Az államot, az állam működését is meg kell tisztítani a magánérdektől jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök azt a következtetést vonta le, hogy tarthatatlan az úgynevezett PPP-rendszer, ezért felülvizsgálják a PPP-beruházásokat, s azonnal felfüggesztik a szerződéskötéseket. Orbán Viktor hangsúlyozta azt is, nem hanyagolhatják el az oktatás, az egészségügy, általában a közszolgáltatások észszerű átalakítását sem. A részletekről egyeztetést ígért az önkormányzatokkal. Az önkormányzatok, az oktatási és egészségügyi intézmények egyébként súlyos eladósodottsággal küzdenek. Az önkormányzatok adósságállománya mint az a zárszámadási vitában elhangzott a Magyar Nemzeti Bank októberi adatai szerint 1400 milliárd forint, ami a 2009-es nemzeti össztermék 18 százaléka. Az egészségügyi intézmények adósságállománya csaknem 40 milliárdos, de elhangzott már ennél nagyobb összeg is. Olcsóbb, takarékosabb állam Az erős, központosított és hatékony állam megteremtéséhez elengedhetetlen hivatalainak megerősítése, amelyet a kormány főként megyei szinten, öszszevonásokkal kíván megteremteni. A parlament október elején el is kezdte a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvényjavaslat vitáját. A javaslat szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként január 1- jétől létrejönnek a fővárosi, valamint a megyei kormányhivatalok, ahová integrálódik a területi államigazgatási szervek egy része. Az indítvány egyebek mellett szabályozza a kormányhivatalok jogállását, feladatés hatáskörét, működé - si szabályait, illetékességi területét januárjától 29 helyszínen létrejönnek a kormányablaknak nevezett ügyfélszolgálati irodák, ahová 2013 végéig minden állami feladat és hatósági ügy kerül. A fideszes képviselők, köztük Kozma Péter, Dorkota Lajos természetesen támogatva az elképzelést úgy érveltek, hogy a kormány kifejezett szándéka az olcsóbb, takarékosabb állam működtetése, valamint a bürokrácia leépítése. Ennek keretében a területi államigazgatási szerve- Kirándulások a határon túlra Minden közoktatásban tanuló fiatal legalább egyszer eljuthat a magyar állam támogatásával a szomszédos országok magyarlakta területeire annak a határozati javaslatnak az értelmében, amelyet október közepén fogadott el az Országgyűlés. A képviselők 309 igen szavazattal, 41 ellenében hagyták jóvá a határozatot, amit négy frakció támogatott, és egyedül az MSZP utasított el. A határozat alapján bevezetik a nemzeti összetartozás emléknapját az iskolákban, és december 31-ig létrejöhet a Magyarság Háza. 4 ÖN KOR KÉP október november

7 PARLAMENT yzet zetrendszer pedig egységessé válik. A megalakuló kormányhivatalokban elsősorban a funkcionális feladatellátás érvényesül, az integrálásra kerülő szervek szakmai autonómiája azonban érintetlen marad. A fideszes Horváth Zsolt arról beszélt, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával jó értelemben vett koncentráció mehet végbe a jelenleg széttagolt önkormányzatokban, ezáltal pedig hatékonyabb közigazgatási eljárási rend alakulhat ki. A törvényjavaslat célja, hogy elválassza egymástól az államigazgatási és önkormányzati feladatokat, továbbá, hogy csökkentse az ügyintézés költségeit fejtette ki a kormánypárti politikus. Horváth Zsolt szerint az utóbbi célkitűzés már azáltal is teljesül, hogy az állampolgárok szabadnapok kivétele nélkül, egyszerűen és gyorsan intézhetik hivatalos ügyeiket. Politikai megbízottak a hivatalok élén A szocialisták két fontos ellenérvet hoztak fel, egyrészt a közigazgatásban szerintük a stabilitás az érték, ezért az állandó módosítások elbizonytalanítják az abban dolgozókat és a szolgáltatásokat igénybe vevő állampolgárokat is. Másrészt bírálták, hogy szerintük a kormány pártpolitikusokat akar a kormányhivatalok élére ültetni. Kolber István szerint a Ház előtt lévő javaslat valódi célja, hogy a kormány a megyékben működő állami szerveket kézi vezérlés alá vonja. Lamperth Mónika korainak tartotta a javaslat január elsejei életbe lépését. Mint hangsúlyozta, látni kellene a közigazgatás átalakításának célkitűzését, látni kellene azt, hogy mi lesz a megyei jogú városokkal. Milyen lesz a viszony a kormánymegbízott és a megyei önkormányzat ugyancsak fideszes elnöke között? kérdezte a szocialista képviselő. Úgy fogalmazott: az MSZP nem kérdőjelezi meg, hogy van értelme egy integrált államigazgatási szerv létrehozásának. De erősen megkérdőjelezzük, sőt tiltakozunk az ellen, hogy politikai komisszár kapjon hatalmas fizetést azért, hogy teljesen leírhatatlan politikai funkciót ellásson. Hasonló aggodalmakat tolmácsoltak a jobbikos képviselők is. Hegedűs Lorántné felszólalásában úgy fogalmazott, a kormány megyei párttitkárokat, népbiztosokat kíván kinevezni a tervezett fővárosi és megyei kormányhivatalok élére. Az ellenzéki politikus a javaslat egyetlen pozitívumaként említette, hogy az visszatér a jól bevált, ezeréves megyerendszerhez. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoktól való hatósági jogkörelvonás csak növeli a bajt, a települések továbbra sem kapnak megnyugtató választ jelenlegi problémáikra. Az LMP-sek általánosságban üdvözölték azt, hogy megáll a területi államigazgatásban a burjánzás. Szilágyi Péter felhívta a figyelmet arra: a közigazgatás szakma és hivatás is egyben. Aki a közigazgatásban dolgozik, sok kötöttséget vállal, az utóbbi időben igen alacsony bérért. Véleménye szerint a tervezett leépítések tovább rombolják a köztisztviselői morált. Közölte azt is: az LMP nem látja, hogyan kívánja a kormány megszervezni az egyablakos ügyintézést. Nem lesz létszámleépítés? A felszólalásokra válaszolva Szabó Erika, a területi közigazgatásért felelős államtitkár elmondta: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy hivatalnokokra bíznak politikai döntéseket. A több mint ezer főt alkalmazó, tizenöt államigazgatási szervet integráló kormányhivatalok vezetőinek megyei szinten is végre kell tudni hajtani a központi akaratot. Megnyugtatásul közölte azt is, nem lesznek létszámleépítések ezen a területen, bár a vitában többen is a bürokrácia leépítéséről beszéltek. A kormány további céljairól szólva elmondta: elkötelezettek, hogy az állam a jövőben ne alattvalóként kezelje a polgárait, akiknek végre lehetőségük lesz egyetlen helyen intézni az ügyeiket. Azzal kapcsolatban, hogy a január elsején megalakuló kormányhivatalok élén álló kormánymegbízottakat a miniszterelnök nevezi ki, azt mondta: A nemzeti együttműködés kormánya úgy látja jónak, hogy területi szinten is legyen egy megbízottja, aki felel azért, hogy rend legyen, működjön az állam. Az államtitkár arra is kitért, hogy a következő időszak fontos feladata lesz meghatározni, hogy melyek az állam és melyek az önkormányzatok feladatai. Közterületi szabályozás Parázs jelenetekkel tarkított vita alakult ki október közepén a Házban a törvénymódosítás kapcsán, amely korlátozza a közterületek használatát és ezáltal lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy kitiltsák onnan a hajléktalanokat. A javaslatok emellett a szabálytalan építkezések feltárását, egységes adatnyilvántartás kialakítását is elősegítik. A Fidesz szerint a javaslatok alkalmasak arra, hogy az építési engedélyek korszerűek legyenek. A KDNP is támogat október november ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT Eddig hárman léptek ki ta az indítványokat, amelyek céljaival alapvetően a szocialisták is egyetértettek. A Jobbik az összes építési szabály áttekintését sürgette, míg az LMP az egyik indítványt elvetette a hajléktanokra vonatkozó pontja miatt. A területfejlesztési, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények módosításának egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse a szabálytalan építkezések feltárását érvelt expozéjában Tállai András belügyminisztériumi államtitkár. A javaslat emellett lehetővé teszi a közterület nem rendeltetésszerű használatának megtiltását is tette hozzá. A részletekről szólva az államtitkár elmondta, hogy a javaslatok elfogadásával több fontos területen léphetnek előre. Az első, hogy az építésügyi monitoringrendszer létrehozásával lehetővé válik egy olyan elektronikus nyilvántartási rendszer kialakítása, amely az egyes területek, építmények térbeli jellemzőit tartalmazza, az országleltár során elkészített ortofotókból kinyerhető információk alapján. Így lehetővé válik olyan összehasonlító elemzések készítése, változásvizsgálatok elvégzése, ami mind a településrendezési feladatellátásban például az egyes folyamatok térbeli modellezése révén mind az építésügyi hatósági ellenőrzésben például a folyamatok nyomon követésével és a különböző állapotok folyamatos összehasonlításával a feladatellátást, illetve hatékonyabbá, eredményesebbé teszi a különböző katasztrófahelyzetek megelőzését, vagy hatásuk csökkentését eredményezheti érvelt Tállai András. A második fontos terület, az egységes közműnyilvántartás megteremtése. Az országban több településen számos alkalommal okoz vagyonbiztonságra veszélyes helyzeteket, például a földmunkálatok során gázcső vagy vízcső eltörése azért, mert annak elhelyezkedése nem ismert. Az ilyen helyzetek megelőzése érdekében a törvényjavaslat a közmű- és nyomvonal jellegű építmények egységes, elektronikus nyilvántartását kezdeményezi. A nyilvántartás egyrészt a közművezetékeket, másrészt a nyomvonal jellegű építményeket, így az utakat, vasutakat, távvezetéket foglalja magában, s tartalmazza az üzemeltetőkre vonatkozó adatokat, amelyeknek adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A harmadik terület a jogbiztonságot szolgálja. Meghatározza, hogy a fővárosban az ingatlan tulajdonosa a kártalanítási igényét mely Ivády Gábor kilépésével háromra nőtt a független képviselők száma fél év alatt az Országgyűlésben. A parlament májusban egyetlen független képviselővel alakult meg: Molnár Oszkár, egykori fideszes politikus Edelényből jutott az Országgyűlésbe. Október elején Szili Katalin korábbi házelnök lépett ki az MSZP képviselőcsoportjából, mert a Szövetség a Jövőért Mozgalom létrehozta a Szociális Unió pártját, amelynek elnökeként a volt házelnök automatikusan elveszítette szocialista párttagságát. Október végén Ivády Gábor jelentette be, hogy otthagyja az LMP frakcióját és a pártot is, mert megrendült a hite abban, hogy lehet más a politika. Mindkét politikus listán szerezte a mandátumát, de ezt egyikük sem adta vissza. A kilépésekkel az MSZP frakciója 58, az LMP-é 12 fősre csökkent. önkormányzattal, a fővárosival vagy a kerületivel szemben érvényesítheti. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a mulasztás pótlását az Országgyűlésnek december 31-ig kell megtennie. Amiben egyetértettek Az egységes közműnyilvántartásnak tulajdonképpen minden párt örült. A szocialista Varga Zoltán megemlítette azonban, hogy több önkormányzat súlyos milliókat költött már arra, hogy közműrendszerének térképét létrehozza. Az építési monitoringrendszer kialakítására kétmilliárd forint kezdőtőke van. Szerinte a rendszer akkor lesz működőképes, ha ehhez a megfelelő forrást biztosítja a kormány. Feltette a kérdést: vajon az egységes közműnyilvántartás hozzáférésének lesz-e díja? A KNDP támogatta az engedélyek nélküli, illetve attól eltérő építkezések elleni határozott fellépést. Fontos, hogy akkor legyen kiadható fennmaradási engedély, ha közérdeket nem sértenek, így a szubjektív elemek kikerülnek a törvényből, s a szubjektív elévülési idő egyről két évre nő mondta a vitában Habis László (Fidesz). Kitért arra is, indokolt a kormányrendelet olyan módosítása, hogy a végrehajtási rendeleteknél a kétszeres fizetés elkerülhető legyen. A Jobbik viszont minden építési szabályt átvizsgálna. Hegedűs Lorántné hangsúlyozta, az építési területen nagyon sok a probléma, majd bemutatott egy táblázatot, amely az öszszes jogszabályt tartalmazza. Mintegy ezer oldalnyi dokumentumról van szó. A kisemberek joggal érezhetik, ki vannak szolgáltatva a hatóságok packázásának, a multiknak pedig mindent szabad, nincs olyan építmény, amit ma Magyarországon fel ne építhetnének fogalmazott. A javaslat kapcsán üdvözölte a monitoring-rendszer felállítását, ugyanakkor kiemelte, ha az egységes nyilvántartás megvalósul, hatalmas adatvagyon áll össze. Ennek őrzése, illetve az ezzel kapcsolatos esetleges visszaélés komoly nemzetbiztonsági kockázatot rejthet. Megfontolandónak nevezte egy német mintára működő építésfelügyeleti eljárás kialakítását is. A kedélyborzoló indítvány A legtöbb vitát kiváltó javaslat pontosítja a közterület fogalmát és rendeltetésének meghatározását, ezzel lehetővé teszi a nem rendeltetésszerű használat megtiltását, és felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy azt a település belterületén szabálysértéssé nyilvánítsa. A törvényjavaslat ugyanakkor hívta fel a figyelmet a belügyi államtitkár az önkormányzat ez irányú cselekvési szabadságát szűkíti, mivel nem bármely közterületen, hanem csak a belterületen lévő közterületen élhet ezzel a jogával. A javaslat elfogadásával a köztisztasági, közlekedésbiztonsági, közbiztonsági okból a közterület rendeltetésellenes használata megszüntetésének egyik módját teremti meg tette hozzá Tállai András. Bár az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta, ahogy azt Habis László kormánypárti képviselő közölte, a többségi és kisebbségi vélemény is egyaránt az volt, hogy a közterületi szabályozás önmagában nem alkalmas a hajléktalanprobléma megoldására. 6 ÖN KOR KÉP október november

9 PARLAMENT E tekintetben feltétlenül és elsősorban a szociális téren teendő intézkedések a meghatározóak szögezte le a képviselő. Rendnek kell lenni, de hogyan? A kormánypárti hozzászólók azonban egyértelműen támogatták az előterjesztést. A hajléktalanok, a közterületen élők problémáját nem az építési jogszabályokkal lehet megoldani állapították meg ám hangsúlyozták, a közterület nem a szociális ellátórendszer része, nem egy szociális intézmény, tehát meg kell találni azt a módszert, ahol az ilyen típusú és egyértelműen szociális jellegű problémákat kezelni lehet. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány erre készül. Pogácsás Tibor (Fidesz) is amellett érvelt, hogy az önkormányzatoknak lehetővé kell tenni azt, hogy a közterületeket a gondos gazda módjára képesek legyenek rendben tartani és rendben tartatni szólt a végső érv. A javaslat leghevesebb ellenzői az LMP-sek voltak. Vágó Gábor közölte: az egyik passzus általános megfogalmazása mögött az utcai hajléktalanság kriminalizálása áll. A kormány még azt a szimbolikus védelmet sem biztosítja, amit más kisebbségeknek megad közölte. Önmagában furcsa a közterületek ilyen kimerítő szabályozása, ez idegen a plurális demokrácia szellemiségétől. A szabadidő tevékenységébe nem fér bele a közterületen való alvás? tette fel a kérdést. A javaslat célja embertelen, mivel a hajléktalanoknak még inkább rejtőzködniük kell, és alkotmányellenes fogalmazott. A lakhatáshoz való jogot szerinte az Alkotmányban kell rögzíteni. Az LMP-sek ezért benyújtottak egy ilyen tartalmú módosító javaslatot. Másrészt olyan indítványt készítettek, amely szerint kimondanák, hogy a közterület mindenkié. Szerintük a törvényjavaslatnak akkor lehetne értelme, ha az egyúttal megszüntetné a hajléktalanságot. Érveltek korábbi javaslataik mellett is, amelyek a szociális bérlakásrendszer növelésére, a lakáscélú támogatások körének kiterjesztésére vonatkoztak. Hangsúlyozták, szükség van a társadalom szemléletformálására, ezért egy határozati javaslatot is készítenek az ügyben. Az ülésen a vita közben a Város Mindenkié csoport négy hajléktalan tagja a javaslat ellen tiltakozott az egyik páholyban. Egy Lakhatást, ne zaklatást feliratú transzparenst feszítettek ki. Ujhelyi István országgyűlési alelnök először rendre intette őket, de miután eltették a molinót, nem vezették ki őket a teremből. A kormány október 19-én elfogadott határozata az illetékes miniszterekre bízta, hogy dolgozzanak ki középtávú cselekvési tervet az utcán élő hajléktalanok számának csökkentésére, valamint a hajléktalan ellátórendszer megújítására vonatkozóan. Ezen túl a évi költségvetés tervezésével egyidejűleg biztosítsák a középtávú cselekvési terv finanszírozhatóságát, különös tekintettel az európai uniós források bevonására. N.E. Készül az új alkotmánytervezet Gőzerővel dolgoznak a különböző, alkotmány-előkészítéssel foglalkozó csoportok is a parlamenti munka hátterében. Az október közepén nyilvánosságra került koncepciók szerint elképzelhető, hogy az illetékes bizottság kétkamarás parlament kialakítására tesz javaslatot. De kiderült az is, hogy létrejöhet egy új bíróság az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára. Az igazságszolgáltatási munkacsoport részkoncepciója szerint minden frakció egyetértett azzal, hogy az új Alkotmány hozza létre a közigazgatási bíróságot, amely az eddig az Alkotmánybíróság (Ab) által ellátott önkormányzati normakontrollt végezné. Egyetértés volt abban is, hogy a jogszabályok utólagos ellenőrzését változatlanul bárki kezdeményezhesse az Alkotmánybíróságnál. Ugyanakkor az MSZP egyedül maradt elképzelésével, hogy az Ab a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait is felülvizsgálhassa. Hasonlóképpen nem támogatta a többi frakció a Jobbik azon javaslatát, amely féléves eljárási időt szabott volna az Ab döntéseinek. A közpénzügyi munkacsoport részkoncepciója például kimondja, hogy a kincstári vagyon elidegeníthetetlen, s az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a közvagyonnal törvényesen és hatékonyan kötelesek gazdálkodni. A testület álláspontja szerint egyetlen generáció sem hagyhat a következő generációkra több adósságot, mint amit megörökölt. Vagyis, az állam adóssága nem nőhetne jobban, mint az infláció. Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkacsoportjainak október 17-ig kellett elkészíteniük a feladatkörükbe tartozó részkoncepciókat. Ezeket a bizottság november 2. és 15. között tárgyalja. Ezt követően az összegző munkacsoport november 30-ig alakítja ki a koncepció egységes szövegét, s ezt tárja majd az Országgyűlés elé a bizottság december 15-e után. Lapzárta után Elfogadták a területfejlesztési törvényt. A képviselők 264 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyták jóvá a jogszabályt, amelyet mindhárom ellenzéki frakció elutasított. A területfejlesztési törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával kapcsolatos előterjesztés egyik célja, hogy elősegítse a szabálytalan építkezések feltárását. A jogszabály egyúttal lehetővé teszi a közterület nem rendeltetésszerű használatának megtiltását, s létrehozza az építésügyi monitoringrendszert

10 Az eseti bizottság feladata a jelenleg hatályos Alkotmány áttekintése és értékelése, valamint az új Alkotmány alapvető elveire vonatkozó országgyűlési határozati javaslatnak az Országgyűlés elé terjesztése december 31-ig. Az eseti bizottság a nyár folyamán kísérletet tett, hogy a meghatározó állami szervektől, a nemzeti és etnikai kisebbségek országos szövetségeitől, a helyi önkormányzatok országos érdek-képviseleti szerveitől, a tudományos műhelyektől, a parlamenti frakciók által ajánlott civil szervezetektől javaslatokat és véleményeket kérjen az új Alkotmánnyal kapcsolatban. A felkérő levélben megjelölt szeptember 30-i határidőre a hét országos önkormányzati szövetség közül csupán a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége (KÖSZ), a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) juttatta el álláspontját a bizottsághoz. Mindhárom álláspont alapvetően az önkormányzati alapjogok megerősítését és védelmét emelte ki, miközben eltérő arányban jelentek meg a konkrét javaslatok és hangsúlyok. (A három szövetség javaslatainak leglényegesebb részletei rövidítve keretes írásainkban olvashatók.) Áttekintve az eddig közzétett véleményeket megállapítható, hogy az önkormányzatok és az önkormányzatiság nem került be a javaslatok központi témái közé. A helyi önkormányzatokkal foglalkozó munkacsoport október 18-án véglegesítette álláspontját. A munkacsoport javaslata megerősíti az önkormányzáshoz való jog jelenlegi feltételeit, az alapjogok védelmét és az önkormányzatok szerveinek egymáshoz való viszonyát. Mindenképpen új és támogatandó elem, hogy a képviselő-testületi önfeloszlatás ne vonja KOR-KÉP Párbeszédet Hallgatás helyett Az új Alkotmány kidolgozása érdekében az Országgyűlés határozatban eseti bizottság felállításáról döntött. Létrejött az öt parlamenti frakció Fidesz 23, KDNP 7, MSZP 7, Jobbik 6 és LMP 2 negyvenöt országgyűlési képviselőjének részvételével az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság. Elnök: Salamon László (KDNP), alelnökök: a Fidesz-frakcióból Balsai István, Gulyás Gergely és Mátrai Márta, az MSZP-t Bárándy Gergely képviseli, a Jobbik delegáltja Gyüre Csaba. maga után a polgármesteri tisztség megszűnését is. A munkacsoport új szabályozási javaslatai a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok pontosabb elhatárolására, a kistelepülési jegyzői hatáskörök kiüresítésének megakadályozására, a többpólusú körzetek közigazgatási feladatokból adódó problematikájának megoldására, az önkormányzati döntéshozatali mechanizmus átláthatóságának és a döntésekhez való hozzáférés növelésére, továbbá az etnikai és nemzetiségi önkormányzatok alkotmányos szabályozásának átgondolására irányultak. A munkacsoport javaslatai tézisszerű felvetések, amelyek mindenképpen részletesebb kifejtést és elemző értékelést igényelnének. Miközben 45 országgyűlési képviselő az új Alkotmány előkészítésével foglalkozott, benne az önkormányzatokra vonatkozó szabályozással, aközben a kormány és az önkormányzati érdekképviseletek között immáron Legyen a Magyar Köztársaság decentralizált jogállam, centralizáció helyett tényleges decentralizációt. A központi és a helyi hatalom munka, feladat, felelősség és forrásmegosztásában a helyi önkormányzatok szerepének erősítésével lehet továbbra is biztosítani a közszolgáltatások sokszínűségét. Megkerülhetetlen az önkormányzatok gazdasági autonómiájának garantálása. Érvényesüljön a szubszidiaritás elve valamennyi döntési szinten, mindenki részesüljön megfelelő közszolgáltatásban. A szubszidiaritás elve hiányos érvényesülése következtében az önkormányzati közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nem igazságos, nincsenek garanciák arra az esetre, ha valamelyik önkormányzat nem képes, vagy nem akarja biztosítani az előírt kötelező közszolgáltatást. TÖOSZ több mint egy éve nincsen érdemi párbeszéd. Annak ellenére, hogy Pintér Sándor május 28-án az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottsági meghallgatásakor arról beszélt, hogy szoros együttműködést kíván kialakítani az országos önkormányzati érdekvédelmi szervezetekkel, eddig erre még nem került sor. A hallgatás helyett párbeszédre és kiterjedt szakmai vitára van szükség. Az új Alkotmánnyal kapcsolatos szövetségi álláspontok mellett vitára bocsátjuk Fogarasi József, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara Alkotmányjogi Tanszéke egyetemi oktatójának tanulmányát. Azt reméljük, hogy élénk vita alakul ki az önkormányzati rendszer átalakításának lehetséges módozatairól. Várjuk véleményüket és javaslataikat, hogy végre valahára a párbeszéd megkezdődjön. A beérkezett javaslatokat közzétesszük az ÖNkor- NET.hu közéleti hírportálon. Zongor Gábor Legyen az Országgyűlésben a felsőház a civil szervezetek köztük az önkormányzatok képviselőinek fóruma. A kétkamarás parlament létrehozatalával teljeskörűen biztosíthatóvá válik az önkormányzatok országgyűlési képviselete, melynek következtében megszüntethető, hogy önkormányzati vezetők (polgármesterek, megyei közgyűlési elnökök) egyben (alsóházi) országgyűlési képviselők is legyenek. Konkrét kiemelt javaslatok: az országgyűlési és az önkormányzati választási ciklusok elválasztása, a választások felező időben tartása, a polgármester szerepének megerősítése, a térségi szerepet betöltő városok kiemelt szerepének tisztázása, az állami és önkormányzati feladatok elhatárolásának ügye, az állami igazgatás és az önkormányzati igazgatás elválasztásának kérdése. 8 ÖN KOR KÉP október november

11 KOR-KÉP A területi autonómiák (önkormányzatok) ebben a keretben vesznek részt a hatalom gyakorlásában és képeznek egyfajta sajátos ellensúlyt a központi hatalom és a hatalmi ágak intézményrendszere túlsúlyának megakadályozásában, a kívánatos hatalmi egyensúly fenn/megtartásában. A területi autonómiák a települések (községek, városok) közéletének aktív szervezői és alakítói, a helyi közszolgáltatások biztosítói, a helyi közügyek intézői, a helyi közakarat kifejezői és védelmezői. A területi autonómia megtestesítője egyrészt a polgármester, aki hét évre szóló településvezetői funkcióját és tisztségét közvetlenül a település választópolgáraitól nyerné el relatív többségű titkos szavazás eredményeként; másrészt az önkormányzó testület (képviselő-testület), amelynek törvényben meghatározott számú tagjait a testület tagjává a település választópolgárai választanák közvetlenül, relatív többségű titkos szavazással hat éves időtartamra rotációs rendszerben. Az önkormányzás azonban elsősorban nem jog, hanem rang, amelyet el kell nyerni és természetesen azt el is lehet veszíteni. Figyelmen kívül nem hagyható törvényi feltétel az önkormányzati rang elnyerésére pályázó település fő közötti tényleges lakóhellyel rendelkező lakosságszámának megléte. Az önkormányzás tevékenysége pedig nem a helyi hatalomgyakorláshoz való jogban, hanem a helyi közszolgáltatások nyújtásának, a helyi érdekeltségű közügyek intézésének minőségében, a helyi közélet szervezésében és fenntartásában nyilvánulna meg. A rang elnyerésére pályázni kell a település lakossága és civil szervezetei által támogatottan. Vállalni és garantálni kell a községi, városi címmel együtt járó, törvényben meghatározott alapfeladatok ellátását (biztosítását) önállóan vagy társulás létrehozása által. Kötelező alapfeladat: a bölcsődei, óvodai és szociális ellátás; a helyi közutak, a közvilágítás és a temető fenntartása; a helyi közösségi tér biztosítása. A területi önkormányzás azonban nem a választott polgármester és a testület kiváltsága, e tevékenységben azonos hangsúlyokkal részt vesz a tele- A területi autonómiák A parlamentáris berendezkedésű jogállami demokráciákban, ahol ennek történelmi hagyományai adottak, célszerű egyetlen írott alaptörvénybe keretbe foglalni és nevesíteni azokat az általános jogelveket és alapvető jogintézményeket, amelyek reprezentálják a hatalomgyakorlás (jog)filozófiai és intézményi megvalósulásának módját és eszközrendszerét. Ide sorolandók többek között a hatalom forrásának, a hatalom erőszakos megszerzésére/gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására való törekvése, valamint a pártoknak a közhatalom közvetlen gyakorlásával szembeni fellépése, továbbá a hatalom horizontális és vertikális megosztásának és ellensúlyainak megoldási módjai. pülés lakossága, civil szervezeteinek közössége is. A helyi közélet megnyilvánulásának legfontosabb fórumait, formáit és eszközeit külön törvény határozza meg. A település egészére, a település lakosságára kiható normatív döntési jogkörrel a polgármester, a testület és a választópolgárok törvényben nevesített jogintézményei (helyi népszavazás, helyi civil kezdeményezés) rendelkeznek. A helyi statútum csak törvénnyel nem lehetne ellentétes, minden más kérdésben a jogalkotónak egyeztetnie kell a területi önkormányzatok megyei szövetségeivel, a polgármesterek szövetségével, valamint az adott feladat szerint illetékes szakmai köztestületekkel, illetve érdekképviseletekkel. A statútumok egységes szerkezetbe foglalva az ország-honlapon a területi autonómiák elnevezés alatt kerülnének kihirdetésre, folyamatos hatályosságának fenntartásáért, pedig az igazságügyi tárca lenne a felelős. A polgármester kötelezettségei közé tartozna az adott statútum rendelkezéseinek a település lakossága általi megismerésének biztosítása. A területi önkormányzásban való közvetlen részvétel a választójoghoz kapcsolódik. Valamennyi, az adott településen egy évi időtartamot meghaladó bejelentett és regisztrált lakóhelylyel rendelkező nagykorú és cselekvőképes uniós polgárt megilletné az aktív választójog, szavazni azonban csak akkor szavazhatna, ha a szavazás napján az adott település területén tartózkodik. A passzív választójog szabályai szigorúbb feltételekhez kötődnének: polgármesterré csak az a választójoggal rendelkező uniós polgár lenne megválasztható, aki az adott településen lakik ténylegesen, egy évet meghaladóan, egyetlen pártnak sem tagja és más választott tisztséget nem tölt be. A testület tagjául történő választásnak hasonló előfeltételei lennének, azzal a könnyítéssel, hogy elegendő lenne a félévet meghaladó települési lakóhelykötöttség fennállásának igazolása. A polgármestert helyettesítő alpolgármesteri cím azé lenne, aki a polgármesteri választás alkalmával a polgármestert követően a legtöbb érvényes szavazatot nyerte el. Viszont a testület tagjaként szavazati jog csupán a polgármester tényleges helyettesítése esetén illetné meg. Törvényben meghatározott feltételek mellett a választópolgárokat megilletné az általuk választott személyek felelősségre vonásának kezdeményezési joga és a visszahívhatóság joga. A polgármester és a testületi tagok választása egyfordulós, eredménye a relatív többséghez kötődik. A jelöltséghez elegendő a törvény általi kaució letétbe helyezése. A választópolgár közvetlenül a jelölt személyére szavazna igennel vagy nemmel. A rotáció a testületi tagok esetében a testület egyharmadának kétévenkénti választásában nyilvánulna meg. Az újrázás a polgármester esetében kizárt. A polgármesteri tisztség ellátható főállásban vagy társadalmi megbízatásként; a tevékenység ellenértékét (illetmény, tiszteletdíj) törvény állapítja meg, amely csak az általa meghatározott esetekben és eljárás mellett csökkenthető. A szigorú, törvényben nevesített összeférhetetlenségi szabályok alól felmentés nem lenne adható október november ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP A polgármester a törvényben meghatározott önkormányzati, kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik, amelyekben önállóan jár el. E döntéseit a testület felül nem vizsgálhatja, viszont jogsértésre, a település jelentős érdeksérelmére hivatkozással az önkormányzati ügyben hozott döntés bíróság általi felülvizsgálatát és végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezhetné. A polgármester a testület elnöke: összehívja és vezeti annak ülését, valamint egyik aláírója a testület döntéseinek és az ülésről készített jegyzőkönyvnek; a testületnek nem szerve és nem tagja, ezért szavazati jog a testület ülésén a szavazategyenlőség esetét kivéve nem illeti meg és a határozatképességbe sem számítható be. A polgármester a törvény által jogi személlyé nyilvánított testület törvényes képviselője. A testület döntését nem bírálhatja felül, egyszer azonban a település jelentős érdeksérelmére hivatkozással meghatározott időn belül ismételt megfontolásra azt visszaküldheti. A testület döntésével szemben bírósághoz nem fordulhat. A polgármester indítványozhatja a testület feloszlása kimondásáról való szavazást, amelyet a testület nem tagadhat meg. A testületnek a törvény által meghatározott számú önkormányzati képviselő tagja van. Kötelező önkormányzati feladat- és hatásköre mellett más helyi közügynek minősülő önkormányzati feladat- és hatáskörellátást önként felvállalhatja, hatósági jogkört azonban nem gyakorolhat. Szerve a bizottság, a részönkormányzati testület, a tanácsnok és az önkormányzati hivatal, amelyekre ez utóbbit kivéve a A hatályos Alkotmány megfelelő garanciákat nyújt az önkormányzati alapjogok gyakorlásához, így az Alkotmánynak az önkormányzatokat érintő fejezetét döntő módon megtartanánk. Fontosnak tartjuk a valamennyi települést megillető önkormányzás jogának garantálását. Az állami és az önkormányzati feladatok és hatáskörök szétválasztása, a feladatellátáshoz megfelelő finanszírozási rendszert, a helyi bevételek növelését, s ahol ez nem lehetséges, ott a kiegyenlítő támogatások biztosítását. KÖSZ Tételesen megjelenítve azokat a sajátosságokat, amelyek az önkormányzatokat megkülönböztetik a közigazgatás más szervezeteitől, intézményeitől. A magyar településállomány több mint kétharmadát kitevő és többségében hátrányos helyzetben lévő községek, legkisebb városok se kerüljenek a maihoz képest még hátrányosabb helyzetbe. Az Alkotmányban felsorolt valamennyi alapjog, így többek között a társulás, a szövetkezés szabadsága, az önkormányzati szövetségek alapítása, illetve ahhoz való csatlakozás, s mindezek révén is az érdemi érdekképviselet garanciális szabályait tartanánk fontosnak új alaptörvényünkben rögzíteni. szervezeti és működési szabályzatban részletezett feltételek szerint hatáskörének gyakorlását átruházhatja; gyakorlásához utasítást adhat, e döntéseket felülbírálhatja (megváltoztathatja, megsemmisítheti), a hatáskört gyakorló szervet beszámoltathatja és az átruházott hatáskör gyakorlását visszavonhatja. Az önkormányzati feladatok ellátására intézményt alapíthat, más testülettel közösen társulást hozhat létre és a feladat ellátásra kiszerződhet. A testület működésének garanciális, általános szabályait a törvény, sajátos részletes rendelkezéseit maga határozza meg szervezeti és működési szabályzatában rögzítve, amelyet a képviselők kétharmados többséggel fogadnak el, jogszabálynak azonban nem minősül. A testület feladatkörében eljárva törvény végrehajtására, szabályozást igénylő helyi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkot/hat, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A testület zárt ülést csak törvényben meghatározott és kivételes esetben tarthat. A testület által tárgyalt írásos dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet. A testület döntéseit az önkormányzati hivatal honlapján köteles közzétenni. A testület dönthet önmaga feloszlásáról. A testület munkájának, döntései végrehajtásának szervezése az önkormányzati hivatal feladata. A testület tagja az ülésen kizárólag igennel vagy nemmel szavazhat, szavazategyenlőség esetén a polgármester szavazata dönt. A testület döntéseiért tagjai törvényben meghatározottak szerint politikai, büntetőjogi és anyagi felelősséggel tartoznak. A képviselő alapvető jogait és kötelességeit, összeférhetetlenségének szabályait, tiszteletdíjának felső határát, valamint esküje/fogadalma megsértése szankcióit törvényben kell részletezni. A testület szervei közül a tanácsnok, a bizottság és a települési részönkormányzati testület elnöke csak képviselő lehet; a bizottság és a részönkormányzati testület minimális létszáma három fő. Működésük részletszabályait a testület a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg. A képviselő-testület szerve az önkormányzati hivatal, amely munkaszervezetként működik, melynek vezetője a testület által határozott (ötéves) időtartamra kinevezett titkár, aki a hivatal közszolgálati beosztású munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. A titkár részére törvény, kormányrendelet helyi államigazgatási feladatés hatáskört állapíthat meg, amelyben önállóan jár el. A hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a testület önkormányzati rendeletben határozza meg, amelyhez be kell szerezni a lakosság, a helyi civil szervezetek előzetes véleményét. Véleményeltérés esetén a civil szervezetekkel való együttműködésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott egyeztető eljárást kell lefolytatni. A hivatal munkatársainak nevét, beosztását, feladatkörét, teljesítményének minősítését az önkormányzati hivatal honlapján közzé kell tenni. A hivatal költségvetési szerv, általános felügyeletét a polgármester látja el. A hivatal vezetője a testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A település közösségi tulajdonával a testület rendelkezik, döntésének érvényességéhez azonban a törvényben, illetve a tulajdonnal való rendelkezésről alkotott önkormányzati rendeletben meghatározott összeghatár felett véleményező/ügydöntő népszavazás szükségeltetik. A területi autonómiát megtestesítő és a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó testület e feladatok ellátásának feltételeként a feladat jelentkezésével egy időben a feladat ellátását fedező/biztosító állami pénzeszközökre jogosult, amelyet az állami költségvetésben kell biztosítani; ennek garantálásáért a kormányt kezességi felelősség terheli. Az önkor- 10 ÖN KOR KÉP október november

13 KOR-KÉP mányzati feladatok ellátásának fedezeteként a testületet garantált saját bevételi forrás illeti meg, amelynek alapja a helyi adó, illetve a település polgárai által fizetett személyi jövedelemadó törvényben garantált mértéke. A testület saját pénzeszközeivel, a civil szervezetekkel történt konzultáció eredményével összhangban szabadon vállalkozhat, felelőssége azonban nem lehet nagyobb a vállalkozásba bevitt vagyon összegének nagyságánál. Adósságáért a képviselő-testület kollektíve és egyénileg is felelősséggel tartozik, szabályait törvény határozza meg. A megyehatáron belüli települések (községek, városok) önkormányzó képviselő-testületei törvényi szabályok szerint létrehozzák a megyei önkormányzati területi szövetséget, amelynek fő feladata a települések által el nem látott/el nem látható térségi/regionális önkormányzati közszolgáltatások és a törvény által meghatározott, illetve átvállalt állami feladatok ellátásának szervezése, ellátása. A területi autonómiák és a megyei önkormányzati területi szövetségek között függőségi viszony nincs, egymás mellett, egymást kölcsönösen segítve látják el saját feladataikat. A megyei önkormányzati területi szövetségek tagjai csak a területi autonómiák képviselő-testületeinek tagjai lehetnek, polgármesterek nem. A fővárosban egyszintű területi autonómia működne, fővárosi közgyűlés elnevezéssel, elnöke a főpolgármester. A fővárosi kerületek választópolgárai az általános szabályok szerint a kerületek élére polgármestert választanak, akinek munkáját a polgármesteri hivatal mint elöljáróság és közszolgálati munkaszervezet segíti. A fővárosi területi autonómiára és a kerületi elöljáróságokra vonatkozó szabályokra külön, önálló törvény alkotandó. A területi autonómiát megtestesítő képviselő-testület mellett egyenlő értékű jogintézményként működnének a külön törvényben nevesített lakossági/választópolgári közösségi fórumok és más jogállami intézmények: helyi népszavazás, civil kezdeményezés. A helyi népszavazás nemcsak ügydöntő és döntésmegerősítő, de véleménynyilvánító is lehetne. Érvényességi és eredményességi küszöbe a jelenlegihez képest jóval enyhébb lenne: érvényes, amennyiben a település választópolgárainak 40 százaléka megjelent és eredményes, ha a megjelentek által leadott érvényes szavazatoknak több mint a fele egynemű választ tartalmaz. A lakosság és a település civil szervezeteinek jogait, a velük való kötelező együttműködés fórumait, formáit és eszközeit a külön törvény felhatalmazása alapján az adott önkormányzati képviselő-testület által alkotott önkormányzati rendelet részletezné a helyi sajátosságok figyelembevételével, melyet helyi népszavazás erősítene meg. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok törvényességi felügyelete A területi autonómiák (községek, városok képviselő-testületei és szervei) működése és tevékenysége felett a jogállami egység biztosítása végett a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok törvényességi felügyeletet látnának el. A jogsértő önkormányzati testületi döntés végrehajtását felfüggeszthetnék, melynek törvényessége tekintetében végső soron az állami igazságszolgáltatás bírósági szervezetei mondanák ki a végső szót. A jogsértő közigazgatási hivatali fellépésből eredő károkért az állam készfizető kezesként állna helyt. Az önkormányzati hivatal vezetője (titkára) által kivételesen gyakorolt államigazgatási hatósági jogkörben hozott döntéseinek fellebbezés alapján történő másodfokú elbíráló szerve a kistérségi jegyző lenne/lehetne. Az önkormányzati rendeleteket jogsértésre hivatkozás alapján a bíróságok vizsgálnák felül és döntenének sorsukról. Az alkotmányellenesen működő területi autonómiák, illetve megyei önkormányzati területi szövetségek feloszlatásáról az Országgyűlés döntene a kormány előterjesztése alapján. A területszervezési hatáskörök az Országgyűlés és a köztársasági elnök között kerülnének megosztásra, míg az önkormányzati rang elnyeréséről, illetve visszavonásáról való döntés joga az Országgyűlést illetné meg. A területi autonómiák önkormányzati testületei és a megyei önkormányzati területi szövetségek gazdálkodásának törvényességi és célszerűségi ellenőrzésében az elsőfokú eljárás a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokat illetné A polgármesternek a képviselő-testületen belül kitüntetett szerepe van, a képviselő-testület tagjaitól elkülönítve és közvetlenül választják, továbbá megbízatásának időpontja is eltér a képviselő-testületétől. Ezért nem logikus, hogy a képviselő-testület feloszlatásával a polgármester megbízatása is megszűnik, így a megszűnését is külön kell kezelni, vagyis a képviselő-testület önfeloszlatása nem érintheti a polgármester mandátumát. Az önkormányzatok a kötelező feladataikkal arányos bevételre jogosultak, ami származhat saját bevételből és állami forrásból. Ezek arányára vonatkozóan az Alkotmány nem ad eligazítást. Amikor az önkormányzat saját bevételei nem elegendőek az állami források pótlására, akkor a hiányzó forrást az államnak biztosítani kell és ezen állami kötelezettségre az Alkotmányban utalni szükséges. Indokolt az érdekszövetségek jogainak Alkotmányban való megfogalmazása. Az érdekszövetségek számára az önkormányzati alapjogok védelme érdekében megfelelő eszközöket kell biztosítani. MÖSZ meg, míg a másodfokú eljárást az Állami Számvevőszék látná el. A területi autonómiák önkormányzati képviselőtestületeit és a megyei önkormányzati területi szövetségek közgyűléseit egy esetleges bírósági szervezetmegújítást követően megillet(het)né a megfelelő bíróságok mellett felállítandó esküdtszékek tagjainak a együttműködve a civil szervezetekkel kiválasztásának és/vagy delegálásának joga. A polgármesterek érdekszövetsége, a megyei önkormányzati területi szövetségek képviseleti szervei, a különböző helyi közszolgáltatási tevékenységet biztosító szakmai szervezetek szövetségei (kamarái), valamint a munkavállalók érdekvédelmi és érdek-képviseleti szövetségei alkothatnák azt a társadalmi konzultációs fórumot, amelyet jelentős, a társadalom nagy részét érintő kérdések eldöntése előtt a választók felhatalmazásából az állami főhatalmat gyakorló és megjelenítő kormányzat nem hagyhatna figyelmen kívül. Az újonnan megalkotandó Alkotmány, amely a Nemzeti Együttműködés Rendszere elveinek figyelembevételével kerül (majd) megalkotásra minden bizonnyal nem nélkülözheti a területi (községi, városi) autonómiákról és a megyei önkormányzati területi szövetségekről szóló egyértelmű szabályokat. Fogarasi József egyetemi oktató (BCE KIK Alkotmányjogi Tanszék) október november ÖN KOR KÉP 11

14 KOR-KÉP Új korszak Vége annak, hogy Budapest a botrányok városa kezdődik Budapest tudja, hogy mit akar A miniszterelnök miután köszöntötte a közgyűlés tagjait, emlékeztette őket, arra, hogy a fővárostól mindig elvárják, hogy iránytű legyen. Budapest azonban az elmúlt húsz évben nem tudott irányt mutatni, talán azért, mert időnként még azt sem tudta pontosan, kicsoda is valójában. Világváros? Közép-Európa egyik központja? Valahogy mindig a legtermészetesebb válasz sikkadt el, tudniillik, hogy Budapest egész egyszerűen a magyar nemzet fővárosa. És mint ilyen, a Kárpát-medence természetes központja, hovatovább a magyarok büszkesége. Nemcsak abban zavarodott Októberben megalakult a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István (Fidesz KDNP) főpolgármester, négy helyettese, valamint a közgyűlés tagjai letették az esküt. Az alakuló ülésén a testület döntött a főpolgármesterre és a helyetteseire vonatkozó juttatásokról és a Veszprém megyei vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítéséről. Az eseményen részt vett és köszöntötte az újonnan megalakult közgyűlés tagjait Orbán Viktor miniszterelnök. össze azonban a főváros, hogy kicsoda, de abban is, hogy mit akar. Ma azonban úgy tűnik, Magyarország és Budapest is tudja mi az, amit igazán akar. Az ország ma azt várja a fővárostól és azt várja a főváros új vezetésétől, hogy álljon a változtatás élére, járjon élen a múlt hibáinak fölszámolásában, a felelősség kivizsgálásában, a felelősök számonkérésében, és járjon élen új, közérdekre és együttműködésre alapuló rendszer építésében. Az új városvezetéstől azt várja az ország, hogy mutassa meg: egyszer s mindenkorra vége annak, ami eddig volt. Vége annak, hogy Budapest a botrányok városa, ahol a legsúlyosabb visszaélések történnek. A züllésbe fordult hanyatlás korszakát le kell zárni, a felelősöket meg kell nevezni és el kell számoltatni. Ha következmények nélkül marad mindaz, ami itt az elmúlt években történt, a budapestiek méltán azt fogják gondolni, hogy ugyanaz megy tovább. Tehát önöknek, politikusoknak bizonyítaniuk kell itt, mint ahogy nekünk is bizonyítanunk kell hétről-hétre az Országházban. Orbán Viktor a feladatuk elvégzése során, bátorságra és határozottságra buzdította a városatyákat. A miniszterelnök gratulált a főpolgármesternek és a képviselőknek megválasztásukhoz, majd szavait a Hajrá Magyarország, hajrá Budapest! szlogennel zárta. A Fővárosi Közgyűlés összetétele: a Fidesz KDNP a főpolgármesterrel együtt 18, az MSZP 10, a Jobbik és az LMP 3-3 mandátummal rendelkezik. Steiner Pál, Gajda Péter és Szabados Ákos szocialista képviselők lemondtak mandátumukról, helyüket a testületben Móricz Eszter, Bihary Gábor és Szaniszló Sándor foglalta el. Ugyancsak lemondott képviselői helyéről az LMP-s Jávor Benedek és a jobbikos Staudt Gábor (mindketten pártjuk főpolgármester-jelöltjei voltak), utódaik mandátumát azonban még nem adták ki. A képviselők titkos szavazással megválasztották Budapest négy új főpolgármester-helyettesét. Az egyhangú szavazás eredményeképpen Bagdy Gábor a pénzügyekért, György István a városüzemeltetésért, Csomós Miklós az oktatásért és kultúráért, Pesti Imre pedig az egészségügyért és a szociális ágazatért felelős főpolgármester-helyettes lett, mind a négyen letették esküjüket. Megalakult a Fővárosi Közgyűlés Nyolc bizottságot hoztak létre. A 2010-es helyi önkormányzati választások eredményeképpen újjáalakult Fővárosi Közgyűlés saját szervezetét, így a bizottságainak számát, nevét, azok létszámát törvényi felhatalmazással, szabadon alakíthatta. Az új struktúra szerint a jövőben 8 bizottság, 7-7 fővel látja el feladatát, ez alapján a Fidesz KDNP 4, az MSZP 2, a Jobbik és az LMP 1-1 bizottsági elnöki szerephez jutott. A bizottságok: Egészségügyi és Szociális Bizottság (elnök: Szentes Tamás, Fidesz KDNP), Gazdasági Bizottság (Rogán Antal, Fidesz KDNP), a Jogi, Ügyrendi, Kisebbségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság (Kaltenbach Jenő, LMP), a Pénzügyi Bizottság (Németh Zoltán, Fidesz KDNP), Közbeszerzési Bizottság (Szabó György, Jobbik), Oktatási Bizottság (Pokorni Zoltán, Fidesz KDNP), a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (Andó Sándor, MSZP), valamint Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (Szaniszló Sándor, MSZP). Tanácsnokokat választottak. Ebben a ciklusban hat (4 kormánypárti és 2 szocialista) tanácsnoka lesz a fővárosnak. Wintermantel Zsolt (Fidesz KDNP) közlekedési, Németh Szilárd (Fidesz KDNP) kulturális és turisztikai, Zsolnay József (Fidesz KDNP) közbiztonsági, Ughy Attila (Fidesz KDNP) városképvédelmi és városfejlesztési, Molnár Gyula (MSZP) informatikai, Bánsághy Tamás (MSZP) agglomerációért felelős tanácsnok lett. 12 ÖN KOR KÉP október november

15 KOR-KÉP Rend, esély, szolidaritás Tarlós István miután megköszönte a választók bizalmát, valamint Orbán Viktor és a mögötte álló pártok támogatását, üdvözölte az új közgyűlés képviselőit, megnyugtatva az ellenzéket: Biztosítom az ellenzéket, hogy emberés politikusszámba vesszük őket Végre fogjuk hajtani a programunkat, amely immár egy éve ismert. Komolyan gondoljuk a rendet, az esélyt és a szolidaritást a Főpolgármesteri Hivatal munkája szakmai irányba tolódik el, saját értékrendünket meg kívánjuk jeleníteni, de az ellenzék álláspontjának figyelembevételével. Úgy fogalmazott: kell, hogy közös pontok legyenek, a városirányítás prag- matikus feladat, a politikai szempontok itt kevésbé érvényesülnek, mint a nagypolitikában. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a hivatali munka fontos számára, de csak a szakmai alapon működő hivatali munkát tudja támogatni. Nem állítja, hogy minden vezető a helyén marad, mert a fővárosi apparátus létszáma óriásira duzzadt. A Demszky Gábor korábbi főpolgármesterrel lefolytatott átadásátvétel körülményeire hivatkozva megjegyezte: a papírok tartalmát csak részben ismeri, de azt már látni lehet, hogy a főváros pénzügyi helyzete rendkívül aggasztó. A BKV belső és külső adóssága nyolcszázmilliárd forint körül van, ezért tartotta indokoltnak, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatát kérje. A jövőre nézve együttműködő, gyors és határozott munkavégzést, az ellenzéknek partnerséget ígért. Cél a valóság őszinte feltárása, a rend és a szolidaritás. Együttműködő, gyors munkát kért munkatársaitól, a sajtótól pedig hatékony közreműködést. Szakmai együttműködést ígértek a frakciók Németh Zoltán (Fidesz KDNP) a főpolgármesterhez hasonlóan az ellenzék megbecsülését ígérte, hangsúlyozva, hogy frakciója, az elődeinek korábbi rossz gyakorlatától eltérően, új stílust kíván meghonosítani a közgyűlésben. Horváth Csaba (MSZP) konstruktív ellenzékiséget ígért, mint mondta: a szocialista frakció Budapest fejlődéséért dolgozik majd az új önkormányzati ciklusban. Szabó György (Jobbik) frakciója nevében szakmai munkát ígért a Fővárosi Közgyűlésben. Személycserék. A Fővárosi Közgyűlés lecserélte a közszolgáltató vállalatok vezetőit. Közismert, hogy a közszolgáltató cégeknél mi történt az elmúlt években. Akik fájlalják a vezetői változásokat, azok a korábban történteket pártolják Éveken át tendenciózusan ugyanazok a bűncselekmények, vagy azzal határos tevékenységek zajlottak; ha egy cégnél ilyen folyamatok vannak, azért a cégvezetésnek felelősséget kell vállalnia indokolta a főpolgármester a személyi változásokat. A BKV-nál nem történt személyi változás, ott ugyanis a visszaélések nem Kocsis István vezérigazgatósága idején történtek. Ugyancsak nem történt személyi változás három közös tulajdonú vállalatnál, a Fővárosi Gázművek Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezetői helyükön maradtak. A főpolgármester jelezte: e három cég privatizációs szerződését a közeljövőben felülvizsgálják. Fővárosi Közgyűlés képviselői az alakuló ülésen Magasztos és nehéz feladat, amire vállalkoztunk. Akkor felelhetünk meg a választók bizalmának, ha döntéseinket a választók minél szélesebb bevonásával, tudtával hozzuk meg mondta Kaltenbach Jenő, a Fővárosi Közgyűlés korelnöke a testület alakuló ülésén október november ÖN KOR KÉP 13

16 KOR-KÉP KORSZAKKÉP BUDAPEST a bűnös város Korábban már említettük, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén botrányok városának nevezte a fővárost, amikor arra hívta fel a városatyák figyelmét, hogy a züllésbe fordult hanyatlás korszakát le kell zárni, a felelősöket meg kell nevezni, és el kell számoltatni. Ha következmények nélkül marad mindaz, ami itt az elmúlt években történt, a budapestiek méltán azt fogják gondolni, hogy ugyanaz megy tovább. figyelmeztetett a miniszterelnök. Semmi kétség, Orbán Viktor a fővárosi szocialista liberális koalíció elmúlt húsz évét a hanyatlás korszakának tartja, ha nem is nevezte meg a felelősöket, mindenki tudja, hogy a korábban korrupciós ügyekbe keveredett volt fővárosi vezetők, politikusok felelősségre vonását szorgalmazza. Az elmúlt húsz évben mindegyik kormányunknál tudtunk felsorolni olyan politikusokat, akiket korrupcióval vádoltak, voltak olyanok, akikre csak a gyanú árnyéka vetült, bár ettől a mai napig nem tudtak szabadulni; vannak olyanok, akiknél a vádemelés is megtörtént, de a legtöbbjüknél a botrányok után a felelősségre vonások elmaradtak, vagy enyhe fenyítéssé szelídültek. Tehát, Budapest a bűnös város a felduzzasztott hivatali apparátusoktól, a korrupciós ügyektől, közbotrányoktól hangos, de legyünk tárgyilagosak, ez nemcsak húsz-harminc éve van így! így volt ez már száznegyven évvel ezelőtt is. Ha megnézzük a korabeli lapokat, azt látjuk, nem is olyan egyszerű ez a probléma. A múltbeli példák sora igazolja, hogy hagyománya van a túlzott bürokráciának, a politikusbűnözésnek, a prostitúciónak, sőt! Már akkor sem volt könnyű a fővárosban szerződést bontani Tanulság? Igazuk lehetett mindazoknak, akik már száznegyven évvel ezelőtt is úgy gondolták, hogy a korrupciós ügyek felszámolásában eredményt csak úgy lehet igazolni, ha az ilyenfajta bűncselekmények visszaszorítására tett erőfeszítések a mindenkori kormányok részéről nem csak egy irányban hatnak. Vagyis, ha a bűnösök megnevezése és felelősségre vonásuk lehetősége nem kizárólag a választók által ellenzéki szerepbe taszított pártokra jelentenének veszélyt, hanem mindazokra, akik a közszféra közelébe kerülve, helyzetüket kihasználják, jogtalan előnyökhöz jutnak, függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki körben mozognak. Állításunk igazolására szolgáljon néhány 1800-as évekből származó példa Azok az 1870-es évek A politikusok korrupciós ügyeitől az 1870-es években hangos volt a sajtó. Híres publicisták és politikusok egyformán ostorozták a magán- és a közerkölcsöt. A közerkölcs bírálóinak csak egy része tartotta szem előtt az általános erkölcsi elvek zsinórmértékét. Jórészt a politikai szempontokat tekintették irányadónak, és mindig a politikai ellenfelet ültették a vádlottak padjára. De minthogy kölcsönösen vádaskodtak, szinte mindenkire árnyék esett. Kaas Ivor (Budapesti Hírlap) sokallta a hivatalnokok számát. Egyik cikkében arról ír, hogy: annyian vannak, hogy hivatali óráikat a napi események megbeszélésével, vagy ami még veszedelmesebb: javaslatok, körrendeletek tervezésével töltik ki De olyan délelőtt még nincs itt, délután már nincs itt néven ismeretes urak is vannak, akiket nem lehet soha a hivatalban találni. Ezek azzal nyugtatják meg a lelkiismeretüket, hogy ennyi is elég, ennyi fizetésért! Kaas egyébként nem csak a hivatalnokokról mondott negatív véleményt, az egész ország közéletét riasztónak találta. Ebben az időben azzal ma gya rázták a gazdagodási vágyat, a korrupciót, a közerkölcs lazaságát, hogy a magyar uralkodó osztálynak az elnyomás idején eltompult az erkölcsi érzéke. A bűnhullám egyre több áldozatot szedett a magas rangú hivatalnokok, igazgatók, képviselők között. Államtitkár, táblabíró, miniszteri tanácsos keveredett piszkos ügyekbe, de voltak olyanok, akiknek az ügyét elkenték. Váltóhamisítás Az 1870-es években a váltóhamisítás vált a leggyakoribb intellektuális bűncselekménnyé. Évente váltóhamisító került a bíróság elé, az újságok a nagyvadakra figyeltek. Ilyen volt például Andrássy miniszterelnök volt titkárának, Reviczky Sándor miniszterelnökségi miniszteri tanácsosnak az esete. Ő egy 18 ezer forint értékű váltóra hamisította báró Gerliczy Félix nevét. A leleplezés elől Torinóba szökött, de elfogták. Hat évre ítélték. Szalay Zsigmond királyi táblai ülnök szintén váltót hamisított, és szintén megszökött, de ő csak Sopronig jutott Vaskorona-rend készpénzért A váltóhamisítás eltörpült ahhoz a botrányhoz képest, ami között borzolta a fővárosban a kedélyeket. Ugyanis iszonyú botrány tört ki, amikor Bécsben bíróság elé került egy helyi újság szerkesztője és egyik munkatársa azzal a váddal, hogy kitüntetéshez juttatnak bárkit, aki hajlandónak mutatkozott ezért anyagi áldozatot hozni. A főtárgyaláson azonban kiderült, hogy nem az igazi bűnösök ülnek a vádlottak padján: a valódi bűnös, Várady Gábor volt honvédtiszt, a magyar képviselőház első alelnöke és még valaki, akit az ügyész akkor még meg sem merte nevezni. Később kiderült, hogy gróf Zichy-Ferraris Viktor belügyi államtitkárról van szó. Óriá- 14 ÖN KOR KÉP október november

17 KOR-KÉP KORSZAKKÉP si volt a megdöbbenés. Mindketten Tisza Kálmán belső köréhez tartoztak. Várady elismerte, hogy 16 ezer márkát vett át Adolf Richtertől a Vaskoronarend megszerzéséért. Asbóth János, a Magyarország című lapban indított támadást a belügyi államtitkár ellen. Végül is Zichy-Ferraris kénytelen volt lemondani, sőt a Nemzeti Casinóból is kizárták. Ekkor párbajra hívta gróf Károlyi Istvánt, aki a Casinóból való kizárását kezdeményezte. Károlyi először nem akart párbajozni, de Zichy- Ferraris addig erősködött, míg párbaj lett a vége. Tíz lépésről egyszerre lőttek egymásra, Zichy-Ferraris Viktor halálos lövést kapott, Károlyit a királyi tábla hatheti államfogságra ítélte a halálos párbajért. Várady kisebb büntetéssel megúszta, mondván a károsultak visszakapták a pénzüket. Nemcsak a korrupció, de a prostitúció is rongálta a közerkölcsöt Idézzünk azokból a levelekből, amelyekben házbirtokosok fordultak a rendőrséghez A fővárosi rendőrség figyelmébe ajánlva. A legnagyobb sajnálattal vesszük észre, hogy alig van az iparnak olyan ága, mely a legutóbbi idő óta a fővárosban olyan lendületet vett volna, mint a prostitúció. Naponként keletkeznek a főváros legnépesebb utcáiban csemegeáruda, dohánytőzsde vagy cukrászda cég alatt ily, a közerkölcsösséget megmételyező üzletek; itt van a többi közt elsősorban a Bálvány utca, mely már úgyszólván hemzseg ily nemű csemegésektől A főkapitány úr figyelmébe. A nagy utcai kravallok idejéből talán emlékezni fog a főkapitány úr, hogy van a fővárosnak egy Síp nevű utzája. Mindjárt a Kerepesi út elején, balra vágódik befelé az Erzsébetvárosba. Régen itt szorították meg a Kerepesi úti zavargókat, most innen szorítják ki a tisztességes embereket. Ma holnap híressé válik, hogy nincs egyéb lakója, mint azok a hölgyek, kik a főkapitány úr felügyelete alá tartoznak. Vajjon a főkapitány úr tudomásával történik az, hogy közegei nyugodtan szemlélik egy ilyen élénk közlekedési vonalnak a prostituáltak általi megszállását, nem kutatjuk; de a köztisztesség nevében követeljük a Síp utczában uralkodó botrányos állapotok megszüntetését. De mentől előbb, mert ha ez állapotok meg nem változnak, a Síp utczából elköltözik valamenynyi tisztességes család, s nem marad más, mint a szabad személyek vásárja és a most épült népiskola. Megjegyezzük, hogy a bordélyházak létesítése már a panaszok idején szabályozva volt. A bordélyházak rendjéről Budapest főváros 1885-ben nagyon részletes szabályrendeletet alkotott. Mely szerint egy bordélyházban tizenötnél több és ötnél kevesebb nem tartható; a kéjnőtelepek csak félreeső utcákban lehetnek, s a városrészekben akképp helyezendők el, hogy a fővárosnak egy része se legyen kéjnőkkel túlhalmozva De nemcsak a politikus bűnözéssel vagy a prostitúcióval foglalkozott annyit a napi sajtó. A városüzemeltetést érintő kérdésekről is lehetett olvasni, ugyanis már 124 évvel ezelőtt sem volt könnyű dolga a főváros vezetésének, amikor a közszolgáltatóval akart szerződést bontani. Ilyen volt a közvilágítás esete Előbb volt villamosvasút, mint villanyvilágítás Budapesten a villanyvilágítást ban a Ganz utcában próbálta ki a Ganzgyár, majd egy évvel később a városligeti korcsolyapályán, és 1885-ben egy országos kiállítás 10 pavilonjában alkalmazták. A gyár képviselői a sikeres kísérletek után 1886-ban ajánlatot tettek a fővárosnak arra, hogy néhány főútvonalon elkészítik a villanyvilágítást. Még ebben az évben Zipernovszky Károly, a gyár igazgatója a Mérnök- és Építészegylet tagjainak előadást tartott a nagy távolságban eszközlendő villanyvilágításról, hivatkozott az országos kiállításon bevált Zipernovszky Déry-féle transzformátorokra, melyek iránt külföldről akkor már nagy volt az érdeklődés. Minden törekvés, hiábavaló volt. Budapesten a villanyvilágításra csak hét évvel később kerülhetett sor. Ugyanis az Általános Osztrák Gáztársulatnak szerződéses alapon kizárólagos joga volt a közvilágítás ellátására, erről csak 1891-ben volt hajlandó lemondani. Mire a villanytelepek felépültek 1893-at írtak, ekkor már Budapesten a Baross és a Podmaniczky utcában javában járt a villamosvasút (1887), sőt a Millennium évében a földalatti is elkészült. Hát ennyi a múltból. Ma Budapesten Rend, esély és szolidaritás várható. Ezek a tárgykörök határozzák meg Tarlós István főpolgármester programjának lényegét. A címből következtetve a program alkalmas lehet, akár a jövőbeni korrupció visszaszorítására is. Sok sikert hozzá! Csonka Gizella Forrás: Tarr Béla Délibábok országa OLVASSA ÖN IS! október november ÖN KOR KÉP 15

18 Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusokon keresztül Izland, Lichteinstein és Norvégia támogatásával Csapatépítés és alapismeretek A TÖOSZ és norvég testvérszervezete, a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) együttműködéséből megszületett a Képviselők Képzése elnevezésű program, amelyet a Polgármester Akadémiához hasonlóan az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatnak. Az önkormányzati választásokat követően a képzésre várjuk azon önkormányzatok jelentkezését, amelyek beneveznék helyi önkormányzatuk képviselő-testületét a tréningre. A jogszabályi változások miatt sok kisebb lélekszámú településen mindössze kétfős testületet választanak, számukra értelmetlen lenne különkülön tréninget tartani. Ezért ezek az önkormányzatok más települések testületeivel közösen vehetnek részt a programban. Az ésszerűség okán a program alapelve, hogy a tréner utazik a testületekhez, illetve arra a helyszínre, amit a testület választ magának. A minimum létszám 12 fő, a maximum 20 fő. A tréningre bármilyen összetételben jelentkezhet egy vagy több önkormányzat a következő lehetőségekből választva: egyedül, külső bizottsági tagokkal, szakértőkkel együtt, garantálva a minimális résztvevői létszámot (12 fő); a mikrotérség vagy bármely más település(ek) képviselőivel együtt; a hivatal vezetésével vagy a nélkül. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok támogatásának köszönhetően a képzési programban való részvételért az önkormányzatoknak csak a tréner megbízási díját és ellátását kell fizetni, és gondoskodni a megfelelő helyszínről. Az előbbiért így a jelentkezéskor a TÖOSZ számlájára 300 ezer a TÖOSZ-tag önkormányzatoknak 200 ezer forintot kell átutalnia a résztvevő önkormányzatnak. Helyszín tekintetében több opciót kínálunk: előnyös, ha a településen zajlik a tréning, hiszen költségeket lehet megtakarítani (szállás, étkezés). Ezzel a megoldással azonban nehezebben biztosítható, hogy minden résztvevő folyamatosan jelen legyen, pedig ez mindenképpen fontos a tréning hasznosulása szempontjából. Ezért a TÖOSZ megszervezi és lebonyolítja a tréninget külső helyszínen is, ha ennek költségeit a megrendelő önkormányzat vagy önkormányzatok vállalják. Igyekeztünk olyan szállásokat találni, amelyek az önkormányzatok számára elérhető áron, megfelelő körülményeket biztosítanak programunk résztvevőinek. A külső helyszín azért is előnyösebb, mert a garantált részvétel mellett emberileg is jobban megismerik egymást a résztvevők akik (remélhetőleg) minimum négy évig együtt dolgoznak majd, ha együtt töltenek két-három napot. A Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS) folyamatos támogatásával alakította ki a program Irányító Bizottsága a tréning tartalmát. A magyar viszonyokra is figyelembe véve került kialakításra a tréning folyamata, valamint az alapvető háttérinformációkat tartalmazó füzetek tartalma. A pártpolitikától mentes képviselőképzés nyitott bárki és bármely szervezet számára, aki vagy amely a helyi demokrácia és az önkormányzatok szakmai felkészültségét szeretné támogatni. Az interaktív tréningen a képviselőknek módjuk lesz az alapvető információk megszerzésére, a pozíciójukból eredő kötelezettségeik és jogaik, kompetenciáik tudatos elsajátítására és fejlesztésére is. A képzés célja, hogy a választott képviselők hozzáállásának és gondolkodásmódjának formálása által fejlődjék a helyi demokrácia, a települési közösség és az állampolgárok számára nyújtott közszolgáltatások színvonala. A képviselők megerősítése a cél: önmagukban, a közösségbe és az önkormányzatiságba vetett hitükben, az egymás iránti tiszteletben és az együttműködési készségükben. A program egyrészt alapvető ismereteket (jogrendszer, a képviselők illeszkedése, szerepe és felelőssége, lehetőségeik) ad az újonnan és az újra megválasztott önkormányzati képviselők számára, másrészt a helyi közösségfejlesztést és a helyi demokráciát, a fejlődési folyamatot támogatja azáltal, hogy a jó kormányzás példáit terjeszti. A képzés módszere, időtartama: a választásokat követő négy hónapon belül két intenzív nap. A jelentkező önkormányzatnak lehetőséget biztosítunk, hogy a kezdő kétnapos tréningen túl (további díj megfizetése ellenében) évente egyszer egynapos frissítő tréningen is részt vegyen. A képzés részeként minden témához ingyenesen jegyzetet biztosítunk, öszszesen hét jegyzet készült. Közülük három jelent meg nyomtatott formában, a TÖOSZ honlapján azonban mind a hét folyamatosan elérhető lesz. A nyomtatott füzetekből minden tréningrésztvevő ingyenesen kap egy-egy példányt. A képzéshez kapcsolódóan a következő témájú jegyzetek készültek el: A helyi önkormányzatok szervezete és működése, Demokrácia az önkormányzatokban, Önkormányzati gazdálkodás, Önkormányzati tervezés, Az önkormányzati vezetés főbb dilemmái, A helyi közszolgáltatások szervezése, Társadalmi párbeszéd. Ehhez kapcsolódnak a tréninget alkotó modulok, amelyek egy-egy témát dolgoznak fel. Mivel minden település számára testre szabott tréninget szeretnénk nyújtani, ezért a képzést megelőzően a tréner egyeztet a település vezetőivel, hogy melyek az adott település számára prioritásként kezelendő témák és ügyek. Fontos hangsúlyozni, hogy nem konkrét helyi ügyeket fognak feldolgozni a tréning alatt, hiszen a program célja, hogy az önkormányzaton belül mindenki megismerje a maga szerepét és kötelességét, valamint a képviselőtársait. Várjuk jelentkezésüket! További információkért forduljon bizalommal a program felelőséhez, Sabján Katalin TÖOSZ-titkárhoz sabjan@toosz.hu Telefon: (1) ÖN KOR KÉP október november

19 Esélyegyenlőségi október november Esélyek és lehetőségek MELLÉKLET MEGSZŰNIK az önkormányzati közcélú foglalkoztatás A kormány október végén benyújtotta az Országgyűlésnek a évi költségvetési törvényjavaslatot, amellyel kapcsolatban lapzártánkig még nem ismert az országos önkormányzati érdekszövetségek véleménye, ezért erről csak a decemberi számunkban tudunk tudósítani. Az alábbiakban a törvényjavaslatból a foglakoztatással, a családtámogatással és a szociálpolitikával kapcsolatban lévő elemeket emeltük ki azzal a szándékkal, hogy tájékoztassuk olvasóinkat azokról a tervezett változásokról, amelyek esélyegyenlőségi szempontból is fontosak. November 8-án a parlament gazdasági bizottsága a javaslatot megtárgyalta, és kormánypárti többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta. Nemzeti Közfoglalkoztatási Program A évi költségvetési törvényjavaslat szerint a közfoglalkoztatás eddigi bonyolult és egyes elemeiben pazarló rendszerét megalapozottabb, az értékteremtő munkát elismerő, egyszerűbben áttekinthető és finanszírozható Nemzeti Közfoglalkoztatási Program váltja fel. Ennek keretében megszűnik az önkormányzati közcélú foglalkoztatás, a munkaügyi központok által szervezett közhasznú foglalkoztatás és megszűnik a hagyományos központi önkormányzati közmunkaprog- ram. E helyett helyben, a munkaügyi központok döntenek az önkormányzatok közfoglalkoztatási programjairól. Új elem, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat is bevonják a leghátrányosabb munkanélküliek közfoglalkoztatásába. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy az állam egységes rendszerben, azonos forrásból, azonos értékeken, prioritásokon alapuló szabályozás mentén nyújt pályázatos támogatást a (közfoglalkoztatással érintett) többlet munkahelyek létrehozására. A közfoglalkoztatás közmunka révén valósul meg. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programokban a képzésre uniós forrásokat is felhasználnak. A cél, hogy a közmunka az értékteremtés mellett az elsődleges munkaerőpiacra vezető szakképzéshez is utat nyisson. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program egyik lényegi eleme, hogy nem jár automatikusan a közfoglalkoztatási támogatás. A támogatásokat csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a támogatott képes alátámasztani, hogy a foglalkoztatás értékteremtő, költségigénye megalapozott, garantálja, hogy bővül a munkahelyek száma és mindezt ellenőrizhető, elszámoltatható módon valósítja meg. Az elvárások teljesítése érdekében a munkanélküliek kizárólag a munkaerő-piaci szervezet közvetítésével kerülhetnek a közfoglalkoztatási rendszerbe. Családpolitika A családtámogatási rendszer 2011-től kibővül, szélesebb körben vehető igénybe a családi kedvezmény, és megváltozik annak jellege is: adókedvezmény helyett adóalapkedvezmény formájában lehet érvényesíteni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása szerint a házastársak együtt, vagy közülük a kereső az egy- és kétgyermekesek esetén havonta és gyermekenként forinttal csökkentheti összevont adóalapját, ami azt jelenti, hogy havonta és gyermekenként forinttal csökken a fizetendő adó mértéke. A legalább három gyermeket nevelőknél az adóalap havonta és gyermekenként forinttal csökkenthető, ami gyermekenként és havonta forint adócsökkentést jelent. A családi kedvezményt a családi pótlékra jogosult, a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély érvényesítheti. (Forrás: Részlet a kormány évi költségvetési törvényjavaslatából.) A közfoglalkoztatás visszautasítása a törvény erejénél fogva automatikusan kizár a további ellátásból. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében megvalósuló foglalkoztatás mellett a valóban munkaképes, de munkával nem rendelkezők bérpótló járandóságot kapnak. Az ellátásra való jogosultságot az önkormányzat állapítja meg és a juttatást folyósítja. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program megvalósítására a Munkaerő-piaci Alapban rendelkezésre álló forrás 2011-ben 64 milliárd forint, az önkormányzatoknál a bérpótló járandóságra mintegy 48 milliárd forint forrás jut. ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet október november ÖN KOR KÉP 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Nyugdíjrendszer átalakítása, biztonságossá tétele A kormány indoklása szerint azzal a szándékkal alakítja át lényegesen a magánnyugdíj-pénztári rendszert, hogy a nyugdíjrendszer átláthatóbbá és biztonságosabbá váljék. Az Országgyűlés által elfogadott törvény értelmében a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetéseket november 1-jétől 14 hónapra felfüggesztik, a járulékfizetés a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történik. Ugyanekkor megszűnik a pályakezdők kötelező pénztári tagsága és a pénztártagoknak lehetőségük nyílik arra, hogy visszalépjenek az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A deviza alapú lakáshitellel rendelkezők megsegítése Magyarországon az elhibázott, általában deviza alapú lakáshitelezési gyakorlat jelentős bajba sodorta, védtelenné tette nem csupán a magyar gazdaságot, de emberek, családok tömegét is végén nyújtották be az Országgyűléshez azt a törvényjavaslatot, amelynek célja a nehéz helyzetbe került hitelt felvevők megsegítése. A javaslat elfogadásával meghatározott esetekben díjmentessé válik a futamidő meghosszabbítása és az előtörlesztés. Egyértelművé válik a deviza alapú hiteleknél a törlesztő részletek forintra történő átszámításának módja, és tovább szigorodik a bankok egyoldalú szerződésmódosításának lehetősége. A már felmondott szerződések adósainak súlyos terhet jelent a hiteltartozást növelő késedelmi kamat és az egyéb díjtételek. A törvénytervezet ennek korlátozása érdekében előírja, hogy a felmondást követő 90. naptól a nem teljesítéshez kapcsolódóan semmilyen költség nem számítható fel. Szintén a lakáscélú hitelfelvevők helyzetének javítását célozza az eszközkezelő projekt, amellyel a kormány azt kívánja elérni, hogy a késedelembe esett ingatlanfedezetű hitelek minél tovább banki portfolióban maradjanak. Emellett állami beavatkozást javasol azon esetekre, ahol a rászoruló hitelfelvevőket egyetlen lakóingatlanuk elvesztése fenyegetné. Megelőzni a hajléktalanná válást A családok helyzetének segítését szolgálta a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása, amelyről a parlament 2010 augusztusában döntött a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása kapcsán. A módosítás alapján a kilakoltatási tilalom a következő fűtési szezon végéig, azaz árpilis 15-ig tart. Azokra a természetes személyekre vonatkozik, akiknek a kilakoltatás miatt lakóingatlanukat el kellene hagyniuk, ugyanakkor a lakásban való ideiglenes bennmaradásuk nem sérti mások lakhatáshoz való ugyanilyen jogát. A lakosság jelentős adósságokat halmozott fel hitelek formájában, s a pénzügyi-gazdasági válság következtében egyéb tartozásaik is megnőttek. A tartozásokat az adósok jelentős része nem tudja megfizetni, ezért ingatlanjaikat kell értékesíteniük. A törvénymódosítás célja az volt, hogy a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett adósok, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenesen haladékot kapjanak a kiköltözésre. A moratórium időszaka alatt meg kell teremteni azokat az adósságkezelési intézményeket, amelyek új életkezdésükhöz segítséget adnak az adósoknak, s hosszabb távon egyaránt szolgálják a követelések érvényesítését és a hajléktalanná válás megelőzését is. Csy-kó 18 ÖN KOR KÉP október november ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK melléklet