E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007.NOVEMBER 22-I ÜLÉSÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007.NOVEMBER 22-I ÜLÉSÉRE"

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2007.NOVEMBER 22-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1651/2007. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya megye környezeti állapota (környezet) ELŐTERJESZTŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Máté János, vezető főtanácsos dr. Tótsimon Péter, területfejlesztési tanácsadó Fejlesztési és Közgazdasági Főosztály MEGTÁRGYALTA: Területfejlesztési, Idegenforgalmi és Informatikai Bizottság Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság Művelődési, Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2007.november 06. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2007.november 06. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

2 2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptemberében tekintette át a megye környezet- és természetvédelmi helyzetét, valamint a települési szilárd hulladékok elhelyezésének problémakörét. Az ekkor készült helyzetértékelés alapján határozott a megyei környezetvédelmi program kidolgozásának szükségességéről. A Közgyűlés 233/1997. (IX.29.) Kgy. határozatával fogadta el a megye környezetvédelmi programját, ezen belül hulladékgazdálkodási alprogramját. A programban foglaltak megvalósítását azóta több mint negyven közgyűlési előterjesztés és határozat segítette. A program teljesítésének komplex áttekintésére szeptember 18-ai ülésen került sor. A környezetvédelmi célú beavatkozások döntően a területfejlesztésnél meghatározott és a Kormányzat által támogatott programokhoz kapcsolódtak. Az épített és természeti környezet megóvását, kedvező alakítását a területfejlesztési és a települések minőségi jegyeit erősítő pályázatok, környezetszépítő versenyek elismerésére, továbbá az illegális hulladéklerakók felszámolására nyújtott pénzügyi támogatások is előmozdították. Az elmúlt négy esztendőben átfogó, a megye környezeti állapotát bemutató anyag nem készült. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egy átfogó munkaanyagot készített az illetékességi területének (Baranya és Somogy megye) környezeti állapotára vonatkozóan. Ezt a munkaanyagot bocsátották rendelkezésünkre, melynek rövidített változatát mellékletként csatoljuk. A munkaanyag kitér mindazokra a neuralgikus pontokra, amelyek a megye környezeti helyzetét károsan befolyásolják (Garé, Hidas,stb.). Ezekkel a kérdésekkel a Megyei Önkormányzat folyamatosan foglalkozott az elmúlt években, és lehetőségeihez mérten a szükséges lépéseket megtette. Garé ügyében felterjesztési jogunkkal éltünk a Kormányhoz és figyelemmel kísértük a helyzet alakulását. A Tubesre tervezett katonai radarállomást mint lehetséges veszélyforrást kell megemlítenünk, mely jelentős mértékben megosztja a megye közvéleményét a létesítés szükségességét és helyét illetően. A létesítés szükségességét a Kormányzat azzal indokolja, hogy a NATO-hoz való csatlakozáskor vállaltuk a megépítését, másrészt nemzetbiztonsági célokat szolgál. A lokátorállomás elhelyezését megalapozó hatástanulmányok környezetvédelmi, geofizikai és ökológiai szakemberek bevonásával készültek. A radar ellenzői számos érvet sorolnak fel egyrészt a szükségességét, másrészt a helyét illetően, amit szakértői véleményekkel is alátámasztanak. Az ellenzők többek között a kulturális fővárosi szereppel összeegyeztethetetlennek tartják a radar helyének kiválasztását, továbbá azzal indokolják a telepítés elutasítását, hogy nem ismertek a hosszú távú élettani hatások, melyek kiemelt fontosságúak egy nagyváros közeli elhelyezés miatt. Kérem az előterjesztés megvitatását.

3 3 III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja a Baranya megye környezeti állapota megnevezéssel megtartott KÖZMEGHALLGATÁS munkaanyagában foglaltakat az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Felkéri a Közgyűlés elnökét, hogy tekintettel az Önkormányzat feladat- és hatáskörére a környezet- és természetvédelemben érintett és érdekelt szervezetekkel közösen működjön együtt Baranya megye környezet- és természetvédelme érdekében. Határidő: Folyamatos (Tájékoztató november 30.) Felelős: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke Pécs, november 6. dr. Hargitai János

4 1 I. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A terület környezeti állapotának minőségi jellemzői az egyes környezeti elemek vizsgálata során eltérő képet mutatnak. Ennek oka - a környezet állapotának milyenségét a természeti adottságok mellett - a gazdasági környezet, az emberi környezet-terhelő tevékenység minősége és intenzitása az adott térségben. A gazdasági tevékenységek során jelentkező kibocsátások (légszennyezők, szennyvizek, hulladékok, zaj), a felszínformáló tevékenységek (bányászat, új beruházások), mind-mind hozzájárulnak a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) és ennek következtében a természetes környezet mennyiségi és minőségi viszonyainak kedvezőtlen alakulásához. A terület gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. Az átlagéletkor, a halandóság és kimutathatóan a környezet szennyezésével összefüggő több vezető halálok tekintetében a régió helyzete az európai össze-hasonlításban kedvezőtlen mutatókkal rendelkező Magyarországon belül sem mondható jónak. A környezeti állapot javítása tehát minden embernek alapvető érdeke II. KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA 1. LEVEGŐMINŐSÉG A terület a légszennyezés tekintetében a környezeti ártalmak által kevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik. Az ipari tevékenységek következében jelentkező szennyezőanyag kibocsátások csökkenése figyelhető meg. Ez egyrészt a gazdasági visszaesésnek, az ipari üzemek bezárásának, másrészt az üzemelő létesítményekre rákényszerített technológiai fejlesztéseknek köszönhetők. Ettől jelentősen eltér a megnövekedett gépjármű forgalom miatti, a közlekedésből adódó károsanyag (nitrogén-oxid) kibocsátás. A határérték-túllépések mértéke szennyezőanyagonként eltérő az egyes településeken.

5 2 A levegőtisztaság-védelem hatósági feladatai megosztottak. A levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos feladatokat a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) kormányrendelet határozza meg. A levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat megosztva az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek és települési jegyzők látják el. A települési jegyzők hatáskörébe tartoznak a 140 kwth termikus névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelőberendezések és egyéb füstgáz kibocsátó források, valamint háztartási tevékenységhez tartozó, az 500 kwth termikus névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb füstgáz kibocsátó források, és az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények nem gazdasági tevékenység keretében végzett, 500 kwth termikus névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb füstgáz kibocsátó források. Minden, a jegyző hatáskörébe nem tartozó légszennyező forrásokkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása (létesítés, üzemeltetés engedélyezése) a felügyelőség feladata. Szennyezőanyag kibocsátás Az egyes szennyező komponenseket tekintve a kén-dioxid kibocsátás főként a szénalapú fűtési technológiák alkalmazásából származik, így elsősorban a fűtési félév időszakában jelentkezik. A kén-dioxid kibocsátás a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban mára jelentősen visszaesett köszönhetően annak, hogy a városokban gyakorlatilag teljesnek tekinthető a gázellátás. A nagy teljesítményű fűtési rendszerek elterjedésével viszont a nagyobb városokban emelkedett a szén-monoxid kibocsátás. Az ülepedő por kibocsátás főként az ipari technológiák (elsősorban feldolgozó üzemek) emisszióiból, az intenzív földművelés következményeként és az elavult fűtési rendszerek alkalmazásából származik. Viszonylag magas értékben (8-11 g/m2) a nyári félévben Dél-Baranyában észlelhető. A nitrogén-oxidok kibocsátása elsősorban közlekedési eredetű.a megyében kiemelkedően magas mért érték jelentkezik Pécsen (34-50 μg/m3). Év Szennyezőanyagok (t/év) Somogy megye Baranya megye SO 2 NO x Por SO 2 NO x Por , , , Szennyezőanyag kibocsátások

6 3 A kén-dioxid emisszió csökkenésében meghatározó szerepe volt a Pécsi Hőerőmű évben elvégezett rekonstrukciójának. A szén alapú tüzelést a földgáz és biomassza alapú tüzelés váltotta fel. Nitrogén-oxidok kibocsátása A tendenciát a Pécsi Erőmű éves emisszióinak változásai határozzák meg. Az erőmű rekonstrukciója a nitrogén-oxidok emisszióban is kedvező változást eredményezett. E mellett jelentős emisszió csökkentést ért el a Beremendi cementgyár leválasztó berendezés beépítésével. A nyilvántartott tüzelőberendezések túlnyomó többsége földgáztüzelésű. A tüzeléstechnikában köztudott, hogy a berendezés szén-monoxid emissziója a légfelesleg tényező függvénye. Az új jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy az I. fokú hatóság előírja a pontforrás emissziójának méréssel történő ellenőrzését. A por emisszió csökkenésében szintén jelentős szerepe volt a Beremendi cementgyár elektrofiltereinek hatásfok javító rekonstrukciója, valamint a Pécsi Hőerőmű technológia váltásának. Légszennyezettségi állapot Baranya és Somogy megye területén 13 településen NO 2, 12 településen SO 2 valamint 18 településen ülepedő por manuális mérőhelyen végeznek méréseket. Automata mérőállomás 7 db működik az illetékességi területünkön. A mérési eredményeket az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) referencia központjába (OLM) továbbítjuk és a mért eredményeket feldolgozva, minősítik a területek levegőminőségét. A mérési eredmények alapján a légszennyezettségi indexeket a következő táblázatokban mutatjuk be az egyes településeken: évben a manuális mérő helyeken mért értékek minősítését az alábbi táblázat tartalmazza:

7 4 Megye Légszennyezettségi index Település NO2 SO2 Ülepedő por összesített index Baranya megye: Jó Kiváló Megfelelő Megfelelő Beremend Kiváló Kiváló Megfelelő Megfelelő Egyházasharaszti - - Jó Jó Kistapolca - - Jó Jó Komló Kiváló Kiváló Jó Jó Matty - - Megfelelő Megfelelő Mohács Jó Kiváló Jó Jó Nagyharsány Kiváló Kiváló Jó Jó Pécs Jó Kiváló Jó Jó Pellérd Kiváló Kiváló Jó Jó Sásd - - Jó Jó Siklós Jó - Jó Jó Szászvár Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Szentlőrinc Kiváló Kiváló Jó Jó Szigetvár Jó Kiváló Jó Jó Vásárosdombó - - Jó Jó Települések légszennyezettségi minősítése a manuális mérőhelyek szerint. Baranya megye területe nitrogén-dioxid szennyezőanyag esetében (NO 2 ) jó, SO 2 esetében kiváló, valamint az ülepedő por esetében megfelelő minősítést kapott.

8 5 A vizsgált komponens megnevezése Mérőállomás neve SO2 NO2 NOx PM10/TSPM* Benzol CO O 3 Összesített index Majláthpuszta Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Kiváló Pécs, Boszorkány Kiváló Kiváló Kiváló Jó Jó u. Pécs, Buzsáki u. Kiváló Kiváló Jó Kiváló Jó Pécs, Légszeszgyár Kiváló Megfelelő Megfelelő Megfelelő - Kiváló - Megfelelő u. Pécs, Nevelési Kiváló - - Jó - Kiváló Jó Jó Központ Pécs, Kiváló Kiváló Megfelelő Szennyezett Megfelelő Kiváló Kiváló Szabadság út (1) Szennyezett Települések légszennyezettségi minősítése az automata mérőhelyek adatai alapján.

9 6 A Majláth-pusztán lévő monitoring állomás regionális háttérszennyezettség mérőhelynek minősül, míg a többi állomás Pécs város belterületén működik. A monitoring állomásokra vonatkozó összesített index alapján a Pécs Szabadság úti állomás mért szennyezettségi adatai szerint a térség levegőminősége szennyezettnek tekinthető. Ennek oka a városközponton átmenő jelentős forgalmú 6- os számú főközlekedési út emissziója. A komlón működő monitoring állomás által évben mért szennyezettségi értékei nem értékelhetők, mivel az adatkiesések mértéke a megengedett 10 %-nál jelentősen nagyobb volt. Az elmúlt öt év szennyezettségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy a kén-dioxid szennyezettség erőteljes csökkenése, a nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, szénmonoxid és ülepedő por szennyezettség mérsékelt csökkenése tapasztalható. A szállópor és ózon szennyezettség stagnáló értéket mutat. A kén-dioxid szennyezettség jelentős csökkenése a földgáz alapú hőenergia termelés túlsúlyával magyarázható, Pécs és környéke kedvezőtlen levegőszennyezettségi helyzete miatt évben a felügyelőség elkészítette a 10 települést érintő térség levegőminősége javítását szolgáló intézkedési programját a porszennyezettség és a nitrogén-oxidok szennyezettség javítása céljából. Az elfogadott intézkedési programban foglalt, az érintett légszennyező tevékenységet végző szervezetek által összeállított üzemi intézkedési tervek időarányos teljesítéséről a felügyelőség évente beszámoltatja az érintetteket. A szennyezett régió szennyezettségi helyzetének javítását szolgáló főbb intézkedések a következők: A Pécsi Hőerőmű rekonstrukciója (szénbázisról földgázra és biomasszára történő átállás Pécs déli elkerülő út teljessé tétele a nyugati szakasz megvalósulásával. A tömegközlekedés korszerűsítése, a jármű állomány folyamatos minőségi cseréje a kisebb fajlagos kibocsátású járművekre. A porszennyezettség javítása érdekében a közutak üzemeltetőinek (önkormányzatok, közútkezelő KHT) kötelezettsége a forgalmas útszakaszok rendszeres portalanítása, tisztántartása. Baranya megye légszennyezettségi helyzetét a jelentősebb ipari létesítmények (cementgyár, erőmű, fűtőmű), a közlekedés és a lakossági emissziója alakítja a levegő szennyezettségét. 2. VÍZVÉDELEM Felszíni vizeink Felszíni vizeink minősége A törzshálózati mintavételi helyek hierarchiájában első helyen az országos, második helyen a regionális, harmadik helyen a lokális mintavételi helyek szerepeltek. A mintavételi helyeket úgy jelölték ki, hogy reprezentálják az adott vízfolyást érő terhelések hatását.

10 7 A Dráva közös érdekeltségű szakaszain a vizsgálatok a horvát féllel egyeztetetten, közösen elfogadott program szerint történnek. A Felügyelőség végzi a Duna-védelmi Egyezmény keretébe tartozó három szelvény vizsgálatát a Dráván Drávaszabolcsnál, a Dunán Dunaföldvár és Hercegszántó keresztszelvényben. A vizsgálatok az MSZ sz. szabvány előírásai szerinti komponenseken kívül a vízből az oldott fémeken kívül összes fémek, szermaradványok és illékony klórozott szénhidrogének, iszapból fizikai komponensek, tápanyag tartalom, szerves- és szervetlen mikroszennyezők vizsgálatára terjednek ki. A felszíni vizek minősítését, vízminőségi osztályba sorolását figyelembe véve megállapítható, hogy az elmúlt öt év alatt tendenciaszerű változás nem látható a vízminőségi állapotban. A működési területünk felszíni vizei jórészt kisvízfolyások, melyeknek vízminőségét döntően a vízhasználatok befolyásolják. A egyes évek közötti jelentősebb - 2 osztályt jelentő vízminőség változás mindig az emberi hatást tükrözi, kommunális, vagy ipari szennyvízbevezetések hatását mutatja. A szignifikáns minőségváltozás adott vízhasználathoz, a szennyvízterhelés változásához (pl. szennyvíztelep rekonstrukció, műtárgy meghibásodás, technológiai zavar stb.) köthető ban a működési terület felszíni vizei közül változatlanul legtisztább a Dráva folyó. Felszíni vizeink terhelése A Dél-dunántúl kisvízfolyásokkal sűrűn behálózott területe négy nagyobb vízgyűjtőterülethez tartozik. Vízgyűjtő Terület (km 2 ) Duna =1.437 Érintett megye Somogy (Sión keresztül), Baranya Dráva 6160 Somogy, Baranya Kapos 2133 Somogy, Baranya, Tolna Az elmúlt öt év terhelési adatait összevetve megállapítható, hogy a kibocsátott szennyvíz mennyisége a teljes működési területen kb. 5 %-os emelkedést mutat.

11 8 Vízgyűjtőnként vizsgálva a Balaton D-i vízgyűjtőén 26 %, a Duna vízgyűjtőjén 18 %, a Dráva vízgyűjtőjén 4 %-os volt az emelkedés, míg a Kapos vízgyűjtőjén a bevezetés igen jelentős mértékben csökkent. A nagyarányú szennyvíztelepi rekonstrukciók (pl. Pécs, MOFA) és új telepek megvalósítása ( Mohács, Barcs, Csurgó ) eredményeképpen a kémiai oxigénigényben (KOI) mért szervesanyag kibocsátás 2,5-szeresen, az ammóniaammónium nitrogén mennyisége 70 %-al, az összes lebegőanyag kibocsátás 40 %- al csökkent. Kismértékű csökkenést mutat ( 9 % ) az összes sóterhelés, míg az olajzsír kibocsátás öt év alatti módosulását az időközben történt metodika váltás miatt nem tudjuk megítélni. A vízgyűjtők változó mérete és súlya miatt a kibocsátások vízgyűjtőnként a fentiektől jelentősen eltérő mértékben változtak között. A KOI tekintetében legnagyobb csökkenés közel ötödére a Duna vízgyűjtőjén volt ( Mohácsi városi szennyvíztelep, MOFA ), felére csökkent a kibocsátás a Kapos és a Balaton vízgyűjtőjén. Kismértékű volt a csökkenés a Dráva vízgyűjtőn, mivel az új szennyvíztelep kedvező hatását az újonnan belépő települési kibocsátásokból származó terhelés részben kiegyenlítette. Az ammónium kibocsátásnál viszont erőteljesen megjelent az új telepek hatása a Dráva vízgyűjtőn. Csökkent a terhelés a Duna és a Kapos vízgyűjtőjén is %- ban. A Balaton vízgyűjtőjén a szennyvízmennyiség 26 %-os növekedését meghaladóan emelkedett az ammónium kibocsátás, részben a marcali szennyvíztelep nem megfelelő üzemmenete miatt. Az összes lebegőanyag tekintetében igen nagymértékű csökkenés következett be a Duna vízgyűjtőn. Az összes oldott anyag kibocsátás alakulását tekintve a Kapos vízgyűjtőjén bekövetkezett kibocsátás csökkenése elfedi, hogy a több vízgyűjtőn a sóterhelés kisebb-nagyobb mértékben nőtt a 2002 évhez képest. Vízellátás - vízminőség-javítás A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása az önkormányzatok kötelező feladata. Az Európai Közösség 1998-ban elfogadta emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvet, amelynek érvényesítése kötelezővé vált Magyarországon is. Az irányelv határértékei egyes paraméterek tekintetében szigorúbbak, mint a hazai szabvány által előírt határértékek. A hazai feladatokat az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25) hatályos Korm. rendelet foglalja össze, amely rendelet 6. számú melléklete településenként mutatja be a határérték feletti ivóvíz minőségi paramétereket, illetve a 2006-ig és 2009-ig tervezett vízminőségi célállapotot kielégítő fejlesztési teendőket.

12 9 Az első ig teljesítendő feladatkörben a program az ország 70 települése esetében tartja szükségesnek az arzén-koncentráció csökkentését, amely a települések közel 15 %-a (11 település) Baranya megyében található. (Megjegyzendő itt, hogy a fentiek csak a leggyorsabban megoldandó arzénmentesítési teendőket tartalmazzák, a teljes arzénmentesítési feladat ennél jóval nagyobb: a későbbiek során további 19 település esetében kell az arzéntartalom csökkentése érdelében fejlesztéseket végezni. A beruházások jelentős pénzügyi ráfordításokat igényelnek, így térségi vízgazdálkodási szempontból számottevő mértékű, számottevő hatású beruházások gyakorlatilag csak ott kerültek előkészítésre, ill. megvalósításra, ahol a finanszírozásba állami, (esetleg uniós) támogatási források is bevonhatók voltak. A nitrit érintettségű vízellátási problémával érintett - országosan 57, de működési területünkön i több - vízellátási zónákat illetően, azok tágabb térségére is kiterjedően előzetes vizsgálatokra került sor az ivóvízminőség-javítás műszaki megoldási lehetőségeinek feltárása érdekében országosan. A bór problémával egy település érintett területünkön Kishajmás. Ezeknél ivóvízminőség-javításának előkészítése olyan nagyprojektek keretében történhet, amelyek több ivóvízminőségi probléma egyidejű megoldására irányulnak (bór, fluorid, arzén, ammónium). Az elkészült tanulmánytervek segítséget jelentenek majd az érintett önkormányzatok számára akkor, amikor a Környezet és Energia Operatív Program első kétéves Akcióterve keretében év negyedik negyedévében megnyílik a kétfordulós pályázati lehetőség az ivóvízminőség-javító beruházásokra. Fluorid érintettségű település működési területünkön Óbánya az EU-s halasztási kérelemben foglaltakhoz képest előrehozott módon a környezetvédelmi és vízügyi miniszter intézkedett arról, hogy év folyamán, központi költségvetésből finanszírozott kormányzati beruházás keretében megtörténjék a fluorid tartalmú víz kiváltása a térségben található, jó minőségű vizet szolgáltató vízműhöz történő csatlakozással. A tervezett beruházás költségigénye előzetes becsléssel 50 millió Ft. Működési területünkön a jelentősebb változások elsősorban a közmű-ellátás területén voltak tapasztalhatók, mind Baranya, mind Somogy megye tekintetében. A vízellátás területén ill. ezen belül is elsősorban a vízminőség-javítás területén napjainkig a fejlesztések előkészítése történt meg szélesebb területeken, de a tényleges megvalósítás fázisába ( mint pl. Kaposvár Város ivóvízminőség javító programja) még csak kevés program jutott el. Az ilyen típusú programok nagy többsége tekintetében tovább lépés csak közeljövőben várható.

13 10 Működési területünket érintően kiemelendő még, mint jelentős ivóvízhálózatfejlesztést célzó projekt a Pécsett zajló ISPA szennyvíz-programmal egyidejűleg zajló közműves ivóvízhálózat bővítések megvalósulása Elmondható, hogy a jövőt illetően halaszthatatlan és jelentős feladatok vannak a települési vízgazdálkodás terén annak érdekében, hogy 2009-ig az előírásoknak megfelelő ivóvízminőség biztosítva legyen az ország minden településén. Szennyvízcsatornázás és -tisztítás A települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK irányelv jogharmonizációs feladatainak végrehajtásáról a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 30/2006. (II/8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Korm. Rendelet ad útmutatást. A program a közösségi előírásnak megfelelő kötelezettségként előirányozza a 660 db 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomerációból (1927 település), ezen belül még fejlesztéssel érintett 591 db szennyvízelvezetési agglomeráció (összesen 1746 település) közműves szennyvízelvezetését és teljes biológiai tisztítását. Az érzékeny befogadók (Balaton, Velencei tó és Fertő tó) esetében 10 ezer lakosegyenérték terhelés felett a III. tisztítási fokozatról (nitrogén- és foszforvegyületek eltávolításáról) is gondoskodni kell. A 2015-ig tartó programban még mintegy 13 ezer km csatorna és 5 ezer km bekötővezeték építése szükséges. Megvalósításával a csatornába bekötött lakosok aránya 91 %-ra nő. A szennyvíztisztító kapacitást a jelenlegihez képest mintegy 50 %-kal kell növelni. Ezzel az elvezetett szennyvizek teljes egészében biológiai tisztítást kapnak. A program - határidő nélkül - előirányozza továbbá kereken 100 db, érzékenynek minősített befogadók vízgyűjtő területein lévő, 2000 LE alatti terheléssel jellemezhető kistelepülés ártalommentes elhelyezését. Magyarországnak kétévenként jelentésben kell beszámolnia az Európai Bizottság részére az irányelv végrehajtásának előrehaladásáról, illetve a program módosításáról. Tekintettel arra, hogy a 30/2006. (II.8) Korm. Rendelettel a program módosult, az Európai Bizottság erről tájékoztatást kapott. A program megvalósításához a közötti időszakban jelentős közösségi pénzügyi támogatás járul EU forrásokból. A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint 2015-re a lakosság 85%-a számára kell biztosítani a csatornába bekötés lehetőségét, valamint a korszerű szennyvíztisztítást. Az Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Program keretében a tervek szerint országosan 2015 végéig 590 ezer egyedi létesítmény épül, amely a csatornahálózatból kimaradt kistelepüléseken jelent megoldást.

14 11 A jelentősebb volumenű ügyek közül elsősorban a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program előkészítésével összefüggő feladatokat indokolt kiemelni. Az önkormányzatok részéről mind Baranya, mind Somogy megyében gyakorlatilag folyamatos az igény a szennyvízelvezetési- és tisztítási lehetőségek fejlesztésére. Figyelmük elsősorban a közműves fejlesztésekre irányul, ami megítélésünk szerint a településfejlesztési elképzelések, elvárások mellett nagyrészt finanszírozási, támogatási szempontokra vezethető vissza. A szennyvizes fejlesztések folyamatosan zajlanak, részben megvalósultak (pl. a Pécsi ISPA projekt keretében zajló csatorna beruházás aktuális üteme, a kővágószőlősi 5 települést érintő kistérségi rendszer, a Keszű-Gyód kistérségi rendszer vagy a Marcali-Bize szennyvízcsatorna fejlesztés, a Kaposvár város területét érintő hálózatbővítések, továbbá működési területünkön 3 új települési szennyvíztisztító telep kezdte meg üzemelését Alsómocsolád, Olasz és Hetes településeken), részben pedig jelenleg folynak az építési munkák. Ez utóbbiak közül kiemelendő téma a Pécs sérülékeny vízbázisának védelmét és szennyvízcsatorna hálózatának bővítését szolgáló ISPA/Kohéziós Alap projekt II/B építési üteme, amely a szükséges előkészítő tevékenységeket követően amelybe természetesen felügyelőségünk részéről a vízjogi engedélyezési feladatok teljesítése is beletartoznak decemberében (a munkaterület átadás-átvételével) kezdetét vette. Az ISPA/Kohéziós Alap projekt megvalósult részeinek üzemeltetési engedélyezése, valamint a további részeinek vízjogi létesítési engedélyezési volumene miatt is kiemelt területi feladatként jelentkezik továbbra is. A különböző közigazgatási besorolású települések közül valamennyi város rendelkezik közműves csatornahálózattal, a falvak ellátottsága azonban lényegesen kedvezőtlenebb. Megállapítható, hogy az érintett települések nagyszámban fogtak neki a szennyvíz csatornázási fejlesztések tervi előkészítésének, ehhez kapcsolódóan már megjelentek kezdeményezések a nemzeti szennyvízelvezetési programban lehatárolt szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásának módosítására is. A fentiek mellett az aprófalvas településszerkezet következtében jó biztonsággal prognosztizálható, hogy a megyében várhatóan hosszú távon szerepük marad az egyedi szennyvíz elhelyezési megoldásoknak. Az aprófalvas településszerkezet mellett különös jelentősége lehet a természet- közeli szennyvíztisztítási eljárásoknak, melyek alkalmazása különösen a tapasztalatszerzést szolgáló első időszakban a vízbázis-védelmi szempontból kevésbé érzékeny területein kerülhet előtérbe.

15 12 Felszín alatti vizeink A felszín alatti víztestek kijelölése és lehatárolása Magyarországon a felszín alatti víztestek kijelölésének alapelveit a következők szerint foglalták össze: Magyarországon az összes felszín alatti víz része valamely víztestnek. Felszín alatti vizeinket széleskörűen hasznosítjuk, így az átlagosan 10 m 3 /nap-nál nagyobb hozammal megcsapolt vízadók az ország teljes területén előfordulnak. Az ország síkvidéki területeire jellemző több száz méter, helyenként ezer métert meghaladó vastagságú, változatos rétegzettségű üledékben a féligáteresztő rétegek is jelentős szerepet játszanak a vertikális áramlásban, ezért a víztestek előzetes kijelölése nem fővízadók, hanem vízadó összletek alapján történt. A geológiai-hidrogeológiai szempontokat szem előtt tartva a víztesteket hierarchikus rendszert alkotnak: 1. Medencebeli, uralkodóan porózus kőzetekben lévő vizek Hideg vizek (Felszín alatti vízgyűjtők) Leáramlási területek alatti víztestek Feláramlási területek alatti víztestek Termál vizek Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 2. Karsztvizek (Szerkezeti egységek) Hideg vizek Források vízgyűjtői szerinti víztestek Termál vizek Főbb hidrodinamikai egységek szerinti víztestek 3. Hegyvidéki területek vegyes összetételű kőzeteiben lévő vizek (kivéve az előző csoportba sorolt karsztvizeket) Szerkezeti egységek, felszíni vízgyűjtők szerinti víztestek A víztestek kijelölésének léptékét és részletességét a vízkészletekkel való gazdálkodás szempontjai határozták meg, azaz az utánpótlódási és megcsapolási viszonyok, a kémiai összetétel és a hőmérsékleti jellemzők szerinti elkülönítés. A víztestek kijelölésének eredményei A fenti szempontok figyelembevételével, térinformatikai eszközök igénybevételével megtörtént a víztesteket kijelölése, ennek eredménye: - a medencebeli porózus hideg víztestek száma 52 db, - a medencebeli porózus termál víztesteké 6 db, - a hideg karszt víztestek száma 13 db, - a termál karszt víztesteké15 db,

16 13 - a hegyvidéki víztestek száma 22 db. Az összesen 108 db kijelölt felszín alatti víztest megkapta azonosítóját, megnevezését, koordinátáit, területét, a térképi adatbázison belüli szintjét, a terepszintet, a víztest tető- és fekü szintjét, valamint vastagságát. Magyarország vízgyűjtő kerületen belül elfoglalt helyéből, valamint medence jellegéből adódóan, a felszín alatti víztestek több mint a fele 60 db víztest országhatárral osztott. A lehatárolás módszertanának országonkénti különbözősége miatt az egyeztetés a víztestnél nagyobb hidrogeológiai rendszerek szintjén történt.

17 14 egyedi kód víztest megnevezése területe morfológiai hidrodinamika földtani termális (km 2 földtani tipusa ) tipus i tipus kor jelleg HU_p Kapos-vízgyűjtő 3089 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p Séd-Nándor-Sárvíz-vízgyűjtő 2941 porózus hátsági leáramlás Q - Pl hideg HU_p Sárvíz, Sió-vízgyűjtő 1264 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt 769 porózus hátsági leáramlás Q - Pl hideg HU_p Karasica-vízgyűjtő 1155 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_h.1.12 Mecsek 730 vegyes - Q-Pl-M-Pz hideg HU_h.3.1 Villányi-hegység 49 vegyes - Q - Pl hideg HU_pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl porózus - Pl-(M-Pz) termál HU_p Somogyi-dombság nyugati része 1470 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p Dráva-völgy - Barcs felett 262 porózus hordalékkúp feláramlás Q - Pl hideg HU_p Somogyi-, Baranyai-dombság 1554 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p Dráva-völgy - Barcs alatt 607 porózus hordalékkúp feláramlás Q - Pl hideg HU_p Zalai-, Somogyi-dombság, Balaton-vízgyűjtő 1584 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p Balaton déli vízgyűjtő (Berek) 286 porózus síkvidéki feláramlás Q - Pl hideg HU_p Balaton déli vízgyűjtő keleti része 529 porózus dombvidéki leáramlás Q - Pl hideg HU_p Balaton meder alatt 585 porózus síkvidéki feláramlás Q - Pl hideg HU_k.3.1 Villányi-hegység - karszt 218 karszt - - T - J - K hideg HU_kt.3.1 Harkány és környezete termálkarszt 324 karszt - - T - J - K termál HU_kt.1.7 Közép-dunántúli termálkarszt 4581 karszt - - T - (Pz) termál HU_k.1.8 Mecsek - karszt 405 karszt - - T hideg HU_kt.1.8 Mecsek - termálkarszt 2281 karszt - - T - K termál HU_k.1.9 Mohácsi-rögök 151 karszt - - T - J hideg HU_kt.1.9 Dél-Baranya, Bácska termálkarszt 2342 karszt - - T - J - K termál

18 15 egyedi kód víztest megnevezése vízkivétel összesen (m 3 /év) Víztermelő objektumok száma hasznosítható készlet [m 3 /év] mennyisé gi kockázat minőségi kockázat (diffúz szenny.) HU_p Kapos-vízgyűjtő nincs lehetséges HU_p Séd-Nándor-Sárvíz-vízgyűjtő nincs lehetséges HU_p Sárvíz, Sió-vízgyűjtő nincs lehetséges HU_p Duna jobb parti vízgyűjtő - Paks alatt nincs lehetséges HU_p Karasica-vízgyűjtő nincs lehetséges HU_h.1.12 Mecsek nincs lehetséges HU_h.3.1 Villányi-hegység nincs lehetséges HU_pt.3.1 Délnyugat-Dunántúl nincs nincs HU_p Somogyi-dombság nyugati része nincs lehetséges HU_p Dráva-völgy - Barcs felett nincs nincs HU_p Somogyi-, Baranyai-dombság nincs lehetséges HU_p Dráva-völgy - Barcs alatt nincs nincs HU_p Zalai-, Somogyi-dombság, Balaton-vízgy nincs lehetséges HU_p Balaton déli vízgyűjtő (Berek) nincs nincs HU_p Balaton déli vízgyűjtő keleti része nincs lehetséges HU_p Balaton meder alatt 0-0 nincs nincs HU_k.3.1 Villányi-hegység - karszt nincs nincs HU_kt.3.1 Harkány és környezete termálkarszt nincs nincs HU_kt.1.7 Közép-dunántúli termálkarszt nincs nincs HU_k.1.8 Mecsek - karszt nincs nincs HU_kt.1.8 Mecsek - termálkarszt nincs nincs HU_k.1.9 Mohácsi-rögök nincs nincs HU_kt.1.9 Dél-Baranya, Bácska termálkarszt nincs nincs Dél-dunántúl területén lévő felszín alatti víztestek és főbb adatai

19 16 Melléklet

20 17 Melléklet

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE

FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRA XV.35. FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYOK MIKROFILMJEINEK DOBOZJEGYZÉKE Raktári hely: tár - 1 - Tartalomjegyzék 1. Római katolikus egyház Pécsi egyházmegye

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

III. Vízbázisvédelem fázisai

III. Vízbázisvédelem fázisai III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban

Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Felszín alatti vizek a vízgyűjtőgazdálkodásban Hegyi Róbert Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. NeKI VgyFo felszín alatti vizes feladatai Vízgyűjtő-tervezési

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Országos területi helyzetkép

Országos területi helyzetkép Fenntartható térségfejlődés A fenntartható térségfejlődés célja, hogy a fejlődés a természeti és épített környezet értékeinek védelme mellett a lakosság életminőségének javulását és a mindezeket megalapozó

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Baranya

Baranya Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH Engedélyezési terv beadásának tervezett határideje Kivitelezés megkezdés tervezett határideje Kivitelezés befejezés tervezett határideje

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. január 29-i ülésére Tárgy: A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

4. számú melléklet. Véleményező szerv

4. számú melléklet. Véleményező szerv 4. számú melléklet Ssz. Véleményező szerv Vélemény Vélemény érkezett-e beérkezésének 2014.02.04- dátuma ig (I/N) 1 Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség I 2014.02.06

Részletesebben

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Zala (4-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Zala (4-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép M ar l ca rk a Z ala Ke Mu ra á Dr va 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak egyéb egyéb vizes élőhely 3 6 9 12 km Zala FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép I

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL. A rendelet hatálya 2. Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestületének 9/2004.(VI.29.) Önkormányzati Rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Zalaszentgyörgy Község Önkormányzati Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület)

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Mura (3-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Mura (3-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár (3-1 alegység) ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép egerszeg lövő Z a la Ke rka karos Dr áva ra Mu 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak egyéb egyéb vizes élőhely 4 8 12 16 km (3-1 alegység) FELSZÍNI VÍZTESTEK

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év április 26.-i ülésére Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt, kohéziós alap pályázat Előadó:

Részletesebben

Az Egy Hajóban Közhasznú Alapítvány (jogi segítő) kihelyezett ügyfélfogadások helyszíne, időpontja Kistérség Településnév Hova tartozik?

Az Egy Hajóban Közhasznú Alapítvány (jogi segítő) kihelyezett ügyfélfogadások helyszíne, időpontja Kistérség Településnév Hova tartozik? Komlói Magyarhertelend Magyarhertelend Péntek 13.30-14.30 Páros Polgármesteri Hiv. (Nagyterem) Bodolyabér Magyarhertelend Péntek 13.30-14.30 Páros Kossuth u. 46. Komló Komló Péntek 9.00-12.30 Páros Komló

Részletesebben

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08.

Önkormányzati eredetű állati hulladékok. Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Önkormányzati eredetű állati hulladékok Dr. Kiss Jenő vezérigazgató ATEV FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ZRT. Budapest, 2009. április 08. Állati melléktermékek osztályozása Az 1774/2002/EK rendelet az állati hulladékokat

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS MENETRENDI ÉRTESÍTÉS A Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. által kiadott 2014/2015. évi Somogy, Tolna és Baranya megyei autóbusz menetrendhez Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2015. május

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI

Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése

Az indikátorok. 1. A terület általános jellemzése 1 Bevezetés A projekt célja egy olyan környezeti állapotértékelési módszer kidolgozásának elősegítése, amellyel a szélesebb nyilvánosság információt kap a térség komplex környezeti állapotáról és annak

Részletesebben

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc /5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól az 5/2005. (I.28.). a 63/2005. (XII.6.) 2 és a 20/2009. (IX.30.) 3 egységes szerkezetben

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

I. Fejezet A rendelet hatálya

I. Fejezet A rendelet hatálya Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 48/2004.(VI.18.) rendelete a talajterhelési díjról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt) 1 Budapest Főváros

Részletesebben

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról BIRI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 17/2004. (XII.15.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Biri Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja Mezőnév ID EU_CD NAME MS_CD REGION_CD HATAR1 Mezőtípus FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK TÁBLÁZATÁNAK MEZŐLEÍRÁSA A mező leírása a mező azonosító sora HU_ab.x.yz.w ab: h = hegyvidék k = hideg karszt kt = termál

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra

TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra TÁJÉKOZTATÓ a 2008. november 26. napján tartandó Közmeghallgatásra Edelény Város környezeti állapotáról (talajról, felszíni- és felszín alatti vizekről, levegőtisztaság védelemről, zaj- és rezgésvédelemről)

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére

6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére 6. NAPIREND Ügyiratszám: 14/726-2 /2012. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2012. június 15-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandó: A települési szilárd hulladékbegyűjtés

Részletesebben

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Előadást megalapozó NFÜ értékelések Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető 6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

Teljesítési jelentés

Teljesítési jelentés Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Debrecen Hatvan u. 8-10. 4025 Teljesítési jelentés A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az állami vízfolyások környezetébe illegálisan

Részletesebben

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon

Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Geotermikus energiahasznosítás engedélyezési eljárásai Magyarországon Gyöpös Péter Mannvit Kft. Budapest, 2013.11.15. 2013. November 15. Regionális Engedélyezési eljárások A magyar jogi szabályozásban

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol

Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2015. év június hónap. RFK Közlekedésrendészeti Osztály

Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2015. év június hónap. RFK Közlekedésrendészeti Osztály Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Sebességmérők Összesített Vezénylési Terve 2015. év június hónap RFK Közlekedésrendészeti Osztály Nap Június 01. hétfő Június 02. kedd Június 03. szerda Június 04. csütörtök

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben