Regionális környezethasználatok és fejlesztések fenntarthatósági vizsgálata (a Stratégiai Környezeti Vizsgálatok metodikai fejlesztése) földhasználat

Átírás

1 Regionális környezethasználatok és fejlesztések fenntarthatósági vizsgálata (a Stratégiai Környezeti Vizsgálatok metodikai fejlesztése) földhasználat 1. Célkitűzés dr. Gyulai István, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék A dolgozat célja olyan földhasználati adatok összegyűjtése, amelyek segítik a földterülettel gazdálkodást. Ismerteti az adminisztratív határokat, értelmezi a földhasználatot. Segíti a környezetvédelem szempotjainak figyelembe vételét a beruházásoknál. A dolgozat rész halmazát képezi a fejlesztéspolitika státusz tényezőinek: komplex, aggregált mutatók földhasználatok elemét tárgyalja (1. ábra). 1. ábra: A fejlesztéspolitikai pályák, terhelés és státusz tényezők kombinálása (Bulla, 2010) 2. A földhasználat gyakorlata 2.1 A földhasználat és a fenntarthatóság fogalma A földhasználat vagy területhasználat a földfelszín egy darabjának funkciójára, szerepére, hasznosításának módjára utal. Magában foglalja a vadon hagyott, a természeti, és a beépített környezetet is. A földhasználati gyakorlatok jelentősen eltérnek az egész világon. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vezet statisztikát a globális földhasználatról. Pl. a felszínborítást megváltozását legnagyobb mértékben az 1750-es évektől számított erdőirtás okozza, de jelentős hatása van a talaj eróziónak, szikesedésnek, városok terjeszkedésének. Az 1990-es éveket jellemzi, hogy a földterület felszín borítottsága: 13%-a szántó, 26%-a legelő, 32%-a erdő, és 1,5%-a városi terület. A magyarországi földhasználat regisztrációja és adatszolgáltatása az ingatlan nyilvántartási hatóság feladata. A hatóság területi szervei a földhivatalok. A fővárosi és megyei (jelenleg a kormányhivatalokhoz tartoznak szervezetileg) illetve körzeti földhivatalok hármas feladatot látnak el: 1

2 » tulajdoni lap vezetése» a nyilvántartási térkép karbantartása» földvédelem, földminősítés. A tulajdoni lapon szerepel a községenként (városonként) számozott egyedi azonosító, a helyrajzi szám, amely megkülönbözteti az egyes telkeket (földrészleteket) egymástól és azonosítja helyüket a térképen. A helyrajzi számon kívül szerepel a művelési ág, a terület nagysága, a tulajdonosok neve, címe, tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés módja és időpontja, valamint bejegyzések, mint pl. szolgalmi jog (pl. telken áthaladó vezeték) vagy jelzálog hitel. A nyilvántartási térkép az egész országot lefedő geodéziai térkép. Méretaránya 1: A településeket belterületre és külterületre osztják. Belterületen vannak a lakóépületek, intézményi, ipari, raktár, stb. épületek, míg a külterület csak mező- és erdőgazdaságra használható. A belterületi térképek méretaránya 1:2 000, városokban 1: évtől a földhivatali térképek digitális formában léteznek. A környezeti, ökológiai és társadalmi szempontokat érvényesítő földértékelés első és máig létező rendszere az aranykorona rendszer. Az évi VII. törvény alapján vezették be. A föld hozadékát (mint adóalapot) igyekezett megállapítani. A földminőség, ráfordítások (kiépített út, árok, öntözés) és a terméseredmények alapján minősítette a földeket. A termőtalaj értékét a mezőgazdasági termelés gazdasági helyzete határozza meg. Ha az kedvező, akkor a talajok felértékelődnek, ha viszont kedvezőtlen, akkor a piaci értékük is alacsony. A piac a földvédelmet nem oldja meg. A mezőgazdasági területek védelme viszont társadalmi érdek. A termőföld az élelmiszer termelés alapja. A gazdasági döntéseknél az a jó döntés, amely ezt szem előtt tartja. A mezőgazdasági terület csökkenő tendenciát mutat. 1. táblázat: Mezőgazdasági területek változása Megnevezés Területváltozás ezer hektár % ezer ha % szántó ,4 48, ,4 kert ,0 1, ,5 gyümölcsös ,1 1, ,1 szőlő ,4 1, ,9 gyep ,0 11, ,9 Mezőgazdasági ,4 63, ,7 terület erdő ,5 19, ,8 nádas ,3 0, ,9 halastó ,5 0, ,3 Termőterület ,5 82, ,3 Művelés alól ,0 17, ,2 kivett Összesen ,0 0 0,0 A külterületen lévő mezőgazdasági területet a földtörvény védi. Az évi LV. Törvény a termőföldről, módosítva lett a évi XC. törvénnyel. Gazdálkodói földhasználat A földhasználatnak van egy elterjedt fogalma a mezőgazdasági termelők körében. A uniós támogatás a föld használóját illeti, aki nem feltétlenül azonos a tulajdonossal. Sok esetben a kárpótlásból szerzett földek több tulajdonos kezébe kerültek, akik nem foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, ezért gazdálkodónak adják ki a termőföldet, aki műveli azt. A gazdálkodót a fölhivatalban bejegyzik, földhasználónak nevezik. Geoprofiteam.hu szerint a földhasználati nyilvántartás, mint önálló nyilvántartás a termőföldről szóló 1994 évi LV. Tv. módosításról rendelkező évi XLVIII tv. rendelkezése alapján január 1-től kezdődően került bevezetésre. A szabályozás indoka az volt, hogy - a földhasználatot rögzítő nyilvántartás hiányában -csak a tulajdoni viszonyok ismertek, aki azonban nem használja a termőföldet. Kezdetben csak a haszonbérletek regisztrálása volt a terv, később valamennyi jogcímen történő használat rögzítése lett a cél. Ez utóbbi törekvés az önálló nyilvántartás bevezetését tette szükségessé. A termőföldről szóló törvény felhatalmazása szerint a részletes szabályokat a 356/2007 (XII.23.) Korm. rendelet tartalmazza. 2

3 A földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisban rögzített az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatható formában is megjeleníthető földhasználati lapból, továbbá okirattárból áll. A központban a személy van és a használt földek hozzá vannak rendelve. A földhivatal minden földhasználó nevére fölhasználati lapot készít, amely az adott körzeti földhivatal illetékességi területén a használatában álló valamennyi termőföldet tartalmazza. Általános szabály, hogy a használat a földhasználó bejelentésével kezdődik. A földhasználat jogcímei a következők lehetnek: haszonbérlet, részesművelés, feles bérlet, szívességi használat, saját használat, haszonkölcsön szerződés alapján történő használat. A földhasználat nem minden esetben a földrészlet teljes területére vonatkozik. Elfordulhat olyan eset, hogy a földhasználó a földrészlet, vagy alrészlet egy részét használja, ebben az esetben az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatán készített vázlaton kell ábrázolni a használat helyét. A térképet a bejelentéssel egy időben csatolni kell. A vázlat pontos elkészítésének nagy jelentősége van, ugyanis az osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet egy részének műveletlensége, vagy parlagfűvel történő fertőzöttsége esetén a földhivatal ezt az okiratárában lévő vázrajzot használja fel a vétkes személyének beazonosítására. Dolgozatunk földhasználat fogalma nem ez utóbbi, gazdálkodói fogalmat használja, csak szükségesnek tartotta ennek bemutatását is. A földhasználat kifejezéssel a művelési ágra utalunk. Fenntarthatóság MOZSGAI: A fenntartható fejlődés fogalmának elterjedéséhez jelentősen hozzájárult az ENSZ Természetvédelmi Világszövetsége (IUCN) 1980-ban kiadott Környezetvédő Világstratégia (World Conservation Strategy) című jelentése (IUCN-UNEP-WWF 1980). Az első hivatalos fenntartható fejlődés definíciót az 1984-ben megalakult ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága (Brundtland Bizottság) tette közzé az 1987-ben megjelent Közös jövőnk (Our Common Future) c. jelentésben. A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (BRUNDTLAND 1987). Ez a megfogalmazás elsősorban politikai üzenet volt, amely egyaránt elfogadható mind a szegény, mind a gazdag országok számára, mindazonáltal számszerűen nem határozta meg, meddig fenntartható, s mikor nem a gazdasági növekedés. Az ENSZ megfogalmazása szerint: A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológia eltartó képességet meghaladó módon növekednénk. (IUCN-UNEP-WWF 1991). Az erős és gyenge fenntarthatóság megkülönböztetést David Pearce és társai, valamint Herman Daly és John Cobb vetette fel. Az erős fenntarthatóság szerint természeti tőkeállományunk megőrzésére vagy fejlesztésére kell törekednünk, míg a gyenge fenntarthatóság szerint a természeti tőkeveszteségek elfogadhatóak, ha azonos mennyiségű vagy értékű, ember által előállított tőke pótlásával ellensúlyozzuk azokat. Az első Föld Csúcsot 1992-ben rendezték meg Rio de Janeiro-ban, ahol a témában számos nyilatkozatot, javaslatot és ajánlást fogadtak el, illetve amelyek nyomán jelentős nemzetközi szervezeteket hoztak létre. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ENSZ események és elfogadott dokumentumok Riói Nyilatkozat (általános elvek az erőforrások hasznosításáról, a környezet védelméről, a fenntartható fejlődésről és az egyes országok együtt működésének alapelveiről)» Feladatok a XXI. századra (ajánlások és javaslatok)» Egyezmények nyilatkozatok:» ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény» Egyezmény a biológiai sokféleségről» Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről» Pénzügyi és szervezeti döntések:» Globális Környezeti Alap» Fenntartható Fejlődés Bizottság A fenntartható fejlődés meghatározása nyomán kezdték megfogalmazni a fenntartható mezőgazdaság, tisztább termelés, stb. ágazatokra jellemző sajátosságokat. 3

4 Várallyay (2003) szerint a fenntartható mezőgazdasági termelés kritériumai a következők:» megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer és takarmány, ipari alapanyag, (alternatív) energia forrás felhasználásra kerülő biomassza előállítása» a jelenlegi és jövő generáció érdekelt a biomassza termelésben» erőforrás megtartó, kímélő, takarékos» nem terheli feleslegesen a környezetet» anyag és energia takarékos, környezet kímélő, hulladékszegény technológiákat alkalmazó» minőséget biztosító» a társadalom számára szociálisan elfogadható. Ángyán Menyhért (2004) szerint a fenntartható mezőgazdálkodás alapelve a környezeti alkalmazkodás: a földet arra és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb. Ennek alkalmazása az un. földhasználati piramis, amely a természetvédelem és a mezőgazdálkodás igényeit egyesíti. A piramis csúcsán olyan területek találhatók, amelyek védettek (nemzeti park, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum magterület), amelyeknél más fölhasználat kizárt. Alatta egyéb védett területek (puffer zóna) természetvédelmi szempontú mezőgazdasági területek, ez alatt földhasználati korlátozásokat igénylő átmeneti területek (pl. vízvédelmi terület) extenzív agrárzónák vannak, a piramis alapját, legszélesebb bázisát az intenzív gazdálkodást folytató földek alkotják, amelyeknél a termőhelyi adottságokat, a környezeti érzékenységet, az általános gazdálkodási gyakorlatot szem előtt tartják. Az agrártermelési alkalmasság és környezeti érzékenység (térinformatikai) egyesítésével egész országot lefedő zónarendszert hozott létre a Szent István Egyetem. A háromkategóriás földhasználati értékskálán természetvédelmi magzóna, átmeneti vagy extenzív agrárzóna és intenzív agrár magzóna szerepel. A földhasználati zónaelemzés adatbázisa: Agráralkalmasság Környezeti érzékenység Talajalkalmasság Klíma alkalmasság Élővilág érzékenység Talaj érzékenység Lejtő, Energetikai Védett ter. Erózió, 100 pontos érték, agrárpotenciál, NECONET fizikai talajféleség, AK érték, Klimatikus Érzékeny Term. T agyagásvány t. talajtípus, agrárpotenciál, Ramsari kémhatás, fizikai féleség, aszályindex, vízpart szerves ag. tart. vízgazdálkodás, őszi búza, kukorica, IBA (fontos madár kémhatás, árpa minőségi klíma élőhely) szerves anyag tart alkalmassági mezei madár termőréteg vastag értékszám Vizek érzékenysége Felszíni és felszín alatti 4

5 3. Földhasználat és fenntarthatóság 2. ábra: példa: A Kisalföld zonális statisztikája Várallyay szerint a terület használati célok egy modern társadalomban sokfélék lehetnek, de a legfontosabbak a következők:» biomassza termelés élelmiszer, takarmány, nyersanyag vagy energia célra» népesség foglalkoztatás (munkalehetőség, eltartóképesség)» nyersanyag kitermelés» építési terület (település fejlesztés, urbanizáció, infrastruktúra)» üdülés, sport, rekreáció» esztétikus táj» biodiverzitás megőrzése. Ehhez hozzátehetjük, hogy ENSZ kutatás szerint az egészséges életkörülményekhez a következő feltételek szükségesek:» alapvető népjóléti feltételek (élelem, munkahely, lakás, iskola, közlekedés)» jó minőségű ivóvíz» egy bizonyos szintű egészségügyi ellátás» egészséges környezet. 3.1 A termőföld védelme, jogi háttér, egyéb relevanciák A minőségi élelmiszer ellátás érdeke megkívánja a termőföld védelmét évi XC. törvény alkalmazásában néhány fogalmat idézünk:» termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván; 5

6 » mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amelyet a település belterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;» mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;» kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás;» mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenység;» mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó. A szerint a földhivataloknál intézhető ügyek a földvédelem, földhasznosítás, földminősítés és földhasználati-nyilvántartás területén: A földhivatalok földvédelmi, földminősítési és földhasználati osztályának fő feladatai:» földvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása, földvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása,» a hasznosítási kötelezettségek és a parlagfű-mentesítési kötelezettség ellenőrzése,» földminősítési eljárás lefolytatása,» művelési ág változással kapcsolatos mezőgazdászi feladatok ellátása,» földhasználati nyilvántartás vezetése, a földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatás A termőföld mennyiségi védelme A termőföld, s azon belül is a termőterület Magyarország legfontosabb, legnagyobb mértékben rendelkezésre álló természeti erőforrása, amelynek megőrzése, illetve sokoldalú funkcióképességének fenntartása jelentős nemzetgazdasági érdek. A földvédelem alatt a termőföld mennyiségi védelmét, a talajvédelem alatt a termőföld minőségi védelmét kell érteni. A szűkebb értelemben vett, erdő nélküli termőföldek mennyiségi és minőségi védelméről a évi CXXIX. törvény (Tfvt.) tartalmaz rendelkezéseket. A földvédelmi eljárás olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatban kerül lefolytatásra. A földvédelmi eljárást a földhivatal folytatja le, azaz a földhivatalra hárul a termőföldek mennyiségének lehetséges fenntartására irányuló közfeladat teljesítése. A földvédelem szempontjait a földhivatal ügydöntő hatóságként illetve más hatóságok előtt folyó eljárásokban szakhatóságként érvényesíti. A földhivatal az alábbi ügytípusokban és jogszabályokban foglaltak alapján érvényesíti szakhatóságként a földvédelem követelményeit. Utak építési engedélyezési eljárásában [263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete] Bányászati engedélyezési eljárásokban [267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete] Előzetes vizsgálati, a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban [347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklete] Területrendezési hatósági eljárásban [76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 2. számú melléklete] A termőföldet más célra hasznosítani csak a földhivatal engedélyével lehet. A földhivatal ügydöntő hatóságként önálló eljárást folytat le a termőföld más célú hasznosításának engedélyezése tárgyában. Az engedélyt előzetesen kell beszerezni, azaz a termőföld igénybevételének (más célú hasznosításának) megkezdését megelőzően. A földhivatal a döntését megelőzően minden esetben helyszíni szemlét köteles tartani. A termőföld belterületbe vonása annak feltételei és a célja miatt a termőföld más célú hasznosításának egyik speciális esete. A belterületbe vonás eredményeként az addig külterületi fekvésű mezőgazdasági hasznosítású földrészlet rendeltetése megváltozik, hiszen azokat az érintett önkormányzat a belterületbe vonás szándékával valamilyen terület-felhasználási, fejlesztési célból jelöli ki. Ez az alapvető indoka annak, hogy a termőföld belterületbe vonását a termőföld más célú hasznosításának tekintjük. Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. 6

7 A földvédelmi járulék a termőföld engedélyezett más célú hasznosításának (vagyis a termőföld igénybevételének illetve belterületbe vonásának) törvényi alapokon nyugvó ellentételezése az állam javára. Az engedélyezési eljárás mellett a földvédelmi járulék differenciált mértéke is a föld minőségét szem előtt tartó területtakarékos felhasználásra ösztönöz. A járulék megfizetésére a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve az igénybevevőt kötelezi a földhivatal. Termőföld belterületbe vonása során a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli. Ha a földhasználat megváltozik: mezőgazdasági területből beépített telek lesz, pl. akkor a (2007. évi CXXIX.) földtörvény szerint járulékot kell fizetni. A termőföld végleges más célú hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék forintösszege: az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (AK) értékének szorzata a minőségi osztálytól és művelési ágtól függő állandóval: Zöldmezős beruházás Az ún. zöldmezős beruházások Magyarországon nagyrészt a külföldi anyavállalattal rendelkező, tőkeerős társaságok beruházási formája. Jogi személy Magyarországon jelenleg nem szerezheti meg a külterületen például szántóként, gyümölcsösként, szőlőként vagy erdőként nyilvántartott területeket. Az ingatlan megszerzése nemcsak a hagyományosan ismert adásvétel útján lehetséges, ilyen például a földhasználati jog alapítása. Ez esetben a telek tulajdonjoga az eredeti tulajdonos kezében marad, a felépülő felépítmény pedig a vállalkozó tulajdonába kerül, és ezt az ingatlan-nyilvántartásban is ekként tartják majd nyilván Egyéb relevanciák Régészeti feltárás Áruház, üzemcsarnok, út vagy egyéb ipari, illetve szolgáltató létesítmény beépítetlen külterületre történő építése esetén a terület régészeti feltárása a gyakorlatban elkerülhetetlen. Ebben az esetben a kivitelezés csak akkor kezdhető meg, ha a területet az illetékes kulturális örökségvédelmi hatóság feltárta. A régészeti hatástanulmány, a próbafeltárás és leletkonzerválás teljes költségét a beruházó viseli. Amennyiben a helyszín potenciálisan aknákat vagy bombákat rejthet, a terület régészeti feltárását megelőző tűzszerészi vizsgálatot is előírhatja a hatóság. Rendezési terv Az önkormányzat feladata a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság stb. biztosítása. A település rendezési terve hosszú távra tartalmazza a földhasználati elképzeléseket. 7

8 3.2 A földhasználatok formája és geometriája Forma Belterületi földhasználatok:» lakóterület» intézményi terület» üdülő terület» zöldterület» iparterület» közlekedési területek» zöld felületek Külterületi földhasználatok» mezőgazdasági terület» vízfolyások, tavak» közlekedési területek Védett területek 3. ábra: példa: Győr településszerkezeti terv (részlet)» Nemzetközi szintű» A világörökség része» Ember és bioszféra (MAB, man and biosphere)» Ramsari terület» Országos jelentőségű» Nemzeti Park» Natura 2000 terület» Országos Ökológiai Hálózat része 8

9 » Regionális» Tájvédelmi körzet» Levegő védelmi zónák» Ivóvíz bázis» Nitrát érzékeny területek» Helyi» Természetvédelmi terület» Műemlék» Egyéb érték Geometria A kicsiből a nagyba haladás rendje szerint az alábbi geometriai egységeket különböztetjük meg:» földrészlet (telek)» belterület, külterület» település (község, város) Közigazgatási egységek» település» kistérség» megye» régió» ország, A földhasználat (területhasználat) során a legkisebb egységnek a földrészletet tekintjük. Ezen egységek hézag és átfedés nélkül lefedik az egész országot. Ez előnyként jelentkezik, hátránya az, hogy a pl. a folyók vagy a közlekedési vonalak nem földrészletenként szerveződnek. 4. ábra: földrészlet alapú (földhivatali) térkép 5. ábra: közigazgatási határok 9

10 6. ábra: kistérségek szemléltetése 4. Adatbázisok és információs rendszerek 7. ábra: Magyarország 7 nagy régiója» Környezetvédelmi felügyelőségek regionális adatai» Önkormányzatok nyilvántartása» Ingatlan nyilvántartás» Település» KSH kiadvány Tartalmazza a társadalmi és gazdasági fejlődés (GDP, termelékenység, foglalkoztatottság), termelés-fogyasztás (természeti erőforrások, fogyasztási szokások), társadalmi viszonyok (munkaerőpiac, demográfia, népegészségügy, közélet), klímaváltozás, energetika tárgykörében gyűjtött adatokat. Az egyes témakörök régiónként (pl. GDP, foglalkoztatási arány), korcsoportok szerint, vagy nemek szerint tartalmazzák az adatokat. 4.1 Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 49. (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi miniszter a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérésére, igénybevételi és terhelési adatainak gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesített és működtet. 10

11 Az OKIR általános feladatai: A környezet állapotára és terhelésére vonatkozó jellemzők nyilvántartása, ideértve a hatósági munkához szükséges jogi vonatkozású adatokat is. A környezethasználók és a környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek számára lehetőség biztosítása az adatszolgáltatásra. Lehetőség a települési önkormányzatok számára a rendszerben tárolt adatok lekérdezésére. 4.2 Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) A TIM adatait a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat regionális Talajvédelmi laboratóriumaiban keletkezett adatok alkotják. A TIM kialakítása során a talajkészleteinkre vonatkozó minden eddigi információt (leírást, adatot, térképet, modellt, stb.) felhasználtak. Ezek közül legfontosabbak a következők:» a harmincas évek közepétől az 50-es évek közepéig az ország egész területére elkészített 1: méretarányú Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek,» az ország mezőgazdasági területének 60 %-ára elkészült nagyméretarányú (M=1:10.000) talajtérképek,» az erdőterületekre elkészített 1: méretarányú termőhely-térképek,» az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) adatbázisát szolgáltató, mintegy 5 millió hektárnyi szántóterület, a rét-, legelőterületek, és az ültetvények tábláinak feltalajára vonatkozó hároméves ciklusú talajvizsgálatok eredményei, valamint a termelő üzemek összes táblatörzskönyv adatai,» az országos mintateres földértékelési program keretében feltárt, -több ezer- talajszelvényre vonatkozó leírás és vizsgálati adat,» az MTA TAKI talajinformációs rendszerének (TIR) adatbázisa. Fenti szempontok figyelembevételével 1236 pontot jelöltek ki. Alapos felmérést 1992-től végeznek alábbi jellemzőkre: talajfizikai, vízgazdálkodási jellemzők, talajkémiai jellemzők, tápanyagtartalom. 4.3 Távérzékelt adatok Számos űrprogram kínálja termékeit, pl.:landsat, SPOT, IRS, IKONOS, QuickBird, WorldView, Radarsat, NOAA. Ezek feldolgozott, esetleg más célra is hasznosított imidzseket felhasználhatjuk környezetelemzési célra is. Néhány környezetgazdálkodással kapcsolatos alkalmazás: Natura 2000, Corine, NÖVMON, MePAR Natura 2000 A Natura 2000 értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. Helyrajzi szám szerint adják meg a kijelölt területeket. Ezen területek nagy részén erdőés mezőgazdaság folyik, azok sajátos gazdasági hátterével. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1.2 millió hektár kap uniós védettséget. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás kerülhet előtérbe. A Natúra 2000 területek űrfelvételek feldolgozásával készített tematikus térképek. Pl. különleges madárvédelmi területek, különleges természet megőrzési területek. 11

12 8. ábra: Natura 2000 példa CORINE térkép A program elnevezése: CORINE Land Cover, Corine országos felszínborítás, CORINE Information on the Environment, környezeti adatok koordinációja), (Coordination of A program főbb ismérvei:» az EU által a 80-as években indított projekt» méretarány - 1 : , később 1:50 000,» a legkisebb térképezett folt mérete: 25 ha» 28 ország (1998) részvétele, összesen kb 4.4 millió km 2 feldolgozott terület.» 44 felszínborítási kategória került megrajzolásra. A térképezéshez az 1990 és 1992 között készült Landsat Thematic Mapper űrfelvételeket használták. Az űrfotótérképek értékelése vizuális fotóinterpretációval történt. Az interpretációt az interpretációs fólia szkennelésével és az azt követő vektorizálással digitalizálták NÖVMON Országos Szántóföldi Növény monitoring és Termésbecslés Program rövidítése. A termésbecslés célja, hogy a betakarítás előtt megbízható mennyiségi adatokat szolgáltasson országosan a várható termésről. Az irányítók, döntéshozók még a betakarítás előtt számba veszik a szükséges raktár és szállító kapacitást, előkészítik a tárolást, előre tervezik a gabonaintervenciót. A NÖVMON nyolc fő szántóföldi növényre végez becslést: őszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, silókukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa. A NÖVMON kiinduló adatai: vetésszerkezeti térkép, CORINE, helyszíni adat, űrfelvétel MePAR, a mezőgazdasági parcella azonosító. Az egész ország területére kialakított nyilvántartási rendszer, amely a földterület alapú támogatásokhoz szükséges és kötelezően előírt rendszer. Geometriai alapja az ország egész területéről készített légi felvétel sorozat. A gazda kézbe kapja az A3-as lapot és a kérelem mellé csatolja, bejelölvén, hogy mely parcellákon gazdálkodik. A fénykép (ortofoto) alapegysége a fizikai blokk, amelyet a készítők kijelölnek a fényképen. A fizikai blokk egy 12

13 természetes határokkal (út, árok, erdősáv, stb.) rendelkező, az ortofotón piros vastag vonallal határolt terület, amelyhez azonosító szám, terület és egyéb pl. nitrát érzékeny terület adatok tartoznak. 5. SKV indikátorok Az országos környezetvédelmi program 6 éves időszakra terjed ki. Közben kétévente összefoglalók készülnek a környezet állapotáról. Az indikátorokra vonatkozó időléptéket 2-6 év távlatában célszerű felvenni. A fenntartható fejlődés tervezésére és ellenőrzésére olyan indikátorokat vesznek figyelembe, amelyek a rövid és hosszú távú elemzésre módot adnak. Információs rendszerek, KSH kiadványok tartalmaznak e célra gyűjtött adatokat. Beépítettség Község, város vonatkozásában megkülönböztetünk belterületet és külterületet. Belterületen előforduló tipikus beépítés: lakóház, intézmény, üzem, raktár, közterület. Külterületen a földtörvény értelmében mező- és erdőgazdaság folyhat, ennek értelmében az ezekhez kapcsolódó építmények (pl. magtár) illetve a közlekedési és energia hálózat, külterületi bányák fordulnak elő. Az ingatlan nyilvántartás művelési ágra vonatkozó bejegyzése alapján helyrajzi szám és térkép szerint tudjuk elkülöníteni a beépített területet. Másik forrás a Corine Land Cover Program, amely az egész országra és állapotra vonatkozóan tartalmaz felszín-borítási információt, többek között beépített területeket. Az értékes termőföld elvesztésének egyik fő oka a beépítés. Indikátor: belterület/külterület változás, paraméter: belter (ha)/külterület (ha) %. Élőhelyek, védett területek Külön figyelmet kíván a beruházás, ha védett területet érint. Kiemelt védelem alatt vannak a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek. Elkészült magyarországi kistérségekre a Növényzeti Természeti Tőke (NTT) index. A legfontosabb természetes növényzet típusa és elterjedtsége alapján azt mutatja, hogy milyen mértékben áll közel a természetes állapothoz. A legfontosabb növényzeti típusok: gyertyános-kocsánytalan tölgyes, cseres-kocsánytalan tölgyes, bükkös, szikes rét, mocsárrét, nádas, ürmös szikes puszta, homoki sztyepprét, stb. 9. ábra: növényzeti természeti tőke 13

14 Mezőgazdaság A termőföld romlása bekövetkezhet művelési ág változás nélkül is, pusztán a használat során. A talaj lehetséges állapot indikátorai:» talajveszteség (erózió, defláció formában)» állapotromlás (humusztartalom, szerves és szervetlen szén, szerves és szervetlen nitrogén változás formájában)» szennyezettség (növény-védőszer, nehézfém terhelés formájában)» tápanyag terhelés (nitrát, nitrát kimosódás, foszfát kimosódás form.), pl. nitrogén többletnek nevezzük a termelő rendszerbe való bevitel (input ) kg/ha, és kikerülő (output ) különbségét, amely a feleslegességet jelenti» szikesedés (só felhalmozódás, káros sómozgás form.)» tömörödöttség» biodiverzitás (földigiliszta, ugróvillások, futóbogarak előfordulása). Mezőgazdasági beruházás (telepítés, melioráció stb.) esetén figyelembe vehetők ezek az indikátorok, de a művelés alóli kivonás, belterületbe vonás után már más indikátorokat használunk. Erdőgazdaság A beruházások közvetve érintik a fákat is (pl. savas ülepedés), ezért azok beruházás előtti állapotát rögzítjük. A fenntartható gazdálkodás indikátora a fakitermelés arány (%). Tíz éves gazdálkodás egy évre számított értéke, melynek során a fakitermelés mértékét (m 3 ) összehasonlítják az élő, növekedő állomány (m 3 ) mennyiségével. Az egészségkárosodás a lombkoronát érinti legnagyobb mértékben. A károsodás indikátora a levélvesztés (%), amely a tünetmentes és a károsodott lombkorona 4x4 km-es raszterben vizsgált aránya. Szokásos vizsgálatok az alábbi erdőkre történtek: tölgyek, cser, bükk, gyertyán, akác, nyár, fenyők. Javasolt indikátorok Nagy beruházás esetén az alábbi gyűjtött adatok figyelembe vételét javasoljuk: Indikátor jelleggel (esetenkénti elbírálással) 1. Művelési ágak területének változása 2. Egy főre jutó beépített terület, a beépített területek növekedése 3. Zöldmezős beruházások területfoglalása 4. Egy főre jutó települési zöldterület/felület Az élet viszonyok és környezet változását befolyásoló további rendelkezésre álló adatok és a becsült változások viszonyának vizsgálatát 1. Művelési ág (belterület/külterület, szántó, erdő, nádas, stb) 2. Földhivatali ingatlan-nyilvántartás ( térkép, földminőség, tulajdonviszonyok) 3. Településszerkezeti terv (általános rendezési terv) 4. CORINE felszín fedettség 5. Természetvédelmi célú területek NP, TK, TT 6. Natúra 2000 területek 7. Mezőgazdasági parcella nyilvántartás MePAR 8. Topográfiai térkép (1: méretarány) 9. Domborzat, lejtés viszonyok 10. Tartósan sérült terület (erózió) 11. Agrotopográfiai térkép 12. Földtani adatok 13. Felszín alaktani térkép 14. A talajvédelmi szolgálat adatai (TIR, nitrátérzékeny területek) 15. Terület, népességszám, nem és korszerkezet 14

15 16. Népmozgalom 17. Önkormányzati költségvetés 18. Ipar (foglalkoztatottak és telepek száma) 19. Kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom 20. A víz-, villamos energia-, vezetékesgáz-ellátás, csatornázottság 21. Az egészségügy 22. A közoktatási intézményrendszer állapota, teljesítmény-adatai 23. Közművelődési adatok 24. A települések közhasznú intézményekkel való ellátottságának (van-nincs) adatai 25. A mezőgazdaság állapot-adatai 26. A gazdasági szervezetek száma a különböző ágazatokban, tulajdoni formákban és létszám- 27. Vízgyűjtő gazdálkodási tervek 28. Ivóvíz védőidom elhelyezkedése 29. Levegő védelmi körzetek 30. Pontszerű kibocsátók 31. OKIR adatok (mi van a környezetemben, levegő, víz, hulladék) 32. Széljárás 33. Csapadék, hömérséklet 15

16 Irodalom» 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról» évi XC. Törvény» A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, KSH kiadvány, Budapest, 2008» Ángyán József Menyhért Zoltán: Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2004.» Ángyán József: A magyar földhasználati zónarendszer és a Nemzeti Agrár-Környetetvédelmi Program, Geodézia és kartográfia, Bp, 2003/7, 2003/8» Az évi LV. Törvény a termőföldről,» Bulla Miklós szerkesztésében: Komplex környezet-állapot értékelő szakértői rendszerek metodikai fejlesztése, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, Győr, 2004» Detrekői Ákos: Szakmai jövőkép, Geodézia és Kartográfia folyóirat, Budapest, LXI. évf., 2009/05» Dömsödi János: Földhasználat, Dialóg Campus kiadó, Budapest-Pécs, 2006» Földhasználat, Geoprofiteam.hu, 2011.» Gyulai István dr.: Földhasználat (Regionális környezethasználatok) Környezettudományos konferencia, Széchenyi István Egyetem, Győr(2010 szeptember 30)» » Jelentés a közötti időszakra szóló Második Környezetvédelmi Program végrehajtásáról (tervezet), Budapest, március» Magyarország régiói, KSH, Bp, 2011» Mozsgai Katalin: A fenntartható regionális fejlesztések lehetőségei a nemzeti fejlesztési tervek célkitűzéseinek és intézkedéseinek tükrében, Doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2011.» Niklasz László: Az INSPIRE előírásai szerinti hazai téradatok szolgáltatásának, forgalmazásának megoldandó kérdései, Geodézia és Kartográfia folyóirat, Budapest, LXI. évf., 2009/05» Tamás János Németh Tamás szerkesztésében: Agrárkörnyezetvédelmi indikátorok elmélete és gyakorlati alkalmazásai, Debrecen, 2005» Tóth Géza, dr.: Indikátorok, lista, Bp. 2008» Várallyay György dr.: Az ésszerű és fenntartható földhasználat tudományos alapjai, Geodézia és Kartográfia, Budapest, 5/2003» honlap,