Tartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra)
|
|
- Ede Balog
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tartalomjegyzék ek és szakmódszertani felvetések 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) 5 3. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) 18 1
2 Bevezetô szakmódszertani felvetések, javaslatok Az Út a tudáshoz természettudományos tankönyvcsalád Fizika 9. tankönyvének alkalmazásához szeretnénk lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtani ezzel a tanári kézikönyv-dvd-vel. A tankönyv számtalan lehetőséget kínál arra, hogy a különböző típusú iskolák eltérő hozzáállású, képességű osztályait, diákjait az érdeklődésüknek, szükségleteiknek és meglevő készségeiknek, képességeiknek megfelelő szinten és formában taníthassuk. A differenciált oktatásban három fő szintet különíthetünk el, melyek között további, alszintek vannak. A differenciálást egész osztályok között, de egy osztályon belül is végezhetjük. Ez utóbbi nagyobb gyakorlatot, több előkészítő munkát, erőteljesebb odafigyelést igényel a tanártól, és a tanítványokról is nagyobb önállóságot, igyekezetet tételez fel. Az első szinten a család bevezető beszélgetései, a probléma felvetése és a közvetlenül hozzá kapcsolódó egyszerű ismeretközlés már egyfajta választ is ad a kérdésekre. Nevezhetjük ezt egy ismeretterjesztő szintnek. Ha az adott csoporttal nem igazán akarunk a mélyebb, elvontabb, tudományosabb magyarázatok irányába elmozdulni, akkor csak a gyakorlati érdekességek, példák, alkalmazások, illetve az élet egyéb területeivel való kapcsolódási pontok megvilágítása, az egyszerű ismeretek elmélyítése marad a feladatunk. Ebben a körben nem kell minden részletében megtanítanunk a tankönyv ismereteit. Többet ér, ha a minimális tudásanyagot sokféle szempontból közelítjük meg, otthoni és iskolai környezetben is egyéni és csoportos gyűjtőmunkára, jelenségek megfigyelésére, magyarázatára, kísérletek elvégzésére, poszterek, prezentációk készítésére, projekt jellegű feladatok elvégzésére biztatjuk a fiatalokat. Ezek segítségével erősítjük meg a tudásukat, illetve nyerjük meg a pozitív hozzáállásukat. Kiemelt feladat lehet, hogy a környezettudatos magatartáshoz szükséges munícióval ellássuk a tanítványokat, képessé tegyük őket a napjainkban jellemzően előforduló népszerű, áltudományos hírek helyes megítélésére. Vagy legalább a kétkedés, a tudományos magyarázat igénylésének gondolatát beléjük kell ültetnünk a hangzatos bejelentésekkel kapcsolatban. Fontos, hogy ebben az esetben is munkára, a tananyaghoz kötődő tevékenységre serkentsük a diákokat. (Nekik természetesen nem kell feltétlenül tudniuk, hogy most éppen dolgoznak! Azt is hihetik, hogy tök jó játékos feladatokat kaptak!) Ebben is segít a könyv színességével, szerteágazó szöveges feladataival, gyakorlati példáival és a képi elemek szinte képregényszerű mozgalmasságával, illetve a fizikatörténeti érdekességek bemutatásával, olykor a nagy tudósok esendő emberi tulajdonságaira, gyengeségeire is rávilágítva. A tudósok életútjával kapcsolatban nem mondhatunk le arról a nevelő erőről, amely a múlt nagy egyéniségeinek elhivatottságából, állhatatos munkájából sugárzik. Azt kell tudatosítanunk a fiatalokban, hogy az értelmesen, jó hangulatban végzett munka nem árt meg senkinek, és nélküle az ember nem lehet teljes Ember. 2
3 Bevezetô A következő szint lényegében a középszintű érettségi vizsga követelményrendszerének felel meg. Itt az előzőek mellett (és olykor azoknak bizonyos elemei helyett) dominánsabb a szakmai tartalmak rögzítése, az érettségi vizsgán is számon kérhető kompetenciák kialakítása. Ezen a szinten már nagyon fontos, hogy a fizikai ismeretszerzés lehetőségeit az induktív és a deduktív utak megfelelő kombinációjával tudatosan mutassuk be a diákoknak. A természettudományos gondolkodásmódot a maga komplexitásában kell a fiatalok elé tárnunk akkor is, ha nem követeljük, követelhetjük meg ennek teljes körű alkalmazását. Az elméleti tudásnak egy biztos, minimális alapját jelentik az egyes leckék végén sárga kiemeléssel szereplő összefoglalások, ezek tartalmát számon kérhető módon és mértékben meg kell tanulni. A középszinten érdeklődő fiataloknak már nyílt végű numerikus feladatokat is meg kell oldaniuk. Ezek általában egy fizikai jelenség értelmezésén, egyszerű leírásán alapulnak. Nem igényelnek komolyabb matematikai apparátust, nem kell több, egymástól viszonylag független részproblémát együtt, egymással összefüggésben kezelni. A tankönyvben a leckék végén a sorszám növekedésével egyre nehezedő feladatok vannak. Ezek közül a legutolsók, illetve a kék alapon szereplő, emelt szintre utaló példák természetesen már kissé összetettebb feladatok. A kidolgozott példák egy része is bonyolultabb, ezek esetében igyekeztünk nagyon egyértelműen olyan részekre bontani a feladatot és a megoldást is, hogy az ne jelentsen problémát a közepesen érdeklődő tanulóknak, de rávilágítson arra, hogy van lehetőség a további fejlődésre. Az előtérbe kerülő szöveges jelenségleírásokat gyakorolniuk kell a fiataloknak. Meg kell szokniuk, hogy a szöveges megfogalmazásokat mennyiségi kel alá kell támasztani, ki kell egészíteni, illetve megfordítva: a számolásos feladatokat szövegesen is értelmezni kell. Ezen a szinten már gyakorlatot kell szerezni a diákoknak a kísérletezésben, mérésben, méréskiértékelésben is. Javasoljuk a tankönyvben, illetve a tanári kézikönyvben szereplő kísérletek, mérések órai, vagy az egyszerűbbek otthoni elvégzését. Fontos minden szinten, hogy a fiatalok nyitott szemmel járva észleljék a természetes és mesterséges környezetükben megjelenő fizikai problémákat, és legyen igényük ezek megfelelő mélységű értelmezésére. Ezt is kívánjuk erősíteni a családi beszélgetésekkel és a könyvben gyakran előforduló mindennapi jelenségeket elemző, értelmező kérdésekkel, feladatokkal is. A tanulóktól meg kell követelnünk, hogy a könyv egész anyagát elsajátítsák. Kivételt képeznek az emelt szintűnek jelölt tartalmak. (Ezek megértése is erősíti a középszintű vizsgára készülő tanuló tudását, fejleszti a szemléletét, de nem találkozik velük az érettségi vizsgán, illetve csak úgy, hogy bizonyos részinformációkat például képleteket közöl a feladat. Néhány helyen nem jelöltük szigorúan az emelt szintű tartalmakat kék aláfestéssel, mert például ilyen lenne a súrlódás erőtörvénye, mely nem szerepel a középszintű követelményrendszerben, de a jelenség mennyiségi leírása akkor sem kerülhető meg még az érettségi vizsgán sem, ha a követelményrendszerből kimaradt.) A szövegértési és tanulási problémák megoldásában is igyekszik a könyv saját eszközeivel segíteni. A szövegrészek és a hozzájuk tartozó képi elemek, feladatok egymást 3
4 Bevezetô erősítve fejtik ki a hatásukat. Egyre nagyobb gond, hogy a tanulók a megértés állapotát összekeverik a tudással. Ilyen esetben kimarad a rögzítés folyamata. Ez oda vezet, hogy hosszú távon már alig-alig tudnak valamit egy-egy hosszabb anyagrészről. Ezért is igyekeztünk a kérdések, feladatok sokrétűségéről gondoskodni. Ami az ismeretterjesztő szinten puszta érdekesség volt, az itt kissé mélyebb értelmezéssel már messzebb vezet a megismerési folyamatban. Ez az osztályon, csoporton belüli differenciálást is lehetővé teszi, hiszen a tanulók egyik része ugyanazt a kérdést, keresési feladatot, modellezést felszínesebben, másik részük alaposabb értelmezéssel, esetleg mennyiségi vonatkozások leírásával végezheti el. A tanmenetjavaslatunk egy lehetséges feldolgozási ütemet kínál a heti két, illetve másfél órás kerethez igazodva. A tanári kézikönyvben szereplő részletesebb feladatmegoldásokkal, a kísérletekkel, mérések jegyzőkönyvének megadásával is a kollégák munkáját szeretnénk segíteni, megkönnyíteni. A kísérletezőóra elvileg bármikor beilleszthető az éves programba, motivációs hatása jelentős lehet. A mérések az adott témakör tárgyalásának a végén vagy az adott jelenség elméleti tárgyalásával összhangban akár korábban is elvégezhetőek. Mindenképpen elméleti megalapozást és technikai előkészítést, összeállítást igényelnek (még akkor is, ha viszonylag egyszerű, minden iskolában rendelkezésre álló eszközöket alkalmaztunk). A témazáró feladatsor-javaslatokkal az érettségire is emlékeztető, variálható anyagot kívántunk a kollégák kezébe adni. Egy-egy ilyen teljes feladatsor többnyire hosszabb időt igényelne, ezért is javasoljuk ezeknek az adott viszonyokhoz, osztályhoz, tanulókhoz való átalakítását, bizonyos kérdések kihagyását. A tankönyv lapozható formában való megjelenítése a DVD-n a digitális táblán vagy kivetítőn való alkalmazási lehetőségek sorát nyitja meg. Már ez a legegyszerűbb lehetőség is segítheti a tanítási óra megszervezését. A teljes oldalból azokat a tartalmakat (képi elemeket, megfogalmazásokat, feladatokat, feladatmegoldásokat) lehet megfelelő formában előhívni, kivetíteni, amelyekre az óra felépítésében éppen szükségünk van. A megfelelő helyen beillesztett interaktív feladatok, animációk és videók segíthetnek a szóródó tanulói figyelmet tananyagra összpontosítani. Tankönyvünk és az Önök munkáját segíteni igyekvő tanári kézikönyv-dvd használatához is sok sikert kívánnak: a Szerzők és a Kiadó 4
5 Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) A fejezetek címei I. MOZGÁSTAN Minden mozog, a mozgás viszonylagos a mozgástan elemei Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró), mérés II. ERŐTAN Ok és okozat (Arisztotelésztől Newtonig) A newtoni mechanika elemei Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró), mérés III. MUNKA, ENERGIA, TELJESÍTMÉNY Erőfeszítés és hasznosság. Energia munka teljesítmény hatásfok Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró), mérés IV. FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKÁJA Folyadékok és gázok mechanikája Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró), mérés A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása, szabad felhasználású óra Az óraszámok összege Óraszámok
6 Óraszám 1-2. Fogalmak, Tanulói tevékenység Kinematika, vonatkoztatási test, vonatkoztatási rendszer, anyagi pont, pálya, út, elmozdulás, helyvektor. Skalár- és vektormennyiség. A testek helyének megadása, (különböző vonatkoztatási rendszerekben), helyváltoztatásának vizsgálata. Hétköznapi jelenségek értelmezése. A hely meghatározása (13/1.3.). Ábrák készítése (14/1.7.; 15/1.8.). Sebesség (pillamilyen gyorsan haladunk? natnyi és átlag). A mozgás időbeli Relatív sebesség. jellemzése, a sebesség fogalma Hétköznapi jelenségek felidézése, értelmezése. Relatív sebességek vizsgálata. Sebességek számolása (pl. menetrend alapján; illetve előre kiadott feladat: saját út és idő mérések eredményét felhasználva). Hétköznapi jelenségek felidézése, értelmezése. A gyorsulás iránya és előjele közötti kapcsolat vizsgálata. Egyszerű feladatok. Hosszúság és idő mérése. Sebesség és út mérése kilométerórával, (esetleg kerékpár sebességmérővel). Tananyag Nagy a nyüzsgés Mozgástani alapfogalmak Hol járunk? A mozgás hely szerinti jellemzése 3. Gyorsuljunk fel! A gyorsulás fogalma 4. 6 Gyorsulás. (Pozitív és negatív gyorsulás.) Szemléltetés A felhajított test mozgásának vizsgálata (20/1.23.; 21/1.24.).
7 Ez a legegyszerűbb! Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Hétköznapi jelenségek megfigyelése, elemzése. Mikola-csöves mérésben való részvétel. Az vizsgálata. Grafikonok rajzolása, elemzése. Feladatok. Nyomkép készíegyenes vonalú Csak a változás tésében való akállandó egyenletesen változó mozgás tív részvétel. Az Egyenes vonalú út-idő, sebességegyenletesen vál- fogalma. Az útidő, sebesség-idő, idő, gyorsulástozó mozgás idő összefüggégyorsulás-idő sek vizsgálata.. Grafikonok rajzografikonok. lása elemzése. Úttörvény. Feladatmegoldás. Jól esik Szabadesés Az egyenes vonalú egyenletes mozgás fogalma. Nyomkép, Mikola cső. Az út-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő. Grafikonok. Szabadesés, hajítások fogalma. Nehézségi gyorsulás: g. Összetett mozgás. Mikola-csöves kísérlet, táblázatok, grafikonok (24/2.3., 25/2.4.; 26/2.7.; 27/2.9., 2.10.). Lejtős kísérlet, sorozatfelvétel, animáció, ejtőzsinór. Táblázatok, grafikonok (32/3.3; 33/3.4., 3.5., 3.6.; 34/3.8., 3.9.; 35/3.11., 3.12.; 36/3.13., 3.14., 3.15.; 37/3.16., 3.17.). Kísérlet: ejtés Ejtés levegőben levegőben és és vákuumban. Hajítások vizsgá- vákuumban (40/4.1.). lata. Sorozatfelvétel, Az egyenes vonyomkép elemzénalú mozgások összefüggéseinek se (43/4.3.). Vízszintes haalkalmazása. Feladatok. jítás felbontása (44/4.5., 45/4.6., 4.7.). 7
8 Körbe-körbe, karikába Egyenletes körmozgás Hétköznapi jelenségek elemzése, analógiák felfedezése. Feladatok. Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása. Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. A tehetetlenség törvénye. Az inerciarendszer. Newton élete és munkássága. A testek tehetetlenségének bemutatása. Hétköznapi jelenségek értelmezése. Lemezjátszós kísérlet (48/5.1., 5.2., 5.3.). Radián fogalmának kiépítése (49/5.5., 5.6.). Grafikonok megrajzolása analógiás alapon. 1. Mérés Összefoglalás 15. Egyenletes körmozgás, szögelfordulás, radián fogalma, ívhossz, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás, periodikus mozgás, periódusidő, fordulatszám. Feladatok megoldása 1. Témazáró dolgozat Egyedül nem megy A tehetetlenség törvénye Kölcsönkenyér visszajár! Párkölcsönhatások Visszanyeri az alakját Vagy talán mégsem?! A testek rugalmassága A testek rugalmassága. Rugalmas és rugalmatlan alakváltozás. A tehetetlenség bemutatása papírhenger és papírlap segítségével (58/1.2.), illetve pohár, papír, és pénzérme segítségével (60/1.7.). Kölcsönhatások A rugalmas és létrehozása. rugalmatlan alakjelenségek meg- változás vizsgálafigyelése és elem- ta lufi, különböző zése. rugók, gumiszál, és fogpiszkáló segítségével (65/2.5.).
9 Visszapattan? Vagy talán mégsem?! Ütközések Tehetetlenek vagyunk?! A tömeg Lendüljünk bele! Lendület, lendületmegmaradás Hogyan mozog? Miért úgy? A lendület A lényeg megmarad A lendületmegmaradás törvénye 23. Légy erős! Az erő Gyorsítsunk! Newton II. törvénye Párkölcsönhatás. Ütközések. Rugalmas és rugalmatlan ütközések. Tökéletesen rugalmatlan ütközés. A tömeg. A dinamikai tömegmérés. Kölcsönhatások létrehozása. Jelenségek megfigyelése és elemzése. Ütközések vizsgálata (könnyen guruló kiskocsik gyurmával, laprugóval, sínen). (66/2.9.). Kölcsönhatások létrehozása. Jelenségek megfigyelése és elemzése. Lendület, lendületmegmaradás. Zárt rendszer. Hétköznapi jelenségek megfigyelése, elemzése. Feladatok megoldása. Ütközések vizsgálata (könnyen guruló, különböző tömegű kiskocsik, laprugóval, sínen ütközőkkel) (70/3.6, 3.7.). Lufis autó (74/4.6.), Newton bölcső (74/4.5.). Az erőhatás. Az erő. Támadáspont. Hatásvonal. Newton II. törvénye. Az erő, a tömeg és a gyorsulás kapcsolata. Az erő mértékegysége: m 1 N = 1 kg 2. s Az erő mérése. Az erő ábrázolása. Különböző tömegű kiskocsik gyorsítása. Az összefüggés alkalmazása. Vektorábrák készítése. Különböző tömegű kiskocsi gyorsulásának vizsgálata. 9
10 26. 6ás-ellen6ás Newton III. törvénye Alap 27. LET E A dinamika alapegyenlete Törvényes ez? Erőtörvények Hétköznapi jelenségek elemzése, a hatás és ellenhatás beazonosítása. A dinamika alapegyenlete. Több erő együttes hatása. Két vagy több erő eredője. Vektormennyiségek összeadása. Erőtörvények. Szabad és kényszererők. Erők eredőjének ábrázolása, meghatározása. Az alapegyenlet alkalmazása. Az alapfogalmak megértése az általános iskolában megismert erőfajták segítségével. Tömeg és súly mérése. Erők ábrázolása. Legyünk túl a nehezén! A nehézségi erő A nehézségi erő. Súly. Súlytalanság. A nehézségi erő és súlyerő közti különbség. Rúg pedig lába sincs A rugóerő A rugóerő. A ru- A rugó megnyúgóállandó. A line- lásának vizsgálaáris erőtörvény. ta, elemzése Newton III. törvénye. A hatás-ellenhatás bemutatása rugós erőmérőkkel, görkorcsolyás diákokkal, házi Segner kerékkel (89/7.5.). Erők eredőjének meghatározása rugós erőmérőkkel, zsinórokkal. Hétköznapi jelenségekben fellépő szabad és kényszererők beazonosítása. A nehézségi erő, súlyerő bemutatása rugós erőmérővel. A súlytalanság bemutatása (szabadon eső, vízzel telt lyukas doboz). Súlymérés fürdőszobai mérleggel. Különböző eszközökben található rugók erősségének ös szehasonlítása.
11 31. Nyújtom, nyújtom, nem szakad. Rugalmas nyújtás, Hooke-féle törvény Vékony dróthuzal Huzal nyúlásányújtásának kínak vizsgálata sérleti vizsgálata. (106/9.26.), megnyúlás-erő grafikon (107/9.29.). A súrlódási erő vizsgálata (csúszási súrlódás, tapadási súrlódás, gördülési ellenállás) különböző talpú cipőkkel (110/9.37., 9.38.), egymásba hajtogatott két könyvvel (112/9.42.). A közegellenállás A közegellenaz örök hátrálta- A közegellenálállási erő kísérlás, a közegellen- kísérleti vizsgátók... II. lata. A közegelleti vizsgálata A közegellenállá- állási erő. A közegellenállá- lenállás növelése papírlapokkal si erő si erőt befolyáso- és csökkentése a (119/9.49.). A járművek tergyakorlatban. ló tényezők. vezése (különböáramvonalas ző profilok hajtestek. szárító által fújt gyorsan áramló levegőben). Feladatok Az eddig tanult Ismétlés, rendmegoldása szerezés, feladaátismétlése és tok megoldása. alkalmazása. Általános vonzó- Gravitációs erő- Chavendish dás. törvény, mérése. Newton gravitá- Isaac Newton. ciós erőtörvénye (kiegészítő anyag) Az örök hátráltatók I. A súrlódási erő 32. Rugalmas megnyúlás, Hookeféle törvény, rugalmassági együttható, relatív megnyúlás, mechanikai feszültség, rugalmassági határ. A súrlódás, a súrlódási erő; a súrlódási erőt befolyásoló tényezők. A súrlódás jelenségének kísérleti vizsgálata. A súrlódási erő növelése és csökkentése a gyakorlatban. 11
12 36. Középre nézz! Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása. És mégis mozog a Föld. Az égitestek mozgása Geocentrikus és heliocentrikus világkép, Kepler törvényei, kozmikus sebességek, mesterséges égitestek, geostacionárius műhold, GPS. Borul vagy nem borul? A pontszerű és a merev test egyensúlya Mitől forog? A forgatónyomaték A pontszerű és A alapfogalmak merev test egyen- és súlya. megértése hétköznapi példák segítségével. Az erő forgató Az erő forgató hatása. Az erőkar. hatásának vizsa forgatónyoma- gálata. A forgatónyomaték kiszáték. molása Ezt add össze! Az eredő erő meghatározása Egyenletes körmozgás felismerése. A dinamikai feltétel értelmezése. Fizikatörténeti kiselőadás (Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho Brahe, Galilei, Kepler, Newton). Pohár körbeforgatása (124/10.1.), a jelenség értelmezése. Okos telefongps. Az ablakok és ajtók nyitása kilinccsel vagy tapadókorongos erőmérővel. Egyensúly létrehozása vonalzón gyufásdobozok segítségével (139/12.4.). Az eredő erő Az eredő erő Az eredő erő meghatározása meghatározása kísérleti megha(egymást metsző, különböző irányú tározása erőméilletve párhuzaés nagyságú erők rőkkel és rögzímos erők, erőpár esetén. tett tengely körül eredője). forgó vonalzóval.
13 Stabil vagy nem stabil? Egyensúlyi helyzetek Egyensúlyi hely- Az egyensúlyi zetek (stabil, labi- helyzetek értellis, indifferens). mezése. Már ezek is gépek?! Egyszerű! Emelők, csigák, lejtő Egyszerű gépek: egykarú és kétkarú emelő, álló és mozgócsiga, csigasor, hengerkerék, a lejtő, a csavar és az ék. Egyszerűgépek alkalmazása a gyakorlatban. A különböző egyszerű gépek működésének értelmezése. Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása. Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. 2. Mérés Összefoglalás Feladatok megoldása 2. Témazáró dolgozat Dolgozzunk! A munka A különböző egyensúlyi helyzetek szemléltetése gyufásdobozzal, ceruzával, keljfeljancsival, labdával és egy pohárral. Az egyszerű gépek egyensúlyi helyzeteinek vizsgálata. Feladatok megoldása. A munkavégzés és a munka fogalma. Állandó és változó erő munkája. A mindennapi munka-fogalmak elemzése. Az erő és az elmozdulás irányának viszonya és a munka kapcsolata elemzés. Az erő-elmozdulás grafikon jelentősége. Feladatok. Az állandó erő munkája, vektorábrák vizsgálata (151/1.6.; 152/1.7., 1.8., 1.9., 1.10.). Változó erő munkája, erő-elmozdulás grafikonok (153/1.11., 1.12., 1.13., 1.14.). Golyó emelése rugóval. Tanulói aktivitásra épülő elemzés. 13
14 Töltődjünk fel! Az energia Az energia fogalma. Az energia fajtái és megmaradása. Munkavégzőképességek a világban gyűjtőmunka. Gyakorlati példák, egyszerű kísérletek. Az emberiség energiafelhasználási szokásai. (161/2.6., 2.7., 2.8.). Mi lesz belőle? Gyorsítási munka Jelenségek meg- Az egyes munfigyelése és elem- kafajták eredméa munkák fajtái, (munkatétel). a mozgási energia Haladó és forgó zése. nyének vizsgálata Feladatmegoldás. (162/ ; mozgás energiája. Emelési, 164/3.6.; 165/3.10.; 166/3.11.). A súrlódási munka. Konzervatív és mozgásállapotból származó enerdisszipatív erők. giák (163/3.4.; 164/3.5.). A magassámiből lesz a cse- Magassági (hely- Kölcsönhatások gi energia rebogár? zeti) energia, megfigyelése és Kölcsönhatási gravitációs ener- elemzése (erőtör- hasznosítása, energiák gia, II. kozmikus vények feleleve- viszonylagossága (171/4.3.; nítése). (H)egyre megy? sebesség. 176/4.13.). Feladatok. Magassági enera II. kozmikus gia sebesség kapcsán A kölcsönös vonkisfilm, animáció zás egymáshoz megtekintése. köt Két pontszerű test közötti gravitációs kölcsönhatás energiája (kiegészítő anyag) Pattanásig feszül- A rugó energiája. A rugóerő ábrágrafikonok készíve... zolása a megnyú- tése, rugók nyújrugalmas energia lás függvényében tása, összenyo(rugóenergia) (erőtörvény felmása (173/4.7.; elevenítése). Vál- 177/4.18.). tozó erő munkája. Feladatok.
15 Raktározzuk el! A mechanikai energia- megmaradás törvénye* Függőleges hajítás felelevenítése. Kiskocsik ütköztetése Az összefüggés alkalmazása numerikus feladatokban. Siessünk az idő Pillanatnyi és Gyűjtőmunka. pénz! átlagteljesítmény. Kiselőadás. Fel A teljesítmény adatok megoldása A hatásfok fogalhatékonyság = energiatakarékos- ma. ság. A hatásfok 3. Mérés Összefoglalás A mechanikai energia megmaradási törvénye. Rugalmas ütközés. Feladatok megoldása 3. Témazáró dolgozat Nyomás utánam! A nyomás fogalma, a hidrosztatikai nyomás, a légnyomás és mérése Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása. Nyomás, hidrosztatikai nyomás, közlekedőedény, nyomásmérő, manométer, légnyomás, barométer. Heuréka! HeuIdeális folyadék, réka! Pascal-törvény, Nyomásviszohidraulikus sajtó, nyok folyadékok- oldalnyomás, Arban, felhajtóerő, khimédész törvéúszás nye, felhajtóerő. Az emberiség energia szükségletével kapcsolatos gyűjtőmunka. Feladatok. A hajítások (rugós kilövőszerkezet) illetve különböző tömegű kiskocsi ütközésének vizsgálata (174/4.10., 4.11.; 175/4.12.). Történeti és technikai érdekességek. Grafikon-elemzés (182/5.8.). Az energia-hatékonyság jelentősége (video). Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. Feladatok megoldása. Egyszerű kísérletek elvégzése és megfigyelése, alkalmazások. Közlekedőedény (187/1.4.), folyadékos manométer (188/1.7.). Blaise Pascal és munkássága, Arkhimédész élete és munkássága, alkalmazások, sűrűségmérés. Vízi buzogány (193/2.2.), Arkhimédészi hengerpár (199/2.18.). 15
16 64. Feszültség a felületen Folyadékok modellje, a folyadékrészecskék között fellépő erők (adhéziós- és kohéziós erők), felületi feszültség, hajszálcsövesség A folyadék lehet ideális, meg nem is, és még áramolhat is. Áramló folyadékok és gázok Mérés Összefoglalás Feladatok megoldása 4. Témazáró dolgozat Adhéziós erő, kohéziós erő, hatótávolság, felületi feszültség, kapilláris emelkedés és süllyedés, hajszálcső, a folyadékfelület görbültsége, Jurinféle törvény, cseppképződés, detergens. Áramlási tér, áramlási vonal, áramlási cső, kontinuitási egyenlet, Bernoulli-féle törvény, statikus nyomás, torlónyomás, nyomásesés, HagenPoiseuille-féle törvény, viszkozitás, Stokes-féle súrlódási törvény, szárnyprofil, aerodinamikai felhajtóerő. Folyadék-modell, egyszerű kísérletek a folyadékmolekulák közötti erőkre, minimál-felületek, kapilláris, cseppentő szerepe, Eötvös Loránd. Folyadékhártya (201/ ), kapilláris emelkedés (202/ ), sztalagmométer (202/3.9.), cseppentő, Grüllféle eszköz (205/3.18.). Áramvonalak kimutatása, Bernoulli-féle család bemutatása, kiselőadás a repülésről. Aerodinamikai paradoxon (207/4.7.). Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. Feladatok megoldása.
17 A tanév végi ös szefoglalás, az elmaradt órák pótlása, szabad felhasználású óra 17
18 Fizika tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) A fejezetek címei I. MOZGÁSTAN Minden mozog, a mozgás viszonylagos a mozgástan elemei Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró) II. ERŐTAN Ok és okozat (Arisztotelésztől Newtonig) A newtoni mechanika elemei Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró) III. MUNKA, ENERGIA, TELJESÍTMÉNY Erőfeszítés és hasznosság. Energia munka teljesítmény hatásfok Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró) IV. FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK MECHANIKÁJA Folyadékok és gázok mechanikája Összefoglalás, gyakorlás, számonkérés (témazáró) Szabad felhasználású óra Mérés, a tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása Az óraszámok összege 18 Óraszámok
19 Óraszám Tananyag Fogalmak, Tanulói tevékenység A testek helyének megadása, (különböző vonatkoztatási rendszerekben), helyváltoztatásának vizsgálata. Hétköznapi jelenségek értelmezése. Hétköznapi jelenségek felidézése, értelmezése. Relatív sebességek vizsgálata. Sebességek számolása (pl. menetrend alapján; illetve előre kiadott feladat: saját út és idő mérések eredményét felhasználva). Hétköznapi jelenségek felidézése, értelmezése. A gyorsulás iránya és előjele közötti kapcsolat vizsgálata. Egyszerű feladatok. 1. Nagy a nyüzsgés Mozgástani alapfogalmak Hol járunk? A mozgás hely szerinti jellemzése Kinematika, vonatkoztatási test, vonatkoztatási rendszer, anyagi pont, pálya, út, elmozdulás, helyvektor. Skalár- és vektormennyiség. 2. Milyen gyorsan haladunk? A mozgás időbeli jellemzése, a sebesség fogalma Sebesség (pillanatnyi és átlag). Relatív sebesség. 3. Gyorsuljunk fel! A gyorsulás fogalma Gyorsulás. (Pozitív és negatív gyorsulás.) Szemléltetés A hely meghatározása (13/1.3.). Ábrák készítése (14/1.7.; 15/1.9.). Hosszúság és idő mérése. Sebesség és út mérése kilométerórával, (esetleg kerékpár sebességmérővel). A felhajított test mozgásának vizsgálata (20/1.23.; 21/1.24.). 19
20 Ez a legegyszerűbb! Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Hétköznapi jelenségek megfigyelése, elemzése. Mikola-csöves mérésben való részvétel. Az vizsgálata. Grafikonok rajzolása, elemzése. Feladatok. Nyomkép készícsak a változás ál- Egyenes vonalú tésében való aktív landó Egyenes vo- egyenletesen részvétel. Az nalú egyenletesen változó mozgás út-idő, sebességváltozó mozgás fogalma. Az útidő, sebesség-idő, idő, gyorsulás-idő gyorsulás-idő. vizsgálata. Grafikonok rajzografikonok. Úttörvény. lása elemzése. Feladatmegoldás. Jól esik A szabadesés Az egyenes vonalú egyenletes mozgás fogalma. Nyomkép, Mikola cső. Az út-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő. Grafikonok. Mikola-csöves kísérlet, táblázatok, grafikonok (24/2.3., 25/2.4.; 26/2.7.; 27/2.9., 2.10.). Lejtős kísérlet, sorozatfelvétel, animáció, ejtőzsinór. Táblázatok, grafikonok (32/3.3.; 33/3.4., 3.5., 3.6.; 34/3.8., 3.9.; 35/3.11., 3.12.; 36/3.13., 3.14., 3.15.; 37/3.16.,3.17.). Szabadesés, hají- Ejtés levegőben Kísérlet: ejtés tások fogalma. és vákuumban. levegőben és Nehézségi gyor- Hajítások vizsgá- vákuumban sulás: g. lata. Az egyenes (42/4.1.). Összetett mozgás. vonalú mozgások Sorozatfelvétel, összefüggéseinek nyomkép elemalkalmazása zése (43/4.3.). Feladatok. Vízszintes hajítás felbontása (44/4.5., 45/4.6., 4.7.).
21 Körbe-körbe, karikába Egyenletes körmozgás 12. Összefoglalás Feladatok megoldása, gyakorlás Témazáró dolgozat Egyedül nem megy A tehetetlenség törvénye Egyenletes körmozgás, szögelfordulás, radián fogalma, ívhossz, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás, periodikus mozgás, periódusidő, fordulatszám. Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása. Hétköznapi jelenségek elemzése, analógiák felfedezése. Feladatok. Lemezjátszós kísérlet (48/5.1., 5.2., 5.3.). Radián fogalmának kiépítése (49/5.5., 5.6.). Grafikonok megrajzolása analógiás alapon. Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. A tehetetlenség bemutatása papírhenger és papírlap segítségével (58/1.2.), illetve pohár, papír, és pénzérme segítségével (60/1.7.). Kölcsönkenyér A testek rugalkölcsönhatások A rugalmas és visszajár! massága. Rugal- létrehozása. rugalmatlan Párkölcsönhatások mas és rugalmat- Jelenségek alakváltozás Visszanyeri az lan alakváltozás. megfigyelése és vizsgálata lufi, alakját Vagy Párkölcsönhatás, elemzése. Kölkülönböző talán mégsem?! Ütközések. csönhatások lét- rugók, gumiszál, A testek rugalmas- Rugalmas és rehozása. Jelensé- és fogpiszkáló sága rugalmatlan ütkö- gek megfigyelése segítségével Visszapattan zések. Tökélete- és elemzése. (65/2.5.). ÜtköVagy talán mégsen rugalmatlan zések vizsgásem?! ütközés. lata (könnyen Ütközések guruló kiskocsik gyurmával, laprugóval, sínen). (66/2.9.). A tehetetlenség törvénye. Az inerciarendszer. Newton élete és munkássága. A testek tehetetlenségének bemutatása. Hétköznapi jelenségek értelmezése. 21
22 16. Tehetetlenek vagyunk?! A tömeg Lendüljünk bele! Lendület, lendületmegmaradás Hogyan mozog? Miért úgy? A lendület A lényeg megmarad A lendületmegmaradás törvénye 19. Légy erős! Az erő Gyorsítsunk! Newton II. törvénye 21. 6ás-ellen6ás Newton III. törvénye A tömeg. A dinamikai tömegmérés. Lendület, lendületmegmaradás. Zárt rendszer. Az erőhatás. Az erő. Támadáspont. Hatásvonal. Newton II. törvénye. Az erő, a tömeg és a gyorsulás kapcsolat. Az erő mértékegysége: m 1 N = 1 kg 2. s Newton III. törvénye. Kölcsönhatások létrehozása. Jelenségek megfigyelése és elemzése. Ütközések vizsgálata (könnyen guruló, különböző tömegű kiskocsik, laprugóval, sínen ütközőkkel 70/3.6, 3.7.). Hétköznapi jelen- Lufis autó ségek megfigye- (74/4.6), Newton lése, elemzése. bölcső (74/4.5.). Feladatok megoldása. Az erő mérése. Az erő ábrázolása. Különböző tömegű kiskocsik gyorsítása. Az összefüggés alkalmazása. Hétköznapi jelenségek elemzése, a hatás és ellenhatás beazonosítása. Vektorábrák készítése. Különböző tömegű kiskocsi gyorsulásának vizsgálata. A hatás-ellenhatás bemutatása rugós erőmérőkkel, görkorcsolyás diákokkal, házi Segner kerékkel (89/7.5.).
23 22. Alap LET E A dinamika alapegyenlete A dinamika alapegyenlete. Több erő együttes hatása. Két vagy több erő eredője. Vektormennyiségek összeadása. Erőtörvények. Szabad és kényszererők. Erők eredőjének ábrázolása, meghatározása. Az alapegyenlet alkalmazása. Erők eredőjének meghatározása rugós erőmérőkkel, zsinórokkal. Az alapfogalmak megértése az általános iskolában megismert erőfajták segítségével. Tömeg és súly mérése. Erők ábrázolása. Hétköznapi jelenségekben fellépő szabad és kényszererők beazonosítása A nehézségi erő, súlyerő bemutatása rugós erőmérővel. A súlytalanság bemutatása (szabadon eső vízzel telt lyukas doboz). Súlymérés fürdőszobai mérleggel. A rugó megnyú- Különböző lásának vizsgála- eszközökben ta, elemzése. található rugók erősségének ös szehasonlítása. Vékony dróthuzal Huzal nyúlásányújtásának kínak vizsgálata sérleti vizsgálata. (106/9.26.), megnyúlás-erő grafikon (107/9.29.). 23. Törvényes ez? Erőtörvények 24. Legyünk túl a nehezén! A nehézségi erő A nehézségi erő. Súly. Súlytalanság. A nehézségi erő és súlyerő közti különbség. 25. Rúg, pedig lába sincs A rugóerő A rugóerő. A rugóállandó. A lineáris erőtörvény. 26. Nyújtom, nyújtom, nem szakad Rugalmas nyújtás, Hooke-féle törvény Rugalmas megnyúlás, Hookeféle törvény, rugalmassági együttható, relatív megnyúlás, mechanikai feszültség, rugalmassági határ. 23
24 27. Az örök hátráltatók A súrlódási erő és a közegellenállási erő A súrlódás, a súrlódási erő; a súrlódási erőt befolyásoló tényezők. A közegellenállás, a közegellenállási erő. A közegellenállási erőt befolyásoló tényezők. Áramvonalas testek. A súrlódás jelenségének kísérleti vizsgálata. A súrlódási erő növelése és csökkentése a gyakorlatban. A közegellenállás kísérleti vizsgálata. A közegellenállás növelése és csökkentése a gyakorlatban. 28. Feladatok megoldása Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. 29. Általános vonzódás Newton gravitációs törvénye Középre nézz! Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása. Gravitációs erőtörvény, Isaac Newton. Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása. Egyenletes körmozgás felismerése. A dinamikai feltétel értelmezése A súrlódási erő vizsgálata (csúszási súrlódás, tapadási súrlódás, gördülési ellenállás) különböző talpú cipőkkel (110/9.37., 9.38.), egymásba hajtogatott két könyvvel (112/9.42.). A közegellenállási erő kísérleti vizsgálata papírlapokkal (114/9.49.). A járművek tervezése (különböző profilok hajszárító által fújt gyorsan áramló levegőben). Chavendish mérése Pohár körbeforgatása (124/10.1.), a jelenség értelmezése.
25 31. És mégis mozog a Föld... Az égitestek mozgása 32. Borul vagy nem borul? A pontszerű és merev test egyensúlya Mitől forog? A forgatónyomaték 33. Ezt add össze! Az eredő erő meghatározása Stabil vagy nem stabil? Egyensúlyi helyzetek Geocentrikus és heliocentrikus világkép, Kepler törvényei, kozmikus sebességek, mesterséges égitestek, geostacionárius műhold, GPS. A pontszerű és merev test egyensúlya Az erő forgató hatása. Az erőkar. A forgatónyomaték. Az eredő erő meghatározása (egymást metsző illetve párhuzamos erők, erőpár eredője). Egyensúlyi helyzetek (stabil, labilis, indifferens). Fizikatörténeti kiselőadás (Ptolemaiosz, Kopernikusz, Tycho Brahe, Galilei, Kepler, Newton). Okos telefon, GPS. A alapfogalmak és megértése hétköznapi példák segítségével. Az erő forgató hatásának vizsgálata. A forgatónyomaték kiszámolása. Az eredő erő meghatározása különböző irányú és nagyságú erők esetén. Az egyensúlyi helyzetek értelmezése. Az ablakok és ajtók nyitása kilinccsel vagy tapadókorongos erőmérővel. Egyensúly létrehozása vonalzón gyufásdobozok segítségével (139/12.4.). Az eredő erő kísérleti meghatározása erőmérőkkel és rögzített tengely körül forgó vonalzóval. A különböző egyensúlyi helyzetek szemléltetése gyufásdobozzal, ceruzával, keljfeljancsival, labdával és egy pohárral. 25
26 34. Már ezek is gépek?! Egyszerű! Emelők, csigák, lejtő 35. Összefoglalás Feladatok megoldása, gyakorlás Témazáró dolgozat Dolgozzunk! A munka Töltődjünk fel! Az energia Egyszerű gépek: egykarú és kétkarú emelő, álló és mozgócsiga, csigasor, hengerkerék, a lejtő, a csavar és az ék. Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása. Egyszerűgépek alkalmazása a gyakorlatban. A különböző egyszerű gépek működésének értelmezése. Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. Az egyszerű gépek egyensúlyi helyzeteinek vizsgálata. A munkavégzés és a munka fogalma. Állandó és változó erő munkája. A mindennapi munka-fogalmak elemzése. Az erő és az elmozdulás irányának viszonya és a munka kapcsolata elemzés. Az erő-elmozdulás grafikon jelentősége. Feladatok. Az energia fogalma. Az energia fajtái és megmaradása. Munkavégzőképességek a világban gyűjtőmunka. Az állandó erő munkája, vektorábrák vizsgálata (151/1.6.; 152/1.7., 1.8., 1.9., 1.10.). Változó erő munkája, erőelmozdulás grafikonok (153/1.11., 1.12., 1.13., 1.14.). Golyó emelése rugóval. Tanulói aktivitásra épülő elemzés. Gyakorlati példák, egyszerű kísérletek. Az emberiség energiafelhasználási szokásai (161/2.6., 2.7., 2.8.).
27 39. Mi lesz belőle? Gyorsítási munka A munkák fajtái, a (munkatétel). mozgási energia Haladó és forgó mozgás energiája. Emelési, súrlódási munka. Konzervatív és disszipatív erők. 40. Miből lesz a cserebogár? Kölcsönhatási energiák (H)egyre megy? Magassági energia A kölcsönös vonzás egymáshoz köt Két pontszerű test közötti gravitációs kölcsönhatás energiája Pattanásig feszülve... Rugalmas energia (rugóenergia) Raktározzuk el! A mechanikai energia megmaradási törvénye* Jelenségek megfigyelése és elemzése. Feladatmegoldás. Magassági (hely- Kölcsönhatások zeti) energia. megfigyelése és elemzése (erőtörvények felelevenítése). Feladatok. A rugó energiája. A rugóerő ábrázolása a megnyúlás függvényében (erőtörvény felelevenítése). Változó erő munkája. Feladatok. A mechanikai energia megmaradási törvénye. Rugalmas ütközés. Függőleges hajítás felelevenítése. Kiskocsik ütköztetése. Az összefüggés alkalmazása numerikus feladatokban. Az egyes munkafajták eredményének vizsgálata (162/3.1., 3.2.; 164/3.6.; 165/3.10.; 166/3.11.). A mozgásállapotból származó energiák (163/3.3., 3.4.; 164/3.5. A magassági energia hasznosítása, viszonylagossága (171/4.3.; 176/4.13.). Grafikonok készítése, rugók nyújtása, ös szenyomása (170/4.1.; ; 177/4.18.). A hajítások (rugós kilövőszerkezet), illetve különböző tömegű kiskocsi ütközésének vizsgálata (174/4.10., 4.11.; 175/4.12.). 27
28 43. Siessünk az idő pénz! A teljesítmény Hatékonyság = energiatakarékosság A hatásfok Pillanatnyi és átlagteljesítmény. A hatásfok fogalma. 44. Összefoglalás Feladatok megoldása, gyakorlás Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása Témazáró dolgozat Nyomás utánam! A nyomás fogalma, a hidrosztatikai nyomás, a légnyomás és mérése Nyomás, hidrosztatikai nyomás, közlekedőedény, nyomásmérő, manométer, légnyomás, barométer. Heuréka! Heuré- Ideális folyadék, ka! Pascal-törvény, Nyomásviszonyok hidraulikus sajtó, folyadékokban, oldalnyomás, felhajtóerő, úszás Arkhimédész törvénye, felhajtóerő. Feszültség a Adhéziós erő, felületen kohéziós erő, Folyadékok hatótávolság, femodellje,a folya- lületi feszültség, dékrészecskék kapilláris emelközött fellépő kedés és süllyeerők (adhéziós- és dés, hajszálcső, kohéziós erők), a folyadékfelület felületi feszültség, görbültsége, hajszálcsövesség Jurin-féle törvény, cseppképződés, detergens. Gyűjtőmunka. Kiselőadás. Feladatok megoldása. Az emberiség energia szükségletével kapcsolatos gyűjtőmunka. Feladatok. Ismétlés, rendszerezés, feladatok megoldása. Történeti és technikai érdekességek. Grafikon-elemzés (182/5.8.). Az energia-hatékonyság jelentősége (video). Egyszerű kísérletek elvégzése és megfigyelése, alkalmazások. Közlekedőedény (187/1.4.), folyadékos manométer (188/1.9.). Blaise Pascal és munkássága, Arkhimédész élete és munkássága, alkalmazások, sűrűségmérés. Vízi buzogány (193/2.2.), Arkhimédészi hengerpár (199/2.18.). Folyadék-modell, egyszerű kísérletek a folyadékmolekulák közötti erőkre, minimálfelületek, kapilláris, cseppentő szerepe, Eötvös Loránd. Folyadékhártya (201/3.5., 3.6.), kapilláris emelkedés (202/3.7., 3.8.), sztalagmométer (202/3.9.), cseppentő, Grüll-féle eszköz (205/3.18.).
29 49. A folyadék lehet ideális, meg nem is, és még áramolhat is Áramló folyadékok és gázok 50. Összefoglalás Feladatok megoldása, gyakorlás Témazáró dolgozat Mérési gyakorlat A tanév végi összefoglalás Az elmaradt órák pótlása Áramlási tér, áramlási vonal, áramlási cső, kontinuitási egyenlet, Bernoulli-féle törvény, statikus nyomás, torlónyomás, nyomásesés, HagenPoiseuille-féle törvény, viszkozitás, Stokes-féle súrlódási törvény, szárnyprofil, aerodinamikai felhajtóerő. Az eddig tanult átismétlése és alkalmazása. Áramvonalak kimutatása. Bernoulli-féle család bemutatása, kiselőadás a repülésről. Aerodinamikai paradoxon (207/4.7.). 29
NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat
NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként
RészletesebbenFizika. Fejlesztési feladatok
Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Fizika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Fizika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2. alapján 9-11. évfolyam 2 Célunk a korszerű természettudományos világkép
RészletesebbenTANTERV. A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához. 11. évfolyam: MECHANIKA. 38 óra. Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája
TANTERV A 11-12.évfolyam emelt szintű fizika tantárgyához 11. évfolyam: MECHANIKA 38 óra Egyenes vonalú egyenletes mozgás kinematikája Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kinematikája Egyenes vonalú
RészletesebbenHELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV FIZIKA Tantárgy 3 2 2 0 óraszámokra Készítette: Krizsán Árpád munkaközösség-vezető Ellenőrizte:
RészletesebbenFIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)
FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat
RészletesebbenEmber és természet. műveltségterület. Fizika. 7-8. évfolyam
Ember és természet műveltségterület Fizika 7-8. évfolyam Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013 Ajánlás A fizika tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál
RészletesebbenFizika tanterv a normál, kéttannyelvű és sportiskolai tantervi képzésben résztvevők számára 7 8.
Fizika tanterv a normál, kéttannyelvű és sportiskolai tantervi képzésben résztvevők számára 7 8. A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő
Részletesebbenmélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.
FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
Részletesebbenmélységben elsajátítatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.
FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
RészletesebbenAz osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév
Az osztályozó vizsgák tematikája fizikából 7-11. évfolyam 2015/2016. tanév Fizikából a tanulónak szóbeli osztályozó vizsgán kell részt vennie. A szóbeli vizsga időtartama 20 perc. A vizsgázónak 2 egyszerű
RészletesebbenHelyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
Helyi tanterv Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy
RészletesebbenNT-17115 Fizika 9. (A mi világunk) Tanmenetjavaslat
NT-17115 Fizika 9. (A mi világunk) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A MI VILÁGUNK című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként készült a Fizika
RészletesebbenFizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára
Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének
RészletesebbenFIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján)
FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet
RészletesebbenFutball Akadémia 9-11. évf. Fizika
3.2.08.1 a 2+2+2 9. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi
RészletesebbenHelyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára
Helyi tanterv Hallássérült évfolyamok számára Fizika 7 8. ( A központi tanterv B változatából készült a helyi tanterv.) Célok és feladatok Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a
RészletesebbenFIZIKA. helyi programja. tantárgy. Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján.
FIZIKA tantárgy helyi programja Készült a Katolikus Pedagógia Szervezési és Továbbképzési Intézet által készített kerettanterv alapján. 2013 Alapóraszámú FIZIKA helyi tanterv a szakközépiskolák számára
RészletesebbenBALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013
BALASSI BÁLINT GIMNÁZIUM FIZIKA HELYI TANTERV 2013 Tartalomjegyzék Óraszámok... 2 Célok és feladatok... 2 Az ismeretek ellenőrzésének formái és módjai... 2 Nyolc évfolyamos matematika-fizika emelt óraszámú
RészletesebbenFIZIKA 6 ÉVFOLYAMOS HELYI TANTERVE
Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
RészletesebbenBolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika
Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: bolyai@iskola.debrecen..hu 7 8. évfolyam A
RészletesebbenFIZIKA B változat. A tantárgy oktatásának célja, feladata
FIZIKA B változat A tantárgy oktatásának célja, feladata Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy célja a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság,
RészletesebbenEötvös József Általános Iskola és AMI Helyi tanterv 2013 FIZIKA
FIZIKA A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt legalapvetőbb
RészletesebbenPontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat)
Pontszerű test, pontrendszer és merev test egyensúlya és mozgása (Vázlat) I. Pontszerű test 1. Pontszerű test modellje. Pontszerű test egyensúlya 3. Pontszerű test mozgása a) Egyenes vonalú egyenletes
RészletesebbenGimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő)
Gimnázium-szakközépiskola 11-12. Fizika (emelt szintű érettségi előkészítő) 11. évfolyam Az emelt szintű érettségi előkészítő első évében az alapoktatásból kimaradt, de az emelt szintű érettségi követelmények
RészletesebbenFIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72
FIZIKA B VÁLTOZAT (hat évfolyamos gimnázium, 2x1x2x2x2) 7. évfolyam Éves óraszám: 72 Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Problémák, jelenségek,
RészletesebbenFIZIKA. 10. évfolyamos vizsga
10. évfolyamos vizsga A vizsga leírása: A vizsga csak szóbeli részből áll. A vizsgán két tételt kell húzni. Az A tétel a 9. évfolyam ismeretanyagára, a B tétel a 10. évfolyam ismeretanyagának a vizsga
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Csillagászati és űrkutatási ismeretek alkalmazása a középiskolai fizika oktatásában Készítette: Árokszállási
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 19. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenFizika helyi tanterv
Fizika helyi tanterv A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
FIZIKA Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy
Részletesebben7-8. évf. Fizika. 72 óra. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kötelező. Szabad Összesen. 1. Természettudományos vizsgálati módszerek 6 1 7
2.2.09.2 b 2+1 7. évfolyam Az általános iskolai természettudományos oktatás, ezen belül a 7 8. évfolyamon a fizika tantárgy célja a gyermekekben ösztönösen meglévő kíváncsiság, tudásvágy megerősítése,
RészletesebbenTanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens
Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök
A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI 2014. Témakörök I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya,
RészletesebbenOSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI
OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Fizika - 7. évfolyam 1. Az anyag belső szerkezete légnemű, folyékony és szilárd halmazállapotban 2. A testek mérhető tulajdonságai
RészletesebbenFizika 7. 8. évfolyam
Éves órakeret: 55,5 Heti óraszám: 1,5 7. évfolyam Fizika 7. 8. évfolyam Óraszám A testek néhány tulajdonsága 8 A testek mozgása 8 A dinamika alapjai 10 A nyomás 8 Hőtan 12 Összefoglalás, ellenőrzés 10
RészletesebbenFizika. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Fizika tantárgy 7-8. évfolyam 2013. EMBER ÉS TERMÉSZET Fizika az általános iskolák 7 8. évfolyama számára FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret,
RészletesebbenMatematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára
Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Budapest Helyi tanterv Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára 1 Emelt szintű matematika 11 12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka
RészletesebbenMUNKAANYAG. Szabó László. Szilárdságtan. A követelménymodul megnevezése:
Szabó László Szilárdságtan A követelménymodul megnevezése: Kőolaj- és vegyipari géprendszer üzemeltetője és vegyipari technikus feladatok A követelménymodul száma: 047-06 A tartalomelem azonosító száma
RészletesebbenA tanulói tevékenységre alapozott fizikaoktatás változatos tevékenységkínálatával lehetővé teszi, hogy a tanulók kipróbálhassák és megismerhessék
FIZIKA A változat Az általános iskolai fizikatanítás az 1 4. évfolyamon tanított környezetismeret, valamint az 5 6. évfolyamon tanított természetismeret tantárgyak szerves folytatása. A 7 8. évfolyamon
Részletesebben1. A gyorsulás Kísérlet: Eszközök Számítsa ki
1. A gyorsulás Gyakorlati példákra alapozva ismertesse a változó és az egyenletesen változó mozgást! Általánosítsa a sebesség fogalmát úgy, hogy azzal a változó mozgásokat is jellemezni lehessen! Ismertesse
RészletesebbenSebesség A mozgás gyorsaságát sebességgel jellemezzük. Annak a testnek nagyobb a sebessége, amelyik ugyanannyi idő alatt több utat tesz meg, vagy
Haladó mozgások Alapfogalmak: Pálya: Az a vonal, amelyen a tárgy, test a mozgás során végighalad. Megtett út : A pályának az a szakasza, amelyet a mozgó tárgy, test megtesz. Elmozdulás: A kezdőpont és
RészletesebbenKörmozgás és forgómozgás (Vázlat)
Körmozgás és forgómozgás (Vázlat) I. Egyenletes körmozgás a) Mozgás leírását segítő fogalmak, mennyiségek b) Egyenletes körmozgás kinematikai leírása c) Egyenletes körmozgás dinamikai leírása II. Egyenletesen
RészletesebbenTanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens
Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus
Részletesebben5.19 Fizika a 7 8. évfolyama számára
5.19 az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.09.2 (B) változatához A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni
Részletesebbenmélységben elsajátíttatni. Így a tanárnak dönteni kell, hogy mi az, amit csak megismertet a fiatalokkal, és mi az, amit mélyebben feldolgoz.
FIZIKA B változat A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
RészletesebbenFIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához
HURO/1001/138/.3.1 THNB FIZIKA Tananyag a tehetséges gyerekek oktatásához Készült A tehetség nem ismer határokat HURO/1001/138/.3.1 című projekt keretén belül, melynek finanszírozása a Magyarország-Románia
RészletesebbenTestek mozgása. Készítette: Kós Réka
Testek mozgása Készítette: Kós Réka Fizikai mennyiségek, átváltások ismétlése az általános iskolából, SI Nemzetközi Mértékegység Rendszer 1. óra Mérés A mérés a fizikus alapvető módszere. Mérőeszközre,
RészletesebbenFÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra)
FÖLDRAJZ (szakközépiskola 3 óra) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben
Részletesebben5. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek.
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZÓBELI TÉMAKÖREI a 2014-2015. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.b Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenHa vasalják a szinusz-görbét
A dolgozat szerzőjének neve: Szabó Szilárd, Lorenzovici Zsombor Intézmény megnevezése: Bolyai Farkas Elméleti Líceum Témavezető tanár neve: Szász Ágota Beosztása: Fizika Ha vasalják a szinusz-görbét Tartalomjegyzék
RészletesebbenÖsszesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8. évfolyam. Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert
Összesített Tanterv a 8 osztályos gimnáziumi részhez Fizikából FIZIKA TANTERV 7-8 évfolyam Készítette: Bülgözdi László és Juhász Róbert Az alapfokú fizikaoktatás célja Keltse fel a tanulók érdeklődését
RészletesebbenTémakörök fizikából. 2013. ősz
Témakörök fizikából 2013. ősz 1. Egyenes vonalú mozgások 2. Periodikus mozgások 3. A dinamika alaptörvényei 4. Munka, energia, teljesítmény, hatásfok 5. Pontszerű és merev test egyensúlya 6. Mechanikai
Részletesebben7. é v f o l y a m. Összesen: 54. Tematikai egység/ Fejlesztési cél. Órakeret. A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 óra
7. é v f o l y a m Témakörök Órakeret A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai. 6 Hőmérséklet, halmazállapot. 14 A hang, hullámmozgás a természetben. 5 Az energia. 11 A járművek mozgásának jellemzése.
RészletesebbenFejlesztő neve: BODÓ JÁNOSNÉ. Tanóra címe: A RUGÓERŐ VIZSGÁLATA TANULÓI KÍSÉRLET FIZIKAÓRÁN
Fejlesztő neve: BODÓ JÁNOSNÉ Tanóra címe: A RUGÓERŐ VIZSGÁLATA TANULÓI KÍSÉRLET FIZIKAÓRÁN 1. Az óra tartalma A tanulási téma bemutatása; A téma és a módszer összekapcsolásának indoklása: A rugóerő vizsgálata
RészletesebbenKözépszintű érettségi témakörök fizikából 2015/2016-os tanév
Középszintű érettségi témakörök fizikából 2015/2016-os tanév 1.Egyenes vonalú egyenletes mozgás A mozgások leírására használt alapfogalmak. Térbeli jellemzők. A mozgást jellemző függvények. Dinamikai feltétel.
RészletesebbenKOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA. 7-8. évfolyam. 9-11. évfolyam valamint a. 11-12. évfolyam emelt szintű csoport
KOCH VALÉRIA GIMNÁZIUM HELYI TANTERV FIZIKA 7-8. évfolyam 9-11. évfolyam valamint a 11-12. évfolyam emelt szintű csoport A tanterv készítésekor a fejlesztett kompetenciákat az oktatási célok közül vastag
RészletesebbenMatematika. Specializáció. 11 12. évfolyam
Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes
RészletesebbenAlkalmazott fizika Babák, György
Alkalmazott fizika Babák, György Alkalmazott fizika Babák, György Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog fenntartva, Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenNemzeti alaptanterv 2012 EMBER ÉS TERMÉSZET
ALAPELVEK, CÉLOK A műveltségterület középpontjában a természet és az azt megismerni igyekvő ember áll. A természettudományi műveltség a természettel való közvetlen, megértő és szeretetteljes kapcsolaton
RészletesebbenAz erő legyen velünk!
A közlekedés dinamikai problémái 8. Az erő legyen velünk! Utazási szokásainkat jelentősen meghatározza az üzemanyag ára. Ezért ha lehet, gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközökkel utazzunk!
RészletesebbenSzakköri segédlet. FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet
Szakköri segédlet FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet 1 Tartalomjegyzék 1. Szakköri tematika. 2 2. Szakköri tanári segédlet... 8 2.1. Hosszúság, terület, idő, térfogat,
RészletesebbenMATEMATIKA. 9 10. évfolyam. Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények
MATEMATIKA 9 10. évfolyam 1066 MATEMATIKA 9 10. évfolyam Célok és feladatok A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata, hogy megalapozza a tanulók korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségét,
RészletesebbenA műszaki rezgéstan alapjai
A műszaki rezgéstan alapjai Dr. Csernák Gábor - Dr. Stépán Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanikai Tanszék 2012 Előszó Ez a jegyzet elsősorban gépészmérnök hallgatóknak
RészletesebbenA 2008/2009. tanévi FIZIKA Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának. feladatai és megoldásai fizikából. I.
Oktatási Hivatal A 8/9. tanévi FIZIKA Országos Közéiskolai Tanulmányi Verseny első fordulójának feladatai és megoldásai fizikából I. kategória A dolgozatok elkészítéséhez minden segédeszköz használható.
RészletesebbenHELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam
HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik
RészletesebbenI. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek, a halmazelmélet elemei, a logika elemei. 1. Számfogalom, műveletek (4 óra)
MATEMATIKA NYEK-humán tanterv Matematika előkészítő év Óraszám: 36 óra Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét Részletes felsorolás A tananyag felosztása: I. Gondolkodási módszerek: (6 óra) 1. Gondolkodási módszerek,
RészletesebbenAz Országos Közoktatási Intézet keretében szervezett obszervációs vizsgálatok
Iskolakultúra 005/10 Radnóti Katalin Általános Fizika Tanszék, TTK, ELTE Hogyan lehet eredményesen tanulni a fizika tantárgyat? Szinte közhelyszámba megy, hogy a fizika az egyik legkeésbé kedelt a tantárgyak
RészletesebbenFizika 7. osztály. 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel... 2
Fizika 7. osztály 1 Fizika 7. osztály Tartalom 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Mikola-csővel...................... 2 2. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás vizsgálata lejtőn....................
RészletesebbenFizika!" Mechanika és hőtan. Baló Péter KOMPETENCIAALAPÚ AP 091403. Fizika 9. Mechanika és hőtan
AP 091403 KOMPETENCIAALAPÚ Baló Péter könyve egy merőben újszerű tankönyv: a tananyag felépítésében szakított a mechanika hagyományos kinematika, dinamika, energia témájú felosztásával. Helyette egy-egy
RészletesebbenMatematika 8. PROGRAM. általános iskola 8. osztály nyolcosztályos gimnázium 4. osztály hatosztályos gimnázium 2. osztály. Átdolgozott kiadás
Dr. Czeglédy István fôiskolai tanár Dr. Czeglédy Istvánné vezetôtanár Dr. Hajdu Sándor fôiskolai docens Novák Lászlóné tanár Dr. Sümegi Lászlóné szaktanácsadó Zankó Istvánné tanár Matematika 8. PROGRAM
RészletesebbenFÖLDRAJZ (gimnázium 2+2)
FÖLDRAJZ (gimnázium 2+2) A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való
Részletesebben1. mérés. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata
1. mérés Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Emlékeztető Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a mozgásfajták közül a legegyszerűbben írható le. Ha a mozgó test egyenes pályán mindig egy irányban
RészletesebbenL OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM. Földrajz 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES
L OVASSY L ÁSZLÓ G IMNÁZIUM HELYI TANTERV ÉS TANTÁRGYI PROGRAM Földrajz 2007. Készítette: B EREGINÉ S IMON Á GNES Célok és feladatok FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 9-12/13. 9. (előkészítő) évfolyam A természetismeret
RészletesebbenA 2012-2013-es május-júniusi érettségi témakörök és elvégzendő kísérletek fizikából:
A 2012-2013-es május-júniusi érettségi témakörök és elvégzendő kísérletek fizikából: 1. A gyorsulás 2. Rezgőmozgás 3. Mechanikai hullámok 4. Megmaradási tételek a mechanikában 5. Merev testek egyensúlya
RészletesebbenSzerszámgépek. 1999/2000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata
Szerszámgépek 1999/000 II. félév Dr. Lipóth András által leadott anyagrész vázlata Megjegyzés: További információ a View/Notes Page módban olvasható. Korszerű szerszámgép Gépészeti szempontból a CNC szerszámgép
RészletesebbenA fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és a hozzá kapcsolódó kísérletek/ mérések/ ábraelemzések 2015.
A fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és a hozzá kapcsolódó kísérletek/ mérések/ ábraelemzések 2015. 1. Egyenletes mozgások Végezze el az alábbi kísérletek egyikét! 1. Igazolja, hogy
RészletesebbenKoordinációs lehetőségek. Természetismeret. Biológia: mikroszkóp, diffúzió a természetben, vizek szennyezése, légszennyezés.
I. Tömb 1-3. Bevezető óra: Miért tanulunk fizikát? 1./1/I. MODUL Időkeret (1 x 15 perc) Az egyenes vonalú egyenletes mozgás szakszókincs, definíciók nyelvi jellemzői Az anyag belső szerkezete. Korpuszkula,
RészletesebbenTERMÉSZETTAN. Debreceni Egyetem, 2012/2013. tanév II. félév, leadta és lejegyezte Végh László. 2013. április 18.
TERMÉSZETTAN Debreceni Egyetem, 2012/2013. tanév II. félév, leadta és lejegyezte Végh László 2013. április 18. 0.1. Tudnivalók a vizsgázásról Szinte valamennyi munkanapon lesz vizsga, a Neptunon kell jelentkezni.
RészletesebbenBiológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai
Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni
RészletesebbenA fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és a hozzá kapcsolódó kísérletek/ mérések/ ábraelemzések 2016.
A fizika középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei és a hozzá kapcsolódó kísérletek/ mérések/ ábraelemzések 2016. 1. Egyenletes mozgások Végezze el az alábbi kísérletek egyikét! 1. Igazolja, hogy
RészletesebbenA változat (1,5+1,5 óra)
Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában
RészletesebbenA középszintű fizika érettségi témakörei:
A középszintű fizika érettségi témakörei: 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése.
RészletesebbenFIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - ELSŐ RÉSZ
FIZIKA PRÓBAÉRETTSÉGI FELADATSOR - B - HALLGATÓ NEVE: CSOPORTJA: Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc A feladatsor megoldásához kizárólag Négyjegyű Függvénytáblázat és szöveges információ megjelenítésére
RészletesebbenHelyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február
Helyi tanterv Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február 1 A TANTERV SZERKEZETE Bevezető Célok és feladatok Fejlesztési célok és kompetenciák Helyes
RészletesebbenMatematika helyi tanterv,5 8. évfolyam
Matematika helyi tanterv - bevezetés Matematika helyi tanterv,5 8. évfolyam A kerettanterv B változatának évfolyamonkénti bontása Bevezető Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson
RészletesebbenKészítette: Jankay Éva Brenyóné Malustyik Zsuzsa
SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS Fizika 9. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Jankay Éva Brenyóné Malustyik Zsuzsa 3 A fizikai megismerés módszerei 11 Periodikus mozgások A lendületmegmaradás törvénye 22
RészletesebbenJelenségközpontú, kísérletekkel támogatott feladatmegoldás, mint a szemléletformálás hatékony módszere
Jelenségközpontú, kísérletekkel támogatott feladatmegoldás, mint a szemléletformálás hatékony módszere Juhász András (ELTE, Fizikai Intézet) 1. Bevezetés A feladatmegoldás a fizikatanítás egyik legfontosabb
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2015. október 22. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenEÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK FIZIKA. 9. évfolyam Tanári segédanyag. Szemes Péter
FELADATLAPOK FIZIKA 9. évfolyam Tanári segédanyag Szemes Péter ajánlott korosztály: 9. évfolyam! 1. HOGYAN VADÁSZIK A DENEVÉR? fizika-9- BALESETVÉDELEM, BETARTANDÓ SZABÁLYOK, AJÁNLÁSOK A kísérlet során
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenMatematika. 5. 8. évfolyam
Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 18. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fizika
RészletesebbenTECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 6. OSZTÁLYOS TANMENET AZ NT-00648 RAKTÁRISZÁMÚ TANKÖNYVHÖZ
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 6. OSZTÁLYOS TANMENET AZ NT-00648 RAKTÁRISZÁMÚ TANKÖNYVHÖZ 6.-OS TANMENET TÉMAKÖREI: I. Ember és környezete témakör 3 óra 1-3 II. Anyagok és alakításuk témakör 7 óra 4-9. Részösszefoglalás
RészletesebbenFizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika Megoldandó feladatok: I.
Fizika előkészítő feladatok Dér-Radnai-Soós: Fizikai Feladatok I.-II. kötetek (Holnap Kiadó) 1. hét Mechanika: Kinematika 1.5. Mennyi ideig esik le egy tárgy 10 cm magasról, és mekkora lesz a végsebessége?
RészletesebbenTanmenet Matematika 8. osztály HETI ÓRASZÁM: 3,5 óra ( 4-3) ÉVES ÓRASZÁM: 126 óra
Tanmenet Matematika 8. osztály HETI ÓRASZÁM: 3,5 óra ( 4-3) ÉVES ÓRASZÁM: 126 óra A Kiadó javaslata alapján összeállította: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár Jóváhagyta:... igazgató
Részletesebbenrnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Klasszikus mechanika
Fizika mérnm rnök k informatikusoknak 1. FBNxE-1 Mechanika. előadás Dr. Geretovszky Zsolt 1. szeptember 15. Klasszikus mechanika A fizika azon ága, melynek feladata az anyagi testek mozgására vonatkozó
RészletesebbenA fizikaoktatás jövője a felsőfokú alapképzésben
A fizikaoktatás jövője a felsőfokú alapképzésben Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet Főiskolai tanár rad8012@helka.iif.hu http://members.iif.hu/rad8012/ Békéscsaba 2010. augusztus 26. Az előadásban
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 17. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 17. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fizika
Részletesebben