5. Mi csak az egyik oldalát látjuk A Hold, a Föld holdja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. Mi csak az egyik oldalát látjuk A Hold, a Föld holdja"

Átírás

1 5. Mi csak az egyik oldalát látjuk A Hold, a Föld holdja Az égitestek közül a Hold van a legközelebb hozzánk, így természetes, hogy évezredek óta foglalkoztatta a tudósok képzeletét. A görög mitológiában Szelené, a rómaiaknál Luna istennő képében személyesítették meg. A tudósok azonban módszeresen vizsgálták is a Holdat. Már az ókori görögök ismerték a holdfázisokat, sőt a Hold Föld-távolságot is meglehetősen pontosan meghatározták. Távcsővel először Galilei figyelte meg, és a világosnak látszó területeit szárazföldeknek, sötét területeit tengereknek vélte. Az egyik leghíresebb ilyen holdtenger a Mare Tranquillitatis, a Nyugalom tengere. Ez volt július 20-án az Eagle (Sas) nevű holdkomp leszállásának helyszíne. Kis lépés egy embernek, de nagy ugrás az emberiségnek hangzottak Neil Armstrong szavai, amikor a Holdra lépett. Az Apollo 11 programjában három asztronauta vett részt. Neil Armstrong után a Holdra lépett Edwin Aldrin is, miközben Michael Collins a Hold körüli pályán keringett a parancsnoki űrhajóval. Eddig összesen tizenkét űrhajósnak adatott meg, hogy Hold-sétát tegyen. Utoljára 1972-ben landolt űrhajó a Holdon, és visszatérve több száz kilogramm kőzetmintát hozott magával. A Nap után a Hold a legnagyobb fényességű égitest a Föld égboltján, de a Holdnak nincs saját fénye, csak a Nap sugárzását veri vissza. Földtől való távolsága és méretei azt eredményezik, hogy az égbolton (telihold idején) akkorának látszik, mint a Nap (5.1. ábra). Nincs légköre, ezért égboltja teljesen fekete. A holdi égbolton nappal is látszanak a csillagok, és fényesen ragyog a felhőcsíkokkal tarkított kék bolygó, a Föld (5.2. ábra). Az égitesten az árnyékok élesek és feketék. A hosszú földi napig tartó nappalokon a Hold felszíne erőteljesen felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan lehűl. Felszínét főleg vulkanikus kőzetek építik fel. A meteoritütközések és a nagy hőingadozás miatt a felszíni és a felszín közeli kőzetanyag erősen aprózódik, laza törmeléket és vastag porréteget hozva létre. A Hold felületét uraló felszíni formák: a nagyméretű becsapódások eredményeiként kialakult sötét lávamezők (a tengerek ), és a sok kráterrel tagolt világosabb színű fennsíkok (a szárazföldek ) (5.3. ábra). Az Apollo-program utasai és a holdrakéták által hozott kőzetminták különleges tulajdonsága, hogy a kőzetek kora nagy hasonlóságot mutat a Naprendszer belső bolygóinak így a Föld kőzeteinek is a korával. Ez a tény arra utal, hogy a Hold és a belső bolygók anyaga egyszerre és azonos módon alakulhatott ki. Közepes Föld Holdtávolság: 384 ezer km Átmérõje: 3476 km Felszíne: 38 millió km 2 Sûrûsége: 3,34 Tömege: Nehézségi gyorsulás: Felszíni hõmérséklet: g cm 3 a Föld tömegének 1/81-ed része a földi érték 1/6-a 160 C és 130 C között 5.1. A Hold legfontosabb adatai Miért mély az asztronauta lábnyoma és miért ismerhető fel mind a mai napig? 5.2. Űrhajós lábnyoma a Holdon. A Hold égboltján a Föld látszik Kikről, mikről kapták a nevüket a Hold felszíni alakzatai? 5.3. Az Apollo 11 fényképe a teliholdról. Középen balra a Mare Tranquillitatis 29

2 A Föld és kozmikus környezete 30 naptávol földpálya holdpálya napközel 5.4. A Nap Föld Hold-rendszer elsô negyed 5.5. Holdfázisok napsugarak nappal éjszaka telihold újhold földtávol földközel napnyugta napkelte utolsó negyed Miért hosszabb két ugyanolyan holdfázis közötti időtartam, mint a Hold Föld körüli keringési ideje? 5.6. A Hold fényváltozásainak időtartama 29,5 nap Nap holdpálya H teljes árnyék kúpja 5.7. Napfogyatkozás félárnyék földpálya F A Hold mozgásai A Hold forog a tengelye körül és ellipszis alakú pályán kering a Föld körül. A Hold a Földdel együtt kering a Nap körül és az egész rendszer a Tejútrendszer központja körül (5.4. ábra). Saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt fordul meg, mint amennyit Föld körüli keringése igénybe vesz (27,3 nap), ennek következménye, hogy mindig ugyanazt a félgömbjét mutatja a Föld felé. Ez a jelenség az úgynevezett kötött keringés. A Holdat négy hétig figyelve azt tapasztaljuk, hogy megjelenése az égbolton folyamatosan változik. Ennek oka, hogy mozgása során más és más a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított helyzete. A Nap mindig a Hold felé forduló félgömbjét világítja meg, de a Földről ennek különböző nagyságú és alakú részét látjuk. A jelenséget a Hold fényváltozásainak vagy holdfázisoknak nevezzük (5.5. ábra). Amikor a Hold a Föld és a Nap között helyezkedik el, újhold van, ekkor nem látjuk, mert a sötét oldalát mutatja felénk. Keringése során folyamatosan növekszik ( dagad ) és kb. két hét múlva már a teljes megvilágított oldalát láthatjuk: ekkor van telihold (holdtölte). Ezt követően kb. két héten keresztül a Hold megvilágított oldalából egyre kevesebbet látunk ( csökken ). Amikor a Hold 90 -ra áll a Naptól, a Földről csak fél korongja látható. Ha ez a növekvő Hold esetén következik be, akkor első negyedről, ha fogyó Holdnál, akkor utolsó negyedről beszélünk. Egy teljes ciklus hossza 29,5 nap. Ezt nem teljesen értem. Hogy tudja megvilágítani a Nap a Holdat telihold idején, ha közöttük helyezkedik el a Föld? Újhold és telihold idején általában nincs teljesen egy egyenesben a három égitest. Mivel a Hold pályasíkja az ekliptikával 5 -os szöget zár be, telihold idején a Föld árnyékkúpja a Hold alatt vagy felett mozdul el el, így a napsugarak eljutnak a Holdra. Újholdkor pedig a Hold árnyéka mozdul el általában a Föld alatt vagy felett, tehát a Földről nézve a Hold nem takarja el a Napot. Ha a három égitest teljesen egy egyenesbe esik, és a Föld vagy a Hold egymás árnyékába kerül, akkor beszélünk fogyatkozási jelenségről. Napfogyatkozás, holdfogyatkozás Napfogyatkozás újhold idején jöhet létre. Ha a Hold árnyéka a Földre vetődik, mi azt látjuk, hogy a Hold teljesen vagy részlegesen eltakarja a Napot. A Hold árnyékkúpjának sávjában teljes, a félárnyékban pedig részleges napfogyatkozás figyelhető meg. Az a véletlen, hogy a Nap és a Hold szinte ugyanakkora átmérőjűnek látszik az égen, a jelenséget különösen érdekessé teszi (5.7. és 5.8. ábra).

3 A kôzetburok és a talaj 3. Vulcanus munkában A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység 3.1. Az Eyjafjallajökull kitörése 2010 tavaszán a jég megolvadása miatt árvizeket, iszapáradást is okozott (Izland) 3.2. Indonézia legsűrűbben lakott szigetén, Jáván működik a világ egyik legaktívabb vulkánjának számító Merapi 3.3. A Stromboli kitörése Melyik szigetcsoport tagja a Vulcano? 3.4. A római mitológia a Szicília közelében fekvő kis sziget belsejébe képzelte Vulcanus műhelyét Emlékezetes volt számomra 2010-ben az izlandi vulkán kitörése, mert hamufelhője miatt akadozott a légi közlekedés Európában (3.1. ábra), és a tervezettnél később tudtunk hazarepülni Spanyolországból ben Dél-Amerikában az Andokban, Közép-Amerikában, illetve Ázsiában Jáva szigetén is működtek vulkánok (3.2. ábra). Megkerestem ezeknek a vulkánoknak a helyét a kőzetlemezeket bemutató térképen, és érdekes egybeesést találtam. Mind lemezhatáron működik! Mélységi magmatizmus és felszíni vulkanizmus A mélységi magmatizmus és a felszíni vulkanizmus is a magma mozgásjelensége. Magmának nevezzük azt az izzón folyó kőzetolvadékot, amely a köpeny felső vagy a kéreg alsó zónáiban keletkezik. Bebizonyosodott, hogy ezekben a zónákban nincs egységes magmaöv, hanem csak helyileg, az ún. elsődleges magmakamrákban kerülnek a kőzetek olvadt állapotba. A radioaktív anyagok nagyobb koncentrációja, tektonikai mozgások vagy nyomáscsökkenés segítik elő az olvadást. A magmának hatalmas energiája van magas hőmérséklete, gázainak feszítőereje és a rá nehezedő kéreg nyomása miatt. Képes arra, hogy a nehézségi erő ellenében a kőzetburokban fölfelé mozogjon. A felszínt nem minden esetben éri el: ha megreked a mélyben, akkor az alacsonyabb hőmérsékletű szintben a felszín alatt szilárdul kőzetté. Ebben az esetben beszélünk mélységi (plutonikus) magmatizmusról. A folyamat során mélységi magmás kőzetek (gabbró, diorit, gránit) és mélységi magmás ércek keletkeznek. Vulkánosságról akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét (3.3. ábra). A magma felszínre kerülési helyén képződik a vulkán, a felszínre kerülő magmát lávának nevezzük. A lávából vulkáni kiömlési kőzetek (bazalt, andezit, riolit), a lávafoszlányokból, kőzettörmelékből vulkáni törmelékes kőzetek (tufák) keletkeznek. A magmatizmushoz kötődő néhány elnevezés mitológiai eredetű. Pluto az alvilág istene, akit a föld alatti kincsek, a fel nem tárt bányák istenének is gondoltak. Vulcanus, a tűz sánta istene fegyvert kovácsol más istenek számára, haragos kedvében pedig izzó köveket és tüzet röpít ki a hegy belsejéből (3.4. ábra). 52

4 A magma és a belőle származó láva kémiai összetétele alapvetően meghatározza a belőlük képződő kőzetek összetételét, színét, a kihűlés sebessége pedig a kristályok méretét. B Kémiai összetétel szempontjából a magma és a láva kovasavtartalma, illetve a belőlük képződő kőzetek SiO 2 -tartalma a meghatározó: kémhatásuk bázikus, semleges vagy savanyú lehet (3.5. ábra). B A növekvő SiO 2 -tartalommal párhuzamosan a kőzet színe világosodik. B A mélységi magmás kőzetek kristályainak mérete nagyobb, mert a lassú kihűlés kedvez a nagy kristályok kialakulásának. Bázikus Semleges Savanyú SiO % 52-65% 65% felett Mélységi magmás kôzet gabbró diorit gránit Vulkáni kiömlési kôzet bazalt andezit riolit Vulkáni törmelékes kôzet bazalttufa andezittufa riolittufa 3.5. A magmás kőzetek csoportosítása SiO 2 -tartalom és kémhatás szerint A magma kémiai összetételétől és gáztartalmától a vulkáni működés jellege is függ. A kevés kovasavat tartalmazó magmából hígan folyó lávaömlések táplálkoznak, belőlük a gázok kiszabadulása lassabban, csendesen történik; a kovasavban gazdag, feszítő gázokkal teli magma robbanásos kitöréseket eredményez (3.6. és 3.7. ábrák). A különböző típusú lemezszegélyeken eltérő összetételű magma nyomul a felszínre. Ezért az egyes lemezhatártípusokhoz jellegzetes kőzetanyagú, működésű és formájú vulkánok kötődnek (3.8. ábra). Vulkánosság távolodó lemezszegélyeknél A felszínre érkező magma 80%-a távolodó lemezhatárok mentén, az óceánközepi hátságok hasadékvölgyein keresztül kerül a felszínre. A magma nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik, hőmérséklete ezért igen magas ( C), fémes elegyrészekben (magnézium, vas, mangán) gazdag, kovasavban viszont szegény. A lávából bazalt, a kéregben megrekedő magmából gabbró képződik. A lávaömlések többsége tenger alatt következik be. A tengervíz hűtő hatása miatt a bazaltláva külső burka hamar megszilárdul, ezen a kérgen azonban még ki-kibuggyan a forró láva, kerekded formát, párnalávát hozva létre (3.9. ábra). A párnaláva rendkívül hasznos a földtörténeti múlt eseményeinek megismerésében. Megjelenése nem téveszthető össze semmi mással, és mindig víz alatt jön létre. A párnaláva jelenlétét felismerték a Föld idős, 3,5 milliárd éves kőzeteiben. Innen tudjuk, hogy a Földön ekkor már volt óceáni környezet A hígfolyós láva gyorsan halad, lávafolyása sokszor km távolságra is eljut (Mauna Loa, Hawaii-szigetek) 3.7. A sűrűn folyó láva felszíne rögös lesz (Pacaya vulkán, Guatemala) Litoszféra lemez alábukása (szubdukció) 2. Óceánközépi hátság 3. Lemezen belüli forró pont 4. Litoszféra 5. Asztenoszféra 3.8. A magmaképződés fő tektonikai környezetei Hol fordul elő hazánkban párnaláva? 3.9. A párnalávák szokásos mérete 0,5-1 m

5 Levegôburok 4. Megnyílnak az ég csatornái A levegő vízgőztartalma, a felhő- és csapadékképződés felhôelem 2,2% vízgôz 97,6% hulló csapadék 0,2% 4.1. A víz megoszlása a légkörben Hômérséklet ( C) Max. vízgôztartalom ( g m 3 ) 25 0,7 15 1, l A hőmérséklet és a legnagyobb vízgőztartalom kapcsolata 4.3. A hajszálas higrométer működése a zsírtalanított hajszálnak azon a tulajdonságán alapszik, hogy nedvességváltozás közben változtatja hosszúságát Különleges helyzetben van a Földünk a Naprendszer bolygói között, mert a víz mindhárom halmazállapotban előfordul. Különösen fontos a folyékony halmazállapotú víz, mert ez játszik döntő szerepet az élet létrejöttében és tartós fennmaradásában. Miért emeljük ki a légkörben a vízgőz szerepét? Az atmoszféra a Föld vízkészletének csak töredékét (0,0008%-át) tartalmazza, jobbára vízgőzként (4.1. ábra). A vízgőz a legfontosabb üvegházhatású gáz. Mennyiségének tartóssága alapján az erősen változó légköri gázok csoportjába tartozik. Az időjárás és az éghajlat szempontjából a mennyiségi változásnál is fontosabbak a víz halmazállapot-változásai, mert ezek jelentik a felhő- és csapadékképződés alapját. A levegőben lévő vízgőz mennyiségi jellemzője a tényleges (abszolút) g vízgőztartalom, tulajdonképpen a vízgőz sűrűsége, amelyet m -ben 3 fejezünk ki. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tud befogadni. Ha egy adott hőmérsékleten a levegő már nem képes több vízgőz felvételére, akkor telítetté válik (4.2. ábra). Fontos paraméter és könnyen kiszámítjuk azt is, hogy a levegőben lévő vízgőz mennyisége hány százaléka az adott hőmérsékleten maximálisan befogadhatónak. Ezt a százalékos értéket nevezzük viszonylagos (relatív) vízgőztartalomnak. Ez az érték jól jellemzi a levegő nedvességi viszonyait, gondoljunk csak az egyenlítői éghajlat átlagosan 80-85%-os (rendkívül párás) és a forró trópusi sivatagok nyári 10-20%-os (rendkívül száraz) relatív nedvességtartalmú levegőjére (4.3. ábra). A telítetlen levegő relatív vízgőztartalma 100% alatt van, a telített levegőé 100%-os. Hogyan válhat a telítetlen levegő telítetté? B adott hőmérséklet mellett nő a levegő vízgőztartalma, vagy B adott vízgőztartalom mellett a hőmérséklete csökken. A természetben a levegő a hőmérséklet csökkenésével éri el gyakrabban a telített állapotot. Azt a hőmérsékletet, amelyen a lehűlő levegő (tényleges vízgőztartalmának megváltozása nélkül) telítetté válik, harmatpontnak nevezzük. Ha a lehűlő levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed (túltelítetté válik), a telítettségen felüli páramennyiség kicsapódik, vagyis megindul a csapadékképződés, és az eddig láthatatlan vízgőz láthatóvá válik. A vízgőz többnyire cseppfolyós vagy közvetlenül szilárd halmazállapotba alakul át. 106

6 A tapasztalat azt mutatja, hogy a lehűlés önmagában nem elegendő a kicsapódás megindulásához. A folyamatot elősegíti a szilárd felület, amelyre a kicsapódás megtörténik. B A kicsapódás történhet a levegővel közvetlenül érintkező testekre: így keletkeznek a talaj menti (nem hulló) csapadékfajták (harmat, dér, zúzmara). B A troposzféra légtömegében a parányi részecskék (például porszem, sókristály) felületén indul meg a kicsapódás. A vízgőz ezeken a kicsapódási magvakon sűrűsödik vízcseppekké vagy jégkristályokká. Így keletkeznek a felhők, amelyeknek közvetlenül a felszín fölött kialakuló, csak vízcseppekből álló változata a köd (4.4. ábra) km-es magasságban, ahol a menetrend szerinti repülőgépek közlekednek, a levegő nagyon gyakran van túltelített állapotban. Kicsapódás mégsem történik, mert a levegő nagyon tiszta. Az elhaladó repülőgépek égéstermékei viszont kicsapódási magvakként szolgálnak. A kondenzcsík nem más, mint az égéstermékekre kicsapódott pára, amely hosszú, vékony felhő formájában jelenik meg (4.5. ábra). Talaj menti csapadékfajták Derült, szélcsendes időben keletkezik a harmat és a dér. A földfelszín és a rajta lévő testek az erős éjszakai kisugárzás következtében lehűlnek, és lehűtik környezetük léghőmérsékletét is. A lehűlő levegő vízgőztartalma a szabadban lévő testek (tárgyak, növények) felületére kicsapódik. Ha a levegő harmatpontja 0 C fölött van, a vízgőz folyékony halmazállapotban harmat formájában csapódik ki. 0 C alatti harmatpont esetén a kicsapódás szilárd halmazállapotban, dér formájában jelenik meg (4.6. és 4.7. ábrák). A zúzmara képződéséhez légmozgásra van szükség. Ilyenkor a 0 C alá lehűlt felszín fölé néhány fokkal enyhébb, páradús levegő áramlik. 0 C alatti harmatponton a levegő vízgőztartalma jégkristályok formájában válik ki a szélnek kitett oldalon a fákra, bokrokra, kerítésekre, villanyvezetékekre. A zúzmara a villamos és távbeszélő drótokra lerakódva üzemzavarokat okozhat, sőt le is szaggathatja a vezetékeket, letörheti a faágakat (4.8. ábra). A talaj menti csapadék mennyisége elenyésző a hulló csapadék mennyiségéhez képest. Hulló csapadék képződése Mindig csodálattal figyelem a felhők játékát az égbolton. A bárányfelhők a kedvenceim. Miért nem hullik minden felhőből csapadék? 4.4. Köd 4.5. Kondenzcsík 4.6. Harmat 4.7. Dér 4.8. Zúzmara 107

7 5. Vízszigetek a szárazföldön A szárazföld vizei a tavak Különösen a nyári idegenforgalmi szezonban gyakran hallom, hogy a Balatont magyar tengernek nevezik. Indokolt a tenger elnevezés? Igazából nem. A Balaton tó, bár a tengerhez hasonlóan állóvíz. Nyugat- és Közép-Európa legnagyobb területű édesvizű tava, melynek átlagos vízmélysége alig több mint 3 m, ezzel a világ legsekélyebb tavai közé tartozik. Vizében vannak sók, de nem kloridok, hanem alkáli-karbonátok és gipsz, amelyeknek a víz zöldesszürke színét köszönheti (5.1. ábra). A tavak a szárazföldek felszíni mélyedéseit kitöltő állóvizek. Víztükrük nyílt, csak a keskeny parti sávban jellemző a gyökerező vízi növényzet. A világtengerrel nincsenek közvetlen kapcsolatban (ezért a Kaszpi-tenger is tó). Földtörténeti szempontból rövid életű képződmények, kialakulásuk és fokozatos pusztulásuk néhány tízezer év alatt végbemehet. A tó medencéje kimélyítés vagy elgátolás útján jöhet létre, melynek hátterében számos külső és belső erőhatás állhat. A tavak jelentős része több folyamat közös munkájának eredménye. A tómedencéket a kialakításukban uralkodó szerepet játszó erőhatás szerint tekintjük át. A belső erők közül tómedencét alakítanak ki a szerkezeti (tektonikus) mozgások és a vulkáni folyamatok. Vetődéssel keletkezett árokban foglalnak helyet az ároktavak. Hosszan elnyúlt alakjuk is kialakulási módjukra utal. Közéjük tartozik a Föld legmélyebb tava, a Bajkál-tó. A kőzetlemezek távolodása során képződött árokban helyezkedik el Afrikában a Tanganyika-tó és a Malawi-tó, Ázsiában a Holt-tenger (5.2. ábra). Ebben a csoportban sekély mélységű tavakat is találunk, mint pl. hazánkban a Balaton és a Velencei-tó. A belső erők hatására alakult ki a Viktória-tó és részben a Csád-tó medencéje is, a felszín zavar nélküli, lassú süllyedésével keletkeztek. Peremeiken így nincs törésrendszer. Vulkanikus eredetűek a krátertavak, melyek többnyire kis méretűek, viszonylag mélyek és kerekded formájúak. Közelünkben a legismertebb a Szent Anna-tó a székelyföldi Hargitában. A Földön a legtöbb tómedencét a külső erők közé tartozó jég alakította ki. A jégkorszaki jégtakaró letaroló munkája a puhább kőzetű területeken sziklamedencéket alakított ki, ezekben foglalnak helyet a Kanadai-pajzs tavai és a Balti-pajzson a Finn-tóvidék (5.3. ábra). A jégtakaró letaroló tevékenységének peremén kialakult réteglépcső A Balaton, becenevén a magyar tenger Olvasd le az atlaszodban a Holt-tenger vízfelületének ten gerszint feletti magasságát! 5.2. A Holt-tenger a Föld legalacsonyabb víztükrű és legsósabb tava 5.3. A Finn-tóvidék 5.4. A Garda-tó 141

8 Vízburok nyak iszap és agyag feltöltés holtágtó 5.5. Túlfejlett folyókanyarulat lefűződésének fázisai 5.6. A Plitvicei-tavak lépcsős tórendszere karsztvízből kicsapódó mészkőgátak mögött alakult ki (Horvátország) 5.7. A Gyilkos-tó 5.8. Everglades mocsaras vidéke (Florida, USA) előterében gyűlt össze a Nagy-tavak (Felső-, Michigan-, Huron-, Erie-, Ontario-tó) és Európa legnagyobb tavának, a Ladoga-tónak a vize. A jégtakaró által felhalmozott morénaanyag hullámos felszínén elgátolással keletkezett a Német- és a Lengyel-tóvidék. A hegyek lábánál az egykori gleccserek által kimélyített medencékben, a végmorénasáncok mögött felduzzadt vízből keletkezett a Boden-, a Genfi- és a Garda-tó (5.4. ábra). A folyók kanyarulatainak lefűződésével vagy levágásával holtágak (morotvák) jönnek létre. Ha megszűnik a kapcsolatuk a folyómederrel, jellegzetes, kifli formájú holtágtóvá (morotvató) alakulnak át (5.5. ábra). Ismert hazai példája a Duna egykori medrében található Szelidi-tó. A Tiszát kísérő morotvatavak többsége a szabályozások során a kanyarulatok átvágásával jött létre. Mészkő- és dolomitfelszínek mélyedéseiben akkor maradhat meg huzamos ideig a tó vize, ha annak aljzatát kellő vastagságú vízzáró kőzetréteg (pl. agyag) béleli ki (5.6. ábra). Kisebb karsztos tó hazánkban a Vörös-tó (dolinató) és az Aggteleki-tó (víznyelő tó). Termál-karsztvíz táplálja forrástavunkat, a Hévízi-tavat. Száraz, félszáraz vidékeken a szél által kifújt mélyedésekben vagy a homokbuckákkal elgátolt területeken sekély tavak jellemzőek (pl. a Szeged melletti Fehér-tó vagy a Nyíregyháza melletti Sóstó, szerepe volt a szélnek a Csád-tó medencéjének kialakításában is). A Gyergyói-havasokban (Keleti-Kárpátok) 1837-ben a Békás-patak vize tóvá duzzadt egy hegyomlás miatt (Gyilkos-tó) (5.7. ábra). A tavak egy része mesterségesen keletkezett és szolgálhatnak az ivó-, ipari- vagy öntözővíz tározására, lehetnek halastavak, bányatavak, nyújthatnak üdülési lehetőségeket. A legtöbb mesterséges tó sokoldalúan hasznosított, a gátak talapzatánál épített turbinák villamos energiát is termelnek (a Níluson az asszuáni Nagy-gát: Nasszer-tó, a Coloradón a Hoover-gát: Powell-tó, hazánkban a Kiskörei-gát: Tisza-tó). A tavak gyorsan pusztuló képződmények. Ha a tóból több víz párolog el, mint amennyi táplálja, akkor a tó kiszárad. A tómedencéket a feltöltődés is veszélyezteti. Ebben a vízfolyások és a szél hordalékszállítása mellett az elszaporodó növényzet is szerepet játszik. Az elsekélyesedő tóban a gyökerező növényzet már mindenütt meg tud telepedni, és a tó fertő állapotba kerül. Ha a tó víztükrének nagyobb részét már növényzet borítja, akkor mocsárról beszélünk (5.8. ábra). Emberi beavatkozás híján ilyen állapotban lenne a Balaton, a Fertő és a Velencei-tó. A lápokban már csak kisebb foltokban csillan meg a nyílt víztükör. A tőzeges aljzatot lassan teljesen belepi a növényzet, az erdő kialakulásával pedig a tó meg is szűnik. A tavak pusztulását az emberi tevékenység is sietteti. Az ember gyakran olyan mértékben használja el öntözésre a tavat tápláló folyók vizét, hogy a tó elkezd zsugorodni. Ennek klasszikus példája az Aral-tó esete. Az ember környezetszenynyező tevékenysége a növények elszaporodását gyorsíthatja. A vízbe 142

9 3. Évszakok a forró övezetben Forró övezet II. Az átmeneti öv szavanna éghajlat Az átmeneti öv az egyenlítői övtől északra és délre, megközelítően a 10 és a 20 szélességi körök között alakult ki. Az évi középhőmérséklet itt is magas (23-27 C), de az évi közepes hőingás nagyobb, mint az egyenlítői övben, és értékei az Egyenlítőtől távolodva nőnek. Ezt az övet a passzát szélrendszer felszálló és leszálló ága váltakozva tartja uralma alatt, emiatt a csapadék eloszlása egyenetlen. Két évszak a meleg, esős és a forró, száraz különíthető el (3.1. ábra). A passzát szélrendszer követi a Nap látszólagos évi járását. Amikor a Nap az Egyenlítőtől északra delel, az erősebb felmelegedéshez kapcsolódó felszálló ág és vele a csapadékzóna is északra tolódik. A déli félgömbön a paszszát szélrendszer leszálló ága érvényesül, száraz időszakot eredményezve. Az év második felében fordított a helyzet. Az Egyenlítőtől a térítők felé haladva a csapadékos évszak hoszsza fokozatosan rövidül, az évi csapadékmennyiség 1500 mm-ről 250 mm-re csökken. A csapadékmennyiségtől függően változik a természetes növénytakaró, a szavanna képe, az Egyenlítőtől távolodva ritkul és alacsonyodik a növényzet. Ez legjobban Afrikában figyelhető meg, ahol az Egyenlítőtől északra és délre egyaránt kiterjedt szárazföldi terület található (3.2. ábra). A szavanna rengeteg növényevő és a velük táplálkozó ragadozó, dögevő állatot tart el. Az esőerdő szomszédságában húzódó erdős szavannát ligetes, cserjés, majd füves szavanna követi (3.3. és 3.4. ábra). Az erdős szavanna összefüggő erdeinek lombkoronaszintje laza, a sok fény miatt a cserje- és gyepszintje gazdag. A ligetes, de még inkább a füves szavannán a fák egyre ritkábban állnak, majd teljesen eltűnnek, helyettük mély gyökérzetű tüskés bozótok, bokrok jelennek meg. A szavannák jellemző fái az akáciák, hozzájuk Afrikában majomkenyérfák, Ausztráliában eukaliptuszfajok, Dél-Amerikában viaszpálmák, araukária fenyők társulnak. A száraz évszakban a szavannák fái és cserjéi teljesen lehullatják lombjukat, a fű elszárad. Ilyenkor nagyon gyakoriak a szavannatüzek. Az erdős és ligetes szavannán nagytestű patások élnek (Afrikában zsiráf és elefánt, Ázsiában elefánt és orrszarvú, Amerikában tapír). A füves szavannán antilopok, gazellák legelnek. Az oroszlán a) Kayes é. sz m évi középhômérséklet 29,5 C évi csapadékátlag 740 mm mm C I. III. V. VII. IX. XI. b) Kosti é. sz m évi középhômérséklet 27,5 C évi csapadékátlag 707 mm mm C I. III. V. VII. IX. XI a) Az erdős és a b) füves szavanna klímadiagramja mm egyenlítôi öv térítôi öv száraz hónapok 500 erdôs ligetes füves szavanna szavanna szavanna 3.2. A nedves és a száraz időszak, a csapadék mennyisége és a növénytakaró változásai az átmeneti övben 3.3. Ligetes szavanna 161 V_Foldrajziovezetesseg_v06.indd :42:00

10 Földrajzi övezetesség 3.4. Füves szavanna 3.5. Trópusi szigethegyek a Serengeti Nemzeti Parkban Mely országok területén húzódik a Szahel-övezet? 3.6. A Száhel-övezet 3.7. Marhacsorda itatása a Száhelövezetben Afrika, a tigris Ázsia, a puma és a jaguár Amerika nagymacskája. Madárviláguk jellegzetes képviselői a futómadarak (Afrikában a strucc, Ausztráliában az emu, Dél-Amerikában a nandu). Ausztráliában a méhlepényes emlős állatok helyett erszényes állatok élnek (kenguruk, erszényes hangyászok, erszényes farkas). A szavannákon az Egyenlítőtől távolodva a talajok is változnak. A csapadék csökkenésével kisebb lesz a kilúgozás mértéke és a száraz időszakban jelentős humuszfelhalmozódás történik. A talajok színe a rozsdavörösből fokozatosan sötétre vált (szavannai vörösföld sötét szavannatalaj). A folyók vízjárása erősen ingadozó. Az éghajlat jellegének megfelelően a nedves időszakban a mállás, a száraz időszakban pedig az aprózódás a meghatározó felszínformáló folyamat. A legszárazabb területeken a szél munkája is alakítja a táj arculatát. Jellegzetes felszínformák az ellenállóbb kőzetekből képződött harang vagy méhkas alakú szigethegyek (3.5 ábra). Az átmeneti öv sűrűbben lakott, mint az Egyenlítő vidéke. A lakosság fő foglalkozása a földművelés, a nomád állattenyésztés. Az ültetvények legfontosabb terményei a kávé, a földimogyoró, a gyapot és a cukornád. A gazdálkodás fő problémája a területek túllegeltetése (juh-, kecske- és szarvasmarhatartás), amely az eredeti növényzet eltűnéséhez és a vízforrások kimerüléséhez vezet. A túllegeltetett helyeken a talaj felső része az erózió következtében lepusztul, a szavanna sivataggá válik. Afrikában a Szahara és Szudán találkozásánál a Száhel-övezet elrettentő példája a sivatag terjeszkedésének (3.6. és 3.7. ábrák). A térítői öv trópusi sivatagi éghajlat Ha azt a szót hallom, hogy sivatag, a képzeletemben egy sivár homoktenger képe jelenik meg. A homokbuckákon tevekaraván halad, sehol egy árnyat adó fa. A sivatagnak ez csak az egyik arca. A Szaharának is csak a harmada homoksivatag, a többi területe kő-, kavics- és agyagsivatag. És a sivatagban is van élet! Az élőlények alkalmazkodnak a forrósághoz és a vízhiányhoz. A sivatagok zöld szigetei az oázisok. Ezeket a felszín alatti vizekből táplálkozó kutak, források vagy a sivatagot átszelő folyóvizek éltetik. 162

11 Népesség- és településföldrajz 5. Mindenki lakik valahol A település fogalma és a települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők Használd az atlaszod megfelelő tematikus térképét! Hol élnek a palócok? 5.1. Hollókő a világörökség része. A magyarországi palóc népesség hagyományos, főleg építészeti és tájhasználati kultúráját őrzi 5.2. Autópálya-csomópont (Oahu, Hawaii, USA) 5.3. Tanya Norvégiában. A lakóés munkahely térbeli egységben van egymással 5.4. A Dunakanyar települései a Duna pleisztocén végi teraszán épültek Tudom, hogy mindannyian valamilyen településen élünk. Itt lakunk, dolgozunk, pihenünk, sportolunk, gyógyulunk, vásárolunk. Miért vannak mégis különbségek közöttük? A sokszor több évszázados múltra visszatekintő települések képezik az ember életének, társadalmi-gazdasági tevékenységének legfontosabb színterét (5.1. ábra). Miközben táji környezete, épületei, intézményei, műszaki létesítményei, útjai az egymást követő generációk során változásban vannak, a földrajzi helye a mozgékony településektől eltekintve állandó marad. Életünk teljességét egy-egy település aligha tudja kiszolgálni. Utak, közművezetékek több települést fűznek fel egy sajátosan működő rendszerré (5.2. ábra). A településekkel kapcsolatos alapfogalmak A település a népesség által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (utak, hidak, közterek) áll. A hagyományos értelmezés a lakó- és munkahely térbeli egységét hangsúlyozza (5.3. ábra). Ez a térbeli egység viszont abban a pillanatban szétválik, ha a két funkció más-más településen helyezkedik el. Márpedig napjainkban megnőtt az ingázók száma, mert a városok olyan mértékben tömörítik az elsősorban ipari és szolgáltató munkahelyeket, amellyel a lakóhelyek bővülése nem tud lépést tartani. Másrészt az egyéni közlekedési lehetőségek bővülése, a tömegközlekedés fejlődése lehetővé is teszi, hogy az ingázás elfogadható időtartam alatt történjen meg. Célszerű tehát a település fogalmában a lakó- és munkahely térbeli együttesével szemben a működési egységét hangsúlyozni. A településnek biztosítania kell azoknak a feladatoknak az ellátását is, amely a munkaerő szellemi és fizikai munkaképességének megújítását, fokozását szolgálja. A település egy embercsoport lakó-, munka- és pihenőhelyének együttese. Földrajzilag meghatározott helyen alakul ki, amely lakóinak kiszolgálása mellett a helyi közösség történelmét, kultúráját is tükrözi. A települések fontos sajátossága emellett, hogy térben sohasem egymástól függetlenül, hanem egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek. Egy adott földrajzi területegység településeinek összefüggő rendszerét településhálózatnak nevezzük. A településhálózaton belül a funkciók száma és súlya alapján a települések között alá- és fölérendeltségi viszony, településhierarchia alakul ki. 196

12 A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők Egy település szoros kapcsolatban van az őt körülvevő tájjal. Nem véletlen, hogy a legnagyobb települések kivétel nélkül kedvező természetföldrajzi adottságok között fejlődnek. Az ember megtelepedése során azt a környezetet keresi, amely gazdasági tevékenységére kedvező hatást gyakorol. A települések földrajzi elterjedését befolyásolja az éghajlat és a domborzat. A Föld településsűrűsége igazodva a népesség térbeli elhelyezkedéséhez az é. sz. 20 és 60 -a között a legnagyobb. Előnyben vannak az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területek, a tengerpartok, a mezőgazdasági termelésre különösen kedvező alföldek és a folyóvölgyek árvízmentes teraszai (5.4. ábra). Latin-Amerikában és Afrikában viszont a tengerparti területeken a nagy hőség és a sok csapadék miatt alig vannak települések. A települések többsége köztük számos főváros is a 2000 m-nél magasabb fennsíkokon fejlődött ki (Mexikóváros, Bogotá, Quito, illetve Addisz-Abeba) (5.5. ábra). Előnyös a jó védelmi lehetőséget biztosító környezet is (dombtető: Buda, Salzburg; öblök, fjordok belső zugai: Tokió, Oslo; folyami sziget: Párizs). A tájhatárok azért kedveznek a települések kialakulásának és fejlődésének, mert a különböző jellegű vidékek termékei itt cserélnek gazdát. Leggyakrabban hegyvidék és alföld találkozásánál alakult ki a vásárvonal, amelynek legkedvezőbb forgalmi helyzetű pontjaiban (árkok, völgyszorosok, hágók közelében) jöttek létre a vásárvárosok (Vác, Eger, Sátoraljaújhely, Kolozsvár, Lipcse). Sok település története szorosan kapcsolódik egy-egy folyóhoz. A fejlődés alacsonyabb fokán erre a sekélyebb, illetve összeszűkülő folyószakaszok szolgáltak. A révtelepülések az állandó híd megépültével csomópontjaivá váltak a szárazföldi közlekedésnek is, és hídi városokká fejlődtek (Győr, Komárom, Baja, Szolnok, Frankfurt am Main) (5.6. ábra). A folyó által kínált útvonal a távolabbi vidékekkel is kapcsolatot teremt. A szárazföldi folyótorkolatok is kedvezően hatnak a települések fejlődésére, mert a szárazföld belsejében különböző tájakról érkező termékek cserélnek gazdát (Tokaj, Szeged, Lyon, Belgrád). A tengeri folyótorkolat különösen a tölcsértorkolat kedvez a tengeri hajózásnak (Hamburg, Le Havre, London). A kikötésre alkalmas tengeröblök (Rio de Janeiro, Dubrovnik), a stratégiai ellenőrzésre lehetőséget nyújtó tengerszorosok (Dover, Gibraltár, Isztambul, Szingapúr) szintén jelentős települések kialakulását eredményezték. A vízrajzi adottságok az ivóvíz megléte (karsztforrás: Tapolca, Pécs) miatt nagyon fontosak. Az idegenforgalom és a gyógyturizmus föllendülése felértékelte a termálvízforrások szerepét a települések fejlődésében (Bük, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Zalakaros, Gyula, Karlovy Vary) (5.7. ábra). Az ásványkincs-előfordulások már a középkorban is fontos települések kialakulását eredményezték (az ércek és a só kitermelésére 5.5. Kolumbia fővárosa, Bogotá 2540 m magasan fekszik Hogyan utal a város neve kialakulására? 5.6. Frankfurt am Main (Németország) Honnan ered a fürdőváros neve? 5.7. Karlovy Vary (Karlsbad) cseh fürdőváros a hévízre települt a) b) 5.8. Birmingham a) régen és b) napjainkban (Egyesült Királyság) 197

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység

Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET VÁZLATOK XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET A valós forró éghajlati övezet az északi és déli szélesség 30 o -a között helyezkedik el. - az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám

Feladatlap. Feladatlap száma Elért pontszám Concursul Multidisciplinar BOLYAI FARKAS Tantárgyverseny, Concursul pe ţară al liceelor cu predare în limba maghiară Magyar tannyelvű középiskolák országos vetélkedője Concursul de geografie Teleki Sámuel

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. rész 1. FELADAT 1. Hamburg 2.

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0912 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 19. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. rész a) 1. Új-Guinea

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. - A Holdnak nincs

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A SZOLÁRIS ÉS A VALÓDI ÉGHAJLATI ÖVEZETESSÉG A szoláris, azaz a Nap sugárzása által meghatározott éghajlati övezetek kialakulásának csillagászati okai vannak: A gömb alakú Földet

Részletesebben

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu

A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI. OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu A JÉGESŐELHÁRÍTÁS MÓDSZEREI OMSZ Időjárás-előrejelző Osztály feher.b@met.hu Felhőkeletkezés: Folyamatok, amelyek feláramlásra késztetik a levegőt. - Légtömegen belüli konvekció - Orográfia - Konvergencia

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések

A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység, földrengések FÖLDRAJZ 1 Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Mélységi magmatizmus Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk.

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1311 1 p ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Északi-sark Északi

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. D 2. A 3. B 4.

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor II. forduló 2014/2015. tanév 1. Milyen mozgásokat végez a Föld? Töltsétek ki a táblázatot! Mozgás Mi körül? Időtartama Következménye 2. A repülőtéren összegyűltek

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT 1. Calcutta / Kalkutta

Részletesebben

VÁZLATOK. XXI. A szárazföldek felszíni vizei

VÁZLATOK. XXI. A szárazföldek felszíni vizei VÁZLATOK XXI. A szárazföldek felszíni vizei Folyóvíz: mederben (völgyben) helyezkedik el, valahonnan ered (forrás), és valahová megy (lefolyásos vég torkolaton keresztül: másik folyóvíz, tó, tenger, óceán;

Részletesebben

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu

Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben. NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Tektonika és vulkanizmus a Naprendszerben NYME Csillagászati földrajz Kereszturi Ákos, kru@mcse.hu Belső energiaforrások a felszínfejlődéshez (és becsapódások) időbeli jellemzők térbeli eloszlás differenciáció

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév Iskola: 1 Csapatnév:. osztályos feladatsor II. forduló 2012/2013. tanév 1. Állapítsátok meg a képek alapján, hogy milyen mozgásokat végez a Föld, és ennek mi a következménye? B mozgás: következmény: 2.

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

Magyarország földrajza

Magyarország földrajza Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható!

A feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! z írásbeli vizsga I. része feladatlap 1. részének megoldásához atlasz nem használható! 1. feladat Vulkán Utazási Iroda ajánlatából: Tegyen feledhetetlen túrákat gőzölgő, füstölgő vulkánokon, miközben az

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3 HARTAI ÉVA, GEOLÓgIA 3 ALaPISMERETEK III. ENERgIA és A VÁLTOZÓ FÖLD 1. Külső és belső erők A geológiai folyamatokat eredetük, illetve megjelenésük helye alapján két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. Nazca-lemez 2. Atacama-sivatag

Részletesebben

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: 1 4. osztályos feladatsor II. forduló 2013/2014. tanév 1. A rajzon a földünk belső felépítését láthatjátok. Nevezzétek meg a részeit! 2. Mit ábrázolnak a képek? Írjátok a nevét a kép

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 1313 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT I. rész Felső-tó Huron-tó

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

A Tengervíz. Folyamat elemei: csapadék, párolgás lefolyás.

A Tengervíz. Folyamat elemei: csapadék, párolgás lefolyás. 1 Víz földrajz Vízburok Hidroszféra. Világ tengerei: Óceánok, tengerek összessége Felszíni vizek: Folyok, tavak Felszínalatti vizek: Termálvíz Édesvíz készlett: Jégformájában (gleccser, jégtakaró) Föld

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1112 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 18. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT 1. mag 2. sugárzási

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

HELYI TANTERV. Földrajz

HELYI TANTERV. Földrajz HELYI TANTERV Földrajz 9. nyelvi előkészítő évfolyam Heti: 1 óra keret Európa földrajza 4 Magyarország földrajza 10 Társadadlmi folyamatok a 21. század elején 2 Helyünk a világegyetemben 1 A Föld szerkezete

Részletesebben

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul)

Tantárgyi követelmény. FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Tantárgyi követelmény FDB 1407 Általános természetföldrajz I. (elmélet, a tárgy kollokviummal zárul) Elsajátítandó tananyag: A Föld fejlődése és szerkezete. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása.

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek)

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály II. forduló (fizikai és földrajzi alapismeretek) 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0612 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT I. rész 1. Adriai-tenger

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

II. Gyakorlatok a térképen

II. Gyakorlatok a térképen II. Gyakorlatok a térképen 1. Mérd meg lakóhelyed és az egyik szomszédos megye székhelye közötti távolságot légvonalban vonalas aránymértékkel és méretaránnyal! Vonalas aránymértékkel: km, méretaránnyal:..km

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen.

2. A Föld kb. 100 km. vastagságú kőzetburkának tudományos neve. A Föld kérge és a köpeny legfelső szilárd része együttesen. 1. Az elsı feladatban képeket fogtok látni. Feladatotok az lesz, hogy felismerjétek mit ábrázolnak a képek. Akinél elıször villan fel a lámpa az mondhatja a választ. Jó válasz esetén egy pontot kaphattok,

Részletesebben

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Földön innen Földön túl

Földön innen Földön túl foldrajz 8:Layout 1 4/15/11 12:14 PM Page 1 Lovizer Ferencné Földön innen Földön túl ok Évfolyam 5 6 7 8 9 10 14 éves tanulók részére a ta nu ló ne ve 1 foldrajz 8:Layout 1 4/15/11 12:14 PM Page 2 A Föld

Részletesebben

Esti 10. évfolyam- gimnázium

Esti 10. évfolyam- gimnázium Esti 10. évfolyam- gimnázium Óra Tananyag Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák esz- Felhasznált közök Év eleji ismétlés Felettünk a csillagos ég. A csillagászat története A

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1413 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT a) Csak a helyes sorrend

Részletesebben

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek

Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Légköri vízzel kapcsolatos mérések TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Dr. Kircsi Andrea Egyetemi adjunktus DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2009/2010 I. félév Levegő vízgőztartalma légnedvesség Kondenzálódott

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére. ... a tanuló neve.

Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére. ... a tanuló neve. Lakotár Katalin FÖLDRAJZ 7. Kontinensek földrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 7. osztályos tanulók részére........... a tanuló neve pauz westermann Teljesítmény összesítése A Afrika és Ausztrália Amerika

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM I. Vándortábor

Részletesebben

I. rész 6. 3. Feladatsor

I. rész 6. 3. Feladatsor Feladatsor 2. I. rész Az I. részfeladatlap megoldásához középiskolai atlasz, illetve egyéb segédeszköz nem használható. 1. Oldja meg a feladatokat a térképvázlat alapján! a) Nevezze meg a tér ké pvázlaton

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1313 É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 14. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a javításhoz Ha egy

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNKBŐL

TANÉV VÉGI OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNKBŐL 9. évfolyam belker tagozat (2012/13.tanév) I. TÉRKÉPÉSZET ÉS CSILLAGÁSZAT 1 A térképi ábrázolás 2. Mérések a térképen 3. Naprendszer helye, a Nap 4. Naprendszer bolygói 5. Föld mint égitest, a Föld mozgásai

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Dél- és Délkelet-Európa

Dél- és Délkelet-Európa Dél- és Délkelet-Európa Határok: Atlanti-ó. Gibraltári-szoros Földközi-tenger Égei-tenger Dardanellák- Márvány-tenger Boszporusz Félszigetek:Pireneusi-fsz. (Ibériai-fsz.), Appennini-fsz., Balkán-fsz. (Isztriai-fsz.)

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben