Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Tanácsnoka a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 29-i ülésére Tárgy:

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Nemzetiségi és Etnikai Tanácsnoka ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés november 29-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi és Etnikai tanácsnoka évben végzett tevékenységéről Előterjesztő: Ujházy Emil tanácsnok Beszámoló 2012 Oldal 1

2 TISZTELT KÖZGYŰLÉS! Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének 65 -ának, (3) bekezdésében foglaltak szerint elkészítettem beszámolómat. A megyei önkormányzat nemzetiségekkel kapcsolatos döntései előkészítésében és végrehajtásában fontos szerep hárult a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Tanácsnokra és az önkormányzat által létrehozott Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért Alapítványra. A beszámolási időszakban a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat törvényben foglalt kötelezettségei mellett is kiemelt figyelmet fordított a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésére, a nemzetiségi identitás megőrzését szolgáló társadalmi- és művelődési folyamatok segítésére, a kisebbségekkel történő együttműködésre. A Közgyűlés döntései előkészítésére, végrehajtásának szervezésére alakuló ülésén 174/2010. (X. 28.) Kgy. határozatával választott meg a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Tanácsnoknak. A tanácsnok feladatait, működésének általános szabályait az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletében határozta meg. E rendelet felhatalmazása alapján megalkotott 5. számú mellékletében foglaltak szerint a tanácsnok legfontosabb feladatai: A megyében működő területi kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatot tart, és közreműködik a megyei önkormányzattal kötendő együttműködési megállapodás előkészítésében és végrehajtásában. Figyelemmel kíséri a megyében működő települési kisebbségi önkormányzatok munkáját, működését, azokkal kapcsolatot tart. Együttműködik a nemzeti és etnikai kisebbségi feladatokat ellátó érdekképviseletekkel, kormányzati szervekkel. Figyelemmel kíséri a nemzeti és etnikai kisebbségi feladatokkal kapcsolatos jogalkotást, a jogszabályok érvényesülését, az érdekvédelmet és az érdekérvényesülést. A feladatkörébe tartozó ügyekben együttműködik a közgyűlés bizottságaival. A következőkben az új Nemzetiségi Törvényről, támogatási formákról és azok igénybevételének lehetőségeiről számolok be a Tisztelt Közgyűlésnek. Összefoglalómban kitérek a jelzett időszak alatt szervezett és lebonyolított rendezvényekről, díjak átadásáról és a munkámhoz tartozó egyéb eseményekről. Beszámoló 2012 Oldal 2

3 NEMZETISÉGI TÖRVÉNY január 1-jén új nemzetiségi törvény lépett hatályba. A sarkalatos törvény a korábbi, 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat. Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a "többség-kisebbség" relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához. Az új szabályozásra azért is volt szükség, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján. További feltételként a jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. E névjegyzék 2014-től nyilvános lesz, és folyamatosan vezetik majd. A tárca szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket. A nemzetiségek számára az új törvény biztosítja a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget a települési önkormányzatoknál, továbbá a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át. A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három lesz, ha kevesebb, mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy, ha száznál többen. A jogszabály úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy szabályozzák, a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek. Beszámoló 2012 Oldal 3

4 A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt. A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga. A törvény erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is. Az új törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről is, és rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Kitér arra is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét. A sarkalatos törvény összhangban van az alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Magyarország tizenhárom, több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségeké. Beszámoló 2012 Oldal 4

5 A NEMZETISÉGI OK ÁLTAL IGÉNYBEVEHETŐ TÁMOGATÁSOK 1., A Kormány 28/2012. (III. 6.) Korm. rendelete a nemzetiségi célú előirányzatokból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről. 2. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása. 2. (1) E fejezet ának hatálya a községben, a városban és a főváros kerületeiben működő nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: települési nemzetiségi önkormányzat), továbbá a megyében és a fővárosban működő nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: területi nemzetiségi önkormányzat) feladatarányos támogatására terjed ki. (2) E fejezet alkalmazásában a) általános működési támogatás: a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatokat a képviselőtestület alakuló ülését követő hónap 1-jétől e rendelet szerint megillető, a nemzetiségi önkormányzati működéssel közvetlenül összefüggő - a Nj. tv. 80. és 159. (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által biztosított feltételeken kívüli - feltételek biztosítására, a nemzetiségi közfeladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó rezsi típusú és munkabér típusú költségek fedezetéül szolgáló támogatás; b) feladatalapú támogatás: a támogatási évben általános működési támogatásban részesült, és a Támogatónak a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: Kincstár) intézett, a feladatalapú támogatás utalására vonatkozó rendelkező levele keltének időpontjában működő települési és területi nemzetiségi önkormányzatoknak az e rendeletben rögzített feltételrendszer alapján nyújtható, a nemzetiségi önkormányzat által a Nj. tv. szerinti nemzetiségi közfeladatok ellátásához közvetlenül kötődő támogatás; c) a feladatalapú támogatás alapjául szolgáló időszak: a költségvetési év (támogatási év) április 1. napját megelőző 12 hónap; d) feladatarányos támogatás: a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok általános működési és feladatalapú támogatása; e) a visszafizetésből keletkezett előirányzat-maradvány azonos célú felhasználása: a tárgyévben fel nem használt és visszautalt támogatásokból a rendeletben meghatározott módon képződő és megállapított támogatás. (3) A kormányhivatal megküldi a rendelkezésére álló valamennyi települési és területi nemzetiségi önkormányzati testületi jegyzőkönyvet és mellékleteit (elektronikusan vagy papír alapon, zárt ülés esetén kizárólag a határozat-kivonatokat papíralapon) - annak a kormányhivatalhoz történő beérkezését követő öt munkanapon belül - a Támogatónak. (4) A települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok számára a mindenkori költségvetési törvényben megállapított - a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatok általános működési és feladatalapú támogatására együttesen fordítható - feladatarányos támogatás felosztási aránya: egyharmad rész általános működési támogatás, kétharmad rész feladatalapú támogatás. Beszámoló 2012 Oldal 5

6 (5) Az egy területi nemzetiségi önkormányzatra jutó általános működési támogatás összege az egy települési nemzetiségi önkormányzatra jutó általános működési támogatás kétszerese. (6) Ha a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat év közben megszűnik, a megszűnését követő hónap 1-jétől nem illeti meg az általános működési támogatás időarányos része, továbbá a feladatalapú támogatásnak a megszűnés időpontját megelőzően kötelezettségvállalással nem terhelt része. (7) A helyi önkormányzat jegyzője az időközi választás eredménytelenségét követően a települési és területi nemzetiségi önkormányzatot meg nem illető támogatásokról való lemondásáról a települési és területi nemzetiségi képviselő-testület, közgyűlés (a továbbiakban együtt: képviselő-testület) megszűnését követő három napon belül értesíti a Támogatót, a kormányhivatalt és a Kincstárat, valamint egyidejűleg intézkedik a kiutalt támogatásoknak a Kincstár részére történő visszafizetéséről. 3. Az általános működési támogatás 3. (1) Általános működési támogatásra a támogatási évben január 15. napjáig a kormányhivatal által a Támogatónak megküldött értesítések alapján a Támogató által összesített jegyzékben szereplő, működő települési és területi nemzetiségi önkormányzat jogosult. (2) Az általános működési támogatás egy települési és egy területi nemzetiségi önkormányzatra jutó éves összegét a Támogató közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben. (3) A Támogató az éves általános működési támogatásról január 31-éig kibocsátott rendelkező levél alapján intézkedik a Kincstárnál a támogatásban részesülő települési nemzetiségi önkormányzatok jegyzékének egyidejű megküldése mellett. A támogatás egy összegben történő folyósítása iránt a Kincstár tizenöt naptári napon belül intézkedik. (4) A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatásának kifizetése a nemzetiségi önkormányzatok fizetési számlájára való átutalással történik. (5) Az időközi választás során az újonnan megalakult települési és területi nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület részére a képviselő-testület megalakulásáról szóló értesítés alapján, az értesítésnek a Támogatóhoz történő beérkezésétől számított harminc naptári napon belül, egy összegben kerül sor az e rendelet szerinti időarányos általános működési támogatás Kincstár által történő folyósítására, a Támogató által a képviselő-testület megalakulásáról szóló értesítés beérkezésétől számított 15 naptári napon belül megtett intézkedés alapján. Beszámoló 2012 Oldal 6

7 (6) A települési nemzetiségi önkormányzat esetében az általános működési támogatás mértéke a legutolsó népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai alapján kerül megállapításra. E szerint a települési nemzetiségi önkormányzat részére megállapítható általános működési támogatás az egy települési nemzetiségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének a) 3%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen négy főnél kevesebb, b) 50%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen legalább négy, illetve legfeljebb harminc, c) 100%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen legalább harmincegy, illetve legfeljebb ötven, d) 200%-a, ha a nemzetiséghez tartozók száma a településen meghaladja az ötvenet. (7) A területi nemzetiségi önkormányzat esetében az általános működési támogatás mértéke a megyében (fővárosban) a támogatási év január 1-jén működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok számának figyelembevételével kerül megállapításra. Eszerint a területi nemzetiségi önkormányzat részére megállapítható általános működési támogatás az egy települési nemzetiségi önkormányzatra eső átlagtámogatás összegének a) kétszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok száma legalább tíz, illetve legfeljebb húsz, b) négyszerese, ha a megyében (fővárosban) működő települési (fővárosi kerületi) nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a húszat. 4. A feladatalapú támogatás 4. (1) Feladatalapú támogatásra jogosult az a települési és területi nemzetiségi önkormányzat, amelynek a 2. (3) bekezdése szerinti rendben megküldött, a 2. (2) bekezdés c) pontja szerinti időszakban megtartott négy képviselő-testületi szóló jegyzőkönyve a Támogatóhoz a támogatási év április 15. napjáig megérkezik. Amennyiben a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat a közmeghallgatás megtartására nem ezen négy testületi ülés egyikén került sor, a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet is meg kell küldeni a Támogató részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő, a határidő lejártát követően hiánypótlásnak helye nincs. (3) A feladatalapú támogatási keretet a települési és területi önkormányzatok között fel kell osztani úgy, hogy a területi önkormányzatok száma kétszeres szorzóval számítódik. A támogatási évben megállapított egy pontszám forintértékét a települési és a területi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan a rendelkezésre álló költségvetési keret és az érintett nemzetiségi önkormányzatok részére meghatározott összes pontszám hányada adja. A települési és területi nemzetiségi önkormányzat éves feladatalapú támogatása a pontszám forintértékének és az önkormányzatnak megállapított pontszám szorzata. (4) A kormányhivatalok a nemzetiségi önkormányzatok fizetési számlaszámait tartalmazó jegyzéket a támogatási év április 15. napjáig megküldik Támogató részére. Beszámoló 2012 Oldal 7

8 (5) A Támogató július 15-ig megküldi a Kincstár részére utalás céljából a támogatásban részesülő települési és területi nemzetiségi önkormányzatok jegyzékét és az egyes nemzetiségi önkormányzatok részére megállapított támogatási összeget. (6) A támogatás folyósításáról a Kincstár - a Támogató által kibocsátott rendelkező levél alapján - tizenöt naptári napon belül intézkedik a nemzetiségi önkormányzatok fizetési számláira történő utalás útján. II. FEJEZET 7. Az országos nemzetiségi önkormányzatok, intézményeik, és a nemzetiségi sajtó működési támogatása. 9. (1) Ezen fejezet hatálya az országos nemzetiségi önkormányzatok, intézményeik és a nemzetiségi sajtó működési támogatására (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) terjed ki. (2) E fejezet alkalmazásában a) nemzetiségi önkormányzati intézmény: az országos nemzetiségi önkormányzat által költségvetési szervként vagy nonprofit gazdasági társaságként alapított, vagy más szervezettől átvett, vagy más szervezettel közösen működtetett, nyilvántartásba vett szervezet; b) nemzetiségi sajtó: az a nemzetiségi időszaki lap, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított, vagy nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében amelynek alapítójával és kiadójával az országos nemzetiségi önkormányzat a lap működésének támogatására megállapodást kötött, illetve az az elektronikus médium, amelyet az országos nemzetiségi önkormányzat alapított, vagy - nem országos nemzetiségi önkormányzati alapító esetében - amelynek alapítójával és működtetőjével az országos nemzetiségi önkormányzat a médium működésének támogatására megállapodást kötött. 10. A támogatás negyedévenkénti egyenlő részletekben történő folyósítása iránt a Támogató a költségvetési törvény hatálybalépését követően, január 15. napjáig, ezt követően minden negyedév első hónap 15. napjáig intézkedik a Kincstárnál. A Kincstár a rendelkezést követő 5 munkanapon belül intézkedik a támogatás folyósítása iránt. 11. (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat az országos nemzetiségi önkormányzat alakuló ülését követő 30 naptári napon belül - egyéb esetben bármilyen adatváltozás esetén három naptári napon belül - benyújtja a Támogatónak egy-egy eredeti vagy hiteles másolati példányban a) az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése alakuló ülésének jegyzőkönyvét, b) az országos nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételéről szóló határozatot, amennyiben a törzskönyvi nyilvántartásba vételre sor került, c) az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, Beszámoló 2012 Oldal 8

9 d) a támogatni kívánt, az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő nemzetiségi önkormányzati intézmények és nemzetiségi sajtó jegyzékét szervezetenkénti támogatási összeg megjelölésével és a 9. (2) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást, e) ha a támogatásban részesülő nemzetiségi sajtó működtetője nem az országos nemzetiségi önkormányzat, akkor a támogatásban részesülő nemzetiségi sajtó működtetőjének alapító okiratát, szervezeti és működési szabályzatát, valamint a hatósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozatot, f) az országos nemzetiségi önkormányzat valamennyi bankszámlájának vezetéséről szóló, a bankszámlákat vezető hitelintézetek által kiállított eredeti igazolást, g) az országos nemzetiségi önkormányzat felhatalmazását a Kincstár részére arra vonatkozóan, hogy jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén, a Támogató erről szóló értesítése alapján, az f) pont szerinti bankszámlákat beszedési megbízás alapján megterhelje, a Kincstár javára, h) az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közölt adatokban bekövetkező változást annak bekövetkeztét követő három naptári napon belül hiteles módon igazolja és megküldi a Támogatónak, i) az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatát annak tudomásulvételéről, hogy a Kincstár a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e fejezet rendelkezései alapján bejelentett költségvetésből nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek vonatkozó jogszabályban rögzített adatait elektronikus úton megküldi illetékes adóhatóság részére, j) az országos nemzetiségi önkormányzat évre vonatkozó, közgyűlés által elfogadott költségvetését. (2) A támogatásról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet az országos nemzetiségi önkormányzat, az érintett intézmény, az időszaki lap kiadója, illetve az elektronikus médium működtetője. (3) Az országos nemzetiségi önkormányzat a támogatás felhasználásáról az összevont költségvetési beszámolója elfogadását követő 15 napon belül - a központi költségvetésből nyújtott támogatások elszámolására vonatkozó szabályozás szerinti - szakmai és pénzügyi beszámolót nyújt be a Támogatónak. Beszámoló 2012 Oldal 9

10 2012. ÉVI FELADATALAPÚ TÁMOGATÁSOK A MEGYÉNKBEN NEMZETISÉGI TELEPÜLÉS ÉVI FELADATALPÚ TÁMOGATÁS (Ft) ÁCS VÁROS ROMA NEMZETISÉGI Ács Ft ÁSZÁR KÖZSÉG ROMA NEMZETISÉGI Ászár Ft A BAJI NÉMET NEMZETISÉGI Baj Ft BAJÓT KÖZSÉG CIGÁNY KISEBBSÉGI Bajót Ft A BAKONYSÁRKÁNYI NÉMET Bakonysárkány Ft NEMZETISÉGI CSOLNOKI NÉMET NEMZETISÉGI Csolnok Ft DÁG KÖZSÉG NÉMET NEMZETISÉGI Dág Ft A DOROGI ROMA NEMZETISÉGI Dorog Ft DOROGI ÖRMÉNY Dorog Ft DOROGI SZLOVÁK Dorog Ft DOROGI NÉMET NEMZETISÉGI Dorog Ft NÉMET NEMZETISÉGI Dunaszentmiklós Ft DUNASZENTMIKLÓS ESZTERGOMI SZLOVÁK NEMZETISÉGI Esztergom Ft RUSZIN NEMZETISÉGI Esztergom Ft ESZTERGOM NÉMET NEMZETISÉGI Esztergom Ft ESZTERGOM ESZTERGOMI CIGÁNY NEMZETISÉGI Esztergom Ft ESZTERGOMI LENGYEL NEMZETISÉGI Esztergom Ft ESZTERGOMI BOLGÁR Esztergom Ft KECSKÉDI NÉMET NEMZETISÉGI Kecskéd Ft Beszámoló 2012 Oldal 10

11 KOMÁROMI ROMA NEMZETISÉGI Komárom Ft KOMÁROMI NÉMET NEMZETISÉGI Komárom Ft KOMÁROMI UKRÁN NEMZETISÉGI Komárom Ft LEÁNYVÁRI NÉMET Leányvár Ft MÁRIAHALOM KÖZSÉG NÉMET Máriahalom Ft NEMZETISÉGI A MOGYORÓSBÁNYA SZLOVÁK Mogyorósbánya Ft NEMZETISÉGI NÉMET NEMZETISÉGI Nyergesújfalu Ft NYERGESÚJFALU RUSZIN NEMZETISÉGI Nyergesújfalu Ft NYERGESÚJFALU OROSZLÁNYI SZLOVÁK NEMZETISÉGI Oroszlány Ft OROSZLÁNYI ROMA NEMZETISÉGI Oroszlány Ft PILISCSÉVI SZLOVÁK Piliscsév Ft PILISCSÉVI BOLGÁR Piliscsév Ft SÁRISÁPI SZLOVÁK Sárisáp Ft SZOMÓD NÉMET NEMZETISÉGI Szomód Ft NÉMET NEMZETISÉGI Szomor Ft SZOMOR TARDOSI SZLOVÁK NEMZETISÉGI Tardos Ft TARJÁNI NÉMET NEMZETISÉGI Tarján Ft KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI Tárkány Ft TERÜLETI ROMA NEMZETISÉGI TÁRKÁNY KÖZSÉG ROMA NEMZETISÉGI Tárkány Ft A TATAI LENGYEL NEMZETISÉGI Tata Ft TATABÁNYAI GÖRÖG NEMZETISÉGI Tatabánya Ft TATABÁNYAI ROMA NEMZETISÉGI Tatabánya Ft TATABÁNYAI LENGYEL NEMZETISÉGI Tatabánya Ft TATABÁNYAI NÉMET NEMZETISÉGI Tatabánya Ft Beszámoló 2012 Oldal 11

12 TATABÁNYA-BÁNHIDAI SZLOVÁK NEMZETISÉGI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI NÉMETEK A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI SZLOVÁK VÉRTESSOMLÓ NÉMET NEMZETISÉGI A VÉRTESTOLNA KÖZSÉGI NÉMET NEMZETISÉGI VÉRTESSZŐLŐSI SZLOVÁK NEMZETISÉGI Tatabánya Tatabánya Tatabánya Vértessomló Vértestolna Vértesszőlős Ft Ft Ft Ft Ft Ft Beszámoló 2012 Oldal 12

13 2012. ÉVI ÉRVÉNYTELEN FELADATALAPÚ TÁMOGATÁSOK A MEGYÉNKBEN BANA KÖZSÉG ROMA NEMZETISÉGI A NÉMET NEMZETISÉGI GYERMELY KESZTÖLCI SZLOVÁK KISBÉR VÁROS ROMA NEMZETISÉGI A NÉMET NEMZETISÉGI KÖRNYE LÁBATLAN VÁROS ROMA NEMZETISÉGI A MOGYORÓSBÁNYA KÖZSÉG NÉMET NEMZETISÉGI PILISMARÓT CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉMET KISEBBSÉGI, TÁT TATAI NÉMET NEMZETISÉGI TATAI ROMA NEMZETISÉGI NÉMET NEMZETISÉGI VÁRGESZTES Bana Gyermely Kesztölc Kisbér Környe Lábatlan Mogyorósbánya Pilismarót Tát Tata Tata Várgesztes Beszámoló 2012 Oldal 13

14 2012. ÉVI FELADATALAPÚ TÁMOGATÁSOK MEGYEI BONTÁSBAN Megye önkormányzatok Érvénytelen pályázatok Megítélt támogatási összeg Egy önkormányzatra jutó támogatási átlag érvénytelen pályázatok átlag Jász Ft Ft 80,0% Heves Ft Ft 62,1% Szabolcs Ft Ft 74,7% BAZ Ft Ft 77,0% Tolna Ft Ft 94,0% Vas Ft Ft 76,9% Nógrád Ft Ft 74,0% Somogy Ft Ft 87,1% Csongrád Ft Ft 75,6% Veszprém Ft Ft 93,1% Zala Ft Ft 85,1% Pest Ft Ft 74,3% Hajdú-Bihar Ft Ft 81,4% Fejér Ft Ft 93,8% Bács-Kiskun Ft Ft 88,6% Budapest Ft Ft 79,5% Baranya Ft Ft 96,9% Györ-Moson Ft Sopron Ft 92,6% Békés Ft Ft 85,7% KEM Ft Ft 80,3% A táblázatból kiolvasható, hogy megyénk az élen jár az egy-egy nemzetiségi önkormányzatra jutó támogatásban. Ez azt jelenti, hogy kiemelkedő munkát végeznek, mind a helyi, mind a megyei nemzetiségi önkormányzataink. Sajnálatos, - adminisztratív hibák miatt -, 12 önkormányzat nem kapott támogatást! Ezért a jövőben kiemelt figyelmet szentelek az önkormányzatok adminisztratív munkájára is. Kapcsolattartási feladatot vállalok a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a kormányhivatal között. Ez nemcsak a jegyzőkönyvek eljuttatását jelenti, hanem azt is, hogy bármilyen ügyesbajos dolgukkal várom az önkormányzatok megkeresését. Beszámoló 2012 Oldal 14

15 EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 2011-ben, majd 2012 június 5-én, a nemzetiségi önkormányzatok és a megyei önkormányzat megállapodást írtak alá. A megállapodás alapján a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat anyagi támogatásban részesíti a megyében működő három nemzetiségi önkormányzatot. A megállapodás értelmében a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Ft vissza nem térítendő, kötetlen felhasználású hozzájárulást biztosít a német, a szlovák és a cigány nemzetiségi önkormányzatok részére. A megállapodást a szlovák önkormányzat nevében Nagy Mária, a német önkormányzat nevében Waldmanné Baudentisztl Éva, a cigány önkormányzat nevében pedig Vörös István írták alá. Mindhárom vezető köszönetét fejezte ki, hogy a megye, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, továbbra is támogatja a nemzetiségeket. Nemzetiségi Tanácsnokként további, a civil és gazdasági élet szereplőinek bevonását javasoltam a nemzetiségek támogatási rendszerébe. Beszámoló 2012 Oldal 15

16 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE A NEMZETISÉGEKÉRT ALAPÍTVÁNY A civil pénzek bevonását segítené, ha a Komárom-Esztergom Megye a nemzetiségekért alapítvány működését átalakítanánk. Néhány gondolat a tervezett átalakításról. A Komárom- Esztergom megyei nemzetiségek tevékenységének támogatására a Megyei Önkormányzat által létrehozott Alapítvány lenne jogosult. A támogatási alap a különböző megyei és országos cégek, magánszemélyek adományaiból áll össze. Pályázatot benyújtani az adott nemzetiség kisebbségi önkormányzata tud. A különböző szervezetek kétféle támogatási formára pályázhatnának: rendezvényszervezés helyi rendezvények szervezése megyei rendezvények beruházások intézmények tárgyi eszközeinek beszerzése A támogatási intenzitás 50-80% között lenne, a minimális támogatási intenzitás segítségével le lehet korlátozni a beruházások nagyságát. Támogatható tevékenységek: Fellépők díjazása Terem/terület bérlet Hirdetés tárgyi eszközök Pályázati adatlap A pályázati felület elektronikusan lenne elérhető, tartalmazná: a pályázat célját pályázó szervezet elérhetőségét, tisztségviselőjét támogatás összegét, intenzitását Az adatlap mintegy 3-4 oldal terjedelmű lenne, törekedve az egyszerűségre Pályázatok elszámolása Az elszámoláshoz szükséges dokumentumokat elektronikus és postai úton is be kell nyújtani. Az elektronikus felülettel meggyorsíthatók a pályázati pénzek kifizetései. Beszámoló 2012 Oldal 16

17 NEMZETISÉGI FÓRUM A MEGYEHÁZÁN A január elsején életbe lépett új Nemzetiségi Törvénnyel, a nemzetiségeket érintő támogatásokkal és pályázati lehetőségekkel kapcsolatosan tartottunk tájékoztató fórumot a Megyeházán. A Szlovák Önkormányzat elnöke, Nagy Mária által kezdeményezett rendezvényt nemzetiségi tanácsnokként segítettem. Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy nagyon örült a kezdeményezésnek és támogatásáról biztosította a szervezőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy az idén január elsejével hatályba lépett nemzetiségi törvény új kereteket, lehetőségeket kínál, és nagyobb védelmet nyújt a Magyarországon élő nemzetiségeknek. Szellemiségét mi sem rajzolja ki jobban, mint hogy a kisebbség szó helyett a nemzetiség szavunkat rögzíti. Az új sarkalatos törvény indoklása szerint a jogszabály összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Majd hozzátette, hogy ennek a gondolatnak a megfogalmazása európai mértékkel mérve is egyedülálló és követendő példa. A köszöntők után dr. Budai Miklós, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője a feladatalapú támogatásokról és az új nemzetiségi törvényről szólt. Tájékoztatott arról, hogy a nemzetiségi önkormányzatok feladat és hatásköre bővült, ugyanis részt kell venniük a települést érintő közfoglalkoztatásban. A feladatalapú támogatásokkal kapcsolatban felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a képviselőknek évente négy ülést és egy közmeghallgatást kötelező tartani, melyekről a jegyzőkönyveket 15 napon belül kell a kormányhivatalnak megküldeni. Balázs Ildikó, a Wekerle Sándor Alapkezelő osztályvezetője a pályázati lehetőségeket ismertette. Elmondta, hogy még a héten megjelennek a pályázati kiírások az alapkezelő honlapján. Arról is tájékoztatott, hogy a pályázatok beadása a jövőben elektronikus úton lesz lehetséges, melynek megismertetésére tanfolyamokat tartanak az országszerte. Beszámoló 2012 Oldal 17

18 Tennünk kell a nemzetiségünkért A nemzetiségi fórumon tanácsnoki beszédemben a kulturális autonómia bővítésére helyeztem a hangsúlyt. A nemzetiség kérdését az dönti el: ki, hová tartozónak érzi magát. NEM AZ ANYANYELV. Nem is az, hogy hol ringatták bölcsődet, vagy hol domborulnak őseid sírjai. Az anyanyelv, a bölcső meg a sír NAGY ERŐ, de önmagában NEM ELÉG... erre világosan megtanított a történelem. Benedek Elek unokája, István vetette papírra mindezt. Az író ebben a korban, bár még azelőtt élt, hogy újra kiéleződött volna a nemzetiségi kérdés határon innen és túl. Tény, hogy a januártól élő szabályozás szerint a hangsúly azon van, ki hová tartozónak érzi magát. Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Csak egy példa a sok hétköznapi történelemből: mindannyian magunkénak érezzük a száztagú cigányzenekart, amikor nemzetközi pódiumon magyar sikereket ér el és mindannyian a fejünket csóvájuk, amikor egy bűneset kapcsán általánosítva egy egész nemzetiséget ítélnek el bőrük színe alapján. Ezek a példák jól illusztrálják, mitől nehéz a területet szabályozni. A kulturális autonómia kiteljesítése, mint a jogszabály célja, ÖSSZETETT társadalmi kérdést takar. A korábbi KISEBBSÉGI szóhasználat NEMZETISÉGIRE váltása talán csak hangulati elem, hogy ne TÖBB- és KISEBB népcsoport sajátosságairól beszéljünk, hiszen ÖSSZMAGYAR kultúráról van szó. A valódi nemzetiségi közösségek nem kihívásként, hanem mintegy védőhálóként tekintenek az új törvényre, amely segít kiszűrni a visszaéléseket. A médiajogokat szabályozó passzus például éppen az egyes nemzetiségi sajátosságok megismertetését lendítheti előre. Mert VÉLEMÉNYT csak arról mondhatunk, amit ISMERÜNK. Elébe mehetünk az általánosításnak, lojalitást vívhatunk ki a saját kultúránk, a saját történelmünk számára. A többes szám első személy nem hiábavaló megfogalmazás részemről. MI EGYÜTT alkotjuk Magyarországot, EGYÜTT éljük meg a mindennapokat - azok szürkeségével és színes ünnepeivel EGYÜTT. Ha pedig egy település határához érve magyarul, rovásírással és az adott nemzetiség nyelvén is olvashatjuk a város, község nevét, bizton tudhatjuk: az itt élők ápolják hagyományaikat, és ŐSZINTÉN hisznek a KÖZÖS munka sikerében. Kire mondhatjuk hát, hogy JÓL vagy ROSSZUL gondolkodik a nemzetiség kérdéséről? Aki vallja, hogy az anyanyelv, a bölcső és a sírhalom nem elegendő erő? Az elődök kultúrája egy-kettő elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Ezek már Kodály Zoltán gondolatai. KÉRDEM ÉN: nem ugyanarról a feladatról szól író és zeneszerző? TENNÜNK KELL A NEMZETISÉGÜNKÉRT - legyünk hazánk több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert tizenhárom nemzetisége bármelyikének tagja. ERRE a szolgálatra való a mai konferencia is. Jó tanácskozást, hasznosítható információkat kívánok mindannyiunknak! Beszámoló 2012 Oldal 18

19 VENDÉGSÉGBEN A MÚZEUMBAN! A Tatai Német Nemzetiségi Múzeum vezetőségével, Dr. Fülöp Éva Mária irányítása alatt egy többéves projekt indult el 2010 decemberében. Az új kezdeményezés lényege, hogy egy-egy német nemzetiségi település egy éven át a múzeum vendége. A sort Tarján kezdte, 2011 áprilisától decemberéig ben fűtéstakarékossági okokból májustól-szeptemberig Dunaszentmiklós programjait ismerhettük meg, 2013-ban Szomód folytatja a bemutatkozást. Az adott település a Múzeum földszinti helyiségben saját kiállítást rendez be és Tata eseménynaptárát figyelembe véve foglalkozásokra is invitálja az érdeklődőket. A programok kivitelezését az érintett nemzetiségi önkormányzatok, települési önkormányzatok, egyesületek, intézmények vállalják. De folyamatos segítséget biztosít a Tatai Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat valamint a Megyei Önkormányzat is. A programsorozat célja, a megyei németség jobb megismertetése az itt élőkkel, az ide látogatókkal. A megye kisebbségei, így a német népcsoport is gazdagítja az itt élők kultúráját, fontos szerepet töltenek be a másság elfogadásában, a tolerancia kialakításában. Széles körben kívánjuk megszólítani a kisebbségi élet iránt érdeklődőket. A rendezőknek, kiállítóknak pedig jó érzés, ha figyelnek ránk, érdeklődnek múltunk, történelmünk, néptánc- és népzenei kultúránk iránt, hiszen célunk a hagyományápoláson túl az itt élő közösségek erősítése. A Vendégségben a Múzeumban programsorozat jó lehetőség volt, hogy a nemzetiségek megmutassák kincseiket, bemutassák kultúrájukat, bemutatkozzanak a német nemzetiségi települések Tatán, a Német Nemzetiségi Múzeumban. Beszámoló 2012 Oldal 19

20 Beszámoló 2012 Oldal 20