A GÁL FERENC FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ)

Átírás

1 A GÁL FERENC FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (SZMSZ) 1

2 TARTALOM Preambulum... 3 I. A Főiskola működési formája... 3 II. A Főiskola működési céljai... 3 III. A Főiskola szervezete... 5 III. A) Oktatási szervezeti egységek ) A Kar ) A Tanszék ) Az Intézet ) A Szakcsoport ) A Gerhardus Innovációs Központ... 7 III. B) Oktatást kiszolgáló szervezeti egységek... 8 (1) Rektori Hivatal... 8 (2) Rektori Titkárság... 8 (3) Tanulmányi Osztály... 8 (4) A Gazdasági Titkárság... 8 (5) Gondnokság... 8 (6) Könyvtár... 9 IV. A Főiskola felső irányítása... 9 V. A Főiskola vezetése... 9 V. A) A rektor V. B) A dékánok, a rektorhelyettes, az oktatási igazgató és a gazdasági ügyek felelőse V. C) A szenátus VI. A hallgatói önkormányzat (HÖK) VII. A Főiskola oktatói kara VII. A) Az oktatók és kutatók VII. B) Az oktatók és kutatók kötelességei és jogai VII.C) Az oktatók kinevezése és megbízása VII. D) Megválás az oktatói tisztségtől VIII. A Főiskola hallgatói VIII. A) A hallgatók és felvételük VIII. B) A hallgatók kötelességei és jogai VIII. C) Fegyelmi szankciók VIII. D) A hallgatói jogviszony szünetelése és megszűnése IX. A Főiskola ügyintézői és egyéb alkalmazottai X. Arculati és kommunikációs kérdések

3 Preambulum A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (NFtv.) 11. (1) b) pontja és a 2. számú melléklet II.1. pontjában foglaltak alapján a Gál Ferenc Főiskola (továbbiakban: Főiskola) az alábbi szervezeti és működési rend szerint határozza meg a Főiskola szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét. A mindezt rögzítő jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) a Főiskola Szenátusa fogadta el és az intézmény nagykancellárja hagyta jóvá annak érdekében, hogy mind teljesebb mértékben segítse az intézmény egyházi felsőoktatási küldetésének teljesítését, a Főiskola küldetésnyilatkozatában megfogalmazott célok elérését. I. A Főiskola működési formája 1. A Főiskola a Glattfelder Gyula püspök által 1930-ban alapított Egyházmegyeközi Nagyszeminárium jogutóda. 2. A Főiskola fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye. 3. A Főiskola a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi CCVI. törvény 17.. alapján 00001/ számmal nyilvántartott belső egyházi jogi személyiséggel rendelkezik. 4. A Főiskola az NFtv. 1. számú mellékletében foglaltak szerint az állam által elismert felsőoktatási intézmény, egyházi főiskola. 5. A Főiskola működését az egyházjog előírásai, valamint a hatályos világi törvények és az intézmény egyházi jogi személyiségéhez tartozó belső előírások szabályozzák. 6. A Főiskola a teológus szakos képzésével a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karához affiliálódott. 7. A Főiskola székhelye: 6720 Szeged, Dóm tér A Főiskola telephelyei: (1) 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. (2) 5400 Mezőtúr, Szabadság tér 1. (3) 5700 Gyula, Kossuth L. u. 26. II. A Főiskola működési céljai 9. A főiskola keresztény világnézeten alapuló értékrendje Krisztus személyes példájában, a Szentírásban, a szent hagyományban és az Egyház tanításában rögzített örök értékeken nyugszik, amelyeket hitünk megvallása, a keresztény misztérium ünneplése, a Krisztust követő élet és keresztény gyakorlat révén kell és lehet megvalósítani. 3

4 10. A főiskola értékrendje az intézmény kultúrájában valósul meg: a fenntartó, az intézményvezető, a munkatársak, a diákok magatartásában és tevékenységében, elektromos és hagyományos publikációkban, a rendezvényeken és a nyilvános szereplés vállalásában, a tanulmányi előmenetelben és a feladatok lelkiismeretes teljesítésében, valamint a társadalmi életben és a keresztény közösségben történő helytállásban. 11. A Gál Ferenc Főiskola általános célkitűzéseit a Sapientia Christiana apostoli konstitúció (1979., Róma) szellemében az alábbiakban fogalmazza meg: (1) A Főiskola elsődleges célja a katolikus teológia mint szenttudomány elmélyült, magas szintű művelése és átadása. Ennek során a teológus szak és az ehhez kacsolódó többi hitéleti szak hallgatóinak az alapvető teológiai tárgyakat, különösen a szentírástudományt, a dogmatikát és az erkölcsteológiát kell elsajátítaniuk. (2) További cél az is, hogy a teológiát a bölcsészet-, a társadalom-, a természet- és más tudományok, a művészet és a technika, tehát az emberi kultúra valamennyi kifejezési formájának összefüggésébe helyezzük, így járulva hozzá az egyetemes emberi tudás horizontjának tágításához. (3) A Főiskola küldetése magában foglalja az Egyház életében és munkájában való részvételt. (4) A Főiskolának tevékenységét szoros együttműködésben kell végeznie az egyházi és az állami felsőoktatás intézményeivel, kutatóhelyeivel, és minden jóakaratú emberrel. 12. A Főiskola nemcsak hitélettel összefüggő képzést biztosít, hanem világi szakjaival és más képzési formáival általános művelődési, oktatási, nevelési célokat is szolgál alapés mesterképzési szakjain. (1) Ennek során a hitéleti képzésekben folyó oktató-nevelő munka keretei: a) A hitéleti képzések sajátos célja az, hogy a katolikus tanítást a hallgatók a kinyilatkoztatásból származó teljes formában megismerjék. A végzős hallgatóknak képessé kell válniuk arra, hogy tevékeny részesei legyenek a katolikus egyház mindennapi életének, tudásuk és lelki felkészültségük legjavát nyújtva akár a plébániai, egyházmegyei, akár a világegyház hívő közösségének, miközben az egyház céljáért, a lelkek üdvösségének az előmozdításáért fáradoznak. b) A Főiskola hitéleti képzésein a katekéta-lelkipásztori munkatársak, a kántorok alapképzési szintű (BA) oktatása folyik, valamint a mesterszintű képzés (MA) keretében a teológusok, a hittanár-nevelők, a pasztorális tanácsadó-, szervezetfejlesztő és karitász szakemberek, a keresztény egyház- és művelődéstörténészek oktatása-nevelése valósul meg. c) A Főiskola regionális egyházi felsőoktatási szerepének megfelelve részt vesz az Egyházmegye munkájában közreműködő diakónusok, papok, szerzetesek, hittanárok, hitoktatók, pasztorális tanácsadó és szervezetfejlesztési szakemberek, egyház- és művelődéstörténészek, etikatanárok szakmai továbbképzésében. (2) A nem hitéleti ( világi ) képzésekben folyó oktató-nevelő munka keretei: a) etikatanárok mester szintű (MA) képzése, 4

5 b) a magyar vidék szellemi, lelki megújulásának a keresztény értékek mentén való segítése, aminek eszközeként mezőgazdasági és vidékfejlesztési program megvalósítása az egyének, a családok és a helyi közösségek javára, mezőgazdasági és műszaki képzésekkel; c) az ifjúság keresztény nevelésének biztosítására óvodapedagógusok és tanítók és más pedagógus hivatásokra készülők képzése és továbbképzése, d) a fenti képzési területtekel összefüggő felsőoktatási szakképzések, szak- és felnőttképzések végzése, e) a Szegedi Tudományegyetemmel kötött együttműködési megállapodásban felsorolt tevékenységek és szolgáltatások közös biztosítása. III. A Főiskola szervezete 13. A Főiskola oktatási és egyéb (oktatást kiszolgáló) szervezeti egységekből áll. III. A) Oktatási szervezeti egységek 14. A Főiskola oktatási szervezeti egységei az alábbiak. 1) A Kar a) A Főiskola mint egyházi felsőoktatási intézmény Karai működését az NFtv. 9. (4), 92. (6) f), pont aa) és ba) alpontja, valamint a fenntartó és az intézmény belső rendeletei szabályozzák. b) A Főiskola két karra tagolódik: Teológiai Kar (ld. 14. (1) j) pont) és Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kar (ld. 14. (1) k) pont). Minden oktatási szervezeti egység a mezőtúri intézetek kivételével a kari szervezetekhez tartozik. c) A Kar vezetője a dékán, munkáját titkárság segíti. d) A Kar tanszékekre vagy intézetekre és szakcsoportokra tagolódik, a karoknak eltérő struktúrájuk lehet. e) A Kar nem folytat saját gazdálkodási tevékenységet, ezért nincs saját gazdasági részlege. A Kar működését érintő gazdálkodási, bér- és munkaügyi tennivalókat a Rektori Hivatal részét képező gazdasági ügyintézés látja el. f) A Kar nem folytat saját tanulmányi nyilvántartási tevékenységet, ezért nincs saját tanulmányi részlege. A Kar működését érintő tanulmányi nyilvántartási és átfogóbb oktatásszervezési tennivalókat a Rektori Hivatal részét képező Tanulmányi Osztály látja el. g) A Karon történnek egyes oktatásszervezési, fejlesztési feladatok (szak- és szakirány-felelősi, tantárgyfelelősi tennivalók, szak-, tantárgy- és tananyagfejlesztések, a szakok képzési feladatai, stb.) h) A Kar látja el a tudományszervezési, kutatási feladatokat. 5

6 i) A Kar szakmai testülete a vezetői értekezlet (a Teológiai Karon a tanszékvezetői értekezlet, a Társadalomtudományi és Szociális Képzési Karon az intézetvezetői értekezlet): 1. a vezetői értekezletet a dékán hívja össze, 2. szavazati joggal a tanszékvezetők, illetve az intézetvezetők rendelkeznek, távollétükben delegált képviselőjük csak tanácskozási joggal rendelkezik, de szavazati joggal nem, 3. a vezetői értekezlet a kari tevékenység minden kérdésével foglalkozhat, javaslatokat fogalmazva meg a dékán számára. j) A Teológiai Kar (TK) feladata a teológia szakos nappali és levelező képzések oktatási és kutatási tennivalóinak ellátása. k) A Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kar (TSZKK) feladata az alábbi nappali és levelező képzések oktatási és kutatási tennivalóinak ellátása: 2) A Tanszék 1. katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szak, 2. kántor alapképzési szak, 3. hittanár-nevelő tanár mesterképzési szak, 4. etikatanár mesterképzési szak, 5. pasztorális tanácsadás és szervezetfejlesztés, karitásztudomány mesterképzési szak, 6. keresztény egyház- és művelődéstörténet mesterképzési szak, 7. felnőttképzések az k) 1-6. pontok szerinti szakok képzési területeihez tatozóan. a) A Teológiai Kar tanszékekre tagolódik. b) A tanszék szakmai munkáját tanszékvezető irányítja. c) A tanszékvezetőt a dékán javaslata alapján a rektor nevezi ki. d) A tanszék szakmai testülete a tanszéki értekezlet. e) A tanszéki értekezletet a tanszékvezető hívja össze. f) A tanszékvezetői értekezlet a kari tevékenység minden kérdésével foglalkozhat, javaslatokat fogalmazva meg a dékán számára. 3) Az Intézet g) A Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kar intézetekre tagolódik. h) Az intézet szakmai munkáját intézetvezető irányítja. i) Az intézetvezetőt a dékán javaslata alapján a rektor nevezi ki. j) Az intézeten belül szakcsoportok működnek. k) Az intézet szakmai testülete az intézeti értekezlet. l) Az intézeti értekezletet az intézetvezető hívja össze. 4) A Szakcsoport 6

7 m) A Társadalomtudományi és Szociális Képzési Kar intézetei szakcsoportokra tagolódnak. n) A szakcsoport szakmai munkáját szakcsoport-vezető irányítja. o) A szakcsoport-vezetőt az intézetvezető előterjesztését figyelembe véve a dékán javaslata alapján a rektor nevezi ki. 5) A Gerhardus Innovációs Központ (1) A Gerhardus Innovációs Központ (GIK) a Főiskolán folyó fejlesztéseket és a telephelyeken végzett tevékenységeket koordináló szervezet. (2) A GIK munkáját igazgató irányítja. (3) A GIK igazgatót a rektor nevezi ki. (4) A GIK szervezetileg közvetlenül rektori irányítás alá tartozik. (5) A GIK-en belüli szervezeti egységek: a) A Kaposvári kihelyezett képzés 1. A képzés a Kaposvári Egyetemmel kötött együttműködési megállapodás alapján a Kaposvári Egyetem infrastrukturális és szervezeti hátterén működik. 2. A telephelyi képzés vezetőjét a szegedi székhely oktatói közül a Főiskola rektora nevezi ki. 3. A telephelyen folyó hitéleti képzés vezetőjét a telephely főiskolai alkalmazású teológus oktatói közül a Főiskola rektora nevezi ki. 4. A telephelyen folyó nem hitéleti (tehát világi ) képzés vezetőjét a Kaposvári Egyetem rektorának javaslatát figyelembe véve a Főiskola rektora nevezi ki. b) A Mezőtúri kihelyezett képzés 1. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet 1.1. Az Intézet feladata: a. a mezőtúri mezőgazdasági és vidékfejlesztési képzések fejlesztése, b. felnőttképzések szervezése, c. felsőoktatási szakképzések és alapképzések előkészítése Az Intézetet igazgató irányítja, akit a GIK igazgatójának javaslata alapján a rektor nevez ki. 2. Térségfejlesztő Innovációs Központ 2.1. A Központ feladata: a. a mezőtúri pályázati tevékenység koordinálása, b. vidékfejlesztési szaktanácsadói regionális feladatok ellátása, c. a szociális tangazdaság működésének előkészítése A Központ vezetőjét a GIK igazgatójának javaslata alapján a rektor nevezi ki. 7

8 15. A Főiskola kutatócsoportot és kutatóintézetet létesíthet egy adott időszakra (pályázati programhoz tartozóan is) vagy határozatlan időre. III. B) Oktatást kiszolgáló szervezeti egységek 16. A Főiskola egyéb (oktatást kiszolgáló) szervezeti egységei az alábbiak. (1) Rektori Hivatal a) A Rektori Hivatal a főiskolai személyi és testületi vezetés munkájának irodai (szervezési, koordinációs) hátterét biztosítja. b) A Főiskola egyházi felsőoktatási intézmény jellegére és szervezeti méreteire tekintettel a Rektori Hivatal fogja össze és felügyeli valamennyi oktatást kiszolgáló szervezeti egység önálló felelősségi körbe eső munkáját. (2) Rektori Titkárság a) A Rektori Titkárság a Rektori Hivatal része, amely oly módon biztosítja a rektori és a dékáni vezetői feladatok adminisztratív hátterét, hogy a rektori és a dékáni titkárságok szervezetileg egységesen, de helyileg elkülönülten működnek. b) A Rektori Titkárság irányítja (utasítja és ellenőrzi) a saját felelősségi körében eljáró dékáni adminisztrációt. (3) Tanulmányi Osztály a) A Tanulmányi Osztály a Rektori Hivatal része. b) A Tanulmányi Osztály valósítja meg teljes körűen a Főiskola tanulmányi ügyintézését. c) A Tanulmányi Osztály munkáját az oktatási igazgató irányítja. d) A Rektori Titkárság irányítja (utasítja és ellenőrzi) a saját felelősségi körében eljáró Tanulmányi Osztályt. (4) A Gazdasági Titkárság a) A Gazdasági Tikárság a Rektori Hivatal része. b) A Gazdasági Titkárság feladatait a Rektori Titkárság látja el. (5) Gondnokság a) A Gondnokság a Rektori Hivatal része, amely a Főiskola székhelyén látja el: 1) a takarítást, 2) a portai szolgálatot, 3) a kisebb anyagbeszerzéseket, 4) a kimenő küldemények postázását, a bejövő küldemények postai átvételét, 5) a rendezvények helyiségbiztosítását, 6) a rektor által meghatározott eseti feladatokat. b) A Rektori Titkárság irányítja (utasítja és ellenőrzi) a saját felelősségi körében eljáró Gondnokságot. 8

9 (6) Könyvtár a) A Könyvtár látja el teljes körűen a Főiskola könyvtári szolgáltatását, beleértve a székhelyen való működés mellett a telephelyeken kialakított szolgáltatások összehangolását. b) A Könyvtár munkáját a könyvtárvezető irányítja. c) A Rektori Titkárság irányítja (utasítja és ellenőrzi) a saját felelősségi körében eljáró Könyvtárat. d) A Könyvtár nyilvános szakkönyvtár. e) A könyvtári szolgáltatások fejlesztését és az állománygyarapítást tanácsadónak kinevezett vezető oktató segíti. 17. Az intézményi szervezeti ábrát (organogram) a melléklet tartalmazza. IV. A Főiskola felső irányítása 18. A Főiskola legfőbb felügyeleti hatósága a Congregatio de Seminariis atque Studiorum Institutis (Róma). 19. A Főiskola nagykancellárja a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, aki biztosítja a Főiskola fenntartását és fejlődését, valamint az egyházzal való közösségét. A szegedcsanádi püspök képviseli a Szentszéket a Főiskola felé és a Főiskolát a Szentszék felé. 20. Az egyházi hatóság feladatai közé tartozik: (1) előmozdítani a Főiskola tudományos tevékenységét, valamint gondoskodni arról, hogy ott a katolikus hitet megőrizzék, megtartsák a szabályzatokat és a Szentszék előírásait; (2) a kánonjog és a jelen szabályzat előírásai szerint kinevezni a Főiskola rektorát, és személyesen vagy megbízott útján kivenni a Főiskola hivatalba lépő dékánjainak hitvallását; (3) a rektor javaslatára előzetes egyeztetés alapján kinevezni a Főiskola vezetőit, valamint a 812. kánon értelmében kanonikus megbízást adni a teológiai tárgyak oktatására; (4) jóváhagyni a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, valamint az ebben eszközölt változtatásokat; (5) a Congregatio de Seminariis atque Studiorum Institutis-t értesíteni a fontosabb ügyekről, és a kánonjogban előírt időközönként jelentést küldeni a Főiskola szakmai, erkölcsi és gazdasági állapotáról. V. A Főiskola vezetése 21. A Főiskola irányítása a jelen szabályzatban meghatározott módon, személyi és testületi vezetéssel történik. A személyi vezetést a rektor gyakorolja, a testületi vezetést pedig a szenátus. 9

10 V. A) A rektor 22. A Főiskola vezetője a rektor, aki egyszemélyes felelős vezetőként gyakorolja a munkáltatói jogokat. A hatályos világi jogszabályok, az Egyházi Törvénykönyv, a Püspöki Konferencia, valamint a fenntartó által meghatározott alkalmazási feltételek alapján az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata mellett az egyéb szabályzatok figyelembe vételével dönt a munkaszerződésekről és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséről. A rektort a fenntartó nevezi ki, állami megbízását a miniszterelnöktől nyeri el. Megbízása a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megújítható. 23. Rektorrá kinevezhető olyan egyházi személy, aki kinevezett oktatói minőségben legalább három évet eltöltött valamely felsőoktatási intézményben. 24. A rektor feladatkörébe tartozik (vö kán., Nemzeti Felsőoktatási Törvény 13. ; Sapientia Christiana, art.): a) a Főiskola tevékenységének irányítása; b) a Főiskola képviselete a felsőbb vezetés, a világi hatóságok és a szakmai és szolgáltató partnerek, szervezetek felé; c) a szenátus összehívása, valamint azon való elnöklés; d) a Főiskola vagyonkezelésének irányítása; e) előzetes egyeztetés után javaslattétel az egyházi hatóság felé olyan személyi ügyekben, amelyek a jog és a jelen szabályzat értelmében oda tartoznak; f) döntéshozatal az oktatók és a nem oktató személyzet szerződéseivel kapcsolatos ügyekben; g) beszámolás az előírások szerint az egyházi és a világi hatóságoknak; h) a főiskolai jegyzetek kiadásának és terjesztésének felügyelete. V. B) A dékánok, a rektorhelyettes, az oktatási igazgató és a gazdasági ügyek felelőse 25. A rektor munkáját a dékánok, az oktatási igazgató és a gazdasági ügyek felelőse segíti. 26. A rektor bizonyos időszakokban az átfogó feladatok összehangolására rektorhelyettest nevezhet ki. 27. A dékánok feladata a karok oktatási és tudományos tevékenységének irányítása, az intézetek, tanszékek munkájának összehangolása. 28. A Teológiai Kar dékánjának feladata a rektor akadályoztatása esetén a rektor helyettesítése. 29. Az oktatási igazgató feladata a rektor munkatársaként az oktatási ügyek szervezése, irányítása. 30. A gazdasági ügyek felelősének feladata a rektor munkatársaként a Főiskola gazdasági ügyeinek szervezése. 31. A dékánokat a rektor javaslata alapján a fenntartót képviselő nagykancellár bízza meg. A dékáni megbízatások (az egyházi és a világi törvényekben felsorolt okok miatt) a rektor kezdeményezésére és a szenátus egyszerű szótöbbséggel hozott javaslata alapján a megbízási határidők lejárta előtt is visszavonhatók. 10

11 32. Az oktatási igazgatót a rektor nevezi ki, szervezetileg a Rektori Hivatalhoz tartozik. Az igazgató feladata az oktatás- és tudományszervezési, valamint a tanulmányi területet érintő tevékenységek ellátásának biztosítása, a területek irányítása, az ehhez szükséges rektori és testületi döntések előkészítése és végrehajtása. Az igazgató irányítja a Tanulmányi Osztályt, beleértve a kaposvári és a mezőtúri telephelyeken folyó képzések tanulmányi koordinátorait is. 33. A gazdasági ügyek felelősét a rektor nevezi ki, szervezetileg a Rektori Hivatalhoz tartozik. A gazdasági ügyek felelősének feladata a Főiskola gazdálkodási, munkaügyi tevékenységét képező területek irányítása, az ehhez szükséges rektori és testületi döntések előkészítése és végrehajtása. V. C) A szenátus 34. A Szenátus tagjait az NFtv (1) és a 91. (6) bc) pontja értelmében a rektor nevezi ki az oktatók, a nem oktató alkalmazottak és a HÖK javaslatának figyelembe vételével. A szenátus tagja a HÖK elnöke vagy a HÖK egy képviselője. 35. A szenátus feladatai: (1) tanácsadó testületként segíti a rektor és a dékánok munkáját; (2) előkészíti az intézmény működéséhez, illetve az intézményfejlesztéséhez szükséges szabályzatokat és ellenőrzi ezek végrehajtását; (3) a fenntartóval történt előzetes egyeztetés után határoz a szervezeti változásokról, alapító okirat és más alapdokumentumok módosításáról; (4) határoz új szakok, szakirányok létesítéséről, indításáról vagy megszüntetéséről; (5) az oktatói követelményrendszerrel összhangban javaslatot tesz a rektornak az oktatók munkaköri besorolását és előléptetését illetően; (6) javaslatot tesz az intézményi minőségügyi vezető személyére és a Minőségfejlesztési Bizottság összetételére; valamint éves rendszerességgel felügyeli a minőségirányítási folyamatot. VI. A hallgatói önkormányzat (HÖK) 36. A hallgatói önkormányzat a Főiskola hallgatóinak választott, érdekképviseleti szerve. Választását és működését külön szabályzat határozza meg. Élén az elnök áll, aki a hallgatókat a szenátusban is képviseli. 37. A HÖK elnöke (az oktatók tudományos minősítésének és oktatói besorolásának kérdéseit leszámítva) a szenátusban szavazati joggal rendelkezik. 38. A HÖK szervezetileg nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel. Szabályzatait és határozatait a rektor hagyja jóvá. 39. A HÖK határoz a Juttatási Szabályzatban, a Szociális Juttatások Szabályzatában és az Intézményi ösztöndíjak Szabályzatában meghatározott juttatások személyre szóló megállapításáról, amit a 38. értelmében a rektor hagy jóvá. 11

12 VII. A Főiskola oktatói kara VII. A) Az oktatók és kutatók 40. A Főiskola az intézmény képzési és tudományos tevékenységének végzésére oktatókat, tanárokat és kutatókat alkalmaz munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban az NFtv.-ben meghatározott és a jelen szabályzatban rögzített feltételek szerint. 41. Az oktatók főiskolai és egyetemi tanárok, főiskolai és egyetemi docensek, adjunktusok, tanársegédek és megbízott előadók, valamint tanárok lehetnek. 42. A kutatók kutató professzorok, tudományos tanácsadók, tudományos főmunkatársak, tudományos munkatársak, tudományos segédmunkatársak és megbízott kutatók lehetnek. 43. Az intézmény sajátos, világnézetileg elkötelezett katolikus jellegének védelmében az oktatói (és kutatói) munkakörben elsősorban az a katolikus vallású személy alkalmazható, aki (1) rendelkezik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben előírt képesítéssel, (2) megfelel a jelen Szabályzatban támasztott követelményeknek, (3) tudományos és pedagógiai szempontból egyaránt alkalmas, (4) az alkalmazásra kerülő oktatónak (és kutatónak) vállalnia kell 1. az intézmény céljával, jellegével való azonosulást, 2. a művelt diszciplínáknak megfelelően a katolikus tanításhoz és erkölcshöz való hűséget, valamint ezek tiszteletben tartását, 3. hogy a Katolikus Egyház tanítása szerint példás keresztény életet él, sem a munkahelyen, sem azon kívül nem tanúsít egyházi alkalmazotthoz méltatlan, az egyház tanításával ellentétes, az egyházat sértő magatartást. 44. A fentieknek megfelelő katolikus oktató, kutató hiányában a katolikus teológiai stúdiumokhoz nem tartozó tantárgyak oktatására és tudományos kutatásra alkalmazható más egyházhoz, felekezethez tartozó vagy vallásos hittel nem rendelkező személy is, amennyiben elismeri és tiszteletben tartja az intézmény katolikus jellegét, a Katolikus Egyház tanítását és az adott területre meghatározott etikai szabályokat. A nem katolikus oktatók aránya az intézményben az ötven százalékot nem haladhatja meg. 45. A hitéleti képzésekben oktatóknak kiváltképpen tudatában kell lenniük az Egyháztól kapott küldetésüknek, hűségesnek kell lenniük az Egyházi Tanítóhivatalhoz, és rendelkezniük kell az illetékes egyházi hatóság megbízásával is. A megbízás visszavonása esetén az oktatói (és kutatói) jogviszonyt meg kell szüntetni, akár munkaviszonyban, akár egyházi személyi jogviszonyban történik a feladat ellátása. 46. A ban meghatározott alkalmazási feltételek megsértése esetén valamennyi oktatónál (kutatónál) kezdeményezni lehet a munkaviszony vagy megbízási jogviszony megszüntetését. 47. A Főiskola főállású oktatóinak száma legalább tizenkettő. Főállású oktató a belső szabályzat értelmében csak az lehet, akinek heti tanóra terhelése eléri az előírt minimumot, valamint heti negyven órában az intézmény rendelkezésére áll. 12

13 VII. B) Az oktatók és kutatók kötelességei és jogai 48. A Főiskola oktatóinak és kutatóinak a Congregatio de Seminariis atque Studiorum Institutis és az NFtv. előírásai szerint kötelességük: (1) a kinevezésükben vagy a szerződésükben előírt heti óraszámban az előadásokat és a szemináriumokat megtartani; (2) a Főiskola hallgatóit a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban előírt módon vizsgáztatni, szigorlatoztatni, tudományos munkájukat támogatni és azt értékelni; (3) tudományos, pedagógiai felkészültségüket állandóan gyarapítani, továbbá szakterületüket tudományos publikációkkal gazdagítani; (4) szorgalmi időben az óracserét, az órák lemondását az oktatási igazgatóval egyeztetni; egy hetet meghaladó távollét esetén az érintett dékántól engedélyt kérni és helyettesről gondoskodni; (5) egy hetet meghaladó igazolt távollétüket és a helyettesítés javasolt megoldását az oktatási igazgatónak bejelenteni; (6) a munkaértekezleteken, szakmai és tudományos rendezvényeken, ünnepségeken, valamint a Főiskola érdekeit szolgáló rendezvényeken megjelenni. 49. A Főiskola oktatóinak joguk van: (1) a kinevezésükben vagy a munkaszerződésükben biztosított jogaikat gyakorolni; (2) folyamatos szakmai továbbképzésük biztosításához támogatást kérni az intézet költségvetési keretei között; (3) oktatási szabadságukat az egyházi és az állami törvények figyelembevételével gyakorolni; (4) a szakjukhoz szükséges könyvtári anyag bővítésére előterjesztést tenni, és az ahhoz szükséges anyagi támogatást az évi költségvetés keretei között igényelni; (5) az oktatási szervezeti egységek szakmai értekezletein véleménynyilvánítási jogukkal élni. VII.C) Az oktatók kinevezése és megbízása 50. A 41. -ban meghatározott oktatókat és a 42. -ban meghatározott kutatókat (a 253. kánon 2. paragrafusának, valamint a 833. kánon 7. pontjának figyelembevételével) az egyházi hatóságtól kapott megbízás alapján a fönntartóval előzetesen egyeztetve a rektor nevezi ki, illetve bízza meg. 51. A teológiai tárgyak oktatásához szükséges kánoni megbízást a fenntartó egyházmegye püspöke a nagykancellár adja ki a rektor kérésére. Ez a kutatókra is vonatkozik, ha teológiai tárgyak oktatását látják el. 52. Az oktatói és kutatói munkakörökre pályázat vagy felkérés alapján jelöltek személyét a dékán véleményezi az érintett szervezeti egység vezetője véleményének figyelembe vételével. Az ban meghatározott alkalmassággal rendelkező személlyel a munkaviszonyban vagy megbízással történő foglalkoztatásra a rektor köt megállapodást. 13

14 VII. D) Megválás az oktatói tisztségtől 53. Az oktatói és a kutatói tisztséget nyugalomba vonulással (a szerződésben vagy kinevezésben vállalt követelmények betartása mellett), lemondással bármikor, vagy fegyelmi eljárás útján történő elbocsátással, illetve közös megegyezéssel lehet megszüntetni. 54. A Főiskola oktatói, kutatói annak a tanévnek végén vonulnak nyugalomba, amelynek folyamán 70. életévüket betöltötték, illetve nyugdíjazásukat kérelmezték, illetve amikor egyházi személyek esetében a nyugállományba helyezésükről egyházmegyéjük püspöke döntött. A nyugalomba vonulót a rektor felkérheti feladatának további ellátására. 55. Az 51. -ban foglaltakat érintően, ha a tudományos vagy a pedagógiai alkalmasság, a becsületes életmód vagy az igazhitűség hiánya miatt valamelyik oktatót, kutatót vád éri, az alábbi eljárást kell megtartani: (1) A rektor ismerteti a vádat az érintett oktatóval, akitől írásbeli nyilatkozatot kér. (2) A rektor tájékozódik a vád tartalmáról. (3) A rektor egyeztet az érintett dékánnal, majd a fenntartóval. (4) Szükség esetén a rektor bizottságot nevez ki a vád megalapozottságának kivizsgálására. (5) Ha a vád megalapozottnak bizonyul, a rektor javaslatot tesz az egyházi fenntartónak az ügy elbírálására. (6) A fenntartóval történt egyeztetés alapján történik meg az ügy lezárása. VIII. A Főiskola hallgatói VIII. A) A hallgatók és felvételük 56. Az intézmény hallgatóinak jogállására az Egyházi Törvénykönyv, a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve egyéb szabályzatainak rendelkezései az irányadóak. Az intézmény sajátos, világnézetileg elkötelezett katolikus jellegének védelmében a főiskola hallgatója az lehet, aki: (1) A felvételi követelményeknek megfelelt és erről felvételi határozatot kapott. (2) Azonosul az egyházi felsőoktatási intézmény céljával és küldetésével. (3) Amennyiben hitéleti szakon folytatja tanulmányait, vállalja, hogy a Katolikus Egyház tanítása szerint példás keresztény életet él, sem az intézményben, sem azon kívül nem tanúsít az intézmény hallgatójához méltatlan, az Egyház tanításával ellentétes, az Egyházat sértő magatartást. (4) Kérheti átvételét a Főiskolára másik felsőoktatási intézmény ugyanazon képzési területhez tartozó szakján tanuló hallgató, aki megfelel az előző (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak. 57. Nem vehető fel a Főiskola hallgatói közé az: (1) aki az előbbi feltételeknek nem felel meg, (2) aki büntetőeljárással kiszabott büntetését tölti. 14

15 58. A Főiskolán a tanulmányok megkezdéséhez, illetve folytatásához beiratkozás szükséges, amelynek időpontját a tanulmányi osztály kihirdeti, módját pedig a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. 59. Az NFtv. 11. (1) e) pontja értelmében a Főiskola lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások rendjét egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával megismerhessék és látogathassák azok is, akik nem állnak a Főiskolával hallgatói jogviszonyban. Ennek feltétele előzetes tantárgyfelvételi kérelem benyújtása, és annak alapján elnyert engedély. Az engedély kiadható annak, aki az NFtv. 42. (1) bekezdése alapján: (1) Az valamely más másik felsőoktatási intézmény hallgatója, aki a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet a Főiskolával. (2) A Főiskola a vele hallgatói jogviszonyban nem álló felsőfokú végzettségű személyeket részismereti képzés céljából hallgatói jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára külön felvételi eljárás nélkül önköltséges képzésre felveheti. Az intézmény a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható. (3) Az (1) (2) bekezdésekben meghatározott kérelmek teljesítésének feltételeként az egyes szakos, illetve tantárgyi követelmények teljesítésén túlmenően a Főiskola megkívánja a jelen szabályzat 56. (1)-(3) bekezdésekben foglaltak teljesítését. VIII. B) A hallgatók kötelességei és jogai 60. Az első beiratkozás tényével a hallgatók kötelezettséget vállalnak arra, hogy megtartják a Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának követelményeit. 61. A hallgató kötelessége, hogy az NFtv. 43. (2) értelmében: (1) megtartsa a Főiskola szabályzataiban foglaltakat, (2) tiszteletben tartsa a Főiskola hagyományait, különös tekintettel a jelen szabályzat 56. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakra. 62. A hallgató joga az NFtv. 43. értelmében, hogy: (1) A jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön. (2) A hallgatók a Főiskola életében és irányításában is részt vesznek. A részvétel elsősorban választott képviselőik (HÖK) útján történik, akiknek véleményét a Főiskola vezetése a HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott esetekben és módon kéri ki. (3) A hallgató a Főiskolának teljesítendő fizetési kötelezettségének teljesítéséhez jogosult részletfizetési kedvezményre, halasztásra, mentességre. A hallgató ilyen tárgyú kérelmét a rektorhoz nyújthatja be, aki döntéséhez kikérheti a dékán és a HÖK véleményét. 15