Regionális tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Regionális tanulmány"

Átírás

1 Regionális tanulmány Magyarország PP9 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) PP17 Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata június 30.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés Alapadatok A terület népessége A tanulmány földrajzi kiterjedése A vízi utakhoz kapcsolódó vállalatok száma A kishajó-kikötő medencék és a belterületi kikötők száma és mérete A vízi úton évente szállított árucikkek, anyagok mennyisége Hajók száma a vízi utakon A turisztikai vállalatok száma A vízi úthoz kapcsolódó turizmus mértéke (hozzájárulása a GDP hez regionális szinten, éves mértékben) A háztartások száma és a vízi út mentén közvetlenül található lakóhelyek száma A természeti területek mérete A vízi utak használatához kapcsolódó adók A környezethez és klímaváltozáshoz kapcsolódó akadályok és kihívások A legfőbb vízgazdálkodási kihívások hazánkban Helyi stratégiák a természetvédelmi és vízgazdálkodási problémák kezelésére Környezetvédelmi stratégia A vízi utakat érintő területfejlesztési programok A zöld ipart támogató stratégiák és programok, hulladékgazdálkodás Aszályok és árvizek az elmúlt 5 évben Az aszályok és árvizek kezelésére irányuló intézkedések Az eddig megtett intézkedések sikere A Víz Keretirányelv átültetése érdekében megtett intézkedések Az intézményi háttérhez / kormányzáshoz kapcsolódó kihívások Vízi utak kezelése A vízi utakat érintő nemzeti fejlesztési stratégiák A vízi utakat érintő pénzügyi támogatási tervek A vízi utak fejlesztését gátló jogi akadályok A köz- és magánszféra együttműködésének (Public Private Partnership - PPP) tapasztalatai A fenntarthatóság, környezetvédelem, klímaváltozás és hulladékgazdálkodási stratégia területéért felelős szerv A vízi utak marketingjére vonatkozó regionális és helyi tervek, programok

3 3.8. A regionális turizmus fejlesztésére vonatkozó tervek, a fejlesztésbe bevont érdekeltek A legfontosabb gazdasági kihívás Dunaújváros, mint vízi úthoz kapcsolódó térség számára A vízi út hozzájárulása a régióban élők életminőségéhez Vízi úton történő teherszállítás A víz multifunkcionális használatának sajátosságai, problémái Országos és regionális szintű intézkedések a víz multifunkcionális használatának elősegítésére, a problémák kezelésére Európai Uniós támogatások felhasználásában szerzett tapasztalat Az EU-s források fogadásához és felhasználásához kapcsolódó hazai intézményrendszer Hazánk, valamint a projektben résztvevők EU-s források megszerzésében és felhasználásában szerzett tapasztalatai

4 Bevezetés Az Interreg IV/C Program keretében megvalósításra kerülő Waterways Forward projektben Magyarországról két partner, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) és Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata vesznek részt. A projekt fő célja a regionális vízi utak és kapcsolódó térségek irányításának integrált, fenntartható és konszenzuson alapuló fejlesztése a jó gyakorlatok megosztásával és a folyami vizek multifunkcionális szerepének figyelembevételével. A projekt első szakasza keretében a résztvevő partnerek országonként egy-egy Regionális Tanulmányt (Regional Analysis) készítenek annak érdekében, hogy felmérjék a vízi utak regionális kezelési gyakorlatát, különös tekintettel az irányítás (Governance), illetve a környezetvédelem és klímaváltozás (Environment and Climate Change) kérdésire, a térségre és irányítási politikájára jellemző gyengeségek és erősségek feltárására. A VKKI és Dunaújváros egy közös tanulmányt készít. Rövid ismertetés a VKKI-nak a magyarországi államapparátusban elfoglalt helyéről - a projekt témaköréhez kapcsolódóan. A megosztott felelősség a vízi utakért és hajózásért Magyarországon a következő. Belvízi hajóutak fenntartása, üzemeltetése: Vidékfejlesztési Minisztérium (korábbi Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium); belvízi hajózás (beleértve a szállítási infrastruktúrát, kikötőket stb.) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (korábbi Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium). A vízügyi adminisztráción belül a hajóutak fenntartása, üzemeltetése 3 különböző szinten valósul meg: Vidékfejlesztési Minisztérium, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI), Területi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (12 helyszín/központ). A Vidékfejlesztési Minisztérium felelős az ágazati stratégiai kérdések kezeléséért, a jogszabályi háttér biztosításáért, a más minisztériumokkal való együttműködésért. Hatásköre természetesen az egész országra kiterjed. A VKKI a felelős az ágazati stratégiai kérdések megvalósításáért is, országos szinten. A vízügyi szervezetek közötti munkamegosztásban a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) egy központi operatív szervezet: összehangolja, felügyeli és ellenőrzi az ország teljes területén működő területi igazgatóságok összes tevékenységét beleértve a vízi utakhoz kapcsolódó feladatokat is. A 12 területi igazgatóság számos feladata között közvetlenül felelős a folyók jó állapotáért, beleértve a különböző kategóriájú vízi utakat/hajóutakat, figyelembe véve a nemzetközi szabályozásokat

5 Folyamatos tevékenységeik: folyószabályozási munkák, folyó- meder, part, vízszintszabályozás, hajóút fenntartás, üzemeltetés, kitűzési tervek készítése, úszó- és parti kitűzési jelek biztosítása, térképezés, együttműködés az illetékes helyi hajózási hatóságokkal. Az igazgatóságok végzik a folyómeder, partvonal, és hajóút adatainak felmérését, gyűjtését, tárolását és továbbítását is. Dunaújváros Megyei Jogú Város Magyarország közepén, a Duna jobb partján, Budapesttől 67 km-re helyezkedik el. A város három nagyobb részre tagolódik. Északon a patakok szabdalta mélyebben fekvő részen található Dunaújváros óvárosa, az ún. Pentele városrész, mely az egykori Dunapentele évszázadok óta beépített belterületi részét jelenti. Az Óvárostól délre épült fel az 1950-es években ún. Újváros ("első szocialista város"), amely azonban sohasem különült el Dunapentelétől, mindvégig egy közigazgatási egységet jelentettek. A várostól délre épült a Dunai Vasmű, melyet jelentős véderdők választanak el a lakóterületektől. Dunaújváros (akkori nevén Sztálinváros) építése az első ötéves tervidőszak ( ) legjelentősebb beruházása volt, melynek célja a hazai szocialista nehézipar megteremtése egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítésével. A Sztálin vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr Rt., a 2004-es privatizálását követően végül ISD Dunaferr Zrt. lett, a vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében és térségének jelentős központjává vált. Mivel a VKKI egy országos hatáskörű szerv, Dunaújváros pedig egy önálló település, ezért a tanulmány területi szintjének meghatározása nem volt egyszerű feladat. Végül az a döntés született, hogy a regionális szint Magyarországot jelenti: ez azért is elkerülhetetlen, mert a legfontosabb magyar vízi út, a Duna nem köthető egyetlen régióhoz, a vízügyi és a közigazgatási-statisztikai (adatokkal feltölthető) régiók egymással nem megfeleltethetők. Ezzel párhuzamosan ahol ez lehetséges, ill. értelmezhető a dunaújvárosi helyi adatokat és vízügyi sajátosságokat is megjelenítjük, amivel így az általános jellemzők ismertetése mellett egyfajta esettanulmányt is bemutatunk. A helyi szint vizsgálatakor azonban nem ragaszkodunk Dunaújváros település közigazgatási határaihoz (LAU-2), hanem sok esetben a kistérségi szintet vesszük alapul (LAU-1), vagy egész egyszerűen Dunaújváros vonzáskörzetéről beszélünk, amibe a Duna túlpartján fekvő, közeli településeket is beleértjük

6 1. Alapadatok 1.1. A terület népessége Magyarország népessége áprilisi becsült adat szerint fő. Népsűrűsége 108 fő/km 2. A legnépesebb városok: Budapest ( fő), Debrecen ( fő), Miskolc ( fő). 1. ábra: Magyarország helyzete Európában Forrás: A Dunaújvárosi kistérség népessége 2008-ban fő volt. Ennek több mint 2 / 3 -a a térségközpontban, Dunaújvárosban él (50 ezer fő), a kistérség többi települése pedig fő közötti lakossággal bír. Dunaújváros a 3. legnagyobb dunai kikötőváros Magyarországon, e tekintetben csak Budapest és Győr előzik meg. A tendenciákat figyelve jól látható, hogy Dunaújváros népessége rohamosan csökken: ben még 59 ezren éltek a városban, vagyis 18 év alatt 15%-kal csökkent a lakosságszám. A környező falvakban ezzel szemben egyértelmű, bár a fentinél kisebb mértékű népességnövekedés tapasztalható: szuburbanizálódik a kistérség. A legjelentősebb bővülés a térségközponttal közvetlenül szomszédos, Duna-parti Rácalmást és Kisapostagot jellemezte

7 2. ábra: Dunaújváros elhelyezkedése hazánk térképén Forrás: A tanulmány földrajzi kiterjedése Magyarország területe km 2, a Kárpát-medencében fekszik. Határainak hossza kilométer. Északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, nyugaton pedig Ausztriával határos. 1. ábra: Magyarország a Duna vízgyújtő területén Forrás: VKKI - 7 -

8 Magyarország teljes területe a Duna folyó vízgyűjtőjén fekszik. Vízrajzi szempontból tipikus alvízi ország, felszíni vizeinek és így az árhullámok 95%-a is a határain kívülről érkezik. Az ország legjelentősebb folyói a Duna és a Tisza. Előbbi magyarországi szakaszából 418 km, utóbbi hosszából 444 km hajózható. A mellékfolyókkal együtt a hajózható szakaszok összes hossza közel 1500 km. Ezen felül az ország nagy tavain a Balaton 600 km 2, a Tisza-tó 125 km 2, a Velencei-tó 24 km 2, a Fertő-tó 75 km 2 vízfelülettel növelik a hajózható területek nagyságát. 2. ábra: Magyarország felszíni vizei Forrás: VKKI A tanulmány szűkebb keretét adó Dunaújvárosi kistérség területe 372 km 2, itt azonban lényeges hangsúlyozni, hogy ez kifejezetten egy közigazgatási jellegű lehatárolás, vízügyi (a vízgyűjtőterületre vonatkozó) szempontból nem értelmezhető. A kistérség keleti, természetes határát a Duna jelenti ( folyamkilométer között), melynek sokáig a túlparttól (Kunszentmártoni kistérség) elválasztó szerepköre volt domináns, az új Duna-híd (Pentele-híd) megépülése azonban nemcsak Dunaújvárost és Dunavecsét, hanem a Közép-Dunántúlt és az Alföldet köti össze. Ennek jelentőségét növeli, hogy a déli M0- híd (Hárosi-híd) és a Dunaföldvári-híd (Beszédes József-híd) közötti 72 km-es szakaszon ez az egyetlen közúti átkelőhely a Dunán. A kistérség további határai már nem ilyen markánsak: délről a Paksi, nyugatról a Sárbogárdi és a Székesfehérvári, északról pedig a Gárdonyi és az Adonyi kistérségekkel szomszédos

9 3. ábra: Dunaújvárosi kistérség Forrás: VÁTI TEIR Dunaújváros társadalmi-gazdasági vonzásterülete megyei jogú városként egyértelműen túlnő a kistérségi kereteken, ugyanis egy funkcionális városhiányos térség közepén fekszik: nincs igazi nagy vagy középvárosi funkciókkal rendelkező település 40 km-en belül. Dunaújváros ezáltal a Székesfehérvár-Szekszárd-Kecskemét háromszög középső részének domináns centruma (itt fontos megjegyezni, hogy a Pentele-híd elkészültét követően a város vonzása a Duna bal partján fekvő térségre érezhetően megnövekedett, amely tendencia az M8-as autópálya keleti irányú továbbépülését követően várhatóan folytatódni fog). 1. fotó: Pentele híd Forrás:

10 1.3. A vízi utakhoz kapcsolódó vállalatok száma Az országban kevés vállalkozás kötődik kifejezetten a vízi utak által kínált multifunkcionális lehetőségekhez. A kizárólag a vízi utakkal összefüggő adatgyűjtések, statisztikák nem készülnek, ezért számszerű adatok nem is állnak rendelkezésre ilyen bontásban. Az országos helyzethez hasonlóan Dunaújváros térségében is nagyon kevés vállalat kötődik a vízi úthoz. Számottevő vízi szállítást csak az ISD Dunaferr és a malátagyár végez, menetrend szerinti vízi személyszállítás nincs a térségben. A turisztikai élet szereplőiről, és az ipari vízhasználatban érintett cégekről a későbbiekben esik szó A kishajó-kikötő medencék és a belterületi kikötők száma és mérete A kizárólag a kishajó-kikötőkkel összefüggő országos adatgyűjtések, statisztikák nem készülnek, ezért számszerű adatok nem is állnak rendelkezésre ilyen bontásban. A dunaújvárosi Szalki-szigeten található egymedencés Dunaferr-kikötő (üzemeltető: ISD Portolan Kft.) 563 méter hosszú rakparttal rendelkezik, ahol egyidejűleg 6 uszály tartózkodhat. A hajókról az áruk ki- és berakását 7 db, egyenként 5-30 tonna teherbírású daru végzi. A kikötő vízfelülete több mint 38 hektár, míg a szárazföldi kikötőterület 5,2 hektár: ez utóbbi jelenti a szűk keresztmetszetet a kikötő továbbfejlesztésében. 2. fotó: A Dunaferr ipari kikötője Forrás: A kikötőben lehetőség van ömlesztett és darabáruk hajóból nyitott vasúti kocsira, illetve közúti járműre való kirakásra, valamint közúti járműről, nyitott/zárt, de nyitható vasúti kocsiból áruk hajóba való berakására is (a kikötő iparvágány-kapcsolattal rendelkezik). A raktározási lehetőségek kifejezetten szegényesek: szilárd térburkolaton m 2 áll rendelkezésre, ahol

11 ömlesztett áru (érc, szén, koksz stb.) és darabáru tárolható, emellett 1 db m 2 alapterületű, könnyű acélszerkezetű, trapézlemez burkolatú, hideg raktárral rendelkezik. A kikötő teljes éves ki- és berakási kapacitása 1,8 millió t, ez jelenleg mindösszesen kb. 50%- ban kerül kihasználásra A vízi úton évente szállított árucikkek, anyagok mennyisége A vízi utakat paramétereik alapján osztályozzák. Így pl. az európai vízi utakat az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága I-VI. osztályba sorolja, a nemzetközi víziútnak legalább a IV. osztályba kell tartoznia, ahol tonnás hajók kétirányú forgalma lehetséges. Vízi út neve Hajózható folyószakasz (fkm) A hajózható szakasz hossza (km), ill. a vízfelszín nagysága (km 2 ) A vízi út osztálya 1 Duna (nemzetközi vízi út) VI/B 2 Duna (nemzetközi vízi út) VI/C 3 Mosoni-Duna III 4 Mosoni-Duna VI/B 5 Szentendrei-Duna IV 6 Ráckevei-Duna III 7 Sió-csatorna IV/időszakosan 8 Sió-csatorna IV 9 Dráva II 10 Tisza I 11 Tisza III 12 Tisza III 13 Tisza II 14 Tisza IV 15 Bodrog III 16 Sebes-Körös II 17 Kettős-Körös II 18 Hármas-Körös II 19 Balaton IV 20 Fertő-tó II 21 Velencei-tó II 22 Keleti-főcsatorna II 23 Hortobágy-Berettyó-főcsatorna II 1. táblázat: A hazai vízi utak osztályozása Forrás: A magyarországi belvízi áruszállításban sokkal kisebb részarányt képvisel a környezetbarát belvízi áruszállítás, mint amekkorát jelenthetne egy olyan fontos vízi út birtokában, mint a Duna. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező EU-tagországokban jóval magasabb ennek a szállítási módozatnak az aránya: az International Transport Forum adatai szerint 2007-ben, a tonnakilométerben mért teljesítményt vizsgálva, Németországban a szárazföldi szállítás 12, Hollandiában 49, míg Magyarországon mindössze 7%-a bonyolódott belvizeken. Nemzetközi hajóforgalomra hazai folyóink közül egyedül a Duna alkalmas, így az áruszállítást

12 reprezentáló adatok is a Dunára vonatkoznak. A magyaron kívül főként német, osztrák, román, bolgár és ukrán felségjelű hajók használják Európa második leghosszabb folyóját, a Dunát és 2008 között legerőteljesebben a román és az osztrák forgalom nőtt, a szállított áruk mennyiségét tekintve a német és az ukrán felségjel alatt lebonyolított forgalom a legnagyobb. (A szállító tulajdonában lévő jármű nemzetisége nem feltétlenül egyezik meg a szállító vállalat nemzetiségével! Az Európai Unió előírásának megfelelően a hajók teljesítményét aszerint kell nyilvántartani, hogy a járművet hol vették lajstromba, tehát nem a szállítást végző cég nemzetisége számít, hanem az, hogy a hajót, amellyel az áruszállítást végzik, mely országban jegyezték be.) A között vizsgált időszakon belül 2006-ban szállították a legkevesebb árut a Duna magyarországi szakaszán, ezer tonnát, ez a mutató 2008-ban ezer tonna volt. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény a volumenváltozáshoz hasonló tendenciát jelez, szintén 2006-ban volt a legalacsonyabb (1.913 millió árutonna-kilométer) és 2008-ban a legmagasabb (2.250 millió árutonnakilométer). A tranzitforgalom a közötti négy év folyamán 500 ezer tonnával emelkedett, ezer tonnáról ezerre. A belvízi áruszállításon belül a legnagyobb részarányt a nemzetközi szállítás (a magyar export és import összege) képviseli, 2008-ban ez a forgalom ezer tonna volt. A belvízi szállításon belül a belföldi forgalom részesedése elenyésző, még az 1%-ot sem éri el. A Dunán szállított áruk több mint egynegyede mezőgazdasági termék, így a belvízi szállítás teljesítménye nagymértékben függ az adott év mezőgazdasági hozamaitól. Ez főként az exportforgalomban érzékelhető. A belföldi és tranzitforgalomban a bányászati termékek szállítása áll az első helyen, a második legjelentősebb árucsoportot a fémalapanyagok, fémfeldolgozású termékek alkotják. A Duna, mint Európa második, Magyarországnak pedig legnagyobb folyója a belvízi személyszállításnak is fő útvonala. Részesedése a személyforgalomból kisebb ingadozások mellett folyamatosan csökken: távolsági közlekedés céljából Magyarországon 2005-ben és 2006-ban még 700 ezernél több utas vette igénybe a dunai hajókat, 2008-ban viszont már csak 214 ezer. A Balatonon szállított utasok száma, ha nem is sokkal, de néhány ezerrel évről évre emelkedett, között 567 ezerről 613 ezerre. Érdekes megfigyelni az átlagos utazási távolság alakulását. A Balatonon ez a mutató 9,6 9,7 km, a Dunán jóval hosszabb távolságra vesznek menetjegyet az utazók: amíg ez a távolság 2005-ben mindössze 27,3 km volt, addig 2008-ban már 64,1 km (135%-os növekedés). Viszonylag népszerűek a dunakanyari kirándulóhajók és az egyetlen menetrendszerű járat, a bécsi, valamint a balatoni településeket összekötő járatok, ezek az utazások azonban mind szabadidős programokhoz, pihenéshez, nyaraláshoz kapcsolódnak. A mai kiugróan drága jegyárak mellett a hajózást nem lehet az emberek hétköznapi közlekedésének szerves részévé tenni: más személyszállítási módozatokkal összehasonlítva az egy utaskilométerre jutó menetdíjbevétel a vízi közösségi közlekedésben a legmagasabb: 2008-ban 41,6 forint volt, ami több mint a duplája a repülésének, és hétszerese-nyolcszorosa a legolcsóbb közlekedési módnak, a vasúténak és 2008 között a helyközi vízi közlekedést igénybe vevő utasok száma 35, az utaskilométerteljesítmény 22, a menetdíjbevétel 25%-kal esett vissza

13 1.6. Hajók száma a vízi utakon A vízi utakkal kapcsolatban ilyen típusú országos adatgyűjtések, statisztikák nem készülnek, ezért számszerű adatok nem is állnak rendelkezésre ilyen bontásban A turisztikai vállalatok száma A kizárólag a vízi utakkal összefüggő adatgyűjtések, statisztikák a turizmussal kapcsolatban sem készülnek, ezért számszerű adatok nem is állnak rendelkezésre ilyen bontásban. Általánosságban a Magyarországon működő kereskedelmi szálláshelyek száma a legfrissebb adatok alapján 2.160, ezen belül a 781 szálloda 47 ezer szobával, a 927 panzió 11 ezer szobával működik. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 452. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó több ágazatban működő vállalkozások a szálláshelyeken közvetlenül közel 27 ezer főt foglalkoztatnak. A vendégéjszakák számának legnagyobb részét a szállodák teszik ki, 2009-es adat szerint az éves vendégéjszakák 70%-át szállodákban töltötték el. A vendégéjszakák területi megoszlása azt mutatja, hogy a legjelentősebb turisztikai célpontok Budapest és környéke, a Balaton térsége, illetve az ország különböző részein található fürdővárosok. Jelenleg mintegy legálisan működő, regisztrált utazási iroda van Magyarországon. Dunaújváros térségének az idegenforgalom területén érintett szereplőit a Dunaújvárosi Kistérségi Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. fogja össze, melynek tulajdonosai a város önkormányzata, valamint a helyi Kereskedelmi és Iparkamara. A Tourinform Iroda működtetése mellett tevékenységeik közé tartozik a térség településeinek, és azok értékeinek feltérképezése, kérdőívek elküldése az egyes szolgáltatókhoz és a beérkezett adatok online adatbankba való felvitele, továbbá rendezvények, kulturális programok szervezése. Dunaújvárosban 7 utazási iroda is működik, ezek azonban nem foglalkoznak beutaztatással, csak utazási ajánlatokat kínálnak, ill. közvetítenek. A városban a kereskedelmi célú szálláshelyek száma 600 (ez 9 szállásadó kapacitásából rakódik össze: a legkisebb szálló 20, míg a legnagyobb Dunaferr Hotel 200, a második legnagyobb Kerpely Hotel 166 ágyat kínál, ezek szinte kivétel nélkül alacsony kategóriájúak), ami a kistérség egészét vizsgálva további 250 férőhellyel nő A vízi úthoz kapcsolódó turizmus mértéke (hozzájárulása a GDP hez regionális szinten, éves mértékben) A kizárólag a vízi utakkal összefüggő adatgyűjtések, statisztikák nem készülnek, ezért számszerű adatok nem is állnak rendelkezésre ilyen bontásban. Általánosságban Magyarország GDP-jének 5,2%-át közvetlenül a turizmus termeli meg, mindehhez az összes foglalkoztatott 7,9%-a dolgozik. Közvetett módon a turizmus ennél nagyobb jövedelmet termel, a GDP majdnem 9%-át, a foglalkoztatottak 12,6%-ának segítségével

14 A GDP-mutató jellegéből adódóan helyi (kistérségi) szinten eleve nem számítható (csak becsülhető), így ágazatok szerinti bontása sem lehetséges. Az mindenesetre elmondható, hogy jelenleg Dunaújváros térségében a vízi úthoz kapcsolódó turizmus mértéke elhanyagolható, nemzetgazdasági haszna gyakorlatilag kimutathatatlan A háztartások száma és a vízi út mentén közvetlenül található lakóhelyek száma Friss adatok a háztartások számára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre, a lakások száma azonban pontosan megadható. Eszerint 2008-ban lakás volt Dunaújvárosban, míg az egész kistérségben db. Hogy ezek közül mennyi található közvetlenül a vízi út mentén, azt nem egyszerű meghatározni, ugyanis a ténylegesen a folyó mellett, az alacsony parton fekvő házak számára vonatkozóan nincs pontos adatok. Ezen épületek nagy része alapvetően üdülőként funkcionál, azonban egyre több közülük állandó lakás. Ez két szempontból is veszélyes: egyfelől ezek a területek nagyobb áradások esetén víz alá kerülnek, másfelől pedig azokon a szakaszokon, ahol a több 10 méter magas löszfal megtámasztására még nem került sor, a partfal megcsúszásának lehetősége is komoly kockázatforrásként jelentkezik A természeti területek mérete Magyarországon egy természeti terület természetvédelmi oltalom alá helyezésére or-szágos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület létesítése esetén a környezetvédelemért felelős miniszter, míg a helyi jelentőségű védett természeti terület létesítésére a települési önkormányzatok jogosultak. 4. ábra: Védett természeti területek Magyarországon Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

15 Magyarországon jelenleg 10 nemzeti park, 38 tájvédelmi körzet, 160 természetvédelmi terület található, melyek együttes kiterjedése 847 ezer hektár, az ország területének 9,1%-a. A helyi jelentőségű védett természeti területek száma 1.816, együttes területük hektár. Napjainkig 853 önkormányzat élt védetté nyilvánítási jogával. A törvény erejénél fogva ( ex lege ) védett területek közül 876 db (összesen hektár) lápterület, 379 db (összesen hektár) szikes tó, kunhalom és 373 földvár szerepel a nyilvántartásokban. Védettek továbbá barlangok (4.093, ezek járatainak együttes hossza 250,5 km), víznyelők, források. Jelenleg 698 víznyelőt és 2.913, a védettség jogszabályi kritériumainak megfelelő forrást tartanak nyilván. Ebből 333 víznyelő és 432 forrás védett természeti területeken található. A földtani értékek védelme is fontos: a nyílt karszt területek hektáros összkiterjedése az ország területének kb. 2%-át fedi le. Ezen kívül 11 ritka és kereskedelmi célú gyűjtéssel veszélyeztetett ásványfaj védetté nyilvánítása történt meg. A földtani alapszelvénynek minősülő kőzetfeltárások országos adatbázisában, 494 alapszelvény közül 222 már országos jelentőségű (ebből 202 nagyobb terület részeként), 18 pedig helyi jelentőségű védelem alatt áll. Nemzetközi minősítésű védett természeti területek közül Magyarországon március 15-ig 28 ún. ramsari területet, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet hirdettek ki, összesen hektár kiterjedésben. 5. ábra: Ramsari területek Magyarországon Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyarország egy új MAB terület, a magyar-horvát határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum nevezését nyújtotta be az UNESCO-nak szeptember végén

16 Magyarországon három Európai Diplomás terület található összesen hektár kiterjedésben. A világörökségi egyezmény végrehajtása nyomán Magyarországnak jelenleg nyolc világörökség helyszíne van, köztük a Fertő-tó (Neusiedlersee kultúrtáj óta) A Világörökség helyszínek jelentős természetvédelmi, tájvédelmi érték együttessel is rendelkeznek. Világörökségi helyszíneken természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek vagy nemzeti parkok, illetve Natura 2000 területek találhatók, egyeseket pedig éppen ezek a természeti értékek, területek tették világörökséggé. A Dunaújvárosi kistérség a Duna-Ipoly és a Duna-Dráva Nemzeti Parkok Igazgatóságainak működési területének határán fekszik. A térségben a természetvédelem több szintje is megjelenik. Legmagasabb védettségi szinttel a 372 hektáros Rácalmási Szigetek Természetvédelmi Terület rendelkezik, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, amely magába foglalja a rácalmási Nagy-szigetet, a Duna zátonyszigeteit és a közöttük található ágrendszert. A természetvédelmi terület feladata, hogy megőrizze a Duna mellett mára csak foltokban megmaradt ártéri keményfa- és puhafa-ligeterdőket, a rájuk jellemző, (több esetben védett, ill. fokozottan védett) növény- és állatvilággal együtt. A legnagyobb természetvédelmi problémát pillanatnyilag a közel húsz éve megkezdett nemes nyár ültetvények jelentik. Az erdők üzemtervezése során, a felújításoknál a továbbiakban csak hazai őshonos, az élőhelyre jellemző fafaj összetételű erdők telepítése került előírásra. Várhatóan év alatt olyan erdőszerkezet alakul ki, amely az ártéri ligetredőket jellemzi. Kisebb, de nehezebben kezelhető problémát okoz, hogy a terület kedvelt és ismert horgászparadicsom: a felelőtlen emberi jelenlét nyomát a hátrahagyott szemét jelzi. Komolyabb, térségi szemléletű beavatkozást igényel a mára feliszapolódott, elzáródott mederágak rehabilitációja. Természetvédelmi szempontból is kívánatos lenne egyes mederágak megnyitása, vízutánpótlásának biztosítása. A Rácalmási-szigetek mellett a Natura 2000 hálózat több kiemelt jelentőségű Különleges Természet-megőrzési Területe is található: a Duna és ártere (érintett települések: Baracs, Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Rácalmás), a Tolnai-Duna (Daruszentmiklós), a Keletmezőföldi löszvölgyek (Előszállás, Mezőfalva, Nagykarácsony), és a Közép-mezőföldi löszvölgyek (Előszállás) A vízi utak használatához kapcsolódó adók Magyarországon a vízi utak használatáért nem kell díjat fizetni

17 2. A környezethez és klímaváltozáshoz kapcsolódó akadályok és kihívások 2.1. A legfőbb vízgazdálkodási kihívások hazánkban Az éghajlatváltozás hatására módosulhat egyrészt az országban rendelkezésre álló vízmennyiség, másrészt annak minősége is. A víz mennyiségét tekintve a hosszan tartó aszályos időszakok, valamint az árvizek, belvizek okozhatnak nehézséget. A vízminőséget illetően a kisebb vízmennyiség miatt a vizek öntisztuló képessége csökkenhet. Ilyen módon egyes szennyezések lebomlása lassabb lesz, ami a vízminőséget befolyásolja. A vízminőségre a hirtelen lezúduló esőzések is veszélyt jelenthetnek. A nagymértékű csapadék megnöveli a szennyvíz- és csatornarendszerek terhelését, amelyek akár túlfolyásokhoz, szélsőséges esetekben szennyezések kialakulásához, haváriához vezethet. Az édesvízkészlet a következő évtizedekben a világon és Európában is különleges stratégiai szerepet nyer. Ebben a vonatkozásban a felszín alatti vízkészletek szerepe különösen fontos. Az éghajlat szárazabbá és melegebbé válásával azonban főként egyre gyakoribb aszályokra lehet számítani, különösen az alföldi területeken. Az Európai Unióban az aszály által érintett területek és emberek száma 20%-kal emelkedett 1976 és 2006 között. Magyarországon az egyik legnagyobb kiterjedésű aszály 2003-ban, illetve 2007-ben következett be. A vízhiány, illetve az aszály nem csak vízgazdálkodási probléma. Közvetlen hatással vannak az emberekre, a természetes élővilágra és a vizet felhasználó és attól függő olyan gazdasági ágazatokra, mint a mezőgazdaság, a turizmus, az ipar, az energia és a közlekedés. Az aszály miatt nő az erdőtüzek kialakulásának veszélye. Annak érdekében, hogy meg lehessen birkózni a vízhiánnyal és az aszállyal, elsőként azt kell elérni, hogy a gazdaság és a háztartások vízfelhasználása hatékony és takarékos legyen. A víztakarékosság energiatakarékosság is egyben, mivel a víz kivétele, szállítása és kezelése jelentős energiaigénnyel jár. A magyarországi vízgazdálkodásban az árvízvédelem fokozódó jelentőségével kell számolni. Már csak azért is, mert az árvízi elöntéseknek kitett területeken kockáztatott vagyonérték több mint milliárd HUF (18,5 milliárd ). Az árvízvédelmet nehezíti, hogy a felszíni vízkészletek 95%-a külföldi eredetű, a vízforgalmat a Duna, Dráva és Tisza folyókon évente 112 km 3 beérkező és a 118 km 3 távozó víz jelenti. Nemcsak a nagyobb és közepes folyókon nő az árvizek kialakulásának kockázata, hanem a gyakoribbá váló záporok miatt a hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokon is. Az árvizeknek leginkább kitett Tiszán az árhullámok kezelésében sokat segíthet a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. program megvalósítása. A program egyrészt az árvizek lefolyás viszonyok javítására, másrészt a víztározókba vezetését és visszatartását célozza. A területhasználat fejlesztését ezen célokkal szoros összhangban fogják végezni. A Nemzeti Erdőtelepítési Programhoz csatlakozóan kijelölik azokat a ma még belvízjárta területeket, ahol az erdők párolgást növelő, természetes szivattyúként jelentkező hatása segítheti a belvíz-kérdés rendezését, ugyanakkor a belvizek természetes öntözési célú felhasználása előnyösen segíti az erdőtelepítést

18 A globális melegedés fokozódásával egyre gyakrabban, egyre többet, egyre több helyen kell öntözni. Ugyanakkor az öntözés vízgazdálkodással összefüggő stratégiájának alakításánál számolni lehet azzal, hogy részben a növénytermesztési gyakorlat is alkalmazkodik az éghajlatváltozáshoz, például szárazságot jobban tűrő haszonnövények vetésével. Gondban lehetnek a kisebb, helyi vízforrásokra telepített öntözések is, hiszen a gyakrabban, nagyobb mértékben, és tartósabban elapadó kisvízfolyások csökkenthetik a vízellátás biztonságát. Ugyanezt idézheti elő, ha nyáron a talajvízszint erőteljesen süllyed. Ilyen körülmények között megnövekszik az öntözés számára biztonságot nyújtó víztárolások szerepe. Az éghajlatváltozás mindenképpen kikényszeríti a víztakarékos öntözési eljárások, a mikroöntözések különböző módozatainak nagyobb arányú terjedését. Az éghajlatváltozás a települési és az ipari vízgazdálkodást csak áttételesen, hosszabb távon érinti. A szennyvíztisztítás kialakításánál figyelembe kell azonban venni, hogy a tisztított szennyvizeket befogadó vízfolyások vízhozamai és a természetes öntisztuló képessége általában csökkenhet. Figyelembe kell venni azt is, hogy a biológiai tisztítási eljárások elsődlegesen hőmérsékletfüggők, és a hőmérséklet növekedése módosíthatja a tisztítási eljárások jövőbeli hatásfokát. Az éghajlat szárazabbá válása, a párolgás növekedése és a folyók lefolyásának csökkenése következtében változhat a tavak vízháztartása is. A növekvő párolgás miatt számos, különösen ma is kisméretű tó felülete erősen csökkenhet, a kisebb tavak közül több kiszáradhat. A három legnagyobb természetes tó - Balaton, a Velencei-tó, Fertő-tó - vízforgalma lelassulhat, a víz kicserélődésének ideje megnövekedhet. Ezzel együtt nőhet átlagos sótartalmuk, szikes jellegük. Valószínűleg feldúsulnak tápanyagban, ami kedvezőtlenül befolyásolja az oxigénviszonyokat, így javulhatnak a kórokozó baktériumok túlélési esélyei. A felszín alatti vizek is fokozottan érzékenyek az éghajlatváltozásra. Különös jelentőséggel bír ez a tény, mivel az ivóvízellátás és általában a közműves vízellátás mintegy 90%-ban felszín alatti vizeken alapul. A klímaváltozás elsősorban a felszín alatti vizek áramlásának peremfeltételeit jelentő utánpótlást és a felszíni megcsapolást befolyásolja. Mind a talajvizek, mind a rétegvizek tekintetében az Alföld térsége és - kisebb mértékben - a Dunántúliközéphegység karsztvízkészlete minősül leginkább veszélyeztetettnek. A növekvő párolgás a felszín alatti vízkészlet drasztikus csökkenését is okozhatja. A prognosztizált éghajlatváltozás hatásaként növekvő ár- és belvizekre, gyakoribbá váló aszályos időszakokra lehet számítani. A belvízi védekezés gyakorlatában a vízkormányzás - vízvisszatartás - tározás feladatait kiemelten szükséges kezelni. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki: az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt tervezi megvalósítani úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energiaigényes irányba változzon

19 a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; valamint az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését Helyi stratégiák a természetvédelmi és vízgazdálkodási problémák kezelésére Az elvégzendő stratégiai feladatok két fő csoportba sorolhatók természetvédelem - vízgazdálkodás tekintetében: (A) A helyben történő adaptáció elősegítése, a meglévő biológiai sokféleség megőrzése, gazdagítása, természetességének fenntartása és javítása érdekében (nem csak a védett területeken): Vízgazdálkodás: a vízlevezetés kényszerének feloldása; a tározók ökológiai szempontok figyelembevételével történő üzemeltetése; vízjogi engedélyeztetés rendszerének felülvizsgálata (talaj és mélységi vizek használata). Az EU Víz Keretirányelvben meghatározott komplex vízgazdálkodási rendszer megvalósítása az ökológiai előírások, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Természetvédelem: a klímaváltozásra érzékenynek tartott élőhelyek és fajok prioritási listáinak kialakítása; a biológiai (táji, faji, genetikai stb.) sokféleség megőrzése, illetve regenerációja; a vizes élőhelyek vízmegtartó képességének helyreállítása, esetleges vízpótlási lehetőségek kidolgozása; a szükséges élőhely-rekonstrukciók megvalósítása illetve folytatása; az élőhelyek heterogenitásának, mozaikosságának és a különböző szukcessziós stádiumoknak a fenntartása; a várhatóan megnövekvő inváziós veszélyt csökkentő, az elfogadható (legkevésbé rossz) kolonizációkat segítő kezelési módok bevezetése; a folyamatok nyomon követésére a monitorozó tevékenység erősítése. (B) A természeti területeket körülvevő táj átjárhatóságának fokozása a fajok vándorlásának elősegítése érdekében (elsősorban a ma még védelemben nem részesülő területeket érintő intézkedések): Vízgazdálkodás: ökológiai szempontú, az EU Víz Keretirányelv javaslatainak megfelelő vízgazdálkodás; az élőhelyek vízmegtartó képességének helyreállítása, az esetleges vízpótlási lehetőségek kidolgozása. Arra kell törekedni, hogy a vízellátottság és a vízjárás a természetes állapotot közelítse, az eredetileg vízjárta, jelenleg belvizes területeket vissza kell adni a természetnek, összhangban a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése vonatkozó részeivel. Ártéri vízgazdálkodás közelítése a természeteshez (pl. fokgazdálkodás); csatornahálózat felülvizsgálata; vizes élőhelyek területének növelése. Természetvédelem: a természetes élővilággal rendelkező területek közt a vándorlás lehetőségének biztosítása; a különböző védettségi státuszú területek, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat értékelése éghajlat-változási szempontból, konfliktuspontok azonosítása; a természetvédelmi és Natura 2000 területek továbbfejlesztése, határainak rendszeres felülvizsgálata a fajok és társulások elmozdulásának megfelelően

20 2.3. Környezetvédelmi stratégia A kidolgozott stratégia a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) címet kapta. A stratégiai program az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. Az NKP hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. Szemléleti alapja a környezet rendszerszemléletű megközelítése oly módon, hogy a társadalmi szükségletek anyagi és nem anyagi természetű feltételeinek biztosítása, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek harmonikus viszonyban álljanak a környezettel. Ennek része a környezeti potenciál megőrzése, a természeti önszabályozó mechanizmusok védelme, a környezet terhelhetőségének, valamint az ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmi sajátosságainak figyelembe vétele. A helyzetelemzés és a SWOT-analízis alapján a jövőképhez és a hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan az NKP átfogó céljai: a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése; természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Az NKP irányultsága kettős: egyrészt a problémák gyökerének bemutatásával ösztönzi a hajtóerők pozitív irányú megváltoztatását, másrészt biztosítja a környezetügy terén ehhez szükséges intézkedések megtételét. Fő témakörei: éghajlatváltozás természetvédelem és a biodiverzitás fenntartása környezet és egészségügy hatékony erőforrás- és hulladékgazdálkodás A NKP vízgazdálkodás, közlekedés, turizmus témakörében az alábbi problémákra tér ki: Vízgazdálkodás: a felszíni vizek több mint 80%-a nem éri el a jó állapotot a hidromorfológiai beavatkozások és/vagy a szerves és tápanyag túlterheltség következtében, lokálisan mennyiségi problémák is tapasztalhatók a túlzott vízkivétel miatt; az egészségre ártalmas veszélyes anyagok vonatkozásában nagy az információhiány, sem a kibocsátásokról, sem a vizekben való előfordulásukról nincsen elegendő és megbízható adat; engedély nélküli vízkivételek mennyiségi problémákat okoznak, valamint szennyezési veszélyt jelentenek a közepes mélységű vízadók számára;

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben