Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat

2 Tartalom I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele... 3 II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok Az intézmény működésének rendje Általános szabályok A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendje, formája, vezetők közötti feladatmegosztás, kiadományozás, képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézményvezető vagy intézményvezető - helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formája, rendje A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 168. (1) és a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (2) (f) pontja alapján Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása, mely az intézményben mindenki számára kötelező Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény által támogatott nevelési oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalma, szervezeti formái, időkerete A felnőttoktatás Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A pedagógiai program megtekinthetőségének szabályozása A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A kiemelt munkavégzés elismerésének szempontjai Az iskolai könyvtár működési szabályzata sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez:Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Záró rendelkezések III. Mellékletek számú melléklet: A nevelési oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályozása sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat számú melléklet: Munkaköri leírás minták

3 I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: - Az évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról és módosításai - A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a fenti törvény végrehajtásáról és módosításai - A évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről és módosításai - Az évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és módosításai évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és módosításai évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről és módosításai - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 368/2011. (XII.31.) ÁHT Kormányrendelet 3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele A Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület év március hónap XX. napján fogadta el. A diákönkormányzat és a szülői közösség a jogszabályokban meghatározott kérdésekben az egyetértési és véleményezési jogaikat gyakorolták. Az elfogadott, jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény honlapján ( tesszük hozzáférhetővé az érdeklődők számára. 3

4 II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Az intézmény működésének rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (a) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, tanulóknak, alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a nevelőtestület, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az ágazati miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, - a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját. 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon a Házirendben meghatározott rend szerint tart nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanórák rendje a következő: 1. óra szünet óra tízórai szünet óra szünet óra szünet óra szünet óra szünet óra szünet óra szünet - A Tompa Mihály utca szám alatti főépület szorgalmi időben tanítási napokon óráig, a Hosszú Antal utca 23. szám alatti telephely óráig tart nyitva. - A napközi otthon óráig vehető igénybe. - A reggeli pedagógusfelügyelet 7 15 órától biztosított. - A tanórák 45 percesek, az első tanítási óra 7 45 órakor kezdődik. A tanulók kötelesek ig az intézménybe beérni. 4

5 - Az óraközi szünetek ügyeletét a mindenkori beosztás szerint kötelesek a pedagógusok az asszisztensek segítségével ellátni. - A napközi otthonos és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt, pedagógus, asszisztens felügyelete mellett. - Az iskola területén illetve az iskola által szervezett programon a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. - Az iskolai ünnepélyek, szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosulhat. - Minden dolgozó munkaidejének kezdete előtt 15 perccel köteles beérkezni. - A munkaidő teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára heti 40 óra, a részmunkaidőben foglalkoztatottak számára a heti 40 óra arányos része. - A nevelőtestület értekezletei a mindenkori éves munkaterv szerinti beosztásban: tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró, valamint a félévi és az év végi osztályozó értekezlet. - Minden héten munkaközösségi értekezletet hívunk össze, havonta egy alkalommal intézményi szintű értekezleten veszünk részt. - Szülői értekezletet évente két alkalommal, valamint szükség szerint tartunk (pl: továbbtanulás). - A könyvtár nyitvatartási rendje: - Nyitva tartását minden épület faliújságára ki kell függeszteni. - A könyvtári teendőket heti 4 órában gyógypedagógus látja el. - A tanulók számára heti 4 órában látogatható, ahol könyvek, újságok kölcsönzésére, helyi olvasására, zenehallgatásra, filmvetítésre van lehetőség. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskolában szorgalmi időben vezetői ügyelet működik. Az igazgató munkáját saját maga által meghatározott a fenntartó utasításainak megfelelő munkabeosztásban végzi. Szorgalmi időben az igazgatóhelyettes vagy az intézményegység-vezető hétfőtől csütörtökig 7.30 és között az intézményben tartózkodik. Amennyiben az összes vezető akadályoztatva van a munkaközösségvezetők és a közalkalmazotti tanács tagjai biztosítják az ügyeleti időtartam lefedését. 4. A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje Minden tanuló kötelessége, hogy az iskolai oktatásban képességei szerint rendszeresen, a legjobb tudásával, fegyelmezett magaviselettel vegyen részt. A hiányzások jelzésének rendje: - A gondviselő szíveskedjen az első hiányzási napon 10 óráig jelezni tanuló távolmaradását, annak okát, várható időtartamát. A jelzés történhet telefonon: a 78/ es számon, valamint ben a nebulokalocsa@gmail.com címen. - A távollétből való visszatérés első napján a tanuló köteles a távolmaradás igazolását osztályfőnökének, annak távollétében az intézményegység-vezetőnek bemutatni. A később bemutatott igazolásokat a pedagógus nem köteles elfogadni. - Szülő egy tanévben legfeljebb 3 napot igazolhat. Rendkívüli esetben lehetőség van a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat által kiadott igazolás alapján a távollétet igazoltnak tekinteni. - Az iskolavezetésnek jogában áll az igazolások valódiságát vizsgálni, hamis igazolás gyanúja esetén eljárást kezdeményezni - Az iskolavezetésnek jogában áll elhúzódó, vagy gyakori betegség esetén az iskolaorvos segítségét kérni annak megállapítása érdekében, hogy a tanuló betegsége jelent-e veszélyt tanulótársai állapotára, vagy a szakképző évfolyam folytatására. 5

6 Az iskola épületét orvosi vizsgálat céljából, vagy egyéb okból kifolyólag a 16 év alatti tanuló csak szülő, gondviselő jelenlétében hagyhatja el, illetve az e célra kialakított formanyomtatvány kitöltésével. Az iskola elhagyásához ebben az esetben is szükséges a vezető (igazgató, igazgató-helyettes, intézményegység-vezető) engedélye is. 5. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Továbbá a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (4) bekezdése, mely értelmében az SZMSZ ben meghatározhatók azok a nevelési oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőnek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy között és tól ig - szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor, - ügyintézés miatt: o az iskolatitkár fogadóórája alatt: hétfő csütörtök óra között, valamint és óra között Külön engedéllyel és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint - minden más személy. A külön engedélyt az iskola vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély mellett lehet az intézményben tartózkodni. 6. A vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendje, formája, vezetők közötti feladatmegosztás, kiadományozás, képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (d) és (e) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendjét, formáját, vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás, képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. 6

7 Az intézmény székhelye és telephelyei: Központi intézmény (székhely) Telephely címe neve és címe Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kalocsa, Tompa M. u Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Szervezeti szintek Összetett iskola Szakszolgálati intézményegység 1. Magasabb vezetői szint Igazgató Igazgatóhelyettes 2. Vezetői szint Intézményegység - vezető Intézményegység - vezető 3. Középvezetői szint Munkaközösség - vezetők Munkaközösség - vezetők 4. Alkalmazotti szint Pedagógusok, pedagógusok Pedagógusok, pedagógusok munkáját közvetlenül segítők munkáját közvetlenül segítők Az intézmény egységek feladatai: Összetett iskola irányítója: iskolai intézményegység-vezető - általános iskola tanulásban akadályozott gyermekek számára - általános iskola értelmileg akadályozott gyermekek számára - speciális szakiskola - készségfejlesztő speciális szakiskola - felnőttoktatás esti tagozatos munkarenddel Szakszolgálati intézményegység irányítója: szakszolgálati intézményegységvezető (igazgató-helyettes) - korai fejlesztés - fejlesztő nevelés - fejlesztő nevelés-oktatás - integráltan ellátott óvodás, általános iskolás- és középiskolás korú sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának segítése Az intézményegységek közötti kapcsolattartás - az egységvezetők napi kapcsolatot tartanak az igazgatóval és egymással - a munkatervben meghatározottaknak megfelelően havi egy alkalommal intézményi szintű értekezleten vesznek részt - hetente egy alkalommal munkaközösségi szintű értekezletek és aktualitások áttekintése, megbeszélése történik. 7

8 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Szervezeti egység Rendje és formája Igazgató Intézményegységvezetők Heti és rendkívüli munkamegbeszélések Tantestület Értekezletek: tanévnyitó, félévi, tanévzáró, rendkívüli Fogadóóra: szerda óra Egyéb írásbeli kapcsolattartás: beszámoltatás adott feladatról Munkaközösségek Óralátogatás, bemutató órák munkaközösségi szakmai megbeszélések Intézményegység -vezető Munkaközösségek Munkaértekezlet: minden páratlan hónap első szerdája Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás, Munkaközösségvezetők A vezetők közötti feladatmegosztás óralátogatás, bemutató órák Munkaközösségek - Munkacsoportos foglalkozás minden szerdán óra között - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás, óralátogatás Feladatot ellátó vezető Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Igazgató (intézményvezető) Intézmény oktató-nevelő munkájának koordinálása, tanügy-igazgatási, munkáltatói feladatok ellátása, szabályzatok készítése, intézmény képviselete Igazgatóhelyettes Szakszolgálati intézményegység vezetője Összetett iskolai intézményegység vezetője Munkaközösség-vezetők Igazgató akadályoztatása esetén az intézményvezetői feladatok ellátása Iskolatitkárság irányítása Dolgozói távollétek, túlmunkák nyilvántartása, dolgozói dokumentációk vezetése Szakszolgálati intézményegység működtetése (dokumentáció, helyettesítési rendszer működtetése, szakmai ellenőrzés, kapcsolattartás a partner intézményekkel) Vizsgák szervezése, dokumentációja (szakiskola, felnőttoktatási, osztályozó- és javítóvizsgák) Oktatás-nevelés szakmai színvonalának ellenőrzése Helyettesítési rendszer működtetése Tanulói hiányzások nyomonkövetése, dokumentálása Sajátos nevelési igénnyel és hátrányos helyzettel kapcsolatos dokumentáció vezetése Szakmai munka segítése, ellenőrzése, tervező-szervező munka 8. Az intézményvezető vagy intézményvezető - helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (f) és a20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 188. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles 8

9 az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére, a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket meghozni. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető - helyettesi feladatokat az intézményegység vezetője látja el. A vezető, illetve a vezető - helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető - helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 9. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelési - oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (k) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételüket a pedagógusok munkájának segítésében. Munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő - oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A munkaközösség dönt saját működési rendjéről, és összeállítja éves munkatervét. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az igazgató bízza meg egy tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő - oktató munka tervezését, szervezését, végrehajtását és ellenőrzését. Az intézményben a Nkt. 71. (1) szerint legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, de legfeljebb 10 szakmai munkaközösség működhet Az intézményünkben a következő szakmai munkaközösségek működnek: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség - szakiskolai munkaközösség - tanórán kívüli elfoglaltságokat koordináló munkaközösség - korai intervenciós munkaközösség - innovatív munkaközösség 9

10 - mentálhigiénés munkaközösség - integráló munkaközösség A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős az igazgató és az intézményegység-vezetők. A vezetők ennek megfelelően: - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség - vezetők és munkaközösségi tagok szakmai ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség - vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség - vezetők adják át az érintett pedagógusoknak. - havonta egy alkalommal munkaértekezletet tartanak valamennyi munkaközösség részére A munkaközösségek közötti kapcsolattartás - a munkaközösségek közösen állítják össze az iskola éves munkatervét, egymás között felosztják a vállalt feladatokat és kijelölik azok felelőseit - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség - vezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösség - vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. - az éves munka értékelésében: a munkaközösség - vezetők a félévzáró és tanévzáró értekezleten szóban, valamint írásban beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését - heti egy alkalommal lehetőség nyílik a munkaközösségek közötti team-munkára, esetmegbeszélésre, egyéb aktualitások megbeszélésére, egyeztetésére. A pedagógusok munkájának segítése - javaslatot adnak a szakmai programok és szemléltető eszközök beszerzéséhez, véleményezik az iskolában használt tankönyveket - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját - szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusok számára feladataik ellátásában - segítik a szakirodalom felhasználását és a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését - a munkaközösség - vezetők óralátogatásokon ellenőrzik a helyi tanterv és tanmenet követelményrendszerének megvalósítását, a munkaközösség tagjainak munkafegyelmét - módszertani tanácsokkal, ötletekkel segítik egymás munkáját, szükség szerint esetmegbeszéléseket tartanak 10. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (g) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a Szülői Munkaközösség (SZMK) közötti kapcsolattartás formáját, rendjét. 10

11 A vezetők és a szülői szervezet (SZMK) közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata, hogy - közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum, rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (iskola épületében). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, amelyekkel a szülői szervezet élhet: a) vélemény - nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (5) bekezdése alapján - a munkaterv, a pedagógiai program, a házirend, valamint az SZMSZ elfogadásával kapcsolatban, - az oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásával kapcsolatban, - a fenntartó közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos a végleges döntés meghozása előtt, - az iskolai tankönyvellátás rendjéről, annak elfogadása előtt, - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendeléséről; b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakorolhat: - az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésével, - a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések szabályozásával; c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: - egyes kérdésekben az érdemi válaszadást; d) egyéb jogával, így, hogy - figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, - tájékoztatást kérjen a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy - a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást, az érintett szerveknek. 11

12 A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint az intézményegység - vezetők közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve a jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, az intézményvezető, intézményegység - vezetők részéről, - értekezletek, ülések - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli vagy szóbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről. egymás írásbeli vagy szóbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. 11. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáit, rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítását. Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diákönkormányzati tanács, amely osztályonként egy fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok az osztályfőnöki órán választják meg. A diák - önkormányzati tanács, elnököt és elnökhelyettest választ. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat ülésein a diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja a diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat dönt saját működéséről. A házirend elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A diákönkormányzat dönt továbbá egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Véleményezési jog illeti meg: - az iskolai SZMSZ ben történő szabályozásokkal kapcsolatban, - az iskolai könyvtárral kapcsolatban A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek A diákönkormányzat működéséhez közvetlen szükséges helyiség: - terem, - közösségi kulturális programhoz alkalmas helyiség. A helyiség igénybevétele: 12

13 a*) időben korlátozott, a következők szerint: tanórán kívüli időben; b*) időben nem korlátozott, a helyiséget kizárólag a diákönkormányzat használja. A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: - asztalok - székek - technikai berendezések (szükség szerint előre egyeztetett időpontra felelős személy megjelölésével) A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: - káreset és rongálás esetén a házirendben meghatározott eljárások; A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezéseit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény, stb.), 12. A szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formája, rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 4 (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formáját, rendjét. A parkgondozó szakma évfolyamán a gyakorlati képzés a Kalocsai Parkgondozó és Közszolgáltató Nonprofit Kft. - ben folyik. Az erre vonatkozó szerződést (Együttműködési megállapodás) az iskola igazgatója és az intézmény vezetője köti meg. A tanulók heti egy alkalommal, (csütörtökön) 7 órában dolgoznak az intézmény (faiskola, üvegház, földraktár, gépműhely), illetve a város területén (Érsekkert, virágágyak, lombtakarítás). A gyakorlati oktatás célja a sikeres szakmunkásvizsgára való felkészítés és a munkára nevelés. Ehhez a felügyeletet egy szaktanár és egy gyógypedagógiai asszisztens biztosítja az iskola részéről, az üzem részéről két részlegvezető vesz részt az oktatásban. A textiltermék-összeállító rész szakképesítés 12. évfolyamának gyakorlati képzése a 2013/2014 es tanévtől a kalocsai PRO TEAM Kft. műhelyében történik. Az erre vonatkozó szerződést (együttműködési megállapodás) az iskola igazgatója és az intézmény vezetője köti meg. A 11. évfolyamos tanulók az órarendben meghatározottak szerint az intézmény műhelyében dolgoznak. A gyakorlati oktatás célja a sikeres szakmunkásvizsgára való felkészítés, esztétikai nevelés, munkára nevelés. Ehhez a felügyeletet egy szakoktató és az üzem részéről egy részlegvezető látja el. 13. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (i) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, pedagógiai szakszolgálatokkal, beleértve a gyermekjóléti szolgálat, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 13

14 Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval (iskolaorvos, védőnő); d) pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi - gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan A működtetővel való kapcsolat különösen a következőkre terjed ki: - épületek állagának megóvása, karbantartása - közüzemi számlák rendezése - irodatechnikai gépek karbantartása, javítása A működtetővel való kapcsolattartás írásos, szóbeli, elektronikus úton történik Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása a programokról, 14

15 - szakmai segítségnyújtás, tanácsadás - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról a törvényi előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezet, amelybe a támogató betekinthet. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart (elsősorban a gyermekvédelmi felelősön keresztül) a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélések bármely fél kezdeményezésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, 3. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és a védőnők bevonásával oldja meg, akikkel folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás részletes formája, módja rugalmasan alakítható az intézmény igényeihez. 15

16 Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat Az érintett szervezet neve és címe típusa 1. Fenntartó 1.1. Kalocsa Járás Tankerülete 2. Működtető: 2.1. Kalocsa Város Önkormányzata 3. Más oktatási intézmény: 3.1. Kalocsa Járás általános iskolái 3.2. Kalocsa Járás középfokú iskolái 3.3. Kalocsa és Környéke Társult Óvodája, Bölcsődéje 3.4. Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3. Intézményt támogató szervezetetek 3.1. RKÖ 3.2. Méhecskék SE 3.3. Esélyt a Teljes Életre Közhasznú Egyesület 3.4. FODISZ 4. Gyermekjóléti szolgálat Polgármesteri Hivatal Kalocsa, Szent István király út Egészségügyi szolgáltató Iskolaorvos és védőnő Kalocsa, Szent István király út Kalocsa, Kossuth L. u Egyéb: BKMÖ TKVSZRB Baja Egyházi Intézmények ÉNO Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár Viski Károly Múzeum Kalocsa 14. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (b) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása, - a munkaköri leírások megvalósulása, megvalósítása, - a tanügyi dokumentáció szakszerű, naprakész vezetése, - a pedagógiai módszertár helyes alkalmazása, - az órák közötti szabadidős tevékenység hatékonyságának fokozása, - a pedagógusok önfejlesztésének elősegítése. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, 16

17 - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményegység-vezetők, c) a munkaközösség-vezetők, d) Közalkalmazotti Tanács képviselője. A szakmai munkaközösségek vezetői a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, vagy valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - dokumentumelemzés, ellenőrzés (napló, fejlesztési dokumentumok stb.), - óralátogatás. Az ellenőrzés szerves részét képezi a dolgozó önértékelése, feletteseinek értékelése és a vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartása. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából a javaslatok alapján félévente határozza meg a kiemelt ellenőrzési területeket. 15. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (l) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. 17

18 a) iskolaorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Iskolaorvosi szolgáltatás Dr. Császár Péter Éva; Dr. Lázár Terézia Gyermekgyógyász ifjúsági szakorvos Főállású iskolaorvos, Gyermekgyógyász-ifjúsági szakorvos Rendelési idők: az orvosok beosztása szerint Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) Nebuló EGYMI 6300 Kalocsa, Tompa M. u Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás b) védőnői szolgáltatás Minden gyermek illetékes házi orvosa, a tanulói adatlapok nyilvántartása alapján Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Védőnői szolgáltatás Balázsné Pintér Andrea, Marcsetkó Márta iskolavédőnő Fogadóóra: a védőnők beosztása szerint Tanórák tartása Nebuló EGYMI 6300 Kalocsa, Tompa M. u Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás Védőnői szolgálat Kalocsa, illetve minden gyermek, lakóhelye szerint illetékes védőnő szolgálat c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Iskolafogászati ellátás Dr. Sipos Katalin fogszakorvos - általános iskolai tanulók esetében; Dr. Juhász Katalin fogszakorvos szakiskolai tanulók esetében nincs Dr. Sipos Katalin 6300 Kalocsa, Damjanich u. 31. Dr. Juhász Katalin 6300 Kalocsa, Eszperantó u

19 16. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (m) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 129. (5) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. 1. Általános előírások A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a tanulókkal: - az iskolai tanítási év első napján, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt Védő-óvó előírások: - a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírások, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése. Az iskola házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 17. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 168. (1) és a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (2) (f) pontja alapján Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) nem megengedett; - a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. - az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák, jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: - villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); - kerti gépek kezelése, karbantartása, szerelési gyakorlata esetén (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezetőnek azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős, - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, 19

20 - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe e szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente, az első tanítási órákon ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. 3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet; - súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott; - lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, és 24 órán belül megküldi az iskolai felelősnek, a KIR rendszerben való jelentési kötelezettség betartása érdekében, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset bejelentéséről - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - szükség esetén tájékoztatja az iskola szülői szervezetét, gondoskodik a szülői szervezet képviseletéről a baleset kivizsgálásában. - intézkedési javaslatot tesz minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott: az intézményvezető utasításának megfelelően közreműködik a tanulóbaleseteket követő feladatokban. 20