Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet"

Átírás

1 Számítógép rendszerek 1. óra Számítógépes hálózatok, internet

2 Kis visszatekintés a Magyar nyelv és irodalom érettségire: a kommunikáció tényezői [...] A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként szerepcserét is feltételez, amikor a feladóból címzett, a vevőből pedig közlő válik. Bármelyik tényező hiánya sikertelenné teszi a kommunikációt. 1. Az információ feladója (közlője), aki beszél. 2. A vevő az, akihez beszélnek. 3. A közvetítő közeg (csatorna), az információ továbbításának eszköze: levegő, telefondrót, stb. 4. A közlemény vagy üzenet, a továbbított információ tárgya. 5. A kód, azaz a közleményt kifejező nyelvi vagy jelrendszer, és ennek elemei és szabályai, melyeket a résztvevők kölcsönösen ismernek. 6. A kontextus, azaz beszédhelyzet vagy szituáció a kommunikációs közeg, amelyben a közlemény megkapja a maga teljes jelentését. 1/35

3 A kommunikáció és tényezői számítógépes hálózatok esetén 1. Szükséges egy fizikai eszköz, ami a jeleket továbbítja. Ennek alkotóelemei: Egy közvetítő közeg, amiben a jel terjed, pl. rézkábel, levegő. Egy egyezményes rendszer (eszközök és szabályok), ami a számítógépek által előállított bináris információt alkalmassá teszi a fenti közegben való továbbításra, és a továbbított jelet a fogadónál ismét bináris információvá alakítja. Egy szabályrendszer a közvetítő közegen folyó kommunikáció lebonyolítására, az ütközések elkerülése végett, pl. ha két eszköz egyszerre akarna beszélni. 2. A fizikai kapcsolaton felül a kommunikáló számítógépek között szükséges egy logikai kapcsolat, aminek célja például a több csomagban megérkezett információk összeállítása, a hibásan megérkezett információ-csomagok újraküldetésének kezdeményezése, stb. 3. A logikai kapcsolaton felül szükséges hogy az egymással kommunikáló számítógépes programok olyan formátumban és olyan szabályok szerint küldjék egymásnak az információkat, hogy azokat kölcsönösen megértsék. (Hasonlóan, mint ahogy a felhasználók közötti adatcsere feltétele a kölcsönösen elfogadott fájlformátumok használata, pl. Worddel nehéz megnyitni egy OpenOffice dokumentumot.) 2/35

4 A kommunikáció és tényezői számítógépes hálózatok esetén A számítógépek közötti kommunikáció mára már nagymértékben szabványosított (ITU-T, ISO, IEC, IEEE, IETF, és egyéb szervezetek). A kommunikáció előbb felsorolt tényezőit általában rétegnek (layer) nevezik. A kapcsolatokat megvalósító és irányító szabályokat protokolloknak (protocol) nevezik. Az előbb felsorolt három réteg a valóságot nagyon leegyszerűsíti. A valósághoz közelebb álló rétegeket rögzítenek például: OSI referenciamodell (OSI = Open Systems Interconnection) az ISO és az ITU-T közös kezdeményezése a számítógépes hálózatok szabványosítására az OSI referenciamodell 1977 óta létezik tartalmát az ISO/IEC :1994 szabvány és az ITU-T X.200 (11/93) ajánlás rögzíti Internet protokollstruktúra az IETF RFC 1122 (1989) kvázi-szabvány rögzíti az OSI referenciamodellnél egyszerűbb rétegfelosztás elterjedt a TCP/IP megnevezés, de a valóságban a struktúra az IP-n és a TCP-n kívül még sok más protokollt is magában foglal 3/35

5 Az OSI referenciamodell és az internet protokollstruktrúra OSI referenciamodell Alkalmazás Megjelenési Viszonylati Átviteli Hálózati Adatkapcsolati Fizikai (Application) (Presentation) (Session) (Transport) (Network) (Data Link) (Physical) Internet protokollstruktúra 4. Alkalmazás (Application) 3. Szállítási (Transport) 2. Hálózati (Internet) 1. Kapcsolati (Link) A továbbiakban az internet protokollstruktúrát, valamint az azt megvalósító eszközöket és protokollokat vesszük közelebbről szemügyre, néhány gyakorlati példán keresztül. 4/35

6 1. példa: Fájlátvitel két számítógép között A feladat: az egyik számítógépről ( A ) juttassunk át egy fájlt a másik számítógépre ( B ). A megvalósítás lépései: 1. (Fizikai) kapcsolat kiépítése a két számítógép között. 2. Hálózati kapcsolat létrehozása a két számítógép között. 3. Alkalmazáskapcsolat létrehozása a két számítógép között. Esetünkben az internet protokollstruktúra a következő konkrét protokollokból fog állni: Internet réteg 4. Alkalmazás 3. Szállítási 2. Hálózati 1. Kapcsolati Konkrét megvalósítás/protokoll FTP (File Transfer Potocol) TCP (Transmission Control Protocol) IP (Internet Protocol) Ethernet 5/35

7 Ethernet hálózatok Az Ethernet jelenleg a helyi hálózatok (LAN: Local Area Network) legelterjedtebb formája. Szabványosítása 1972-ben kezdődött, az IEEE szabvány 1983-ban született meg. Magában foglalja a fizikai rétegre, és a fizikai rétegen történő kommunikációra vonatkozó szabványokat. Az internet protokollstruktúra 1. rétegét, a kapcsolati réteget valósítja meg. A legegyszerűbb Ethernet hálózat hozzávalói: 2 db számítógép, egy-egy hálózati csatolóval (NIC: Network Interface Controller) 2 db kábel (pl. 10BASE-T: csavart réz érpárok, kábelenként 2 db, RJ45 csatlakozókkal) 1 db hálózati hub (ez a hálózati elem közvetít a két gép között) A hub B 6/35

8 Ethernet hálózatok: kábelek A régebbi Ethernet hálózatok koaxiális kábeleket használtak (kb. mint a TV antennakábelek: 1 vezető kábel, szigetelő réteg, árnyékoló réteg, külső szigetelés). Az árnyékolatlan csavart réz érpár (UTP: Unshielded Twisted Pair) szabványosítása 1987ben kezdődött (az IEEE szabványsorozat keretein belül) az 1BASE5 kábelekkel, ezt követték 10BASE-T, 100BASE-TX, 1000BASE-T, és egyéb kábelszabványok (ezek az 1 Mbit/s, 10 Mbit/s, 100 Mbit/s, 1 Gbit/s sebességű kommunikációt támogatják). Csatlakozók tekintetében ma az RJ45 csatlakozó elterjedt. UTP kábel RJ45 csatlakozó 7/35

9 Ethernet hálózatok: hálózati hubok A hálózati hub az egyik legegyszerűbb hálózati eszköz. Két vagy több Ethernet eszköz összekapcsolására szolgál. Működése: minden adatot, amit valamelyik csatlakozóján (portján) keresztül fogad, továbbít az összes többi csatlakozójára (portjára). 4 portos hálózati hub 8/35

10 ...szintén hub (24 port)... 9/35

11 Ethernet hálózatok: hálózati hubok...szintén hub(ok) 10/35

12 Ethernet hálózatok: protokoll Az Ethernet hálózaton küldött adatcsomagokat kereteknek (frame) nevezik. A hálózat működése alapvetően egyszerű: egyszerre csak egy számítógép beszélhet, amit egyszerre mindenki hall. Minden keret tartalmazza a címzett gép egyedi azonosítóját (MAC címét), ami alapján a címzett gép kiválogatja a neki címzett kereteket (6 byte, pl. 00 E0 18 B1 B2 D9). Ha egyszerre több számítógép akar beszélni, akkor ütközés (collision) történik. Az ilyen helyzetek feloldására alkalmazzák a CSMA/CD algoritmust. Ha egy gépnek mondanivalója van, megvárja, amíg mindenki más befejezi a beszédet. Ezután elküldi a keret első bitjét. Ha emiatt ütközés történt, abbahagyja az adatközlést, kibocsát egy ütközést észleltem jelzést, és egy véletlenszerűen meghatározott hosszúságú időtartamon át nem próbálkozik újra adatközléssel. Ezután újra próbálkozik a keret első bitjének elküldésével. Ha nem történt ütközés, az adatátvitel folytatódik a keret többi bitjével. Nagyobb Ethernet hálózatokban az állandó ütközések miatti várakozások következtében az adatforgalom nagyon lelassulhat. Ennek megelőzésére olyan hálózati eszközöket kellett bevezetni, amik már rendelkeznek annyi intelligenciával, hogy az ütközéseket megpróbálják elkerülni: ezek a bridgek (más néven switchek). 11/35

13 Ethernet hálózatok: hálózati bridgek (switchek) A bridgek megjelenésre a hubokhoz hasonlóak. Folyamatosan gyűjtik az adatokat arról, hogy melyik portjukra mely MAC című eszközök csatlakoznak. A keretek tartalmát elemezve azokat csak arra a portjukra továbbítják, amihez a címzett eszköz csatlakozik. Ezzel jelentősen csökkentik az ütközések számát, és lehetővé teszik, hogy a hálózat különböző szegmensein a csatlakoztatott eszközök egyszerre kommunikáljanak. Címzett: B Címzett: B A B hub C Ütközés! B bridge C D Címzett: C Ethernet hálózat hubbal A D Címzett: C Ethernet hálózat bridge-vel 12/35

14 Ethernet hálózatok: hálózati bridgek (switchek) 13/35

15 Ethernet hálózatok: egy keret felépítése Keret Címzett Feladó Bevezetés kezdete EtherType Adat MAC címe MAC címe jel bit 8 bit 8 bit 8 bit CRC Szünet 4 8 bit 12 8 bit szün Az EtherType mező megadja hogy milyen típusú adatcsomagot hordoz a keret, például: : Internet Protocol, Version : Internet Protocol, Version : AppleTalk stb. A CRC jelentése: Cyclic redundancy check. Ez egy ellenőrzőösszeg, amit a küldő és a fogadó fél is kiszámít az adatmező tartalma alapján. Ha a fogadó fél által számított és a küldő fél által a keretben megadott CRC megegyezik egymással, a fogadó fél elfogadja a keretet hibátlannak. Ha nem egyeznek, a keretet újra kell küldeni. 14/35

16 Ethernet hálózatok: fizikai réteg Hogyan viszünk át a kábelen egy logikai 1-et vagy 0-t? Például 10BASE-T esetében IEEE Manchester-kódolással. Feszültségek: alacsony -2,5 V, magas +2,5 V Egy logikai 1-et egy alacsony magas feszültségátmenet jelképez. Egy logikai 0-t egy magas alacsony feszültségátmenet jelképez. Egy bit átvitelének időtartama 100 nanosec (=10-7 sec) a hálózat nyers adatátviteli sebessége bit/sec = 10 Mbit/sec. +2,5 V -2,5 V Manchester-kódolás 15/35

17 IP hálózatok Mint az előbb láttuk, egy Ethernet keret sokféle hálózati protokoll csomagjait szállíthatja. A mi esetünkben IP (Internet Protocoll) csomagokat fog szállítani. Az IP-nek több változata is volt/van forgalomban, jelenleg a legelterjedtebb a 4. verzió (IPv4), és folyamatban van a 6. verzió (IPv6) bevezetése. Az IETF RFC 791 (1981) kvázi-szabvány rögzíti részleteit, hadügyminisztérium MIL-STD-1777 számmal szabványosította. az amerikai Az internet protokollstruktúra 2. rétegét, a hálózati réteget valósítja meg. Bármilyen csomagalapú hordozón (például az előbb tárgyalt Etherneten) keresztül használható. Nem garantálja, hogy a küldött csomagok a címzetthez mind megérkeznek, csak egy példányban érkeznek meg, és megfelelő sorrendben érkeznek meg. Erről egy magasabb rétegben (3. réteg: szállítási réteg) működő protokollnak kell gondoskodnia. Minimális garanciát vállal az egyes csomagok fejlécének sértetlenségére. Az egyes kommunikáló felek IP címükkel azonosítják magukat. Ez egy 32 bit hosszúságú szám (Ipv4 esetén), amit 8 bitenként csoportosítva és tízes számrendszerbe átváltva is írhatunk ( pontozott számnégyes írásmód), pl = /35

18 IP hálózatok Azonos alhálózatba tartozó IP címek csoportja: Alhálózati osztályok (classful network): a kezdeti időkben ( ) a rendelkezésre álló címtartományt a felelős hatóság (IANA = Internet Assigned Numbers Authority) fix méretű blokkokra osztva utalta ki a kérelmező szervezeteknek: Class A: 0nnnnnnn HHHHHHHH HHHHHHHH HHHHHHHH Class B: 10nnnnnn nnnnnnnn HHHHHHHH HHHHHHHH Class C: 110nnnnn nnnnnnnn nnnnnnnn HHHHHHHH (n = hálózatot azonosító bit, H = kiszolgálót azonosító bit) Class A címeket kaptak pl IBM, Apple, MIT, Ford Alhálózati osztályok nélküli tartományok (CIDR = Classless Inter-Domain Routing): az Ipv4 címtartományok gyors fogyása ésszerűbb kiosztásra ösztönzött Minden IP címhez tartozik egy alhálózati maszk (subnet mask) A maszk a hálózat azonosítására szolgáló bitek számát adja meg, a maradék bitek szolgálnak a kiszolgálók azonosítására Megadási módok: pl. a xxx.xxx alhálózat A hálózat bitmaszkja: Pontozott számnégyes : / CIDR formátum : /16 (a hálózatot azonosító bitek számának megadása) 17/35

19 IP: egy csomag felépítése Verzió 4 bit Töredék kezdete 13 bit Opciók n 8 bit Fejléc hossza 4 bit TOS 8 bit TTL Protokoll 8 bit 8 bit Teljes hossz 16 bit Fejléc ellenőrzőösszeg 16 bit Azonosító 16 bit Zászlók 3 bit Feladó IP címe Címzett IP címe 32 bit 32 bit Adat max bit Mint látható, egy IPv4 csomag hossza akár byte is lehet, míg az előzőekben bemutatott Ethernet keret maximum 1500 byte adatot képes hordozni. Sokszor ezért egy-egy IP csomagot több Ethernet keretbe kell széttördelni (fragmentálni). Az így széttördelt IP csomagokat a címzett számítógép állítja újból össze az azonosító, a zászlók, és a töredék kezdete mezőkben található adatok segítségével. 18/35

20 IP: MAC címek és IP címek összehangolása Probléma: A gép szeretne kommunikálni B géppel. Tudja B IP címét, de nem tudja B MAC címét, ezért nem tudja vele felvenni a kapcsolatot. Megoldás: a címfeloldási protokoll (ARP: Address Resolution Protocol) Speciális Ethernet keretek, amiket az FF FF FF FF FF FF MAC címre küldenek (broadcast cím), így minden csatlakoztatott eszköz megkapja. A címfeloldás egy kérdés keretből, és egy arra kapott válasz keretből áll. Egy ilyen párbeszéd például: Kérdés: mi a MAC címe a IP című gépnek? Válasz: a IP című gép MAC címe 00 E0 18 B1 B2 D9. Egyéb használatai: Egy, a hálózathoz újonnan csatlakozni szándékozó gép ellenőrzi, hogy az általa használni kívánt IP cím nem foglalt-e már. Egy, a hálózathoz újonnan csatlakozott gép bejelenti MAC és IP címét a többieknek. Stb. 19/35

21 TCP adatfolyamok Tehát már van egy Ethernet hálózatunk, amin IP csomagok szaladgálnak számítógépről számítógépre. A különálló IP csomagokból a folyamatos adatfolyamok összeállítását (pl. hosszabb szöveges üzenetet) a TCP (Transmission Control Protocol) valósítja meg. Az IP önmagában nem garantálja, hogy a küldőtől a címzetthez a csomagok sorrendben érkeznek meg, sőt azt sem garantálja hogy egyáltalán megérkeznek. Az IP csomagok TCP csomagokat hordoznak, a TCP intézi az adatfolyamok folyamatossá tételét a számítógépen futó programok számára, kérelmezi az elveszett csomagok újraküldését, stb. A TCP csomag fejlécei határozzák meg, hogy a címzett számítógépen melyik futó program hoz fognak eljutni az információk. Az IETF RFC 973 (1981) kvázi-szabvány rögzíti részleteit. Az internet protokollstruktúra 3. rétegét, a szállítási réteget valósítja meg. Az alatta fekvő rétek általában IP, a két protokoll az idők folyamán szorosan összefonódott, innen jön a közkeletű TCP/IP elnevezés. 20/35

22 TCP: egy csomag felépítése Küldő port Címzett port 16 bit 16 bit Jelzőzászlók Ablakméret 8 bit 16 bit Szekvencia sorszám 32 bit Jóváhagyási sorszám 32 bit Ellenőrző összeg 16 bit Sürgős adatok sorszáma 16 bit Fejléc mérete Használaton kívül 4 bit 0000 Opciók Adat n 32 bit A címzett port száma adja meg, hogy a címzett IP című számítógépen melyik TCP portra fog befutni a csomag. Ha a címzett gépen éppen egy program figyeli az adott TCP portot, akkor megtörténik a kapcsolat kiépítése, és folyamatos adatátvitel valósulhat meg a küldő és a fogadó programok között. Analógia: IP cím telefonszám TCP port szám mellék száma 21/35

23 FTP: fájl átviteli protokoll Tehát már van egy Ethernet hálózatunk, amin IP csomagok szaladgálnak számítógépről számítógépre, amik folyamatos TCP adatfolyamokká állnak össze a fogadó gépen. Az egyik gépen futó kliens program (client) már tud utasításokat küldeni a másik gépen futó kiszolgáló programnak (host), amiket az értelmez és végrehajt. Szükséges tehát, hogy a két számítógépen futó programok beszéljenek valamilyen közös nyelvet, amivel megértetheti a kliens a kiszolgálóval, hogy pl. egy fájlt szeretne letölteni róla. Az egyik legrégebbi ilyen fájlátvitelre kifejlesztett protokoll az FTP (File Transfer Protocoll), amit az IETF RFC 959 (1985) rögzít. Az internet protokollstruktúra 4. rétegét, az alkalmazásréteget valósítja meg. 22/35

24 FTP: példa egy fájl letöltésére a kiszolgálóról (I.) Kiszolgáló (IP címe: ) Az FTP kiszolgáló program a 21-es TCP porton figyeli hogy mikor érkezik be új kapcsolat. Kliens (IP címe: ) A kliens kapcsolatot kezdeményez a IP című gép 21-es TCP portjára. A kiszolgáló fogadja a kapcsolatot FTP server ready USER laky Ellenőrzi hogy van-e laky nevű felhasználó a rendszerben. 331 Password required for laky PASS xxxxxxxx Ellenőrzi hogy stimmel-e a jelszó. 230 User laky logged in. PASV Figyelni kezdi a =50069 számú TCP portot. 227 Entering Passive Mode (192,168,0,5,195,149). 23/35

25 FTP: példa egy fájl letöltésére a kiszolgálóról (II.) Kapcsolatot kezdeményez a IP című gép es TCP portjára. TYPE I 200 Type set to I. RETR teszt.txt 150 Opening BINARY mode data connection for 'teszt.txt' (2315 bytes). Az számú TCP porton keresztül elküldi a teszt.txt fájl tartalmát a kliensnek. A kiszolgáló es TCP portjáról fogadja a fájl tartalmát, és lementi a felhasználó által megadott könyvtárba teszt.txt néven. Befejeződött a fájl küldése. 226 Transfer complete. QUIT 221 Goodbye. Lezárja az es TCP portot és bontja a klienssel a kapcsolatot a 21-es TCP porton. 24/35

26 1. példa: Fájlátvitel két számítógép között - VÉGE Összefoglalás: Internet réteg 4. Alkalmazás 3. Szállítási 2. Hálózati 1. Kapcsolati Konkrét megvalósítás/protokoll FTP (File Transfer Potocol) TCP (Transmission Control Protocol) IP (Internet Protocol) Ethernet Kérdés: nincsen ez túlbonyolítva? Miért nem ültethetjük rá például az FTP-t közvetlenül az Ethernet keretekre? Elvileg lehetséges lenne, de mi történne, ha kicserélnénk a kapcsolati réteget Ethernetről valami másra (pl. modemes kapcsolat PPP, mobiltelefonos kapcsolat GPRS, vezeték nélküli hálózati kapcsolat Wi-Fi, stb.)? Külön-külön FTP kiszolgáló és kliens programokat kellene írnunk minden változatra! Miért nem ültethetjük rá például az FTP-t közvetlenül az IP csomagokra? Elvileg lehetséges lenne, de az IP csomagok megérkezési sorrendje (és egyáltalán megérkezése) bizonytalan. Az FTP-n kívül sok más alkalmazás igényelne még folyamatos adatkapcsolatot, azaz a csomagok újbóli sorba rendezését, hiányzó csomagok pótlásának elintézését, stb., és ezeket az eljárásokat külön-külön minden fejlesztőnek le kellene programoznia. Az operációs rendszer TCP/IP megvalósítása a szállítási réteget (TCP) készen kínálja, azt a programozóknak nem kell újra feltalálniuk, csak használniuk. 25/35

27 Extrém kapcsolati rétegek pl. postagalamb április 28-án a Bergeni Linux-felhasználók Klubja megvalósította a postagalambokkal való IP-csomag továbbítást. A végpontok távolsága kb. 5 km volt. A kapcsolatot 9 csomagveszteség). pingeléssel PING bytes from 64 bytes from 64 bytes from 64 bytes from tesztelték, amiből ( ): 56 data bytes : icmp_seq=0 ttl= : icmp_seq=4 ttl= : icmp_seq=2 ttl= : icmp_seq=1 ttl=255 4-re érkezett time= time= time= time= válasz (55%-os ms ms ms ms ping statistics --9 packets transmitted, 4 packets received, 55% packet loss round-trip min/avg/max = / / ms Az IP-csomag útja: nyomtatás postagalamb szkennelés karakterfelismerés. 26/35

28 2. példa: Hálózatok összekapcsolása Általánosan elterjedt jelölés: ha A és B a világ két különböző részén helyezkedik el, és kommunikálni szeretnének egymással, nincs más dolguk, minthogy keresztülküldjék IPcsomagjaikat az INTERNET feliratú óriási felhőn. A INTERNET B Ez szép, de mi van a felhőben? A felhőben szerte a világon elhelyezkedő, a legkülönbözőbb módon (Ethernet, bérelt vonal, víz alatti kábel, műholdas kapcsolat, mikrohullámú kapcsolat, stb.) összekötött, internetszolgáltatók vagy más szervezetek által üzemeltetett útválasztók (router) vannak. 27/35

29 Útválasztók (routerek) Az interneten a kijelölt routerek autonóm rendszereket (Autonomous System) képviselnek. Egy autonóm rendszer egy olyan rendszer, ami például saját IP cím tartománnyal rendelkezik. Például a BMENET (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem IP hálózata) rendelkezik a /16, a /24 és a /24 címtartományok felett (azaz a B osztályú, a C osztályú, és a C osztályú címtartományok felett). Minden autonóm rendszer rendelkezik egy egyedi azonosítóval (ASN: Autonomous System Number), pl. a BMENET ASN-je Az autonóm rendszerek nyilvántartják, hogy melyik más autonóm rendszereken keresztül érhetők el (AS Path), és ezt a tudást a BGP (Border Gateway Protocol, IETF RFC 4271) használatával egymásnak továbbadják. Az autonóm rendszerek az interneten egy decentralizált hálózatot alkotnak: nincsenek központi routerek, egy új router csatlakozásakor az általa újonnan behozott AS Path információ routerről routerre terjed, míg a világszere a routerek meg nem ismerik az új jövevény elérhetőségét. A routerek ezt az AS Path információt használják fel, hogy eldöntsék, az A -ból B -be tartó IP csomagokat melyik szomszédos routeren keresztül továbbítsák. 28/35

30 Konkrét példa az útválasztásra Otthonról, a T-xxxxxx internetszolgáltatóra csatlakozva szeretném elérni a BMENET hálózatában található gépemet. Hány útválasztón fognak keresztülmenni az IP-csomagok? A nyomozás eszköze a traceroute program, ami egy-egy IP-csomag útjának közbenső állomásait követi le. Ssz IP cím AS (ASN) Megjegyzés Otthoni IP címem HTC (5483) Hungarian Telecom Public Internet Access Provider HBONE/HUNGARNET (1955) BMENET (2547) Hungarian Academic and Research Network Budapest University of Technology and Economics Egyetemi gépem IP címe 29/35

31 Amikor a BGP csődöt mond...(i.) Egy példa: február 25: Pakisztán elérhetetlenné akarja tenni a Youtube-t az ország internetezői számára. A Pakistan Telecom (AS 17557) elkezdi azt híresztelni magáról BGP-n, hogy a Youtube hálózatának egy része (AS 36561) elérhető rajta keresztül. A BGP-n keresztül szerte a világon elterjed, hogy létezik az útvonal. Ez sok esetben rövidebb, mint a valódi útvonal, amin keresztül a Youtube IP forgalma bonyolódik, ezért szerte a világon elkezdik a Pakistan Telecom hálózatára irányítani a Youtube felé irányuló adatforgalmat. A Youtube 30 percen 2 órán át elérhetetlen volt bizonyos szolgáltatóktól, amíg a Pakistan Telecom szolgáltatója el nem vágta ezt az útvonalat. 30/35

32 Amikor a BGP csődöt mond...(ii.) Egy másik példa: február 16: egy cseh internet-szolgáltató ki akarja egyensúlyozni a rajta keresztül menő forgalmat. A SuproNet (AS 47868) normális esetben közvetlen kapcsolatot ad meg BGP-n a CD-Telematikával (AS 25512): Úgy döntöttek, hogy a CD-Telematika túl nagy forgalmat bonyolít rajtuk keresztül, ezért mesterségesen meghosszabbították az AS Patht, hogy a CD-Telematika inkább más útvonalakat válasszon helyettük: Ez bevett szokás a forgalom kiegyensúlyozására, de a SuproNet kicsit túlzásba esett: a teljes AS Path hossza meghaladta a 255 ASN-t, ami sok routert szoftverhiba miatt megbolondított, vagy egyszerűen lefagyasztott. Eredmény: előtte világszere AS-ből 1215 volt instabil, utána 12920, azaz az összes AS 4,8%-a, ami nagy mennyiségnek számít. 31/35

33 IPv4 címkészletek kimerülése 32 biten (IPv4) ~4,3 milliárd IP cím ábrázolható, de ebből sok nem hozzáférhető (speciális célra fenntartott blokkok) Az IP címek iránti igény növekedésének okai pl. internet-használat növekedése, internetre csatlakozó mobil eszközök térnyerése, folyamatos internet-kapcsolat fenntartása időszakos kapcsolat helyett Az IANA az utolsó rendelkezésére álló /8 címtartományokat február 3-án kiosztotta a földrajzilag illetékes regisztrátoroknak (RIR = Regional Internet Registry) Lehetséges megoldások Ideiglenes megoldások: pl. szolgáltató szintű NAPT (network address and port translation) bevezetése IPv6 általánossá válása: 128 bites címek, ~3,4 10 darab (~6,67 10 /m a Földön) (2011. első felében a világ számítógépeinek 16-25%-a volt IPv6 képes, de csak 0,2% használta ténylegesen) 32/35

34 NAPT (Network Address and Port Translation) Kliens Belső hálózat privát címtartománnyal: / NAPT gateway Nyilvános IP: Kiszolgáló :80 INTERNET :8080 A kiszolgálóval látszólag kommunikál: A kimenő kapcsolat nyomonkövetésével és az IP csomagok címzési információjának megváltoztatásával a kiszolgálóval ténylegesen a (privát IP cím) kommunikál A kliens kapcsolatot kezdeményez a :8080 címmel (és porttal) A port továbbítási szabályok figyelembevételével a kapcsolat a :80 címre (és portra) kerül továbbításra 33/35

35 Some people are surprised when networks fail. I'm surprised when they don't. Néhányan meglepődnek, ha a hálózatok nem működnek. Én akkor lepődöm meg, ha működnek. Sam Halabi az Internet Routing Architectures c. könyvből 34/35

36 Források, további olvasnivalók: Benke Róbert: A kommunikációs folyamat tényezői, funkciói, ezek összefüggései kifejezésmóddal Wikipedia (információk, képek forrása): stb. Wikimedia Commons (egyes képek forrása) Pakistan hijacks YouTube Czech router "creativity" causes 'Net traffic chaos Reckless Driving on the Internet A BIX (Budapest Internet Exchange) AS kapcsolatai más AS-ekkel ( peer fül) 35/35

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet Számítógép rendszerek 1. óra Számítógépes hálózatok, internet Kis visszatekintés a Magyar nyelv és irodalom érettségire: a kommunikáció tényezői [...] A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként

Részletesebben

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet Számítógép rendszerek 1. óra Számítógépes hálózatok, internet Kis visszatekintés a Magyar nyelv és irodalom érettségire: a kommunikáció tényezői [...] A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g

Részletesebben

(jegyzet) 2014. október 6-8-i óra anyaga. 1.1. A kezdetek... 1 1.2. Az ARPA project... 2. 2.1. Okok és célok... 2 2.2. ISO OSI...

(jegyzet) 2014. október 6-8-i óra anyaga. 1.1. A kezdetek... 1 1.2. Az ARPA project... 2. 2.1. Okok és célok... 2 2.2. ISO OSI... Hálózatok és protokollok (jegyzet) Uhlár László, Bérci Norbert 2014. október 6-8-i óra anyaga Tartalomjegyzék 1. Egy kis történelem 1 1.1. A kezdetek....................................... 1 1.2. Az ARPA

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg Ethernet Beágyazás a 2. rétegben ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 11. gyakorlat OSPF Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t e m

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2011

Számítógépes Hálózatok 2011 Számítógépes Hálózatok 2011 10. Hálózati réteg IP címzés, IPv6, ARP, DNS, Circuit Switching, Packet Switching 1 IPv4-Header (RFC 791) Version: 4 = IPv4 IHL: fejléc hossz 32 bites szavakban (>5) Type of

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 13. Adatkapcsolati réteg, MAC alréteg Ethernet, WiFi 1 MAC alréteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú protokollok Verseny-mentes

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Virtuális magánhálózat Egy lokális hálózathoz külső távoli kliensek csatlakoznak biztonságosan Két telephelyen lévő lokális hálózatot nyílt hálózaton kötünk össze biztonságosan

Részletesebben

Ethernet/IP címzés - gyakorlat

Ethernet/IP címzés - gyakorlat Ethernet/IP címzés - gyakorlat Moldován István moldovan@tmit.bme.hu BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM TÁVKÖZLÉSI ÉS MÉDIAINFORMATIKAI TANSZÉK Áttekintés Ethernet Multicast IP címzés (subnet)

Részletesebben

A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni:

A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg. A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: Ethernet, token ring, FDDI, RS-232 soros vonal, stb.

Adatkapcsolati réteg. A TCP/IP számos adatkapcsolati réteggel együtt tud működni: Ethernet, token ring, FDDI, RS-232 soros vonal, stb. lab Vezetékes átvitel Adatkapcsolati réteg Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatkapcsolati réteg Feladata: IP datagrammokat küld és fogad az IP modulnak

Részletesebben

IP ALAPÚ KOMMUNIKÁCIÓ AZ ELEKTRONIKUS VAGYONVÉDELMI RENDSZEREKBEN IP-BASED COMMUNICATION IN ELECTRONIC SECURITY SYSTEMS. Bevezetés

IP ALAPÚ KOMMUNIKÁCIÓ AZ ELEKTRONIKUS VAGYONVÉDELMI RENDSZEREKBEN IP-BASED COMMUNICATION IN ELECTRONIC SECURITY SYSTEMS. Bevezetés UTASSY SÁNDOR BÁRKÁNYI PÁL IP ALAPÚ KOMMUNIKÁCIÓ AZ ELEKTRONIKUS VAGYONVÉDELMI RENDSZEREKBEN IP-BASED COMMUNICATION IN ELECTRONIC SECURITY SYSTEMS A cikk az elektronikus vagyonvédelmi rendszerekben alkalmazott

Részletesebben

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása Milyen előnyei vannak a hálózatoknak. Csoportosítsd a hálózatokat kiterjedésük szerint! Milyen vezetékeket használnak a hálózatok kialakításánál?

Részletesebben

Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010

Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010 1.Adja meg a számítógép hálózat fogalmát! Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010 Autonóm számítógépek olyan együttesét jelenti, amelyet egyetlen technológia köt egymással össze. Két számítógépről

Részletesebben

Router konfigurációs útmutató

Router konfigurációs útmutató Router konfigurációs útmutató Az alábbi leírás router internetes hálózatra kapcsolását, beállítását és az internet kapcsolat megosztását mutatja be egy TP-Link TL-WR740 eszközön keresztül. Bár egyes gyártók

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:

Részletesebben

Hálózati architektúrák laborgyakorlat

Hálózati architektúrák laborgyakorlat Hálózati architektúrák laborgyakorlat 4. hét Dr. Orosz Péter, Skopkó Tamás 2012. szeptember Hálózati réteg (L3) Kettős címrendszer Interfész konfigurációja IP címzés: címosztályok, alhálózatok, szuperhálózatok,

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP kapcsolás hálózati réteg Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP kapcsolás hálózati réteg IP kapcsolás Az IP címek kezelése, valamint a csomagok IP cím alapján történő irányítása az OSI rétegmodell szerint a 3. rétegben (hálózati network

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése Iványi Péter Hálózatok N gép esetén a legegyszerűbb ha mindegyiket mindegyikkel összekötjük N-1 kártya és kábel kell Megosztott (shared) kábel Egyszerre több gép is csatlakozik

Részletesebben

1. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége?

1. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége? 1. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége? Ellenőrizzük a vezetékeket folytonosságra (szakadásra) és zárlatra.

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i

Részletesebben

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

8. sz. melléklete Eredetileg a GTS Hungary Kft. által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek

8. sz. melléklete Eredetileg a GTS Hungary Kft. által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek A Magyar Telekom Nyrt. Üzleti Általános Szerződési Feltételeinek 8. sz. melléklete Eredetileg a GTS Hungary Kft. által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó feltételek A Magyar Telekom Nyrt. által 5. december

Részletesebben

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol

Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 IBM Systems - iseries Hálózat Dynamic Host Configuration Protocol V5R4 Megjegyzés Mielőtt a jelen leírást és a vonatkozó terméket

Részletesebben

55 810 01 0010 55 06 Hálózati informatikus Mérnökasszisztens

55 810 01 0010 55 06 Hálózati informatikus Mérnökasszisztens Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE Programozás III HÁLÓZATKEZELÉS A hálózatkezeléshez használatos java csomag: java. net Hol találkoztunk már vele? Pl.: URL cim = this.getclass().getresource("/zene/valami_zene.wav"); De pl. adott URL-ről

Részletesebben

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK

Routing update: IPv6 unicast. Jákó András BME EISzK Routing update: IPv6 unicast Jákó András goya@eik.bme.hu BME EISzK Változatlan alapelvek: IPv4 IPv6 prefixek a routing table-ben különféle attribútumokkal a leghosszabb illeszkedő prefix használata kétszintű

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a

15. Tétel. Extran et olyan biztonsá gos, privát, intranet hálózat amely internet protokol lok segítség ével teszi lehetővé a 15. Tétel Cégénél belső intranet kiépítését tervezik. Feladata, hogy ismertesse a döntéshozók számára a különböző megvalósítható szolgáltatásokat, azok előnyeit és hátrányait elemezve. Térjen ki a http,

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd I+K technológiák Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd Hálózati struktúrák A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

Részletesebben

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II.

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II. Bevezető Az informatikai biztonság alapjai II. Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.uni-obuda.hu http://nik.uni-obuda.hu/poserne/iba Miről is lesz szó a félév során? Vírusvédelem Biztonságos levelezés

Részletesebben

Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel

Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel Az internetes sávszélesség terheltségét ábrázoló grafikonok és statisztikák egy routerben általában opciós lehetőségek vagy még opcióként sem elérhetőek. Mégis

Részletesebben

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB. Farkas József SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK ALAPISMERETEK MMK- Informatikai projektellenőr képzés

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB. Farkas József SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK ALAPISMERETEK MMK- Informatikai projektellenőr képzés INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB Farkas József SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK ALAPISMERETEK 2017. 03. 21. MMK- Informatikai projektellenőr képzés Tartalom Hálózatok csoportosítása Hálózati topológiák, protokollok

Részletesebben

Nettó havidíj 2 éves határozott időtartamú szerződéssel (D, DN, F, K csomagok esetén) Compleo Connect csomagok alapelemei *

Nettó havidíj 2 éves határozott időtartamú szerződéssel (D, DN, F, K csomagok esetén) Compleo Connect csomagok alapelemei * 2. sz. melléklet az EGYSÉGES ELŐFIZETŐI SZERZŐDÉS /MEGRENDELŐLAP INTEGRÁLT CSOMAGOK IGÉNYBEVÉTELÉHEZ elnevezésű szerződéses dokumentumhoz - Szerződéses feltételek a Compleo Connect (D, DN, F, K) csomagokhoz

Részletesebben

Hálózati útmutató. A biztonságos és megfelelõ kezelés érdekében használat elõtt olvassa el az Általános Beállítási Útmutató biztonsági információit.

Hálózati útmutató. A biztonságos és megfelelõ kezelés érdekében használat elõtt olvassa el az Általános Beállítási Útmutató biztonsági információit. Hálózati útmutató 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Bevezetés A hálózati kábel csatlakoztatása a hálózathoz A készülék beállítása a hálózaton A Windows konfigurálása A nyomtató funkció használata A SmartNetMonitor for

Részletesebben

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot:

Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A TCP/IP protokolll konfigurálása Konfiguráljuk be a TCP/IP protokolt a szerveren: LOAD INETCFG A menüpontokból válasszuk ki a Proctcols menüpontot: A NetWare-ben beállítható protokolllok jelennek meg

Részletesebben

Számítógépes hálózatok GY 1516-1

Számítógépes hálózatok GY 1516-1 Számítógépes GY 1516-1 1-2.gyakorlat Követelmények Réteg modellek, alapfogalmak, alapvető eszközök Laki Sándor ELTE IK Információs Rendszerek Tanszék lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Elérhetőségek

Részletesebben

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg 10. fejezet Az adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati réteg (Data Link Layer) Előzetesen összefoglalva, az adatkapcsolati réteg feladata abban áll, hogy biztosítsa azt, hogy az adó oldali adatok a vevő

Részletesebben

Dinamikus routing - alapismeretek -

Dinamikus routing - alapismeretek - Router működési vázlata Dinamikus routing - alapismeretek - admin Static vs Dynamic Static vs Dynamic Csoportosítás Csoportosítás Belső átjáró protokollok Interior Gateway Protocol (IGP) Külső átjáró protokollok

Részletesebben

A számítógép-hálózatok használata

A számítógép-hálózatok használata A számítógép-hálózatok használata Erőforrás-megosztás: minden program, eszköz és adat mindenki számára elérhető legyen a hálózaton, tekintet nélkül az erőforrás és a felhasználó fizikai helyére. Virtuális

Részletesebben

MULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT

MULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT MULTIMÉDIA TOVÁBBÍTÁSA AZ IP FELETT 1. rész Bevezető áttekintés Médiakezelő protokollok (RTP, RTCP, RTSP) Multimédia 1. Dr. Szabó Csaba Attila egy. tanár BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok Somogyi Viktor S z e g e d i T

Részletesebben

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés

Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea. IP P címzés Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 04 Ea IP P címzés Csomagirányítás elve A csomagkapcsolt hálózatok esetén a kapcsolás a csomaghoz fűzött irányítási információk szerint megy végbe. Az Internet Protokoll (IP) alapú

Részletesebben

I: ADSL vezeték csatlakozója

I: ADSL vezeték csatlakozója Termékismertető A B C D E F G H I J K L M N O P A: Üzemjelző B:. LAN port kijelző C:. LAN port kijelző D:. LAN port kijelző E: 4. LAN port kijelző F: ADSL adatforgalom kijelzője G: ADSL csatlakozás kijelző

Részletesebben

Kiszolgálók üzemeltetése FTP. Iványi Péter

Kiszolgálók üzemeltetése FTP. Iványi Péter Kiszolgálók üzemeltetése FTP Iványi Péter FTP File Transfer Protocol Abhay Bhushan, RFC 114, 1971 RFC 765, 1980 RFC 959, 1985 File-ok fel- és letöltése egy szerverről Két port-ot használ, out-of-band (sávon

Részletesebben

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek 1.1. Hálózatok átalában A számítógép hálózat számítógépek összekapcsolt rendszre, amit valamilyen (speciális) cél érdekében hoztak létre. Ezn célok lehetnek: Erőforrások megosztása Feldolgozás biztonsága

Részletesebben

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése

1. A számítógép-hálózatok ISO-OSI hivatkozási modelljének hálózati rétege 1.a Funkciói, szervezése Forgalomirányítás: Követelmények, forgalomirányítási módszerek, információgyűjtési és döntési módszerek, egyutas, többutas és táblázat nélküli módszerek. A hálózatközi együttműködés heterogén hálózatok

Részletesebben

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva

Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva Könnyû álom (8. rész) Hálózati forgalom vizsgálata. mikor a rendszer nem úgy viselkedik, ahogy elvárnánk, vagy egyszerûen nem tudjuk, hogy mi történik a hálózatunkon, hasznos segédeszköz lehet a tcpdump

Részletesebben

IP alapú kommunikáció. 5. Előadás Routing 2 Kovács Ákos

IP alapú kommunikáció. 5. Előadás Routing 2 Kovács Ákos IP alapú kommunikáció 5. Előadás Routing 2 Kovács Ákos Az internet ~84000 (2018 )különböző hálózatból épül fel, ezeket domainnek nevezzük Minden domain több routerből és hostból áll, amelyet egy szervezt

Részletesebben

INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE

INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE SP 7403 és SP 7405 INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE 1/11 Tartalomjegyzék Általános ismertetés...3 Funkció...3 WAN interfész...3 LAN interfész...3 Felügyelet...3 Tápfeszültség...3

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet A feladata Online kapcsolattartás a között Tulajdonságai Írásos azonalli üzenetváltás tárolva vagy tárolás nélkül Üzenet hagyása Hangüzenet küldése, fogadása Konferencia

Részletesebben

LAN Technológiák. Osztott médium hálózatok. LAN-ok

LAN Technológiák. Osztott médium hálózatok. LAN-ok LAN Technológiák Osztott médium hálózatok LAN-ok 1 Fejlett pollozási megoldások pollozási időtöbblet csökkentése ütközési veszteség csökkentése szabványos megoldások IEEE 802.3 Ethernet IEEE 802.4 Token

Részletesebben

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia

Tartalom. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés 2011.03.23. Architektúra DCOM vs CORBA. Szoftvertechnológia Tartalom D Szoftvertechnológia előadás Történeti áttekintés Architektúra D vs CORBA 2 Történeti áttekintés 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is

Részletesebben

2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS

2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS 2011. május 19., Budapest IP - MIKRO MOBILITÁS Miért nem elég a Mobil IP? A nagy körülfordulási idő és a vezérlési overhead miatt kb. 5s-re megszakad a kapcsolat minden IP csatlakozási pont váltáskor.

Részletesebben

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 4

Az internet ökoszisztémája és evolúciója. Gyakorlat 4 Az internet ökoszisztémája és evolúciója Gyakorlat 4 Tartományok közti útválasztás konfigurálása: alapok Emlékeztető: interfészkonfiguráció R1 R2 link konfigurációja R1 routeren root@openwrt:/# vtysh OpenWrt#

Részletesebben

Hálózati réteg - áttekintés

Hálózati réteg - áttekintés Hálózati réteg - áttekintés Moldován István BME TMIT Rétegződés Az IP Lehetővé teszi hogy bármely két Internetre kötött gép kommunikáljon egymással Feladata a csomag eljuttatása a célállomáshoz semmi garancia

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching

Számítógépes Hálózatok ősz Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching Számítógépes Hálózatok ősz 2006 10. Hálózati réteg IP címzés, ARP, Circuit Switching, Packet Switching 1 Inter-AS-Routing Inter-AS routing Inter-AS-Routing nehéz... between A and B C.b Gateway B Szervezetek

Részletesebben

Hálózati architektúrák és protokollok gyakorlat

Hálózati architektúrák és protokollok gyakorlat Hálózati architektúrák és protokollok gyakorlat Dr. Varga Imre Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Kizárólag belső használatra! 2016. május 06. Témakörök Hálózati fogalmak Rétegzett hálózati modell Átviteli

Részletesebben

A CAN mint ipari kommunikációs protokoll CAN as industrial communication protocol

A CAN mint ipari kommunikációs protokoll CAN as industrial communication protocol A CAN mint ipari kommunikációs protokoll CAN as industrial communication protocol Attila FODOR 1), Dénes FODOR Dr. 1), Károly Bíró Dr. 2), Loránd Szabó Dr. 2) 1) Pannon Egyetem, H-8200 Veszprém Egyetem

Részletesebben

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont)

Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat. Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) A verzió Név, tankör: 2005. május 11. Neptun kód: Számítógép-hálózatok zárthelyi feladat 1a. Feladat: Mik az ISO-OSI hálózati referenciamodell hálózati rétegének főbb feladatai? (1 pont) 2a. Feladat: Lehet-e

Részletesebben

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek Hálózatok (2. rész) Sorozatunk e részében szó lesz az entitásokról, a csatolófelületekrõl, a protokollokról, a hivatkozási modellekrõl és sok minden másról. int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a eknek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Compagnon Bt.

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK. Compagnon Bt. Compagnon Bt. Általános Szerződési Feltételek egységes szerkezetben Készült: 2006. január 1. Az utolsó módosítás dátuma: 2006. július 10. Hatályos: 2006. augusztus 10. napjától Az ügyfélszolgálat elérhetősége

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992

Hálózati Technológiák és Alkalmazások. Vida Rolland, BME TMIT november 5. HSNLab SINCE 1992 Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland, BME TMIT 2018. november 5. Adatátviteli feltételek Pont-pont kommunikáció megbízható vagy best-effort (garanciák nélkül) A cél ellenőrzi a kapott csomagot:

Részletesebben

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1

UTP vezeték. Helyi hálózatok tervezése és üzemeltetése 1 UTP vezeték A kábeleket kategóriákba sorolják és CAT+szám típusú jelzéssel látják el. A 10Base-T és 100Base-TX kábelek átvitelkor csak az 1, 2 (küldésre) és a 3, 6 (fogadásra) érpárokat alkalmazzák. 1000Base-TX

Részletesebben

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei

Tartalom. Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése. Rétegek használata az adatok továbbításának leírására. OSI modell. Az OSI modell rétegei Tartalom Hálózati kapcsolatok felépítése és tesztelése Bevezetés: az OSI és a Általános tájékoztató parancs: 7. réteg: DNS, telnet 4. réteg: TCP, UDP 3. réteg: IP, ICMP, ping, tracert 2. réteg: ARP Rétegek

Részletesebben

A VértesComp Kistérségi Internetszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei

A VértesComp Kistérségi Internetszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei A VértesComp Kistérségi Internetszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Internet-hozzáférési valamint (IP alapú) Bérelt vonali szolgáltatás nyújtására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei - Egységes

Részletesebben

Számítógép hálózatok gyakorlat

Számítógép hálózatok gyakorlat Számítógép hálózatok gyakorlat 5. Gyakorlat Ethernet alapok Ethernet Helyi hálózatokat leíró de facto szabvány A hálózati szabványokat az IEEE bizottságok kezelik Ezekről nevezik el őket Az Ethernet így

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. október 28. Internet topológia IGP-EGP hierarchia előnyei Skálázhatóság nagy hálózatokra Kevesebb prefix terjesztése Gyorsabb konvergencia

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Bevezetés. Web-oldal Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/0708nwi/ Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Szerda, 16:00-18:00 óra, hely: Bolyai terem (Déli

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2007

Számítógépes Hálózatok 2007 Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/0708nwi/ Előadás Szerda, 16:00-18:00 óra, hely: Bolyai terem (Déli

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2007

Számítógépes Hálózatok 2007 Számítógépes Hálózatok 2007 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/07nwi/ Előadás Csütörtök, 14:00-16:00 óra, hely: Bolyai terem

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok 2012

Számítógépes Hálózatok 2012 Számítógépes Hálózatok 2012 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/12nwbsc/ Előadás Kedd 16:00-17:30 óra, hely: -1.85 Harmónia terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés

Organizáció. Számítógépes Hálózatok Vizsga. Gyakorlati jegy: Folyamatos számonkérés Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/12nwbsc/ Számítógépes Hálózatok 2012 Előadás Kedd 16:00-17:30 óra, hely: -1.85 Harmónia terem 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek

Részletesebben