Beágyazott rendszerek vizsgakérdések

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Beágyazott rendszerek vizsgakérdések - 2010"

Átírás

1 1.Adja meg a számítógép hálózat fogalmát! Beágyazott rendszerek vizsgakérdések Autonóm számítógépek olyan együttesét jelenti, amelyet egyetlen technológia köt egymással össze. Két számítógépről akkor mondjuk, hogy összeköttetésben állnak, ha képesek információt cserélni egymással. 2.Adja meg a protokoll fogalmát A protokoll olyan megállapodás amely az egymással kommunikáló felek közötti párbeszéd szabályait rögzíti. 3.Milyen jellemzői vannak a szinkron átvitelnek? A szinkron adattovábbítás nagyobb adatátviteli sebességet biztosít, hiszen csak az adatbitek kerülnek a kommunikációs csatornára, miután az információ átvitel előtt külön szinkron jelekkel az adó és vevő oldal együttfutását biztosították. A szinkron átvitel esetén hagyományosan szimplex adatátviteli csatornákat használtak. A duplex csatorna négy vezetékes, ahol egy vezeték pár az adást, míg a másik pár a vételt szolgálja. Ma már léteznek jó minőségű kétvezetékes szinkron modem-ek is. Az aszinkron berendezések egy csatornán adnak és vesznek általában duplex üzemmódban, mivel a félduplex megoldás tovább lassítaná az átvitelt. A szinkron átvitel és az aszinkron átvitel között a fő különbség az, hogy az szinkron átvitel esetében, ha nincs küldendő információ, a küldés akkor sem áll le. A szinkronizáló jeleket ilyenkor is küldi az adó, és ezzel tartja fent a szinkront. 4.Milyen jellemzői vannak az aszinkron átvitelnek? Az aszinkron átvitel tipikus karakterátviteli módszer, azonban még a mai napig is használják nap, mint nap (egér). Általában ezt a módszert a soros átvitelnél használják. Az adatátvitel egyszerűsített idődiagramja a 20. ábrán látható. 20. ábra. Az aszinkron soros adatátvitel működése Mint az ábrán is felismerhető, az átvitel megkezdése előtt a vonal állapota állandó magas szint. Mikor a vevő szeretne csomagot küldeni, a vonalat egy bitnyi időtartamra alacsony szintre húzza. Ez jelzi a vevőnek az átvitel kezdetét, ezért nevezik ezt START bitnek. Ezt követően kerülnek elküldésre az adatbitek. A különböző szabványok 5, 6, 7 vagy 8 adatbitet használnak. Ezek után kerül továbbításra a paritásbit, amennyiben használunk ilyent az átvitelben. Ez egy védelmi eljárás, ami lehet páros és páratlan. Páros paritás alkalmazásakor a paritásbit olyan logikai értéket vesz fel, hogy az adatcsomagban vele együtt az 1 szintű bitek páros számban legyenek. A páratlan paritás használatakor az 1 szintű bitek páratlanok lesznek. A vétel során a paritás ellenőrzésével egybites hiba felismerhető. Sajnos a módszer nem teszi lehetővé sem a javítást, sem a hiba pontos behatárolását. Hiba esetén ismételten kérni kell az adótól az utolsó csomag küldését. A paritásbit után a csomagot és az átvitelt le kell zárni STOP bittel, amely logikai 1 szintű. Ennek hossza egy, másfél vagy két bit lehet. Ez biztosítja a vevőnek, hogy felkészüljön a következő csomag küldésére. Az aszinkron soros átvitelnél nincs követelmény arra vonatkozólag, hogy mikor kerülhet sor adatátvitelre. A START és a STOP bit biztosítja a csomag kezdetének és végének a felismerését.

2 Az aszinkron soros átvitel nagyon elterjedt a mikroszámítógépek terén, számos speciális áramkört alakítottak ki az átvitel megvalósításának egyszerűbbé tételére. A gyakorlatban a PC-s technikában az RS-232C (CCITT V.24), az ipari környezetben pedig az RS-485 interfészt használják. 5.Mi a jellemzője a következő átviteli módoknak: simplex, half duplex, full duplex? simplex: Az adtáramlás csak egy irányban valósul meg. half duplex: Az adatáramlás 2 irányban (oda-vissza) is megvalósulhat, de nem egy időben. duplex: Az adatáramlás mind a két irányban megvalósulhat, akár egy időben is. 6.Ismertesse a csillag, a busz és a gyűrű topológia jellemzőit! BUSZ topologia (sín topológia) (Internetről) Előnyök Egyszerűen megvalósítható és bővíthető. Jól megfelel ideiglenes hálózatnak (gyorsan beállítható). Általában a legolcsóbb a megvalósítása. Egy csomópont meghibásodása nincs hatással a többiekre. Hátrányok Nehézkes az adminisztráció, a hibakeresés. A csomópontok száma, és a közöttük lévő kábelhosszak korlátosak. Egy kábel szakadás megbéníthatja a teljes hálózatot. Hosszabb működés esetén a karbantartási költségek magasabbak lehetnek. Egy új csomóponttal (számítógép) való bővítés teljesítményromláshoz vezethet. Alacsony biztonság (minden számítógép a busz teljes adatforgalmát "látja"). Egy vírus a rendszerben az összes gépre szétterjedhet (jobb viszont, mint a csillag vagy gyűrű). Megfelelően le kell zárni a buszt (egy hurok mindig zárt). (a Tanenbaum féle ajánlott jegyzetből) A sín topológiájú hálózatban bármelyik gép lehet master, és küldhet üzenetet. A többi gépnek ezalatt tartózkodnia kell az üzenetküldéstől. Abban az esetben, ha egyszerre két vagy több gép is adni szeretne, akkor ezt a konfliktust valamilyen vezérlési mechanizmussal fel kell oldani. A vezérlési mechanizmus lehet központosított vagy elosztott. pl.: Az Ethernet(IEEE as szbván) például egy sín topológiájú elosztott vezérlésű hálózatot definiál, amelynek sebessége 10 Mb/s vagy 100 Mb/s. Egy Ethernet-hálózatban levő számítógép bármikor adhat, ha azonban két vagy több csomag ütközik, akkor mindkét számítógépnek várni kell véletlen hosszú ideig az újraküldés megkezdéséig. Gyűrű topológia (Internetről) A gépek közötti kommunikáció csomagokkal történik. Ez azt jelenti, hogy a küldő számítógép a küldendő információt szétbontja különböző csomagokra és ezeket egyenként adja fel. Minden egyes csomagon rajta van a feladó, a címzett, valamint az, hogy ez a küldemény összesen hány csomagból áll és ebből az illető csomag hányadik. Előny: Előnye, hogy minden gépnek csak a szomszédjával kell kapcsolatot teremtenie. Ennek kiépítése igen könnyű és olcsó.

3 Hátrányok A gyűrű bármely részén fellépő meghibásodás hatására a teljes adatátvitel megszakad. Ezenkívül hátránya az is, hogy az adat a hálózat minden számítógépén keresztülhalad. Ennek két következménye is van.: o Az egyik, hogy a felhasználók illetéktelenül is hozzájuthatnak az adatokhoz. o A másik, hogy ha a gyűrű két távoli gépe kezd el kommunikálni egymással, akkor nagyon lassú az információáramlás sebessége pontosan azért, mert túl sok állomás van a két gép között. (a Tanenbaum féle ajánlott jegyzetből) Egy gyűrűben minden bit egyedül halad, nem várja meg annak a csomagnak a többi részét amihez tartozik. Általában egy bit körbeér annyi idő alatt, amennyi néhány bit elküldéséhez kell, gyakran még mielőtt az egész csomagot leadták volna. Mint minden más adatszórásos rendszerben, itt is szükség van valamilyen szabályra, amivel a gyűrűhöz való egy idejű hozzáférést szabályozni lehet. Több módszer is elterjedt, ezek közül egy az, hogy a gépek felváltva férnek a gyűrűhöz. Az IEEE (Az IBM vezérjeles gyűrűje, token ring) egy olyan gyűrű lapú LAN, ami 4 és 16 Mb/s-os sebességgel üzemel. 7.Mi az adatátviteli sebesség definiciója és a mértékegysége? Az adatátvitel során egy adott időegység alatt átvitt információ mennyisége, Mértékegysége: bit/s (bps, bit/másodperc). Többszörösei: 1 Kbps (Kilobit/s) = 1000 bit/s 1 Mbps (Megabit/s) = 1000 Kbit/s 1 Gbps (Gigabit/s) = 1000 Mbit/s Az átvitelt jellemezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával is, amit Jelzési sebességnek, vagy közismert néven Baud-nak nevezünk. 8.Hogyan lehet a számítógép hálózatokat csoportosítani területi elhelyezkedés szerint? (Tanenbaum) 9.Hogyan működik a switch?(wikipedia) A hálózati kapcsoló vagy switch egy aktív számítógépes hálózati eszköz, amely a rá csatlakoztatott eszközök között adatáramlást valósít meg. Többnyire az OSI-modell adatkapcsolati rétegében (2. réteg, esetleg magasabb rétegekben) dolgozik.

4 A fizikai rétegbeli feladatokat ellátó hubokkal szemben az Ethernet switchek adatkapcsolati rétegben megvalósított funkciókra is támaszkodnak. A MAC címek vizsgálatával képesek közvetlenül a célnak megfelelő portra továbbítani az adott keretet; tekinthetők gyors működésű, többportos hálózati hídnak is. Portok között tehát nem fordul elő ütközés (mindegyikük külön ütközési tartományt alkot), ebből adódóan azok saját sávszélességgel gazdálkodhatnak, nem kell megosztaniuk azt a többiekkel. A broadcast és multicast kereteket természetesen a switchek is floodolják az összes többi portjukra. Egy switch képes full-duplex működésre is, míg egy hub csak half-duplex kapcsolatokat tud kezelni. Különbség még, hogy a switchek egy ASIC (Application-Specific Integrated Circuit) nevű hardver elem segítségével jelentős sebességeket érhetnek el, míg a HUB nem más mint jelmásoló, ismétlő. A fontos funkciók közé tartozik még a hálózati hurkok elkerülésének megoldása (lásd STP), illetve a VLAN-ok kezelése. Ethernet switcheken kívül léteznek még például ATM, Frame Relay és Fibre Channel kapcsolók is. Fibre Channel kapcsolók SAN hálózatokban használatosak, általában optikai kábelezéssel. Feladata Alapvető feladata: csomagokban található MAC címek megállapítása MAC címek és portok összerendelése (kapcsoló-tábla felépítése) a kapcsoló-tábla alapján a címzésnek megfelelő port-port összekapcsolása adatok ütközésének elkerülése, adatok ideiglenes tárolása A programozható switchek további feladatokat is elláthatnak: Virtuális hálózat kezelése A végpontokra kötött eszközök MAC cím szerinti azonosítása A végpontok prioritásának meghatározása A végpontokhoz tartozó sávszélesség korlátozása A végpontok használatának időbeli korlátozása Ezen felül típustól függően szinte bármilyen adatáramlással kapcsolatos szabály beállítható lehet. Részei portok: itt lehet rácsatlakoztatni a hálózat további eszközeit dedikált-port(ok): kiemelt interface, amelyen további switchek összekapcsolására van lehetőség, többnyire nagyobb sávszélességű mint az általános portok. állapotjelző LED-ek 10.Hogyan működik a hub? A hub (ejtsd: háb) a számítógépes hálózatok egy hardvereleme, amely fizikailag összefogja a hálózati kapcsolatokat. Másképpen szólva a hub a hálózati szegmensek egy csoportját egy hálózati szegmensbe vonja össze, egyetlen ütközési tartományként láttatja a hálózat számára. Leegyszerűsítve: az egyik csatlakozóján érkező adatokat továbbítja az összes többi csatlakozója felé. Ez passzívan megy végbe, anélkül, hogy ténylegesen változtatna a rajta áthaladó adatforgalmon. A repeatertől eltérően jelerősítést nem végez. Típusok A hubok között 2 alaptípust különböztetünk meg: aktív hub: az állomások összefogásán kívül a jeleket is újragenerálja, erősíti. passzív hub: csupán fizikai összekötő pontként szolgál, nem módosítja vagy figyeli a rajta keresztülhaladó forgalmat.

5 A legelterjedtebbek a 8, 16, 24 portos eszközök, de találkozhatunk kisebb, 4 portossal is. A passzív hubok elektromos tápellátást nem igényelnek. Az intelligens hubok aktív hubként üzemelnek, mikroprocesszorral és hibakereső képességekkel rendelkeznek. 11.Hogyan működik a router? Az útválasztó vagy router[1] a számítógép-hálózatokban egy útválasztást végző eszköz, amelynek a feladata a különböző például egy otthoni vagy irodai hálózat és az internet, vagy egyes országok közötti hálózatok, vagy vállalaton belüli hálózatok összekapcsolása, azok közötti adatforgalom irányítása. A számítógépes hálózatok működésének leírására több elméleti modell is létezik, az általánosan elterjedt OSI (Open Systems Interconnection) modell réteges struktúrájában a router a harmadik hálózati rétegben helyezkedik el. Útvonalválasztási döntéseinek alapját az ezen rétegbeli általában IP- címek adják. Működése A számítógépes hálózatok forgalma különböző típusú adatcsomagokban zajlik. Ezen csomagok utaznak a feladótól a címzettig, akár több eszközön is keresztül, például az Internet esetében. Útjuk során minden érintett eszköznek ismernie kell, hogy merre továbbítsa a fogadott csomagot, hogy az eljusson a címzettig, és döntéseket kell hoznia amennyiben például több útvonal is ismert. A routerek végzik ezen csomagok megfelelő irányba való továbbítását, és végzik ezen döntéseket. A mai routerek nagy része az IP protokoll-alapú hálózatok forgalmát irányítják, de több más protokoll kezelésére is alkalmasak lehetnek. IP protokoll esetén egymás és a hálózatok azonosítására a harmadik rétegbeli IP-címet alkalmazzák. 12.Hogyan működik a gateway? Olyan gép vagy szoftver, amely a különböző hálózatok vagy hálózati információforrások között biztosít kapcsolatot, átjárási lehetőséget; ilyen átjáróra lehet szükség eltérő protokollokat használó hálózatok (pl. az X.25 és az Internet), vagy különböző szolgáltatások (pl. az FTP és az ) között. Az átjáró lehet számítógép, vagy program is. 13.Milyen jellemzői vannak az OSI modellnek?(tanenbaum) Nyílt rendszerek összekapcsolásával foglalkozik. A nyílt rendszerek olyan rendszerek, amelyek képesek más rendszerekkel való komunikációra. Nem hálózati architektúra, mivel nem specifikálja az egyes rétegek által használt szolgálatokat és protokollokat. Csak annyit mond, hogy mit kell tenniük a rétegeknek. 14.Mi a jellemzője a fizikai rétegnek?(tanenbaum) A fizikai réteg (physical layer) feladata az, hogy továbbítsa a biteket a kommunikációs csatornán. A rétegnek biztosítania kell azt, hogy az egyik oldalon elküldött 1 bit a másik oldalon is l-esként érkezzen meg, ne pedig 0- ként. Ez a rétegö tipikusan olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy mekkora feszültséget kell használni a logikai és mekkorát a logikai 0 reprezentálásához, mennyi ideig tart egy bit továbbítása, az átvitel megvalósítható-e egyszerre mindkét irányban, miként jön létre az összeköttetés, hogyan bomlik le, ha már nincs szükség rá, hány érintkezője van a hálózati csatlakozóknak, mire lehet használni az egyes érintkezőket stb. A tervezési szempontok itt főleg az interfész mechanikai, elektromos és eljárási kérdéseire, valamint a fizikai réteg alatt elhelyezkedő fizikai átviteli közegre vonatkoznak.

6 15. Mi a jellemzője az adatkapcsolati rétegnek?(tanenbaum) Az adatkapcsolati réteg (data link layer) fő feladata az, hogy a fizikai átviteli rendszer szerény adottságait egy olyan vonallá alakítsa, amely a hálózati réteg számára felderítetlen átviteli hibáktól mentesnek látszik. Ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy az átviendő adatokat küldő fél oldalán adatkeretekbe (data frame; általában néhány száz vagy néhány ezer bájt) tördeli, és ezeket sorrendben továbbítja. Ha a szolgáltatás megbízható, a fogadó fél egy nyugtázó kerettel (acknowledgement frame) nyugtázza minden egyes keret helyes vételét. Az adatkapcsolati rétegben (és a legtöbb felsőbb rétegben is) felmerül az a kérdés, hogy hogyan lehet megelőzni azt, hogy egy gyors adó annyi csomaggal árasszon el egy lassú vevőt, amennyit az már nem képes fogadni. Sokszor van szükség valamilyen forgalomszabályozó eszközre ahhoz, hogy az adót tájékoztatni lehessen a vevőben éppen rendelkezésre álló szabad pufferek méretéről. A forgalomszabályozást és a hibakezelést gyakran integrálva, ugyanúgy valósítják meg. Az adatszóró hálózatok adatkapcsolati rétegében még egy dolgot szabályozni kell: az osztott csatornához való hozzáférést. Az adatkapcsolati réteg egy alrétege foglalkozik ezzel a feladattal, amelyet közeg-hozzáférési alrétegnek (médium access sublayer) neveznek. 16. Mi a jellemzője a hálózati rétegnek?(tanenbaum) A hálózati réteg (network layer) az alhálózat működését irányítja. A legfontosabb kérdés itt az, hogy milyen útvonalon kell a csomagokat a forrásállomástól a célállomásig eljuttatni. Az útvonalak meghatározása történhet statikus táblázatok felhasználásával, amelyeket behuzaloznak" a hálózatba, és csak nagyon ritkán változtatnak. Az útvonalat minden egyes párbeszéd (pl. terminálviszony) előtt külön is meghatározhatjuk. Végül az útvonal kiválasztása lehet kifejezetten dinamikus: ilyenkor minden csomag számára a hálózat aktuális terhelésének ismeretében egyenként kerül kijelölésre az útvonal. Ha egyszerre túl sok csomag van jelen az alhálózatban, akkor azok akadályozhatják egymást, és ekkor torlódások alakulhatnak ki. Az ilyen torlódások szabályozása is a hálózati réteg feladatai közé tartozik. Még általánosabban: a nyújtott szolgáltatásminőség (késleltetés, átviteli idő, sebességingadozás stb.) a hálózati réteg hatáskörébe tartozik. Ha viszont a csomagnak az egyik hálózatból át kell mennie egy másikba ahhoz, hogy elérje a célállomást, akkor még több probléma jelentkezik: az első hálózatban használt címzési mód más, mint a második hálózatban; a második hálózat egyáltalán nem fogadja a csomagot, mert az túl hosszú; a két hálózat protokollja különbözik és így tovább. A hálózati rétegnek a feladata az, hogy legyőzze ezeket az akadályokat, és lehetővé tegye az egymástól eltérő hálózatok összekapcsolását. Az adatszóró hálózatokban az útvonalválasztás viszonylag egyszerű feladat, így ezekben a hálózatokban a hálózati réteg gyakran elég vékony, sőt van, amikor nem is létezik. 17. Mi a jellemzője a szállítási rétegnek? (Tanenbaum) A szállítási réteg (transport layer) legfontosabb feladata az, hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől, - ha szükséges - feldarabolja azokat kisebb egységekre, továbbítsa ezeket a hálózati rétegnek, és biztosítsa azt, hogy minden kis egység hibátlanul megérkezzen a másik oldalra. Ráadásul, mindezt hatékonyan kell elvégezni és oly módon, hogy a felsőbb rétegek számára rejtve maradjanak a hardver technológiában jelentkező változások. A szállítási rétegben dől el az is, hogy milyen típusú szolgálatokat nyújt a viszonyrétegnek és ezzel tulajdonképpen az is, hogy milyen szolgáltatások állnak a hálózat felhasználóinak rendelkezésére. A szállítási összeköttetések legnépszerűbb fajtája egy olyan hibamentes kétpontos csatorna, amely a küldés sorrendjében továbbítja az üzeneteket és a bájtokat. Más lehetséges szállítási szolgálattípusok is vannak, mint például a különálló üzenetek továbbítása anélkül, hogy garanciát vállalnánk a kézbesítés sorrendjére, vagy az üzenetek adatszórásos szállítása egyszerre több címzetthez. A szolgálat típusa akkor dől el, amikor az összeköttetés felépül. (Tulajdonképpen egy ténylegesen hibamentes csatornát lehetetlen elérni; ez a kifejezés igazából azt jelenti, hogy a hibaarány olyan kicsi, hogy az a gyakorlatban figyelmen kívül hagyható.) A szállítási réteg egy igazi végpontok közötti réteg, egészen a forrás hoszttól a cél hosztig tart. Másképpen megfogalmazva: a forrásgépen futó egyik program beszélget egy hasonló programmal a célgépen, felhasználva

7 az üzenetek fejléceit és a vezérlő üzeneteket. Az alacsonyabb szintű rétegek protokolljait a gépek a közvetlen szomszédjukkal való kommunikációhoz használják, nem pedig a tényleges küldő és a fogadó kommunikál velük, hiszen ezeket több router is elválaszthatja egymástól. Az egymáshoz kapcsolódó 1-3. réteg és a végpontok közötti 4-7. réteg közötti különbség az ábrán látható. 18. Mi a jellemzője a viszony rétegnek? (Tanenbaum) A viszonyréteg (session layer) teszi lehetővé, hogy két gép egy viszonyt (session)hozzon létre egymás között. A viszonyok sokféle szolgálatot valósítanak meg, ml például a párbeszédirányítás (dialog control; az adás jogának kiosztása és nyomod követése), a vezérjel kezelés (token management; annak megakadályozására szolgál,hogy ketten egyszerre próbálják ugyanazt a kritikus műveletet végrehajtani) és a szinkronizáció (synchronization; ellenőrzési pontokat iktat a hosszú adásokba, hogyegy hiba esetén az ellenőrzési ponttól lehessen folytatni az adást). 19. Mi a jellemzője a megjelenítési rétegnek? (Tanenbaum) Szemben az alacsonyabb szintű rétegekkel, a megjelenítési réteg (presentation layer) nem a bitek mozgatásával foglalkozik, hanem az átvitt információ szintaktikájával és szemantikájával. Annak érdekében, hogy a különböző adatábrázolást használó gépek kommunikálni tudjanak, a párbeszéd során használt adatszerkezeteket és a vezetékeken" használandó szabványos kódolást absztrakt módon kell definiálni. A megjelenítési réteg ezekkel az absztrakt adatszerkezetekkel foglalkozik, és lehetővé teszi a magasabb szintű adatszerkezetek (pl. banki ügyféladatlap) definiálását, valamint a gépek közötti átvitelét. 20. Mi a jellemzője az alkalmazási rétegnek? (Tanenbaum) Az alkalmazási réteg (application layer) olyan protokollok változatos sokaságát tartalmazza, amelyekre a felhasználóknak gyakran szüksége van. Egy széleskörűen használt alkalmazási protokoll a HTTP (HyperText Transfer Protocol - hipertext átviteli protokoll), amely a világháló működésének alapja. Amikor egy böngésző meg akar szerezni egy weblapot, a HTTP segítségével küldi el a kért lap nevét a szervernek. A szerver erre visszaküldi neki a lapot. További alkalmazási protokollok léteznek állományok átvitelére, e-levelezésre és a hálózati hírcsoportok eléréséhez. 21. Milyen jellemzői vannak a TCP/IP IPv4 protokollnak? Nem úgy tervezték, hogy egyszer majd mindenhol jelen lesz a világon. 4 bájtos címeket használ. Ennek köszönhetően a hálózatba kapcsolható maximális gépek száma 2 32, ez megközelítően 4 milliárd.(a speciális címek miatt még kevesebb) OSI Alkalmazási réteg Megjelenítési réteg Viszony réteg Szállítási réteg Hálózati réteg TCP/IP Alkalmazái réteg Szállítási réteg Internet réteg Minden információ feldarabolódik, és apró 2 Adatkapcsolati réteg csomagok formájában, külön utakon közlekedik, a 1 Fizikai réteg Host és hálózat közötti réteg csomagok nem sorrendben érnek célba. Ez a tulajdonság főleg a videó-, és hang adatok real time továbbításakor hátrányos. 23. Milyen Ipv4 címek vannak? Egyedi cím. Az egyedi cím a hálózat egy adott alhálózatán elhelyezkedő egyetlen hálózati kapcsolathoz rendelt, és az egy-egy típusú kommunikációban használatos. Csoportos cím. A hálózat különböző alhálózatain elhelyezkedő egy vagy több hálózati kapcsolathoz rendelt cím, amelyet egy-több típusú kommunikációhoz használnak. Szórási cím. A hálózat egy alhálózatán elhelyezkedő valamennyi hálózati kapcsolathoz rendelt cím, amelyet az egy alhálózaton mindenkinek címzett kommunikációhoz használnak. 24. Mi a különbség a TCP és az UDP kapcsolat között?

8 Az interneten leggyakrabban használ a TCP. Ez azért van így, mert meg van oldva a hibajavítás, és forgalomszabályozás van. Ha egy csomag véletlenül nem érkezik meg, akkor a vevő addig kéri, amíg meg nem érkezik, és csak az után küldi a következőt, hogy az előző megérkezett, így az átvitel garantált. Az UDP ezzel ellentétben sebesség orientált, de nem ennyire pontos. Főleg streemeléshez használják, online média esetében. Nincs hibajavítás és forgalomszabályozás, ezért a hiba jelen lesz az átvitt adatokban. Ez az oka annak, hogy a streeming média nem jó minőségű. Fontos adatok küldésére ezért mindig TCP-t használnak. pl.: honlapok, adatbázisok stb. 25. Milyen vezetékes összeköttetési módok vannak?(tanenbaum) Sodrott érpár: Főleg távbeszélő rendszerekben használják.(telefon) Több kilométeres szakaszon is erősítés nélkül lehet használni. Ha nem lenne sodorva, akkor kábelkötegben zavarnák egymást a vezetékek, mert antennaként működnének. Pár kilométeres távolságban néhány Mb/s sebességet is el lehet velük érni. Koaxiális kábel: Jobb árnyékolással van ellátva, ezért nagyobb távolságot nagyobb sebességgel lehet vele áthidalni. 2 típusa van: 50Ω-os (főleg digitális jelek esetében) és 75Ω-os (főleg analóg jelek esetében). Sávszélessége közel 1GHz. Még mindig széleskörűen alkalmazzák kábeltelevíziózásban, és nagyvárosi hálózatokban. Fényvezető szálak: legnagyobb sávszélesség: Gb/s. A 10 Gb/s-os gyakorlati felső határ abból ered, hogy nem tudjuk ennél gyorsabban átalakítani a villamos jelet optikai jellé, és vissza. Bithiba majdnem nulla. 26. Milyen vezeték nélküli összeköttetések vannak? Rádiófrekvenciás átvitel A rádióhullámok terjedési tulajdonságai frekvenciafüggők. Alacsony frekvencián minden akadályon áthatolnak, de teljesítményük a forrástól távolodva jelentősen csökken. A nagyfrekvenciás jelek egyenes vonal mentén haladnak, és a tárgyakról visszaverődnek, az es elnyeli őket. Mikrohullámú átvitel A széles körű használat miatt komoly frekvenciahiány lépett fel. Fő előnye az optikai kábellel szemben, hogy nem kell áthaladási engedélyt szerezni, elég 50 km-enként egy kis földdarabot megvenni, és ráépíteni egy tornyot. Technológiája viszonylag nem drága. Infravörös és milliméteres hullámú átvitel Kistávolságú adatátvitelhez használják a leggyakrabban. - pl.:tv távirányító Egyik fontos tulajdonsága: nem hatol át szilárd testeken. Ez biztonsági okokból előny, és távolsági szempontból rossz. Nem fontos szereplő a távközlés világában. Látható fényhullámú átvitel A lézert alkalmazó koherens optikai adatátvitel alapvetően egyirányú, így mindkét épületnek külön fényforrásra, és fényérzékelőre van szüksége. Alapvetően olcsó, és igen nagy sávszélességgel rendelkezik. Időjárási, és hőmérsékleti tényezők elég jelentősen befolyásolják a kapcsolatot, így nem nevezhető túl biztonságosnak. 27. Milyen jellemzői vannak Wi-Fi-nek? Wi-Fi (WiFi, Wifi vagy wifi), az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt (WLAN) megvalósító, széleskörűen elterjedt szabvány (IEEE ) népszerű neve. A legelterjedtebb a g szabvány: szabvány Megjelenés ideje Működési frekvencia (GHz) Sebesség (jellemző) (Mbit/s) Sebesség (maximális) (Mbit/s) Hatótávolság beltéren (méter) Hatótávolság kültéren (méter) g , ~38 ~140

9 Manapság a WIFI, sebességben és költségben reális alternatívája a vezetékes hálózatnak. Hátránya, hogy a hatósugáron belüli állomások osztoznak a rendelkezésre álló sávszélességen. Több állomás kis területen a hálózati sebességet nagymértékben csökkenti. Az adatforgalmat a vezetékes hálózatokhoz képest jóval könnyebb lehalgatni, ezért a forgalmat kódolni és titkosítani célszerű. 28. Milyen kapcsolat kialakítást jelent az ad-hoc jellegű csatlakozás? Az ad-hoc jellegű topológia esetében a LAN-t maguk a vezeték nélküli eszközök hozzák létre központi ellenőr vagy hozzáférési pont nélkül minden egyes eszköz közvetlenül kommunikál más eszközökkel a hálózatban. 29. Milyen kapcsolat kialakítást jelent a struktúrális jellegű csatlakozás? Az infrastrukturális topológia egy meglévő vezetékes LAN-hálózatot terjeszt ki vezeték nélküli eszközökre úgy, hogy egy központi állomáshoz ún. hozzáférési pontot biztosít, amely összeköti a vezetékes és anélküli LAN-t, valamint központi ellenőrként működik az utóbbi számára. 30. Milyen jellemzői vannak Bluetooth-nak? A Bluetooth egy a vezeték nélküli elveken alapuló adatátviteli eljárás, rövid hatótávval, pont-több pont kapcsolattal. Hatótávolsága 10 cm-től néhányszor 10 m-ig terjed, épületeken belül és kívül is. Használható rövid távolságú adatkapcsolathoz mobil és telepített eszközök esetében. Kis távolságok esetén a falak sem jelentenek akadályt. Általános Bluetooth jellemzők: Működési tartománya a szabadon felhasználható, 2.4 GHz-es ún. ISM rádió sáv. Megvalósítása az ún. frekvencia ugrásos, szórt spektrumú technológiával történik. A frekvencia sávok ugró csatornákra vannak osztva, amelyeket a kapcsolat idején ál-véletlen módszerrel választanak ki az eszközök. A rendszer számára definiált un. piconet hálózatot egyszerre 8 eszköz használhatja a csatornákon megosztozva. 31. Milyen jellemzői vannak sodrott érpárnak? Főleg távbeszélő rendszerekben használják.(telefon) Több kilométeres szakaszon is erősítés nélkül lehet használni. Ha nem lenne sodorva, akkor kábelkötegben zavarnák egymást a vezetékek, mert antenna-ként működnének. Pár kilométeres távolságban néhány Mb/s sebességet is el lehet velük érni. 32. Milyen jellemzői vannak az optikai kábelnek? Legnagyobb sávszélesség: Gb/s. A 10 Gb/s-os gyakorlati felső határ abból ered, hogy nem tudjuk ennél gyorsabban átalakítani a villamos jelet optikai jellé, és vissza. Bithiba majdnem nulla. Könnyebb telepíteni, mert nagyon könnyű. Ezer darab 1 km hosszú sodrott érpár súlya 8000kg. Két optikai szálnak nagyobb a kapacitása, és csak 100 kg-ot nyom. 30 km-enként elég ismétlőt elhelyezni, mert kicsit a csillapítása. Nem érzékeny elektromágneses zavarokra, és a levegőben található korrodáló hatású vegyületek sem ártanak nekik. Nem lehet annyira hajlítani mint a rezet, mert károsul. 33. Milyen módjai és jellemzői vannak az üzenettovábbításnak? (vonalkapcsolt,üzenetkapcsolt,csomagkapcsolt)? vonalkapcsolás: A kapcsolatot (fizikai, rézvezetékes) a végpontok közötti még az adatok küldésének megkezdése előtt létre kell hozni, és ez a kapcsolat az adatküldés befejezéséig fenn is marad. Áramkörkapcsolásnak is nevezzük. üzenetkapcsolás: Fizikai kapcsolat nem jön létre a az adó és a vevő között, hanem az első kapcsolóközpont (router) eltárolja, és később küldi tovább a következő központnak. Az üzenetkapcsolás tárol-

10 és-továbbít kapcsolást valósít meg. A központ megvárja az egész üzenet beérkezését, és csak utána küldi tovább. csomagkapcsolás: Az adatcsomagok méretének felső korlátja van, így nem lehet kisajátítani a routert, és elég egy operatív tár, nincs szükség diszk-re. Az előbb érkező adatcsomagot rögtön lehet is továbbküldeni, nem szükséges megvárni a következő csomagot. Így a késleltetés csökken, az átbocsátóképesség pedig nő. Kevésbé érzékeny a hibákra mint a vonalkapcsolás, és nem kell megvárni a fizikai kapcsolat létrejöttét. A csomagkapcsolás tárol-és-továbbít kapcsolatot valósít meg. 34. Mi az a port? Csatlakozási pont. 35. Mi a tűzfal? A tűzfal (angolul firewall) célja a számítástechnikában annak biztosítása, hogy a hálózaton keresztül egy adott számítógépbe ne történhessen illetéktelen behatolás. Szoftver- és hardverkomponensekből áll. Hardverkomponensei olyan hálózatfelosztó eszközök, mint a router vagy a proxy. A szoftverkomponensek ezeknek az alkalmazási rendszerei tűzfalszoftverekkel, beleértve ezek csomag- vagy proxyszűrőit is. A tűzfalak általában folyamatosan jegyzik a forgalom bizonyos adatait, a bejelentkező gépek és felhasználók azonosítóit, a rendkívüli és kétes eseményeket, továbbá riasztásokat is adhatnak. 36. Milyen megoldásai vannak a tűzfalaknak? Külső tűzfal: A teljes helyi hálózatot részben elválasztja az internettől Belső tűzfal: A helyi hálózatnak egy különösen védendő részét zárja el annak többi részétől (így az internettől is) 37. Mit jelent az, hogy MAC szűrés? Mac címek azonosításával próbálja kiszűrni azt, hogy csak olyan adatok áramoljanak ki és be, ami szükséges. 38. Mit jelent az, hogy IP szűrés? Bizonyos IP címeket nem enged hozzáférni a számítógéphez. 39. Mit jelent az, hogy port szűrés? A tűzfalnak figyelnie kell az egyes portokon folyó forgalomra. Érzékelnie kell, ha valaki végigpásztázza a nyitott portokat (ún. port scanning), képesnek kell lennie az egyes portok lezárására, valamint fel kell tudni figyelnie az egyes portokon jelentkező gyanús forgalomra is. 40. Mit jelent az, hogy tartalomszűrés? Az eljárás lényege, hogy az adott adatfolyam tartalma alapján határozhatjuk meg, hogy mely állományok megtekintésére adunk engedélyt és melyeket tiltunk, legyen az egy adott szövegrészlet, egy weboldal címe, vagy akár a videó tartalmak. A tartalomszűrés azonban nem csak a weboldalak szűrésére alkalmazható, a kéretlen levelek úgynevezett SPAMek leválogatása is ezt a technológiát alkalmazza. 41. Hogyan működik a Network Address Tranlation (NAT)? A NAT protokoll által kiadott kimenő csomagok forrás IP-címét (magánhálózati cím) az internetszolgáltató által kijelölt címhez (nyilvános cím), a TCP/UDP-portszámokat pedig másik TCP/UDP-portszámhoz rendeli a rendszer.

11 A NAT protokoll által fogadott bejövő csomagok cél IP-címét (nyilvános cím) az eredeti intranetes címhez (magánhálózati cím), a TCP/UDP-portszámokat pedig az eredeti TCP/UDP-portszámokhoz rendeli a rendszer. 42. Mi a hálózati operációs rendszer fogalma?(???) Kezeli a hálózat erőforrásait. 43. Mi a fájlszerver szolgáltatás?(???) A szerver (kiszolgáló) gépek általában nagy teljesítményû és tárolókapacitású, folyamatos üzemû számítógépek, amelyek a hálózatba kapcsolt többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatások különfélék lehetnek, sõt gyakran elõfordul, hogy nem egy számítógépen koncentrálódnak, hanem a hálózatban több szerver található, egy vagy több saját funkcióval. Néha a szolgáltatást nyújtó programokat is szerverként szokták emlegetni, jó példa erre a web-szerver, amely a belsõ hálózat számára és a külvilág felé szolgáltatja az Internetes dokumentumokat. Nagy tárolókapacitású számítógépek. Feladatuk a közösen használt állományok, adatbázisok, alkalmazások, levelezés stb. biztosítása. 44. Mi a nyomtató szerver szolgáltatás?(???) A nyomtatószerverek végzik a hálózaton keresztüli nyomtatással kapcsolatos feladatokat, a hozzájuk kapcsolt nagy teljesítményû nyomtatók vezérlését. 45. Mi a hálózati névadás?(???) Az útválasztók és hozzáférési pontok egy vezeték nélküli hálózati nevet használnak, amelyet szolgáltatáskészletazonosítónak (SSID) nevezünk. A legtöbb gyártó ugyanazt az SSID-t használja az összes útválasztójához és hozzáférési pontjához. Ajánlott megváltoztatni az alapértelmezett SSID-t a vezeték nélküli hálózat más, ugyanazon alapértelmezett SSID-t használó vezeték nélküli hálózattal történő átfedésének elkerüléséhez. Ez megkönnyíti saját vezeték nélküli hálózatának azonosítását, ha több hálózat van a közelben, mert az SSID általában látható az elérhető hálózatok listájában. Olvassa el az eszközhöz tartozó leírást, amely leírja az alapértelmezett SSID megváltoztatásának menetét. 46. Hogyan lehet biztosítani más hálózatokkal történő kapcsolattartást? (???) 47. Hogyan működik a távoli hozzáférés? (???) 48. Beágyazott rendszerek fogalma Olyan számítógépes eszközök, amelyek alkalmazás-orientált célberendezésekkel, ill.komplex alkalmazói rendszerekkel szervesen egybeépülve azok autonóm működését biztosítják, vagy segítik. [IEE Guidelines]. A beágyazott rendszerek szerteágazó monitorozási, vezérlési, ill. szabályozásifeladatokat látnak el. Közös jellemzőjük a fizikai környezettel való intenzív információs kapcsolat. 49. Adja meg a real-time rendszerek jellemzőit! Az operációs rendszerek egy speciális fajtája, amelyben minden egyes rendszerhívás egyelőre meghatározott időn belül garantáltan végrehajtásra kerül, a konkrét körülményektőlfüggetlenül. A valós-idejű operációs rendszereket általában beágyazott eszközökben alkalmazzák,amelyek a helyes és megbízható működéséhez elengedhetetlenül szükségesek speciális jellemzői.

12 A beágyazott rendszerekkel szemben támasztott főbb követelmények: funkcionális, időzítési, megbízhatósági. Ezen követelmények hatása a tervezésre. 50. Adja meg a hard real-time rendszerek jellemzőit! Kemény valós idejű rendszer (hard real-time system (HRT)): katasztrofális következményekkel jár, ha nem tartjuk az időkorlátot (pl. járművek vezérlése). válaszidő (response time): HRT esetében ms, vagy annál kevesebb (pl. légzsák), az emberi beavatkozás lehetősége kizárt, a rendszer autonóm működésű és biztonságos kell, hogy legyen. viselkedés csúcsterhelés esetén (peak-load performance): HRT esetén jól definiált kell, hogy legyen. Tervezéskor biztosítani kell, hogy a számítógépes rendszer minden szituációban az időkorláton belül teljesítse feladatát, hiszen a HRT rendszerek éppen azáltal valósítják meg a velük szemben megfogalmazott elvárásokat, hogy még a ritkán előforduló csúcsterhelések idején is jósolható módon viselkednek. az ütem vezérlése (control of pace): A HRT rendszernek minden körülmények között szinkronban kell lennie környezetének (irányított objektum, ill. az emberi operátor) állapotával. az adatfájlok mérete (size of data files): HRT rendszerek kisméretű adatfájlokon dolgoznak, amelyek valós idejű adatbázist alkotnak. Ezek jellemzője az adatintegritás rövid idejűsége, mert az idő múlásával az adatok jelentős része aktualitását veszíti. a redundancia típusa (redundancy type): SRT rendszerekben (pl. tranzakciós rendszerek) hiba esetén a számításokat visszagörgetik a legutolsó ellenőrzési ponthoz, amikor még biztosan helyes volt a működés és onnan kezdik a talpra állítást. HRT rendszerek esetén ez a stratégia csak korlátozottan használható mert: az időkorlát tartása nehéz, mert a visszagörgetéshez szükséges idő nem, vagy nehezen jósolható, a környezetet befolyásoló utasítás nem tehető meg nem történtté, az ellenőrzési pontnál érvényes adatok az idő múlásával érvényüket veszítik. adat integritás (data integrity): HRT: rövid idejű. hibadetektálás (error detection): HRT: autonóm 51. Adja meg a soft real-time rendszerek jellemzőit! Puha valós idejű rendszer (soft real-time system (SRT), on-line system): Az eredmény értékes az időkorláton túl is, de az idővel degradálódik (pl. tranzakciós rendszerek). válaszidő (response time): SRT esetén a válaszidő másodperc nagyságrendű, az időkorlát túllépése nem okoz katasztrófát. viselkedés csúcsterhelés esetén (peak-load performance): Az SRT rendszereket átlagos teljesítményjellemzőkre tervezzük, a ritkán előforduló csúcsterhelések következményeit -gazdaságossági megfontolásból - elviseljük. az ütem vezérlése (control of pace): Az SRT rendszerek befolyásolják környezetüket, ha nem képesek eleget tenni feladatuknak (egy tranzakciós rendszer például megnöveli a válaszidejét). az adatfájlok mérete (size of data files): Az SRT rendszerekben éppen ellenkezőleg a hosszú idejű adatintegritás fontos. a redundancia típusa (redundancy type): SRT rendszerekben (pl. tranzakciós rendszerek) hiba esetén a számításokat visszagörgetik a legutolsó ellenőrzési ponthoz, amikor még biztosan helyes volt a működés és onnan kezdik a talpra állítást. adat integritás (data integrity): SRT: hosszú idejű. hibadetektálás (error detection): SRT: felhasználó által segített.

13 52. Harvard architectúra jellemzői A korszerű harvard architektúra alapú számítógépek az adatokat és a programutasításokat elkülönítve tárolják, ami teljesítmény növekedést (a párhuzamos adatutak miatt), illetve biztonsági előnyöket biztosít, az adatok, és programok elkülönítésével, így a vírusok írása nehezebb. A Harvard architektúrát gyakran használják mikrokontrollerekben 53. Neumann architeúra jellemzői Az adatmemória, és a programmemória megegyezik. 54. Multiprocesszoros rendszerek fajáti és jellemzői Egymástól független (rész)feladatok konkurens feldolgozását végző többprocesszoros rendszer. A mikroprocesszorok árának jelentős csökkenése lehetővé teszi, hogy azokat egy bonyolult rendszerben univerzális építőelemekként használjuk.két esemény konkurens, ha egyik sem tudja kauzálisan befolyásolni a másikat. A folyamatok ÜZENETeken keresztül látják egymást. p 3 és q 4 végrehajtási sorrendje tetszőleges lehet! Statikus feladathozzárendelés: Minden processzor egy meghatározott funkciót lát el. PROCESSZOR p 3 konkurens q 3 -al és q 4 -el. (q 3 és q 4 nem konkurensek.) Egyszerű: Meghibásodásra érzékeny PROCESSZOR Bonyolult operációs rendszer: Meghibásodások esetén átkonfigurálható Lazán csatolt rendszer: (egyszerű, lassú) üzenet kommunikáció minden processzornak saját op.rendszere van Szorosan csatolt rendszer: (bonyolult, gyors) kommunikáció közös erőforrásokon keresztül egyetlen op.rendszer van. 55. CISC és RISC processzorok jellemzői A CISC (a Complex Instruction Set Computer, vagyis "összetett utasításkészlettel rendelkező számítógép") Olyan processzorokat jelent, melyek utasításkészlete jóval több, bonyolultabb utasítást tartalmaz, mint a RISC processzorok utasításkészlete. A CISC processzorok utasításai általában több elemi műveletet végeznek egyszerre, így a gépi kódú programjaik rövidebbek, jobban átláthatóak egy ember számára A RISC (Reduced Instruction Set Computer, csökkentett utasításkészletű számítógép ) A bonyolult, lassú utasítások mellőzése és a címzési módok egyszerűsítése miatt a korábbinál jóval egyszerűbb felépítésű (vagyis könnyebben verifikálható) chipeket tudtak tervezni. A RISC architektúrának több jellemzője lehet: memóriaelérés csak load és store műveletek segítségével (aritmetika csak regisztereken végezhető)

14 egyszerűsített címzési módok minden utasítás ugyanolyan hosszúságú az utasításokat lehetőleg 1 órajelciklus alatt hajtsa végre nagyszámú általános célú regiszter Az egyszerűbb kialakítás miatt több hely áll rendelkezésre az áramköri lapkán, amit a RISC processzorok tervezésekor gyakran regisztertárak, cache-tárak elhelyezésére használnak fel. Érdemes megjegyezni, hogy manapság gyakori, hogy CISC utasításkészletű processzorok valójában egy RISC elvekre épülő magot használnak, valamint a RISC processzorok is gyakran rendelkeznek olyan jellemzőkkel, melyet amúgy a CISC világhoz sorolunk. 56. Lazán csatolt rendszerek jellemzői A kiadott anyag 12.oldalától 57. Szorosan csatolt rendszerek jellemzői a 18.-ig 58. Eszközszintű periféria kezelés(???) 59. Logikai perféria kezelés(???) 60. RS232 jellemzői TXD Trasmitted Data Továbbított adat RXD Received Data Vett adat DTR Data Terminal Ready Adatterminál kész DSR Data Set Ready Adatkészülék kész RTS Request To Send Adáskérés CTS Clear To Send Adáskérés a másik készüléktõl GND Ground Föld 61. RS485 jellemzői Füzet

15 62. CAN busz jellemzői füzet, illetve a kiadott anyag 19. oldalától 63. TWI jellemzői A TWI (Two-wire Serial Interface) protokoll 128 különböző eszköz csatlakoztatását teszi lehetővé pusztán kettő kétirányú buszvezeték segítségével; az egyik (SCL) az órajel, a másik (SDA) az adatok továbbítására szolgál. Minden egyes felcsatlakoztatott eszköznek egyedi címe van. A TWI terminológiája: Master: Az az eszköz, amely előkészíti és végrehajtja az adat küldését; ez állítja elő az órajelet is Slave: Az az eszköz, amelyet a Master címez Transmitter: Az az eszköz, amely adatot helyez a buszra Receiver: Az az eszköz, amely adatot olvas a buszról Minden adatbitet egy órajel impulzus kíséretében küldünk. Az adatátvitel azzal kezdődik, hogy a Master egy ún. START feltételt küld, és egy STOP feltétellel végződik. A START és a STOP feltétel között a buszt foglaltnak tekintjük, ilyenkor más Masterek várakoznak. Ha egy START és egy STOP között megjelenik egy újabb START, azt ISMÉTELT START -nak nevezzük. Olyankor alkalmazzuk, amikor a Master új átvitelt akar elindítani anélkül, hogy átengedné a buszt másoknak. A START és STOP feltételeket úgy állítjuk elı, hogy megváltoztatjuk az SDA vonal szintjét, míg az SCL-t a magas szinten tartjuk.[9] 64. SPI jellemzői Az SPI (Serial Peripheral Interface) egy nagy sebességű soros szinkron I/O rendszer. Az SPI alkalmas egy CPU és kiegészítő áramkörei összekapcsolására, de több processzor együttműködését is lehetővé teszi. Az órajel fázisa és polaritása szoftverrel választható, így különféle megoldású soros elemek is összekapcsolhatók az SPI rendszerrel. A kiegészítő áramkörökben a Slave jelleg rögzített. A rendszer működését a 2.2. ábra mutatja be, a jelvezetékek: MOSI (Master kimenet, Slave bemenet), MISO (Master bemenet, Slave kimenet), SCK (soros órajel, a Master küldi ki), SS (Slave kiválasztás). Nyolc SCK óraciklus valósít meg egy adattranszfert. Miközben a Master eszköz kiküld egy adatot a Slave-hez (MOSI), a Slave is kiléptet egy másikat a Master számára (MISO). Ezt a kétirányú folyamatot az egyetlen órajelsorozat szinkronizálja. Általában 2 MHz-ig használják. 65. CAN keretek, MOB 66. CAN hibakezelése 67. Ipari hálózatok felépítése

Számítógép hálózatok

Számítógép hálózatok Számítógép hálózatok Számítógép hálózat fogalma A számítógép-hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük. Miért építünk hálózatot? Információ csere lehetősége Központosított

Részletesebben

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés

Lokális hálózatok. A lokális hálózat felépítése. Logikai felépítés Lokális hálózatok Számítógép hálózat: több számítógép összekapcsolása o üzenetküldés o adatátvitel o együttműködés céljából. Egyszerű példa: két számítógépet a párhuzamos interface csatlakozókon keresztül

Részletesebben

A számítógépes hálózat célja

A számítógépes hálózat célja Hálózati alapok A számítógépes hálózat célja Erıforrás megosztás Adatátvitel, kommunikáció Adatvédelem, biztonság Pénzmegtakarítás Terhelésmegosztás A számítógépes hálózat osztályozása Kiterjedtség LAN

Részletesebben

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei

20. Tétel 1.0 Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok Pozsonyi ; Szemenyei Internet felépítése, OSI modell, TCP/IP modell szintjenek bemutatása, protokollok 28.Tétel Az Internet Felépítése: Megjegyzés [M1]: Ábra Az Internet egy világméretű számítógép-hálózat, amely kisebb hálózatok

Részletesebben

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat

Szabó Richárd Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat Számítógépes alapismeretek Első beadandó feladat 2 Tartalomjegyzék 1. Fogalma 2. Rövid történeti áttekintés 3. Hálózatok csoportosítása(i) I. Területi kiterjedés alapján II. Topológia (elemek fizikai elhelyezkedése)

Részletesebben

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége

3. előadás. A TCP/IP modell jelentősége 3. előadás A TCP/IP modell. Az ISO/OSI és a TCP/IP modell összevetése. Alapvető fogalmak A TCP/IP modell jelentősége Habár az OSI modell általánosan elfogadottá vált, az Internet nyílt szabványa történeti

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette:

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok. Készítette: Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Számítógép hálózatok Készítette: Némedi János Kovács

Részletesebben

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek

Az Ethernet példája. Számítógépes Hálózatok 2012. Az Ethernet fizikai rétege. Ethernet Vezetékek Az Ethernet példája Számítógépes Hálózatok 2012 7. Adatkapcsolati réteg, MAC Ethernet; LAN-ok összekapcsolása; Hálózati réteg Packet Forwarding, Routing Gyakorlati példa: Ethernet IEEE 802.3 standard A

Részletesebben

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd

I+K technológiák. Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd I+K technológiák Digitális adatátviteli alapfogalmak Aradi Szilárd Hálózati struktúrák A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

Részletesebben

Tűzfalak működése és összehasonlításuk

Tűzfalak működése és összehasonlításuk Tűzfalak működése és összehasonlításuk Készítette Sári Zoltán YF5D3E Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 1 1. Bevezetés A tűzfalak fejlődése a számítógépes hálózatok evolúciójával párhuzamosan,

Részletesebben

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg.

Az adott eszköz IP címét viszont az adott hálózat üzemeltetői határozzákmeg. IPV4, IPV6 IP CÍMZÉS Egy IP alapú hálózat minden aktív elemének, (hálózati kártya, router, gateway, nyomtató, stb) egyedi azonosítóval kell rendelkeznie! Ez az IP cím Egy IP cím 32 bitből, azaz 4 byte-ból

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 5. gyakorlat Ethernet alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n y e g

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok ősz 2006

Számítógépes Hálózatok ősz 2006 Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek 1 Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok ősz 2006. Tartalom. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Organizáció Számítógépes Hálózatok ősz 2006 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/nwi/ Előadás Szerda, 14:00-15:30 óra, hely: Mogyoródi terem

Részletesebben

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2014 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 3. gyakorlat Packet Tracer alapok Deák Kristóf S z e g e d i T u d o m á n

Részletesebben

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/

Organizáció. Számítógépes Hálózatok 2008. Gyakorlati jegy. Vizsga. Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Organizáció Web-oldal http://people.inf.elte.hu/lukovszki/courses/08nwi/ Számítógépes Hálózatok 2008 1. Bevezetés, Internet, Referenciamodellek Előadás Hétfő, 14:00-16:00 óra, hely: Szabó József terem

Részletesebben

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps).

átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Adatátviteli sebesség: Digitális hálózatokat az átviteli sebességükkel az idıegység alatt átvitt bitek számával jellemezhetjük. Ezt bit/s-ban mérjük (bps) vagy ennek többszöröseiben (kbps, Mbps). Sávszélesség:

Részletesebben

I 2 C, RS-232 és USB. Informatikai eszközök fizikai alapjai. Oláh Tamás István 2015.04.08

I 2 C, RS-232 és USB. Informatikai eszközök fizikai alapjai. Oláh Tamás István 2015.04.08 I 2 C, RS-232 és USB Informatikai eszközök fizikai alapjai Oláh Tamás István 2015.04.08 Az I 2 C Busz Phillips által kifejlesztett kétvezetékes szinkron adatátviteli eszköz integrált áramkörök összekapcsolására

Részletesebben

Informatika 10. évf.

Informatika 10. évf. Informatika 10. évf. Internet és kommunikáció I. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Internet Az Internet egymással összeköttetésben álló, sokszor nem kompatibilis hálózatok összessége. 2 1 WWW World

Részletesebben

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek

Hálózatok Rétegei. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. TCP/IP-Rétegmodell. Az Internet rétegei - TCP/IP-rétegek Hálózatok Rétegei Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök WEB FTP Email Telnet Telefon 2008 2. Rétegmodell, Hálózat tipusok Közbenenső réteg(ek) Tw. Pair Koax. Optikai WiFi Satellit 1 2 Az Internet

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak)

Hálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Hálózatok Alapismeretek A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Telekommunikáció: Adó és vevő között információ átvitele adott távolságon Az adatot elektromágneses energia képviseli

Részletesebben

Hálózati réteg, Internet

Hálózati réteg, Internet álózati réteg, Internet álózati réteg, Internet Készítette: (BM) Tartalom z összekapcsolt LN-ok felépítése. z Ethernet LN-okban használt eszközök hogyan viszonyulnak az OSI rétegekhez? Mik a kapcsolt hálózatok

Részletesebben

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök

Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2008 13. Adatkapcsolati réteg, MAC alréteg Ethernet, WiFi 1 MAC alréteg Statikus Multiplexálás Dinamikus csatorna foglalás Kollízió alapú protokollok Verseny-mentes

Részletesebben

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek

int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek Hálózatok (2. rész) Sorozatunk e részében szó lesz az entitásokról, a csatolófelületekrõl, a protokollokról, a hivatkozási modellekrõl és sok minden másról. int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a eknek

Részletesebben

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt.

Tűzfal megoldások. ComNETWORX nap, 2001. I. 30. ComNETWORX Rt. Tűzfal megoldások ComNETORX nap, 2001. I. 30. ComNETORX Rt. N Magamról Hochenburger Róbert MCNI / MCNE MCNI = Master CNI MCNE = Master CNE CNI = Certified Novell Instructor CNE = Certified Novell Engineer

Részletesebben

Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel

Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel Forgalmi grafikák és statisztika MRTG-vel Az internetes sávszélesség terheltségét ábrázoló grafikonok és statisztikák egy routerben általában opciós lehetőségek vagy még opcióként sem elérhetőek. Mégis

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz

Frekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: -

Tájékoztató. Használható segédeszköz: - A 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 51 481 02 Szoftverüzemeltető-alkalmazásgazda Tájékoztató A vizsgázó az első lapra

Részletesebben

Térfigyelő rendszerek hálózati kiépítései. Vezetékes, és vezeték nélküli rendszerek. www.erando.hu

Térfigyelő rendszerek hálózati kiépítései. Vezetékes, és vezeték nélküli rendszerek. www.erando.hu Térfigyelő rendszerek hálózati kiépítései. Vezetékes, és vezeték nélküli rendszerek www.erando.hu Bemutatkozás - ERANDO Kft. ERANDO Kft. 1995-ben alakult a társaság alapító tagjainak a biztonságtechnika

Részletesebben

Andrew S.Tanenbaum. Számítógéphálózatok. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Panem

Andrew S.Tanenbaum. Számítógéphálózatok. Második, bővített, átdolgozott kiadás. Panem Andrew S.Tanenbaum Számítógéphálózatok Második, bővített, átdolgozott kiadás Panem A mű eredeti címe: Computer Networks. Fourth Edition. Copyright 2003, 1996 Pearson Education, Inc. Publishing as Prentice

Részletesebben

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet

Tartalom. Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP. Fogalma és feladatai. Adatkapcsolati réteg. Ethernet Tartalom Az adatkapcsolati réteg, Ethernet, ARP Adatkapcsolati réteg Ethernet Beágyazás a 2. rétegben ARP Az ARP protokoll Az ARP protokoll által beírt adatok Az ARP parancs Az ARP folyamat alhálózaton

Részletesebben

4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA

4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA 4.1.1. I 2 C, SPI, I 2 S, USB, PWM, UART, IrDA A címben található jelölések a mikrovezérlők kimentén megjelenő tipikus perifériák, típus jelzései. Mindegyikkel röviden foglalkozni fogunk a folytatásban.

Részletesebben

A felkészülés ideje alatt segédeszköz nem használható!

A felkészülés ideje alatt segédeszköz nem használható! A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10826-12 számú Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés modul, továbbá a

Részletesebben

Hálózati Technológiák és Alkalmazások

Hálózati Technológiák és Alkalmazások Hálózati Technológiák és Alkalmazások Vida Rolland BME TMIT 2016. február 23. Bemutatkozás Vida Rolland egyetemi docens, tárgyfelelős IE 325, vida@tmit.bme.hu 2 Fóliák a neten Tárgy honlapja: http://www.tmit.bme.hu/vitma341

Részletesebben

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő

54 481 02 0010 54 01 Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő. Informatikai alkalmazásfejlesztő A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez

4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez 4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók

Részletesebben

Útmutató a hálózati és internetes kommunikációhoz

Útmutató a hálózati és internetes kommunikációhoz Útmutató a hálózati és internetes kommunikációhoz Üzleti célú asztali számítógépek Copyright 2006 Hewlett-Packard Development Company, L.P. Az itt közölt információ értesítés nélkül változhat. A Microsoft

Részletesebben

LAN Technológiák. Osztott médium hálózatok. LAN-ok

LAN Technológiák. Osztott médium hálózatok. LAN-ok LAN Technológiák Osztott médium hálózatok LAN-ok 1 Fejlett pollozási megoldások pollozási időtöbblet csökkentése ütközési veszteség csökkentése szabványos megoldások IEEE 802.3 Ethernet IEEE 802.4 Token

Részletesebben

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer)

OSI-ISO modell. Az OSI rétegek feladatai: Adatkapcsolati réteg (data link layer) Hálózati réteg (network layer) OSI-ISO modell Több világcég megalkotta a saját elképzelései alapján a saját hálózati architektúráját, de az eltérések miatt egységesíteni kellett, amit csak nemzetközi szinten lehetett megoldani. Ez a

Részletesebben

EverLinkBusSetup. Beléptető, munkaidő nyilvántartó és parkoló rendszer konfiguráló program felhasználói leírása rendszergazdák részére

EverLinkBusSetup. Beléptető, munkaidő nyilvántartó és parkoló rendszer konfiguráló program felhasználói leírása rendszergazdák részére EverLinkBusSetup Beléptető, munkaidő nyilvántartó és parkoló rendszer konfiguráló program felhasználói leírása rendszergazdák részére Kiemelt magyarországi disztribútor: LDSZ Vagyonvédelmi Kft. Fontos

Részletesebben

1. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége?

1. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége? 1. Egy analóg vagy digitális multiméter segítségével hogyan dönthető el egy UTP kábel két végén lévő csatlakozók bekötésének helyessége? Ellenőrizzük a vezetékeket folytonosságra (szakadásra) és zárlatra.

Részletesebben

Számítógépes hálózatok GY 1516-1

Számítógépes hálózatok GY 1516-1 Számítógépes GY 1516-1 1-2.gyakorlat Követelmények Réteg modellek, alapfogalmak, alapvető eszközök Laki Sándor ELTE IK Információs Rendszerek Tanszék lakis@inf.elte.hu http://lakis.web.elte.hu 1 Elérhetőségek

Részletesebben

Xenta Adatátviteli termékek

Xenta Adatátviteli termékek Xenta i termékek 51 TAC Xenta 913 LonWorks gateway A TAC Xenta 913 költséghatékony megoldást kínál számos különbözô termék TAC hálózatba való integrálására. A TAC Xenta 913 támogatja a leggyakrabban használt

Részletesebben

6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja.

6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. 6.óra Hálózatok Hálózat - Egyedi számítógépek fizikai összekötésével kapott rendszer. A hálózat működését egy speciális operációs rendszer irányítja. Csoportosítás kiterjedés szerint PAN (Personal Area

Részletesebben

Terepi buszrendszerek összehasonlítása jegyzet az Épületinformatika cím tárgyhoz

Terepi buszrendszerek összehasonlítása jegyzet az Épületinformatika cím tárgyhoz Novák Balázs Terepi buszrendszerek összehasonlítása jegyzet az Épületinformatika cím tárgyhoz 1. Osztott intelligenciájú vezérlrendszerek, terepi buszrendszerek A vezérl-hálózat olyan készülékek csoportja,

Részletesebben

Bluetooth mérési útmutató 1. mérés

Bluetooth mérési útmutató 1. mérés Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium BME-HIT Bluetooth mérési útmutató 1. mérés Mérés helye: Híradástechnikai Tanszék Mobil Távközlési és Informatikai Laboratórium I.B.113 Összeállította: Schulcz

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Virtuális magánhálózat Egy lokális hálózathoz külső távoli kliensek csatlakoznak biztonságosan Két telephelyen lévő lokális hálózatot nyílt hálózaton kötünk össze biztonságosan

Részletesebben

Informatikai füzetek

Informatikai füzetek Tartalomjegyzék Bevezetés................ xiii I. ALAPISMERETEK........... 1 Információ, adat, jel............. 1 Információ..................... 1 Adat......................... 1 Jel...........................

Részletesebben

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda

55 481 01 0000 00 00 Általános rendszergazda Általános rendszergazda Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE

INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE SP 7403 és SP 7405 INVERSE E1 MULTIPLEXER LAN BRIDGE 1/11 Tartalomjegyzék Általános ismertetés...3 Funkció...3 WAN interfész...3 LAN interfész...3 Felügyelet...3 Tápfeszültség...3

Részletesebben

A számítógép-hálózatok használata

A számítógép-hálózatok használata A számítógép-hálózatok használata Erőforrás-megosztás: minden program, eszköz és adat mindenki számára elérhető legyen a hálózaton, tekintet nélkül az erőforrás és a felhasználó fizikai helyére. Virtuális

Részletesebben

ADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK

ADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK ADATKAPCSOLATI PROTOKOLLOK Hálózati alapismeretek OSI 1 Adatkapcsolati réteg működése Az adatkapcsolati protokollok feladata egy összeállított keret átvitele két csomópont között. Az adatokat a hálózati

Részletesebben

2. fejezet Hálózati szoftver

2. fejezet Hálózati szoftver 2. fejezet Hálózati szoftver Hálózati szoftver és hardver viszonya Az első gépek összekötésekor (azaz a hálózat első megjelenésekor) a legfontosabb lépésnek az számított, hogy elkészüljön az a hardver,

Részletesebben

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia

Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia M ODIC ON Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia HMI Internet Ethernet TCP/IP Vállalati szerver Adat Vállalati Intranet Tűzfal I/O Ethernet TCP/IP Munka állomás Switch / Router Üzemi Intranet

Részletesebben

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg

10. fejezet Az adatkapcsolati réteg 10. fejezet Az adatkapcsolati réteg Az adatkapcsolati réteg (Data Link Layer) Előzetesen összefoglalva, az adatkapcsolati réteg feladata abban áll, hogy biztosítsa azt, hogy az adó oldali adatok a vevő

Részletesebben

Hálózati alapismeretek

Hálózati alapismeretek Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet

Részletesebben

KÖZB ESZERZÉSEK TANÁCSA. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

KÖZB ESZERZÉSEK TANÁCSA. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi Ikt.sz.:D.617/16/2011. KÖZB ESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

Router konfigurációs útmutató

Router konfigurációs útmutató Router konfigurációs útmutató Az alábbi leírás router internetes hálózatra kapcsolását, beállítását és az internet kapcsolat megosztását mutatja be egy TP-Link TL-WR740 eszközön keresztül. Bár egyes gyártók

Részletesebben

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1

Kiterjedt hálózatok. 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása 1 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk. Az Internet kialakulása Milyen előnyei vannak a hálózatoknak. Csoportosítsd a hálózatokat kiterjedésük szerint! Milyen vezetékeket használnak a hálózatok kialakításánál?

Részletesebben

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN

Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Számítógépes hálózatok: LAN, MAN, WAN Különös tekintettel a LAN típusú hálózatokra 1 Definíció Számítógépes hálózatról beszélhetünk már akkor is, ha legalább két számítógép valamilyen adatátviteli csatornán

Részletesebben

HATÁROZATTERVEZET. megállapítottam,

HATÁROZATTERVEZET. megállapítottam, Ügyiratszám: HF-1586-5/2011. Tárgy: piacmeghatározás, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása (7/2003 piac) HATÁROZATTERVEZET A Bérelt vonalak minimális

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. h.c. Dr. Szepes András. Informatika 2. INF2 modul. Hálózati ismeretek

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. h.c. Dr. Szepes András. Informatika 2. INF2 modul. Hálózati ismeretek Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. h.c. Dr. Szepes András Informatika 2. INF2 modul Hálózati ismeretek SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXX-

Részletesebben

SEAGUARD. Integrált Biztonság-felügyeleti Rendszer

SEAGUARD. Integrált Biztonság-felügyeleti Rendszer Integrált Biztonság-felügyeleti Rendszer Totális Biztonságtechnika Beléptetõ Rendszer Digitális CCTV Tûzjelzõ Behatolás-védelem Integrált Biztonság-felügyeleti Rendszer Épületek, Épületcsoportok, Országos

Részletesebben

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE

URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE (1) URL-LEL ADOTT OBJEKTUM LETÖLTÉSE Programozás III HÁLÓZATKEZELÉS A hálózatkezeléshez használatos java csomag: java. net Hol találkoztunk már vele? Pl.: URL cim = this.getclass().getresource("/zene/valami_zene.wav"); De pl. adott URL-ről

Részletesebben

Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok

Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok System i Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok 6. változat 1. kiadás System i Hálózatkezelés: Távoli elérés szolgáltatások - PPP kapcsolatok 6. változat 1. kiadás Megjegyzés Mielőtt

Részletesebben

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés

5. Hálózati címzés. CCNA Discovery 1 5. fejezet Hálózati címzés 5. Hálózati címzés Tartalom 5.1 IP-címek és alhálózati maszkok 5.2 IP-címek típusai 5.3 IP-címek beszerzése 5.4 IP-címek karbantartása IP-címek és alhálózati maszkok 5.1 IP-címek Az IP-cím egy logikai

Részletesebben

MAC címek (fizikai címek)

MAC címek (fizikai címek) MAC címek (fizikai címek) Hálózati eszközök egyedi azonosítója, amit az adatkapcsolati réteg MAC alrétege használ Gyárilag adott, általában ROM-ban vagy firmware-ben tárolt érték (gyakorlatilag felülbírálható)

Részletesebben

4. Hivatkozási modellek

4. Hivatkozási modellek 4. Hivatkozási modellek Az előző fejezetben megismerkedtünk a rétegekbe szervezett számítógépes hálózatokkal, s itt az ideje, hogy megemlítsünk néhány példát is. A következő részben két fontos hálózati

Részletesebben

Régi-új veszélyforrás: a soros port Biró László Miklós

Régi-új veszélyforrás: a soros port Biró László Miklós Régi-új veszélyforrás: a soros port Biró László Miklós laszlo.biro@axelero.hu Gép gép, gép - terminál kommunikáció Egyedi kis sebességű megoldások Szabványos kis sebességû megoldások Szinkron átvitel Aszinkron

Részletesebben

Hálózati architektúrák és protokollok

Hálózati architektúrák és protokollok Hálózati architektúrák és protokollok Fizikai réteg Topológiák - Átviteli közegek és tulajdonságaik - Jelkódolások http://creativecommons.org/licenses/by-nc/2.5/hu/ Készítette: Perjési András (andris@aries.ektf.hu)

Részletesebben

BWA Broadband Wireless Access - szélessávú vezetéknélküli hozzáférés

BWA Broadband Wireless Access - szélessávú vezetéknélküli hozzáférés BWA Broadband Wireless Access - szélessávú vezetéknélküli hozzáférés WLAN Wireless LAN WPAN Wireless PAN WMAN Wireless MAN 1 Vezeték nélküli hálózatok osztályozása kiterjedésük szerint 2 PAN, LAN, MAN,

Részletesebben

(Ethernet) Készítette: Schubert Tamás. LAN kapcsolás /1

(Ethernet) Készítette: Schubert Tamás. LAN kapcsolás /1 LAN kapcsolás (Ethernet) Készítette: (BMF) LAN kapcsolás /1 LAN kapcsolás Tartalom Fogalmak Kapcsoló szimbólumok Ethernet kapcsolók Mikro-szegmensek, virtuális összeköttetések Szimmetrikus, aszimmetrikus

Részletesebben

Procontrol RSC-24B. Kezelői, telepítői kézikönyv. RS232 / RS485 adatkonverter. Verzió: 1.4 2007.04.12

Procontrol RSC-24B. Kezelői, telepítői kézikönyv. RS232 / RS485 adatkonverter. Verzió: 1.4 2007.04.12 Procontrol RSC-24B RS232 / RS485 adatkonverter Kezelői, telepítői kézikönyv Verzió: 1.4 2007.04.12 2007 Procontrol Electronics Ltd. Minden jog fenntartva. A Worktime, a Workstar, a WtKomm a Procontrol

Részletesebben

INFORMATIKA E42-101 I. előadás Facskó Ferenc egyetemi adjunktus Adat Információ Adat: a világ állapotát leíró jel Információ: adat értelmezési környezetben (dimenzió, viszonyítás) Tudás: felhalmozott,

Részletesebben

Rohonczy János: Hálózatok

Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János: Hálózatok Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 1 Topológia fa csillag gyűrű busz busz / gerinc Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 2 Kiterjedés LAN MAN WAN Rohonczy János (ELTE) 2005 v.1.0 3 Fizikai

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Internet Szolgáltatáshoz Hungaro DigiTel Távközlési Korlátolt Felelősségű Társaság Utolsó módosítás: 2014. szeptember 25. Hatályba lép: 2014. november 1. 1 Tartalomjegyzék 1. Általános adatok, elérhetőség...

Részletesebben

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16.

Máté: Számítógép architektúrák 2010.12.16. Máté: Számítógép architektúrák 200.2.6. Telekommunikációs berendezések Modemek Adatátvitel analóg telefon vonalon (2. 37. ábra). Vivőhullám: 000 2000 Hz es sinus hullám. Modulációk Jel Feszültség Amplitudó

Részletesebben

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet

Fábián Zoltán Hálózatok elmélet Fábián Zoltán Hálózatok elmélet A feladata Online kapcsolattartás a között Tulajdonságai Írásos azonalli üzenetváltás tárolva vagy tárolás nélkül Üzenet hagyása Hangüzenet küldése, fogadása Konferencia

Részletesebben

DIGITÁLIS ELOSZTÓ (SPEEDPORT ENTRY 2i) FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ

DIGITÁLIS ELOSZTÓ (SPEEDPORT ENTRY 2i) FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ DIGITÁLIS ELOSZTÓ (SPEEDPORT ENTRY 2i) FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ TARTALOM 1. BIZTONSÁGI ÓVINTÉZKEDÉSEK 4 2. BEVEZETÉS 5 3. CSATLAKOZÓK ÉS ÜZEMBE HELYEZÉS 6 3.1 Előkészítés 6 3.2 A digitális elosztó előlapjának

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 8. gyakorlat Vezeték nélküli helyi hálózatok Somogyi Viktor S z e g e d i T

Részletesebben

Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusokon) Felhasználói útmutató

Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusokon) Felhasználói útmutató Vezeték nélküli eszközök (csak egyes típusokon) Felhasználói útmutató Copyright 2008 Hewlett-Packard Development Company, L.P. A Windows elnevezés a Microsoft Corporationnek az Amerikai Egyesült Államokban

Részletesebben

J-N-SZ Megyei Hámori András SZKI és SZI 1168 - szóbeli

J-N-SZ Megyei Hámori András SZKI és SZI 1168 - szóbeli Tétel_08: Az Ön feladata munkahelyén az újonnan vásárolt munkaállomások csatlakoztatása a cég számítógépes hálózatára, valamint az esetleges kábelezési hibák elhárítása. Törekedjen a témával kapcsolatos

Részletesebben

Biztonságtechnikai Szimpózium Budapest

Biztonságtechnikai Szimpózium Budapest Biztonságtechnikai Szimpózium Budapest IdentiVision 1-2-3-5 MegaPixel IP kamerák és velük a térfigyelő rendszerek kiépítése LDSZ Kft. 2015. Január 29. IdentiVision rendszer digaram Mekkora a legnagyobb

Részletesebben

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek

1.2.2. Az eszközök közti összeköttetés, azaz csatolás szerint 1.2.2.1. Szorosan csatolt rendszerek 1.1. Hálózatok átalában A számítógép hálózat számítógépek összekapcsolt rendszre, amit valamilyen (speciális) cél érdekében hoztak létre. Ezn célok lehetnek: Erőforrások megosztása Feldolgozás biztonsága

Részletesebben

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre

4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre 4. Az alkalmazások hatása a hálózat tervezésre Tartalom 4.1 A hálózati alkalmazások azonosítása 4.2 A gyakori hálózati alkalmazások magyarázata 4.3 A minőségbiztosítás (Quality ot Service, (QoS)) bevezetése

Részletesebben

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu

Hálózatok I. Várady Géza. Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Hálózatok I. Várady Géza Műszaki Informatika Tanszék Iroda: K203 Email: varady.geza@mik.pte.hu Vezeték nélküli előfizetői hurok LMDS Milliméteres hullámok miatt tiszta rálátás kell Falevelek felfogják

Részletesebben

Department of Software Engineering

Department of Software Engineering Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 2. gyakorlat Wireshark Bordé Sándor S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t

Részletesebben

TELLMon vevőegység FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. V1.4.96 és újabb verziókhoz Rev. 1.7 2014.03.20

TELLMon vevőegység FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ. V1.4.96 és újabb verziókhoz Rev. 1.7 2014.03.20 vevőegység FELHASZNÁLÓI ÚTMUTATÓ V1.4.96 és újabb verziókhoz Rev. 1.7 2014.03.20 Tartalomjegyzék 1 TELLMon legfontosabb technikai jellemzők:... 3 2 Bevezető... 3 3 Rendszer áttekintés... 5 4 A TELLMon

Részletesebben

Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig. Eredménykommunikációs kiadvány

Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig. Eredménykommunikációs kiadvány Jövő Internet - kutatások az elmélettől az alkalmazásig Eredménykommunikációs kiadvány Jövő Internet kutatások az elmélettől az alkalmazásig Szerkesztő: Dr. Adamkó Attila, Dr. Almási Béla, Dr. Aszalós

Részletesebben

Trajexia hajtásszabályozó

Trajexia hajtásszabályozó TJ1- Trajexia hajtásszabályozó Hajtásszabályozás Önálló fejlett hajtásszabályozó MechatroLink-II hajtási buszkapcsolattal 16 tengelyes fejlett hajtáskoordináció robusztus, gyors MECHATROLINK-II hajtáskapcsolattal

Részletesebben

J-N-SZ MEGYEI HÁMORI ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

J-N-SZ MEGYEI HÁMORI ANDRÁS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA Tétel sorszám: 05. Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 481 03 0000 00 00 Informatikai rendszergazda Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1163-06 Hálózat-építés, hálózati

Részletesebben

NOD32 Antivirus 3.0. Felhasználói útmutató. Beépített összetevők: ESET NOD32 Antivirus ESET NOD32 Antispyware. we protect your digital worlds

NOD32 Antivirus 3.0. Felhasználói útmutató. Beépített összetevők: ESET NOD32 Antivirus ESET NOD32 Antispyware. we protect your digital worlds NOD32 Antivirus 3.0 Beépített összetevők: ESET NOD32 Antivirus ESET NOD32 Antispyware Felhasználói útmutató we protect your digital worlds tartalomjegyzék 1. ESET NOD32 Antivirus 3.0...4 1.1 Újdonságok...

Részletesebben

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED

2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Tavasz 2016 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering Számítógép-hálózatok 10. gyakorlat IP-címzés Somogyi Viktor, Jánki Zoltán Richárd S z e g e d i

Részletesebben

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet

Számítógép rendszerek. 1. óra. Számítógépes hálózatok, internet Számítógép rendszerek 1. óra Számítógépes hálózatok, internet Kis visszatekintés a Magyar nyelv és irodalom érettségire: a kommunikáció tényezői [...] A közlésfolyamat teljessége folyamatos vagy esetenként

Részletesebben

Internet-hőmérő alapkészlet

Internet-hőmérő alapkészlet IPThermo127 KIT Internet-hőmérő alapkészlet Ethernetre / internetre csatolható digitális hőmérő monitorozó programmal Az IPThermo Simple család tagja. A jól ismert IPThermo126 kit továbbfejlesztett utódja,

Részletesebben

Számítógép Architektúrák

Számítógép Architektúrák Számítógép Architektúrák Perifériakezelés a PCI-ban és a PCI Express-ben 2015. március 9. Budapest Horváth Gábor docens BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék ghorvath@hit.bme.hu Tartalom A

Részletesebben

applikációs protokollok

applikációs protokollok Applikációs protokollok Hálózati szolgáltatások 2. applikációs protokollok: HTTP, HTTPS, FTP, SFTP, POP3, IMAP, SMTP Informatikus (rendszerinformatikus) Az OSI modell viszony-, megjelenítési és alkalmazási

Részletesebben

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II.

Bevezető. Az informatikai biztonság alapjai II. Bevezető Az informatikai biztonság alapjai II. Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.uni-obuda.hu http://nik.uni-obuda.hu/poserne/iba Miről is lesz szó a félév során? Vírusvédelem Biztonságos levelezés

Részletesebben