Ünnepi kiadványunkban egy rendhagyó

Átírás

1 Köszöntô Mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettôl csak az ének szelleme véd meg. Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni. (Kodály) Ünnepi kiadványunkban egy rendhagyó zenei nevelési formáról számolunk be, mely 30 éve újból átszövi iskolánk mindennapjait. E kiadvány lapjain csak az elmúlt éveket mutatják be a részt vevôk, de a történet három évtizede a 20 és a 25 éves jubileumi füzetekkel egységet alkotva megjelenítik e zenei nevelés hagyományait a Tóth Aladár Zeneiskolában. Az egykori Fodorban, iskolánk alapítása óta mûködik az ének tanítás. E studium kiegészítéseként már az elsô évektôl retorikával és színpadi technikával is foglalkoznak. Miközben a magánének tanítás töretlenül végig vonul iskolánk 110 éves történetén, az Operastúdió mûködése hozza vissza e nagyszerûen kitalált programot 1984-tôl. Egy vezetô mûvésztanár, közel száz elôadás, többszáz énekes közösségének együttese a Tóth Aladár Operastúdió. Szellemi közösség és mûhely, mely 30 éve üzeni, hogy a közös éneklésnél nincs nagyobb élmény. Olyan erôt meríthetünk e pillanatokból, melyek egy életre kiolthatatlan vágyat ültetnek el bennünk a közös zenei cselekvésre. Pallagi Judit e mûhely újra álmodója és e három évtizedet átölelô, mûködô közösség vezetôje. Mûvésztanár, aki mindig megtalálja a módját, hogy a legfiatalabb és a legidôsebb növendék is egy közösséget alkothasson, együttes zenei elôadásuk egyszerre jelentsen örömet elôadónak és hallgatónak. Sokan, sokféleképpen segítik munkájukat. Zongorakísérôk, rendezôk, drámatanárok, az elôadások támogatói: fenntartók, szponzorok. Köszönjük mindenkinek a felejthetetlen élmények létrehozásában nyújtott segítséget. Várjuk az új bemutatókat, a fiatal generációkat, a lélek legtermészetesebb megnyilvánulásait, az ének tiszta hangját. Ünnepeljük együtt a Tóth Aladár Operastúdió 30 éves jubileumát, hogy közben a zene átszôje hétköznapjainkat, megerôsítve Kodály gondolatát. Budapest, február 13. Magyar Margit 1

2 Honnan-hová? Hogyan kezdôdött? Gyerekként ott voltam Édesapám hegedûs növendékeivel a bakonyi kirándulásokon, hallgattam a betlehemes játékokat fiatal hegedûs növendékek szájából. A fôiskola után Hoór- Tempis Erzsébet növendékeként énekelhettem a Varázsfuvola jól ismert elsô felvonásbeli kvintettjében (Stúdiósaink generációi ezen tanulták a Mozart stílust, kiérdemelve Fischer Annie elismerô szavait). Szintén szeretett tanárnôm biztatott, hogy tanítsak be operaegyütteseket, miközben sokat mesélt az ô debreceni Stúdiójáról, ahol legendás énekesek nevelôdtek. Az induláshoz persze kellett még az a visszatekintve kivételes szerencse, hogy tanári pályám elején nyolc olyan tehetséges növendékem akadjon (mindegyikük pályára került), akikkel a Varázsfuvola kvintettjén kívül belekezdtünk Cimarosa Titkos házasságának tanulásába, nem is sejtve, hogy majd az egész mûvet elôadjuk. Akkor még nem is neveztük Stúdiónak kis társulatunkat. Késôbb profi rendezô, állandó korrepetitor tette komolyabbá a szakmai munkát. Amikor a VI. kerületi zeneiskola felvette Tóth Aladár nevét, akkor lettünk mi is TÓTH ALADÁR OPERASTÚDIÓ. Nyolc énekessel indultunk, ma 12 szoprán, 5 alt, 8 tenor, 6 basszus fogható hadra a szóló szerepekre, de még körülbelül 25 énekest tudunk mozgósítani kórus-éneklésre vagy egy-egy feladatra. Minden évben egy operabemutató (Mozart elônyben), de számos egyházzenei koncert (Pergolesi: Stabat Mater, Gárdonyi: Tékozló fiú, Farkas: Kôröshegyi betlehemes, Schütz: Karácsonyi történet) is jellemzi a repertoárunkat. A XX. sz-i zene (Britten, Sosztakovics, Berio, Stravinsky, Wolf-Ferrari) azon belül is a magyar szerzôk (Madarász: Pázmán lovag, Szônyi Erzsébet: Firenzei tragédia) jelentik azokat a fô területeket, amelyekkel kibôvítjük a stúdiós tagok zenei képzését. Ugyancsak tanulmányi célból az utóbbi években rendszeresen voltak könnyûzenei mûsoraink (operett, musical, kabarédalok, táncdalok). A Zeneiskola otthonát jelentô VI. kerületbôl lassan kiléptünk, de soha nem hagytuk el. Fellépéseinkkel Budapesten a Zeneakadémiától a MÜPA-n át múzeumokban, kávéházakban, mûvelôdési házakban, színházakban 24 helyszínt jártunk be. 2

3 Vidéken és külföldön is szerepeltünk. Tagjaink szólisták lettek budapesti és külföldi operaházakban, kórusénekesek hivatásos kórusokban. A zenei élet számos egyéb területén is mûködnek (rádió, zenei tanintézmények, zenekarok, stb.). A felnôtt stúdiós generáció nemcsak énekesként neveli a fiatalabbakat a közös produkciókban, de tartanak számukra kurzust, zsûriznek, vezényelnek, ösztöndíjat alapítanak és minden lehetséges becsületes módon támogatják ôket. Nagy becsben tartjuk a kisebb szolgálatokat is. Van saját sminkesünk, fodrászunk, varrónônk, fotósunk is akad, ôk amúgy Grófnét, Marcellinát stb. énekelnek. A háttérben a Zeneiskola mindenkori igazgatóinak (Fehér Lászlóné, Kovács Kálmánné, Wambach Ferencné, Magyar Margit) töretlen támogatása áll. Természetesen az önkormányzat és a civil szervezetek segítségével. A szakmai háttér pedig a stúdiótól elválaszthatatlan, az utánpótlást termelô énektanszakot nevelô tanári gárda. A szintén stúdiós tag Lilik Judit kolléganôm, az énektanszak töretlen színvonalát évtizedekig biztosító Feketéné Kurcsinka Erzsébet mûvészi zongorakísérete. S mindenek fölött a Stúdió 30 évébôl 20 évet velünk töltô Kertész Rita korrepetitor, a Stúdió megtartó oszlopa. Mi az, ami nem változott? A korszerû gyorsaság helyett a hosszú távú gondolkodás, az ambíció helyett az önmagáért való munka öröme, az igényesség. A személyiség és a személyesség értékelése. A mindenkinek kijáró türelem. A szerzôk és mûveik iránti csodálat. Nem hagyhatom említés nélkül törzsközönségünket, akik célt és értelmet adtak egész mûködésünknek. Életem egyik legnagyobb ajándékának tartom a Stúdió 30 évét, az épületet, amelyet együtt építettünk, és közös otthonunkká lett. Pallagi Judit mûvészeti vezetô 3

4 O. S. 30 Idézhetném nagymamám kedvenc mondását A 30 az már gombócból is sok! Jómagam e 30 évbôl ugyan csak 19-nek vagyok bûnrészese, de már ennek a csaknem két évtizednek is sajátos életíve van. Hogy is kezdôdött? Amikor 1996-ban csatlakoztam az Operastúdióhoz, az már javában dübörgött. Elsô 10 évében körvonalazódott a mûködési elképzelés, elindult a kereslet-kínálat feltérképezése, s az alakulófélben lévô társasághoz lazán csatlakozhattak a szimpatizánsok. Az évek során mondhatni átesett a kötelezô gyerekbetegségeken, túl volt már néhány rendezôn és egypár korrepetitoron, és kiépült egy ütôképes társulat, mely izmosodni látszott. Az ekkor kialakult mûvészeti vezetô rendezô korrepetitor énekesek négyszög együttállása szerencsésnek ígérkezett, és a Stúdió új lendületet kapva belépett második évtizedébe. Ez az éra hozta meg a mindig kiemelten fontos mûhelymunka elmélyülését és a színpadi játék kiteljesedését. Ekkoriban vágtunk bele a nagy operák színrevitelébe, letéve ezzel késôbbi repertoárunk alapjait. Megfogalmazódott az együttmûködés fontossága, rendszeressé váltak a kamarakoncertek, és elindultak kacskaringós útjukon a nyári énekes táborok is. Egyre szélesebb körben mind színesebb mûsorok születtek, saját közönségünk szépen gyarapodott. A Stúdió ekkori tagjai egy jól körvonalazható szellemi mûhely társulatát képezték, konkrét feladatokkal és jól pergô munkatempóval. Ugyancsak e csapatból választódott ki a legtöbb késôbbi profi énekes is. A harmadik évtized mottója talán az örök változás, a perpetuum mobile lehet. Új generáció kezdett cseperedni, mely friss hajtásaival eleinte üde színfoltként jelentkezett, idôvel azonban alaposan átrajzolta a Stúdió arculatát. Megjelentek az alternatívabb vonalak, a gyerekoperák, a kortárs zene láthatatlan falainkat igencsak kijjebb kellett tolnunk. El kellett mozdítanunk a láthatóakat is, hiszen költözésre került sor, így új helyszínen zárjuk le 30. mûködési évünket. És hogy mitôl ilyen dinamikus a Stúdió domborzata? Hogyan élhetett túl ennyi személyi, rendezôi, helyszíni változást? A választ keresve megkerülhetetlenül eljutunk a felismeréshez, 4

5 hogy az Operastúdió tôkesúlya éppen a nem-rögzültségben rejlik, abban a bármivé formálható, mégis fajsúlyos alkotói ideában, melyet Pallagi Judit 30 évvel ezelôtt a frissen alapított társaság szegletkövévé tett meg. Ez lett a mi falak nélküli színházunk valódi aranytôkéje; egyfajta szellemi bélyeg, melynek lenyomatát minden valaha volt Stúdiós magán viseli. Kívánom, hogy e szellemi örökség kibontakoztatása legyen a következô korszak mottója, most azonban köszöntsük szívbôl az ünnepeltet: MÉG SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, OPERASTÚDIÓ! Kertész Rita korrepetítor 5

6 Elôadásaink 2009-tôl április 24. Jubileumi hangverseny Orosz Kulturális Központ augusztus 23. Te Deum laudamus egyházzenei hangverseny Verôce, Faluház szeptember 26. (1. kép) Ünnepi találkozó a Tóth Aladár Operastúdió 25 éves jubileuma alkalmából Fészek Klub december 12. Kodály emlékünnep Verôce március 27. Romantikus est Nádor terem augusztus 15. Táborzáró hangverseny, Gluck: Május királynôje Verôce, Faluház szeptember Gluck: Május királynôje E10 Mûvelôdési Központ 2010.november 5 6. Wolf-Ferrari: A négy házsártos E10 Mûvelôdési Központ december 19. (2. kép) Adventi Zenés Áhítat: Farkas Ferenc: Kôröshegyi Betlehemes Verôce január 16. (3. kép) A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestje Angyalföldi József Attila Môvelôdési Központ január 22. (4. kép) Gluck: Május királynôje Cegléd, Református Gyülekezeti ház 2011.február 12. (5. kép) Sándor Judit emlékverseny Tóth Aladár Zeneiskola díszterme március 11. Gárdonyi emlékest Fodor terem április 30. A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestje Verôce, Faluház május 20. A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestje Orosz Kulturális Központ

7 2011.szeptember 11. (6. kép) Táborzáró hangverseny Orosz kulturális központ 2011.november 12. A Tóth Aladár Operastúdió olasz-francia operaestje E10 Mûvelôdési Központ 2011.december 18. Ádventi zenés áhítat Verôce, Katolikus templom december 29. Karácsonyi zenés áhítat Pásztó január 31. (7. kép) Orosz-est Orosz Kulturális Központ március 3. (8. kép) Nincs pénzem, s minden az enyém Cegléd, Erkel Ferenc Zeneiskola április 20. Nincs pénzem, s minden az enyém Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium 2012.december 1. Szônyi Erzsébet: Firenzei tragédia Tóth Aladár Zeneiskola díszterme 2012.december 6 7. (9. kép) Szônyi Erzsébet: Firenzei tragédia Orosz Kulturális Központ február 23. Népzene a XX. századi mesterek mûveiben Régi Zeneakadémia június 1. Mozart: Figaro házassága I II. felvonás október 12. Szalonspicc Terézvárosi búcsú / Pesti Mese december 21. Fel nagy örömre, karácsonyváró est Pesti Mese február 28. Sándor Judit nyomában március 1. Sándor Judit emlékhangverseny június 5 6. (10. kép) Mozart: Figaro házassága E10 Mûvelôdési Központ

8 Új tagjaink 2009-tôl Antal Júlia (szoprán) 1993-ban születtem, Budapesten. A zene már egész kicsi korom óta jelen van az életemben, mert a szüleim zenészek. Nyolc évesen zongorázni kezdtem, és több mint 10 évig tanulgattam is tôl énekeltem Pallagi Juditnál, és kicsit késôbb az Operastúdióba is bekerültem. Eleinte kórusszerepekkel, késôbb pedig jött a Figaro házasságából Marcellina. Mindig is nagyon élveztem az Operastúdióval való közös munkát, egy kellemes csapat, sok baráttal és nagyon hasznos színpadi gyakorlattal. Jelenleg az ELTE Anglisztika szakának hallgatója vagyok, az énektanulmányaimat pedig Hormai Józsefnél végzem. Balázs-Szabelski Enikô (szoprán) A zenével való kapcsolatom a Kiskôrösi Állami Zeneiskola zeneóvodai csoportjában kezdôdött el, s már akkor elhatároztam, hogy én nem játszani szeretnék valamilyen hangszeren, hanem énekelni. Addig is, míg arra vártam, hogy elkezdhessem a hangom felnôtt módon képezni, a fuvola nagy szerelmese lettem. Hangképzésre az érettségi évében kezdtem el járni Pallagi Judit tanárnôhöz. Az Operastúdió életébe elég korán bekapcsolódhattam, mint kórustag Mozart Varázsfuvolájában. Az elsô önálló szerepemet Ránki-Romhányi Muzsikus Péter Hangszerországban címû meseoperájában az egyik Piccolóként kaptam. Késôbb több Operastúdiós dalesten vettem részt aktív szereplôként, melyeken olyan mûvekbôl kerültek elô részletek, mint Mozart: Bastien és Bastienne Bastienne, Figaro házassága Susanna, Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló Serpina. Pallagi Judit tanárnônek köszönhetôen részt vehettem Hormai József, Norma Enns, Schöck Atala mesterkurzusain ben a lengyel szakos bölcsész diplomám megszerzése után Lengyelországba, Poznańba költöztem, ahol jelenleg a munkám mellett az Adam Mickiewicz Egyetem Kamarakórusában mûködöm Krzysztof Szydzisz vezénylete alatt. 8

9 Fábián Norbert Zsolt (basszbariton) Beleszülettem az Operastúdióba, a zongora alatt aludtam és hallgattam a zenét gyerekkoromban. Az elsô szerepemet az utolsó szécsényi zenetáborban kaptam Britten kis kéményseprôjeként. Kórusban énekeltem a Varázsfuvolában (2004) és a Rászedett kádiban (2006). Mellékszereplôként a Muzsikus Péter egyik feloldójele voltam. Eddigi legnagyobb szerepem Mozart Figaro házasságában játszott kertész Antonio volt (2014). Az Operastúdióban eltöltött évek alatt rengeteg barátot szereztem, új baráti családot kaptam. Mindig a színfalak mögötti munka vonzott, és hogy oda tartozzam, ez a vágyam a stúdióban beteljesült. Énekesi tanulmányaimat harmadik éve Hormai Józsefnél folytatom. Földesi Gergely (tenor) A zene mindig kiemelt szerepet játszott az életemben. Énekhangomra elôször a Ward Mária Általános Iskola népdalkórusának karnagya figyelt fel 1999-ben, ahol hamar az együttes szólistája lettem ben felvételiztem a Szabolcsi Bence Zeneiskola klasszikus gitár tanszakára, ahol Budai Lehel lett a fôtárgy tanárom. Neki köszönhetôen a zeneirodalom széles skáláját ismerhettem meg a szóló, kamara és zenekari mûvek terén a reneszánsztól, a pop, rock, jazzig. A zeneiskolával ben kerültem kapcsolatba, amikor a gitárzenekar tagja, késôbb koncertmestere lettem ben kezdtem magánének tanulmányaimat Pallagi Juditnál, illetve ekkor lettem az operastúdió tagja júniusában debütáltam Mozart: Figaro házassága címû operájában Don Curzio (a bíró) szerepében. Az évek során az ország számos pontján, illetve több külföldi helyszínen (Ausztria, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Szerbia, Románia) léptem fel különbözô formációkban, illetve szólistaként. Tanáraim kezei alatt számos jelentôs szóló- illetve kamaraverseny díjazottja voltam (~30 díj). Jelenleg villamosmérnöki tanulmányokat folytatok, melynek befejezését követôen zenei vonalon tervezem a továbbtanulást. 9

10 Homoki Réka Éva (szoprán) május 21-én születtem Budapesten. Az általános iskolában hat évig voltam az iskolai kórus tagja, akkor még alt szólamban. 16 évesen kerültem be az Operastúdiós közegbe. Abban az évben, 2009-ben kezdtem járni a Tóth Aladár Zeneiskola magánének tanszakán Lilik Judit tanárnôhöz. A kezdeti nehézségek után egyre jobban beleszerettem a zene mûvészetébe és magába a klasszikus éneklésbe. Az OS-ban töltött évek elején többnyire kórusban kaptam szerepeket, énekeltem a Pletyka-kar - ban, Farkas Ferenc Kôröshegyi Betlehemesében, Gluck: Május királynôje címû daljátékában. Elsô önálló szerepemben Máriát alakítottam (Szônyi Erzsébet: Firenzei tragédia), míg idén (2014- ben) az Elsô lány -t énekeltem Mozart Figaro házasságában. Az Operastúdióban remek embereket ismertem meg, sok új barátot és életre szóló tapasztalatot szereztem. Nemcsak a zenetanulás terén kaptam kiemelkedô okítást, hanem a mindennapi életben hasznosítható tudás birtokosa lettem. Köszönöm! Hutás Péter (tenor) Már az elsô találkozásom Pallagi Judit tanárnôvel meghatározó volt, meghallgatásom után bemutatta az Operastúdió növendékeinek játékát. A zene varázsa, a többiek ôszinte, vidám és érzelemteli elôadása rögtön megragadott. Az énektanulás és színházi játék terén azóta eltelt 15 év kitörölhetetlen az életembôl. Azon túl, hogy az éneklés mindig örömet ad, a Tóth Aladár Operastúdió számomra egy igazi közösség, ahová jó tartozni. A közös kirándulások, adventi és húsvéti szereplések, színházi darabjaink örök életûek. Nehezebb idôszakaimban az éneklés nyújtott erôt, hogy érzéseimrôl ôszintén tudjak beszélni, ne veszítsem el hitemet, személyiségemet. Volt olyan idôszak is, mikor úgy gondoltam, nekem a professzionális énekmûvészi pálya az út, sikerült is felvételt nyernem a Zeneakadémia ének szakára. Azonban az idô, és a bölcs belátás rávilágított arra, hogy számomra az éneklés akkor marad meg szabad és tiszta forrásnak, ha nem a megélhetésemmé válik, hanem amibôl mindig vidámságot és erôt meríthetek. Nagyon köszönöm ezt a 15 évet. 10

11 Kereszturi Gergely (bariton) Tizennyolc éves koromban kezdtem éneket tanulni a Tóth Aladár Zeneiskolában, Pallagi Juditnál. A kezdeti sikerek és a párhuzamos kevésbé fényes jogi tanulmányok egyre növelték érdeklôdésemet, így a harmadik év végén felvételiztem a Szent István Konzervatóriumba. Itt három éven keresztül Hormai József keze alatt fejlôdtem tovább, jelenleg pedig a zürichi Mûvészeti Fôiskola elsôs növendéke vagyok. Az Operastúdióban statiszta és kórusszerepek mellett többször szólóban is megnyilvánulhattam, majd elsô operai szerepem rögtön komoly feladat elé állított: a címszerepet énekelhettem Mozart Figaro házassága junior változatában. Az itt eltöltött évek alatt rengeteget tanultam és fejlôdtem, profi amatôrökkel, pályán lévô mûvészekkel, korrepetitorokkal találkozhattam, az ellesett mozdulatokból, gesztusokból, fogásokból pedig elsô benyomásom is kialakult magáról a színpadról és a színpadi játékról. Örülök, hogy részese lehettem a Stúdió elmúlt harminc évének, a tanultakat pedig a következô harminc évben szeretném kamatoztatni! Kiss Koppány Ákos (bariton) Különös büszkeséggel tölt el, hogy a Tóth Aladár Operastúdió tagjai közt tudhatom magam! Többek között ez az, amiért nagyon hálás vagyok Lilik Juditnak, akinek a magánének-oktatásomat köszönhetem, és Pallagi Juditnak, aki az Operastúdió berkein belül fogja még mindig a kezem. A klasszikus-zene egészen kiskorom óta kísér, kezdve onnan, hogy Édesanyám föltette a Carmina Buranát, majd más populáris darabokat, hogy megszerettesse velem a komolyzenét. Tíz éven keresztül tanultam csellózni, aminek hála a mai napig a Mûegyetemi Zenekarban erôsítem (?) a cselló szólamot. Érettségim után hat éven át jártam Lilik Judithoz magánének órákra. Itt Kurcsinka Erzsi néni kísért zongorán. Végtelenül jólesô az a kedvesség és hasznos az a szakmai segítség, amit tôlük kaptam és kapok azóta is! Szépen lassan, kis szerepeken keresztül kerültem kapcsolatba az Operastúdióval: egyik legkedvesebb emlékem, mikor az egyik Bé szerepét énekelhetem Ránki György Muzsikus Péterében. A magánéneknek köszönhetôen mostanra mármár opera-ôrültnek mondhatom magam, nagyon szeretem a szimfonikus zenét, ám a mindennapokban mégis gyakran szembejönnek az ír-punk-rock s más lazább mûfajok képviselôi is. 11

12 Nagy Zsófia (szoprán) A Zeneiskolában töltött énektanulmányaim alatt Pallagi Judit tanárnô vont be fokozatosan az Operastúdió életébe, aminek eleinte szívbôl ellenálltam. Pár év alatt teljesen átalakult bennem a bármit, csak operát nem énekelnék hozzáállás. Ma már nagyon örülök, hogy ide kerültem, és egy hihetetlenül minôségi és élvezetes munkának, játéknak lehetek a része. Többször vettem részt kórustagként operajelenetekben, énekeltem Gluck Május királynôjébôl Helene szerepét és Mozart Figaro házasságából a Grófnôt. Pallagi Teréz (mezzoszoprán) Zenei pályámat fuvolásként kezdtem. A Debreceni Egyetemen szereztem fuvolatanári diplomát és azóta tanítok zeneiskolás gyerekeket. Budapestre költözésem után kezdtem énekelni Lilik Juditnál, ám nem gondoltam, hogy milyen változásokat hoz majd az életembe ez a dolog. Akkor még egyszerûen jó volt újra zeneiskolásnak lenni, az egészet nagyon élveztem. Az operastúdió munkájába is szinte azonnal bekapcsolódhattam. A koncertek, elôadások és verôcei táborok mind-mind meghatározó élményeket jelentettek nekem. Olyannyira, hogy úgy döntöttem, tovább megyek ezen az úton. Jelenleg a Pécsi Tudomány Egyetemen tanulok Wiedemann Bernadett operaénekesnél. Az Operastúdió gondolataimban olyan, mint egy fa. Az én énekes családfám. Gyökerei a tiszta zenébôl táplálkoznak, törzse magasra nyúlik. Vannak nagy és erôs ágai, amelyekbôl kisebbek nôttek, vannak, amelyek magasra nyúlnak. És vannak még egészen zöld, új hajtásai. Mindegyik ág valamelyikünké és mindegyik saját úton törekszik az ég felé, de a gyökér, ahonnan kinôttünk mindig közös marad. 12

13 Polgár-Szabó Viktória (szoprán) 1987-ben születtem Cegléden. Négyéves korom óta zongorázom, ezt követôen zenei tagozatos általános iskolában tanultam. Ének tanulmányaimat elôször Cegléden, majd egyetemi éveim alatt 2007-ben Pallagi Judit tanárnônél kezdtem meg. Elsô komolyabb operastúdiós fellépésem Gluck Május királynôje címû kisoperájának Lisette-je volt, melyet idén, 2014-ben, eddigi énektanulmányom legnehezebb, de egyben legkedvesebb szerepe, Mozart Figaro házassága címû operájának Susanne-ja követett. És hogy mit jelent számomra az Operastúdió? Egyrészrôl szakmai kihívást, lehetôséget, hogy én mint a civil életben nem zenészként, hanem jogászként dolgozó ember színpadon állhassak, és zeneileg átadhassak, megmutathassak valamit magamból a közönség számára. Másrészrôl egy hatalmas baráti társaságot, közösséget, ami ugyan évrôl évre mindig változik egy picit, de mindig újabb remek, sokszínû emberekkel gyarapodik. Olyanokkal, akikkel szabadidômben is szívesen találkozom, és akikkel együtt az évek során már egy igazi, egymást mindenben támogató közösséggé formálódtunk. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy számomra a péntek este semmi mást nem jelenthet, csak hogy Operastúdió! Tardos Fülöp (bariton) Ha jól emlékszem, 2007-ben csatlakoztam az Operastúdióhoz, mint lelkes, kezdô énekes-palánta. Még alig kezdtem meg a tanulmányaimat, és máris lehetôségem nyílt egy Varázsfuvola keresztmetszetben énekelni, mint a kórus tagja, Tóth János rendezésével. Csodás órákat töltöttem el a Tóth Aladár Zeneiskola nagytermében, Kiss Feri menetelését nézve, Szabó Kriszti magas hangjait és Bánky Matyi gyönyörû mélységeit hallgatva. Persze neveletlenek voltunk és végignevettük az összes próbát, amiért rendes fejmosást is kaptunk a rendezô úrtól. Csodás volt. Azóta eltelt hét év. Hét hosszú, nehéz és csodálatos év. Ezalatt az idô alatt felnôttem, tapasztaltam, hibáztam, gyôztem, elvesztettem és átéltem. Ebben a hét évben rengeteg elôadásban énekeltünk, és játszottunk. Olyan elôadásokban, amiket nem a pénz szeretete hajtott, hanem az a közös cél, hogy olyat alkossunk, ami másoknak is tetszik, nem csak nekünk. Mindent teljes átéléssel és beleadással csináltunk, mert nem kötelezô volt, hanem élvezetes. Szeretném, ha másoknak is megadatna az, ami nekem. Az, hogy egy olyan társaságban érhet és élhet, ami nem ítéli el és elfogadja annak, ami. Számomra ilyen volt az Operastúdió. 13

14 Tóth Zsuzsanna (szoprán) Kisgyerekkorom óta zenével foglalkozom. A Magyar Állami Operaház Gyerekkórusában énekeltem, mellette pedig zongorázni és orgonálni tanultam. A Tóth Aladár Zeneiskolában 2005 szeptemberében kezdtem énekelni Pallagi Judit majd Lilik Judit tanárnônél. Rá egy évre már szerepet kaptam az Operastúdió Muzsikus Péter címû darabjában. Az egyik piccolót játszottam, ami a kedvenc szerepem volt, a kedvenc darabomban. Fôbb szerepeim: Ránki György: Muzsikus Péter piccolo, Ermanno Wolf Ferrari: A négy házsártos szolgálólány, Cristoph Willibald Gluck: Május királynôje Lisette. Eközben elvégeztem az Eötvös-Loránd Tudományegyetem ének-zene karvezetés, valamint az Egressy Béni Zenemûvészeti Szakközépiskola hárfa szakát. Életem egyik legmeghatározóbb élménye volt a Stúdióban eltöltött hat év. Bár nagyon sokfelé zenéltem, sok mûfajban kipróbáltam magam, a legtöbbet az Operastúdióban tanultam a zenérôl. Jelenleg a Magyar Állami Operaház Szervezési osztályán dolgozom, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem andragógia szakán tanulok. Antal Júlia Pallagi Teréz Tóth Zsuzsanna Polgár-Szabó Viktória Sallai Adrienn 14

15 30 év képekben 15

16 16

17 17

18 Képek a stúdió életébôl Május királynôje... Az operastúdiós elôadások színpadra állítása során zenés drámatanári tapasztalatomból merítek. Ahogy a tagok a szerepek anyagának elsajátítása során énekstúdiumaik egy fontos fázisán esnek át, úgy a karakterformálással, a színpadi munkával való ismerkedésük is tanulmány. Visszanézve úgy gondolom, hogy esetemben sem a Pázmán lovag, sem a Május királynôje kapcsán nem beszélhetünk rendezôi munkáról. Sokkal inkább közös gondolkodásról: ki miért mondja azt, amit mond, vajon mit érez, és minderre hogyan találunk rá a partitúrát olvasva? Amikor egyegy elôadásra készültünk, ezekre, és számtalan más kérdésre kerestük a választ, játszottunk a lehetséges variációkkal. Színházzal ismerkedni sokkal inspirálóbb úgy, hogy együtt jövünk rá a titok nyitjára, mintha csupán instrukciókat kellene követniük a játszóknak. Számomra az operastúdió a zenés színházi gyakorlat olyan kiváló színtere, ahol elhivatott és lenyûgözôen tehetséges szaktanárok készítik fel a növendékeket, akik életkoruknak és tanulmányaiknak megfelelô énektudásuk birtokában magabiztosan és bátran fedezhetik fel az operaszínpad világát. Pallagi Ákos 18

19 Nagy Zsófia Tardos Fülöp Tóth Zsuzsanna 19

20 Képek a stúdió életébôl A négy házsártos... Kálmánchelyi Andrea Tóth János Szemkeô-Martin Orsolya Bartinai Gábor 20

21 Beôthy-Kiss László Kálmánchelyi Andrea Szabó Krisztina Kálmánchelyi Andrea Tóth Zsuzsanna Puskás Eszter Bárdosi Gábor Szemkeô-Martin Orsolya Puskás Eszter Bánky Mátyás Szabó Krisztina Szabó Krisztina Szemkeô-Martin Orsolya Tóth János Bárdosi Gábor Beôthy-Kiss László 21

22 Képek a stúdió életébôl Firenzei tragédia... 22

23 Bartinai Gábor Farkas András Lilik Judit Homoki Réka Lilik Judit 23

24 Képek a stúdió életébôl Figaro házassága... Pallagi Kereszturi Hosszan nyúl vissza a múltba ismeretségem Judittal, Pallagi Judittal ben elôször jöttem Magyarországra, angol színtársulattal. Judit, feleségem hiánya miatt, mint gyerekkori barátja feleségem unokatestvérének, Ferenczi Csillának, Judit tolmácsként szerepelt én és az anyósom és a többi rokonok között. Késôbb ki is jött hozzánk, Londonba, és emlékszem a találkozásunkra Budapesten, közel a rendszerváltoztatás után, az optimista korban, amikor Judit mesélt nekem a terveirôl egy zenei társulat alapításáról. Jónak hangzott. Optimistának. Az Operastudio lett belôle. Az elsô mûvét, amit láttunk, az emlékezetes Felföldy György és Schöck Atala Figarója. Késôbb én is szerepeltem, angol verseket olvastam fel az egyik elôadáson és segítettem a szereplôket Purcell dalok angol kiejtésével. Amikor Judit elôadni tervezte Szônyi Erzsébet Firenzei Tragédia címû operáját, Kosztolányi Dezsô szövegével, az Oscar Wilde Venetian Tragedy darabjából, kérdezte tôlem, hajlandó vagyok e segíteni a rendezéssel? Vonzott az ötlet. Mivel színészek gyakran szenvednek a rendezôktôl, természetesen nekem is voltak vajmi elképzeléseim a rendezésrôl. Bevált. Nem könynyen, de bevált. Olyannyira hogy a következô kérdés az volt, hajlandó vagyok e nézni a Figarót? Vállaltam és munka közben alkalmam volt értékelni mennyire maradt fenn az a kezdeti optimizmus, amelyet az energia és tehetség lelkesítô elegye, Judit kiapadhatatlan lelki és zenei vezérletével, tartja fenn. Doyne Byrd Kereszturi 24 Fábián Bárdosi

25 Nagy Zsófia Polgár-Szabó Fábián Norbert Pallagi Teréz Viktória Acsai Zita Bárdosi Gábor Polgár-Szabó Bárdosi Antal Júlia Tardos Fülöp Kiss Ferenc 25

26 Képek a stúdió életébôl Kamarakoncertek 26

27 Képek a stúdió életébôl Sándor Judit verseny Tardos Fülöp Hárs Borbála Hárs Ernô Magyar Margit A zsûri: Schöck Atala Bartinai Gábor Balázs Enikô Sallai Adrienn Bánfi Balázs 27

28 Képek a stúdió életébôl Táborok Schöck Atala Tardos Fülöp Nagy Zsófia Kertész Rita Tardos Fülöp Homoki Réka Lilik Judit Kereszturi Gergely Pallagi Judit Pallagi Teréz Schöck Atala P. Szabó Viktória Antal Júlia Schöck Atala Kertész Rita Szabó Krisztina Kereszturi Gergely 28

29 Képek a stúdió életébôl Farsangok 29

30 Akik a 30 évben velünk dolgoztak Igazgatók: Fehér Lászlóné Kovács Kálmánné Magyar Margit Wambach Ferencné * Énekesek: Acsai Zita (szoprán) Bach Zsófia (mezzoszoprán) Bartha Eszter (szoprán) Báli Péter (bariton) Bánki Gábor (bariton) Bíró Borbála (szoprán) Boross Csilla (szoprán) Csernus Szilvia (szoprán) Damjanovics-Baán Fruzsina (szoprán) Derzsi Pap Enikô (mezzoszoprán) Farkas András (tenor) Fekete Andrea (szoprán) Fekete Orsolya (szoprán) Galgóczy Dóra (alt) Ganter Dorottya (alt) Gerôcs Mátyás (tenor) Gyurácz-Németh László (tenor) Hegyi Dorottya (mezzo) Heim Zita (szoprán) Hertelendy Rita (szoprán) Kiss Gyöngyvér (szoprán) Körtvéssy Katalin (szoprán) Lepesi-Benkô Réka (szoprán) Magyarosi Erzsébet (szoprán) Mezey Róbert (tenor) Mészáros Péter (tenor) Monostori Ferenc (bariton) Nagy Dénes (basszus) Nyári Zoltán (tenor) Pallagi Ákos (bariton) Pivarcsi Gábor (tenor) Regenhardt András (tenor) Sallai Adrienn (szoprán) Schnöller Szabina (szoprán) Süveges Katalin (alt) Számely Vivien (szoprán) Szécsi Anna (szoprán) Szûcs Márta (szoprán) Temesvári Zoltán (tenor) * 30

31 Akik a 30 évben velünk dolgoztak Korrepetítorok: Arató Péterné Bagi Andrea Bartinai Gábor Bauernfeind Éva Feketéné Kurcsinka Erzsébet Hegyi Barnabás Hernádi Hilda Kertész Rita Tóth Attila * Rendezôk: Doyne Byrd Éry Kovács András Fehér András Pallagi Ákos Toronykôy Attila Tóth János * Karmesterek: Csányi Valéria Déri András Fekete Andrea Ispánkiné Gede Éva Kaposi Gergely Magyar Margit Mészáros Péter Pallagi Tamás Szemkeô-Martin Orsolya Szennay Kálmán Vashegyi György * Koreográfus: Kiss István Róbert * Iskolatitkárok: Fábián Mária László Kata 31

32 Volt és jelenlegi tagjaink Antal Júlia (szoprán) Balázs-Szabelski Enikô (szoprán) Bánky Mátyás (basszus) Bardocz Erzsébet (mezzoszoprán) Bárdosi Gábor (bariton) Bartinai Gábor (bariton) Beôthy-Kiss László (tenor) Botlik Éva (szoprán) Demetrovics Eszter (alt) Dömötör Ildikó (szoprán) Fábián Norbert Zsolt (basszbariton) Felföldy György (basszus) Fers Márta (szoprán) Földesi Gergely (tenor) Gergely Péter (tenor) Havasi Krisztina (szoprán) Henter Csaba (basszus) Henter Tamás Bertalan (tenor) Homoki Réka Éva (szoprán) Hutás Péter (tenor) Juszkó Szilvia (szoprán) Kálmánchelyi Andrea (szoprán) Károly Edit (szoprán) Kereszturi Gergely (bariton) Kiss Ferenc (tenor) Kiss Koppány Ákos (bariton) Kozma Péter (bariton) Ladjánszky László (basszus) Lami Klára (szoprán) Lilik Judit (mezzoszoprán) Mocskonyi Brúnó (tenor) Nagy Zsófia (szoprán) Németh Nándor (tenor) Pallagi Teréz (mezzoszoprán) Pintér Mónika (mezzoszoprán) Polgár-Szabó Viktória (szoprán) Puskás Eszter (alt) Puskás Zsolt Péter (tenor) Schöck Atala (mezzoszoprán) Sebestyén Miklós (basszus) Simon Anikó (szoprán) Szabó Krisztina (szoprán) Szabó Magdolna (szoprán) Szemkeô-Martin Orsolya (szoprán) Tardos Fülöp (bariton) Torda-Molnár Tamás (basszus) Tóth Zsuzsanna (szoprán) Tôkési Emese (alt) Wierdl Eszter (szoprán) * * * 32