Reménykeltő kilátások idény előtt

Átírás

1 Az idén Jászapátiban találkoztak a dinnyetermesztő tájegységek képviselői, hogy még az értékesítési idény előtt megosszák az információikat a termőterületekről, lehetőségekről, illetve egyéb terveikről. Egyúttal ilyenkor egyeztetik azt is, hogy hogyan népszerűsítsék a magyar dinnyét. Már az is hagyomány, hogy Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. dinnye termékfelelőse ismerteti a legnagyobb dinnyetermesztő országok legfrissebb híreit, amelyeket európai kollégáitól gyűjt össze. Spanyolországban minden rendben Mi mással is kezdődhetnének az ilyen összefoglalók, mint Spanyolországgal, ahol 14 ezer hektáron termesztenek görögdinnyét, 99%ban oltottat. Az előző évhez viszonyítva elenyésző, kéthárom százalékos volt náluk a felületcsökkenés, vagyis gyakorlatilag változatlan mennyiségű dinnyével látják el Európát. A legdélebbi vidékeken már április közepén szedtek, a közép-spanyolországi részen pedig még szeptember végén is lesz mit betakarítani, ha minden a terv szerint alakul. Az elmondások szerint sem időjárási, sem egyéb esemény nem zavarja a szezont, jól kötöttek a dinnyék, jók a termésmennyiségek (7080 t/ ha az országos átlag), jól húz a belpiac, és június közepén a spanyol gazdálkodók az árakkal is elégedettek voltak. Főleg magnélküli dinnyét termelnek exportra, a beporzáshoz szükséges magvas dinnyefajták termését pedig belföldön adják el. A népszerű fekete, magnélküli fajtához szuper apró magvú mini dinnyét ültetnek porzóként, ami szintén jól eladható exportra. A fajtahasználattal kapcsolatos érdekesség, hogy a kartonos méretnél kisebb, 23 kilogrammos termések eladása nagymértékben fölfutott az utóbbi években. Tehát a nyugat-európai piacon megfelelő marketinggel ez a sajátos termék is értékesíthető, megvan rá a kereslet. Az exportértékesítés menete kicsit hullámzott, attól függően, hogy éppen milyen volt az időjárás Angliában, Németországban és a Benelux államokban, de összességében jól alakult. Az előző év tapasztalataiból okulva az idén már egyértelmű, hogy a spanyol gazdálkodók az értékesítési idény széthúzására törekszenek, és egész nyáron szándékoznak dinnyét szállítani Európába. Vagyis az most már csak merő ábránd, hogy mire itthon elkezdődik a szedés, addigra a déli országokban leáldozik a szezon fejtette ki Sándor László. 1. oldal (összes: 5)

2 Olaszországban csökkenés Olaszországban eredetileg sokkal kevésbé volt exportközpontú a görögdinnye-termesztés, mint Spanyolországban. Az utóbbi öt évben viszont határozott céljuk, hogy a belföldi piac mellett több európai országba Svájcba, Ausztriába, akár Németországba és a közép-kelet európai piacokra szállítsanak, és ennek megfelelően változott a fajtahasználat is. Az idén ugyanakkor megtörhet az eddigi lendület, mivel országosan 17%-kal esett vissza a termőterület tavaly óta, ami a 12-12,5 ezer hektárhoz képest számottevő csökkenés. A jelenség legfőbb oka a gazdálkodók tőkehiánya. A minket legjobban érintő Pó-völgyében 25%-os a visszaesés, ami biztosan érzékelhető lesz a piacon. Délen, Szicíliában, Salerno és Lecce környékén a fóliasátras dinnye értékesítése június közepén már a vége felé járt. Utána kis kihagyással indult a szedés az ország északabbi termőtájain, a fóliaalagutas dinnyeállományokban. Róma környékén a hónap közepén kezdtek, a Pó völgyében pedig 25-e táján. A déli és az északi területek között a hűvös tavasz miatt volt némi szünet, ekkor elég komoly tételben vásároltak az olasz kereskedők Görögországban. A hűvös idő miatt nem képződött elég kötés, így közepes terméseredménnyel számolnak. Görög helyzet Tavaly talán a görögök bukták a legnagyobbat. Volt olyan időszak, amikor szinte eladhatatlan volt a dinnye, ennek következményeként aztán mintegy ezer hektárnyi oltott növényen maradt betakarítatlanul a termés anélkül, hogy hozzányúltak volna, de volt olyan terület is, ahol csak a termés felét vagy harmadát adták el. Nem meglepő tehát, hogy a gazdák pénzhiánnyal küzdöttek, és országos átlagban 30%- kal kisebb felületen ültettek dinnyét. A három termesztési időszakból a korai, július elsejéig tartó szakaszban csak 10%-os a visszaesés; a késői, augusztus 20. és október 20. közötti szedésre pedig változatlan mennyiséget ültettek tavalyhoz képest. A hazai dinnyeértékesítést leginkább befolyásoló főszezonban viszont 50-60%-os csökkenésről számoltak be. A hihetetlennek tűnő adatot több részről is visszaellenőriztük mondta Sándor László. A magyarországi áruházakban nem azt mutatták ugyan a júniusi dinnyeárak, hogy hiány lenne Görögországban, de az még csak a korai, mindössze 10%-os csökkenéssel terhelt időszak helyzetét tükrözte. A főszezon július első napjaiban kezdődik, és a számítások szerint akkortól sokkal nehezebb lesz dinnyét vásárolni a görög piacon. Visszfuvar híján ráadásul a szállítási költségek is emelkednek. Magyarországra kétezer euró volt egy fuvar június közepén. A magyar görögdinnye piacán ezek a folyamatok bizonyosan éreztetik majd a hatásukat hallottuk. Kisebb piaci szereplők Amikor környékén Szerbiában és Romániában is elkezdtek hirtelen nagyobb mennyiségben görögdinnyét termeszteni, felerősödtek a Magyarország piacvesztését jövendölő 2. oldal (összes: 5)

3 hangok. Mostanra elmondhatjuk, hogy ez nem történt meg hallottuk az előadótól. Természetesen továbbra is ültetnek görögdinnyét az ottani gazdálkodók, és a külpiacokon is jelen vannak, azonban ők sincsenek könnyű helyzetben. Szerbiában akárcsak nálunk két éve csökken a termesztés. Tavaly negyedével visszaesett a terület, és ezt az idén újabb 25%-os csökkenés követte. Most körülbelül 5800 hektárról beszélhetünk, amelynek mintegy negyede oltott hektáron termesztenek konstans fajtákat, a hibridek közül pedig 2700 hektáron vannak hosszúkás és 1500 hektáron kerek változatok. Az újvidéki termesztőkörzetben szinte ugyanaz az időjárás, mint nálunk, és a békési termesztőket sújtó vihar oda is elért. A délebbi termesztőkörzetekben sem kezdenek sokkal hamarabb, a hírek szerint július első napjaiban jelenhetnek meg az első komolyabb tételekkel a piacon. Bár délebbre fekszik, a kevésbé intenzív technológia miatt Macedóniában sem kezdenek korábban. Összesen mint egy háromezer hektárra ültettek görögdinnyét (26-28%-os csökkenés tavalyhoz képest), és elenyésző az alagutas állományok aránya. Az 1500 hektárnyi konstans dinnye minősége gyakran megkérdőjelezhető, az 1700 hektárnyi hibrid közül 60% hosszúkás. Romániában is öt éve tart a csökkenés, amit most további 30%-os visszaesés fejelt meg. A legkorábbi érésű dinnyét rendszerint a Duna menti Dabuleni régióban szedik, de ott az átlagosnál is nagyobb a visszaesés, 40%-kal kisebb területen termesztenek dinnyét. Tavalyhoz képest egyébként Romániában is hűvösebb volt a tavasz, ami átlagban két héttel hátráltatja a szedést. Komolyabb tételekre június utolsó hetétől számítanak, addig is török dinnyét vásárolhat a román lakosság. Sokan érdeklődnek Ukrajnáról is. Valóban volt olyan év, hogy mindenki meglepetésére megjelent az ukrán dinnye Lengyelországban mondta Sándor László, és olykor a Baltikumba is értékesítenek (főleg, ha nincs magyar áru, vagy ha hatalmasak a fölöslegeik), a termesztés azonban alapvetően nem exportközpontú. Óriási felületekről beszélnek egyébként, 40 ezer hektár is szóba kerül, de az adatok rendkívül megbízhatatlanok. A hírek szerint 10%- kal kisebb felületre ültettek dinnyét, mint tavaly, és erre a nemzetközi vetőmag-forgalmazók rálátnak, tehát ez megbízhatóbb adat a hibridek részaránya 20%-kal, 3200 hektárra csökkent. Nagyon sok a konstans dinnye, ráadásul zömmel nem a legálisan vásárolt fajták, hanem a szedett magból vetett változatok. Ez pedig komolyan rányomja a bélyegét a minőségre. Az ötvenmilliós ország belpiaca viszont hatalmas, és meg is fizetik a dinnyét, tehát alapvetően a hazai lakosság ellátására törekednek a termelők. A logisztika azonban szintén elég nehézkes. Hazai körkép Magyarországon tovább terjed a dinnyeoltás, újabb 23%- os növekedésről számolt be Sándor László. Főként a hideget jobban tűrő, erősebb, interspecifikus alanyok aránya nőtt. A 3-6 kilogrammos dobozos dinnyékből ismét kevesebbet ültettek (két éve tart a csökkenés), ellenben a tartályládás méretkategória népszerűsége nő. A magnélküliekből nem változott a mennyiség a tavalyihoz képest. A szabad elvirágzású fajták folyamatosan szorulnak ki a termesztésből, de nem feltétlenül azért, mert korszerű hibridek váltják őket. Kelet- Magyarországon, ahol a legnagyobb felületen termesztik a konstansokat (sokszor helyre vetve), gyakran valamilyen szántóföldi növényt vetnek inkább a területre a jobb jövedelmezőség reményében. A legtöbb termelő továbbra is a belföldi piacra összpontosít. Láthatóan jobban széthúzódik a szezon, ami egyrészt tudatos döntés, másrészt az időjárás hatása. Mind többen tervezték úgy, hogy augusztusra, sőt kifejezetten augusztus végére is legyen dinnyéjük. Tavaly ugyanis akkor már szinte nem volt a piacon áru, miközben a kereslet és az ár megmaradt. 3. oldal (összes: 5)

4 Az utóbbi egy-két évben a magyar dinnye felé fordultak az áruházláncok, ami a belföldi forgalmazású dinnye arányát erősítette. A másik jó hír, hogy várhatóan az olimpia városában is megjelenik a magyar dinnye vázolta Sándor László a legfrissebb híreket. Abban egyetértettek a tanácskozáson részt vevők, hogy a tavalyi, a FruitVeB által szervezett és a Vidékfejlesztési Minisztérium által is támogatott görögdinnye-marketing kóstoltatás, óriásplakátok, rádióhirdetések a szezon második felében nagyon kedvezően hatott a fogyasztásra, így az árakra is. A FruitVeB szakértői által összegyűjtött adatsorból kitűnt, hogy a 33. naptári héttől növekedett a görögdinnye nagybani piaci ára, ami csak igen ritkán fordult eddig elő, és akkor sem emelkedett még ilyen magasságba, Ft közé kilónként. Ez a szint aztán a 39. hétig megmaradt, amire ugyancsak nem volt még példa. A szakemberek szerint az idén korábban, már július 20-a körül el lehetne kezdeni a fogyasztásösztönző akciókat. Ahogy Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetsége elnöke elmondta, e célból a FruitVeB és a Magyar Dinnye Szövetsége is pályázott támogatásra az AMC-nél. A sikerhez azonban egy valami elengedhetetlenül szükséges, mégpedig a kiváló minőség. Tavaly szerencsénk is volt, hogy nem szúrta el senki rossz minőségű dinnyével a rengeteg befektetett munkánkat, s hogy ez a jövőben is így maradjon, arra a szigorú ellenőrzés az egyetlen garancia, hangsúlyozta Simonka György. A legelső lépés az önkontroll mondta, vagyis a rövid távú haszon reményében senki ne kössön olyan üzleteket, amik hosszú távon az ágazat leépüléséhez vezetnek. A dinnyés társadalomnak pedig ki kell vetnie maga közül azokat, akik szándékosan ártanak a közösség jó hírének. Még nem minden tiszta Az adatokat összesítve arra jutottak a FruitVeB szakértői, a vetőmag-forgalmazók, valamint az egyes térségek képviselői, hogy körülbelül hektáron termesztenek az idén görögdinnyét országszerte. Békés megyében 2300 hektárral számoltak, amíg Szabolcsban 900, a Hajdúságban 100, a Jászságban 400, Tolnában 330, Baranyában 170 hektárra becsülték a területet; és hektárra a szórványt. Békés megyében július elején már elkezdődhet a szedés, az első komoly mennyiségekre pedig július 10től van kilátás. A legkésőbbi tájegységen, Szabolcsban augusztus 10re várják a szedéskezdetet a palántás állományokon, és szeptember elejére a magról vetett földeken. Békésben hektárt érintett a jég, ebből száz hektárra becsülik a legalább 50%ban károsodott állományok területét. Azt is több felől megerősítették, hogy csökkent a terület az idén. Ezt támasztják alá a vetőmageladások és a tájegységek ismerőinek beszámolói. Azt pedig, hogy az összesített számokban mégsem látszik a csökkenés, az magyarázhatja, hogy tavaly valójában nagyobb volt a felület. Vélhetően alulbecsülték a szakemberek a semmilyen kimutatásban meg nem jelenő, illegális szaporítóanyagból dolgozó, a feketegazdaságba tagozódó gazdaságok méretét. Rendkívül bizonytalan a szakma ezeket a területeket illetően, és az őstermelőként bejelentett, de dinnyetermesztésre sosem használt területek szintén torzítják a statisztikát. Többen úgy vélik, hogy ez lehet a magyarázat arra is, amire Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke világított rá a munkatársaival, Fodor Zoltánnal és Vattamány Ágnessel közösen összeállított számítást ismertetve. Mint elmondta, 2010-ben és 2011-ben is több száz hektár volt a különbség az MVH adatbázisában szereplő dinnyeterületek, és a vetőmag-forgalmazók, valamint a termőtájak ismerői által becsült termőterület között. (Az MVHtól csak ősszel érkeznek meg a területalapú támogatásokhoz beadott adatok összesítései, ezért az idei számok még ismeretlenek.) A termőtájakhoz köthető hektárok amire rálátnak a területeken gyakran járó szakemberek meglehetősen pontosan egybevágtak az MVH-féle adatokkal, de a nehezen meghatározható szórványt illetően több mint hatszáz, illetve négyszáz hektár létezéséről senki sem tudott 2010ben, illetve 2011ben, csak az MVH (hozzá kell tenni, hogy az MVH nem kezeli külön a görögés a sárgadinnyét). Hogy ez a nem egészen 10%nyi bizonytalanság sok vagy kevés, arról megoszlott a tanácskozók véleménye. Sárgadinnye a gyümölcsösben A sárgadinnye termőterülete körülbelül 5%-kal csök - kent tavalyhoz képest. A hajtatott sárgadinnye aránya mintegy 15%-kal nőtt, a szabadföldi korai és az alagutas termesztés aránya viszont csökkent. A gyümölcsösöket ért fagykár hatásaként Csong rád megyében többen ültettek késői szabadföldi 4. oldal (összes: 5)

5 sárgadinnyét, emiatt a szezon vége felé várhatóan kicsit több árut kínálnak, de az idény közepe felé nem lesznek nagy mennyiségek, tudtuk meg Sándor Lászlótól. A Dunavecsén termelő Roszik Tamás is megerősítette, hogy nagyon sok család ültette tele a barackültetvénye sorközeit sárgadinnyével, hogy az elfagyott gyümölcs helyett legalább valamiből legyen bevétele. Ugyanakkor több nagyobb, sokhektáros gazdálkodó is fölhagyott tavaly óta a sárgadinnye-termesztéssel, amit nem valószínű, hogy pótol a sok kicsi terület, bár számokba nem mert bocsátkozni a gazdálkodó. Mivel számottevő gyümölcs hiányzik majd a piacról, nemcsak eladni, de venni is valószínűleg többen akarják majd helyette a sárgadinnyét tette hozzá Sándor László. Érdekességként azt is elmondta, hogy a kantalup típusú sárgadinnye piacát leginkább befolyásoló Olaszországban nagyon rossz volt az időjárás, rosszul kötöttek a növények, késve indult az idény, és a fóliasátorban is 30%-kal rosszabbak a terméseredmények a vártnál. Június első harmadában ezért kiszállítás helyett sárgadinnyét kerestek Olaszországban. Az ellenőrzés lehetőségei Sokszor elhangzott a tanácskozáson, hogy a minőséget előíró szabályok szigorú betartása, a rendszeres ellenőrzés segíthet a tisztább helyzet kialakításában, egyebek között az illegális felvásárlók és az ál-őstermelők kiszűrésében. Ezzel kapcsolatban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növényi Termék Ellenőrzési Osztályát képviselő Ecsedi István elmondta, hogy a hatóságnál véghezvitt erőteljes létszámváltozások következtében ma összesen két ellenőrnek kellene húszezer forgalmazót rendszeresen ellenőrizni Budapesten és Pest megyében, egyetlen autóval. Más megyékben kicsit jobb a helyzet, tette hozzá, azonban nem könnyíti meg a munkájukat a közigazgatási eljárások rendjét szabályozó törvény sem. De vannak a szabályozásban kedvező változások is. Például most már az őstermelőtől helyrajzi számot is kérhet a hatóság, és kimehet a helyszínre ellenőrizni, hogy valóban ott termett-e az eladásra kínált zöldség-gyümölcs. Ez a típusú ellenőrzés a közelmúltban kezdődött, és láthatóan sokakat megdöbbentően ért. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a Nébih ingyenesen hívható zöld számán bárki név nélkül jelentheti, ha szerinte kivizsgálást érdemlő (kereskedői regisztrációt elmulasztó felvásárlók, álőstermelők, stb.) esetről van tudomása. Szerző: Tömpe Anna Közzététel ideje: , kedd, 15:36 A forrás webcíme: 5. oldal (összes: 5)