A JÁTÉKSZÍNI MOZGALOM FEJLŐDÉSE
|
|
- Ida Székelyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A JÁTÉKSZÍNI MOZGALOM FEJLŐDÉSE A játékszíni mozgalom 1795 után megtorpant fejlődésében; csak a 19. század elején éledt újjá, ismét a patrióta szellemű, morális színház gondolatának jegyében. Benke József, a második pesti színtársulat vezértagja A theátrom célja és haszna című írásában (1809) ez volt egyébként az első, nyomtatásban is megjelent önálló dramaturgiai értekezés plebejus polgári szemlélettel fejtegette tárgyát; s hogy a nemzeti színjátszás fontosságát még jobban hangsúlyozza, lefordította Schiller híres dramaturgiai manifesztumát is (Die Schaubühne als moralische Anstalt, 1785 A játékszín Schiller után, 1810), ezt a mély forradalmi pátosztól áthatott, a feudalizmusnak és a klerikalizmusnak hadat üzenő vallomást a szabadság, az emberiesség és a polgári nemzeti egység mellett. Pázmándi Horvát Endre rövid időn belül négy kiadást is megért hexameteres költeménye A pesti nemzeti theátrom ügyében (1815) és Kultsár István röpiratai (Hazafiui javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, 1814; Buzdítás a nemzeti theátrom fölépítésére, 1815) viszont a rendi nacionalizmus szellemét sugározták; velük szemben Katona József azt hirdette elméleti írásaiban, hogy a dráma és a színház: ítélőszék, amely elé a drámaköltő mint bíró, megidézi a múltat, hogy leszakasztva róla a szolgai hízelkedés, a nacionalista elfogultság és a hatalmi érdek szőtte fátylat, nemzeti dicsekvés és lágy piperéskedés nélkül mutassa meg a történeti és lélektani igazságot. Szemere Pál költői levelében Vida Lászlóhoz (1810) megint ezt olvashatjuk: a színházban {196.}... minden kor, rang, vallás és nemzetü Képezheti magát lelkét mulatva józanul; S akihez nem szólhat tanács s holt betü, E világ-tükörből foganattal tanul... Ebben az idézetben két dolog is figyelemre méltó: először a társadalmi kiegyenlítődés gondolata, másodszor pedig a világtükör romantikus ízű, Shakespeare-re is emlékeztető metaforája, mely arra utal, hogy a játékszínen az életet, a valóságot kell művészileg ábrázolni. Döbrentei Gábor az Erdélyi Muzeumban tette közzé színügyi cikkeit (Játékszineink mostani állapotja, 1818; Mint kellene lenni a játékszinnek? 1818). Azt fejtegeti, hogy a színház egy fedél alá gyűjti, s közelebb húzza a sokféle rangú, vallású embereket, ezzel közös iparkodásra, a nemzeti erő s okos vigyázat fenntartására' serkenti őket; s hogy ne legyen kétség afelől, mi legyen a játékszín társadalmi bázisa, élesen kikel a főúri luxus szolgálatában álló színjátszás ellen. A játékszín hasznáról és céljáról vallott, sokszor egymásnak ellentmondó nézeteket később Kölcsey Ferenc foglalta magas színvonalú politikaiirodalombölcseleti szemlélet alapján egységes rendszerbe. Mindezek a röpiratok, cikkek azt bizonyítják, hogy a játékszíni törekvések határozott elvek jegyében váltak egyre erőteljesebb és egyre szélesebb körű mozgalommá, összhangban a független nemzetté válás és a polgárosodás irányában tett erőfeszítésekkel. A század elején új erőre kapott színjátszásunk is. Id. Wesselényi Miklós rendszeres vendégszereplésre küldte kolozsvári társulatát Debrecenbe, Nagyváradra, Marosvásárhelyre, 1806-ban pedig kettéosztotta, s az egyik részt Ernyi Mihály vezetésével Magyarországba indította. A kirajzottak először Debrecenben és Szegeden játszottak, majd Pesten telepedtek le, új fejezetet kezdve színjátszásunk történetében. A második pesti színtársulat 1807 májusában tartotta első, 1815 júliusában utolsó előadását. Működésének nyolc esztendeje nagyjában két szakaszra osztható. Eleinte a német színtársulat albérlőjeként a Rondellában, majd pedig önállóan a Hacker-fogadó báltermében (ma Tanács
2 2 körút 7.) játszottak. amikor pedig a német színészek 1812-ben beköltöztek a mai Vörösmarty tér helyén épült fényes új színházukba, visszatértek a Rondellába. Az első időszakban Fegyverneki Vida László Pest megyei földbirtokos (Szemere Pál említett episztolájának címzettje), a másodikban Mérey Sándor helytartósági tanácsos átmeneti vezetése után Kultsár István, a Hazai és Külföldi Tudósítások agilis szerkesztője töltötte be az igazgatói tisztet. Színházi szakismeretekkel egyikük sem rendelkezett, de lelkes, derék hazafiak voltak, Vida még műkedvelő drámaszerző is. Anyagi áldozatokat sem sajnálva, mindent megtettek a társulat érdekében, amely fegyelmezett, hivatásukat megbecsülő színészekből állt. A régiek közül még ott találjak Rehákné Moór Annát és Láng Ádám Jánost, de a törzsgárdát immár színészetünk hősi korszakának második nemzedéke alkotta: a nagy magyar tragikák sorát megnyitó Kántorné Engelhardt Anna ( ), a tüneményes hangú és muzikalitású, vígjátéki szerepekben is kitűnő Déryné Széppataki Róza ( ), a jeles karakterszínész Benke József ( ), aki körülbelül azt a szerepet töltötte be pályatársai között, mint annak idején Kelemen László; Murányiné Lefevre {197.} Teréz, szentimentális hősnők, naivák alakítója, a közönség kedvence, Kántor Gerzson ( ) és Balog István ( ), mindketten kiváló komikusok, Udvarhelyi Miklós ( ), a másodrangúak között a legkitűnőbb, Katona József barátja. Közülük többen az irodalom történetébe is beírták nevüket. Déryné Emlékezései mint életgyónás és mint kortörténeti dokumentum egyaránt rangos helyet foglal el memoárjaink sorában; Láng Ádám János száznál több drámafordítással, magyarosítással segített a kezdő magyar színészet műsorgondjain; Benke dramaturgiai irodalmunkat gyarapította; Balog István Angyal Bandija a népszínmű fejlődését készítette elő, a szerb nép nemzeti hőséről szóló Csernyi György című vitézi játéka a magyar szerb kulturális kapcsolatok egyik fontos mozzanata volt, naplója pedig színészet-történetünk becses forrása. Olyan kimagasló tehetséggel, mint Kótsi Patkó János vagy Jancsó Pál, nem dicsekedhetett a második pesti színtársulat, de jól összetanult együttessé forrott össze; sűrűbben adtak vígjátékot, énekes játékot, mint tragédiát. Műsorukra Kotzebue kultusza nyomta rá bélyegét: a nyolc év alatt mintegy háromszázötven darabot mutattak be ezernégyszáz alkalommal, s ebből majdnem húsz százalék (hatvannégy mű kétszázhetvenkét előadásban) Kotzebue darabja volt. Az eredeti magyar és a klasszikus színművek száma ehhez képest elenyészően csekély. A legtöbbet játszott hazai szerző Vida László mellett, aki igazgatósága alatt gyakran tűzte műsorra saját darabjait Dugonics volt (harminckétszer); Szentjóbi Szabó Lászlótól a Mátyás király kilenc, Bárány Boldizsártól a Sajdár és Hurik négy, Katonától a Luca széke három és a Borzasztó torony egy, Verseghytől a Szétsi Mária ugyancsak egy estén szerepelt; egyes színészdrámaírók alkotásait (pl. Balog István: Angyal Bandi; Andrád Elek: Hóra-világ; Benke József: Salamon fiatalkora) gyakrabban tűzték műsorra (persze eredetiségükhöz sok szó fér); s végül az Emilia Galotti hét, a Hamlet hat, az Othello négy, a Haramiák három, az Ármány és szerelem és a Stella egy-egy előadást ért meg. Ennek ellenére a második pesti színtársulat számottevő hatást gyakorolt irodalmunkra. Nemcsak Katona Józsefre kell gondolnunk, akiről tudjuk, hogy szoros kapcsolatok fűzték a társulathoz. A tízes években Pest lassanként szellemi központtá alakult, s ebben része volt színészeinknek is. Kazinczy ugyan összevont szemöldökkel nézett a pesti játékszínre, mert a műsoron Kotzebue, Perinet és Zschocke dibdábságai, s nem a bálványozott weimari mester Tassója és isteni Iphigeniája uralkodott, de tanítványai támogatták a társulatot, s nem kevés ösztönzést nyertek tőle. Szemere Pál, Kölcsey Ferenc, Döbrentei Gábor a Hacker-szálában és a Rondellában gyűjtöttek tapasztalatokat dramaturgiai-esztétikai munkásságukhoz, a Pestre felrándult Berzsenyi szemlélet-tágító színházélményekkel gazdagodva tért vissza Niklára, és Kisfaludy Károly is itt kapott kedvet a drámaíráshoz. Nem kétséges tehát, hogy a második
3 3 pesti színtársulat siettette a hosszú ideig külön utakon járó alsóbbrendű színpadi és a fentebb stílű irodalom szintézisét, amely Katona József és Kisfaludy drámáiban és Kölcsey elvi dramaturgiai programjában valósult meg. Akárcsak az első, a második színtársulat működésének is egy politikai fordulat vetett véget: az a helyzet, amely a Szent Szövetség uralomra jutásával alakult ki közéletünkben. Kultsár István terve, hogy fejedelmi segéllyel {198.} helyezi biztos alapokra színjátszásunkat, naiv illúziónak bizonyult; I. Ferenc és Metternichék a pesti német színházat fejlesztették európai színvonalú művészi intézménnyé, s ezzel a versenytárssal szemben a fővárosi magyar színészetnek szükségszerűen fel kellett adnia a küzdelmet. A játékszíni mozgalom újabb megtorpanása országszerte keserű csalódást keltett, de mindenesetre azzal a tanulsággal szolgált, hogy a nemzet színházát csak a haladó nemzeti erők összefogása hozhatja létre után színjátszásunk vidéken élt tovább; megkezdődött a magyar színháztörténet legzavarosabb, legsötétebb fejezete: a vándorlások kora. Anekdóták, egyes színészmemoárok s nyomukban szépirodalmi feldolgozások a romantika megszépítő fátyolán át láttatják vándorszínészeink sorsát: ekhós szekéren tett vidám-kalandos utazások, vendégfogadók, csárdák fogékony, lelkes közönsége, alkalmi mecénások gavallér gesztusai... A hiteles források gondoljunk Katona József megrázó játékszíni értekezésére vagy a későbbi időből Petőfi és Arany pályakezdésének jól ismert fordulataira a megaláztatások és megalkuvások, a fizikai és erkölcsi nyomorúság, olykor már a züllés riasztóan sötét képét mutatják. Mostani vándorszínészeinken nem láthatunk egyebet a mélyen megromlott német színnek még, ha lehetséges, romlottabb visszatükröztetésénél olvashatjuk Kölcsey Játékszini beszédében. De nem hiányoztak a biztató mozzanatok sem. Az országot járó társulatok között néhánynak élén nemesebb becsvágytól fűtött tanult egyéniség Balog István, Komlóssy Ferenc, Éder György, Kilényi Dávid állt, akiknek gondjuk volt, ha sokszor bizonytalankodó ízléssel is, az előadások irodalmi és művészi színvonalára, s igyekeztek tisztességesen felszerelt, állandóbb jellegű együttest szervezni. Többnyire egy-egy nagyobb várost választották központul (Kolozsvár, Miskolc, Székesfehérvár, Kassa) s lassanként megérdemelt hírnévre, népszerűségre tettek szert. Ők mentették meg a játékszíni mozgalom becsületét, ők biztosították a továbbfejlődés lehetőségét. Kolozsvárott már a század elején hozzáfogtak egy állandó színházépület emeléséhez (a színtársulat főúri házak dísztermében játszott), de a napóleoni háborúk okozta gazdasági válság következtében az építkezés csigalassúsággal haladt, sőt abba is maradt. A tízes években néhány hazafiatlan mágnás mesterkedése folytán a német színészek kiszorították a magyarokat, s ezek kénytelenek voltak Marosvásárhelyen hajlékot keresni. A nemzeti színjátszás pártfogói segítségével 1819-ben a magyar színtársulat visszatért Kolozsvárra, sikerült az építkezést is folytatni, úgyhogy március 11-én megnyílt a magyar színészet első, kőből épült állandó hajléka. Ettől kezdve az erdélyi színi kultúra egyenletesen fejlődött, s Kolozsvár csakhamar újra kirepítő fészke lett egy országos szerepű, nagyra hivatott társulatnak. Miskolcon a Pestről távozni kényszerült színészek egy csoportja telepedett meg, Benke József vezérlete alatt. A kis társaság csak szerény teljesítményt tudott nyújtani; hogy a város közönsége mégis hamarosan szívébe zárta, azt Dérynének köszönhette, aki bájos, közvetlen egyéniségével, varázslatos énekével, talpraesett rögtönzéseivel mindenkit megnyert a játékszín ügyének. Borsod megye rendei egy állandó színház építését is elhatározták. 1823
4 4 augusztus 24-én Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című drámájával meg is nyitotta kapuit hazánk második kőszínháza. (A harma-{199.}dik Balatonfüreden épült ben, Kisfaludy Sándor kezdeményezésére.) Benke ekkor már visszavonult a magánéletbe, Déryné is másutt aratta babérjait; Miskolc csak mint átmeneti állomáshely játszott szerepet a sejt módjára állandóan oszló-szaporodó vándor színtársulatok életében. A hegemóniát tulajdonképpen már a tízes évek végén Székesfehérvár vette át, amikor Fejér megye 1818-ban meghívta Balog István társulatát s biztosította számára a megfelelő körülményeket. Balogék hét évig működtek Székesfehérvárott, s eredményeik közül kettőt kell kiemelnünk: ők játszották először és vitték sikerre Kisfaludy Károly drámáit (különösen emlékezetes pesti vendégjátékaik során ban), s az ő körükben bontakozott ki Kántorné művészete, aki mint Lady Macbeth, Sappho (Grillparzer darabjában), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Dobrochna (Kisfaludy Károly: Stibor vajda) s Gertrudis (a Bánk bánban) két évtizedig vitathatatlanul az ország legnagyobb drámai színésznője volt. Említettük, hogy az erdélyiek kirajzása megismétlődött. Ez 1827-ben történt, amikor a kolozsvári színtársulat egy része a szokásos nyári szünetet arra használta fel, hogy Dél- Magyarország városaiban vendégszerepeljen. Ősszel azonban nem tértek vissza Kolozsvárra; a telet Pesten húzták ki, majd tavasszal engedve Abaúj megye felszólításának Kassára mentek, s itt mint Kassai Dal és Színjátszó Társaság újjászerveződött a társulat. Kassán már feltűnnek Kántorné, Déryné, Udvarhelyi mellett a hőskor harmadik nemzedékének tagjai: Egressy Gábor, Megyeri Károly, Szerdahelyi József, Szentpétery Zsigmond, Bartha János, Szilágyi Pál, voltaképpen már a Nemzeti Színház első nagy együttese. Még kezdők, de az a tény, hogy Udvarhelyi február 15-i jutalomjátékára a jóformán teljesen ismeretlen Bánk bánt tanulták be a színlap ajánlása szerint egy olyan darabot, amely "akár a költőnek nagy lelkét, akár a karakterek fénye-becsének rajzolását tekintsük benne, minden módon remek", arról tanúskodik, hogy a társulat tudatában volt a színészetre váró legmagasabb feladatoknak s elég erőt érzett megoldásukra. Miért széledt hát szét, nem sokkal a Bánk bán ősbemutatója után? Azért, mert színjátszásunk társadalmi alapja még nem volt elég szilárd: Abaúj megye rendei a kezdeti lelkesedés után megszüntették a pártfogást, a két arisztokrata vezető (Berzeviczy Vince és Csáky Tivadar) beleúnt a munkába. A kassai társulat sorsa azt példázta, hogy a játékszíni mozgalom végső célja, az állandó nemzeti színház megteremtése nem lehetséges provinciális keretekben, dilettáns nagyúri kormányzással. Ehhez országos szervezetre, szakszerű igazgatásra volt szükség, s az hamarosan, még ugyanebben az évtizedben meg is valósult.
5 5 Az új Bábel tornya A játékszíni költőmesterség hazai nehézségeiről értekező és egyben a színházi pályától búcsút vevő Katona a színházi kultúra magyarországi meghonosodásának egyik fő akadályát a nemzeti dicsekedésben jelöli meg. Fejtegetéseiben mint annyiszor, ha saját nevében beszél az egymásba bújtatott fanyar gúny és pátosz váltogatja egymást szüntelen. Még midőn borzas őseink csak kürtszóval tudták kedveket pompásítani írja, egész mulatságok abban állott, hogy a vitézek izmos tettei énekeltettek. A jámbor levente a hízelkedő, törpét óriássá nagyító dalokat elmosolyodva ugyan, de mégis belső megelégedéssel hallgatta, mert noha a magyar jobban esmeretessé lett a világ előtt szerencsétlenségeiről, mint szerencséjéről, mindazonáltal a veszedelmek közt is mindég kész talpra ugorhatása, s az a lélek, mely soha, legfőbb veszteségében is el nem hagyta, vitézzé és naggyá szentelte őt, és ezen büszkeséget sohasem is engedte magában kétségbe hozatni. A dicsekedő dalokon nevelődött ízlés azonban nagyon nem kedvez a drámai költészetnek: Most a játékban sem igen nézi azt a magyar, hogy mint van a kidolgozás, hanem: mint van a morál? Őelőtte az a szép, amelyben több-több jeles mondások vannak (...) még a szép tettek is elmaradhatnak, elegendő az, ha teletömettetik a darab azoknak dicsekedő emlegetésével. Katona nem nagyon titkolja, hogy Kisfaludy Károly zajos sikere bántja, amely, úgy érzi, elszívja a levegőt az ő mélyebb járatú Bánk bánjának méltánylása elől. A nézőt és olvasót is ízlésbe kell hozni, hogy nem mindég a magyarok! mi magyarok! a szép: ha ezeket fel nem leli is egy munkában, az még akkor is tökéletes lehet, midőn ezeknek hiánossága miatt ásít, elalszik rajta! Azt már nem érhette meg Katona, hogy a közönség az ő munkájára is felneszeljen felfedezze benne a magyarok! mi magyarok! jeles mondásait. Nem térek ki az értekezésben fölhozott többi hátráltató okra, csak a nagyon jellemző zárópasszust idézem: Te, kedves nyelv, melynek ügyéről itt fűzfám alatt talán fűzfa módon okoskodtam, szólítsd meg fiaidat azért, amivel anyjoknak tartoznak. Ha egyenesebb vala szónk, mint szeretnék, mondd, hogy mi mezőről való vagyunk, igazat szólottunk, senki tagadhatja. Önnönmagunkról valamit megesmerni kedvesebb, mint azt méregbosszúsággal idegenektől hallani. Csak egy órát a mindenhatóságból, és más semmit sem csinálnánk, mint egy új Babilon tornyát, melynek első talpkövénél a világnak minden nyelvei egybe (beléd, magyarba) zavarodnának! A hangsúlyozott önlekicsinylésig menő szerénység, a kritikus önismeret sürgetése ugyanúgy rávall Katonára, mint a Bábel tornyának felfordítása. A kép az első pillanatban mintha a magyar világnyelvi hivatását hirdetné Katona talán egy kicsit hagyja is, hogy így értsék a szavát. De hogy nem így gondolta, az bizonyos. Félbemaradt történeti művéből való a következő kifakadás: A gyomrát háborítja fel az embernek az a vég nélkül való magyarsógorítás, mellyel feszelgenek Bonfin-ízlésű tudósaink. Én ugyan nem tagadom, hogy a nyelv egy olyan esmértető jel, mely többet ér minden címereknél, de hogy különösen magyarjaink ebben a tekéntetben túljárnak az elégen, csakugyan meg kell esmernünk. A scytha nyelv (úgymond egy) semelyikkel sem sógoros, mivel Jáfet maradéki nem közösültek a Babylon tornyának építésében és így az öszvezavarodásban tehát hogy a magyar volna a rontatlan ősnyelv, s így a megértés etalonja, a nyelvek nyelve, amelyre minden mást vissza kell vezetni. Katona új Babilonja nemcsak abban különbözik ettől a felfogástól, hogy amit az történeti valóságnak állít, azt ő csak fantasztikus óhajként fejezi ki. Magát a példázatot forgatja föl. A bábeli nyelvzavar onnan van, hogy az építők más-más nyelven kezdenek beszélni. Katona megfordításában eltűnne a nyelvi különbség, de nem a zavar: egybezavarodás ez, amely ráadásul az egész építmény alapjául szolgál. Olyan ember írja ezt, aki hatalmas művelődési éhséggel vetette rá magát a könyvekre, és könyvtárnyit behabzsolt
6 6 belőlük; a színházba habarodott jurátus, aki szakmányban fordít jó-rossz német nézőjátékokat, alkalmaz színre ilyen-olyan regényeket és novellákat, hogy legyen játszani való darabja a magyar társulatnak; hogy mindazt, amit a szellem itt vagy ott létrehozott, magába gyűjtse, s nem azért, hogy az övé legyen, hanem hogy megszólaljon magyarul a magyar közönségnek. Színházi terveit feladván egy ideig még Kecskemét történetének megírására készülődött. Vázlataiból, jegyzeteiből, elkészült részeiből ítélve sajátos mű lett volna, amely a legkevésbé sem emlékeztet a megszokott helytörténeti munkákra. Kecskemét világtörténeti helyként tűnik itt föl, nem kitűntetett jelentőségénél fogva, hanem olyan pontként, ahonnan ki lehet látni az egész fölötte elvonuló világtörténelemre, egy hely a római limes mentén, amelyen rajta hagyta nyomát a római birodalom, népvándorlás, Attila hunjai, honfoglaló magyarok, európai és ázsiai vallások, államszervezetek. Ettől a munkától is kedve szegetten elfordult úgy tűnik, ereje nem futotta többre, mint hogy csalódásai után egybe tartsa magát. De jellemző, hogy elkedvetlenedését mivel magyarázta: azzal, hogy Kecskemét önkormányzata nem járult hozzá, hogy a városi levéltárban forráskutatásokat végezzen. Jó oka volt az elutasításnak. A város hatalmas kiterjedésű határában igencsak tisztázatlanok voltak a birtokviszonyok, ami állandó pereskedésre adott alkalmat, s az elöljáróság volt olyan elővigyázatos, hogy ne tegye hozzáférhetővé az okleveleket, amelyekre esetleg a város hátrányára lehetett volna hivatkozni valamely birtokperben. (Ez a helyzet kicsit mégis arra emlékeztet, ahogyan Ráby Mátyás járt Szentendre önkormányzatával.) Katona azonban vérbeli történészként kevésnek tartotta, hogy a már megírt históriákból kiszemelgesse, összegyűjtse és felmondja a Kecskemétre vonatkoztatható ismeretanyagot. Neki az eleven történelem kellett, a maga körül tapasztalt valóság, követhető és dokumentálható előzményeivel és következményeivel, amelyhez homályos vagy világító háttérként az egyetemes történelem is hozzátartozik, és amely nélkül az egyetemes történet is csak lebegő elvontság.
7 7 A Nemzeti Színház története augusztus 22-én nyílt meg Pesten a közadakozásból felépített Pesti Magyar Színház Bajza József igazgatásával. A magyar nyelv pallérozása és az erkölcs nemesítése mellett a színház vezetőinek fő célja volt a magyar dráma felvirágoztatása. A Pesti Magyar Színház, amely az 1840-es országgyűlésen a Nemzeti Színház nevet kapta, otthont adott a zenés műfajoknak is, hiszen a város egyetlen magyar nyelvű színháza volt. Itt játszották a kor sikeres népszínműveit és az operaelőadásokat ugyancsak. (Később a Népszínház és az Operaház megnyitásával ez a két műfaj önálló épületben és társulattal folytatta munkáját.) szeptember 1-től, a nagymúltú társulat ismét a Pesti Magyar Színház nevet viseli, történetének azonban kitörölhetetlen része a régi Nemzeti Színház tevékenysége. A színház igyekezett minél több eredeti magyar művet játszani. A Nemzeti Színház vitte sikerre Katona József: Bánk bánját, valamint Czakó Zsigmond, Szigligeti Ede, Jókai Mór, Csiky Gergely megannyi színművét azzal a jeles színészgárdával, melynek tagja volt többek között Déryné Széppataki Róza, Megyeri Károly, id. és ifj. Lendvay Márton, Lendvayné Hivatal Anikó, Szentpétery Zsigmond, Prielle Kornélia, Fáncsy Lajos, Egressy Gábor. A század második felében Szigligeti Ede, majd Paulay Ede igazgatása idején tovább formálódott a színház sajátos arculata. Paulay nevéhez fűződik két klasszikus mű első bemutatója, 1879-ben Vörösmarty Mihály: Csongor és Tündé-jét, majd 1883-ban Madách Imre drámai költeményét, Az ember tragédiáját állította színpadra. A magyar művek mellett műsoron voltak a világirodalom klasszikusai is. Szophoklész, Shakespeare, Lope de Vega, Molière, Victor Hugo, Schiller művei állandóan a repertoáron szerepeltek. Ekkor szerződött a Nemzeti Színházhoz Jászai Mari, Szacsvay Imre, Ujházy Ede. A századfordulón és az azt követő néhány évben szerződött a Nemzeti Színházhoz Márkus Emília, Paulay Erzsi, majd az új generáció közül Ódry Árpád, Bajor Gizi, Lehotay Árpád, Uray Tivadar, Timár József, Kiss Ferenc. Az 1837-ben ideiglenesen épített épületet elavultság miatt le kellett bontani, így a Nemzeti Színház a megüresedett Népszínház épületébe költözött 1908-ban. Ott működött (a mai Blaha Lujza téren) fél évszázadig. Ambrus Zoltán és Hevesi Sándor igazgatása idején a világirodalmi repertoár kiszélesedett. Hevesi Sándor rendezésében Shakespeare és Molière ciklusok kerültek műsorra. Németh Antal 1935 és 1944 között igazgatta a Nemzeti Színházat. Ez idő alatt ismerkedett meg a közönség Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Babay József, Márai Sándor, Herczeg Ferenc, Hubay Miklós, Bókay János és Zilahy Lajos darabjaival. Németh Antal felfrissíti a társulatot is, a Nemzetihez szerződteti Tőkés Annát, Makay Margitot, Dayka Margitot, Berky Lilit, Gózon Gyulát, Makláry Zoltánt, Jávor Pált, Apáthi Imrét. A fiatalokat Gobbi Hilda, Major Tamás, Várkonyi Zoltán, Szörényi Éva, Olty Magda, Ungváry László, Lukács Margit, Pataky Jenő képviseli. A második világháború alatt súlyos károk érték a Nemzeti Színház épületét. Az újjáépítés után, szeptemberében nyitott újra a Nemzeti a Bánk bán-nal, Major Tamás igazgatásával, aki 1962-ig vezette a színházat. Ez időben mutatták be Illyés Gyula drámáit: a Fáklyaláng 1952-ben és a Dózsa György 1956-ban, valamint Németh László: Galilei-je kiemelkedő produkciói voltak a színháznak. Mindhárom művet Gellért Endre rendezte. A huszadik század kortárs szerzői közül bemutatták többek közt Garcia Lorca, O Neill, Krleža,
8 8 Osborne, Miller, Brecht drámáit. A közönség Mészáros Ági, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Ladányi Ferenc, Máthé Erzsi, Lukács Margit, Kállai Ferenc, Váradi Hédi, Sinkovits Imre, Rajz János, Törőcsik Mari, Kálmán György játékában gyönyörködhetett. A metróépítésre hivatkozva 1965 márciusában felrobbantották a Nemzeti Színház otthonát, a Blaha Lujza téri patinás épületet. A színház ismét ideiglenes szállásra" költözött; előbb a Nagymező utcában, a mai Thália Színház épületében ( ), majd az újjáépített Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében kapott otthont, ugyancsak átmeneti időre. Amint azt a bevezetőben már említettük, ez az épület szeptember 1-től ismét a Magyar Színház nevet viseli, társulata azonban a régi Nemzeti Színház hagyományain nevelkedő és azt őrző művészekből áll. A Magyar Színház szellemi otthona a humánumnak, a nemes nemzeti és egyetemes emberi értékeknek. Célja ma is a magyar dráma felkarolása, a határainkon kívüli magyar művek színpadra segítése ugyanakkor teret nyújt a világirodalom jeles műveinek is. Kötelességének tekinti a klasszikus magyar drámairodalom fontos darabjainak repertoáron tartását a világirodalom klasszikusaival egyetemben. Mindezen műveket korunk legmagasabb művészi eszközeivel és legkiválóbb művészeivel kívánja megszólaltatni.
A dolgok arca részletek
1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye
RészletesebbenP. Müller Péter Székely György pályaképe
1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Dráma emelt szint 0521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 23. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Feladatok 1. Mutassa be egy szabadon választott epikai
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenDebrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.
Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK
MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani
RészletesebbenMARGONAUTÁK. Szerkesztők
MARGONAUTÁK Írások Margócsy István 60. születésnapjára Szerkesztők Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor (I. rész) Ambrus Judit, Bárány Tibor (II. rész) Munkatárs: Teslár Ákos (II. rész) rec.iti
RészletesebbenREFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
RészletesebbenAikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt
RészletesebbenProhászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról
PPEK 756 Prohászka Ottokár: Emlékbeszéd Vasvári Pálról Prohászka Ottokár Emlékbeszéd Vasvári Pálról mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában.
Részletesebben"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal
"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az
RészletesebbenForrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html
Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2011/tv1105/kapkar.html Kapronczay Károly A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatunkat alapító orvosok A XIX. század első felében az ország önállóságáért vívott
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenA javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály)
A javító vizsga témakörei irodalomból a 10. évfolyam számára (szakközépiskola, 10. EVP osztály) I. A barokk - A barokk mint művelődéstörténeti korszak és stílusirányzat; kialakulása; jellemzői stb. - Zrínyi
RészletesebbenIskolai zenei életünk története
Iskolai zenei életünk története Az iskolai kórus Iskolánk első kórusa, az Ifjúsági Dalkör 1879-ben jött létre Harrach József tanár vezetésével. Nemcsak az ifjúság éneklését tette lehetővé, hanem gyűjtéseket
RészletesebbenP a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k.
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. Paedagogiai dolgozatok. írta dr. Schneller István. III. kötet. Budapest, 1910. A pedagógiai dolgozatok első kötete Schneller pedagógiai gondolkodásának és nevelői munkásságának elvi
RészletesebbenAZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenTörök Jenő: Mit olvassunk Prohászkától?
PPEK 838 Török Jenő: Mit olvassunk Prohászkától? ` Török Jenő Mit olvassunk Prohászkától? mű a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza állományában. Bővebb
RészletesebbenS TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
RészletesebbenCímlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása
Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső
RészletesebbenSzakmai beszámoló. A konferencia címe: Kétszáz éve született pataki diákok. Megemlékezés Erdélyi János és Egressy Béni születésének 200.
Szakmai beszámoló A konferencia címe: Kétszáz éve született pataki diákok. Megemlékezés Erdélyi János és Egressy Béni születésének 200. évfordulóján Pályázati azonosító: 3808/2277 A pályázati téma megvalósulásának
RészletesebbenIgnotus. Emma asszony levelei. Egy nőimitátor a nőemancipációért
Ignotus Emma asszony levelei Egy nőimitátor a nőemancipációért 2011 ELŐSZÓ MIT ÉR A NŐ, HA FÉRFI? Mint ahogy a női ruhákat, a nőemancipációt is a férfiak sokkal jobban, nettebben, pontosabban, lelkiismeretesebben,
RészletesebbenMárai Sándor Márai Sándor
Márai Sándor Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik[1] (Kassa, 1900. április 11. San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró. Márai életútja az egyik
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenRÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária
755 Borbás Mária RÉGI IDÔK TANÚJA Hatalmas feladatra vállalkozott könyvkiadásunk SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI-nak új megjelentetésével. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta Shakespeare életmûve
RészletesebbenÜzenet. Kedves Testvérek!
Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 40. szám, 2011. okt. 2. Kedves Testvérek! Tamás, a hitetlen így ment át a köztudatba, és lett belőle szólás. Azonban ahogyan a hit,
RészletesebbenA 12. a osztályfőnöke 8 éven át Nagy Judit volt, aki így foglalta össze az elmúlt éveket:
A 12. a osztályfőnöke 8 éven át Nagy Judit volt, aki így foglalta össze az elmúlt éveket: 2008. szeptember 1-jén 32 kíváncsi, izgatott és talán egy kicsit megszeppent gyerek érkezett az 5.a osztályba.
RészletesebbenDomborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai
Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek
RészletesebbenGRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés
GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenProjektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével
Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével Készítette: Kedves Júlia - Toró Norbert - Tóth Enikő 2010. február 18. Megbeszéltük az előadás előtt, hogy mi leszünk majd egy csoportban.
RészletesebbenAZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
RészletesebbenJegyzőkönyv. . az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről
Jegyzőkönyv. az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 2007.május 19-én 10.00 órakor tartott tisztújító Küldöttközgyűlésről A közgyűlés helye: ELTE Fizikai épület 083.sz. előadóterem. 1117 Budapest, Pázmány Péter
RészletesebbenSemmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én. Tisztelt közönség, tisztelt alkotók!
Semmelweis Ignác emlékezetére c. kétnyelvű kötet ünnepi bemutatása a Semmelweis Szalonban 2015. november 25-én Tisztelt közönség, tisztelt alkotók! Köszönöm, hogy részese lehetek ennek az ünnepnek, s köszönhetem
RészletesebbenTolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy
2013 január 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Január 3-án született 121 éve J. R. R. Tolkien angol író, nyelvész,
RészletesebbenA szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása
A szlovákok elszakadása a Magyar Királyságtól és Csehszlovákia megalakulása A szlovák politikusok figyelemmel követték a hadi és a politikai történéseket, ugyanis tisztában voltak vele, hogy ez a háború
Részletesebbensiílus az ember." De még inld:hb: "AbtiJus a közösség" í AstilusJelki
mert ez feltétlenül az or:s~ág nyngalmát alapozza. meg, szükség lesz a titkos választójog életbelépése idején. A. beszéd után a cselek:ödetet várjuk, s hiszüll'k az.akcióban, meg egészen reálisan látjuk,
RészletesebbenÍró-invázió a kistelepülési könyvtárakban
Mi történt a KSZR háza táján? Rovatvezető: Mikolasek Zsófia mikolasek.zsofia@jamk.hu 20/2326-626 V. évfolyam 5-6. szám 2015. május-június Író-invázió a kistelepülési könyvtárakban Mikolasek Zsófia A József
RészletesebbenA kultúra menedzselése
A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló
RészletesebbenAmohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A
EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság
RészletesebbenXXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS.
KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. Az első társadalmi élet keletkezése óta, a történelem tanúsága szerént az emberi természetben mindég meg volt a hajlam, hogy
RészletesebbenAdy Endre bibliájáról * Nemzetben is megtette közleményében arra mutat rá, hogy Ady Endre A megőszült tenger
A. Molnár Ferenc Ady Endre bibliájáról * Az Irodalomismeretben nemrég recenzió jelent meg a Kazinczy Ferenc Társaság 2001-es évkönyvéről és hírleveléről. i Az írás külön is kitér Szabó Lajos képírók képén
RészletesebbenAz irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?
KÁNTÁS BALÁZS Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? Személyes hangvételű bekezdések Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötetéről Három, az irónia alakzata által erősen áthatott verseskötet és többéves,
RészletesebbenA DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA. Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek.
A DEBRECEN-NAGYERDEI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG LAPJA 2014/5 Adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. (Róm 6,13) Felnőttként konfirmáltak: Első sor (balról jobbra): Pécskay-Seress
Részletesebbenrealismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban
realismust a humanismus felébe ragozni Magyar nyelv és irodalom: egy régi diszciplína a változó felsőoktatásban Éppen ez év őszén lesz negyven éve annak, hogy előbb hallgatóként, majd oktatóként közelről
RészletesebbenKarlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9
Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben
RészletesebbenÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
RészletesebbenKonferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról
BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október
RészletesebbenIgaz Béla dr. 186 Illés József dr.
Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai
RészletesebbenBodonyi Emőke. A szentendrei művészet fogalmának kialakulása. PhD. disszertáció tézisei. Témavezető: Dr. Zwickl András PhD.
1 Bodonyi Emőke A szentendrei művészet fogalmának kialakulása PhD. disszertáció tézisei Témavezető: Dr. Zwickl András PhD. 1965-ben megjelent írásában Körner Éva jogosan állapítja meg és teszi fel a kérdést:
RészletesebbenElmúlt idők levelezése
Elmúlt idők levelezése (folytatás) A következő században a XVII.-ben leveleink kifejezésmódja cifrábbá, díszesebbé válik. Hogyha ritka volt is az olyan hosszadalmas köszöntő, mint a Zrínyi Katáé, most
RészletesebbenEGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS
EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben
RészletesebbenVáradi István búcsúztatása 2013.08.08.
Váradi István búcsúztatása 2013.08.08. búsak, bíborak (Ady) füstösek, furcsák, BÚCSÚ Nehéz a pakkom, és a gépre túlsúllyal szállni nem lehet. Zanzásítom hát, amit érzek, kőbe vésse a képzelet. Átnéznek
RészletesebbenKôrösy József szerepe a Fõvárosi (ma Fõvárosi Szabó Ervin) Könyvtár megalapításában
Kôrösy József szerepe a Fõvárosi (ma Fõvárosi Szabó Ervin) Könyvtár megalapításában Dr. Nemes Erzsébet, a KSH Könyvtár és Levéltár főigazgatója E-mail: erzsebet.nemes@ksh.hu A tanulmány a főváros könyvtárügyének
RészletesebbenA tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei
314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő
RészletesebbenMÁRIA engesztelő népe 1 166, 257-258.
MÁRIA engesztelő népe 1 MÁRIA öröksége: az engesztelő nép A magyarság önazonossága, mint engesztelő áldozat, szeretni, ahogy az Úr szeretett minket, Magyarország őrangyalának kezét fogva! Kedves Testvérek
RészletesebbenAz átlagember tanítvánnyá tétele
február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont
RészletesebbenAnalógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
RészletesebbenÜzenet. Kedves Testvérek!
Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 45. szám, 2011. nov. 6. Milyen egyszerűnek is tetszik ma: fogom magam, és elmegyek vasárnap egy általam kiválasztott
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenAz evangélium ereje Efézusban
Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenDrámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára)
Drámapedagógia - annotált bibliográfia - (alapképzések számára) Gabnai Katalin: DRÁMAJÁTÉKOK Bevezetés a drámapedagógiába (334 oldal) Ötödik, bővített kiadás, Koncz Zsuzsa fotóival. Helikon Kiadó, 2001.
RészletesebbenAZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.
L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi
RészletesebbenA fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról
RészletesebbenTRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenOros László: IRODALMUNK EMLÉKEI A felső szeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár rövid története
Oros László: IRODALMUNK EMLÉKEI A felső szeli Bibliotheca Pro Patria könyvtár rövid története A könyvek általában új ismeretekkel és értékekkel bő vítik az érdeklő dő emberi elmét. Lehet az regény, hely-
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenÜzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Kedves Testvérek!
Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja IV. Évfolyam 26. szám, 2011. jún. 26. Isten! Add törvényeidet a királynak... Zsolt 72,1 Érdekes kérés: szerintem egyszerre jó
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum
Csodagyerekek Gondoljanak a kis Mozartra! Négyévesen felmászott a zongoraszékre, és megkomponálta első hangversenydarabját. Nos, Hodek Dávid és Martincsák Kata hasonlóan ritka tehetségek, csak őket a szüleik
RészletesebbenBeszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal
Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan
RészletesebbenMár a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a
V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,
RészletesebbenJegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez
Pastyik László Jegyzetek József Attila délszlávországi ismeretéhez Költőnk neve és műve a délszlávországi magyar irodalomban viszonylag hamar, már a húszas évek második felében feltűnik, jelképpé azonban
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenHúsz év mellékvágány után újra lendületben
2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám
RészletesebbenHadszíntér és hátország
Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában
RészletesebbenHogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése?
Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Timkó György 1906-ban jelent meg Beöthy Zsolt szerkesztésében A magyar irodalom története című kétkötetes könyv. Ebben olvasható: [Károlyi] nem oly jártas ugyan
RészletesebbenUHRMAN GYÖRGY (1932-2003)
UHRMAN GYÖRGY (1932-2003) Budapesten született; az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett 1954-ben. Tanított általános iskolában, gimnáziumban (ott csak igen rövid ideig),
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 19. DRÁMA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenAz önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv)
SZIGETI CSABA Az önértelmezés hangneme Füzi László: Kötések, szakadások (hármaskönyv) Füzi Lászlónak ez a második kötete, amely az énszigetről íródott és énkönyv. Különlegességét és értékét nem annyira
RészletesebbenSZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével
SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenA pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei
Koncz Gábor A pataki kollégium visszavételének (1989 1990) történelmi körülményei Immár negyedszázad távlatából, messziről vagy kívülről nézve, összemosódnak a hónapok, egymásba csúsznak az évek eseményei.
RészletesebbenKatona József, az értékteremtő
1 Katona József, az értékteremtő A Bánk bán írójának születésére emlékezünk. Katona József drámaíróként a legismertebb, de nekünk, kecskeméti polgároknak személye nemcsak legnagyobb nemzeti drámánk íróját,
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenMISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR 2012. évi közhasznúsági jelentése
MISKOLCI INDIÁN NYÁR ÉRTELMISÉGI KÖR 2012. évi közhasznúsági jelentése. Az egyesület a 2012. évben is az Alapszabályban kitűzött célok és feladatok megvalósításának figyelembevételével végezte munkáját.
RészletesebbenLakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára
Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti
RészletesebbenZALABÉR ÓVODAI ÉS ISKOLAI TÁJÉKOZTATÓ. 2010/2011. 1. szám HIRDETÉSEK ZALABÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, ÓVODA
HIRDETÉSEK A Zalabéri Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda Szülői Érdekképviselete intézményi bált szervez 2011. február 12- én. Erre az alkalomra már hagyományszerűen- osztálytalálkozókat
RészletesebbenIsten nem személyválogató
más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,
RészletesebbenÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én
ÉDES ANYANYELVÜNK Bács-Kiskun megyei forduló Kiskunhalas, 2009. április 4-én SZÓBELI FELADATOK Válasszon ki egyet a szóbeli témák közül! A felkészüléskor készített vázlatot használhatja a háromperces megnyilatkozáskor,
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
RészletesebbenAZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE
AZ ÚJ CSALÁD MOZGALOM HÍRLEVELE 2. szám - 2014. december Kik az Új Családok? Sokan kérdezik tőlünk mostanában, hogy kik az Új Családok, mi jellemző rájuk, mit tesznek, hogyan élnek? Összegyűjtöttünk néhány
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenA kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban
DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,
RészletesebbenA 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.
A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006
RészletesebbenMit keresitek az élőt a holtak között
Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni
Részletesebben