A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, február 6., kedd 13. szám Ára: 560, Ft TARTALOMJEGYZÉK 15/2001. (II. 6.) Korm. r. 4/2001. (II. 6.) BM r. 5/2001. (II. 6.) KöViM r. 5/2001. (II. 6.) MeHVM r. A Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyvének módosítását tartalmazó Kiegészít ó Jegyz ókönyv kihirdetésér ól A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történ ó végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet módosításáról A légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeir ól. A 3,5 GHz-es sávú frekvenciahasználat feltételeinek megállapításáról A Pénzügyminisztérium közleménye a Magyar Köztársaság és évi költségvetésér ól szóló évi CXXXIII. törvény 5. számú melléklete 14. pontjában meghatározott az önkormányzati kincstári finanszírozási rendszer bevezetéséhez kapcsolódó központosított el óirányzat igénylésér ól, folyósításáról és elszámolásáról A BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatal közleménye Helyesbítés Oldal

2 698 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/13. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 15/2001. (II. 6.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyvének módosítását tartalmazó Kiegészít ó Jegyz ókönyv kihirdetésér ól (A Kiegészít ó Jegyz ókönyv a 2. Cikkében el óírt eljárásnak megfelel óen február 1-jén lép hatályba.) 1. A Kormány a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság között június 10-én, Budapesten aláírt Szabadkereskedelmi Megállapodás 1 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyvének módosítására vonatkozó Kiegészít ó Jegyz ókönyvet e rendelettel kihirdeti. 2. A Kiegészít ó Jegyz ókönyv magyar nyelv ú szövege a következ ó:,,kiegészít ó Jegyz ókönyv a Magyar Köztársaság és a Lett Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás 3. számú, a származási szabályokról szóló Jegyz ókönyvének módosításáról A Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) és a Lett Köztársaság (a továbbiakban: Lettország) figyelembe véve a Magyarország és Lettország között június 10-én, Budapesten aláírt Szabadkereskedelmi Megállapodást, és annak 3. számú Jegyz ókönyvét,,a származó termék forgalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttm úködés módszereir ól, tekintettel arra, hogy (1) néhány technikai jelleg ú korrekció szükséges a különböz ó nyelv ú szövegekben lév ó eltérések kijavítása céljából, 1 Kihirdette a évi XXVIII. törvény. (2) módosítani szükséges a nem elegend ó mérték ú megmunkálások és feldolgozások listáját a megfelel óen értelmezés érdekében, és számításba kell venni néhány olyan megmunkálást, amelyet korábban nem tartalmazott ez a lista, (3) az átalánydíj ideiglenes használatára vonatkozó rendelkezések december 31-ig történ ó meghosszabbítása szükséges, ahol a visszatérítés nem megengedett vagy a vámfizetés alóli mentesség biztosított, (4) szükségessé vált a származó és nem származó anyagok könyvelés szerinti elkülönítési rendszerének bevezetése vámhatósági engedélyezéssel, (5) az euróban kifejezett összegekre vonatkozó rendelkezések módosítása szükséges, hogy egyértelm úvé tegye az eljárást, és nagyobb stabilitást biztosítson az összegek nemzeti valutában kifejezett szintjének, (6) változtatások bevezetése szükséges a nem származó termékek származóvá válásának megmunkálási és feldolgozási követelményeit tartalmazó listát illet óen, figyelembe véve bizonyos anyagok el óállításának hiányát az érintett országokban, a következ ó határozatot hozta: 1. Cikk A,,származó termék fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttm úködés módszereir ól szóló 3. számú Jegyz ókönyv ezennel a következ ók szerint módosul: 1. Az 1. Cikk (i) pontja helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,(i) a,,hozzáadott érték a gyártelepi ár és nem a 3. és 4. Cikkekben említett országokból származó, valamennyi beépített anyag vámértékének különbözetét jelenti, vagy ha a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, akkor a Magyarországon vagy Lettországban a termékért fizetett els ó igazolható árat jelenti. 2. A 7. Cikk helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,7. Cikk Nem kielégít ó megmunkálás vagy feldolgozás 1. A 2. bekezdésben foglaltak fenntartásával a származó termék helyzet megszerzéséhez az alábbi m úveleteket nem kielégít ó megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a 6. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem: a) a fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való meg órzését biztosító m úveletek; b) csomagok felosztása és összeállítása; c) mosás, tisztítás, por, oxidáció, olaj, festék vagy más bevonat eltávolítása; d) textíliák vasalása vagy simítása;

3 2001/13. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 699 e) egyszer ú festési és fényezési m úveletek; f) gabonafélék és rizs hántolása, részbeni vagy teljes fehérítése fényezése és glazúrozása; g) cukor színezését vagy formázását szolgáló m úveletek; h) gyümölcs, diófélék és zöldség hámozása, magozása és feltörése, kifejtése; i) élezés, egyszer ú órlés vagy vágás; j) rostálás, szitálás, válogatás, osztályozás, min ósítés, összeállítás (beleértve a készletek összeállítását); k) egyszer ú palackozás, üvegbe, kannába, zsákba, ládába, dobozba helyezés, kartonon vagy raklapon való rögzítés és minden más egyszer ú csomagolási m úvelet; l) a termékekre vagy csomagolásukra jelzés, címke, logo vagy más megkülönböztet ó jel feler ósítése vagy rányomtatása; m) termékek egyszer ú vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül; n) áruk alkatrészeinek egyszer ú összeszerelése, hogy azok egy teljes árucikket képezzenek vagy termékek szétszedése alkatrészekre; o) az a) n) alpontokban meghatározott két vagy több m úvelet kombinációja; p) állatok levágása. 2. Minden m úveletet, amelyet egy adott terméken Magyarországon vagy Lettországban elvégeztek, együttesen kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a terméken elvégzett megmunkálást vagy feldolgozást az 1. bekezdés alapján nem kielégít ónek kell-e tekinteni. 3. A 15. Cikk 6. bekezdésének utolsó mondata helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,e bekezdés rendelkezései december 31-ig alkalmazandók. 4. A 20. Cikk után a következ ó Cikket kell beilleszteni és e Cikkr ól a hivatkozást a tartalomjegyzékbe besorolni:,,20a. Cikk Könyvelés szerinti elkülönítés 1. Amennyiben azonos és egymással felcserélhet ó, származó és nemszármazó anyagok készleteinek elkülönítése jelent ós költséggel vagy anyagi nehézséggel járna, a vámhatóság, az érintett írásbeli kérelmére, engedélyezheti az úgynevezett,,könyvelés szerinti elkülönítés módszerét az ilyen készletek nyilvántartására. 2. A módszernek biztosítania kell, hogy egy adott hivatkozási id ószak alatt, a beszerzett,,származó -nak tekintett termékek mennyisége ugyanannyi legyen, mintha a készleteket fizikailag elkülönítették volna. 3. A vámhatóság a módszer alkalmazásának engedélyezését az általa megfelel ónek tartott feltételekhez kötheti. 4. A módszer alkalmazásakor és a nyilvántartások vezetésekor a terméket gyártó országban alkalmazott általános könyvviteli szabályokat kell figyelembe venni. 5. E könnyítés kedvezményezettje az esett ól függ óen származást igazoló okmányt bocsáthat ki, vagy kérelmezheti annak kibocsátását a származónak tekinthet ó termékmennyiségre. A vámhatóság felszólítására a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a kérdéses termékmennyiség nyilvántartásának módjáról. 6. A vámhatóság ellen órzi az engedély felhasználását, és azt bármikor visszavonhatja, amennyiben a kedvezményezett az el óírtaktól eltér ó módon használja fel az engedélyt, vagy a jelen Jegyz ókönyvben foglalt bármely más feltételt nem teljesíti. 5. A 22. Cikk 1. bekezdésének els ó mondatában szerepl ó,,export ór szó után a következ ó szövegrészt kell beilleszteni:,,(a továbbiakban: elfogadott export ór) 6. A 30. Cikk helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,30. Cikk Euróban kifejezett összegek 1. A 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában és a 26. Cikk 3. bekezdésében foglaltak alkalmazására, azokban az esetekben, ahol a termékeket az eurótól eltér ó valutában számlázták le, a 3. és 4. Cikkben hivatkozott országok nemzeti valutájának az euróban kifejezett összegekkel megegyez ó egyenértékét évente határozza meg minden érintett ország. 2. Egy szállítmányra vonatkozóan a 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában vagy a 26. Cikk 3. bekezdésében foglalt könnyítések az érintett ország által meghatározott összegnek megfelel óen alkalmazhatók, hivatkozással arra a valutanemre, amelyben a számlát kiállították. 3. Bármely nemzeti valutában felhasználandó összeg megegyezik az euróban kifejezett összegnek az adott nemzeti valuta október els ó munkanapján érvényes árfolyamon számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig közlik az Európai Bizottsággal, és azokat a következ ó év január 1-jét ól kell alkalmazni. Az Európai Bizottság minden érintett országot értesít a vonatkozó összegekr ól. 4. Egy ország felfelé vagy lefelé kerekítheti az euróban kifejezett összeg nemzeti valutájára történ ó átváltása során kialakult összeget. A kerekített összeg nem térhet el 5%-nál nagyobb mértékben az átváltás során kiszámított összegt ól. Egy ország változatlanul tarthatja az euróban kifejezett összegre vonatkozó nemzeti valutájának egyenértékét, ha a 3. bekezdésben biztosított évenkénti kiigazítás idején az összegnek az átváltása még bármiféle kerekítést megel óz óen azt eredményezi, hogy a növekedés a nemzeti valuta egyenértékében nem nagyobb, mint 15%. A nemzeti

4 700 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/13. szám valuta egyenértéke változatlan maradhat, ha az átváltás az egyenérték csökkenését eredményezné. 5. Az euróban kifejezett összegeket a Vegyes Bizottság bármelyik fél kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Vegyes Bizottság figyelembe veszi, hogy célszer ú az érintett értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket. 7. A II. sz. Melléklet a következ ók szerint módosul: A HR vámtarifaszámokra vonatkozó el óírások helyébe a következ ók lépnek:,, Szövet más növényi rostból; szövet papírfonalból: Gumifonalat tartalmazó El óállítás egyágú fonalból 1 Más El óállítás 1 kókuszrost fonalból, juta fonalból, természetes szálakból, nem kártolt vagy nem fésült, vagy fonásra más módon el ó nem készített m úszálból, vegyi anyagokból vagy textilpépb ól, vagy papírból vagy a nyomtatáshoz legalább két el ókészít ó vagy befejez ó m úvelet társul (pl. mosás, fehérítés, mercerizálás, mángolás, gy úrtelenítés, kikészítés, avatás, impregnálás, kivarrás és a csomók eltávolítása), ahol a felhasznált nem nyomott szövet értéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 47,5%-át 1 A kevert textilanyagokból készült termékekkel kapcsolatos speciális feltételeket az 5. számú Bevezet ó megjegyzés tartalmazza. 2. Cikk 1. Ez a Kiegészít ó Jegyz ókönyv február 1-jén lép hatályba, amennyiben a Felek ezt megel óz óen kölcsönösen, diplomáciai értesítés útján tájékoztatják egymást a meger ósítéshez szükséges bels ó jogi eljárásaik megtörténtér ól. 2. Amennyiben ez a Kiegészít ó Jegyz ókönyv nem lép ezen Cikk 1. bekezdésének megfelel óen hatályba, úgy a Felek szükséges bels ó jogi eljárásainak megtörténtét meger ósít ó utóbbi diplomáciai értesítés kézhez vételét követ ó hónap els ó napján lép hatályba. Készült Budapesten, december 19-én, két eredeti, angol nyelv ú példányban, mindkét szöveg azonos érvény ú. Balás Péter s. k., a Magyar Köztársaság képvisel óje 3. Kaspars Gerhards s. k., a Lett Köztársaság képvisel óje Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

5 2001/13. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 701 A Kormány tagjainak rendeletei A belügyminiszter 4/2001. (II. 6.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történ ó végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet módosításáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 55. -ában, a 79/C. -ának (1) bekezdésében és a 85. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történ ó végrehajtásáról szóló a 15/1999. (VII. 13.) BM és a 17/2000. (VI. 8.) BM rendelettel módosított 62/1997. (XI. 7.) BM rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítom: Az R. a következ ó 7/A. -sal egészül ki:,,7/a. (1) A Munka Törvénykönyvér ól szóló évi XXII. törvény ának (1) és (2) bekezdése szerinti napi munkaid ó tartamának alapulvételével a fels óoktatási intézményeknek az alkalmazás, az el ómenetel, a folyamatos alkalmasság követelményeit meghatározó oktatóikutatói követelményrendszerben az egyes oktatói munkaköröket illet óen szabályozni kell a fels óoktatásról szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 35. -ának (1) bekezdése a) pontja szerinti oktatói foglalkozások és az Ftv ának (2) és (3) bekezdése szerint ellátandó feladatok figyelembevételével a legkisebb kötelez ó óraszámot. (2) Az intézményi oktatói követelményrendszerben és a közalkalmazotti munkakör leírásában az (1) bekezdésen túl meg kell határozni az Ftv ának (1) (3) bekezdése alapján kötetlen munkaid óvel járó oktatói feladatokat is. Így különösen azokat, amelyek biztosítják a hallgatókkal való kell ó id ótartamú és gyakoriságú kapcsolattartást, a f óiskolai képzési és kutatóhelyek szellemi m úhelyként való m úködtetést. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkaid ó beosztásának meghatározása során el óírhatja a munkahelyen való tartózkodás rendjét. 3. [A Kjt ának (3) és (5) bekezdéséhez] Az R. 9. -a helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,9. (1) Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, valamint a munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket a (2) bekezdésben meghatározott munkakörök kivételével az R. 3. számú melléklete tartalmazza. (2) A Rend órtiszti F óiskolán foglalkoztatott egyetemi tanári, f óiskolai tanári, f óiskolai docensi, f óiskolai adjunktusi és f óiskolai tanársegédi munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket az R. 4. számú melléklete tartalmazza. 1. [A Kjt ának (2) bekezdéséhez] Az R. 2. -a helyébe a következ ó rendelkezés lép:,,2. A 3. számú és 4. számú mellékletben felsorolt munkakörökben csak 18. életévét betöltött, büntetlen el óélet ú, magyar állampolgárral létesíthet ó közalkalmazotti jogviszony. 2. (A Kjt ához) 4. [A Kjt a (4) bekezdéséhez] Az R a a következ ó (3) bekezdéssel egészül ki:,,(3) A 4. számú mellékletben szerepl ó képesítési követelménynek nem megfelel ó közalkalmazottak az el óírások alól december 31-ig mentesülnek. 5. (1) Az R. 1. számú melléklete a következ ó elnevezéssel egészül ki:,,bm Oktatási Igazgatóság (2) Az R. 2. számú melléklete a következ ó elnevezéssel egészül ki:,,bm Oktatási Igazgatóság igazgatója 6. [A Kjt. 79/C. -a (1) bekezdéséhez] Az R. az e rendelet melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki. 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit január 1-jét ól kell alkalmazni.

6 702 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/13. szám (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg az R a, valamint az R. 3. számú mellékletében az egyetemi tanári, f óiskolai tanári, f óiskolai docensi, f óiskolai adjunktusi és a f óiskolai tanársegédi munkakörök fizetési osztályait és képesítési követelményeit meghatározó rendelkezések december 31-ével hatályukat vesztik. 4. A f óiskolai adjunktusi, f óiskolai tanársegédi munkakörbe történ ó kinevezés feltételeit az A) pontban foglaltak szerint, a Rend órtiszti F óiskola oktatói követelményeinek rendszerér ól szóló intézményi szabályzat határozza meg. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter Melléklet a 4/2001. (II. 6.) BM rendelethez,,4. számú melléklet a 62/1997. (XI. 7.) BM rendelethez A) A Rend órtiszti F óiskolán egyetemi tanári, f óiskolai tanári, f óiskolai docensi és f óiskolai tanársegédi munkakört az tölthet be, aki: a) egyetemi oklevéllel rendelkezik, b) büntetlen el óélet ú és cselekv óképes, c) a Rend órtiszti F óiskola oktatói követelményének és a betöltend ó munkakörnek megfelel. B) 1. Egyetemi tanári munkakörbe az nevezhet ó ki, aki az A) pontban foglaltakon túl doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, tudományágának mértékadó hazai és nemzetközi körei el ótt ismert, kiemelked ó tudományos kutatói munkásságot fejt ki, iskolateremt ó egyéniség, s a tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvev ók és a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának a vezetésére és idegen nyelven is képes el óadás tartására. 2. F óiskolai tanári munkakörbe az nevezhet ó ki, aki az A) pontban foglaltakon túl doktori fokozattal rendelkezik, tevékenysége kiemelked ó és a szakterületének mértékadó körei el ótt ismert, oktató, tudományos vagy szakmai tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók és a tanársegédek tanulmányi és tudományos munkájának a vezetésére, idegen nyelven is képes el óadás tartására. 3. F óiskolai docensi munkakörbe az nevezhet ó ki, aki az A) pontban foglaltakon túl igazoltan elismert alkotó, kutató vagy kiemelked ó szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának az irányítására, idegen nyelven is képes el óadás tartására. A közlekedési és vízügyi miniszter 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelete a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeir ól A légiközlekedésr ól szóló évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 53. -ának (6) bekezdésében és a 74. -ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ óket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya a szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok ellátására és az ahhoz szükséges képesítések, valamint jogosítások megszerzésére terjed ki. (2) A polgári repülésben szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységet, munkakört és az ilyen munkakörbe tartozó feladatot (a továbbiakban együtt: szakszolgálat) az láthat el, akit arra a légijárm ú üzemben tartója, tulajdonosa, a repül ótér üzemben tartója vagy a légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet vezet óje feljogosított. Szakszolgálat ellátására olyan személy jelölhet ó ki, akinek szakszolgálati engedélye van. (3) Kiképzés alatt álló személy szakszolgálatot a szolgálat ellátására képesített, szakszolgálati engedéllyel rendelkez ó, erre kijelölt személy felügyelete mellett láthat el. 2. (1) Szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok: a) a hajózó személyzetnél a légijárm ú-vezet ó, a navigátor, a fedélzeti mérnök (szerel ó), a légiutas-kísér ó; b) az ejt óerny ósöknél az ejt óerny ós oktató, az ejt óerny ós beugró;

7 2001/13. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 703 c) a földi személyzetnél a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató, a repülés üzemi tiszt, a légijárm ú-szerel ó. (2) A szakszolgálati engedélyek fajtáit és a kiadásukhoz szükséges feltételeket e rendelet mellékletei az alábbiak szerint határozzák meg: a) 1. számú melléklet: A szakszolgálati engedélyek megnevezése b) 2. számú melléklet: A szakszolgálati engedély szakmai alkalmasságának érvényessége c) 3. számú melléklet: Általános el óírások a légijárm ú pilóta, a közforgalmon kívüli repülésvezet ó szakszolgálati engedélyére, az oktatói jogosításra, új légijárm útípus üzembe állítása esetén rádiótávbeszél ó kezel ói jogosítás d) 4. számú melléklet: Növendék Pilóta Szakszolgálati Engedély, Magánpilóta Szakszolgálati Engedély és ezen engedélyekhez adható jogosítások e) 5. számú melléklet: Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (CPL), Magyar Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (HCPL) f) 6. számú melléklet: Közforgalmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (ATPL) és az engedélyhez adható jogosítások g) 7. számú melléklet: Ejt óerny ós oktató szakszolgálati engedély, ejt óerny ó beugrói jogosítás h) 8. számú melléklet: Légijárm ú hajózó személyzeti tagok szakszolgálati engedélye i) 9. számú melléklet: Követelmények más állam által kibocsátott kereskedelmi és közforgalmi szakszolgálati engedélyek érvényesítéséhez j) 10. számú melléklet: Földi szakszemélyzetek szakszolgálati engedély k) 11. számú melléklet: Szakszolgálati engedélyek tartalma és formája A szakszolgálati engedély 3. A szakszolgálati engedély a benne foglalt bejegyzéseknek megfelel óen a légijárm útípus és szaktevékenység szerint megjelölt szakszolgálat ellátására jogosít, és az egészségügyi (orvosi), valamint a szakmai alkalmasságra megállapított határid óig, illetve visszavonásig érvényes. b) hajózó szakszolgálat más állam lajstromába vett légijárm úvön belföldön, illetve külföldön abban az esetben látható el, ha ezt a lajstromozó állam megengedi; c) ejt óerny ós ugrás belföldön, illetve külföldön végezhet ó; d) légiforgalmi irányítás belföldön, egyéb földi szakszolgálat (légijárm úvek földi ellen órzése, vizsgálata, karbantartása) belföldön és a magyar légijárm úvek tekintetében külföldön látható el. (2) Hajózó szakszolgálat belföldön más állam hatósága által kiállított hajózó szakszolgálati engedély alapján a 13. -ban foglaltak kivételével kizárólag ugyanennek az államnak a lajstromába felvett légijárm úvön látható el. 5. (1) A szakszolgálati engedély alapján a jogosult (a továbbiakban: engedélyes) köteles: a) a szakszolgálati engedély kibocsátását követ óen az érvényesség folyamatos megtartásához szükséges feltételeket teljesíteni; b) a hajózó szakszolgálatot teljesít ó személy repülési naplót vezetni és azt a szakszolgálati tevékenysége során magánál tartani. (2) A repülési naplónak tartalmaznia kell az alábbiakat: a) típusátképzést, az elméleti és gyakorlati oktatás óraszámát, az elméleti és gyakorlati vizsgákat; b) a végrehajtott repülések adatait (id ópont, légijárm útípus, lajstromjel, feladat, felszállások száma, m úszeres megközelítések száma, nappali és éjszakai repülési id ó, havi és éves összesítés); c) ejt óerny ós ugró esetében az ugrásszámot, feltüntetve az ejt óerny ós ugrás során használt ejt óerny ó típusát, a zuhanási id ót, ugrásvezet ó esetében az általa vezetett ugratások számát. (3) A repülési napló formáját a légiközlekedési hatóság állapítja meg. (4) Munkaviszony keretében végzett szakszolgálati tevékenység ellátásához szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani. 4. (1) A szakszolgálati engedély alapján: a) hajózó szakszolgálat magyar lajstromba vett légijárm úvön a Magyar Köztársaság területén (légterében) vagy területén (légterén) kívül (a továbbiakban: belföldön, illet óleg külföldön) látható el; 6. (1) A szakszolgálati engedélyt a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványainak és ajánlott eljárásainak figyelembevételével a 9. számú mellékletben meghatározott tartalommal, magyar és angol nyelv ú nyomtatott szöveggel a légiközlekedési hatóság adja ki.

8 704 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/13. szám (2) A szakszolgálati engedély két példányban készül. A szakszolgálati engedély els ó példánya az engedélyes tulajdonát képezi, másra nem ruházható át. Az engedélyes a szakszolgálati tevékenysége során köteles azt magánál tartani és az ellen órzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni. (3) A szakszolgálati engedély másodpéldányát a légiközlekedési hatóság közhiteles nyilvántartásba veszi és tárolja. (4) A szakszolgálati engedélybe bejegyzést csak a légiközlekedési hatóság tehet. (5) Szakszolgálati engedély tizennyolc év alatti személy részére történt kiadásáról a törvényes képvisel ót értesíteni kell. (6) Az elveszített, megsemmisült vagy megrongálódott szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság érvénytelenné nyilvánítja és kérelemre pótolja. A szakszolgálati engedély kiadásának és visszavonásának szabályai 7. (1) Szakszolgálati engedélyt az a magyar, illet óleg a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 23. -ának (2) bekezdésében, valamint az e rendelet 13. -ában foglaltak figyelembevételével az a külföldi állampolgár kaphat, aki a) a szakszolgálatra légijárm útípus és szaktevékenység szerint meghatározott életkort betöltötte; b) a szakszolgálatra egészségügyi (fizikai és pszichikai) és közbiztonsági szempontból alkalmas; c) a szakszolgálatra légijárm útípus és szaktevékenység alapján e rendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel; d) a légiközlekedési hatóság által a nemzetközi követelményekkel összhangban meghatározott sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett. (2) Külföldi állampolgár részére kiállított szakszolgálati engedély nem mentesít a munkavállalásra vonatkozó szabályok betartása alól. (3) Közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni azt, a) akit a bíróság joger ósen szabadságvesztésre ítélt, a Büntet ó Törvénykönyvben meghatározott mentesítés beálltáig; b) akit a bíróság a szakszolgálati engedélyhez kötött járm úvezetést ól vagy foglalkozástól eltiltott, az ítéletben meghatározott ideig; c) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést vagy az alkoholistákkal szemben alkalmazott kényszergyógyítást rendelt el, a kezelés eredményes befejezését követ ó egy évig; d) akivel szemben a légiközlekedés veszélyeztetése, légijárm ú ittas vezetése, kábítószerrel való visszaélés, légijárm ú tiltott átengedése vagy szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefügg ó b úncselekmény miatt büntet óeljárás van folyamatban, az eljárás joger ós lezárásáig. (4) A szakszemélyzet tagjainak egészségügyi alkalmassági követelményeit külön jogszabály állapítja meg. 8. (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt vagy az engedélyben meghatározott egyes szaktevékenységre vonatkozó jogosítást visszavonja, ha a) az engedélyes a szakszolgálat ellátására egészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, az alkalmatlanság id ótartamára; b) a közbiztonsági alkalmasságot kizáró okok valamelyikének fennállása esetén, az alkalmatlanság id ótartamára; c) az engedélyes ellen a légijárm ú ittas vezetése, légijárm ú engedély nélküli vezetése, légijárm úvel kapcsolatos szabályok megszegése, légijárm ú fedélzetén elkövetett szabálysértés, valamint a légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárás indul, a szabálysértési eljárás joger ós befejezéséig; d) az engedélyes a tevékenység folytatásának szabályait megszegi, egy évig terjed ó id ótartamra; e) az engedélyes vagy annak tudtával más személy az engedélyt, illetve az engedélyhez kapcsolódó dokumentumokat meghamisítja, vagy azzal visszaél, egy évt ól három évig terjed ó id ótartamra; f) az engedélyes a szakszolgálatot egy éven keresztül nem látja el, az újabb elméleti és gyakorlati vizsga sikeres letételéig. (2) A szakszolgálati engedély a) három hónapnál hosszabb id ótartamú visszavonás esetében a gyakorlati, b) egy évnél hosszabb id ótartamú visszavonás esetében az elméleti és a gyakorlati vizsga sikeres letétele után adható ki újból. 9. (1) Amennyiben a légiközlekedési hatóság eljárása (pl. hatósági ellen órzés) során megállapítja, hogy az engedélyes a tevékenysége során a légiközlekedési szabályokat súlyosan megszegi és azzal a légiközlekedés biztonságát sérti, vagy veszélyezteti, azonnali intézkedésként a szakszolgálati engedélyt felfüggesztheti és az engedélyt elveheti.

9 2001/13. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 705 (2) A légiközlekedési hatóság az elvételr ól átvételi elismervényt állít ki. A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély visszavonásáról 10 munkanapon belül dönt. (3) A szakszolgálati engedély visszavonásáról a légiközlekedési hatóság értesíti a katonai légügyi hatóságot. A vizsga 10. (1) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, kiterjesztéséhez és érvényesség meghosszabbításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatását a légiközlekedési hatóság végzi. (2) A légiközlekedési hatóság szakszemélyzetének a munkakör ellátásához szükséges szakszolgálati engedély esetén vizsgáztatására felettes szerve intézkedik. (3) A légiközlekedési hatóság által végzett elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsgáztatáshoz a vizsgabizottságot a hatóság vezet óje jelöli ki, a légiközlekedési hatóság tagjaiból, valamint a légiközlekedési hatóság által vizsgáztatásra felhatalmazott személyekb ól. (4) A gyakorlati vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az elméleti vizsga anyagából sikeres vizsgát tett. (5) A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatás rendjér ól készített, a légügyi f óigazgató által jóváhagyott vizsgaszabályzatot a Közlekedési és Vízügyi Értesít óben közzéteszi. 11. (1) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról jegyz ókönyvet kell készíteni két példányban. Az els ó példányt a légiközlekedési hatóság meg órzi. (2) A szakszolgálati engedélyt megszerz ó, meghosszabbító és jogosító elméleti és gyakorlati vizsgák értékelésénél,,megfelelt vagy,,nem felelt meg értékelést kell alkalmazni. (3) A sikeres elméleti és gyakorlati vizsgához a vizsgázónak a vizsga tantárgyaiból, illet óleg a gyakorlati vizsga feladataiból,,megfelelt értékelést kell elérni. (4) Ha a vizsgázó az elméleti vagy gyakorlati vizsga során valamelyik tantárgyból vagy gyakorlati elemb ól,,nem felelt meg értékelést ér el, pótvizsgára kell utalni. Pótvizsgázni abból (azokból) a tantárgyból (gyakorlati elemb ól) kell, amelyb ól sikertelenül vizsgázott. Ha a vizsgázó három vagy több tantárgyból,,nem felelt meg értékelést kap, a teljes vizsgát meg kell ismételni. Teljes vizsgát kell tenni az esetben is, amennyiben az engedélyes a szakmai érvényesség lejárta után 12 hónapon belül nem hosszabbítja meg szakszolgálati engedélyét. (5) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, kiterjesztéshez, a bonyolult repülési helyzetek felismerését és a kivételi man óverek ismeretét bizonyító egyes vizsgákhoz a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott repülést gyakorló berendezéseket lehet használni. Ha ilyen berendezés nem áll rendelkezésre, valóságos repülési körülmények között csak olyan feladatok hajthatók végre, amelyekre a Légiüzemeltetési Utasítás lehet óséget ad. (6) A vizsgáztatáshoz szükséges tansegédletet, személyi, technikai, anyagi eszközöket és feltételeket a kiképz ó szervezet biztosítja. A szakszolgálati engedély iránti kérelem 12. (1) A szakszolgálati engedély kiadása, hosszabbítása, kiterjesztése iránti kérelmet a légiközlekedési hatósághoz kell benyújtani, hosszabbítás esetén a lejáratot megel óz óen 30 nappal. (2) Aki szakszolgálati engedély kiadását kéri, köteles az egészségügyi alkalmasságot három hónapnál nem régebbi, az e célra kijelölt egészségügyi szervezet által kiállított igazolással, a közbiztonsági szempontból való alkalmasságot három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolni. (3) A kiképz ó szerv igazolja a szakszolgálati engedély kiadásához, kiterjesztéséhez, meghosszabbításához szükséges tanfolyam és kiképzés sikeres elvégzését. (4) A szakszolgálati engedély érvényességét az egészségügyi alkalmasság megállapítását követ óen, valamint amennyiben e rendelet el óírja sikeres szakmai vizsga alapján a légiközlekedési hatóság hosszabbítja meg. (5) Az érvényes szakszolgálati engedélyt további légijárm útípusra, illet óleg szaktevékenységre a sikeres vizsga alapján a légiközlekedési hatóság terjeszti ki. Külföldi hatóság által kiadott szakszolgálati engedély 13. (1) Külföldi szakszolgálati engedély elfogadása: a) a külföldi szakszolgálati engedéllyel rendelkez ónek a külföldi szakszolgálati engedély elfogadását a légiközlekedési hatóságtól kell kérnie; b) a légiközlekedési hatóság a külföldi hatóság által kiadott szakszolgálati engedélyt a nemzetközi szerz ódésekkel és a külföldi légiközlekedési hatóságokkal kötött

10 706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/13. szám megállapodásaival összhangban magyar szakszolgálati engedély kiadása nélkül az e rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén a magyar szakszolgálati engedéllyel egyenérték únek fogadhatja el. (2) Külföldi szakszolgálati engedély honosítása: a) a légiközlekedési hatóság kérelemre külföldi szakszolgálati engedély alapján magyar szakszolgálati engedélyt adhat ki (honosíthat); b) a légiközlekedési hatóság abban az esetben honosítja a külföldi szakszolgálati engedélyt, ha a külföldi szakszolgálati engedély kiadásának feltételei megfelelnek e rendelet el óírásainak; c) ha e rendelet bármely el óírása nem teljesül vagy kétség merül fel a kérelmez ó alkalmasságával kapcsolatban, abban az esetben az el óírás teljesülése után, illetve a légiközlekedési hatóság által el óírt különbözeti (elméleti, gyakorlati) vizsga sikeres teljesítése esetén honosítja a légiközlekedési hatóság a külföldi szakszolgálati engedélyt; d) a légiközlekedési hatóság a honosítás alapján kiadott magyar szakszolgálati engedély érvényességét a külföldi szakszolgálati engedély érvényessége alapján állapítja meg. (3) A légiközlekedési hatóság a külföldi szakszolgálati engedély elfogadása és a külföldi szakszolgálati engedély honosítása esetén a külföldi szakszolgálati engedéllyel egyenérték únek tekinti a külföldi hatóság által kiállított helyettesít ó okiratot vagy jogosító igazolást. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel július 1-jén lép hatályba, egyidej úleg hatályát veszti a polgári repülés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeir ól szóló 12/1983. (VI. 30.) KPM rendelet és a módosítására kiadott, az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/1987. (XII. 30.) KM rendelet 2. -a. (2) Az e rendelet 10. számú mellékletének pontjában el óírtak január 1-jén lépnek hatályba. (3) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott szakszolgálati engedélyek, bejegyzett képesítések és jogosítások a következ ó légiközlekedési hatósági eljárásig de legfeljebb december 31-ig érvényesek. (4) A rendelet hatálybalépését megel óz óen motoros/helikopter pilóta szakszolgálati engedéllyel, oktatói, mez ógazdasági, vontató, terepvontató, teheremel ó jogosítással rendelkez ó személy részére a meghosszabbítás során kérelemre különbözeti vizsga nélkül Magyar Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedélyt az addig bejegyzett jogosítással kell kiadni. (5) A rendelet hatálybalépését követ óen Magyar Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedélyhez oktató jogosítás nem adható. (6) A legalább 15 éves szakmai tapasztalattal (szakszolgálati engedéllyel) rendelkez ó személy részére a fels ófokú végzettségi követelmény teljesítése alól a légiközlekedési hatóság végleges felmentést adhat. (7) A szakszolgálati engedély kiadásának díját, továbbá elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott szakszolgálati engedély helyett kiállított új engedély kiadásának díját, valamint a szakszolgálati engedélybe az érvényesség meghosszabbításának vagy további jogosítás bejegyzésének, illetve a visszavont szakszolgálati engedély újbóli kiadásának díját külön jogszabály állapítja meg. (8) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésér ól szóló, Brüsszelben, december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdet ó évi I. törvény 3. -ával összhangban, az Európai Közösségek Tanácsának a polgári repülési feladatok ellátására szolgáló szakszolgálati engedélyek kölcsönös elismerésér ól szóló 91/670/EGK irányelvével összeegyeztethet ó szabályozást tartalmaz. Dr. Fónagy János s. k., közlekedési és vízügyi miniszter

11 2001/13. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y számú melléklet az 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelethez A szakszolgálati engedélyek megnevezése A szakszolgálati engedélyek megnevezése Megszerezhet ó jogosítások Növendék Pilóta Szakszolgálati Engedély (SPL) Magánpilóta Szakszolgálati Engedély (PPL) Motoros m úszer, éjszakai VFR, vízi/kétélt ú, autogiro, movit Helikopter m úszer, éjszakai VFR, vízi/kétélt ú, autogiro Vitorlázórepül ó oktató, berepül ó, movit Ultralight (1/2) oktató, berepül ó, vontató, mez ógazdasági Ballon oktató, berepül ó Magyar Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (HCPL) Motoros m úszer, berepül ói, vontatói, terepvontatói, ment ó/t úzoltó, mez ógazdasági Helikopter m úszer, berepül ói, vontatói, teheremel ó, ment ó/t úzoltó, mez ógazdasági Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (CPL) Motoros m úszer, berepül ói, oktatói, vontatói, terepvontatói, ment ó/t úzoltó, mez ógazdasági Helikopter m úszer, berepül ói, oktatói, vontatói, teheremel ó, ment ó/t úzoltó, mez ógazdasági Közforgalmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (ATPL) útvonal-oktató, oktató, berepül ó Ejt óerny ós Szakszolgálati Engedély oktató, beugró Légijárm ú hajózó személyzet szakszolgálati engedély Hajózó navigátor Hajózó mérnök/hajózó szerel ó Légiutas-kísér ó Földi szakszemélyzet szakszolgálati engedély Légijárm ú-szerel ó m úvelet orientált karbantartó légijárm ú-szerel ó II. típusú min ósít ó I. típusú min ósít ó berendezésre korlátozott I-es min ósít ó légijárm ú-szerkezet javító, korlátozott I-es típusú min ósít ó Légiforgalmi irányító oktató = gyakornok irányító = repül ótéri irányító = bevezet ó irányító = körzeti irányító Repüléstájékoztató Repülés üzemi tiszt

12 708 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/13. szám 2. számú melléklet az 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelethez A szakszolgálati engedély szakmai alkalmasságának érvényessége Szakszolgálat megnevezése Szakmai alkalmasság érvényessége (hónap) Közforgalmi pilóta 12 Kereskedelmi pilóta 12 Motoros UL pilóta 24 UL pilóta 24 Motoros/helikopter pilóta 24 Vitorlázó pilóta 24 Ballon pilóta 24 Ejt óerny ós oktató 24 Hajózó navigátor 12 Hajózó mérnök/hajózó szerel ó közforgalmi nem közforgalmi Légiutas-kísér ó 24 Légijárm ú-szerel ó 24 Légiforgalmi irányító 24 Repüléstájékoztató 24 Repülés üzemi tiszt számú melléklet az 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelethez Általános el óírások 1. Légijárm ú pilóta szakszolgálati engedélye 1.1. A hajózó személyzetek típus-, osztály- és kategória besorolása, és a szakszolgálati engedélyekhez adható egyes jogosítások A légiközlekedési hatóság a légijárm úveket építésük és alkalmazásuk (felhasználásuk) figyelembevételével típus, osztály és kategória szerint min ósíti Típus- vagy osztályjogosításra kötelezett légijárm úvet csak az adott típusra, illetve osztályra érvényes típusjogosítással, illetve osztályjogosítással lehet vezetni. Ha az osztály-, illetve típusjogosítás tulajdonosát csak másodpilóta feladatkörre korlátozza a légiközlekedési hatóság, ezt, illetve egyéb korlátozó bejegyzéseket az engedélybe be kell jegyezni Kiképzés, ellen órzés vagy egyéb, nem kereskedelmi tevékenység céljaira a légiközlekedési hatóság pilóta szakszolgálati engedéllyel rendelkez ó személynek írásos felhatalmazást adhat, amely mentesíti az engedélyest az adott osztály- vagy típusjogosítás megszerzése alól. Ennek a felhatalmazásnak az érvényessége csak a meghatározott feladat teljesítésére korlátozódik Típus- és osztályjogosítás birtokosának, ha a) egy adott típusú légijárm ú másik változatának, illetve azonos osztályon belül egy másik típusú légijárm únek a vezetése, vagy b) típusok vagy változatok berendezései, vagy a vonatkozó eljárások megváltozása esetén kiegészít ó ismeretekre és képzettségre van szüksége, kiegészít ó különbözeti képzésen kell részt vennie Típus- és osztályjogosítás birtokosának, ha a) ugyanahhoz a típushoz vagy változathoz tartozó másik légijárm ú vezetése, vagy b) egy adott típus vagy változat berendezései, vagy a vonatkozó eljárások megváltozása esetén kiegészít ó ismertekre és képzettségre van szüksége, ismerked ó képzésen kell részt vennie Az eredményes különbözeti képzést és az ismerked ó képzést a légijárm ú-vezet ó repülési naplójába be kell vezetni, és a kiképzést vezet ónek alá kell írnia Típusjogosítás Típusjogosítással vezethet ók azok a légijárm úvek, amelyek a) külön típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkeznek, b) a légijárm ú olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amely kiegészít ó repülési, szimulátoros kiképzést igényel, c) a légijárm ú többf ós személyzettel vezethet ó a légialkalmassági vizsgálatok alapján Típusjogosítás felosztása: a) minden többpilótás légijárm ú, b) minden többhajtóm úves gázturbinás, vagy többhajtóm úves légcsavaros gázturbinás egypilótás légijárm ú, c) minden egypilótás egyhajtóm úves gázturbinás légijárm ú, d) minden olyan légijárm ú, amelyet a légiközlekedési hatóság ilyennek sorol be A típusjogosítás megszerzésének feltétele: Típusjogosítást az a pilóta (és más hajózó személyzeti tag) kaphat, aki típusjogosításra kötelezett légijárm ú típuskiképzési tematikájából sikeresen levizsgázott. A típusjogosításhoz sikeres hatósági vizsgát kell tenni Érvényes szakszolgálati engedély birtokában maximum 2 típusjogosításra kötelezett légijárm útípuson láthat el szakszolgálati tevékenységet az engedélyes.

13 2001/13. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Típusjogosítás. Többpilótás légijárm ú Jogosítás megszerzésének követelményei: A jelölt rendelkezzen a) az els ó többpilótás légijárm ú jogosítás megszerzése el ótt legalább 100 repült órával légijárm ú parancsnok beosztásban, b) többhajtóm úves m úszerjogosítással, c) személyzeti együttm úködési képzés sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány Szakismeret: A pályázónak repülésoktatási központban vagy elméleti oktatási központban elméleti tanfolyamon kell részt vennie. A repülési oktatási központot, az elméleti oktatási központot és a tanfolyam anyagát a légiközlekedési hatósággal jóvá kell hagyni Vizsga: A pályázónak hatósági vizsgabizottság el ótt kell bizonyítania, hogy az engedélyben biztosított jogköröknek megfelel ó szinten ismeri a légiközlekedési hatóság által összeállított témaköröket Repülésgyakorlati vizsga: A repülés gyakorlati vizsga részletes követelményeit a légiközlekedési hatóság állapítja meg. A pályázónak a gyakorlati vizsga minden elemének sikeresen meg kell felelni. A gyakorlati vizsgát, a kiképzést követ óen, 6 hónapon belül kell letenni Típusjogosítás: Egypilótás légijárm ú Jogosítás megszerzésének követelményei: Csak többhajtóm úves (többmotoros) légijárm ú esetében: a pályázónak a jogosítás megszerzése el ótt legalább 70 repült órával kell rendelkeznie légijárm ú parancsnok beosztásban Osztályjogosítás Típusjogosításra nem kötelezett légijárm úvek osztályjogosítással vezethet ók Az osztályjogosítás megszerzésének feltétele: Osztályjogosítást az a légijárm ú pilóta (és más hajózó személyzeti tag) kaphat, aki az osztályba sorolt légijárm úvön sikeresen levizsgázott. Az osztályjogosítás megszerzésének feltétele a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott az adott osztályba sorolt légijárm útípusra kiadott kiképzési irányelvek alapján összeállított kiképzés végrehajtása és sikeres hatósági vizsga. A hatósági vizsga alapján megszerzett osztályjogosítás érvényessége vonatkozik mindazon típusokra az osztálykategórián belül, amelyekre az üzemeltet ó a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott tanfolyamot követ óen a pályázót levizsgáztatta Osztályjogosítás további feltétele: Csak többhajtóm úves (többmotoros) légijárm ú esetében: a pályázónak a jogosítás megszerzése el ótt legalább 70 repült órával kell rendelkeznie légijárm ú parancsnok beosztásban Az osztályjogosítás kiterjesztése más osztályba sorolt légijárm útípusra csak sikeres hatósági vizsgát követ óen történhet Osztályjogosításnál a szakszolgálati engedélybe típus nem kerül bejegyzésre, az üzemben tartó azonban köteles az összes típust az osztályon belül az engedélyes személyi anyagában nyilvántartani és a folyamatosság megtartásához szükséges feltételeket biztosítani Osztályjogosítások: a) összes dugattyús egymotoros repül ógép (földi), b) összes dugattyús egymotoros repül ógép (vízi), c) összes mereven beépítetett motoros vitorlázó repül ógép, d) egyes egyhajtóm úves légcsavaros gázturbinás repül ógép (földi), e) egyes egyhajtóm úves légcsavaros gázturbinás repül ógép (vízi), f) összes dugattyús többmotoros repül ógép (földi), g) összes dugattyús többmotoros repül ógép (vízi), A légiközlekedési hatóság a légialkalmassági vizsgálatok során határozza meg az egyes osztályjogosítás alapján vezethet ó légijárm úvek besorolását Típusjogosítás és a többhajtóm úves (többmotoros) osztályjogosítás Érvényesség: A kiadás napjától vagy a hosszabbítás napjától egy évig érvényes Hosszabbítás: a) a pályázónak az érvényesség lejártát megel óz ó 3 hónapban hatósági ellen órzésen kell megfelelnie, valamint b) a vonatkozó típuson, illetve osztályjogosításhoz tartozó légijárm úvön 10 útvonalrepülést kell teljesítenie. (Útvonalrepülésnek min ósül: felszállás, emelkedés, nem kevesebb, mint 15 perc útvonalrepülés, megközelítés, leszállás.) 1.7. Egyhajtóm úves (egymotoros) egypilótás osztályjogosítás Érvényesség: A kiadás napjától vagy a hosszabbítás napjától kett ó évig érvényes Hosszabbítás: a) a pályázónak az érvényesség lejártát megel óz ó 3 hónapban hatósági ellen órzésen kell megfelelnie, valamint b) a jogosítás lejártát megel óz ó 12 hónapban teljesítenie kell 12 repült órát, ebb ól 6 órát parancsnokpilóta beosztásban, 12 fel- és leszállást, legalább 1 órás folyamatos gyakorló repülést repül ó oktatóval Egyhajtóm úves légcsavaros gázturbinás egypilótás osztályjogosítás Érvényesség: A kiadás napjától vagy a hosszabbítás napjától kett ó évig érvényes Hosszabbítás: A pályázónak az érvényesség lejártát megel óz ó 3 hónapban hatósági ellen órzésen kell megfelelnie.

14 710 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2001/13. szám 1.9. Ismeretek és kiképzés (típus- és osztályjogosítás) A pályázónak a légiközlekedési hatóság által megállapított elméleti tárgyakból vizsgát kell tennie, és kért jogosításnak megfelel ó légijárm úvön gyakorlati vizsga során kell bizonyítania a légiközlekedési hatóság el ótt, hogy a légijárm ú üzemeltetését biztonságosan végre tudja hajtani Csak a többhajtóm úves (többmotoros) légijárm úvek esetében a pályázónak az egypilótás jogosítás megszerzése érdekében nem kevesebb, mint 7 órás elméleti képzésen kell részt vennie a többhajtóm úves (többmotoros) légijárm úvek üzemelése tekintetében A pályázónak, a jogosításnak megfelel ó, a légiközlekedési hatóság által el óírt repülési gyakorlatot kell szereznie Többhajtóm úves (többmotoros) jogosítás esetén kétkormányos gyakorló kiképzésen normális repülési körülmények között nem kevesebb, mint kett ó óra harminc perc repülési id ót, hajtóm ú meghibásodás és aszimmetrikus repülési helyzetben nem kevesebb, mint három óra harminc perc repülési id ót kell teljesítenie a jogosításnak megfelel ó légijárm úvön Többpilótás típusjogosítás esetében a pályázónak, a típusjogosításnak megfelel ó kiképzésen kell megfelelnie A vonatkozó jogosítás kiképzését a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott személyek, szervezetek végezhetik. A kiképzés céljára szolgáló tantermekre vonatkozó követelményeket a képzés szintjének megfelel óen a légiközlekedési hatóság írja el ó és ellen órzi annak betartását Kategória jogosítás A légijárm úveket az alábbi kategória jogosításokkal lehet vezetni: a) A legfeljebb 2250 kg felszálló tömeggel: könny ú kategória; b) B kg felszálló tömeggel: közepes kategória; c) C 5700 kg-nál nagyobb felszálló tömeg ú és/vagy többmotoros: nehéz kategória A kategória jogosítás megszerzésének feltétele: a) Kategória jogosítást az a légijárm ú pilóta (és más hajózó személyzeti tag) kaphat, aki kategóriába sorolt légijárm úvön sikeresen levizsgázott. A kategória jogosítás megszerzésének feltétele a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott a kategória típusaira kiadott kiképzési irányelvek alapján összeállított kiképzés végrehajtása és sikeres hatósági vizsga. b) A hatósági típusvizsga alapján megszerzett kategória jogosítás érvényessége vonatkozik mindazon típusokra a kategórián belül, amelyekre az üzemben tartó a továbbiakban a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott tanfolyamot követ óen a pályázót levizsgáztatta A jogosítás kiterjesztése más kategóriába sorolt légijárm útípusra csak sikeres hatósági vizsgát követ óen történhet A folyamatosság biztosítása: Kategória jogosításnál a szakszolgálati engedélybe típus nem kerül bejegyzésre, az üzemben tartó azonban köteles az összes típust a kategórián belül az engedélyes személyi anyagában nyilvántartani Az légiközlekedési hatóság, a többhajtóm úves légijárm úveket felszerelésükt ól függ óen típusjogosításra kötelezett légijárm úvek közé sorolhatja A légijárm úvek kategória és típusjogosítás besorolását a légiközlekedési hatóság a típusalkalmassági bizonyítványban határozza meg. 2. Közforgalmon kívüli repülésvezet ó 2.1. Közforgalmon kívüli repülésvezet ó saját munkaterületén az a szakszolgálati engedéllyel rendelkez ó légijárm ú pilóta (ejt óerny ós oktató) lehet, aki betöltötte a 18. életévét és az üzemben tartó erre a feladatra kijelölte A repülésvezet ó jogosult: a repülésben résztvev ók repülésre való felkészültségének ellen órzésére; a repülési feladat meghatározására vagy tervezett feladat módosítására; repülési feladat megszakítására, repülésr ól való letiltásra; repülés utáni kiértékelésre; repülésfigyel ó kijelölésére, irányítására. 3. Oktató jogosítás új légijárm útípus üzembeállítása esetén Ha az üzemben tartó korábban nem üzemeltetett, új légijárm útípust helyez üzembe, az oktatók kiválasztásához a légiközlekedési hatóság egyetértése szükséges. 4. Rádiótávbeszél ó kezel ói jogosítás 4.1. Minden hajózó, légiforgalmi és repülésirányító szakszolgálati engedély megszerzésére pályázónak, aki a szaktevékenysége során rádiótávbeszél ó berendezést kezel, meg kell felelnie az évi 18. törvényerej ú rendelettel kihirdetett nemzetközi Távközlési Egyezményen alapuló, a Nemzetközi Rádiószabályzat 44. Cikk 13. és 14. -aiban foglalt szakismereti követelményeknek A pályázónak a saját munkaterületére vonatkozó szakismereti vizsga keretein belül hatósági vizsgabizottság el ótt bizonyítani kell, hogy a jogosításban biztosított jogkörnek megfelel ó szinten ismeri az alábbiakat: