J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének május 5-i rendkívüli üléséről

Átírás

1 J E G Y Z Ő K Ö N Y V Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének május 5-i rendkívüli üléséről 44/2010. ( ) ÖK. sz. határozat 1

2 Készült: Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének május 5-i rendkívüli üléséről. Jelen vannak: A mellékelt jelenléti ív szerint Török József polgármester köszöntötte a rendkívüli testületi ülésen megjelent képviselőket, a meghívott vendégeket, az óvodai és az iskolai pedagógusokat, Rimai Éva szakértőt és Angeli Éva tankönyvszerzőt. Megállapította, hogy a Képviselő-testület 9 fővel ülésezik, a testület határozatképes. A kiküldött meghívóban a jelenlévők tájékoztatva lettek a napirendi pontokról, melyek tárgyalásában változtatást nem javasolt. Kérte a képviselőket egyetértésük esetén szavazzanak. A Képviselő-testület 9 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal, 0 tartózkodással a napirendi pontok tárgyalását elfogadta. 1. napirendi pont A német nemzetiségi nevelés-oktatás helyzetével kapcsolatos szakmai ellenőrzés megtárgyalása Szakmai előterjesztő: Pető Zsolt jegyző Előterjesztő: Török József polgármester Török József: Az írásos előterjesztést, valamint a szakmai ellenőrzés anyagát a jelenlévők megkapták. A Kulturális, Nemzetiségi és Sport Bizottság április 29-i ülésén megtárgyalta a napirendet és határozati javaslatot tett a szakmai ellenőrzésről szóló jelentés Képviselő-testületi tárgyalására. Megkérem Rimai Éva szakértőt, hogy szóbeli kiegészítését tegye meg. Rimai Éva: A jelenlegi vizsgálatot megelőzte a probléma feltáró vizsgálat, amely azt állapította meg, hogy szerencsés lenne a német nemzetiségi oktatás szakmai helyzetét felmérni. A felmérés két nagy részből állt. Elsősorban a 8. osztályos tanulók német nyelvi tudását mérte fel (szövegértés, nyelvi teszt), ehhez kiegészítésként kértük a Tisztelt Pedagógus kollégák véleményét a nemzetiségi oktatás gondolatairól. Utóbbiról úgy gondoljuk, nagyon sajnálatos, hogy nem kaptunk továbbmutató, értékelhető, és komolyabban felhasználható pedagógusi véleményeket. Hogy ez miért nem történt meg, azt nem tudom megmondani, de szerencsés lett volna, ha a pedagógusok a kérdéseket a súlyuknak megfelelően kezelik, és előre tudunk menni a nemzetiségi oktatás fejlesztésében. A tanulók nyelvi tudását egy megadott szempont szerint mérték a kollégáim. Szempontrendszert az iskolától kaptuk, újítást nem végeztünk. Nagyon sajnálatos a 8. évfolyam félévi szövegértési kompetenciája. Nem a múltat kell nézni, hanem a jövőt, a németes pedagógusoknak át kell gondolni, hogyan haladjunk tovább. A községnek nem érdeke, hogy éves német nevelés és oktatás után ilyen eredmények szülessenek. Szakértő kollégáim javaslatokat fogalmaztak meg. Finanszírozásra való tekintettel is elvárható egy eredmény. A nemzetiségi oktatás jó dolog, nagy jövő előtt áll, különösen szerencsés a német, mert ez egy piacképes világnyelv. Cél az legyen, hogy a ceglédberceli tanulók minél nagyobb százalékban tudjanak ezzel a lehetőséggel élni, piacképes tudást kapjanak a kezükbe. Ezek a gyerekek, igen magas százalékban biztosan nem képesek 4-5 mondatot írni és beszélni németül. Ebbe nem szabad belenyugodni. 2

3 Angeli Éva: 17 éve Vaskúton tanítok. A vaskúti iskola jelenleg is nemzetiségi iskola. Szerencsésnek mondhatom magamat, mert az iskolánkban 1-8. évfolyamon taníthatok nemzetiségi nyelvet. A B1 alapfokú nyelvi szintet a teszt nem közelítette meg, nagyon gyengén sikerült. Hogyan oldották meg a gyerekek, erről hosszas vitát lehetne nyitni. Eredmények tekintetében el kell gondolkodni azon, hogy minden tanulónak érdemes- e nemzetiségi nyelvet oktatni. Tudom, hogy ezen a heti 5 német órát kell érteni. Saját tapasztalatból mondom, hogy vannak olyan gyerekek, akik akár heti 10 órában tanulhatják a nyelvet, akkor sem lesznek képesek idegen nyelven kommunikálni. Javaslatot tettünk arra, hogyan tudnánk emelt szinten elképzelni a nemzetiségi nyelvoktatást. Török József: Köszönjük a szóbeli kiegészítést. Kérem a testületi tagokat, tegyék meg hozzászólásaikat. Koglerné Hernádi Ágnes: A szakbizottság hosszasan tárgyalta az anyagot. Javasoltuk, hogy meg kell oldani az óvodai német nemzetiségi nevelés és az iskola német nemzetiségi oktatás összehangolását, és tájékoztatni kell a szülőket és a gyerekeket a német nemzetiségi oktatás osztályonkénti követelményszintjéről. Dr. Nagy Gáborné: Tavalyi évben kezdődött a szakmai vizsgálat. Egy év után érzem úgy, hogy rájöttem arra mi az alapvető probléma a nemzetiségi oktatás területén. Alapvetően az lehet a gond, hogy a nemzetiségi oktatás a faluban hosszú évekig nem tagozatként működött, hanem érzelmi alapokon. Ceglédbercel sváb gyökerű falu, fontos a német identitástudat, ezért az volt a cél, hogy a nemzetiségi oktatásban minél több gyerek vegyen részt. Hosszú évekig az iskola valamennyi tanulója részt vett a nemzetiségi nyelvoktatásban. Ez pár éve változott meg. Ha az a célunk, hogy képességeitől függetlenül minden tanuló részesüljön az oktatásban, azzal nem lehet tagozatos eredményt produkálni. Van, aki alkalmas rá, mert jó a nyelvérzéke és bírja a terhelést, van aki viszont nem alkalmas. A fenntartónak és a nyelvoktatásban részt vevőknek kell dönteni arról, hogy mi a cél. Az iskolai követelményrendszer meghatározza, hogy hova kell eljutni. Szakértői anyag is tartalmazza, hogy a gyengébb képességű gyerekek visszafogják azokat, akik többet tudnának teljesíteni. A szakbizottság javasolta, hogy az intézmény vezetése, a német pedagógusokkal és külső szakértő igénybevételével rövid távú intézkedési tervet dolgozzon ki, a német nemzetiségi nyelvoktatás színvonalának emelése érdekében. Megyeri István: Hosszú tanári és vezetői gyakorlat áll mögöttem. A probléma feltáró tanulmányt és a szakértői vizsgálatot többször elolvastam. Erős érzelmi kitörések voltak bennem. Elképzeltem magam egy olyan intézmény vezetőjének, aki megkapja ezt az anyagot. Először úgy reagáltam, hogy túlzás, amit leírtak biztos, hogy a mérési módszer hiányossága miatt van. Többszöri elolvasás után viszont rádöbbentem, hogy több szempontú a mérés, a szakma szabályai szerint történt és nagy valóságtartalma van. Tennünk kell valamint, ha ezt a helyzetet fel akarjuk oldani. Akikre lehetne mutogatni azok a kollégák, akik ezt a munkát végzik. Lehetne azt is mondani, hogy valószínű, hogy Ők mulasztanak, nem veszik komolyan. Ismerve a kollégák személyiségét, szakmai múltját elsősorban az iskolai pedagógusokról beszélek- ez nincs így. Megfelelő munkamorállal, képességgel, szorgalommal rendelkeznek. És mégis itt van a totál csőd. Dolgok lényegét máshol kell keresni. A közel múltban iskolámban végeztünk egy érdekes kísérletet. Megkérdeztük a tanulókat és a kollégákat, hogy véleményük szerint mitől jó egy iskola, de csak három dolgot lehetett meghatározni. Ezt értékeltük, nagyon tanulságos volt mindenki számára. Én az adaptivitást, hatékonyságot és kellő puritánságot határoztam meg. Úgy gondolom, hogy jelen esetben mindenféle szempontból az adaptivitással van a legnagyobb baj. 3

4 Az adaptivitás helyzethez illeszkedő kellő cselekvés, a környezethez való alkalmazkodás. Nem az adott értelmes célokhoz történik erőforrás hozzárendelése, nem a megfelelő eszközök jönnek. Mindenki jót akar, de mégse lesz jó, mert az egész rossz. A struktúrával, az alapvető célokkal, és az ehhez rendelt eszközökkel van a baj. Ez nem feltétlen a fenntartói, vezetői oldalon jelentkezik. Hosszú évek óta történtek erőszakos, a dolgok lényegéhez nem illeszkedő eljárások. Ezeket meg kell szüntetni, a gyerek, a tanár és az oktatási rendszer szempontjából. Nem közvetítjük a megfelelő követelményrendszert. Ceglédbercelen a sajátos nevelési igényű gyerekek arányszáma többszöröse az országos átlagnak. Miért van ez nálunk? Ebbe bele lehet nyugodni, de a saját gyerekeinket tesszük tönkre. Közoktatási törvény 4. (7) bekezdése alapján a közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy - az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, - az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. Úgy hiszem, hogy ezt az alaptételt az elmúlt időszakban sokszor figyelmen kívül hagyták. A rendszer nem adaptív, mert ezeket a feltételeket nem tudja teljesíteni. Nagyon sajnálatos és nem kívánatos dolog az arogancia, amivel az óvodában a szakmai felmérést kezelték. Én is munkavállaló vagyok, van főnököm és kötelezettségeim, valamint munkaköri leírásom is. Ilyen viselkedést nem lehet tolerálni és eltűrni. Nagy tisztelettel kérem a kollégákat, hogy az ügy érdekében kellően értékeljék és gondolják át, kulturáltabb, intelligensebb munkavállalói magatartást tanúsítsanak. Rábenspeckné Lőrincz Anna: A szakmai ellenőrzés anyagát elsősorban pedagógusként olvastam el. Köszönet az iskolában németet oktató kollégáknak, hogy a fenntartó rendelkezésére álltak az előkészítésben, a lebonyolításban és véleményükkel segítették a szakmai ellenőrzést. Szakértőket kérdezem, nem lett volna jó, ha első osztályban is végeztek volna egy mérést? Értem a nemzetiségi nyelvoktatás követelményszintjét, de úgy gondolom, hogy mi más százalékos aránnyal dolgozunk. Nem a kollégák határozzák meg, hogy kinek ajánlják a nemzetiségi nyelvoktatást, ezt a szülők kérésére az iskola teljesíti. Lehet, hogy időnként méréseket kellene beiktatnunk, mert így tájékoztatni tudnánk a szülőket, hogy a gyermeke megfelelő képességekkel rendelkezik, vagy tanácsoljuk, hogy a gyerek érdekében válasszon egy másik formát. Rimai Éva: Teljesen igaza van, a szülő választja a gyerekének, nem a pedagógus Szülőnek lehetősége van megfontolni, az iskolának azonban kötelessége a 35% betartása. A diák akkor is lehet nemzetiségi tanuló, ha nem teljesíti a 35%-ot, de az idő végezetéig lehet, hogy 5. osztályos lesz. Dönthet a szülő úgy is, hogy feláldozza a gyerekét, és azt mondja, hogy ilyen feltételekkel is legyen nemzetiségi tanuló. De akkor ez az eredmény. Álláspontom szerint azt sem lehet megtenni, hogy a 35 %-ot teljesíteni kell, de a pedagógus jó szándéka miatt nem bukik meg a gyerek. Pedagógus hozott anyagból dolgozik, a gyengébb képességű gyerek ennyit tud. Szülőnek is tudnia kell, hogy gyermeke nem fogja teljesíteni a szintet. Nemzetiségi nyelvoktatás emelt szintű, tagozatos nyelvoktatási forma, és a 35 % szerény szint. Követelményigény a B1 szintű C típusú alapfokú nyelvvizsga. Ez nagy követelmény, de el is várható, hiszen évig biztosítva van a normatíva a nemzetiségi oktatásra, vannak német nemzetiségi pedagógusok. Nem nyugodhatunk bele, hogy évi tanulás után ennyit 4

5 tudnak a gyerekek. Nagyon sok az SNI-s gyermek, és nem azért nem tudjuk megcsinálni, mert rossz pedagógus vagyok, hanem azért, mert nem lehet. SNI-s gyerek sokszor a magyar szöveget sem érti, nemhogy a németet. De arra van esélye, hogy normál tagozatban heti három órában eredményt elérjen. Szülők tájékoztatása fontos, és a követelményszintet meg kell határozni. Megoldásra intézkedési tervet kell készíteni, jó lett volna, ha a pedagógusok válaszolnak a kérdésekre. Minden intézményben létezik az IMIP, ami tartalmazza az önértékelést is. Ebben komoly kérdőívek vannak. Vezetői ciklusonként komplex értékelést kell tenni. Nem tudjuk, hogy mi volt a probléma az, hogy megkérdeztük a pedagógusok véleményét a tesztről, vagy az, hogy a kérdéseket németül tettük fel. Nemzetiségi intézményekről beszélünk. Fel kell vállalnunk azt is, hogy netalán az a problémánk, hogy kiestünk az írásbeli gyakorlatból. Megoldás lehet a továbbképzés. Úgy gondolom, hogy munkaügyi problémákat is felvett, ha a pedagógus megtagadja a fenntartója és intézményvezetője utasításának a végrehajtását. Voight-Varga Ildikó: Nem vettem részt a vélemény nyilvánításban? Ez véleménykérés volt, vagy szakmai ellenőrzés? Rimai Éva: Nem értem a kérdést? Voight-Varga Ildikó: Az óvodában a gyerekekkel német szóban foglalkozunk. Szerencsésebb lett volna, ha bejönnek a csoportba és megnézik az óvónők munkáját. Rimai Éva: Szakmai ellenőrzésnek része a véleménykérés. Említettem már, hogy vezetői ciklusonként önértékelést kell végezni, amelynek része lehet egy szakmai ellenőrzés. Szakmai ellenőrzés keretében végeztük a kimenő évfolyam mérését. Szerettük volna azt is megtudni, hogy mit szól az eredményhez az érintett pedagógus. Mi a véleményük a tesztről, esetleg eszközállomány hiány van, stb.? Ez kiegészítette az ellenőrzést, a kérdésekre válaszolni kellett volna. Óvodapedagógusok észrevételezték, hogy a nevelés oktatásnak lett fordítva. Nyilvánvaló, hogy az óvodában nevelésről beszélünk. Dr. Nagy Gáborné: Úgy gondolom, hogy Voight-Varga Ildikó azt kérdezte, hogy az óvónőket ellenőrizték a teszttel? Rimai Éva: Nem volt feladatunk az óvoda szakmai ellenőrzése. Az óvó néniket azért kérdeztük meg, mert a 8. osztályos gyerekek tudásában az Ő munkájuk is benne van. Pedagógus értékeléséről nem volt szó, ezért nem értettük ezt a hozzáállást. Az iskolában egy pedagógus tisztelt meg bennünket és a fenntartót azzal, hogy komolyabban vette a tesztet és minden kérdésre válaszolt. Magam részéről javasolnám az óvoda szakmai ellenőrzését is. Angeli Éva: Mérés akkor lett volna tökéletes, ha minden évfolyam végén elvégezzük. Lehet, hogy jobban látszott volna, hogy melyik ponttól nem működik a nemzetiségi nyelvoktatás. Magyarországon színes a nyelvtanulás lehetőségének palettája. Ceglédbercelen lehetőség van nemzetiségi nyelvoktatásra heti 6 órában 6. évfolyamig, ezt követően még mindig kiléphet a rendszerből és folytathatja heti három órában idegen nyelvként a tanulást. Lehet negyedik évfolyam után heti három órában is tanulni a nyelvet. SNI-s gyerekeket is fel lehet mentetni a nyelvtanulás, illetve az értékelés alól. Ezt bármikor meg lehet tenni, a pedagógusokon múlik, hogy észrevegyék ezeket a problémákat. Fontos, hogy a gyereknek sikerélménye legyen a nyelvtanulás területén. 5

6 Megyeri József. Minden évben magyarból és matematikából országos kompetenciamérést végeznek, melyet az állam finanszíroz. Ceglédbercelen nemzetiségi intézmények vannak, fenntartói finanszírozása az intézményeknek nem kevés, ezért jogosan szeretnénk látni, hogy mi a nemzetiségi nyelvoktatás hozadéka. Ezt az állam nem támogatja. A fenntartó az iskola német nemzetiségi oktatásának szakmai ellenőrzésére tudott forrást biztosítani. Jogosságát senki nem vitatja, távol állt attól, hogy a pedagógus szakmai felelősségét kérdőjelezzük meg. Annak idején Ceglédbercelen a nemzetiségi oktatás mellett voksoltunk, mert emelt óraszámban idegen nyelvet tanulhatott a gyerek, és az állam is finanszírozta. Nagyon elszomorít, hogy a kisebbségi önkormányzat nem vesz részt az ülésen, holott a német nemzetiségi oktatás fontosságát hangsúlyozzák. Amorf politikai irányvonal mentén haladunk, minden gyereknek német nemzetiségi nyelvet kell tanulnia. Helyi politikai manőverezésnek a gyerekek lettek az áldozatai. Az iskola pedagógiai programjában 35 % szerepel. Az anyag tartalmazza, hogy a német nemzetiségi oktatás vonatkozásában a 35 %-os minimumszint a gyakorlatban értelmezhetetlen, hiszen egy ilyen teljesítménnyel egészen biztosan nem lehet C típusú alapfokú nyelvvizsgát tenni. Mindhiába kap az 55 %.os teljesítményére a tanuló közepes érdemjegyet, ha az 55%-os német nyelvi tudása a valóságban nem közepes, hanem elégtelen. Ezt az ellentétet fel kell oldani. Tantervi követelményeket a gyerekekkel ismertetni kell. A tanulmány szerint a 8. osztályos tanulók közel felét elégtelenre kellene osztályozni. Azt hangoztatjuk, hogy a ceglédberceli intézményeknek a versenyképessége a német nemzetiségi nyelvoktatásban rejlik, és ezt a szolgáltatást tudjuk nyújtani. Versenyképesség megbukott. Nyílván az illúziót nem szabad lerombolni, nem azt választom, hogy holnaptól mást keresek. Középiskolában tanítok, és már többször jeleztem, hogy a ceglédberceli gyerekek középiskolai eredményei nem tükrözik azt a teljesítményt, ami ennyi nemzetiségi nyelvtanulás mellett elvárhattunk volna. Szülő korrekt tájékoztatást kapjon. Óvodai pedagógusok az alsó osztályos német pedagógusokkal együtt dolgozzanak ki szakmai szempontok alapján összeállított felvételi rendszert. Ez alapján javasoljuk a gyereknek és a szülőnek, hogy milyen oktatási formában vegyen részt. Továbbiakban is biztosítsuk az átjárhatóságot, és évente legyen meg az esélye a gyereknek, hogy választhasson. Javaslom a Pedagógiai programnak a módosítását, valamint a követelményrendszerhez történő igazítását. Úgy gondolom, hogy a német nemzetiségi oktatási forma elsősorban azoknak szól, akik ehhez a nemzetiséghez tartoznak. Elsősorban oktatáspolitikai, és identitásbeli kérdés is, melyet vállalni kell. Legyen tisztában a szülő azzal, hogy az anyanyelve a német. A szakmai ellenőrzés anyagában is szerepel, hogy mivel kisebbségi nemzetiségi oktatásról van szó, a követelmény részletezése anyanyelven (német) történik. Aki német, annak az anyanyelve német. Miért nem szabad ezt felvállalni? Az anyagban a következőket olvashatjuk: Nem szabad viszont elfelejteni azt, hogy a német nemzetiségi nyelvoktatás most is többletpénzébe kerül a fenntartónak: csak éppen ez a pénzkiáramlás nem hoz kellő eredményt. Az eredménytelen pénzkiáramlást, fölösleges pénzpocsékolásnak nevezzük. A fenntartó egyben az önkormányzat, aki közpénzeket használ a nemzetiségi oktatás céljára. A szülőket is megtéveszti az intézmény, ha nemzetiségi, azaz emelt szintű nyelvoktatásnak nevez olyasvalamit, amit a tanulók viszonylag jelentősebb részénél nyilvánvalóan nem az. A teszt megkérdezte a pedagógusoktól, hogy megfelelőnek ítélik- e az anyanyelvi német oktatás intézményi színvonalát? Remélem, hogy a válasz a tanulmány értékelésekor és megismerésekor átértékelődik. Óvónők egyetlen egy kérdésre válaszoltak mindannyian, mégpedig arra, hogy milyen előképzettséggel kezdik meg a gyerekek az óvodai nevelést. Azt írták, hogy semmilyennel. Akkor az alapító okirat szerint miért kétnyelvű az óvoda? Szabade valótlan dolgot felvállalnunk, amikor a pedagógusok kimondják, hogy nincs meg ennek az alapja. Nem szabadna politikai vitáknak kitenni a szülőt, pedagógust és a gyerekeket. Szakértők lelkiismeretesen, kritikusan és őszintén végezték az ellenőrzést. Remélem, hogy a kritikákat megfogadjuk, és úgy döntünk, hogy legyenek a ceglédberceli intézmények 6

7 versenyképesek, csak valahogy másképp. Fenntartó elsődleges célja, hogy a ceglédberceli gyerek itt járjon óvodába és iskolába. Közösen kell gondolkodni, mely a gyerekek, valamint a szülők elégedettségét szolgálja. Kérem a kollégák kérdéseit és észrevételeit. Rimai Éva: Az óvoda azért kétnyelvű, mert nem lehet másképp nevezni. Az óvodában csak német anyanyelvi nevelés folyna, akkor lenne másképp. A legalacsonyabb igényszintű nemzetiségi óvodát nevezzük kétnyelvűnek. Emelt szintű német oktatás során idegen nyelvet oktatnak, de ettől függetlenül anyanyelvnek nevezzük. Valaki úgy is lehet sváb, hogy nem is tud németül. Sok mindenki elvesztette a nyelvét, de nem vesztette el az identitástudatát, a lelkét. Német nemzetiségi nyelvoktatásra történő jelentkezésnél nem feltétel, hogy németül beszéljenek a családban, sváb az, aki annak vallja magát. Az a gyerek, aki 8. osztályban kettes kapott, az a papír alapján nemzetiségi nyelvoktatásban részesült, de a gyakorlatban nem tud németül. Nincs esélye arra, hogy kétnyelvű intenzív tagozatos középiskolába jelentkezzen, vagy szakmunkás vizsgája után Németországban helyezkedjen el. Szülőnek joga van tudni, hogy mi a követelményszint és ennek nem teljesítése esetén mi a helyzet. Megyeri József: Szülőnek a pedagógus őszintén mondja meg, hogy milyen oktatási formát javasolna a gyereknek. Ez a pedagógus kötelessége. Dr. Nagy Gáborné: Mi van azokkal a gyerekekkel, akik német identitásúak és gyenge képességűek? Törvény lehetőséget ad arra, hogy válasszák a nemzetiségi nyelvoktatást. Követelményszintet meghatározzuk, akkor ezek a gyerekek nem tudnak részt venni ebben az oktatási formában. Intézményvezetőként javaslom, hogy azok a gyerekek, akik nem bírják a nemzetiségi tagozatot a német identitástudatukat fejlesszék, mélyítsék és érvényesítsék. A községben jelentős hagyományápolás folyik, de lehet, hogy még ennél is több lehetőséget kell biztosítanunk. A Pedagógiai programunkban nincs külön meghatározva a német nemzetiségi oktatás százaléka. Azzal nem értek teljesen egyet, hogy ez az oktatási forma megbukott. Szakértő asszony is elmondta, hogy voltak olyan gyerekek, akik a teszt során jó teljesítményt nyújtottak. Minden évben a német versenyeken a gyerekek jól szerepelnek. A német pedagógusok ösztönözték a szülőket és a gyerekeket, hogy próbálják meg a német Junior nyelvvizsgát. Ezt 9 gyerek kiváló eredménnyel végezte el. Megállapítható, hogy van olyan gyerek, aki alkalmas az oktatási formára és jogosan igényli. Előző vezetői ciklusomban tettünk javaslatot arra, hogy az óvoda-iskola átmenetet megkönnyítése érdekében az 1-2. osztályban a német tagozaton az oktatás játékosabb legyen. Szeretném kérni a pedagógusokat, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatosan mondják el véleményüket. Megyeri József: Óvónők már ismerik a követelményszintet. Óvónőknek felelőssége van abban, hogy az iskolai beiratkozásnál a szülő milyen oktatási formát választ. Szülő a pedagógusra hagyatkozik. Török József: Az óvónői véleménynyilvánítás, az anyag 61. oldalán található, mindenki által ismert, és elnézést kérek érte. Számomra megdöbbentő és példátlan. A két anyagot összehasonlítjuk, világossá válik a fenntartói és a pedagógusi felelősség. Nem kell egymásra mutogatni. Probléma van a rendszerben, mert a forrás és a szakember gárda biztosított. Meg kell találni, de nem így. Akkor, és ott mondjam el a véleményemet, ahol lehetőségem van rá és úgy, ahogy azt a szakemberek kérik. Elvárom az elhivatottságot a gyerek iránt, és bizonyos szempontból hűséget a fenntartóhoz. Az óvodai nevelés tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. Köszönöm a szakértők és azoknak a munkáját, akik az anyag elkészítéséhez a tudásukat hozzátették. 7

8 Molnár Lászlóné: Angeli Éva egy jól működő nemzetiségi intézmény vezetője. Ne próbáljuk meg mi kitalálni a megoldást, hanem intézményvezetőként tájékoztassa a jelenlévőket arról, hogy Vaskúton hogyan működik a beiratkozás, óvónők felvállalják, hogy a szülőket tájékoztassák arról, hogy milyen oktatási formát válasszanak a gyereknek, 8. osztályos kimenetet mérik-e, más nemzetiségi iskolákban végeztek- e felmérést és ha igen, akkor ott milyen %-os arányok születtek? Úgy gondoljuk, hogy felkészültek a pedagógusok, szakmai egyeztetések folyamatosak. Angeli Éva: Nem a pedagógusok szakmai felkészültségével van a probléma. Valami a rendszerben nem úgy működik, hogy a 8. év végi kimenetel a követelményeknek megfelelő, vagy a követelményhez közeli legyen. Saját tapasztalatból tudom, hogy az alapfokú komplex nyelvvizsgához szükséges 60 %-ot a 8. osztály végére viszonylag kevés gyerek tudja teljesíteni. Ez lenne a cél, de más a realitás. A tanulmány is tartalmazza, hogy nem a pedagógusok szakmaiságot vonjuk kétségbe, hanem valamit kellene csinálni a nemzetiségi oktatással, hogy az jól működjön és a kimenetelen is látszódjon. Vaskúton az óvoda kétnyelvű. A gyerekek nálunk automatikusan első osztályban nemzetiségi nyelvként kezdik el tanulni a németet. Nyílván van kivétel, amikor a szülő nem így gondolja, ezt elfogadjuk. Negyedik osztálytól belép az idegen nyelv oktatása heti három órában. Azoknak a gyerekeknek, akik nem bírják teljesíteni a nemzetiségi nyelvoktatás szintjét felajánljuk, hogy a továbbiakban heti három órában tanulják a nyelvet. Innentől kezdve kiléptek a nemzetiségi nyelvoktatásból. Ötödik osztálytól kezdődően csoportbontásban tanulják a nemzetiségi nyelvet a gyerekek. Alapszintű és emeltszintű csoport van. Természetesen mind a két csoport végkimeneteli teljesítménye azonos. Emeltszintű csoportban lévő gyerekek nyelvvizsgát tesznek, kéttannyelvű iskolában tanulnak tovább. Felső tagozaton megvan a lehetőség, hogy bármikor kiléphetnek a gyerekek a nemzetiségi oktatásból. Nálunk is vannak SNI-s gyerekek, nem ilyen nagy számban, mint Ceglédbercelen. Ezeknek a gyerekeknek kérik az idegen nyelv tanulása alóli felmentést, vagy az idegen nyelv értékelés-minősítés alóli felmentést. Pedagógiai programunk tartalmazza, hogy negyedik és hatodik év végén, valamint 8. félévkor tartunk belső vizsgát magyarból, matematikából és német nyelvből. Idegen iskolában eddig még nem mértem. Iskolámban is megírattuk ezt a tesztet, több gyerek volt, aki 60 % felett teljesített. Rimai Éva: Lehetetlent nem lehet megoldani, nem a pedagógus kollégák szakmai felkészültségével van probléma. Az SNI-s gyerekek nem alkalmasak a nemzetiségi nyelvoktatásra, nem tudják ilyen szinten a nyelvet tanulni. Az alapkészségek és a magyar nyelv elsajátításával küzdenek, a nemzetiségi nyelv heti öt órában történő tanulása csak további terheket ró rájuk. Biztosítani kell az átjárhatóságot is. Akik kevésbé alkalmasak a nyelvtanulásra, azok negyedik évfolyamon kezdjék el a normál tanterv szerint a németet idegen nyelvként heti három órában tanulni. A pedagógus kolléga nem tud mit tenni, hiszen hozott anyagból dolgozik. Ceglédbercel nem német anyanyelvű falu, létezhetetlen, hogy a gyerekek 100 %-a német nemzetiségi nyelvoktatásban részesüljön. A tanulóknak az anyanyelve a magyar, nem pedig a német. Idegen nyelvként tanulja, akkor emelt szintű nyelvoktatást kér. A népismereti órát nem kötelező külön órában megtartani. Lehetőség van a népismereti tananyag beépítésére a heti 5 német órába. Jogszabály értelmében, ha külön órában tanítom a népismeretet, akkor nem magyarul, hanem németül kell tanítani. Ezt Vaskúton sem csinálják. 8

9 Molnár Lászlóné: A Képviselő-testület figyelmébe ajánlom a tanulmány 39. oldalán lévő szövegértési feladat jó eredményeit. Jó néhány gyermekünk van, akik jól teljesítettek. A német Junior nyelvvizsgát kilenc gyerek kiváló eredménnyel végezte el. Angeli Éva: A %-os táblázatokból is kiderül, hogy vannak 60 % felett teljesítő gyerekek. Rimai Éva: Kompetenciamérések elemzése is azt mutatta, hogy az iskolában vannak kimagasló képességű gyerekek. SNI-s gyerekek száma 15%, de biztos, hogy ennél sokkal magasabb százalékban vannak a kimagasló képességű gyerekek. Nekik az ország legjobb középiskoláiban van a helyük. Megyeri István. Kiemeltük a nemzetiségi német nyelvoktatás problémáit, e mentén gondolkodunk. Az iskola egy komplex rendszer. Nyilván, hogy a problémáknak másutt is vannak gyökerei. Meg kell vizsgálni a többi lehetőséget is. A kerettantervi rendelet nagyon sokféle lehetőséget, és szabadon választható tantárgyat biztosít. Itt nem jelentkezik ez. Gyerekeink sokféle iskolába szeretnének tovább tanulni, ahhoz adaptálni kell. Az óvodában a vegyes életkorú csoportok is problémát jelentenek, főleg az iskola előkészítés időszakában. Változtatást tervezünk, akkor azt komplexen az iskola egészére tegyük meg. Jól működő középiskolákban a 11. évfolyamtól legalább 10 de nem ritka, hogy 15 féle specializáció jelenik meg a fakultációs oktatásban. Az iskolának szolgáltatni kell, erre lehetőséget ad a tanterv. Oktatási struktúrát ilyen szempontból kell megvizsgálni. A dolog csak akkor működik, ha teljességében vizsgálódunk, és az oda-vissza hatásokat és a kapcsolódásokat is elemezzük. Megyeri József: Vaskút hány lelkes település? Angeli Éva: Négyezer fős település Vaskút. Megyeri József: Vaskúton is egy iskola van? Angeli Éva: Általános Művelődési Központként működünk a szomszéd község óvodájával és iskolájával társulásban vagyunk. Megyeri József: Elmondható, hogy ugyanezek a problémák jelentkeznek ott is? Angeli Éva: Hasonló jellegű problémák vannak nálunk is, de úgy gondolom, hogy az óvoda és az iskola között a kommunikáció jobban működik. A szülőknek nem okoz problémát, hogy első osztálytól kezdve nemzetiségi nyelvet tanul heti 5 órában a gyerek. Negyedik osztálytól váltanak idegen nyelvre, és utána átjárható a rendszer. Előbbi hozzászólásomban sokféle lehetőséget soroltam fel. Az intézménynek magának kell a saját lehetőségeire, adottságaira kitalálni olyan rendszert, ami remélhetőleg működni fog. Vaskúton a jelenlegi rendszer jól működik. Megyeri József: Ceglédbercelen az osztályok átlaglétszáma 18 fő, ezért a fenntartónak az oktatás finanszírozásához szükséges bepótlása igen magas. A nemzetiségi német, az idegen nyelvi és a normál tagozat sokba kerül. A fenntartó az országos átlagnál jóval több bepótlást vállal erre a feladatra. Fenntartó szándéka és viselkedése nem kérdőjelezhető meg. 9

10 Török József: Megyeri József alpolgármester úr javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő határozati javaslat a következő meghatározással egészüljön ki: az intézmény dolgozza át Pedagógia programját a nemzetiségi nyelvoktatás követelményrendszerének megfelelőn. Kérem a képviselőket, ha az indítvánnyal egyetértenek, szavazzanak. A Képviselőt-testület 9 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal, 0 tartózkodással módosító javaslatot elfogadta. Török József: Megyeri István képviselő úr hozzászólása alapján a határozati javaslat 1. pontjában a következő módosítást javaslom: 1. A tanulói felmérés alapján készítsen az iskolai oktatás komplexitását figyelembe vevő intézkedési tervet a német nemzetiségi nyelvoktatás színvonalának emelése érdekében. A Képviselőt-testület 9 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal, 0 tartózkodással módosító javaslatot elfogadta. Török József: Kérem a képviselőket, ha a módosításokkal együtt a határozati javaslatot elfogadják, szavazzanak. A Képviselőt-testület 9 igen szavazattal, 0 ellenszavazattal, 0 tartózkodással a következő határozatot hozta: Ceglédbercel Község Önkormányzatának 44/2010. ( ) ÖK. sz. határozata Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8.. (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, figyelemmel a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ában foglaltakra a Ceglédberceli Általános Művelődési Központ német nemzetiségi nevelés-oktatás helyzetével kapcsolatos szakmai ellenőrzéséről szóló jelentést megismerte. A jelentésben foglaltak alapján utasítja az intézményt, hogy 1. A tanulói felmérés alapján készítsen az iskolai oktatás komplexitását figyelembe vevő intézkedési tervet a német nemzetiségi nyelvoktatás színvonalának emelése érdekében. 2. Keressen megoldást az óvodai német nemzetiségi nevelés és az iskolai német nemzetiségi oktatás összehangolására. 3. Tegye közzé a német nemzetiségi oktatás osztályonkénti követelményszintjét az intézmény honlapján. 4. Az intézmény dolgozza át Pedagógia programját a nemzetiségi nyelvoktatás követelményrendszerének megfelelőn. Határidő: május 31. Felelős: Török József polgármester Pető Zsolt jegyző Dr. Nagy Gáborné megbízott igazgató Török József polgármester a következő napirendi pontok tárgyalására zárt ülést rendelt el. Ceglédbercel, május 19. Török József polgármester Pető Zsolt jegyző 10

11 11