EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS. Az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok a biztonsági és védelmi kérdések terén

Átírás

1 EURO LATIN-AMERIKAI PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁS: Az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok a biztonsági és védelmi kérdések terén A Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság jelentése alapján Társelőadó a latin-amerikai országok részéről: José B. Pampuro (Parlasur) május 19., csütörtök, Montevideo (Uruguay) AT\ doc AP v03-00

2 EUROLAT Állásfoglalás, május 19. Montevideo (Uruguay) [a Politikai, Biztonsági és Emberi Jogi Bizottság jelentése alapján] Az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok a biztonsági és védelmi kérdések terén Az Euro Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlés, tekintettel a Latin-Amerika, a Karib-térség és az Európai Unió állam- és kormányfőinek hat csúcstalálkozóján Rio de Janeiróban (1999. június ), Madridban (2002. május ), Guadalajarában (2004. május ), Bécsben (2006. május ), Limában (2008. május ) és Madridban (2010. május ) született nyilatkozatokra, tekintettel az ENSZ 1945-ös Alapokmányára, különösen a célokról és elvekről szóló I., a Közgyűlésről szóló IV. és a Biztonsági Tanácsról szóló V., az ellentétek békés rendezéséről szóló VI., a béke veszélyeztetése, a béke megszegése és támadó cselekmények esetén alkalmazandó eljárásról szóló VII. és a regionális megállapodásokról szóló VIII. fejezetére, tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló július 1- jei szerződésre és a latin-amerikai és karibi államokban a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló, április 25. óta hatályos, az atomfegyvermentes övezet 33 országa által aláírt Tlatelolco-szerződésre, tekintettel a vegyi fegyverekről szóló, november 30-i és a biológiai fegyverekről szóló, április 10-i egyezményre, tekintettel a szeptember 11-én elfogadott Amerika-közi Demokratikus Chartára, és a MERCOSUR, a Bolíviai Köztársaság és a Chilei Köztársaság demokratikus kötelezettségvállalásáról szóló ushuaiai jegyzőkönyvre, valamint a Béke és Biztonság Andesi Chartájára, melyet 2002-ben fogadtak el, tekintettel az Európai Unió központi bankjainak elnökei által elfogadott, és január 1- től kötelező érvényre emelkedett Bázel-II megállapodásra, tekintettel az Európai Unió december 14-én elfogadott Alapjogi Chartájára, tekintettel a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programra, a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek részei, alkotóelemei és lőszerei gyártása és tiltott kereskedelme elleni, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözésről szóló egyezménye által kiegészített májusi jegyzőkönyvre; az ENSZ Közgyűlésének a fent említett egyezményről és jegyzőkönyvről szóló június 8-i 55/25. számú határozatára; valamint a 2008 decemberében Oslóban aláírt, kazettás lőszerek tilalmáról szóló egyezményre, tekintettel a gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, valamint megsemmisítésükről szóló, szeptember 18-án elfogadott Ottawai Egyezményre, tekintettel a nemzetközi terrorizmus megelőzésével és felszámolásával foglalkozó 17 meglévő ENSZ-rendelkezésre; a Biztonsági Tanács és (2001.), valamint (1999.) számú határozatára; a Közgyűlés szeptember 8-i A/RES/60/288. számú határozatára az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájáról, és a hozzá kapcsolódó cselekvési tervre, AP v /11 AT\ doc

3 tekintettel a Riói Csoport és az EU Prágában május 13-án és 14-én tartott XIV. miniszteri ülésének, valamint az EU-trojka és a közép-amerikai országok miniszterei között zajló San José-i párbeszéd Prágában május 14-én tartott miniszteri ülésének közös közleményére, tekintettel az amerikai védelmi miniszterek november 25-én tartott IX. konferenciáján, Santa Cruz de la Sierrában kiadott nyilatkozatra, tekintettel a béke és biztonság euro latin-amerikai chartájáról szóló április 8-i állásfoglalására és annak cikkeire, tekintettel a Limában megrendezett 5. EU Latin-Amerika/Karib-térség csúcstalálkozóhoz intézett május 1-jei, az EU és a Riói Csoport Prágában megtartott XIV. miniszteri üléséhez intézett május 13-i, és a Madridban megrendezett 6. EU Latin- Amerika/Karib-térség csúcstalálkozóhoz intézett május 15-i üzenetére, tekintettel a december 4-én tartott XX. iberoamerikai csúcstalálkozón, Mar de Platában elfogadott nyilatkozatra és cselevési programra, tekintettel az ENSZ által december 20-án elfogadott, a személyek erőszakos körülmények közötti eltűnése elleni védelméről szóló nemzetközi egyezményre (UN A/RES/61/177), tekintettel eljárási szabályzata 16. cikkére, A. mivel a biztonság fogalma az emberi élet védelme (s nem pedig az államok puszta túlélése) feletti őrködésre vonatkozik, összetett és befogadó nézőpontból határozza meg a jólét alapelveit, amely kiterjed az emberi fejlődésre, a békére és a természeti források védelmére; B. mivel a két régió kapcsolatainak a párbeszéden és a tagállamok biztonságával és védelmével kapcsolatos eszmecserén kell alapulniuk; C. mivel az EU Latin-Amerikával kapcsolatos első jelentős kezdeményezése éppen a nemzetközi biztonság, a békére törekvés és a demokrácia kérdését érintette, konkrétan a Közép-Amerikában a XX. század 80-as éveiben kirobbant konfliktusok és polgárháborúk politikai megoldásának támogatásán keresztül; D. mivel az ezen az új területen kialakított kapcsolatok hozzájárulnak az átláthatóság, a bizalom és a biztonsági és védelmi téren folyó együttműködés megerősödéséhez, és e kapcsolatoknak ki kell terjedniük a két fél kölcsönös érdekeit érintő valamennyi kérdésre a béke, a védelem és biztonság, a demokratikus kormányzás és az emberi jogok védelme vonatkozásában, illetve támogatniuk kell, hogy a multilateralizmus megerősödésére támaszkodva kialakuljon a nagyobb bizalom és biztonság nemzetközi légköre, amely valamennyi nép és állam általános biztonságának alapja; E. mivel a kapcsolatok biztonság és védelem terén való szorosabbá válásának a demokratikus kormányozhatóságot és a demokratikus rendszerek megszilárdulását is segítenie kell mindkét régióban, különösen, ami a fegyveres erőknek a közvetlen, szabad és demokratikus választásokból eredő civil hatalom alá rendelését illeti; F. mivel az államok biztonsága növelésének egyik módja olyan gyakorlatok kivizsgálásában rejlik, amelyeket mindazok a bűnszervezetek alkalmaznak, akik a kábítószerkereskedelemből és emberrablásokból származó pénzeszközök legalizálásához (pénzmosáshoz) pénzintézeteket vesznek igénybe, s emiatt meg kell erősíteni a vizsgálati AT\ doc 3/11 AP v03-00

4 rendszereket e pénzeszközök befagyasztása, elkobzása, és lehetőség szerint a társadalmi fejlődést célzó programok létrehozására történő fordítása érdekében; G. mivel a társadalmi kirekesztés és a rendkívüli szegénység is bizonytalansági tényezőnek számít; H. mivel az Európai Unió, illetve Latin-Amerika és a Karib-térség közti kapcsolatokat a vitatott területek státusának meg nem változtatása elvének tiszteletben tartására kell alapozni, amely a hadgyakorlatok ezen övezeten belüli tartásának megelőzésére is kiterjed, szorgalmazva mindenkor a viták párbeszéddel és tárgyalással történő rendezését; I. mivel a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kérdések a stratégiai partnerség valamennyi résztvevője számára érzékeny területeket pl. a nemzeti szuverenitás korlátlan tiszteletben tartása, a területi integritás, a demokratikus kormányzás és az államok politikai és szociális stabilitása érintenek; J. tekintettel az Argentínát, Bolíviát, Brazíliát, Chilét, Kolumbiát, Guyanát, Ecuadort, Paraguayt, Perut, Suriname-ot, Uruguayt és Venezuelát tömörítő Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) 2004-es létrehozására, valamint a Dél-amerikai Védelmi Tanács életre hívására; K. tekintettel a Rio-csoport és a Latin-amerikai és Karibi Csúcs az Integrációért és Fejlődésért örökébe lépő Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAM) megalapítására, mely szervezet 33 országot tömörít annak érdekében, hogy megszilárdítsa és globális szinten megjelenítse a latin-amerikai identitást; L. mivel a multilateralizmus megerősítése alapvetően fontos egy biztonságosabb, szilárdabb és békésebb világ biztosításához, ami jelzi, hogy sürgősen valódi reformokat kell végrehajtani az ENSZ-ben, amely megerősíti és biztosítja legfőbb szervei különösen a Biztonsági Tanács hatékonyságát, átláthatóságát, reprezentativitását és demokratikussá tételét; M. mivel a konfliktusok gyakran az alapvető emberi jogok megsértésével és a fejlődéshez nélkülözhetetlen erőforrásokhoz való hozzáférés hiányával járnak, rendívül fontos olyan külpolitikát folytatni, amely elkerüli a katonai beavatkozások szükségességét; 1. javasolja az Európai Unió és tagállamainak, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség országainak minisztériumai és parlamentjei közötti, fokozatos eljárás révén megvalósuló együttműködését a biztonság és védelem, a demokratikus kormányzás és az emberi jogok védelme terén, továbbá azt, hogy ezt az együttműködést kifejezetten és hangsúlyosan a biregionális stratégiai partnerség elemeként kezeljék, az ENSZ Alapokmányában rögzített elvekkel és célkitűzésekkel összhangban;megállapítja, hogy jelenleg az említett területen folytatott együttműködések rendkívül lazák, éppen csak a kétoldalú kapcsolatokra korlátozódnak és általában semmilyen módon nem kötődnek egymáshoz; Közös értékek, érdekek és alapelvek az EU és a LAC közötti, a biztonság és védelem területét érintő kapcsolatok vonatkozásában 2. kulcsfontosságúnak tartja, hogy a biregionális stratégiai partnerség európai és latinamerikai felei közti, a biztonság és a védelem terén fenntartott kapcsolatok alapját a közös értékek és érdekek, a 2002-es Madridi Nyilatkozatba és a Közgyűlés által 2009 áprilisában javasolt, a békéről és biztonságról szóló euro latin-amerikai alapokmányba foglalt alapelvek, valamint a nemzetközi jogban, különösen az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek alkossák; AP v /11 AT\ doc

5 3. úgy véli, hogy az említett kapcsolatoknak az egyenlő elbánás elvén; a kölcsönös bizalmon; a szolidaritáson, a kölcsönös tiszteleten, az emberi jogok és kulturális hagyományok védelmén és előmozdításán, az alapvető szabadságokon, a demokrácián és a jogállamon, valamint a tág értelemben vett biztonságot fenyegető jelenségek például a kábítószerkereskedelem, a terrorizmus, a fegyverkereskedelem, az emberkereskedelem, a pénzmosás vagy a környezetkárosítás elleni küzdelem terén folytatott kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködésen és koordináción kell alapulniuk; valamint a feleknek figyelembe kell venniük a környezetvédelmi alapelveket és teljes mértékben kölcsönösen tiszteletben kell tartaniuk egymás függetlenségét és szuverenitását; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az említett kapcsolatok a fejlődés előmozdításához méltányosan, a büntetlenség és a militarizálás elleni küzdelemhez, valamint a konfliktusok megoldásához pedig kizárólag békés módon járuljanak hozzá, ami magában foglalja a fenyegetés vagy az erő államok közti kapcsolatokban való használatáról való kifejezett lemondást, és valamennyi, az államok közti kapcsolatokat a nemzetközi jog szerint szabályozó egyéb alapelv teljes mértékű tiszteletben tartását; 4. úgy véli, hogy az említett kapcsolatoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveinek és céljainak, a nemzetközi jog alapelveinek és a kölcsönös függetlenségnek és szuverenitásnak a teljes mértékű tiszteletben tartásán; az egyenlő bánásmód elvén; a kölcsönös bizalmon; a szolidaritáson, a nemzetközi szinten közös érdekeket képviselő területeken úgymint az éghajlatváltozás, az energiaválság, az élelmiszerválság, a szegénység felszámolása és az emberi jogok előmozdítása és tiszteletben tartása folytatott kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködésen és koordináción; a tág értelemben vett biztonsággal szembeni fenyegetések mint a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus vagy az emberkereskedelem elleni küzdelmen kell alapulniuk; úgy véli, alapvető fontosságú a megosztott biztonság koncepcióján alapuló megközelítés megőrzése, valamint a konfliktusok kizárólag békés úton történő megoldása, melyek együtt járnak a fenyegetés vagy az erő államok közti kapcsolatokban való használatáról való kifejezett lemondással; 5. úgy véli, hogy a biztonságot olyan átfogó koncepcióként kell értelmezni, amely megőrzi az ENSZ Alapokmányának jellegzetesen kollektív felfogását, magában foglalja az élelmiszerbiztonságot és az emberi biztonságot, és figyelembe veszi a politikai, gazdasági és társadalmi dimenziókat egyaránt; úgy véli továbbá, hogy a békét és a biztonságot nem lehet elkülöníteni egyrészt a demokráciától, az emberi jogoktól és az alapvető szabadságoktól, másrészt pedig a gazdasági és társadalmi fejlődéstől; elengedhetetlennek tartja a fenntartható fejlődés megvalósítását, valamint a szegénység és az egyenlőtlenség kihívásaival való szembenézést, továbbá a demokratikus intézményrendszer megszilárdítását és a társadalmi integrációra irányuló állami politikák kidolgozását és végrehajtását; 6. alapvető fontosságúnak tarja, hogy elsőbbséget élvezzen a megosztott biztonság koncepcióján alapuló megközelítés, melynek célja az emberek jólétének biztosítása az emberek életének, integritásának és jogainak védelmén keresztül, valamint a természeti erőforrások megőrzése révén, specializált katonai erők alkalmazásával a területi integritás támadások elleni védelme, valamint a többoldalú szervezetek által indított békemissziók épségének biztosítása során, továbbá a természeti vagy humanitárius katasztrófákból eredő helyzetek kezelése esetén; Témák az biztonság és védelem terén megvalósítandó EU-LAC együttműködés napirendjéhez AT\ doc 5/11 AP v03-00

6 7. javasolja, hogy az együttműködés és a közös erőfeszítések terepéül szolgáljanak mindazon kölcsönös érdekeket felvonultató és az EU LAC kapcsolatokon belül konszenzust élvező területek, amelyek többek között a szigorúan multilaterális perspektíva jegyében és az Egyesült Nemzetek Szervezete mechanizmusainak keretében megvalósuló, kifejezett katonai együttműködésre (a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a kölcsönös bizalmat építő intézkedések, katonai, technikai és a fegyverkivitel területén folytatott együttműködés az e tárgyban megvalósuló valódi multilateralizmus elősegítése érdekében stb.), az általános értelemben vett nemzetközi biztonságra (fegyverkorlátozás és leszerelés, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása stb.), a belső biztonsággal és az igazságüggyel (a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, a bankok ellenőrzése a pénzmosás ellen, a terrorizmus és a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek kereskedelme elleni küzdelem) és a védelmi szektoron belüli, a védelem különböző területein a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó intézménykorszerűsítési folyamatokkal kapcsolatos transznacionális együttműködésre, valamint a biztonság egyéb, nem katonai kérdéseire (emberkereskedelem, nemi indíttatású erőszak, biztonság és gazdaság, biztonság és fejlődés, a biztonság környezetvédelmi szempontjai stb.) vonatkoznak. 8. elsődleges jelentőségű feladatnak tartja, hogy a biregionális stratégiai partnerség európai és latin-amerikai tagjai munkálkodjanak az atomfegyverek mihamarabbi felszámolása és betiltása érdekében, és ennek érdekében támogassák egy olyan nemzetközi, jogilag kötelező erejű eszköz elfogadását, melynek célja a nukleáris fegyverek felszámolása és betiltása; 9. sürgeti az Európai Uniót és a latin-amerikai országokat, hogy erősítsék meg az egyes országok pénzügyi rendszereinek ellenőrző szerveit, és osszák meg az információkat valamennyi országgal, hogy a letétbe helyezett vagy befektetett, büntetendő cselekményekből eredő pénzeszközöket, köztük az államokból kivitt pénzösszegeket is befagyasszák, és a felelősök elítélése során azok bizonyítékként szolgálhassanak; 10. szilárd meggyőződése, hogy az Unió tagállamainak, valamint Latin-Amerika és a Karibtérség országainak az ENSZ és az ENSZ BT a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén betöltött szerepéhez az ENSZ Alapokmányával összhangban biztosított támogatása a biztonság és a védelem terén megvalósuló együttműködésüknek kulcsfontosságú eleme; ösztönzi a biregionális stratégiai partnerség európai és latin-amerikai tagjait, hogy továbbra is vegyenek részt aktívan a humanitárius erőfeszítésekben és az ENSZ és egyéb, regionális szervezetek által szervezett békefenntartó és békemegőrző feladatokban, teljes mértékben tiszteletben tartva nemzeti jogszabályaikat, valamint sürgeti a biregionális stratégiai partnerség országainak kormányait, hogy támogassák a Biztonsági Tanács reformját, melynek célja a fokozottabb képviselet a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos döntések meghozatalakor; 11. ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az Unió közös biztonság- és védelempolitikájára (KBVP), hangsúlyozva a latin-amerikai országok részvételét a KBVP keretei között indított fellépésekben, amit jól példáz az a tény, hogy Brazília az első olyan, nem EU- és nem NATO-tag ország, amely részt vesz az EU egyik katonai műveletében (az Artemis hadműveletben, 2003-ban, a Kongói Köztársaságban), illetve Argentína és Chile részvétele 2005-ben az EUFOR-Althea hadműveletben Bosznia-Hercegovinában; 12. úgy véli, hogy a biregionális stratégiai partnerségben részt vevő európai és latin-amerikai országok együttműködése és közös erőfeszítései különösen jó eredményeket hozhatnak a diplomáciai és katonai intézmények és az állampolgárok közötti távolság csökkentése terén, megerősítve a közöttük fennálló kapcsolatokat és azon biztonság- és AP v /11 AT\ doc

7 védelempolitikai döntések meghozatalát, amelyek összekapcsolódnak az emberek mindennapi életével, továbbá a polgári képességek vészhelyzetekben történő megerősítése, valamint a természeti és technológiai katasztrófák, illetve a nukleáris energia polgári használatából eredő katasztrófák kezelése és megelőzése tekintetében; 13. megállapítja, hogy Latin-Amerika továbbra is a katonai kiadásokra legkevesebbet költő kontinens, továbbá hogy a biregionális stratégiai partnerségben résztvevő európai és latinamerikai országok mindig is aktívan részt vettek az ENSZ-nek a fegyveres potenciál növelése, a fejlettség és a lefegyverzés témájával kapcsolatban végzett munkájában, és ösztönzi őket, hogy ne térjenek le erről az útról; 14. üdvözli az Unasur Dél-amerikai Védelmi Tanácsának arra vonatkozó határozatát, hogy fokozza a régió katonai kiadásaival kapcsolatos információk megosztását, ami megkönnyíti e kiadások jóváhagyását, segíti a természeti katasztrófák leküzdésére irányuló közös fellépéseket, és ösztönzi a katonai technológiával kapcsolatos ismeretek megosztását; 15. emlékeztet az február 14-én aláírt Tlatelolco-szerződésre, amely előírja a katonai célú nukleáris eszközök felszámolását Latin-Amerikában azaz betiltja az atomfegyverek jelenlétét és megengedi az atomenergia békés célokra történő felhasználását, miáltal a régió az első atomfegyvermentes lakott övezet a világon; a további atomfegyvermentes övezetek létrehozásának biztosítása érdekében kiáll a jelenlegi nukleáris arzenál feltétlen leszerelése mellett; 16. örömmel emlékeztet arra, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség lett az első atomfegyvermentes lakott övezet a világon a Tlatelolco-szerződés február 14-i aláírását követően, amely lehetővé tette, hogy a világ egyéb területein is hasonló övezeteket hozzanak létre; továbbá hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Földünk teljes mértékben megszabaduljon az atomfegyverektől; 17. felhívja a két régió közötti stratégiai partnerségben részt vevő valamennyi európai és latinamerikai ország kormányát, hogy határozzák meg az elkötelezettség azon szintjét a biztonság- és védelempolitika területén, amely lehetővé teszi az együttműködés megerősítését, ami a következőket foglalja magában: a) fontolják meg, hogy nincs-e szükség a virtuális tér biztonságáról és a védelméről szóló párbeszédre a szabályozási keretek létrehozása, valamint a virtuális tér védelmére irányuló tervek és stratégiák kidolgozása érdekében, mivel a virtuális tér elengedhetetlen mai társadalmainkban, és mivel a kommunikációs és informatikai rendszerek infrastruktúráját alkotó fizikai és logikai eszközök alapvető fontosságúak a felhasználók számára nyújtott szolgáltatások biztosításához; b) tegyenek eleget a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, július 1-jei szerződés (atomsorompó-egyezmény) és a nukleáris fegyverek Latin-Amerikában történő betiltásáról szóló, február 14-i Tlatelolco-szerződés és jegyzőkönyvek értelmében rájuk háruló kötelezettségeknek és előírásoknak; c) hajtsák végre a nukleáris fegyverek leszerelésére, elterjedésük megakadályozására és a nukleáris energia békés célokra történő felhasználásának előmozdítására irányuló cselekvési tervet, amelyet a május 3-a és 26-a között New Yorkban tartott, az atomsorompó-egyezményt felülvizsgáló konferencia következtetéseiben fogadtak el; d) mélyítsék el a párbeszédet az atomsorompó-egyezmény keretei között vagy annak hatályán kívül atomfegyverekkel rendelkező valamennyi állammal annak érdekében, hogy azok konkrét kompromisszumokat fogadjanak el a nukleáris fegyverek leszerelésére irányuló folyamat beindítása érdekében; AT\ doc 7/11 AP v03-00

8 e) működjenek együtt annak érdekében, hogy a XXI. század elejére megvalósulhasson az atomfegyverek felszámolása és betiltása; f) tegyenek közös erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Izrael, India, Pakisztán és Észak-Korea is csatlakozzon az atomsorompó-egyezményhez és hajtsa végre azt, valamint működjenek együtt azokkal a kötelezettségekkel kapcsolatosan is, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa, illetve az Nemzetközi Atomenergiaügynökség (OIEA) határozataiból fakadóan Iránnak kell teljesítenie; g) ösztönözzék azon országokat, amelyek még nem ratifikálták az Átfogó Atomcsendszerződést, hogy tegyék meg ezt, és ezáltal működjenek együtt a szerződés gyors hatályba lépése, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megbízatásának megerősítése érdekében; h) a lehető legnagyobb mértékben kövessék az atomsorompó-szerződés szellemét és betűjét egyaránt, eleget téve a nukleáris anyagok nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan benne foglalt és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által előírt követelményeknek és biztosítékoknak, annak tudatában, hogy a nem megengedett nukleáris anyagok kereskedelme és használata súlyos és közvetlen fenyegetést jelent a világ biztonságára nézve; i) ratifikálják és szigorúan hajtsák végre a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló március 3-i egyezményt, valamint kövessék a Nemzetközi Atomenergiaügynökség e tekintetben megfogalmazott ajánlásait; j) kötelezzék el magukat amellett, hogy nem süllyesztenek radioaktív anyagokat a tengerbe; k) működjenek együtt adott esetben a nukleáris anyagok exportjára vonatkozó jogszabályok megerősítésében, javítsák a vámellenőrzés minőségét és az információcserét a gyanús ipari és kereskedelmi tevékenységek tekintetében; l) a létező arzenál leszerelésére történő felszólítás révén hozzanak létre atomfegyvermentes országokat és övezeteket, különösen támogatva a 2012-re tervezett külön konferenciával kapcsolatos kezdeményezést és munkákat; 18. hangsúlyozza, hogy a biregionális stratégiai partnerségben részt vevő európai és latinamerikai országok között a biztonsági és védelmi kérdésekben kialakított új kapcsolatok során további szempontokat például a gazdasági és ökológiai biztonság kérdéseit is figyelembe kell venni, és e kapcsolatok céljául a polgárok fejlődéséhez, jólétéhez és stabilitásához való hozzájárulást kell kitűzni, szigorúan tiszteletben tartva eközben az emberi jogokat és a kulturális hagyományokat, továbbá törekedni kell az államok belügyeibe történő be nem avatkozás elvének tiszteletben tartására; 19. elengedhetetlennek tartja a terrorizmus elleni küzdelem jegyében az emberi jogok tiszteletben tartása mellett folytatott biregionális párbeszéd megerősítését, az ENSZ által elfogadott valamennyi eszköz végrehajtása, valamint a jogállamiság és a nemzetközi jog szigorú tiszteletben tartása alapján; úgy véli, hogy a kétoldalú, regionális és többoldalú kérdésekben folytatott nemzetközi rendőrségi és igazságügyi együttműködés ma szükségesebb, mint valaha; emlékeztet arra, hogy az államok és különösen a közös határral rendelkező országok közötti együttműködés és összehangolt munka a terrorista hálózatok és tevékenységi központjaik felszámolásához való hozzájárulás kulcsfontosságú elemét képezi; elítéli a félig legális, erőszakot alkalmazó és ösztönző fegyveres csoportok jelenlétét és tevékenységét, tekintet nélkül e csoportok eredetére vagy motivációjára; AP v /11 AT\ doc

9 szükségesnek tartja továbbá, hogy e kérdések vizsgálata során ne alkalmazzanak kettős mércét, mivel az megnehezíti azok megoldását; 20. ösztönzi az Ottawai Egyezmény európai és latin-amerikai részes államait, hogy legyenek kitartóbbak az aknák felszámolása terén, és határozottan elítéli, hogy a kolumbiai nem állami fegyveres csapatok gyalogsági aknákat alkalmaznak; 21. kitart amellett, hogy fel kell venni a harcot a nemzetközi bűnszervezetek, például a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szervezetek ellen, amelyek veszélyeztetik a régió biztonságát és stabilitását; 22. üdvözli a Portugália, Spanyolország, Brazília és Argentína közötti, egyszerűsített kiadatási eljárásról szóló egyezmény aláírását, melynek célja a határokon átnyúló bűnözés és a büntetlenség elleni összehangolt küzdelem, elmélyítve az országok között már létező nemzetközi igazságügyi együttműködési mechanizmusokat; 23. kéri a biregionális stratégiai partnerségben részt vevő európai és latin-amerikai államokat, hogy ha még nem tették meg írják alá, ratifikálják és mielőbb hajtsák végre a kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek részei, alkotóelemei és lőszerei gyártása és tiltott kereskedelme elleni ENSZ-jegyzőkönyvet és a kazettás lőszerek tilalmáról szóló egyezményt; 24. támogatja azokat a Közép-Amerikai Integrációs Rendszer keretében tett regionális erőfeszítéseket, melyek célja a kézi lőfegyverek és a könnyűfegyverek ellenőrzése, a fegyveres erőszak megelőzése és felszámolása, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a pénzmosás megakadályozása, az igazságügyi keret megerősítése, valamint a régiókon belüli és a régiók közötti együttműködés elmélyítése; 25. felkéri a biregionális stratégiai partnerségben részt vevő európai és latin-amerikai államokat, hogy a közös felelősség elve és különösen a fogyasztó országok felelőssége alapján működjenek együtt, és támogatja a kokalevél rágására vonatkozó ENSZ-tilalom feloldását; 26. azt javasolja a kormányoknak, hogy a biztonsági és védelmi kérdéseket állandó jelleggel tűzzék a kétoldalú, biregionális és többoldalú együttműködés napirendjére annak érdekében, hogy a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos terület felépítésében és működésében kialakítsák a jogállamiság demokratikus alapjait; úgy véli, hogy az együttműködésnek ki kell terjednie a politikák kidolgozására, valamint a közigazgatásra, az igazságügyi keretre és a külpolitikai követelmények összehangolására; 27. javasolja a képzési programok keretein belül zajló együttműködést a jogszabályok és a keretjogszabályok harmonizációja terén a megfelelő igazságügyi reformok megvalósítása érdekében, az igazságügyi rendszerhez, a jogi kérdésekhez, valamint a biztonsághoz és védelemhez köthető regionális és szubregionális intézményekbe delegált küldöttek vagy megfigyelők segítségével; 28. javasolja a célzott projektek támogatását és egy olyan közös stratégia kidolgozását, amely az eredményes együttműködést előmozdító nemzetközi biztonsági és védelmi szerződés elfogadására irányul; Politikai, jogi és intézményi keret 29. megjegyzi, hogy a biregionális kapcsolatokon vagy a régióközi megállapodásokon túlmenően az EU és a latin-amerikai/karibi térség között a biztonsági és védelmi kérdésekben folytatott együttműködés kétoldalú üggyé fejlődött; AT\ doc 9/11 AP v03-00

10 30. hangsúlyozza, hogy a biregionális stratégiai partnerségben részt vevő országok számára jó együttműködési lehetőségeket kínálnak a különböző harmadik vagy negyedik generációs kétoldalú és/vagy regionális megállapodások, amelyek egyedi rendelkezéseket tartalmaznak az emberi jogokkal, a szociális védelemmel, a környezetvédelemmel és a biztonsággal kapcsolatos kérdések például a kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnözés hálózatai elleni küzdelem tekintetében; 31. üdvözli a közép-amerikai demokrácia biztonságáról szóló keretszerződés 15. évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatot, amely megerősíti annak elveit és céljait, és ugyancsak javasolja az új EU Közép-Amerika társulási megállapodás politikai és biztonsági pillérében kínált szélesebb és strukturáltabb keret kihasználását, megragadva a kezdeményezést a biztonsággal és védelemmel, a demokráciával és a békével kapcsolatos számos olyan kérdésben, amelyek a Contadorai Csoport megbeszélései és a párbeszédre irányuló San José-i folyamat kezdete óta a két régió közötti kapcsolatok alapját képezték; 32. támogatja a Santiago de Chilében tartott csúcstalálkozó óta az iberoamerikai biztonsági és védelmi testületek vezetőinek találkozói keretében az információk, a tanulmányok és a tudományos tapasztalat megosztásának támogatása érdekében a virtuális háló és az új információs technológiák nyújtotta előnyök kihasználásával végzett munkát, a nemzetközi béke és biztonság iberoamerikai virtuális tanulmányi központjának lehetséges megalakítása céljából; ezzel egyidejűleg üdvözli a biztonsági és védelmi együttműködésekre irányuló kezdeményezések kidolgozását, a jólét, az egymás mellett élés, a bizalom és népeink közötti kapcsolatok javítása érdekében; 33. megjegyzi, hogy az EU és a Mercosur-országok együttműködése a biztonság és a védelem terén mindössze az július 1-jén hatályba lépett régióközi együttműködési keretmegállapodásban jelenik meg, és ez is csupán egyetlen konkrét utalást tartalmaz a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem terén való együttműködésre; javasolja, hogy a tárgyalási szakaszban lévő EU Mercosur partnerségi megállapodás politikai és együttműködési kérdésekkel kapcsolatos pillére olyan területekre is terjedjen ki, mint például a demokrácia megerősítése és az emberi jogok védelme, a bizalom és a biztonság előmozdítása és az ENSZ kollektív biztonsági rendszerének támogatása; 34. elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy az EU Riói Csoport és az EU San José-i folyamat miniszteri ülései sürgősen lépjenek túl jelenlegi politikai vitafórum jellegükön, és váljanak az együttműködés és közös erőfeszítések koordinálásának igazi központjaivá a biztonsági és a védelmi kérdésekben; hangsúlyozza, hogy hatékonyabbá kell tenni a miniszteri szintű politikai párbeszédet a széles értelemben vett biztonság terén, rendszeres párbeszédet folytatva a megfelelő minisztériumok között, ideértve az igazságügyi, a belügy- és a védelmi minisztériumokat is, oly módon, hogy a békével és a biztonsággal kapcsolatos kérdések különböző vonatkozásait a legmagasabb szinten és parlamenti szintű, folyamatos párbeszéd keretében kezeljék; 35. javasolja, hogy a biregionális stratégiai partnerségben részt vevő európai és latin-amerikai országokat tömörítő különböző szervezetek a biztonság és a védelem terén kössenek egymással az együttes felelősség elvén alapuló együttműködési megállapodásokat, amelyekbe vegyék fel a tömegpusztító fegyverek felszámolására, betiltására és elterjedésének megakadályozására irányuló záradékot; 36. támogatja a nyilatkozatot, amely gyalogságiakna-mentes területté nyilvánítja Nicaraguát, s ezzel Közép-Amerika lesz az első régió, amely megszabadult e csapástól; 37. javasolja, hogy az új EU-LAC alapítvány kialakítását követően vegyék fontolóra AP v /11 AT\ doc

11 biregionális szemináriumok tartását a béke és a biztonság témakörében, elősegítve a konfliktusok kialakulásának megelőzéséhez vagy azok megoldásához szükséges feltételek megteremtését és a kölcsönös bizalmat tápláló különleges intézkedések kialakítását; emlékeztet ezzel összefüggésben a Falkland-háborúban Argentína és az Egyesült Királyság által foganatosított kétoldalú intézkedésekre, amelyek alapján az EU Riói Csoport ben São Paulóban tartott IV. miniszteri konferenciája javaslatot tett az Európai Bizottság és az IRALA számára az 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben nagy sikerrel meg is tartott biregionális szemináriumsorozatra a regionális biztonság témakörében; 38. sürgeti azon államokat, amelyek még nem ratifikálták az ENSZ által december 20-án elfogadott, a személyek erőszakos körülmények közötti eltűnése elleni védelméről szóló nemzetközi egyezményt (UN A/RES/61/177), hogy ezt tegyék meg; 39. megismétli javaslatát egy biregionális katasztrófamegelőző központ létrehozására, amelynek feladata az új EU LAC alapítvány felügyelete és irányítása alatt a riasztásra, a felkészülésre és a reagálásra vonatkozó közös stratégiák és intézkedések kidolgozása volna, a természeti és technológiai, illetve a nukleáris energia polgári célokra történő felhasználásából esetleg adódó katasztrófákkal szembeni kölcsönös sebezhetőség csökkentése érdekében; 40. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezen állásfoglalást az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az EU-tagállamok parlamentjeinek, Latin-Amerika és a Karib-térség összes országa parlamentjeinek, a Latin-Amerikai Parlamentnek, a Közép-Amerikai Parlamentnek, az Andoki Parlamentnek, a Mercosur Parlamentnek, az Andok Közösség titkárságának, a Mercosur Állandó Képviseleti Bizottságának, a Latin-Amerikai Gazdasági rendszer Állandó Titkárságának, valamint a NATO, az OAS, az UNASUR és az ENSZ főtitkárainak. AT\ doc 11/11 AP v03-00