SZENTGÁLOSKÉR Községtörténeti tanulmányok
|
|
- Frigyes Tóth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Puskás Béla SZENTGÁLOSKÉR Községtörténeti tanulmányok Szerkesztette Puskás Béla 1. számú példány Szentgáloskér Önkormányzat tulajdona Kaposvár,
2 A könyv kiadója és szerkesztõje köszönetet mond mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Szentgáloskér község története ebben a formában megjelenjen: Dr. Bálint Ildikó, Csima Ferencné, Egerszegi Ferenc, Horváth Jánosné, Szecsõdi Árpádné, Vargáné Esküdt Aranka, Varga Imréné, Varga Károly, özv. Vonyó Józsefné A könyv kiadását támogatta: Agrária Zrt., Pásztohy András Fotó: Puskás Béla, Szabó Péter Archiv képek: lakossági gyûjtésbõl A korrektúrát Nagy Zoltán végezte Felelõs kiadó: Egerszegi Ferenc ISBN: Készült: Pethõ Nyomda, Kaposvár 4
3 Tisztelt olvasók, Kedves Szentgáloskériek! Több évtizedes álom teljesül akkor, amikor kezünkbe vehetjük a szeretett községünk, Szentgáloskér történetét tartalmazó monográfiát. Elõdöm, dr. Hild József egykori polgármester idõt és energiát nem kímélve gyûjtötte községünk múltjának emlékeit. Terve, elképzelése sajnos nem valósulhatott meg. Most jelentõs helyi összefogással, az önkormányzat anyagi támogatásával készülhetett el ez a könyv. Meggyõzõdéssel vallom, hogy valamennyiünknek szükségünk van egy olyan kiadványra, amely erõsíti bennünk a községünkhöz, szülõfalunkhoz való kötõdést, ragaszkodást. Jelenleg a legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti Szentgáloskéren, amely az itt élõ családok jelentõs részét érinti. Ma a legtöbb munkavállalót az Agrária Rt. foglalkoztatja. Az önkormányzat rendszeresen támogatja a rászoruló családokat, ahol a jövedelem ezt indokolttá teszi, s a község fejlesztése során a település lakosságmegtartó szerepét próbálja erõsíteni. Mûvelõdési házat és könyvtárt mûködtet. A község gyerekei a szomszédos Mernye községbe járnak iskolába. Hogy kulturális intézményeink megfelelõen tudjanak mûködni, és feladatukat el tudják látni, azoknak jó állapotban kell lenniük, és megfelelõ felszereléssel kell rendelkezniük. A sportolást kedvelõk a helyi futballcsapatban sportolhatnak, és a szurkolótábor lelkes biztatással segíti az elõrejutást. Lapapusztán közel nyolcvan ember él. Egy külföldi vállalkozó lovascentrumot épített, ahol az érdeklõdõk a westernlovaglásnak hódolhatnak, és megcsodálhatják a díjnyertes lovakat. Az immár több éve hagyományos falunapon az egész lakosságot megmozgató programokat, vetélkedõket szervezünk; a közös fõzés és mulatság jó alkalom a lakosságnak a kikapcsolódásra. Az õszi szüreti felvonulás alkalmával is mulatságra hívjuk az itt élõket. Ünnepélyes alkalmakkor szintén rendezvényeket szervezünk, mûsort állítunk össze. Az elmúlt években sikerült olyan beruházásokat, fejlesztéseket megvalósítani, melyekkel az itt élõk számára komfortosabbá és szebbé tettük a községet. Természetesen a jövõben még vannak céljaink, és azon munkálkodunk, hogy minél több fejlesztést hajthassunk végre a község rendezettebbé tétele érdekében. További terveink között szerepel, hogy az elvándorlás megszüntetése érdekében munkahelyteremtõ pályázatok felhasználásával a fiatalok számára is vonzóvá tegyük községünket. Már ma is letelepedésre szeretnénk ösztönözni fiataljainkat kedvezményes telkek biztosításával. Az internethálózat bõvítése, további építkezés, a szennyvízhálózat kiépítése szerepel a terveinkben. Lélekemelõ pillant, amikor kézbe véve, lapozgatva ezt a könyvet megismerhetjük mindazt, amit elõdeink tettek, ahogy éltek, alkottak. Köszönöm Puskás Béla helytörténet-kutatónak, hogy idõt, fáradságot nem kímélve, lelkes és lelkiismeretes munka eredményeként megajándékozta községünket ezzel a könyvvel. Köszönöm a munkáját minden helyi segítõnek, és Vargáné Esküdt Arankának is a gyûjtõmunkában való aktív, lelkes részvételt. Szentgáloskér, augusztus 19. Egerszegi Ferenc polgármester 5
4 Bevezetés 2004-ben keresett meg Durczi Ferenc azzal a kéréssel, hogy dr. Hild József kutatási anyagának felhasználásával írjam meg szülõfaluja, Szentgáloskér történetét. A felkérés és a feladat csábító volt. Az Egerszegi Ferenc polgármester úrral való beszélgetés során derült ki, hogy a korábbi kutatási anyagoknak csak töredéke áll rendelkezésre. Mindent újra kellett kutatni, tudva azt, hogy sok elveszett anyag nem pótolható. Azzal a feltétellel vállaltam, ha lesznek helyi segítõim a kutatómunkához. A munka során bontakozott ki elõttem is Szentgáloskér története. A község 26 km-re északra fekszik Kaposvártól, változatos, jellegzetesen somogyi lankákon, a Mernye Ráksi összekötõ út mentén. Fõútvonalra csatlakozása Ráksinál, illetve Mernyénél lehetséges. Legközelebbi vasútvonala Mernyén és Somodorban van, amely a Kaposvár Siófok vonalon helyezkedik el. Autóbuszjáratai nem a legkedvezõbbek: a legközelebbi város, Kaposvár csak átszállással közelíthetõ meg Mernye felõl. Írásos emlékek a faluról már 1321-bõl fennmaradtak, 1421-ben a települést a Kéri család birtokolta. Szentgáloskér a 14. században elpusztult, majd a török uralom után, 1727-ben újjáépült ban már 230 lakost tartottak nyilván, ebben az idõben alapította meg a népiskolát a katolikus egyház. Ekkor már Szentgáloskérhez tartozott Lapapuszta, amely a középkorban önálló faluként szerepelt, és a század elejétõl 1962-ig népiskolát és általános iskolát is mûködtetett. A 20. század elején a falu lakossága több ezer hektár földet mûvelt. A földek több mint egyharmada az Esterházy hercegi hitbizományi birtokhoz tartozott. A háború után, ben Szentgáloskéri Állami Gazdaságként, majd 1960-ig a Kaposvári Cukorgyár Célgazdaságaként mûködött, ezt követõen a termelõszövetkezet vette mûvelésbe a területet. A település 1990-ben nyerte vissza 1970-ben elvesztett önállóságát. Jelenleg Somodorral alkot körjegyzõséget. A községben 235 lakóház áll, amelyek 667 embernek adnak otthont. Az ingatlanok 90%-a vezetékes ivóvízzel van ellátva, a gázvezeték a lakások 65%-ában biztosítja a fûtéshez és fõzéshez szükséges energiát. A telefonhálózat kiépítésével a lakosság 70%-a veheti igénybe ezt a szolgáltatást. A községben a belterületi utak 80%-a szilárd burkolattal van ellátva, az önkormányzat a folyamatos karbantartás mellett a még hiányzó utcákban is fontosnak tartja a szilárd burkolattal történõ útépítést. A község lélekszáma az elmúlt három és fél évtizedben jelentõsen csökkent: az 1960-ban még 1073 lelket számláló falu lakóinak száma napjainkra 596 fõre apadt. A községben tett gyakori látogatásaim eredményeként nemcsak ismereteket, hanem barátokat is szereztem. Köszönöm mindazoknak a munkáját, aki hozzájárultak a könyv megírásához, elkészítéséhez. 6 Puskás Béla
5 Szentgáloskér története a török korig Szentgáloskér mai határában több, a középkorban még önálló faluként létezõ település volt (Lapa, Örs, Szentgyörgy, Tátom), melyek korábbi létezésére az okleveles források mellett korunkban jó esetben a határ- és dûlõnevekbõl tudunk következtetni. A középkorra jellemzõ sûrû településhálózat a török pusztítás után már nem alakult újjá, a fennmaradó és újjátelepülõ községek pedig integrálták szerencsétlenebb sorsú társaikat. A település területe azonban már a korábbi korszakokban is lakott vidéknek számított tavaszán a községtõl keletre, az ún. Külsõ-Várdombi-dûlõben, Harsányi Pál telkén szántás közben bronzkincsleletet fedeztek fel. (E lelet további darabjait 1927-ben találták meg.) 1 Somogy megye egyik legnagyobb, közel száz darabból álló leletegyüttesét egy urnába rejtve ásták el a késõ bronzkorban, az idõsebb urnamezõs kultúra idõszakában. 2 A Kr. e környékére keltezhetõ kultúra népe Közép-Európából származott, és a Duna Dráva vidékét szállta meg, ahol településeket, temetõket létesítettek. Az õslakókkal való csatározások emlékét õrzik az ún. kurdi kincslelet köréhez tartozó sarlók, tokos balták, lándzsák, kardtöredékek és bronzedények. E tárgyak legtöbbjén látszik a használat, sokuk már sérült, összehajtogatott, láthatóan beolvasztásra, újraöntésre gyûjtötték egybe a leleteket. Az urnamezõs kultúra népeinek idején már kiteljesedett bronziparral és érckereskedelemmel kell számolnunk, fõleg az olyan érchiányos területen, mint Somogy megye. Az importérc felhasználásával a tárgyak helyben készültek, amire a telepeken elõkerült öntõformák, öntõkanalak is utalnak (lásd: Nagyberki-Szalacska). Ezek az öntõformák agyagból készültek, amelybe a megolvasztott nyersanyagot az öntõnyíláson át juttatták be, mielõtt a fém dermedésnek indult volna. Az urnamezõs kultúra nevét égetéses rítusú temetkezésérõl kapta. Népei az utolsó nagy bronzkori földmûvelõ kultúra képviselõi voltak, akik négyszögletes, favázas, a föld felszínére épített, nyeregtetõs házakban laktak, míg gazdasági épületeiket a földbe mélyítették. Törzsi központjaik 5 10 méter magas földsánccal övezett, több kilométer hosszú, dombtetõkre épített földvárakban voltak (például Velem-Szentvid), melyek a körülötte elterülõ vidéket uralták. Bizonyosnak látszik egy katonai réteg jelenléte a bronzkardok, hosszú pengéjû bronzlándzsák, sisakok, lábvértek, mellvértek és pajzsok által képviselt leletanyag alapján. A Várdombon egyébként a hagyomány szerint török vár állt, mivel szántáskor az eke sok téglát fordított ki egy bizonyos horvát fazék kíséretében. 3 A leletek alapján elképzelhetõ, hogy a várnak bronzkori elõzményei is voltak, amire számtalan példát találunk a megyében. Somogy megye a Koppány elleni küzdelmek után, 1000 táján alakult meg, és a pannonhalmi bencés apátság alapítólevelében már területi integritásként említik, amikor az újonnan alapított apátság a megye tizedeit kapja adományként. A megye eredetileg jóval nagyobb kiterjedésû volt, déli területei egészen a Száva folyóig nyúltak. A megye központja a kezdetektõl Somogyvár lett, és az egyházi fennhatóságot a tizedadomány ellenére a veszprémi püspökség gyakorolta felette somogyi és segesdi fõesperessége révén. A tatárjá- 7
6 rás eltekintve a Balaton-parti fõút (hadiút) mentén található településektõl nem okozott nagyobb kárt, fennakadást a falvak fejlõdésében. A század élõállat-exportjának fellendülése és a mezõgazdasági konjunktúra következtében Somogy megye az ország egyik legsûrûbben lakott régiójává vált. A fellendülés jeleit leginkább a Balaton déli partján, Somogyvár környékén, a Kapos völgyében és kisebb mértékben a Rinya mentén lehet nyomon követni, ahol erre az idõre sûrû településhálózat alakult ki. Szentgáloskér Kelet-Külsõ-Somogy területén fekszik, a Koppány-völggyel párhuzamosan húzódó aszimmetrikus dombhát déli, hosszan elnyúló, lankás lejtõin, mely lösszel fedett, jó termõképességû terület. A településen keresztülfolyik a Kapos felé tartó Lapaiárok. Szentgáloskér középkori és újkori története a honfoglalás korába nyúlik vissza. Már elnevezése is arra utal, hogy a település a honfoglalás korában is létezett. Somogy megye északkeleti részét a honfoglalás után a Bulcsú törzshöz tartozó népek szállták meg, ettõl délebbre pedig a Bõ nemzetségbeliek birtokoltak nagyobb területeket. A megye döntõen mégis a fejedelmi törzs szállásterületének számított. A szállásterület népessége azonban korántsem volt egységes, kisebb csoportokban más törzsbeliek is betelepültek, illetve tudatosan is telepítették õket, nemegyszer katonai szolgálatra. E helyneveket a környék lakossága megkülönböztetõ szándékkal adta; egy törzsi töredék jelenlétét bizonyítják a döntõen más törzsbéliek között. 4 Szentgáloskér is hasonló módon jöhetett létre, amit nyugati szomszédja, Örs (Rácörs) neve is alátámaszt. Bár az Örs nem törzsnévi eredetû, hasonló használata úgyszintén egy katonai segédnép jelenlétére utal. A mai Somogy megye területén egyébként több hasonnevû település létezett a középkorban, elég csak a ma is létezõ Varjaskérre vagy Vörsre/Örsre utalnunk. A település nevének utótagja (Kér) tehát törzsnévi eredetû, puszta névadással keletkezett, legkorábban a Dunántúl elfoglalásakor, 900 után. Valószínûbb azonban, hogy a Géza által Koppány ellen kialakított katonai településláncolat részét alkotta, mivel Alsóörs és Úrhida között egymástól 5 km-re találunk törzsnévi eredetû falvakat. A Koppány-ellenes Somogy megye és környéke a Koppány-lázadás elõtt és után 8
7 küzdelmek során tudatosan egy katonai gyûrût alakítottak ki Somogyvár körül, mintegy bekerítve Koppány székhelyét. A település századi történetét a szentgáloskér-lapapusztai út építése során elõkerült, emberi csontokkal, lókoponyákkal, harci eszközökkel fémjelzett, feltehetõen honfoglalás kori temetõ is alátámasztani látszik. 5 A településnév elõtagjaként szereplõ, a falu plébániatemplomának védõszentjére Szent Gálra utaló elnevezés ugyancsak a falu korai keletkezését támasztja alá. A Magyarországon csak ritkán említett ír származású szent a 6 7. század fordulóján élt, és Szent Kolumbán tanítványa volt. Misszionáriusként a Boden-tó partján mûködött, és legendája szerint a késõbbi Sankt Gallen-i kolostor helyén egy medve segítségével kis kápolnát emelt. 6 A Sankt Gallen-i kolostor a középkor folyamán a legfontosabb bencés apátságok egyikévé nõtte ki magát. A kolostor történetét a középkorban elterjedt annaleseken (évkönyveken) túl a 9. században Ratpertus, majd a 11. században Ekkehard apát írta meg; az utóbbi a kolostor közötti idõszakát dolgozta fel. Mûvében a magyarok 926. évi támadásáról is hírt adott, mikor az apátságban csak egy félkegyelmû barát, Heribald maradt, és a többiek egy sebtében felépített erõdítménybe menekültek. A kolostor udvarát tisztek (ti. magyarok) veszik birtokba, és bõségesen lakomáznak. Heribald velük együtt úgy belakott, hogy mint utóbb maga mondotta: soha jobban. S minthogy azok, szokásuk szerint, székek nélkül a zöld fûre ültek étkezéshez, Heribald magának és egy foglyul esett klerikusnak székeket hozott. Azok pedig, miután az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig nyersen, kések nélkül, csupán fogaikkal marcangolva lerágták, a lerágott csontokat tréfából egymáshoz hajigálták. Bort, amelyet tele csöbrökben a középre helyeztek, annyit ivott mindenki, különbség nélkül, amennyi jólesett. Miután pedig a bortól nekihevültek, mindnyájan elkezdtek rettenetesen kiáltozni isteneikhez, a klerikust pedig és a bolondjukat arra kényszerítették, hogy ugyanezt tegyék. 7 A magyarok és az apátság kapcsolata szelídebb formában ugyan, de késõbb is fennállt. 972-ben a quedlinburgi gyûlésen Géza fejedelem követei térítõpapokért folyamodtak Nagy Ottó császárhoz, aki a mainzi érsekkel Brúnó/Prunwald Sankt Gallen-i szerzetest szenteltette fel a magyarok püspökévé. A korabeli források alapján Brúnó Géza fejedelmet is megkeresztelte. Piligrim passaui püspök leveleibõl kitûnik, hogy ekkor a nemesebb magyarok közül ötezret kereszteltek meg, a fogolyként Magyarországra hurcolt keresztények pedig tömegesen vitték gyermekeiket keresztvíz alá. Megkezdõdtek az elsõ kápolnaépítések is. Mivel a térítés a fejedelmi család udvarhelyein indult meg, e korai kápolnák is ott épülhettek fel. Ezt látszik alátámasztani a Szent Gál helynevek elõfordulása is (Kalocsa, Szekszárd, Veszprém közelében), míg Nyugat-Baranyában a két Szentgál a Siklós melletti Koppány közelében fordul elõ. A somogyi Orci és a nógrádi Veselény melletti Szentgál települések az Orci és Vecellin sváb lovagoknak juttatott udvari szálláshelyeknél álltak. A Szent Gál patrocínium azt is feltételezi, hogy ezen templomokban a középkori szokásokhoz híven a szent ereklyéjének egy-egy darabkáját õrizték, melyet feltehetõen a Sankt Gallen-i apátságból hozhattak Magyarországra. Koraisága mellett szól az az érv is, hogy a középkor késõbbi idõszakában az apátság és Magyarország kapcsolata nem mutatható ki. Brúnó térítésének egyébként már korán, 974-ben vége szakadt, a bajor herceg és a császár közti viszályban a magyar nagyfejedelem által tanúsított magatartás és a passaui püspök törekvései miatt. A fenti adatok alapján talán meglepõ, hogy a falu neve elsõ ízben a 14. század elején fordul csak elõ Kér alakban; ekkor a Bogár és a Máréi Gunyafi család birtokolta, akikrõl a késõbbiekben Gunyakér/Gunyafikér néven is említést tettek. 8 Bár a Máréi család nem 9
8 rendelkezett somogyi gyökerekkel, hiszen birtokközpontjuk, Máré vára is Baranya megyében található, mégis jelentõs szerepet játszottak Szentgáloskér történetében. A Zsidó nembõl származó nemesi család a nagypolitika színterére a 14. század eleji pártharcok, trónviszályok idején lépett. A kezdetekben somogyi fõispánokként is ismert Kõszegiek familiárisaként induló Bogár István 1305-ben az óbudai várnagyi, 9 majd között a dombói várnagyi tisztséget töltötte be, amellett hogy a nagybirtokos család tárnokmestere is volt. 10 A politikai csatározások során átállt I. Károly (Károly Róbert) oldalára, és ez szembefordította az oligarchákat támogató széles réteggel. Kõszegi János döbröközi várnagyával rajtaüttetett Bogár István birtokain, aki ennek hatására behódolt a nagyúr akaratának, és annak öccsét, Kõszegi Miklóst kérte fel közbenjárásra. Ennek hatására egy augusztus 14-én kelt oklevél tanúsága szerint visszaszerezte a javait. 11 Kicsikart hûsége azonban nem tartott soká. Mikor I. Károly sereget gyûjtött a Henrikfiak ellen, már ismét a király oldalán találjuk. Míg a Dráván túli területeken harcolt a király mellett, somogyi birtokait Nak, Merse, Kér, Tátom, Ravazd ismét felégették és feldúlták a Kõszegiek hívei. 12 Az uralkodó Bogár Istvánt bõségesen kárpótolta veszteségeiért, hiszen között a frissen visszaszerzett Tolna megye fõispánjává tette, 13 Máré várát pedig 1313-ban és 1316-ban is örökbe kapta I. Károlytól. (Érdekes, hogy között mégis csak máréi várnagyként említik.) 14 Csupán 1320 körül tért vissza somogyi birtokaira. Az országbíró, valamint a nádor elé idéztette azokat, akik birtokai pusztításában közremûködtek, többek között Uzdi István fiait, Jánost és Herbordot, akik Kér és Merse felégetésében vettek részt, valamint Unári Martonos fiát, Domonkost, aki Tátom falu lerombolásáért volt felelõs. Az Uzdi testvérek, János és Herbord valószínûleg nem másért, hanem mert Bogár István és (annak fivére) Gunya a királyiakhoz pártolnak, ezek birtokait: Nakot, Mersét és Kért elpusztították, mely alkalommal öt embert megöltek. E hatalmaskodás miatt panaszra mentek a kárvallottak az országbíróhoz, ki az alpereseket november 8-ára törvénybe idézte, és mert meg nem jelenének, se senkit, aki helyettök a törvény elõtt megfelelt volna, nem küldének, idézéseit másfél éven át még ötször ismételte, a makacs távolmaradókat mindannyiszor a törvényes bírságban, 3-3 márkában elmarasztaltatván. A hatodik eredménytelen megidézés után végre elküldötte az országbíró Gyolodi Vörös Miklóst, mint a király emberét, hogy a pécsváradi konvent bizonysága mellett a felpereseket Uzdba beiktassák, tizenöt napig ott maradjanak, az esedékessé vált bírságokat beszedjék és az alpereseket újra megidézzék, hogy a per fõ tárgyára nézve feleljenek. Azonban az Uzdi testvérek igen barátságtalanul fogadták a kiküldötteket. A királyi embert és a konvent bizonyságát elfogták, gyalázatos szavakkal illették, rövid fogság után mégis szabadon bocsátották. Ellenben Bogárék megbízottját, ki a beiktatásra odajött, levetkeztették és halálra verték. Természetesen sem a bírságot meg nem fizették, sem az újonnan kitûzött határidõre meg nem jelentek. E lázadók ellen, hogy velök végezzen, meghagyta immár az országbíró: minthogy hozzájok férkõzni veszedelemmel jár, három azon vidéki sokadalmon hirdessék ki a megidézést, hogy a nevezett Uzdiak két hét alatt a rájok kirótt bírságokat megfizessék, és fölszaporodott hatalmaskodásaikért a királyi fölség törvényszéke elõtt megjelenjenek, mert gonoszságaiknak tovább büntetlenül nem örvendenek. 15 A pécsváradi konvent teljesítette az országbíró parancsát, és tovább az ügyrõl nem hallunk semmit. Az uralkodó által nyújtott védelem, amelyben elrendelte, hogy Somogy vármegye alispánja és bírái ne merészeljenek Bogár István és fivére, Gunya (akitõl a Gunyafi név ered) felett ítélkezni, a család hasznára vált ból már egy másik perrõl értesülünk Lápai Mátyás fia, Loránd mester és Gunya mester között, minek eredményeképpen Loránd köteles volt Ecsenyben 16 db marhát visszaszolgáltatni a Máréiaknak. 10
9 A hatalmaskodásokból az egyháziak is kivették a részüket: 1322-ben a dömösi prépost emberei Bogár István ravazdi lakhelyére törtek, ahonnan ingóságait elvitték. A hatalmaskodások ebben az idõszakban mindennaposaknak számítottak. Maga a Máréi család sem volt mentes a korszellem befolyása alól, hiszen 1312-ben a nyúl-szigeti (Margit-szigeti) apácák kazsoki birtokára törtek, ahonnan a lábasjószágot elhajtották májusában I. Károly halálhírét keltették, és ekkor sokan elérkezettnek látták az idõt a család kiváltságos helyzete fölött érzett elégedetlenség kifejezésére. A somodori és atádi falvak hospesei (vendégei) a Máréi család kéri birtokát megrohamozták, a lábasjószágot elhajtották, és két bérest megsebesítettek. 16 Úgy tûnik, hogy a település egy része már nem épült újjá a pusztítás után, mivel 15. századi forrásainkban Kér és Pusztakér néven említik a falut. Hasonlóan feldúlták a család Tolna megyében fekvõ Csanádfalva nevû birtokát is. Bogár István birtokainak többsége élete végére már pusztává vált, sõt a királyi javak visszafoglalása alkalmából Ómersét, a család örökös birtokát is összeírták a visszaszolgáltatandó javak között, ami ekkorra már nem ért többet 28 márkánál. Bogár István birtokát csak úgy tudta megmenteni, hogy régi szokás szerint meztelen lábbal kiállt a vitás földdarabra, és rögöt tartván feje fölött, esküt tett arra, hogy Ómerse örökös birtoka. A 15. századra a Máréi család birtoklása háttérbe szorult, sõt a máréi vár birtoklásán is osztozniuk kellett a Becsei Töttös és Vesszõs családokkal; az utóbbiak 1393-ban csere révén a Kér feletti birtokjogot is megszerezték. 17 A település osztott volta már a 14. században több tulajdonosra utal a templommal rendelkezõ falurész kapta késõbb a Szentgál elõnevet. A környéken ekkor került elõtérbe egy kisnemesi család, az atádi Kériek birtoklása. Kéri György fia, Sebestyén már a 14. század végén feltûnik az írott forrásokban, akit a nyúlszigeti apácákkal folytatott per során bírságoltak meg. Az alperes Kériek hét évvel a per kezdete elõtt az apácák igali és borholdi erdeit kéri jobbágyaikkal felégették, négy éve pedig kilenc igali jobbágysessiót (telket) gyújtottak fel. 18 Az apácákkal az ellenségeskedés azonban nem ért véget, mivel egy 1421 februárjában keltezett oklevél bizonyítja, hogy az apácák ügyvédje Kéri Sebestyén fiának, Istvánnak megfizette a somogyi konvent által megítélt 3 márkát. 19 A per a Bakónak nevezett György atádi jobbágy megölése és a Bodának mondott Bereck fogva tartása, valamint 40 forintjának elvétele miatt keletkezett, melyben az apácák igali, ráksi és pozsonyi jobbágyai vettek részt ben a Kériek mellett a Kéri Kandal család is birtokolt Pusztakéren ben a nyúl-szigeti apácák Kér Szenyesi Tamásnál zálogban lévõ részét zálogul magukhoz váltották ben Kéri Mátyás testvéreivel szemben igényt tartott a birtok egy részére ban még mindig a nyúl-szigeti apácák zálogbirtoka volt atádi Kéri Gergely itteni birtokrésze ben már a Berei családnak is vannak birtokrészei a településen májusában Várdai Pál és Zsófia asszony, valamint testvéreik kérésére Két Kér és Atád birtokaik határbejárására került sor, aminek során a határjelek megújításáról is döntöttek; ekkor tehát már a Várdaiak is birtokosai a falunak. A birtokkal szomszédos települések ebben az idõben Lápa, Igal, Ráksi, Belcs, Patalom, Somodor és Örs falvak voltak. 22 Egy 1509 áprilisában kelt panasz alapján az atádi Gergely nemes Pusztakéren és Oszlárban minden birtokrészét (amelyek prédiumok, puszták voltak) elzálogosította a nyúlszigeti apácáknak, akik azonban néhai Kéri Sebestyén fia, István birtokrészét is elfoglalták familiárisaikkal, és azóta is használatuk alá vonva tartották januárjában néhai Kéri Dénes lánya, Margit úrnõ és Várdai Tamás felperesként lépett fel a nyúl-szigeti apácák ellenében Oszlárpuszta és Pusztakér ügyében (az utóbbi birtokba iktatása meg is történt). A per kapcsán meghallgatott szomszédosok között örsi és dióslápai jobbágyokat is említenek. 24 Az évi adólajstromban Kery aliter Pwzthakeer alakban fordul elõ a falu,
10 83-ban az adóösszeírás pedig már csak egy adózó portáról számol be, melyet a lövöldi karthauziak birtokoltak. Szentgáloskér a 16. század végére pusztult el. 25 Talán elsõ látásra meglepõnek tûnik a települést érintõ viszálykodások nagy száma, azonban ez az elõkerült forrásainkból következik, hiszen javarészt periratok, tulajdonlással kapcsolatos oklevelek maradtak fenn (lásd: a somogyi konvent anyaga), így a köztes, békésebb periódusokról nem vagy csak ritkán értesülünk. A hatalmaskodások és pusztítások közötti idõszakban azonban a falu élte a jobbágyfalvak mindennapi életét. A jobbágytelkekre osztott település lakói leginkább mezõgazdasággal foglalkoztak, bár a középkor vége felé már egy vékony iparosréteg (kovács, szabó stb.) kialakulásával faluhelyen is számolhatunk. Az adóalapot a telek jelentette, amely belsõségbõl és szántóból állt. A belsõ telekrészen épült fel a jobbágyporta a gazdasági épületekkel, csûrrel, ólakkal, a telek folytatásában pedig a kerttel, s a századra kialakult az utcaszerkezet. Az erdõk, legelõk és tavak közös használatban maradtak. A telekhasználatért a jobbágyok járadékfizetési kötelezettséggel tartoztak. Az Árpád-korra a félig földbe mélyített házak voltak jellemzõek, melyek felmenõ falait cölöpökkel erõsített patics (égetett agyag) alkotta. Az erdõvel borított vidékeken már ekkor a földfelszínen álló cölöp/gerendaházakat építettek. A tetõt ágasfával alátámasztott szelemen tartotta, általában szalma vagy nád fedte. A gyakran osztatlan helyiség egyik sarkában a ház falából kilógatott kemence állt, amely a sütés mellett a meleget is biztosította. Emellett nagy számban találunk Árpád-kori településeinken külsõ kemencéket, melyeket kenyérsütésre használtak. A középkor késõbbi szakaszában megjelentek a mai értelemben vett, szobákra/kamrákra osztott házak, ahol a szabad kéménnyel rendelkezõ füstöskonyha már különvált a lakószobától. Ekkor a fûtést már szenes kályhákkal oldották meg. A falu templomáról sok más somogyi faluhoz hasonlóan az közötti pápai tizedjegyzék nyújtja az elsõ információt. A keresztes hadjárat céljaira szolgáló pápai tizedet Magyarországon 1275 után kezdték gyûjteni között az üresedésben lévõ egyházi stallumok jövedelmét szedték, majd 1331-ben rendeletet hoztak a hat éven keresztül történõ gyûjtésre, ami számos zökkenõvel, több-kevesebb sikerrel zajlott, az egyháztörténészek számára azonban megkerülhetetlen forrásanyagot biztosít. 26 Az közötti jegyzék mindazonáltal hiányos, mivel a 6 ezüst márka éves jövedelemmel nem rendelkezõ plébániáktól nem szedtek tizedet. A somogyi fõesperesség alá tartozó tizedfizetõ plébániák sorában találjuk Szentgáloskért is 1335-ben papja, Pál 30 kis dénár tizedet fizetett, amivel megyei viszonylatban inkább a szegényebb plébániák közé tartozott ban Kér plébánosát Péternek hívták között épült, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt temploma Mernye filiája volt, de ekkor még látszottak középkori templomának maradványai, feltehetõen a régi temetõ területén. 29 A mai határba beleolvadt falvak közül Lápa/Dióslapa a középkorban Szentgáloskértõl északra helyezkedett el. A település neve földrajzi gyökerû, lápos, mocsaras területre utal. Az évi Tihanyi alapítólevélben már találkozunk egy hasonnevû településsel, amelybõl több is létezett a megyében, ám a felsorolásban szereplõ falvak (Bár, Töttös, Igal) alapján valószínûsíthetõ az azonosítás. 30 A 13. században a Rátót nemzetség ún. nádori ágának birtokában találjuk, amelyet Lápai család néven is ismerünk. Az 1283-as osztás során Loránd nádor fiai, Mátyás és Rátót nyerték el, ben pedig Olivér mester birtokolta ban a zselicszentjakabi bencés apátság, majd között a rátóti prépostság tulajdonában volt, amikor Dióslápa alakban is elõfordult. 33 Bár templomáról a középkor folyamán nem esik említés, középkori egyházának maradványait a Vilonyai-legelõn (disznó- 12
11 legelõ) fedezték fel. Lapapusztáról ben Újvári Imre 7 db érmet adott át a múzeumnak, amelyek feltehetõen a középkori faluból kerültek elõ. 34 A Szentgáloskértõl 3 km-re északkeletre fekvõ Lapapuszta területén 1950-ben Sági Károly helyszínelés során azonosította a lelõhelyet. A sertéslegelõn, egy nagyobb völgy északi részén, a gémeskút környékén a sertések gödröket ástak ki, melyekben emberi csontok és téglák hevertek. A gödrökben ekkor még a templom nyugati falának nyomait is észlelni lehetett. A helybeliek elmondása alapján szántás során a völgy egész terjedelmében téglatörmeléket, vakolatdarabokat lehet találni. 35 A nép a területet Tatártemetõként tartja számon. 36 Középkori település volt Örs falu is jelenlegi alakjában Rácörspuszta, amely a mai Szentgáloskér keleti határában feküdt. Már korábban említettük az Örs településnév kapcsolatát a katonai segédnépekkel, így gyanítható, hogy e település történetének kezdetei is visszanyúlnak a honfoglalás koráig. Szentgáloskérhez hasonlóan Örs is templommal bírt; a pápai tizedjegyzék szerint a somogyi fõesperesség alá tartozó egyházának papja, Péter ben 40-40, 1335-ben 30 kis dénár tizedet fizetett ben plébánosát Simonnak hívták. 38 A falut az oklevelek 1502-ben Somodor, Két Kér és Atád határában említik májusában, Somodor birtok szomszédosainak összehívásakor Örsi Moor Mihály, Benedek és Keresztúri Benedek örsi jobbágyokkal találkozunk. Az összehívás Somodor birtok zálogba vétele miatt történt, ám Ellyevölgyi János iktatásának Szerdahelyi Imreffy Mihály ellentmondott ben Enyingi Török Bálint Somogy megye tizedeit bérli, ekkor a felsorolásban már Rácörs formában szerepel a település ben ugyancsak Mernye filiája volt, s a Belsõörs nevû területen a falu korábbi templomának romjai még látszottak, melyet talán a kéri határhoz tartozó Örspusztán azonosíthatunk. 41 Szentgyörgy településrõl csak kevés okleveles adatot ismerünk valahol Mernye és Somodor vidékén, feltehetõen a mai szentgáloskéri határban feküdt ; elnevezése miatt ugyancsak templomos település lehetett. A falu nevét a templom védõszentjének nevébõl képezték. Egyházát egyetlen ízben, július 7-én, egy búcsúengedély-kérelem kapcsán említették. Ekkor Zimánnyal és Szentmiklóssal együtt a falu patrónusai különféle jogokért hordozható oltár, relikviák vitele, vizitációs jog, bûnbocsánat halál esetére folyamodtak. 42 A település neve 1487-ben is elõfordul a forrásokban. 43 Táton falu ugyancsak Szentgáloskér határában feküdt. Bár elsõ okleveles említése már 1275-bõl való ekkor a zselicszentjakabi apátság népei lakták (populi abbatis monasterii S. Jacobi de Selyz de villa Thathum), mégis úgy tûnik, hogy nem rendelkezett külön templommal a középkor folyamán ben Dada és Táton határának elválasztását írták le ban, 1405-ben és 1417-ben a Zichy család birtokolta, bár ez utóbbi esetben a határain belül fekvõ Csákányfölde birtokot a nyúl-szigeti apácák tulajdonában találjuk (poss. Chakanfeulde intra metas possessionis Thathon) tól ismét a szentjakabi apátságé volt. A fentiek alapján igazolódni látszik, hogy Szentgáloskér középkori története, sok somogyi sorstársáéval egyetemben, nem volt problémamentes. A falu a korábban határában lévõ többi településsel együtt sokszor esett hatalmaskodások áldozatául, pusztult el és települt újjá. Mivel közvetlen környezetében több fontosabb, központi funkciót betöltõ települést találunk Igal, Mernye, Somodor mezõvárosok, Igal és Dada ferences és johannita kolostorral rendelkezõ települések, a falu korai alapítása ellenére sem tudott kellõ befolyásra szert tenni, sõt a piaci, kereskedelmi központok lakosságot elvonó hatása miatt gyakorta a pusztásodás réme fenyegette. A nyúl-szigeti apácák birtoktestének közelsége, nemkülönben az Uzdi család területszerzõ politikája szintén kedvezõtlenül befolyásolta a falu mindennapi életét, és sok viszály forrásává vált. 13
VII. FEJEZET. Erdőhátság.
VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről
RészletesebbenLENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének
Részletesebbenhogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd
Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő
RészletesebbenTASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2017.11.25. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2017.11.25. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 185; Összesen: 465
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső
RészletesebbenMohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon
SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak
RészletesebbenTARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenAz Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -
Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenAz Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig
SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenDrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig
DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második
RészletesebbenÓtelek 2005. április 24-én
ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenI. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenIskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:
Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja
RészletesebbenB) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat
B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa
RészletesebbenÍgy került le a lófarkas lobogó Buda váráról
2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga
RészletesebbenBírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa
Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenVárosunk Pécs Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (http://hunyor.pte.hu)
PÉCS [1] A pannon és kelta törzsek által lakott vidéken a rómaiak alapítottak várost a 2. század elején Sopiane néven. A kereszténység egyik központjává váló város tartományi székhellyé nőtte ki magát.
RészletesebbenOlaszország hadba lép
Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.
Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét
RészletesebbenBáta középkori plébániatemplomának feltárása
A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja K. Németh András Rácz Miklós Báta középkori plébániatemplomának feltárása Nyomtatott kiadás: 2013 Légifotó
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenNyitra felől Turóc-völgyébe
Nyitra felől Turóc-völgyébe Felsőelefánt (Horné Lefantovce) Kisebbik kastélya eredetileg az 1369-ben létesült pálos kolostor, a rend tartományi főnökének székhelye és a novícius szerzetesek szemináriuma
RészletesebbenA szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején
1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat
Részletesebben1.2. l) frank uralkodó vagy császár ( ) vagy a középkori császári hatalom megteremtője összesen 12 pont
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 6. OSZTÁLY 2012/2013 TERÜLETI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.
RészletesebbenKészítette: Habarics Béla
A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
Részletesebben1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska
1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben
RészletesebbenUram! Téged tartottunk hajlékunknak
Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második
Részletesebben1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!
1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és
RészletesebbenTörténelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
RészletesebbenKezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.
Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenVitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.
Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenKATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század
KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki
RészletesebbenGéza fejedelemsége
Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar
RészletesebbenAmohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A
EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenHUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont
KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló
RészletesebbenHatártalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
RészletesebbenA TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526)
A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA 2. A Török Birodalom megerősödése 1. II. Lajos uralma (1516 1526) II. Ulászló meghal 1516-ban, utódja kilencéves fia, II. Lajos II. Lajos reformokat dolgoztatott
RészletesebbenPótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e
Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenTöredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből
Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet
RészletesebbenKamond (település bemutatása)
Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:
RészletesebbenKülönös házasság Erdély aranykorából
2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus
RészletesebbenB) Írd a pontozott vonalakra, hogy melyik uralkodók címereit idézik a keresztrejtvény megfejtésének (egyben egy könyv címének) szavai?
Név: 1.A) Fejtsd me a keresztrejtvényt! (Több szóból álló válasz esetén a szóközt jelöltük.) a) Nándorfehérvár mai neve b) e város pénzének mintájára veretett pénzt Károly Róbert c) az erdélyi három nemzet
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenIndiai titkaim 14.- Két falu Krassó-Szörényben
2010 november 13. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Indiaiértékelve titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.Mérték Give Indiai titkaim 14.Give Indiai titkaim 14.- 1/5 2/5 3/5
RészletesebbenHONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN
HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg
RészletesebbenI. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.
Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg
RészletesebbenBatthyány István kormánybiztossága
Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel
Részletesebbenliliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor
liliom és holló MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 6-7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ Az Anjou-kor I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Az ország főpapjai, bárói, nemesei és
RészletesebbenA RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenKedves Természetjárók!
A túra időpontja: 2018.05.12. szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.05.12. 8.10 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os HUF oda 420 vissza pedig 235; Összesen: 655
Részletesebben9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?
9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el
RészletesebbenA Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
Részletesebben2009. Fejlıdött a mezıgazdasági technika:.
1. Egészítsétek ki a hiányos szöveget! Az uradalom gazdája a. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult végzik. Az uradalom részei: A földesúr saját használatára fenntartott ; a házhelybıl, szántóból,
RészletesebbenÍrta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44
A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira
RészletesebbenHorváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( )
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) FELADATLAP 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Az egész látóhatár elsötétedett.
RészletesebbenA Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára
A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az
Részletesebben2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb
2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben
RészletesebbenBUDAKESZI A NÉMET BETELEPÍTÉS KORÁBAN
G ELLÉR D ÁVID BUDAKESZI A NÉMET BETELEPÍTÉS KORÁBAN B U D A K E S Z I 2 0 1 7 BUDAKESZI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 1. Sorozatszerkesztők: Bednárik János Gellér Dávid Somlai Péter Ferenc Nyelvi lektor:
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenAz adattal kapcsolatos kifogások ellenére biztos, hogy Károly Róbert 1321. február 26.-i adománylevelében már valóban a mai Buziást adományozza
BUZIÁSFÜRDŐ 1905-ig Buziás, város a Bánságban, Temes megyében. Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik. Buziásfürdő/ Băile Buziaş, németül Busiasch (Temes megye) Hozzátartozó falvak: Bakóvár és Nagyszilas
RészletesebbenPILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros
PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke
Részletesebben3 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig
3 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent Erzsébet Árpád-házi Szent Kinga Árpád-házi Boldog Jolán Árpád-házi Szent Margit Szent Hedvig 2013 ( 2 ) Erzsébet sokat imádkozott Árpád-házi Szent Erzsébet Ünnepe:
RészletesebbenTér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu
ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ
RészletesebbenPomáz, Nagykovácsi puszta
Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az
RészletesebbenCímlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása
Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március
RészletesebbenHét és fél évszázaddal később Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. Maga a város a 11. század első felében alakult ki.
Kolozsvár Története A város területén a legrégibb leletek a középső paleolitikumból származnak. Az ásatások tanúsága szerint folyamatosan lakott volt a neolitikum, bronzkor, vaskor idején is. Az ókorban
RészletesebbenISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY
ISKOLAI TÖRTÉNELEM VERSENY 2013/2014. TANÉV NÉV:.. OSZTÁLY:. Az idei történelem verseny témája: Szent István és az államalapítás kora. A feladatok közül próbálj mindegyikre válaszolni. Ne csüggedj, ha
RészletesebbenAz Árpád-ház történelme
Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban
RészletesebbenTörténelem Tantárgyi Verseny 6. osztályos tanulók számára Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ 2012/2013
Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 82 pont 1. Keresd meg és írd ki egymás alá a pontozott vonalakra etőhálóban megtalálható nyolc fogalmat! Magyarázd meg jelentésüket is! (A fogalmak a középkori egyházzal
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenI. feladat. Ne a tojást törd!
I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött
RészletesebbenA limanowai csata emléknapja Sopronban
A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári
RészletesebbenMagyar várak a XV-XVI. században I. forduló
Magyar várak a XV-XVI. században I. forduló Magyarország területén lévő várak története, híres kapitányaik, hőseik - megjelenítése irodalmi és képzőművészeti eszközökkel. Határidő: 2017. március 20. Cím:
RészletesebbenJavaslat A Gebauer freskó Megyei Értéktárba történő felvételéhez
Javaslat A Gebauer freskó Megyei Értéktárba történő felvételéhez K é s z í t e t t é k : S e b e s t y é n M o l n á r Á r p á d Plébános K o v á c s M á r k Nagydorogi Értéktár Bizottság ( P. H. ) N a
RészletesebbenGULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN
GULYÁS MIHÁLY A BAROMFI-FELDOLGOZÁS ÉS BAROMFIKONZERV-GYÁRTÁS TÖRTÉNETE OROSHÁZÁN GULYÁS MIHÁLY A baromfi-feldolgozás és a baromfikonzerv-gyártás története Orosházán A Békés Megyei Múzeumok Közleményei
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER]
Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...
RészletesebbenJavaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez
. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a.templom lépcső. települési értéktárba történő felvételéhez Felújított templom lépcső Készítette: Csepregi Ferenc Kisszékelyi kulturális
RészletesebbenSzent Mihály- Székesegyház. Veszprém
Szent Mihály- Székesegyház Veszprém Alapítása I. Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A pannonhalmi apátság alapítólevele (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról;
RészletesebbenÓvoda Halász Lajosné Bedegkér Somogy Rákóczi u. 146. 8666 Novográdeczné Balogh Anna Berzence Somogy Virág u. 10. 7516
OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 034095 Általános Iskola Németh Ilona Ádánd Somogy Széchenyi u. 8. 8653 034008 Gábor Andor Általános Iskola Hosszú László Babócsa Somogy Rákóczi u. 3. 7584
RészletesebbenGONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS
Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai
Részletesebben