SZENTGÁLOSKÉR Községtörténeti tanulmányok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENTGÁLOSKÉR Községtörténeti tanulmányok"

Átírás

1 Puskás Béla SZENTGÁLOSKÉR Községtörténeti tanulmányok Szerkesztette Puskás Béla 1. számú példány Szentgáloskér Önkormányzat tulajdona Kaposvár,

2 A könyv kiadója és szerkesztõje köszönetet mond mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Szentgáloskér község története ebben a formában megjelenjen: Dr. Bálint Ildikó, Csima Ferencné, Egerszegi Ferenc, Horváth Jánosné, Szecsõdi Árpádné, Vargáné Esküdt Aranka, Varga Imréné, Varga Károly, özv. Vonyó Józsefné A könyv kiadását támogatta: Agrária Zrt., Pásztohy András Fotó: Puskás Béla, Szabó Péter Archiv képek: lakossági gyûjtésbõl A korrektúrát Nagy Zoltán végezte Felelõs kiadó: Egerszegi Ferenc ISBN: Készült: Pethõ Nyomda, Kaposvár 4

3 Tisztelt olvasók, Kedves Szentgáloskériek! Több évtizedes álom teljesül akkor, amikor kezünkbe vehetjük a szeretett községünk, Szentgáloskér történetét tartalmazó monográfiát. Elõdöm, dr. Hild József egykori polgármester idõt és energiát nem kímélve gyûjtötte községünk múltjának emlékeit. Terve, elképzelése sajnos nem valósulhatott meg. Most jelentõs helyi összefogással, az önkormányzat anyagi támogatásával készülhetett el ez a könyv. Meggyõzõdéssel vallom, hogy valamennyiünknek szükségünk van egy olyan kiadványra, amely erõsíti bennünk a községünkhöz, szülõfalunkhoz való kötõdést, ragaszkodást. Jelenleg a legnagyobb gondot a munkanélküliség jelenti Szentgáloskéren, amely az itt élõ családok jelentõs részét érinti. Ma a legtöbb munkavállalót az Agrária Rt. foglalkoztatja. Az önkormányzat rendszeresen támogatja a rászoruló családokat, ahol a jövedelem ezt indokolttá teszi, s a község fejlesztése során a település lakosságmegtartó szerepét próbálja erõsíteni. Mûvelõdési házat és könyvtárt mûködtet. A község gyerekei a szomszédos Mernye községbe járnak iskolába. Hogy kulturális intézményeink megfelelõen tudjanak mûködni, és feladatukat el tudják látni, azoknak jó állapotban kell lenniük, és megfelelõ felszereléssel kell rendelkezniük. A sportolást kedvelõk a helyi futballcsapatban sportolhatnak, és a szurkolótábor lelkes biztatással segíti az elõrejutást. Lapapusztán közel nyolcvan ember él. Egy külföldi vállalkozó lovascentrumot épített, ahol az érdeklõdõk a westernlovaglásnak hódolhatnak, és megcsodálhatják a díjnyertes lovakat. Az immár több éve hagyományos falunapon az egész lakosságot megmozgató programokat, vetélkedõket szervezünk; a közös fõzés és mulatság jó alkalom a lakosságnak a kikapcsolódásra. Az õszi szüreti felvonulás alkalmával is mulatságra hívjuk az itt élõket. Ünnepélyes alkalmakkor szintén rendezvényeket szervezünk, mûsort állítunk össze. Az elmúlt években sikerült olyan beruházásokat, fejlesztéseket megvalósítani, melyekkel az itt élõk számára komfortosabbá és szebbé tettük a községet. Természetesen a jövõben még vannak céljaink, és azon munkálkodunk, hogy minél több fejlesztést hajthassunk végre a község rendezettebbé tétele érdekében. További terveink között szerepel, hogy az elvándorlás megszüntetése érdekében munkahelyteremtõ pályázatok felhasználásával a fiatalok számára is vonzóvá tegyük községünket. Már ma is letelepedésre szeretnénk ösztönözni fiataljainkat kedvezményes telkek biztosításával. Az internethálózat bõvítése, további építkezés, a szennyvízhálózat kiépítése szerepel a terveinkben. Lélekemelõ pillant, amikor kézbe véve, lapozgatva ezt a könyvet megismerhetjük mindazt, amit elõdeink tettek, ahogy éltek, alkottak. Köszönöm Puskás Béla helytörténet-kutatónak, hogy idõt, fáradságot nem kímélve, lelkes és lelkiismeretes munka eredményeként megajándékozta községünket ezzel a könyvvel. Köszönöm a munkáját minden helyi segítõnek, és Vargáné Esküdt Arankának is a gyûjtõmunkában való aktív, lelkes részvételt. Szentgáloskér, augusztus 19. Egerszegi Ferenc polgármester 5

4 Bevezetés 2004-ben keresett meg Durczi Ferenc azzal a kéréssel, hogy dr. Hild József kutatási anyagának felhasználásával írjam meg szülõfaluja, Szentgáloskér történetét. A felkérés és a feladat csábító volt. Az Egerszegi Ferenc polgármester úrral való beszélgetés során derült ki, hogy a korábbi kutatási anyagoknak csak töredéke áll rendelkezésre. Mindent újra kellett kutatni, tudva azt, hogy sok elveszett anyag nem pótolható. Azzal a feltétellel vállaltam, ha lesznek helyi segítõim a kutatómunkához. A munka során bontakozott ki elõttem is Szentgáloskér története. A község 26 km-re északra fekszik Kaposvártól, változatos, jellegzetesen somogyi lankákon, a Mernye Ráksi összekötõ út mentén. Fõútvonalra csatlakozása Ráksinál, illetve Mernyénél lehetséges. Legközelebbi vasútvonala Mernyén és Somodorban van, amely a Kaposvár Siófok vonalon helyezkedik el. Autóbuszjáratai nem a legkedvezõbbek: a legközelebbi város, Kaposvár csak átszállással közelíthetõ meg Mernye felõl. Írásos emlékek a faluról már 1321-bõl fennmaradtak, 1421-ben a települést a Kéri család birtokolta. Szentgáloskér a 14. században elpusztult, majd a török uralom után, 1727-ben újjáépült ban már 230 lakost tartottak nyilván, ebben az idõben alapította meg a népiskolát a katolikus egyház. Ekkor már Szentgáloskérhez tartozott Lapapuszta, amely a középkorban önálló faluként szerepelt, és a század elejétõl 1962-ig népiskolát és általános iskolát is mûködtetett. A 20. század elején a falu lakossága több ezer hektár földet mûvelt. A földek több mint egyharmada az Esterházy hercegi hitbizományi birtokhoz tartozott. A háború után, ben Szentgáloskéri Állami Gazdaságként, majd 1960-ig a Kaposvári Cukorgyár Célgazdaságaként mûködött, ezt követõen a termelõszövetkezet vette mûvelésbe a területet. A település 1990-ben nyerte vissza 1970-ben elvesztett önállóságát. Jelenleg Somodorral alkot körjegyzõséget. A községben 235 lakóház áll, amelyek 667 embernek adnak otthont. Az ingatlanok 90%-a vezetékes ivóvízzel van ellátva, a gázvezeték a lakások 65%-ában biztosítja a fûtéshez és fõzéshez szükséges energiát. A telefonhálózat kiépítésével a lakosság 70%-a veheti igénybe ezt a szolgáltatást. A községben a belterületi utak 80%-a szilárd burkolattal van ellátva, az önkormányzat a folyamatos karbantartás mellett a még hiányzó utcákban is fontosnak tartja a szilárd burkolattal történõ útépítést. A község lélekszáma az elmúlt három és fél évtizedben jelentõsen csökkent: az 1960-ban még 1073 lelket számláló falu lakóinak száma napjainkra 596 fõre apadt. A községben tett gyakori látogatásaim eredményeként nemcsak ismereteket, hanem barátokat is szereztem. Köszönöm mindazoknak a munkáját, aki hozzájárultak a könyv megírásához, elkészítéséhez. 6 Puskás Béla

5 Szentgáloskér története a török korig Szentgáloskér mai határában több, a középkorban még önálló faluként létezõ település volt (Lapa, Örs, Szentgyörgy, Tátom), melyek korábbi létezésére az okleveles források mellett korunkban jó esetben a határ- és dûlõnevekbõl tudunk következtetni. A középkorra jellemzõ sûrû településhálózat a török pusztítás után már nem alakult újjá, a fennmaradó és újjátelepülõ községek pedig integrálták szerencsétlenebb sorsú társaikat. A település területe azonban már a korábbi korszakokban is lakott vidéknek számított tavaszán a községtõl keletre, az ún. Külsõ-Várdombi-dûlõben, Harsányi Pál telkén szántás közben bronzkincsleletet fedeztek fel. (E lelet további darabjait 1927-ben találták meg.) 1 Somogy megye egyik legnagyobb, közel száz darabból álló leletegyüttesét egy urnába rejtve ásták el a késõ bronzkorban, az idõsebb urnamezõs kultúra idõszakában. 2 A Kr. e környékére keltezhetõ kultúra népe Közép-Európából származott, és a Duna Dráva vidékét szállta meg, ahol településeket, temetõket létesítettek. Az õslakókkal való csatározások emlékét õrzik az ún. kurdi kincslelet köréhez tartozó sarlók, tokos balták, lándzsák, kardtöredékek és bronzedények. E tárgyak legtöbbjén látszik a használat, sokuk már sérült, összehajtogatott, láthatóan beolvasztásra, újraöntésre gyûjtötték egybe a leleteket. Az urnamezõs kultúra népeinek idején már kiteljesedett bronziparral és érckereskedelemmel kell számolnunk, fõleg az olyan érchiányos területen, mint Somogy megye. Az importérc felhasználásával a tárgyak helyben készültek, amire a telepeken elõkerült öntõformák, öntõkanalak is utalnak (lásd: Nagyberki-Szalacska). Ezek az öntõformák agyagból készültek, amelybe a megolvasztott nyersanyagot az öntõnyíláson át juttatták be, mielõtt a fém dermedésnek indult volna. Az urnamezõs kultúra nevét égetéses rítusú temetkezésérõl kapta. Népei az utolsó nagy bronzkori földmûvelõ kultúra képviselõi voltak, akik négyszögletes, favázas, a föld felszínére épített, nyeregtetõs házakban laktak, míg gazdasági épületeiket a földbe mélyítették. Törzsi központjaik 5 10 méter magas földsánccal övezett, több kilométer hosszú, dombtetõkre épített földvárakban voltak (például Velem-Szentvid), melyek a körülötte elterülõ vidéket uralták. Bizonyosnak látszik egy katonai réteg jelenléte a bronzkardok, hosszú pengéjû bronzlándzsák, sisakok, lábvértek, mellvértek és pajzsok által képviselt leletanyag alapján. A Várdombon egyébként a hagyomány szerint török vár állt, mivel szántáskor az eke sok téglát fordított ki egy bizonyos horvát fazék kíséretében. 3 A leletek alapján elképzelhetõ, hogy a várnak bronzkori elõzményei is voltak, amire számtalan példát találunk a megyében. Somogy megye a Koppány elleni küzdelmek után, 1000 táján alakult meg, és a pannonhalmi bencés apátság alapítólevelében már területi integritásként említik, amikor az újonnan alapított apátság a megye tizedeit kapja adományként. A megye eredetileg jóval nagyobb kiterjedésû volt, déli területei egészen a Száva folyóig nyúltak. A megye központja a kezdetektõl Somogyvár lett, és az egyházi fennhatóságot a tizedadomány ellenére a veszprémi püspökség gyakorolta felette somogyi és segesdi fõesperessége révén. A tatárjá- 7

6 rás eltekintve a Balaton-parti fõút (hadiút) mentén található településektõl nem okozott nagyobb kárt, fennakadást a falvak fejlõdésében. A század élõállat-exportjának fellendülése és a mezõgazdasági konjunktúra következtében Somogy megye az ország egyik legsûrûbben lakott régiójává vált. A fellendülés jeleit leginkább a Balaton déli partján, Somogyvár környékén, a Kapos völgyében és kisebb mértékben a Rinya mentén lehet nyomon követni, ahol erre az idõre sûrû településhálózat alakult ki. Szentgáloskér Kelet-Külsõ-Somogy területén fekszik, a Koppány-völggyel párhuzamosan húzódó aszimmetrikus dombhát déli, hosszan elnyúló, lankás lejtõin, mely lösszel fedett, jó termõképességû terület. A településen keresztülfolyik a Kapos felé tartó Lapaiárok. Szentgáloskér középkori és újkori története a honfoglalás korába nyúlik vissza. Már elnevezése is arra utal, hogy a település a honfoglalás korában is létezett. Somogy megye északkeleti részét a honfoglalás után a Bulcsú törzshöz tartozó népek szállták meg, ettõl délebbre pedig a Bõ nemzetségbeliek birtokoltak nagyobb területeket. A megye döntõen mégis a fejedelmi törzs szállásterületének számított. A szállásterület népessége azonban korántsem volt egységes, kisebb csoportokban más törzsbeliek is betelepültek, illetve tudatosan is telepítették õket, nemegyszer katonai szolgálatra. E helyneveket a környék lakossága megkülönböztetõ szándékkal adta; egy törzsi töredék jelenlétét bizonyítják a döntõen más törzsbéliek között. 4 Szentgáloskér is hasonló módon jöhetett létre, amit nyugati szomszédja, Örs (Rácörs) neve is alátámaszt. Bár az Örs nem törzsnévi eredetû, hasonló használata úgyszintén egy katonai segédnép jelenlétére utal. A mai Somogy megye területén egyébként több hasonnevû település létezett a középkorban, elég csak a ma is létezõ Varjaskérre vagy Vörsre/Örsre utalnunk. A település nevének utótagja (Kér) tehát törzsnévi eredetû, puszta névadással keletkezett, legkorábban a Dunántúl elfoglalásakor, 900 után. Valószínûbb azonban, hogy a Géza által Koppány ellen kialakított katonai településláncolat részét alkotta, mivel Alsóörs és Úrhida között egymástól 5 km-re találunk törzsnévi eredetû falvakat. A Koppány-ellenes Somogy megye és környéke a Koppány-lázadás elõtt és után 8

7 küzdelmek során tudatosan egy katonai gyûrût alakítottak ki Somogyvár körül, mintegy bekerítve Koppány székhelyét. A település századi történetét a szentgáloskér-lapapusztai út építése során elõkerült, emberi csontokkal, lókoponyákkal, harci eszközökkel fémjelzett, feltehetõen honfoglalás kori temetõ is alátámasztani látszik. 5 A településnév elõtagjaként szereplõ, a falu plébániatemplomának védõszentjére Szent Gálra utaló elnevezés ugyancsak a falu korai keletkezését támasztja alá. A Magyarországon csak ritkán említett ír származású szent a 6 7. század fordulóján élt, és Szent Kolumbán tanítványa volt. Misszionáriusként a Boden-tó partján mûködött, és legendája szerint a késõbbi Sankt Gallen-i kolostor helyén egy medve segítségével kis kápolnát emelt. 6 A Sankt Gallen-i kolostor a középkor folyamán a legfontosabb bencés apátságok egyikévé nõtte ki magát. A kolostor történetét a középkorban elterjedt annaleseken (évkönyveken) túl a 9. században Ratpertus, majd a 11. században Ekkehard apát írta meg; az utóbbi a kolostor közötti idõszakát dolgozta fel. Mûvében a magyarok 926. évi támadásáról is hírt adott, mikor az apátságban csak egy félkegyelmû barát, Heribald maradt, és a többiek egy sebtében felépített erõdítménybe menekültek. A kolostor udvarát tisztek (ti. magyarok) veszik birtokba, és bõségesen lakomáznak. Heribald velük együtt úgy belakott, hogy mint utóbb maga mondotta: soha jobban. S minthogy azok, szokásuk szerint, székek nélkül a zöld fûre ültek étkezéshez, Heribald magának és egy foglyul esett klerikusnak székeket hozott. Azok pedig, miután az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig nyersen, kések nélkül, csupán fogaikkal marcangolva lerágták, a lerágott csontokat tréfából egymáshoz hajigálták. Bort, amelyet tele csöbrökben a középre helyeztek, annyit ivott mindenki, különbség nélkül, amennyi jólesett. Miután pedig a bortól nekihevültek, mindnyájan elkezdtek rettenetesen kiáltozni isteneikhez, a klerikust pedig és a bolondjukat arra kényszerítették, hogy ugyanezt tegyék. 7 A magyarok és az apátság kapcsolata szelídebb formában ugyan, de késõbb is fennállt. 972-ben a quedlinburgi gyûlésen Géza fejedelem követei térítõpapokért folyamodtak Nagy Ottó császárhoz, aki a mainzi érsekkel Brúnó/Prunwald Sankt Gallen-i szerzetest szenteltette fel a magyarok püspökévé. A korabeli források alapján Brúnó Géza fejedelmet is megkeresztelte. Piligrim passaui püspök leveleibõl kitûnik, hogy ekkor a nemesebb magyarok közül ötezret kereszteltek meg, a fogolyként Magyarországra hurcolt keresztények pedig tömegesen vitték gyermekeiket keresztvíz alá. Megkezdõdtek az elsõ kápolnaépítések is. Mivel a térítés a fejedelmi család udvarhelyein indult meg, e korai kápolnák is ott épülhettek fel. Ezt látszik alátámasztani a Szent Gál helynevek elõfordulása is (Kalocsa, Szekszárd, Veszprém közelében), míg Nyugat-Baranyában a két Szentgál a Siklós melletti Koppány közelében fordul elõ. A somogyi Orci és a nógrádi Veselény melletti Szentgál települések az Orci és Vecellin sváb lovagoknak juttatott udvari szálláshelyeknél álltak. A Szent Gál patrocínium azt is feltételezi, hogy ezen templomokban a középkori szokásokhoz híven a szent ereklyéjének egy-egy darabkáját õrizték, melyet feltehetõen a Sankt Gallen-i apátságból hozhattak Magyarországra. Koraisága mellett szól az az érv is, hogy a középkor késõbbi idõszakában az apátság és Magyarország kapcsolata nem mutatható ki. Brúnó térítésének egyébként már korán, 974-ben vége szakadt, a bajor herceg és a császár közti viszályban a magyar nagyfejedelem által tanúsított magatartás és a passaui püspök törekvései miatt. A fenti adatok alapján talán meglepõ, hogy a falu neve elsõ ízben a 14. század elején fordul csak elõ Kér alakban; ekkor a Bogár és a Máréi Gunyafi család birtokolta, akikrõl a késõbbiekben Gunyakér/Gunyafikér néven is említést tettek. 8 Bár a Máréi család nem 9

8 rendelkezett somogyi gyökerekkel, hiszen birtokközpontjuk, Máré vára is Baranya megyében található, mégis jelentõs szerepet játszottak Szentgáloskér történetében. A Zsidó nembõl származó nemesi család a nagypolitika színterére a 14. század eleji pártharcok, trónviszályok idején lépett. A kezdetekben somogyi fõispánokként is ismert Kõszegiek familiárisaként induló Bogár István 1305-ben az óbudai várnagyi, 9 majd között a dombói várnagyi tisztséget töltötte be, amellett hogy a nagybirtokos család tárnokmestere is volt. 10 A politikai csatározások során átállt I. Károly (Károly Róbert) oldalára, és ez szembefordította az oligarchákat támogató széles réteggel. Kõszegi János döbröközi várnagyával rajtaüttetett Bogár István birtokain, aki ennek hatására behódolt a nagyúr akaratának, és annak öccsét, Kõszegi Miklóst kérte fel közbenjárásra. Ennek hatására egy augusztus 14-én kelt oklevél tanúsága szerint visszaszerezte a javait. 11 Kicsikart hûsége azonban nem tartott soká. Mikor I. Károly sereget gyûjtött a Henrikfiak ellen, már ismét a király oldalán találjuk. Míg a Dráván túli területeken harcolt a király mellett, somogyi birtokait Nak, Merse, Kér, Tátom, Ravazd ismét felégették és feldúlták a Kõszegiek hívei. 12 Az uralkodó Bogár Istvánt bõségesen kárpótolta veszteségeiért, hiszen között a frissen visszaszerzett Tolna megye fõispánjává tette, 13 Máré várát pedig 1313-ban és 1316-ban is örökbe kapta I. Károlytól. (Érdekes, hogy között mégis csak máréi várnagyként említik.) 14 Csupán 1320 körül tért vissza somogyi birtokaira. Az országbíró, valamint a nádor elé idéztette azokat, akik birtokai pusztításában közremûködtek, többek között Uzdi István fiait, Jánost és Herbordot, akik Kér és Merse felégetésében vettek részt, valamint Unári Martonos fiát, Domonkost, aki Tátom falu lerombolásáért volt felelõs. Az Uzdi testvérek, János és Herbord valószínûleg nem másért, hanem mert Bogár István és (annak fivére) Gunya a királyiakhoz pártolnak, ezek birtokait: Nakot, Mersét és Kért elpusztították, mely alkalommal öt embert megöltek. E hatalmaskodás miatt panaszra mentek a kárvallottak az országbíróhoz, ki az alpereseket november 8-ára törvénybe idézte, és mert meg nem jelenének, se senkit, aki helyettök a törvény elõtt megfelelt volna, nem küldének, idézéseit másfél éven át még ötször ismételte, a makacs távolmaradókat mindannyiszor a törvényes bírságban, 3-3 márkában elmarasztaltatván. A hatodik eredménytelen megidézés után végre elküldötte az országbíró Gyolodi Vörös Miklóst, mint a király emberét, hogy a pécsváradi konvent bizonysága mellett a felpereseket Uzdba beiktassák, tizenöt napig ott maradjanak, az esedékessé vált bírságokat beszedjék és az alpereseket újra megidézzék, hogy a per fõ tárgyára nézve feleljenek. Azonban az Uzdi testvérek igen barátságtalanul fogadták a kiküldötteket. A királyi embert és a konvent bizonyságát elfogták, gyalázatos szavakkal illették, rövid fogság után mégis szabadon bocsátották. Ellenben Bogárék megbízottját, ki a beiktatásra odajött, levetkeztették és halálra verték. Természetesen sem a bírságot meg nem fizették, sem az újonnan kitûzött határidõre meg nem jelentek. E lázadók ellen, hogy velök végezzen, meghagyta immár az országbíró: minthogy hozzájok férkõzni veszedelemmel jár, három azon vidéki sokadalmon hirdessék ki a megidézést, hogy a nevezett Uzdiak két hét alatt a rájok kirótt bírságokat megfizessék, és fölszaporodott hatalmaskodásaikért a királyi fölség törvényszéke elõtt megjelenjenek, mert gonoszságaiknak tovább büntetlenül nem örvendenek. 15 A pécsváradi konvent teljesítette az országbíró parancsát, és tovább az ügyrõl nem hallunk semmit. Az uralkodó által nyújtott védelem, amelyben elrendelte, hogy Somogy vármegye alispánja és bírái ne merészeljenek Bogár István és fivére, Gunya (akitõl a Gunyafi név ered) felett ítélkezni, a család hasznára vált ból már egy másik perrõl értesülünk Lápai Mátyás fia, Loránd mester és Gunya mester között, minek eredményeképpen Loránd köteles volt Ecsenyben 16 db marhát visszaszolgáltatni a Máréiaknak. 10

9 A hatalmaskodásokból az egyháziak is kivették a részüket: 1322-ben a dömösi prépost emberei Bogár István ravazdi lakhelyére törtek, ahonnan ingóságait elvitték. A hatalmaskodások ebben az idõszakban mindennaposaknak számítottak. Maga a Máréi család sem volt mentes a korszellem befolyása alól, hiszen 1312-ben a nyúl-szigeti (Margit-szigeti) apácák kazsoki birtokára törtek, ahonnan a lábasjószágot elhajtották májusában I. Károly halálhírét keltették, és ekkor sokan elérkezettnek látták az idõt a család kiváltságos helyzete fölött érzett elégedetlenség kifejezésére. A somodori és atádi falvak hospesei (vendégei) a Máréi család kéri birtokát megrohamozták, a lábasjószágot elhajtották, és két bérest megsebesítettek. 16 Úgy tûnik, hogy a település egy része már nem épült újjá a pusztítás után, mivel 15. századi forrásainkban Kér és Pusztakér néven említik a falut. Hasonlóan feldúlták a család Tolna megyében fekvõ Csanádfalva nevû birtokát is. Bogár István birtokainak többsége élete végére már pusztává vált, sõt a királyi javak visszafoglalása alkalmából Ómersét, a család örökös birtokát is összeírták a visszaszolgáltatandó javak között, ami ekkorra már nem ért többet 28 márkánál. Bogár István birtokát csak úgy tudta megmenteni, hogy régi szokás szerint meztelen lábbal kiállt a vitás földdarabra, és rögöt tartván feje fölött, esküt tett arra, hogy Ómerse örökös birtoka. A 15. századra a Máréi család birtoklása háttérbe szorult, sõt a máréi vár birtoklásán is osztozniuk kellett a Becsei Töttös és Vesszõs családokkal; az utóbbiak 1393-ban csere révén a Kér feletti birtokjogot is megszerezték. 17 A település osztott volta már a 14. században több tulajdonosra utal a templommal rendelkezõ falurész kapta késõbb a Szentgál elõnevet. A környéken ekkor került elõtérbe egy kisnemesi család, az atádi Kériek birtoklása. Kéri György fia, Sebestyén már a 14. század végén feltûnik az írott forrásokban, akit a nyúlszigeti apácákkal folytatott per során bírságoltak meg. Az alperes Kériek hét évvel a per kezdete elõtt az apácák igali és borholdi erdeit kéri jobbágyaikkal felégették, négy éve pedig kilenc igali jobbágysessiót (telket) gyújtottak fel. 18 Az apácákkal az ellenségeskedés azonban nem ért véget, mivel egy 1421 februárjában keltezett oklevél bizonyítja, hogy az apácák ügyvédje Kéri Sebestyén fiának, Istvánnak megfizette a somogyi konvent által megítélt 3 márkát. 19 A per a Bakónak nevezett György atádi jobbágy megölése és a Bodának mondott Bereck fogva tartása, valamint 40 forintjának elvétele miatt keletkezett, melyben az apácák igali, ráksi és pozsonyi jobbágyai vettek részt ben a Kériek mellett a Kéri Kandal család is birtokolt Pusztakéren ben a nyúl-szigeti apácák Kér Szenyesi Tamásnál zálogban lévõ részét zálogul magukhoz váltották ben Kéri Mátyás testvéreivel szemben igényt tartott a birtok egy részére ban még mindig a nyúl-szigeti apácák zálogbirtoka volt atádi Kéri Gergely itteni birtokrésze ben már a Berei családnak is vannak birtokrészei a településen májusában Várdai Pál és Zsófia asszony, valamint testvéreik kérésére Két Kér és Atád birtokaik határbejárására került sor, aminek során a határjelek megújításáról is döntöttek; ekkor tehát már a Várdaiak is birtokosai a falunak. A birtokkal szomszédos települések ebben az idõben Lápa, Igal, Ráksi, Belcs, Patalom, Somodor és Örs falvak voltak. 22 Egy 1509 áprilisában kelt panasz alapján az atádi Gergely nemes Pusztakéren és Oszlárban minden birtokrészét (amelyek prédiumok, puszták voltak) elzálogosította a nyúlszigeti apácáknak, akik azonban néhai Kéri Sebestyén fia, István birtokrészét is elfoglalták familiárisaikkal, és azóta is használatuk alá vonva tartották januárjában néhai Kéri Dénes lánya, Margit úrnõ és Várdai Tamás felperesként lépett fel a nyúl-szigeti apácák ellenében Oszlárpuszta és Pusztakér ügyében (az utóbbi birtokba iktatása meg is történt). A per kapcsán meghallgatott szomszédosok között örsi és dióslápai jobbágyokat is említenek. 24 Az évi adólajstromban Kery aliter Pwzthakeer alakban fordul elõ a falu,

10 83-ban az adóösszeírás pedig már csak egy adózó portáról számol be, melyet a lövöldi karthauziak birtokoltak. Szentgáloskér a 16. század végére pusztult el. 25 Talán elsõ látásra meglepõnek tûnik a települést érintõ viszálykodások nagy száma, azonban ez az elõkerült forrásainkból következik, hiszen javarészt periratok, tulajdonlással kapcsolatos oklevelek maradtak fenn (lásd: a somogyi konvent anyaga), így a köztes, békésebb periódusokról nem vagy csak ritkán értesülünk. A hatalmaskodások és pusztítások közötti idõszakban azonban a falu élte a jobbágyfalvak mindennapi életét. A jobbágytelkekre osztott település lakói leginkább mezõgazdasággal foglalkoztak, bár a középkor vége felé már egy vékony iparosréteg (kovács, szabó stb.) kialakulásával faluhelyen is számolhatunk. Az adóalapot a telek jelentette, amely belsõségbõl és szántóból állt. A belsõ telekrészen épült fel a jobbágyporta a gazdasági épületekkel, csûrrel, ólakkal, a telek folytatásában pedig a kerttel, s a századra kialakult az utcaszerkezet. Az erdõk, legelõk és tavak közös használatban maradtak. A telekhasználatért a jobbágyok járadékfizetési kötelezettséggel tartoztak. Az Árpád-korra a félig földbe mélyített házak voltak jellemzõek, melyek felmenõ falait cölöpökkel erõsített patics (égetett agyag) alkotta. Az erdõvel borított vidékeken már ekkor a földfelszínen álló cölöp/gerendaházakat építettek. A tetõt ágasfával alátámasztott szelemen tartotta, általában szalma vagy nád fedte. A gyakran osztatlan helyiség egyik sarkában a ház falából kilógatott kemence állt, amely a sütés mellett a meleget is biztosította. Emellett nagy számban találunk Árpád-kori településeinken külsõ kemencéket, melyeket kenyérsütésre használtak. A középkor késõbbi szakaszában megjelentek a mai értelemben vett, szobákra/kamrákra osztott házak, ahol a szabad kéménnyel rendelkezõ füstöskonyha már különvált a lakószobától. Ekkor a fûtést már szenes kályhákkal oldották meg. A falu templomáról sok más somogyi faluhoz hasonlóan az közötti pápai tizedjegyzék nyújtja az elsõ információt. A keresztes hadjárat céljaira szolgáló pápai tizedet Magyarországon 1275 után kezdték gyûjteni között az üresedésben lévõ egyházi stallumok jövedelmét szedték, majd 1331-ben rendeletet hoztak a hat éven keresztül történõ gyûjtésre, ami számos zökkenõvel, több-kevesebb sikerrel zajlott, az egyháztörténészek számára azonban megkerülhetetlen forrásanyagot biztosít. 26 Az közötti jegyzék mindazonáltal hiányos, mivel a 6 ezüst márka éves jövedelemmel nem rendelkezõ plébániáktól nem szedtek tizedet. A somogyi fõesperesség alá tartozó tizedfizetõ plébániák sorában találjuk Szentgáloskért is 1335-ben papja, Pál 30 kis dénár tizedet fizetett, amivel megyei viszonylatban inkább a szegényebb plébániák közé tartozott ban Kér plébánosát Péternek hívták között épült, Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt temploma Mernye filiája volt, de ekkor még látszottak középkori templomának maradványai, feltehetõen a régi temetõ területén. 29 A mai határba beleolvadt falvak közül Lápa/Dióslapa a középkorban Szentgáloskértõl északra helyezkedett el. A település neve földrajzi gyökerû, lápos, mocsaras területre utal. Az évi Tihanyi alapítólevélben már találkozunk egy hasonnevû településsel, amelybõl több is létezett a megyében, ám a felsorolásban szereplõ falvak (Bár, Töttös, Igal) alapján valószínûsíthetõ az azonosítás. 30 A 13. században a Rátót nemzetség ún. nádori ágának birtokában találjuk, amelyet Lápai család néven is ismerünk. Az 1283-as osztás során Loránd nádor fiai, Mátyás és Rátót nyerték el, ben pedig Olivér mester birtokolta ban a zselicszentjakabi bencés apátság, majd között a rátóti prépostság tulajdonában volt, amikor Dióslápa alakban is elõfordult. 33 Bár templomáról a középkor folyamán nem esik említés, középkori egyházának maradványait a Vilonyai-legelõn (disznó- 12

11 legelõ) fedezték fel. Lapapusztáról ben Újvári Imre 7 db érmet adott át a múzeumnak, amelyek feltehetõen a középkori faluból kerültek elõ. 34 A Szentgáloskértõl 3 km-re északkeletre fekvõ Lapapuszta területén 1950-ben Sági Károly helyszínelés során azonosította a lelõhelyet. A sertéslegelõn, egy nagyobb völgy északi részén, a gémeskút környékén a sertések gödröket ástak ki, melyekben emberi csontok és téglák hevertek. A gödrökben ekkor még a templom nyugati falának nyomait is észlelni lehetett. A helybeliek elmondása alapján szántás során a völgy egész terjedelmében téglatörmeléket, vakolatdarabokat lehet találni. 35 A nép a területet Tatártemetõként tartja számon. 36 Középkori település volt Örs falu is jelenlegi alakjában Rácörspuszta, amely a mai Szentgáloskér keleti határában feküdt. Már korábban említettük az Örs településnév kapcsolatát a katonai segédnépekkel, így gyanítható, hogy e település történetének kezdetei is visszanyúlnak a honfoglalás koráig. Szentgáloskérhez hasonlóan Örs is templommal bírt; a pápai tizedjegyzék szerint a somogyi fõesperesség alá tartozó egyházának papja, Péter ben 40-40, 1335-ben 30 kis dénár tizedet fizetett ben plébánosát Simonnak hívták. 38 A falut az oklevelek 1502-ben Somodor, Két Kér és Atád határában említik májusában, Somodor birtok szomszédosainak összehívásakor Örsi Moor Mihály, Benedek és Keresztúri Benedek örsi jobbágyokkal találkozunk. Az összehívás Somodor birtok zálogba vétele miatt történt, ám Ellyevölgyi János iktatásának Szerdahelyi Imreffy Mihály ellentmondott ben Enyingi Török Bálint Somogy megye tizedeit bérli, ekkor a felsorolásban már Rácörs formában szerepel a település ben ugyancsak Mernye filiája volt, s a Belsõörs nevû területen a falu korábbi templomának romjai még látszottak, melyet talán a kéri határhoz tartozó Örspusztán azonosíthatunk. 41 Szentgyörgy településrõl csak kevés okleveles adatot ismerünk valahol Mernye és Somodor vidékén, feltehetõen a mai szentgáloskéri határban feküdt ; elnevezése miatt ugyancsak templomos település lehetett. A falu nevét a templom védõszentjének nevébõl képezték. Egyházát egyetlen ízben, július 7-én, egy búcsúengedély-kérelem kapcsán említették. Ekkor Zimánnyal és Szentmiklóssal együtt a falu patrónusai különféle jogokért hordozható oltár, relikviák vitele, vizitációs jog, bûnbocsánat halál esetére folyamodtak. 42 A település neve 1487-ben is elõfordul a forrásokban. 43 Táton falu ugyancsak Szentgáloskér határában feküdt. Bár elsõ okleveles említése már 1275-bõl való ekkor a zselicszentjakabi apátság népei lakták (populi abbatis monasterii S. Jacobi de Selyz de villa Thathum), mégis úgy tûnik, hogy nem rendelkezett külön templommal a középkor folyamán ben Dada és Táton határának elválasztását írták le ban, 1405-ben és 1417-ben a Zichy család birtokolta, bár ez utóbbi esetben a határain belül fekvõ Csákányfölde birtokot a nyúl-szigeti apácák tulajdonában találjuk (poss. Chakanfeulde intra metas possessionis Thathon) tól ismét a szentjakabi apátságé volt. A fentiek alapján igazolódni látszik, hogy Szentgáloskér középkori története, sok somogyi sorstársáéval egyetemben, nem volt problémamentes. A falu a korábban határában lévõ többi településsel együtt sokszor esett hatalmaskodások áldozatául, pusztult el és települt újjá. Mivel közvetlen környezetében több fontosabb, központi funkciót betöltõ települést találunk Igal, Mernye, Somodor mezõvárosok, Igal és Dada ferences és johannita kolostorral rendelkezõ települések, a falu korai alapítása ellenére sem tudott kellõ befolyásra szert tenni, sõt a piaci, kereskedelmi központok lakosságot elvonó hatása miatt gyakorta a pusztásodás réme fenyegette. A nyúl-szigeti apácák birtoktestének közelsége, nemkülönben az Uzdi család területszerzõ politikája szintén kedvezõtlenül befolyásolta a falu mindennapi életét, és sok viszály forrásává vált. 13

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám:

Iskolai történelem verseny 2013. Szulejmán kora. Csapattagok: Elért pontszám: Iskolai történelem verseny 2013 Szulejmán kora Csapattagok: Elért pontszám: 1. Történelmi totó Karikázzátok be a helyesnek ítélt válasz jelét (1, x vagy 2)! Mit ígért Szulejmán Zrínyi Miklósnak, ha feladja

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526)

A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA. 1. II. Lajos uralma (1516 1526) A TÖRÖK BENYOMULÁSA, AZ ORSZÁG RÉSZEKRE SZAKADÁSA 2. A Török Birodalom megerősödése 1. II. Lajos uralma (1516 1526) II. Ulászló meghal 1516-ban, utódja kilencéves fia, II. Lajos II. Lajos reformokat dolgoztatott

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Kamond (település bemutatása)

Kamond (település bemutatása) Kamond (település bemutatása) Kamond elhelyezkedése: Kamond község Magyarországon, Veszprém megye nyugati peremén, a Devecseri Járás területén, a 8-as számú Főút és a Marcal folyó mellett található. Területe:

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER]

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaposfő Község Önkormányzata 2013-2018 [CÍMER] Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...

Részletesebben

Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek!

Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek! H Í R V I R Á G Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek! 2015. év 2. szám A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Országos Nyugdíjas Tanács

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME

A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 15. július 21. FŐVÉDNÖK: P. DR. NÉMET LÁSZLÓ SVD NAGYBECSKEREKI MEGYÉSPÜSPÖK A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XIX. NYÁRI EGYETEME 2012. július 17. 2012.

Részletesebben

Óvoda Halász Lajosné Bedegkér Somogy Rákóczi u. 146. 8666 Novográdeczné Balogh Anna Berzence Somogy Virág u. 10. 7516

Óvoda Halász Lajosné Bedegkér Somogy Rákóczi u. 146. 8666 Novográdeczné Balogh Anna Berzence Somogy Virág u. 10. 7516 OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 034095 Általános Iskola Németh Ilona Ádánd Somogy Széchenyi u. 8. 8653 034008 Gábor Andor Általános Iskola Hosszú László Babócsa Somogy Rákóczi u. 3. 7584

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Az adattal kapcsolatos kifogások ellenére biztos, hogy Károly Róbert 1321. február 26.-i adománylevelében már valóban a mai Buziást adományozza

Az adattal kapcsolatos kifogások ellenére biztos, hogy Károly Róbert 1321. február 26.-i adománylevelében már valóban a mai Buziást adományozza BUZIÁSFÜRDŐ 1905-ig Buziás, város a Bánságban, Temes megyében. Temesvártól 33 km-re délkeletre fekszik. Buziásfürdő/ Băile Buziaş, németül Busiasch (Temes megye) Hozzátartozó falvak: Bakóvár és Nagyszilas

Részletesebben

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ Címer fotója SZAKÁLY Ferenc. Lantos és krónikás. Tinódi.[on-line].[idézve 2012-02-14], Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/historia-1981-02/historia-1981-02-lantos Lant képe

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: Egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet tervezete Budapest, 2007. január Az

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Az Árpád-ház történelme

Az Árpád-ház történelme Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban

Részletesebben

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS MENETRENDI ÉRTESÍTÉS A Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. által kiadott 2014/2015. évi Somogy, Tolna és Baranya megyei autóbusz menetrendhez Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2015. március

Részletesebben

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat)

Dr. OROSZ BÁLINT. főosztályvezető. BM Örökségvédelmi Főosztály. Az örökségvédelem átalakulása. (előadás vázlat) Dr. OROSZ BÁLINT főosztályvezető BM Örökségvédelmi Főosztály Az örökségvédelem átalakulása (előadás vázlat) A műemléki értékek és a régészeti örökség védelme 2012. szeptember 21. óta a belügyminiszter

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

1. Hol rendezik meg immár évek óta az Országos Latinovits Zoltán vers-és prózamondó versenyt?

1. Hol rendezik meg immár évek óta az Országos Latinovits Zoltán vers-és prózamondó versenyt? Honismereti vetélkedő V. forduló 1. Hol rendezik meg immár évek óta az Országos Latinovits Zoltán vers-és prózamondó versenyt? a. Siófok b. Balatonszárszó c. Balatonszemes 2. Hol volt 2010-ben a Csík Ferenc

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI.

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Neumann Tibor. A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV XVI. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskola (Vezető: Prof. Dr. Fröhlich Ida) Középkori eszmetörténeti műhely (Vezető: Dr. Szovák Kornél egyetemi docens) Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

Természeti adottságok

Természeti adottságok Földrajzi fekvése Téglást az ész.47 42 és a kh. 21 40 földrajzi koordinátáknál található A település Észak- Alföldön van Hajdú-Bihar valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határán Két legközelebbi nagyváros

Részletesebben

Bajsa. Bajsa történelme

Bajsa. Bajsa történelme Terényi Annamária Bajsa A falum 2001-tõl kezdve rendelkezik címerrel. A címeren található a fõ szimbólum, ami egy kakas, mely az egyszerûséget, szabadságot és a falusi tájat, hangulatot jelképezi. A kakas

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben