A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE"

Átírás

1 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE HORVÁTH ANDRÁS MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u Bevezetés Tevékenységeink fenntarthatóvá tételének alapvető követelménye, hogy folyamatosan értékeljük, vajon hatásaik az ökológiai rendszerekre nézve kedvezőtlenek-e, vagy sem. Ez még a legjobb szándékú (ismereteink alapján természetkímélő) beavatkozások esetén is elkerülhetetlen, mert a természeti objektumok komplex, nemlineáris, nem determinisztikus, kellő valószínűséggel csak rövid távon megjósolható viselkedésű rendszerek. Ezért az ökológiai rendszereket érő tevékenységek széleskörű hatás-monitorozásának kulcsszerepe van abban, hogy a természetbe való integrálódásunk sikeres lehessen. Ideális esetben az ökológiai rendszereket érő tevékenységek ún. adaptív menedzsmentbe illeszkednek (Holling 1978, Walters 1986, Walters & Holling 1990), melynek integráns része a hatás-monitorozás. Csak az ilyen típusú szervezés képes arra, hogy a monitorozás eredményeinek birtokában, a tapasztalatok visszacsatolásával a tevékenységeket folyamatosan kontrollálja, és szükség esetén kiigazítsa. Az aktív adaptív menedzsment keretén belül pedig a tervezett tevékenységek több változatát tesztelve választják ki a legmegfelelőbbet (Walters & Holling 1990). Történelmünk során az egyes technológiai újítások, illetve azok széleskörű (globális) elterjesztésének az ökológiai rendszerekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaival többnyire csak utólag szembesültünk, amikor azok már csaknem visszafordíthatatlanná váltak. Ekkor általában újabb technológiai fejlesztéssel próbáltunk a felmerülő környezeti problémákon túllépni, amely legtöbbször újabb gondokat vetett fel, és így tovább. Sokkal ésszerűbb (lett volna) a hatásokat releváns indikátorok megfigyelésével már a tevékenység elkezdésétől fogva monitorozni, és az első negatív jelzéseknél kiigazítani azt. Sajnos azonban alig vannak (hazánkban nincsenek) központi forrásokból fenntartott ökológiai monitorozó rendszerek, amelyek a várhatóan kedvezőtlen beavatkozások következményeit pl. autóutak fragmentálódást okozó hatását (vö. Révész et al. 2004), az iparszerű mezőgazdaságnak a táj ökológiai rendszerére kifejtett hatását (vö. Donald et al. 2001, Szép et al. 2006), a vízrendezéseknek a Homokhátság élővilágára gyakorolt hatását (vö. Pálfai 1994), stb. széleskörűen és nagyobb (regionális, országos) léptékben is figyelnék. Ezért adaptív menedzsmentet sem tudunk kialakítani, és így nem vagyunk képesek a problémákat ténylegesen megoldani. A jobbító szándékú, közpénzből finanszírozott tevékenységekre (pl. LIFE-projektek, Natura2000 hálózat, agrár-könyezetgazdálkodás) ugyan ki kell építeni monitorozó rendszereket, ám ezek gyakorlati megvalósítása gyakran jelentős problémákba ütközik, vagy hatékonyságuk kérdőjelezhető meg (vö. Carey et al. 2002, Critchley et al. 2002, Kleijn & Sutherland 2003). Emiatt maguknak a beavatkozásoknak a sikeressége is bizonytalan marad (vö. Kleijn et al. 2001, Kruess & Tscharntke 2002). Felmerül a kérdés, hogy az

2 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember ökológiai rendszerekre vonatkozó hatás-monitorozás elmaradását vagy sikertelenségét milyen módszerelméleti és módszertani problémák okozzák. Az alábbiakban a gondokat két fő csoportba (tudományos és szervezési-társadalmi) sorolva próbáljuk behatárolni. Ahol tudunk, lehetséges megoldási javaslatokat is megemlítünk. Anyag és módszer Az ökológiai rendszerek hatás-monitorozási eredményei közül több irodalmi példa is van, ezek közül néhányat itt is feldolgozunk. A felvetett módszerelméleti kérdések java része azonban saját tapasztalatokból fakad, illetve hazai monitorozó rendszerek működésének elemzését is elvégeztük. A módszerelméleti problémák egy része az agrár-környezetgazdálkodási információs rendszer (AIR) részét képező Biodiverzitás Monitorozó Módszertan (Horváth & Szitár 2005), majd az erre épülő monitorozási protokoll (Horváth et al. 2007) felépítése során került elő. Mivel az AIR terepi felmérései mind a mai napig nem kezdődtek meg, ezért ez is magyarázatra szorul, ám itt a problémák már a tudományon kívüli területeken gyökereznek. További saját tapasztalat származik a szintén országos hatáskörű Natura 2000 monitorozási rendszer kialakításának jelenleg is folyó munkáiban való részvételből. Helyi hatás-monitorozási feladatot kellett megoldani hazai gyeptípusok megfelelő kezelését célul kitűző projekt során (LIFE05 NAT/H/000117). A. Tudományos problémák Eredmények 1. Az ökológiai rendszerek hierarchikusan egymásba épülnek, adott beavatkozás hatása ezért általában több tér- és időléptékben is megnyilvánul. Még egyértelműbb a hatás léptékbeli kiterjedése, ha a beavatkozások térben vagy időben ismétlődnek. Például az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszer tevékenységei ugyan egy-egy mezőgazdasági parcella vagy üzem szintjén valósulnak meg, így hatásuk a parcellán relatíve rövid távon is kifejeződik, ugyanakkor több, egyidőben jelentkező AKG tevékenység eredményeképp táji léptékben is bekövetkezhetnek alapvető változások. Ebben az esetben lokális (állomány) és táji szinten is szükséges a monitorozás, természetesen igen eltérő módszertan szerint (Horváth & Szitár 2005). 2. Fontos a beavatkozás okozta hatás és a megfigyelés idő- és térléptékének összhangja. Adott térléptékbeli változás monitorozása csak az annak megfelelő időléptékben ad jól értelmezhető eredményt, és nem műterméket (ld. Wiens 1989, Virágh 2007). 3. Az ökológiai rendszerek nagyfokú térbeli variabilitással rendelkeznek, ezért reprezentatív felmérésük csak elegendően nagy mintaszámmal lehetséges. Országos monitorozó rendszer esetén országos léptékben kell a megfelelő reprezentativitást biztosítani, a mintaszámot erre a léptékre kell optimalizálni, ezért lokális szinten (pl. egy-egy élőhelyfoltra nézve) a minta valószínűleg nem lesz reprezentatív. Ha teljeskörű mintavétel nem valósítható meg, akkor random mintakijelölésre van szükség. Ez sok esetben azonban jelentős akadályokba ütközik, pl. a mintaegységek

3 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember kijelölését megelőzően nem áll rendelkezésre a mintavételezendő objektumok (vagy pl. azok lokalitásainak) adatbázisa, amelyből a random válogatás elvégezhető lenne. Ebben az esetben a kijelölés az ismert objektum-példányokra hagyatkozik, amelyek viszont nem feltétlenül reprezentálják a teljes objektum-halmazt. Például a Natura 2000 élőhelyek struktúra/funkció monitorozásának protokolljához szükség lenne az élőhelyfoltok országos kataszterére, amelyből a reprezentatív mintahelyszín kijelölést random módon egyszerűen biztosítani lehetne. Ha például nagyobb arányban csak a kezelésekre tervezett állományok kerülnek monitorozásra (mert azokat egyébként is monitorozni kell), akkor az így kimutatott változások nem az adott élőhely tényleges országos változását jelzik. 4. Az ökológiai rendszerek nem mechanikusan működő gépek, ezért viselkedésüket csak drasztikus beavatkozások esetén lehet jól előre jelezni. Kisebb mértékű behatások esetén rövid távon az előrejelzés bizonytalan lehet, jóllehet hosszabb távon a következmény egyértelmű, de esetleg már visszafordíthatatlanul káros. Ezért igen fontos a várt hatásra releváns és érzékeny állapotváltozók (megfelelő indikátorok) kiválasztása. Sajnos tényleges ökológiai (így pl. vegetációdinamikai) kutatások, és főleg hosszú távú (long-term) ökológiai kutatások hazánkban csak egyes életközösségekre, néhány lokális helyszínen, csak bizonyos kísérleti körülmények között zajlottak eddig, ezért sok ökológiai rendszert, természeti objektumot nem ismerünk annyira, hogy kiterjedt hatás-monitorozásukat rövid időn belül hatékonyan elkezdhessük. 5. Egy jól megtervezett és kivitelezett beavatkozás (kontrollált hatótényző) hatását elfedhetik vagy éppen felerősíthetik a nem kontrollált hatótényezők (példák: Horváth & Szitár 2007). Ezeknek az elkülönítése csak akkor lehetséges, ha a monitorozás során gondoskodunk referencia-objektumokról, amely csak az általunk elvégzett beavatkozás hiányában különböznek a megfigyelendő objektumtól. Ez a szükséglet megegyezik a korrekt módon végrehajtott tudományos kísérletek egyik alapvető feltételével. A következmény viszont a jelentősen (akár kétszeresére) megnövekedett mintaelemszám. B. Szervezési-társadalmi problémák 1. Az egyik szervezési probléma jelentős részben az A/3. és A/5. elvi probléma megoldásából fakad, nevezetesen, hogy nagyszámú ismétlésben kell a hatás-monitorozást elvégezni, és még referenciaobjektumok bevonására is szükség van. Ez a szükséges anyagi erőforrások és szakemberek mennyiségét jelentősen megnöveli. Az erőforrások előteremtése általában problémákba szokott ütközni, jóllehet hiába költenek el temérdek pénzt a tervek szerint kedvező hatású tevékenységekre, ha monitorozás nélkül nem bizonyítható a ráfordítás megtérülése (vö. Kleijn & Sutherland 2003), és az esetleges hibák kijavításához sem keletkeznek megbízható adatok. 2. Megjelenhet egyfajta ellenérdekeltség is a monitorozással szemben. Ez a természeti rendszereket károsító tevékenységek végzői esetén még meg is érthető bár el nem fogadható. Ugyanakkor még a várhatóan kedvező kimenetelű beavatkozások sikerének esetleges elmaradása (vö. Kleijn et al. 2001, Kruess & Tscharntke 2002) is felvetheti azt, hogy a monitorozás elhagyásával a valós következményeket (vagy azok hiányát) is rejtve hagyják. Ha ezzel a lehetőséggel nem számolunk (ám vö. CEEWEB 2006), akkor nehéz magyarázatot találnia arra, hogy hazánkban az agrár-

4 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember környezetgazdálkodási tevékenységeknek a célkitűzések szerint egyik alapvető célobjektumára, az ökológiai rendszerekre vonatkozó monitorozása mind a mai napig nem kezdődött el, jóllehet az agrár-környezetgazdálkodási rendszerre fordított költségeknek töredéke elegendő lenne (lett volna) a hatékony hatás-monitorozásra. 3. A kedvező eredmények iránti elfogultság merülhet fel minden olyan esetben, amikor a beavatkozásokat irányító vagy végző szervezet egyben a beavatkozások hatás-monitorozásának szervezője, és önmaga tevékenységének sikerességét kell értékelnie. Az elfogultság nem tudatos módon, akár a mintavétel tervezésekor is felléphet (vö. Kleijn & Sutherland 2003). Így legrosszabb esetben megtörténhet, hogy a tényleges változások bemutatása helyett propaganda-jelentés készül. 4. Társadalmi problémának tekinthető a monitorozás iránti érdektelenség. Jóllehet elemi érdeke lenne a társadalomnak, hogy az emberek környezetét alapvetően befolyásoló, ráadásul azt károsan érintő tevékenységek hatásai láthatókká váljanak, majd kiigazításra (vagy abbahagyásra) kerüljenek. Az ma már adatokkal alátámasztott, hogy az emberi tevékenységek a természeti erőforrásainkat (így az ökoszisztéma szolgáltatásokat) igen jelentős és globális mértékben károsították. Erre azonban nem folyamatos monitorozás hívta fel a figyelmet jó előre, hanem már csak a későbbi következmények tényét lehetett megállapítani (MEA 2005). Úgy tűnik, hogy az embernek a technológiai fejlesztések mindenhatóságába vetett hite árnyékában az elővigyázatosság elve elvész, és mintha nem is lenne kíváncsi tevékenységeinek tényleges következményeire, azok megfelelő időben való detektálása által. Ugyanakkor a beavatkozások hatás-monitorozása nélkül még az ökológiai rendszereket ért károk sem enyhíthetők teljes biztonsággal (vö. A/4.). Megvitatás A hazai országos monitorozási módszertanok tudományos alapjainak lerakását, és nagyrészt a protokollok kialakítását hazánkban eddig (célszerűen) alapkutatással (is) foglalkozó intézmények végezték, amelyek több-kevesebb sikerrel elvileg képesek megoldani a tudományos problémák jelentős részét. A monitorozás megszervezését és tényleges végrehajtását azonban ezek az intézmények jelenlegi szervezeti kereteik között nem képesek ellátni. Magyarországon az ökológiai rendszereket befolyásoló országos programok esetén az azokat levezénylő (vagy érdemben befolyásoló) hatóság szervezi a monitorozó projekteket is. Az eddig hazánkban különböző szintig megszervezett központi monitorozó rendszerek közül azonban még egyik sem volt képes a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni. Egy adott beavatkozásnak egy adott ökológiai rendszerre tett hatását csak releváns állapotváltozókkal lehet hatékonyan monitorozni. Ezek kiválasztása azonban gyakran nem triviális (vö. A/4.). A rutinszerű monitorozást tehát csak akkor lehet széleskörűen bevezetni, ha ezt megelőzően a lehetséges hatások kimutathatóságára, a lehetséges indikátorváltozókra vonatkozóan már rendelkezünk az elegendően részletes és széleskörű, kísérletekre épülő kutatási eredményekkel, illetve jobb estben már bizonyos referencia adatokkal is. Ezért a monitorozás rutinszerű és extenzív felmérései mellett (ezek alkalmazott ökológiai kutatásnak tekinthetők) szükség van a kérdéses ökológiai rendszerekre vonatkozó hosszú távú ökológiai alapkutatásokra is. Ha ezek a kutatások terepi kísér-

5 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember leteikkel a különböző beavatkozások hatását modellezik, akkor lehetővé válik az aktív adaptív menedzsment kialakítása (vö. Sit & Taylor 1998). Az Eredmények között felvázolt okok miatt (vö. B/2., B/3.) egy országos monitorozó rendszert működtető szervezetnek szervezetileg el kell különülnie az adott tevékenységet végrehajtó társaságtól, illetve a tevékenységet megrendelő, irányító, szabályozó, vagy felügyelő szervezettől, hatóságtól. Mindezek alapján felvázolható az ökológiai rendszerek monitorozásának egy olyan rendszere (1. ábra), amely képes lenne a jelenlegi problémák egy jelentős részét kiküszöbölni. Létrehozásával a természeti erőforrásgazdálkodás aktív adaptív menedzsmentje is kialakítható lenne. A monitorozás költségeit az ökológiai rendszerekre lényeges hatással bíró tevékenységek után fizetendő járulékból, adóból lehetne előteremteni. Ez azonban a tevékenységet végzők közvetlen megbízása által nem valósulhat meg, hanem csak a központi államigazgatási szervezeteken keresztül juthat el a monitorozást végző szervezetig. Ha a beavatkozást végrehajtó egység egy állami szerv, akkor a megbízás nyilván nem járulékokból, hanem közvetlenül az államkasszából érkezik, de itt is fontos az adott tevékenység elvégzőjének ("végrehajtó"), a monitorozás megbízójának ("döntéshozó") és a monitorozás szervezőjének ("ellenőrző") a szétválasztása. 1. ábra. Országos hatás-monitorozási feladatokat hatékonyan és eredményesen felvállalni képes szervezeti rendszer sémája. Összefoglalás Bár az ökológiai rendszerek széleskörű hatás-monitorozása nem megkerülhető feladat, megvalósítását számos probléma nehezíti. A gondok egy része az ökológiai rendszerek sajátosságaiból fakad (pl. hierarchikus egymásba ágyazottság, megfelelő tér- és időbeli skálázás, nagyfokú variabilitiás és komplexitás), míg másik részük szervezési társadalmi gyökerű. Előbbiek a hosszú távú ökológiai kutatások támogatásával, illetve megfelelő mintavételezési protokollok kialakításával többnyire kezelhetők. Az országos monitorozási feladatok szervezési gondjainak jelentős részét pedig hazánkban (is) egy vagy több független monitorozó szervezet oldhatná meg.

6 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember Irodalom Carey, P. D., Barnett, C. L., Greenslade, P. D., Hulmes, S., Garbutt, R. A., Warman, E. A., Myhill, D., Scott, R. J., Smart, S. M., Manchester, S. J., Robinson, J., Walker, K. J., Howard, D. C., Firbank, L. G A comparison of the ecological quality of land between an English agri-environment scheme and the countryside as a whole. Biological Conservation 108: CEEWEB 2006 Evaluating National Strategic Reference Frameworks with regards to preserving biodiversity and maintaining favourable conservation status of species and habitat types of European importance. Critchley, C. N. R., Maskell, L. C., Mitchley, J., Adamson, H. F., Burch, F. M., Carey, P. D., Firbank, L. G., Fowbert, J. A., Parkin, A. B., Smart, S. M., Sparks, T. H Review and Recommendations of Methodologies to be used for Botanical Monitoring of Agri-Environment Schemes in England. Report to the Department for Environment, Food and Rural Affairs. Donald, P. F., Green, R. E., Heath, M. F Agricultural intensification and the collapse of Europe's farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society of London Series B-Biological Sciences 268: Holling, C. S. (ed.) 1978 Adaptive environmental assessment and management. John Wiley & Sons, London. Horváth A., Szitár K. (szerk.) 2005 Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer: Biodiverzitás monitorozás módszertan. Kézirat, Vácrátót. Horváth A., Szitár K. (szerk.) 2007 Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. Horváth A., Bartha S., Botta-Dukát Z., Kröel-Dulay Gy., Virágh K AIR Biodiverzitás Monitorozás. Botanikai indikátorváltozók vizsgálatának részletes leírása. Kézirat, Vácrátót. Kleijn, D., Berendse, F., Smit, R., Gilissen, N Agri-environment schemes do not effectively protect biodiversity in Dutch agricultural landscapes. Nature 413: Kleijn, D., Sutherland, W. J How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology 30: Kruess, A., Tscharntke, T Contrasting responses of plant and insect diversity to variation in grazing intensity. Biological Conservation 106: MEA (Millennium Ecosystem Assesment) 2005 Our human planet: summary for decision-makers. Islandpress. Washington, Covelo, London. Pálfai I Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba. Révész A., Czúcz B., Horváth F A települések és az úthálózat szerepe a Duna Tisza közi természetközeli gyepek pusztulásában. Poszter, I. Magyar Tájökológiai Konferencia. Sit, V., Taylor, B. (ed.) 1998 Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria Szép T., Halmos G., Nagy K Madarak monitorozása lehetőség a természeti állapotot befolyásoló regionális, országos és globális hatások nyomon követésére. Magyar Tudomány 2006/6: 675. Virágh K Vegetációdinamikai folyamatok térben és időben. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót Walters, C. J Adaptive management of renewable resources. McMillan, New York. Walters, C. J., Holling, C. S Large-scale management experiments and learning by doing. Ecology 71: Wiens, J. A Spatial scaling in ecology. Functional Ecology 3:

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására

Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 249-258, 2007 Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására Báldi András 1, Batáry Péter 2, Erdős Sarolta 2,3, Kisbenedek Tibor 1,4, Orci Kirill Márk

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Fulbright Bizottság Budapest

Fulbright Bizottság Budapest Fulbright Bizottság Budapest Budapest Tel.: 462-8040 Fax: 252-0266 Baross u. 62. info@fulbright.hu H-1082 www.fulbright.hu Híd emberek és kultúrák között: A Fulbright Program Magyarországon Dr. Brückner

Részletesebben

MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETEK FELSZÍNBORÍTÁSÁNAK ÉS TÁJSZERKEZETÉNEK HATÁSA HÁROM MADÁRFAJ GYAKORISÁGÁRA

MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETEK FELSZÍNBORÍTÁSÁNAK ÉS TÁJSZERKEZETÉNEK HATÁSA HÁROM MADÁRFAJ GYAKORISÁGÁRA Tájökológiai Lapok 5 (1): 161 172. (2007) 161 MEZÔGAZDASÁGI TERÜLETEK FELSZÍNBORÍTÁSÁNAK ÉS TÁJSZERKEZETÉNEK HATÁSA HÁROM MADÁRFAJ GYAKORISÁGÁRA ERDÔS SAROLTA 1, SZÉP TIBOR 2, BÁLDI ANDRÁS 3, NAGY KÁROLY

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

2001 2002-ben szerze földrajz szakos tanári és szociológus diplomát a Pécsi Tudományegyetem

2001 2002-ben szerze földrajz szakos tanári és szociológus diplomát a Pécsi Tudományegyetem V j V T ü m y m v ü v b 19. m j 20. v j m bb A b ü, v m v m y,. A j - b u v ü m y y bb y ü- u. Í y j, v m ( ü ) ( ) y bb v v. A b ó yü m m y, m, y ó, v m b j. A y u j v, 1 v m ó j m v, v, b u b v y, -

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

MAGYARORSZÁG POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓTÉRKÉPÉNEK MODELLEZÉSE

MAGYARORSZÁG POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓTÉRKÉPÉNEK MODELLEZÉSE MAGYARORSZÁG POTENCIÁLIS VEGETÁCIÓTÉRKÉPÉNEK MODELLEZÉSE Somodi Imelda 1, Czúcz Bálint, Peter Pearman 2 és Niklaus E. Zimmermann 2 Kivonat Az ember környezetátalakító tevékenysége következtében természetes

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS: A XXI. SZÁZAD GLOBÁLIS KIHÍVÁSA GLOBÁLIS HELYZETKÉP KORUNK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI JELENSÉGEI, ELLENTMONDÁSAI

FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS: A XXI. SZÁZAD GLOBÁLIS KIHÍVÁSA GLOBÁLIS HELYZETKÉP KORUNK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI JELENSÉGEI, ELLENTMONDÁSAI FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS: A XXI. SZÁZAD GLOBÁLIS KIHÍVÁSA GLOBÁLIS HELYZETKÉP KORUNK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI JELENSÉGEI, ELLENTMONDÁSAI Vida Gábor MTA, 2007, március 8. A fenntartható fejlıdés

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

DW/BI rendszerek kialakítása bevezetői szemszögből. Gollnhofer Gábor - Meta Consulting Kft.

DW/BI rendszerek kialakítása bevezetői szemszögből. Gollnhofer Gábor - Meta Consulting Kft. DW/BI rendszerek kialakítása bevezetői szemszögből Gollnhofer Gábor - Meta Consulting Kft. Bemutatkozás Meta Consulting Kft. BI, DW és CRM rendszerek tervezése és kialakítása rendszerintegráció, egyedi

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

Biodiverzitás Monitorozás

Biodiverzitás Monitorozás Biodiverzitás Monitorozás Szerzők: Dr. Szép Tibor (Nyíregyházi Főiskola), Dr. Margóczi Katalin (Szegedi Tudományegyetem) és Dr. Tóth Albert (Debreceni Egyetem) Lektorálta: Dr. Báldi András Készült a TÁMOP

Részletesebben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben

Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Sugárvédelmi szervezet változása a Paksi Atomerőműben Bujtás Tibor Paksi Atomerőmű Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Hajdúszoboszló, 2010. április 27. Történeti áttekintés A Sugárvédelmi (SVO) vezetői: -

Részletesebben

Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért

Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért Czippán Katalin 2011. április 21. Veszprém 7. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Life Long Learning Konferencia Felkészülés a valós problémák megoldására Gazdasági

Részletesebben

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program környezeti eredmény- és hatásindikátorai Podmaniczky László egyetemi docens Szent István Egyetem ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING A 2014-2020-as PROGRAMIDŐSZAK KÜSZÖBÉN

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizálásának fenntarthatósági szempontjai

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizálásának fenntarthatósági szempontjai DENKSTATT Hungary Kft. Cseh Melinda A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizálásának fenntarthatósági szempontjai Országos Környezetvédelmi Konferencia Sopron, 2013. október 8-10. denkstatt

Részletesebben

Kiskunsági Bibliográfia tétellistája (2010. december)

Kiskunsági Bibliográfia tétellistája (2010. december) Kiskunsági Bibliográfia tétellistája (2010. december) A kiskunsági hosszú távú ökológiai kutatások /KISKUN LTER/ elektronikus szakirodalmi adatbázisában jelenleg szereplő publikációk listája. Az adatbázis

Részletesebben

KISKUN Bibliography (December 2010)

KISKUN Bibliography (December 2010) KISKUN Bibliography (December 2010) KISKUN Bibliography is an electronic database of KISKUN LTER (Long-term ecological research in the Kiskunság) scientific literature. It aims to collect publications

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Kezelések hatékonyságának értékelése védett területeken

Kezelések hatékonyságának értékelése védett területeken Kezelések hatékonyságának értékelése védett területeken Védegylet Budapest 2010. Támogatók: A XX. század második felében biodiverzitás csökkenésének egyre látványosabb előretörését ellensúlyozandó jelentősen

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja Első Önkormányzati és Befektetői projektbörze Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja ZÁRT RENDSZERBŐL, HITELES ADATOKKAL! Budapest, 2010. 03. 31. A prezentáció célja: Bemutatni cégünk sikeres,

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A legelés intenzitásának hatása a mezei pacsirta (Alauda arvensis) költési sikerére a kiskunsági Bösztörpusztán

A legelés intenzitásának hatása a mezei pacsirta (Alauda arvensis) költési sikerére a kiskunsági Bösztörpusztán Ornis Hungarica 15-16: 201-. 2008 A legelés intenzitásának hatása a mezei pacsirta (Alauda arvensis) költési sikerére a kiskunsági Bösztörpusztán Erdős Sarolta 1. Bevezetés Erdős, S. 2008. The effect of

Részletesebben

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében

A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program extenzív gyephasznosítási célprogramjának értékelése két megyében Forgó István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,

Részletesebben

Európai drogprevenciós minőségi standardok kidolgozásának folyamata és a kézikönyv. Budapest, március 19.

Európai drogprevenciós minőségi standardok kidolgozásának folyamata és a kézikönyv. Budapest, március 19. Európai drogprevenciós minőségi standardok kidolgozásának folyamata és a kézikönyv Budapest, március 19. A drogprevenciós minőségi standardok kimunkálását célzó projekt háttere A projekt célja: arra törekedett,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása. Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját?

Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása. Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját? Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját? 1 2 Hazai agrártájak természetközeli vegetációjának monitorozása Miért monitorozzuk az agrártájak

Részletesebben

Projektek monitorozása. Elvek és módszerek. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest

Projektek monitorozása. Elvek és módszerek. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Projektek monitorozása. Elvek és módszerek dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Monitorozás, audit és értékelés Monitorozás: a projektre vagy programra vonatkozó információk rendszeres vagy időszakos

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett.

TÁJGAZDÁLKODÁS. Gyakorlat: tájgazdálkodási program vizsgálata és értékelése oktató irányítása mellett. TÁJGAZDÁLKODÁS I. A tantárgy jellemzıi: Kódja: EG573-000BB Rövid neve: Tájgazd Gondozója: Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Tájtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék Felelıse: Prof. Konkoly-Gyuró

Részletesebben

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM KÁRPÁT-MEDENCEI IRODALMI PHD- ÉS MA-HALLGATÓK KONFERENCIÁJA PILISCSABA, 2013. SZEPTEMBER 4 5., Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola *** A PPKE BTK IDI magyar irodalommal

Részletesebben

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index

Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Hazánk természeti állapota. Az élőhelyek természetessége, veszélyeztetettsége és a természeti tőke index Biró Marianna és Molnár Zsolt 1 Összeállította: Biró Marianna és Molnár Zsolt (MTA ÖK ÖBI, Vácrátót)

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI

Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében. Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Táji és regionális léptékű növényi biodiverzitás változások a Kiskunság homoki Erdőssztyepp növényzetében Rédei Tamás MTA-ÖK-ÖBI Tájhasználat hatása a biodiverzitásra Természetes vs. antropogén mintázatok.

Részletesebben

Varianciaanalízis 4/24/12

Varianciaanalízis 4/24/12 1. Feladat Egy póker kártya keverő gép a kártyákat random módon választja ki. A vizsgálatban 1600 választott kártya színei az alábbi gyakorisággal fordultak elő. Vizsgáljuk meg, hogy a kártyák kiválasztása

Részletesebben

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága

A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága A D-e-Meter Földminősítés gyakorlati alkalmazhatósága 1 Hermann Tamás, 1 Speiser Ferenc, 2 Tóth Gergely, 1 Makó András 1 Pannon Egyetem 2 Európai Bizottság Közös Kutatóközpont Termékenységbecslés alapja

Részletesebben

Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban

Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban Orchideák szimbionta gombapartnereinek azonosítása egyes hazai erdőkben és felhagyott bányákban Ouanphanivanh-Kiss Noémi ELTE KDI Környezetbiológia program III. évfolyam Témavezető: Dr. Szigeti Zoltán

Részletesebben

Posztanalitikai folyamatok az orvosi laboratóriumban, az eredményközlés felelőssége

Posztanalitikai folyamatok az orvosi laboratóriumban, az eredményközlés felelőssége Posztanalitikai folyamatok az orvosi laboratóriumban, az eredményközlés felelőssége Autovalidálási folyamatok Lókiné Farkas Katalin Az autovalidálás elméleti alapjai Az előző eredménnyel való összehasonlítás

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései

PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere és főbb célkitűzései A projekt módszertani megközelítései APP4INNO Projekt Establishment and promotion of new approaches and tools for the strengthening of primary sector's competitiveness and innovation in the South East Europe PROJEKTBEMUTATÁS A projekt háttere

Részletesebben

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT

77/2013 - Követelmények és a gyakorlat. Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT 77/2013 - Követelmények és a gyakorlat Dr. Krasznay Csaba egyetemi adjunktus NKE KTK EFI IBT Bevezetés Lassan egy éve fogadták el az Ibtv.-t Lassan 3 hónapos a 77/2013 NFM rendelet Lassan itt a következő

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001.

NEMZETI TESTÜLET. Nemzeti Akkreditálási Rendszer. A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek NAR-19-IV. 1. kiadás. 2001. NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET Nemzeti Akkreditálási Rendszer A környezeti minták vételével foglalkozó szervezetek akkreditálása NAR-19-IV 1. kiadás 2001. március 1. Bevezetés A környezeti minták vételével

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

Iskolai egészségfejlesztési programok szakmai ajánlása. Értelmezési keretek 2013. Szeptember 18. Solymosy József Bonifácz

Iskolai egészségfejlesztési programok szakmai ajánlása. Értelmezési keretek 2013. Szeptember 18. Solymosy József Bonifácz Iskolai egészségfejlesztési programok szakmai ajánlása Értelmezési keretek 2013. Szeptember 18. Solymosy József Bonifácz Iskolai egészségfejlesztési programok szakmai ajánlása Értelmezési keretek Egészségfejlesztés

Részletesebben

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?!

Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Biodiverzitás a XXI. Században a kezdet vége, vagy a vég kezdete?! Czéh Tamás Czéh Tamás Világunk és életmódunk fejlődése alapvetően egyenes utat mutat. A fejlődést, melyet sok ember és társadalom csupán

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30.

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30. A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA ELTE Embertani Tanszék

Részletesebben

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program

Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda. Esélyegyenlőségi Program Jakabszálás-Fülöpjakab Álatános Művelődési Központ Óvodája, Általános Iskolája Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Program 1. Helyzetelemzés Jakabszállás Az óvoda tanulóinak összlétszáma: 70 fő Halmozottan

Részletesebben

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana

Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Ellenőrzéstechnika: ipari, kereskedelmi, szolgáltató vállalatok belső ellenőrzésének gyakorlata és módszertana Programvezető: dr. Buxbaum Miklós Kombinált képzés: e-learning tananyag és háromnapos tréning

Részletesebben

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia

IV. Magyar Tájökológiai Konferencia TÁJÖKOLÓGIAI KUTATÁSOK 2010 IV. Magyar Tájökológiai Konferencia Kerekegyháza, 2010. május 13 15. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Budapest, 2010 1 Főszerkesztő Kertész Ádám Szerkesztette Jakab Gergely

Részletesebben

Különböző intenzitással kezelt szántóföldek madár és növény fajszámának és abundanciájának összehasonlítása

Különböző intenzitással kezelt szántóföldek madár és növény fajszámának és abundanciájának összehasonlítása Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 371-378, 2007 Különböző intenzitással kezelt szántóföldek madár és növény fajszámának és abundanciájának összehasonlítása Kovács Anikó 1,2,3, Batáry Péter 2 és Báldi

Részletesebben

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés

A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés A WHO HRH támogató tevékenysége és prioritásai A WHO és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja közötti együttműködés WHO ~ HRH Millenium Development Goals (Achieving the health related

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia Vázlat Mi történt az elmúlt évben? Az 5. prioritásterület Előrehaladás Mi várható? Vázlat Mi

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Költségvetési alapokmány

Költségvetési alapokmány Költségvetési alapokmány 1. Fejezet száma, megnevezése: Fejezet száma: XXXIII. Megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia 2. Költségvetési szerv: a.) Azonosító adatai: megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól

A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar szabályzata az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatairól A Nemzeti Pedagógus Kar (továbbiakban NPK) a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben

A FÖLDTUDOMÁNYI TERMÉSZETVÉDELMI FELMÉRÉS ÉRTÉKELÉS-MÓDSZERTANI VONATKOZÁSAI ÉS TAPASZTALATAI

A FÖLDTUDOMÁNYI TERMÉSZETVÉDELMI FELMÉRÉS ÉRTÉKELÉS-MÓDSZERTANI VONATKOZÁSAI ÉS TAPASZTALATAI Tájökológiai Lapok 3 (1): 1 10. (2005) 1 A FÖLDTUDOMÁNYI TERMÉSZETVÉDELMI FELMÉRÉS ÉRTÉKELÉS-MÓDSZERTANI VONATKOZÁSAI ÉS TAPASZTALATAI KISS GÁBOR Budapesti Corvinus Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs

Részletesebben

Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat

Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálat MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET 1134 BUDAPEST, LŐPORTÁR U. 16. II. EM. 28. Tel.: 1/412-5090 Fax:1/412-50-91 E-mail: ttsz-info@ttsz.hu MEGHÍVÓ FÓRUMRA

Részletesebben

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése

Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtana Fókuszban a természeti értékek közgazdasági értékelése Kovács Eszter Környezeti Társadalomkutatók (essrg), Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezet- és Tájgazdákodási

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés.

Tárgyszavak: vevőkapcsolatok; CRM; szoftverértékelés. A VÁLLALATVEZETÉS EGYES TERÜLETEI CRM-rendszerek értékelése és felépítése Bármerre tekintünk a verseny egyre élesebb. A vállalatok nagy feladat előtt állnak: régi ügyfeleiket meg kell tartaniuk, és újakat

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

ÓRATERV. A LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat fóliasorhoz 2004.

ÓRATERV. A LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat fóliasorhoz 2004. ÓRATERV A LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat fóliasorhoz 2004. I. Óra eleji szervezés Az óra kezdete; hetesek felelősök jelentése,

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA

TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA Készítette: Varsányi Nóra Bársony Zsolt közreműködésével TÁMOGATOTT LAKHATÁS PROTOKOLLJA LAKHATÁSI TÁMOGATÁS BELSŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI (ÉRTÉKELÉSI) RENDSZERE Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez. Negyedik pályázati felhívás HURO/1001

Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez. Negyedik pályázati felhívás HURO/1001 Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez Negyedik pályázati felhívás HURO/1001 Projekt -Megtervezett tevékenység-sorozat -Erőforrások -Előre meghatározott célok -Mérhető eredmények, outputok (indikátorok)

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben