A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE"

Átírás

1 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember A HATÁS-MONITOROZÁS NÉHÁNY MÓDSZERELMÉLETI KÉRDÉSE HORVÁTH ANDRÁS MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u Bevezetés Tevékenységeink fenntarthatóvá tételének alapvető követelménye, hogy folyamatosan értékeljük, vajon hatásaik az ökológiai rendszerekre nézve kedvezőtlenek-e, vagy sem. Ez még a legjobb szándékú (ismereteink alapján természetkímélő) beavatkozások esetén is elkerülhetetlen, mert a természeti objektumok komplex, nemlineáris, nem determinisztikus, kellő valószínűséggel csak rövid távon megjósolható viselkedésű rendszerek. Ezért az ökológiai rendszereket érő tevékenységek széleskörű hatás-monitorozásának kulcsszerepe van abban, hogy a természetbe való integrálódásunk sikeres lehessen. Ideális esetben az ökológiai rendszereket érő tevékenységek ún. adaptív menedzsmentbe illeszkednek (Holling 1978, Walters 1986, Walters & Holling 1990), melynek integráns része a hatás-monitorozás. Csak az ilyen típusú szervezés képes arra, hogy a monitorozás eredményeinek birtokában, a tapasztalatok visszacsatolásával a tevékenységeket folyamatosan kontrollálja, és szükség esetén kiigazítsa. Az aktív adaptív menedzsment keretén belül pedig a tervezett tevékenységek több változatát tesztelve választják ki a legmegfelelőbbet (Walters & Holling 1990). Történelmünk során az egyes technológiai újítások, illetve azok széleskörű (globális) elterjesztésének az ökológiai rendszerekre gyakorolt kedvezőtlen hatásaival többnyire csak utólag szembesültünk, amikor azok már csaknem visszafordíthatatlanná váltak. Ekkor általában újabb technológiai fejlesztéssel próbáltunk a felmerülő környezeti problémákon túllépni, amely legtöbbször újabb gondokat vetett fel, és így tovább. Sokkal ésszerűbb (lett volna) a hatásokat releváns indikátorok megfigyelésével már a tevékenység elkezdésétől fogva monitorozni, és az első negatív jelzéseknél kiigazítani azt. Sajnos azonban alig vannak (hazánkban nincsenek) központi forrásokból fenntartott ökológiai monitorozó rendszerek, amelyek a várhatóan kedvezőtlen beavatkozások következményeit pl. autóutak fragmentálódást okozó hatását (vö. Révész et al. 2004), az iparszerű mezőgazdaságnak a táj ökológiai rendszerére kifejtett hatását (vö. Donald et al. 2001, Szép et al. 2006), a vízrendezéseknek a Homokhátság élővilágára gyakorolt hatását (vö. Pálfai 1994), stb. széleskörűen és nagyobb (regionális, országos) léptékben is figyelnék. Ezért adaptív menedzsmentet sem tudunk kialakítani, és így nem vagyunk képesek a problémákat ténylegesen megoldani. A jobbító szándékú, közpénzből finanszírozott tevékenységekre (pl. LIFE-projektek, Natura2000 hálózat, agrár-könyezetgazdálkodás) ugyan ki kell építeni monitorozó rendszereket, ám ezek gyakorlati megvalósítása gyakran jelentős problémákba ütközik, vagy hatékonyságuk kérdőjelezhető meg (vö. Carey et al. 2002, Critchley et al. 2002, Kleijn & Sutherland 2003). Emiatt maguknak a beavatkozásoknak a sikeressége is bizonytalan marad (vö. Kleijn et al. 2001, Kruess & Tscharntke 2002). Felmerül a kérdés, hogy az

2 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember ökológiai rendszerekre vonatkozó hatás-monitorozás elmaradását vagy sikertelenségét milyen módszerelméleti és módszertani problémák okozzák. Az alábbiakban a gondokat két fő csoportba (tudományos és szervezési-társadalmi) sorolva próbáljuk behatárolni. Ahol tudunk, lehetséges megoldási javaslatokat is megemlítünk. Anyag és módszer Az ökológiai rendszerek hatás-monitorozási eredményei közül több irodalmi példa is van, ezek közül néhányat itt is feldolgozunk. A felvetett módszerelméleti kérdések java része azonban saját tapasztalatokból fakad, illetve hazai monitorozó rendszerek működésének elemzését is elvégeztük. A módszerelméleti problémák egy része az agrár-környezetgazdálkodási információs rendszer (AIR) részét képező Biodiverzitás Monitorozó Módszertan (Horváth & Szitár 2005), majd az erre épülő monitorozási protokoll (Horváth et al. 2007) felépítése során került elő. Mivel az AIR terepi felmérései mind a mai napig nem kezdődtek meg, ezért ez is magyarázatra szorul, ám itt a problémák már a tudományon kívüli területeken gyökereznek. További saját tapasztalat származik a szintén országos hatáskörű Natura 2000 monitorozási rendszer kialakításának jelenleg is folyó munkáiban való részvételből. Helyi hatás-monitorozási feladatot kellett megoldani hazai gyeptípusok megfelelő kezelését célul kitűző projekt során (LIFE05 NAT/H/000117). A. Tudományos problémák Eredmények 1. Az ökológiai rendszerek hierarchikusan egymásba épülnek, adott beavatkozás hatása ezért általában több tér- és időléptékben is megnyilvánul. Még egyértelműbb a hatás léptékbeli kiterjedése, ha a beavatkozások térben vagy időben ismétlődnek. Például az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) rendszer tevékenységei ugyan egy-egy mezőgazdasági parcella vagy üzem szintjén valósulnak meg, így hatásuk a parcellán relatíve rövid távon is kifejeződik, ugyanakkor több, egyidőben jelentkező AKG tevékenység eredményeképp táji léptékben is bekövetkezhetnek alapvető változások. Ebben az esetben lokális (állomány) és táji szinten is szükséges a monitorozás, természetesen igen eltérő módszertan szerint (Horváth & Szitár 2005). 2. Fontos a beavatkozás okozta hatás és a megfigyelés idő- és térléptékének összhangja. Adott térléptékbeli változás monitorozása csak az annak megfelelő időléptékben ad jól értelmezhető eredményt, és nem műterméket (ld. Wiens 1989, Virágh 2007). 3. Az ökológiai rendszerek nagyfokú térbeli variabilitással rendelkeznek, ezért reprezentatív felmérésük csak elegendően nagy mintaszámmal lehetséges. Országos monitorozó rendszer esetén országos léptékben kell a megfelelő reprezentativitást biztosítani, a mintaszámot erre a léptékre kell optimalizálni, ezért lokális szinten (pl. egy-egy élőhelyfoltra nézve) a minta valószínűleg nem lesz reprezentatív. Ha teljeskörű mintavétel nem valósítható meg, akkor random mintakijelölésre van szükség. Ez sok esetben azonban jelentős akadályokba ütközik, pl. a mintaegységek

3 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember kijelölését megelőzően nem áll rendelkezésre a mintavételezendő objektumok (vagy pl. azok lokalitásainak) adatbázisa, amelyből a random válogatás elvégezhető lenne. Ebben az esetben a kijelölés az ismert objektum-példányokra hagyatkozik, amelyek viszont nem feltétlenül reprezentálják a teljes objektum-halmazt. Például a Natura 2000 élőhelyek struktúra/funkció monitorozásának protokolljához szükség lenne az élőhelyfoltok országos kataszterére, amelyből a reprezentatív mintahelyszín kijelölést random módon egyszerűen biztosítani lehetne. Ha például nagyobb arányban csak a kezelésekre tervezett állományok kerülnek monitorozásra (mert azokat egyébként is monitorozni kell), akkor az így kimutatott változások nem az adott élőhely tényleges országos változását jelzik. 4. Az ökológiai rendszerek nem mechanikusan működő gépek, ezért viselkedésüket csak drasztikus beavatkozások esetén lehet jól előre jelezni. Kisebb mértékű behatások esetén rövid távon az előrejelzés bizonytalan lehet, jóllehet hosszabb távon a következmény egyértelmű, de esetleg már visszafordíthatatlanul káros. Ezért igen fontos a várt hatásra releváns és érzékeny állapotváltozók (megfelelő indikátorok) kiválasztása. Sajnos tényleges ökológiai (így pl. vegetációdinamikai) kutatások, és főleg hosszú távú (long-term) ökológiai kutatások hazánkban csak egyes életközösségekre, néhány lokális helyszínen, csak bizonyos kísérleti körülmények között zajlottak eddig, ezért sok ökológiai rendszert, természeti objektumot nem ismerünk annyira, hogy kiterjedt hatás-monitorozásukat rövid időn belül hatékonyan elkezdhessük. 5. Egy jól megtervezett és kivitelezett beavatkozás (kontrollált hatótényző) hatását elfedhetik vagy éppen felerősíthetik a nem kontrollált hatótényezők (példák: Horváth & Szitár 2007). Ezeknek az elkülönítése csak akkor lehetséges, ha a monitorozás során gondoskodunk referencia-objektumokról, amely csak az általunk elvégzett beavatkozás hiányában különböznek a megfigyelendő objektumtól. Ez a szükséglet megegyezik a korrekt módon végrehajtott tudományos kísérletek egyik alapvető feltételével. A következmény viszont a jelentősen (akár kétszeresére) megnövekedett mintaelemszám. B. Szervezési-társadalmi problémák 1. Az egyik szervezési probléma jelentős részben az A/3. és A/5. elvi probléma megoldásából fakad, nevezetesen, hogy nagyszámú ismétlésben kell a hatás-monitorozást elvégezni, és még referenciaobjektumok bevonására is szükség van. Ez a szükséges anyagi erőforrások és szakemberek mennyiségét jelentősen megnöveli. Az erőforrások előteremtése általában problémákba szokott ütközni, jóllehet hiába költenek el temérdek pénzt a tervek szerint kedvező hatású tevékenységekre, ha monitorozás nélkül nem bizonyítható a ráfordítás megtérülése (vö. Kleijn & Sutherland 2003), és az esetleges hibák kijavításához sem keletkeznek megbízható adatok. 2. Megjelenhet egyfajta ellenérdekeltség is a monitorozással szemben. Ez a természeti rendszereket károsító tevékenységek végzői esetén még meg is érthető bár el nem fogadható. Ugyanakkor még a várhatóan kedvező kimenetelű beavatkozások sikerének esetleges elmaradása (vö. Kleijn et al. 2001, Kruess & Tscharntke 2002) is felvetheti azt, hogy a monitorozás elhagyásával a valós következményeket (vagy azok hiányát) is rejtve hagyják. Ha ezzel a lehetőséggel nem számolunk (ám vö. CEEWEB 2006), akkor nehéz magyarázatot találnia arra, hogy hazánkban az agrár-

4 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember környezetgazdálkodási tevékenységeknek a célkitűzések szerint egyik alapvető célobjektumára, az ökológiai rendszerekre vonatkozó monitorozása mind a mai napig nem kezdődött el, jóllehet az agrár-környezetgazdálkodási rendszerre fordított költségeknek töredéke elegendő lenne (lett volna) a hatékony hatás-monitorozásra. 3. A kedvező eredmények iránti elfogultság merülhet fel minden olyan esetben, amikor a beavatkozásokat irányító vagy végző szervezet egyben a beavatkozások hatás-monitorozásának szervezője, és önmaga tevékenységének sikerességét kell értékelnie. Az elfogultság nem tudatos módon, akár a mintavétel tervezésekor is felléphet (vö. Kleijn & Sutherland 2003). Így legrosszabb esetben megtörténhet, hogy a tényleges változások bemutatása helyett propaganda-jelentés készül. 4. Társadalmi problémának tekinthető a monitorozás iránti érdektelenség. Jóllehet elemi érdeke lenne a társadalomnak, hogy az emberek környezetét alapvetően befolyásoló, ráadásul azt károsan érintő tevékenységek hatásai láthatókká váljanak, majd kiigazításra (vagy abbahagyásra) kerüljenek. Az ma már adatokkal alátámasztott, hogy az emberi tevékenységek a természeti erőforrásainkat (így az ökoszisztéma szolgáltatásokat) igen jelentős és globális mértékben károsították. Erre azonban nem folyamatos monitorozás hívta fel a figyelmet jó előre, hanem már csak a későbbi következmények tényét lehetett megállapítani (MEA 2005). Úgy tűnik, hogy az embernek a technológiai fejlesztések mindenhatóságába vetett hite árnyékában az elővigyázatosság elve elvész, és mintha nem is lenne kíváncsi tevékenységeinek tényleges következményeire, azok megfelelő időben való detektálása által. Ugyanakkor a beavatkozások hatás-monitorozása nélkül még az ökológiai rendszereket ért károk sem enyhíthetők teljes biztonsággal (vö. A/4.). Megvitatás A hazai országos monitorozási módszertanok tudományos alapjainak lerakását, és nagyrészt a protokollok kialakítását hazánkban eddig (célszerűen) alapkutatással (is) foglalkozó intézmények végezték, amelyek több-kevesebb sikerrel elvileg képesek megoldani a tudományos problémák jelentős részét. A monitorozás megszervezését és tényleges végrehajtását azonban ezek az intézmények jelenlegi szervezeti kereteik között nem képesek ellátni. Magyarországon az ökológiai rendszereket befolyásoló országos programok esetén az azokat levezénylő (vagy érdemben befolyásoló) hatóság szervezi a monitorozó projekteket is. Az eddig hazánkban különböző szintig megszervezett központi monitorozó rendszerek közül azonban még egyik sem volt képes a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesíteni. Egy adott beavatkozásnak egy adott ökológiai rendszerre tett hatását csak releváns állapotváltozókkal lehet hatékonyan monitorozni. Ezek kiválasztása azonban gyakran nem triviális (vö. A/4.). A rutinszerű monitorozást tehát csak akkor lehet széleskörűen bevezetni, ha ezt megelőzően a lehetséges hatások kimutathatóságára, a lehetséges indikátorváltozókra vonatkozóan már rendelkezünk az elegendően részletes és széleskörű, kísérletekre épülő kutatási eredményekkel, illetve jobb estben már bizonyos referencia adatokkal is. Ezért a monitorozás rutinszerű és extenzív felmérései mellett (ezek alkalmazott ökológiai kutatásnak tekinthetők) szükség van a kérdéses ökológiai rendszerekre vonatkozó hosszú távú ökológiai alapkutatásokra is. Ha ezek a kutatások terepi kísér-

5 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember leteikkel a különböző beavatkozások hatását modellezik, akkor lehetővé válik az aktív adaptív menedzsment kialakítása (vö. Sit & Taylor 1998). Az Eredmények között felvázolt okok miatt (vö. B/2., B/3.) egy országos monitorozó rendszert működtető szervezetnek szervezetileg el kell különülnie az adott tevékenységet végrehajtó társaságtól, illetve a tevékenységet megrendelő, irányító, szabályozó, vagy felügyelő szervezettől, hatóságtól. Mindezek alapján felvázolható az ökológiai rendszerek monitorozásának egy olyan rendszere (1. ábra), amely képes lenne a jelenlegi problémák egy jelentős részét kiküszöbölni. Létrehozásával a természeti erőforrásgazdálkodás aktív adaptív menedzsmentje is kialakítható lenne. A monitorozás költségeit az ökológiai rendszerekre lényeges hatással bíró tevékenységek után fizetendő járulékból, adóból lehetne előteremteni. Ez azonban a tevékenységet végzők közvetlen megbízása által nem valósulhat meg, hanem csak a központi államigazgatási szervezeteken keresztül juthat el a monitorozást végző szervezetig. Ha a beavatkozást végrehajtó egység egy állami szerv, akkor a megbízás nyilván nem járulékokból, hanem közvetlenül az államkasszából érkezik, de itt is fontos az adott tevékenység elvégzőjének ("végrehajtó"), a monitorozás megbízójának ("döntéshozó") és a monitorozás szervezőjének ("ellenőrző") a szétválasztása. 1. ábra. Országos hatás-monitorozási feladatokat hatékonyan és eredményesen felvállalni képes szervezeti rendszer sémája. Összefoglalás Bár az ökológiai rendszerek széleskörű hatás-monitorozása nem megkerülhető feladat, megvalósítását számos probléma nehezíti. A gondok egy része az ökológiai rendszerek sajátosságaiból fakad (pl. hierarchikus egymásba ágyazottság, megfelelő tér- és időbeli skálázás, nagyfokú variabilitiás és komplexitás), míg másik részük szervezési társadalmi gyökerű. Előbbiek a hosszú távú ökológiai kutatások támogatásával, illetve megfelelő mintavételezési protokollok kialakításával többnyire kezelhetők. Az országos monitorozási feladatok szervezési gondjainak jelentős részét pedig hazánkban (is) egy vagy több független monitorozó szervezet oldhatná meg.

6 A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlése, szeptember Irodalom Carey, P. D., Barnett, C. L., Greenslade, P. D., Hulmes, S., Garbutt, R. A., Warman, E. A., Myhill, D., Scott, R. J., Smart, S. M., Manchester, S. J., Robinson, J., Walker, K. J., Howard, D. C., Firbank, L. G A comparison of the ecological quality of land between an English agri-environment scheme and the countryside as a whole. Biological Conservation 108: CEEWEB 2006 Evaluating National Strategic Reference Frameworks with regards to preserving biodiversity and maintaining favourable conservation status of species and habitat types of European importance. Critchley, C. N. R., Maskell, L. C., Mitchley, J., Adamson, H. F., Burch, F. M., Carey, P. D., Firbank, L. G., Fowbert, J. A., Parkin, A. B., Smart, S. M., Sparks, T. H Review and Recommendations of Methodologies to be used for Botanical Monitoring of Agri-Environment Schemes in England. Report to the Department for Environment, Food and Rural Affairs. Donald, P. F., Green, R. E., Heath, M. F Agricultural intensification and the collapse of Europe's farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society of London Series B-Biological Sciences 268: Holling, C. S. (ed.) 1978 Adaptive environmental assessment and management. John Wiley & Sons, London. Horváth A., Szitár K. (szerk.) 2005 Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer: Biodiverzitás monitorozás módszertan. Kézirat, Vácrátót. Horváth A., Szitár K. (szerk.) 2007 Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. Horváth A., Bartha S., Botta-Dukát Z., Kröel-Dulay Gy., Virágh K AIR Biodiverzitás Monitorozás. Botanikai indikátorváltozók vizsgálatának részletes leírása. Kézirat, Vácrátót. Kleijn, D., Berendse, F., Smit, R., Gilissen, N Agri-environment schemes do not effectively protect biodiversity in Dutch agricultural landscapes. Nature 413: Kleijn, D., Sutherland, W. J How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology 30: Kruess, A., Tscharntke, T Contrasting responses of plant and insect diversity to variation in grazing intensity. Biological Conservation 106: MEA (Millennium Ecosystem Assesment) 2005 Our human planet: summary for decision-makers. Islandpress. Washington, Covelo, London. Pálfai I Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3. Békéscsaba. Révész A., Czúcz B., Horváth F A települések és az úthálózat szerepe a Duna Tisza közi természetközeli gyepek pusztulásában. Poszter, I. Magyar Tájökológiai Konferencia. Sit, V., Taylor, B. (ed.) 1998 Statistical methods for adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria Szép T., Halmos G., Nagy K Madarak monitorozása lehetőség a természeti állapotot befolyásoló regionális, országos és globális hatások nyomon követésére. Magyar Tudomány 2006/6: 675. Virágh K Vegetációdinamikai folyamatok térben és időben. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót Walters, C. J Adaptive management of renewable resources. McMillan, New York. Walters, C. J., Holling, C. S Large-scale management experiments and learning by doing. Ecology 71: Wiens, J. A Spatial scaling in ecology. Functional Ecology 3:

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

6. FÜGGELÉK 6.1. Hivatkozások

6. FÜGGELÉK 6.1. Hivatkozások 6. FÜGGELÉK 6.1. Hivatkozások ALLEN, T. F. H., HOEKSTRA, T. W. 1992: Toward a unified ecology. Columbia Univ. Press, New York. ANDREASEN, C., STRYHN, H., STREIBIG, J.C. 1996: Decline of the flora in Danish

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása

Részletesebben

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe

A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe Biró Marianna, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György, Horváth Ferenc Összefoglaló: A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetőséget teremt a régió

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE

A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE A KISKUNSÁGI HOMOKVIDÉK TÁJÖKOLÓGIAI TÉRKÉPE Biró Marianna 1, Lelleiné Kovács Eszter, Kröel-Dulay György és Horváth Ferenc Kivonat A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe lehetôséget teremt a régió

Részletesebben

Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei

Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei 1 2 Agrártájak növényzetének monitorozása A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai

A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2013. július 10. Kell-e finanszírozni a biológia sokféleséget? Nem, mert az erre fordított pénz

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV

Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Egészségfejlesztés a színtereken CSELEKVÉSI TERV Az egészségterv (irányított célzott változás) Egy dokumentum (öt fejezet) Egy ciklikus működési mód adott színtérben élők egészségét hivatott támogatni,

Részletesebben

EDRS Magyarország II. hozzájárulás tervezete 2010. április. 30. Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2

EDRS Magyarország II. hozzájárulás tervezete 2010. április. 30. Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2 Európai Duna Régió Stratégia EDRS Horizontális szempont 2 A program megnevezése Klímaváltozás társadalmi-gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése 7. A klímaváltozás hatásainak mérséklése a

Részletesebben

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 1 622 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat):

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 1 622 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat): Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához c. dokumentum kiegészítése a Magyar Tudományos Akadémia adataival Veszprém megye Az alábbi dokumentum a Smart Specialisation

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL

HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL HATÉKONYSÁG NÖVELÉS VÁLLALATI PROJEKT IRODA (EPO) LÉTREHOZÁSÁVAL dr. Prónay Gábor 15. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2012. április 5. AZ ELŐADÁS CÉLJA Aki úgy gondolja, hogy rátalált a saját módszerére,

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése

AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése AGRIDIAG: az agrár-környezeti teljesítményt értékelő szakképzés hazai feltételeinek megteremtése Leonardo da Vinci innovációtranszfer projekt Dr. Balázs Katalin, projektvezető Szent István Egyetem MKK-KTI

Részletesebben

Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására

Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 249-258, 2007 Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására Báldi András 1, Batáry Péter 2, Erdős Sarolta 2,3, Kisbenedek Tibor 1,4, Orci Kirill Márk

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A magyar sertéstartás dán szemmel. Morten Knudsgaard, Dan-Farm

A magyar sertéstartás dán szemmel. Morten Knudsgaard, Dan-Farm A magyar sertéstartás dán szemmel Morten Knudsgaard, Dan-Farm Morten Knudsgaard Ökológiai agrármérnök végzettség ( zöld diploma ) 1988 óta egy 700 kocás dániai sertéstelep tulajdonosa és irányítója 2000-ben

Részletesebben

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT

MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT MOCSÁRRA ÉPÜLT SIVATAG 1 WETLAND DEVELOPED TO DESERT BALOGH Péter Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület 5065 Nagykörű, Köztársaság u. 3. e-mail: baloghpeter@elotisza.hu Összefoglalás A mocsárra épült sivatag

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez. Negyedik pályázati felhívás HURO/1001

Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez. Negyedik pályázati felhívás HURO/1001 Gyakorlati útmutató a pályázatok elkészítéséhez Negyedik pályázati felhívás HURO/1001 Projekt -Megtervezett tevékenység-sorozat -Erőforrások -Előre meghatározott célok -Mérhető eredmények, outputok (indikátorok)

Részletesebben

The Project Traditional and wild

The Project Traditional and wild A projekt az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. The Project Traditional and wild Zámboriné dr. Németh Éva Corvinus University of Budapest Department of Medicinal and Aromatic

Részletesebben

2001 2002-ben szerze földrajz szakos tanári és szociológus diplomát a Pécsi Tudományegyetem

2001 2002-ben szerze földrajz szakos tanári és szociológus diplomát a Pécsi Tudományegyetem V j V T ü m y m v ü v b 19. m j 20. v j m bb A b ü, v m v m y,. A j - b u v ü m y y bb y ü- u. Í y j, v m ( ü ) ( ) y bb v v. A b ó yü m m y, m, y ó, v m b j. A y u j v, 1 v m ó j m v, v, b u b v y, -

Részletesebben

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre

A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre A Székelygyümölcs mozgalom (Hagyományaink gyümölcsei) Egy lehetséges jó példa hagyományra és innovációra alapozott vidékfejlesztésre Kolumbán Gábor,Székelyudvarhely, Civitas Alapítvány, Székelygyümölcs

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI ÉS -ELHELYEZÉSI PROJEKTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS (KEOP-7.9.0/12-2013-00 09) SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

A TERMÉSZETI TÔKE INDEX: EGY ÁTTEKINTÔ ÖKOLÓGIAI INDIKÁTOR A DÖNTÉSHOZÁS SZÁMÁRA

A TERMÉSZETI TÔKE INDEX: EGY ÁTTEKINTÔ ÖKOLÓGIAI INDIKÁTOR A DÖNTÉSHOZÁS SZÁMÁRA A TERMÉSZETI TÔKE INDEX: EGY ÁTTEKINTÔ ÖKOLÓGIAI INDIKÁTOR A DÖNTÉSHOZÁS SZÁMÁRA Czúcz Bálint 1, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Botta-Dukát Zoltán Kivonat A természeti tôke index (Natural Capital Index,

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei

A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6. A vállalati minőségi rendszer kiépítésének lehetőségei 6.1 A választás és az első lépés A vállalat több minőségi filozófia és minőségbiztosítási rendszer közül választhat, tetszése szerint dönthet.

Részletesebben

Ökológiai ipar ipari ökológia

Ökológiai ipar ipari ökológia ÖKOTECH 2006 Ökológiai ipar ipari ökológia Bezegh András Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék andras@bezegh.hu Az ember megváltozott: különvált saját lényegétől. Az

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK

TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK TÉRINFORMATIKAI ADATRENDSZEREK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN SZABÓ LEVENTE TÉRINFORMATIKAI VEZETŐ MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL, NÖVÉNY- TALAJ- ÉS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG (MGSZH NTAI)

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva

Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva Tudásmenedzsment és a fogolydilemma Fenyvesi Éva A fogolydilemma Neumann János már 1928-ban publikált a játékelméletről, ami azonban csak 1944-ben, egy amerikai közgazdásszal, Oskar Morgenstern-nel együtt

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015

A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 A Vállalati információs nap a felsőfokú duális képzésről 2015 Agrár szakbizottság Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid Budapest, 2015. november 10. Alapképzésben az alábbi képzési szakok közül választhat a hallgató

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS?

HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Tudományoktól a döntéshozatalig HOGYAN TOVÁBB, AGRÁR- KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS? Podmaniczky László, Mar$csek József, Molnár Dániel, Mozsgai Katalin, Skutai

Részletesebben

AZ INFORMATIKAI RENDSZEREK BIZTONSÁGÁNAK EGY SAJÁTOS RÉSZTERÜLETE

AZ INFORMATIKAI RENDSZEREK BIZTONSÁGÁNAK EGY SAJÁTOS RÉSZTERÜLETE IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Munk Sándor Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munk.sandor@zmne.hu Zsigmond Gyula Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem zsigmond.gyula@zmne.hu AZ INFORMAIKAI RENDSZEREK

Részletesebben

Természeti örökség a hagyományos gazdálkodás végnapjaiban: hogyan tovább? Hartel Tibor

Természeti örökség a hagyományos gazdálkodás végnapjaiban: hogyan tovább? Hartel Tibor Természeti örökség a hagyományos gazdálkodás végnapjaiban: hogyan tovább? Hartel Tibor IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Tudományoktól a döntéshozatalig Szeged, 2014 november 20-23 Kiemelkedő

Részletesebben

AZ ÁLLATGENETIKAI EROFORRÁSOKRA VONATKOZÓ GLOBÁLIS CSELEKVÉSI TERV és AZ INTERLAKENI NYILATKOZAT

AZ ÁLLATGENETIKAI EROFORRÁSOKRA VONATKOZÓ GLOBÁLIS CSELEKVÉSI TERV és AZ INTERLAKENI NYILATKOZAT AZ ÁLLATGENETIKAI EROFORRÁSOKRA VONATKOZÓ GLOBÁLIS CSELEKVÉSI TERV és AZ INTERLAKENI NYILATKOZAT ÉLELMEZÉSI ÉS MEZOGAZDASÁGI CÉLÚ GENETIKAI EROFORRÁSOK BIZOTTSÁGA AZ ÁLLATGENETIKAI ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ

Részletesebben

AGRIDIAG eredmények szakmapolitikai szemmel

AGRIDIAG eredmények szakmapolitikai szemmel AGRIDIAG eredmények szakmapolitikai szemmel Podmaniczky László Szent István Egyetem NEMZETKÖZI KONFERENCIA Az üzemi környezeti teljesítmény értékelés lehetőségei Európában és Magyarországon AGRIDIAG innovációtranszfer

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük

A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük A régió gazdaságfejlesztését alakító főbb szereplők és együttműködésük Ampler, T. 1992 :Need to know Marketing an accessible A to Z guide. Century Business, Great Britain, London. Stoner, J. A. F. 1978:

Részletesebben

Lovas Kornélia 2010. június 3.

Lovas Kornélia 2010. június 3. A Betegbiztonság Ára 9. Betegbiztonsági Fórum Lovas Kornélia 2010. június 3. Fogalmak Nyereség Költség Menetrend Költség-hatékonyság Példák Fogalmak Efficacy hatásosság ideális körülmények között Efficiency:

Részletesebben

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan.

OTKA T048849 LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI. Fejlesztési javaslatunk alapja egy empirikus tapasztalatok alapján kiigazított értékelési módszertan. OTKA T048849 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATI MAGATARTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KULTURÁLIS ALAPJAI KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS 1. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A kutatási tervben empirikus vizsgálatokkal

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja

Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja Első Önkormányzati és Befektetői projektbörze Fejlesztési és beruházási projektek monitoringja ZÁRT RENDSZERBŐL, HITELES ADATOKKAL! Budapest, 2010. 03. 31. A prezentáció célja: Bemutatni cégünk sikeres,

Részletesebben

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert GISopen Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Mivel gazdálkodik az állam? Miért van szükség az Országleltárra? Az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy a jelenlegi nyilvántartások nem naprakészek,

Részletesebben

Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján

Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján 1145 Schenau, S.: A holland klímavédelmi politika értékelése a szatellit számla alapján (SEEA as a Framework for Assessing Policy Responses to Climate Change.) Fifth Meeting of the UN Committee of Experts

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Térben Tudatos Társadalom

Térben Tudatos Társadalom Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)

Részletesebben

A munkahelyi környezet értékelése a kis cégek foglalkozás-egészségügyi és biztonsági irányításának eszköze

A munkahelyi környezet értékelése a kis cégek foglalkozás-egészségügyi és biztonsági irányításának eszköze ERGONÓMIA 5.1 A munkahelyi környezet értékelése a kis cégek foglalkozás-egészségügyi és biztonsági irányításának eszköze Tárgyszavak: kis vállalat; kockázatbecslés; emberi tényező; ergonómia. A kis cégek

Részletesebben

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu

Önéletrajz Dr. Bányai Orsolya. banyai.orsolya@law.unideb.hu SZEMÉLYI ADATOK Dr. Bányai Orsolya 52/512-700/74808 banyai.orsolya@law.unideb.hu Születési dátum 1982.06.11. Állampolgárság Magyar SZAKMAI TAPASZTALAT 2014-2008-2014 Egyetemi adjunktus Egyetemi tanársegéd

Részletesebben

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás

Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Szárazföldi természetes ökoszisztémák és a szárazodás Török Katalin, Kröel-Dulay György, Rédei Tamás, Czúcz Bálint MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 2009. október 7. Aszály és szárazodás Magyarországon

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

Adók könyvvizsgálatának módszertana

Adók könyvvizsgálatának módszertana Könyvvizsgálók kötelező szakmai továbbképzése 2015. 3. fejezetének felhasználásával Adók könyvvizsgálatának módszertana Előadó: dr. Adorján Csaba egyetemi adjunktus A Könyvvizsgáló az éves beszámoló könyvvizsgálata

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Környezettechnológiai Hitelesítési Rendszer (Environmental Technology Verification)

Környezettechnológiai Hitelesítési Rendszer (Environmental Technology Verification) Környezettechnológiai Hitelesítési Rendszer (Environmental Technology Verification) Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztály Csécsei Ádám 2015.10.15. Tematika 1. Az EU ETV létjogosultsága

Részletesebben

Célnyelvi civilizáció

Célnyelvi civilizáció tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Bevezetés Az idegen nyelv tanulása együtt jár egy új kultúra megismerésével, ezért a célnyelvi kultúra nem választható el az idegen nyelv oktatásától. A célnyelvi civilizáció

Részletesebben

Magyarország felszínborítottságának lehetőségei az éghajlatvédelemben

Magyarország felszínborítottságának lehetőségei az éghajlatvédelemben Magyarország felszínborítottságának lehetőségei az éghajlatvédelemben Összefoglaló B E V E Z E T É S, A M U N K A C É L J A Amikor az éghajlatváltozás szempontjából próbáljuk a mezőgazdaság lehetőségeit

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem

munkaer -piaci A Debreceni Egyetemen végze 1998-ban földrajz történelem szakon. 2001 és 2004 közö PhD-hallgató volt a Debreceni Egyetem B ó I v Mu - m m y v ó mu ó m b m y y, m A mu ü m j v y m y m m y v m y m b, - b m ó ó m u mu - y ó u m y, j, u- ó b. m. A mu m v y v y y y v m ub, v y m y b y m v, mu ü v m y j - um umb bb. L - y ó m

Részletesebben

A Nature SDIplus projekt céljai, tervei és eredményei MÁRKUS Béla NymE Geoinformatikai Kar

A Nature SDIplus projekt céljai, tervei és eredményei MÁRKUS Béla NymE Geoinformatikai Kar A Nature SDIplus projekt céljai, tervei és eredményei MÁRKUS Béla NymE Geoinformatikai Kar Co-funded by the Community Programme econtentplus ECP-2007-GEO-317007 Szigetek GISopen konferencia, NymE GEO,

Részletesebben

Campus IPv6 projekt eredményei

Campus IPv6 projekt eredményei Campus IPv6 projekt eredményei Networkshop 2006 Mohácsi János,Kovács András NIIF Intézet janos.mohacsi@niif.hu, andras.kovacs@niif.hu 2006.04.19. 2006.04.19. NIIF http://www.niif.hu 1 NIIF IPv6 projekt

Részletesebben

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 7. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 2014. AUGUSZTUS GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles Az elmúlt évek

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

DW/BI rendszerek kialakítása bevezetői szemszögből. Gollnhofer Gábor - Meta Consulting Kft.

DW/BI rendszerek kialakítása bevezetői szemszögből. Gollnhofer Gábor - Meta Consulting Kft. DW/BI rendszerek kialakítása bevezetői szemszögből Gollnhofer Gábor - Meta Consulting Kft. Bemutatkozás Meta Consulting Kft. BI, DW és CRM rendszerek tervezése és kialakítása rendszerintegráció, egyedi

Részletesebben

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS RENDEZVÉNY MENEDZSMENT SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Edutus Főiskola 2016 A képzés teljesítése után a hallgatók képesek lesznek saját kisvállalkozásban, vagy egy működő rendezvényszervező partnereként különféle

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája Magyar nyelvű tudományos folyóiratok Agrártörténeti Szemle Agrártudományi Közlemények Agro-21 Füzetek Agrokémia és talajtan Állattani

Részletesebben

2. MILYEN VEGETÁCIÓS JELENSÉGEKET MONITOROZZUNK?

2. MILYEN VEGETÁCIÓS JELENSÉGEKET MONITOROZZUNK? 2. MILYEN VEGETÁCIÓS JELENSÉGEKET MONITOROZZUNK? A kérdésre a legegyszerûbb válasz az, hogy azokat a vegetációs állapotokat és folyamatokat monitorozzuk, amelyek az adott kezelések során bekövetkeznek.

Részletesebben

Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. 2010.

Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. 2010. Csank András ELMŰ Hálózati Kft. Dunay András Geometria Kft. Fuzzy-alapú döntéstámogató rendszer bevezetése az ELMŰ-ÉMÁSZ ÉMÁSZ-nál 2010. Tartalom - Előzmények - Fuzzy logika - Modell bemutatása - Modell-hitelesítés

Részletesebben