Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Petneházai Óvoda 4542 Petneháza, Béke út 1. Telefon: 45/ Szervezeti és Működési Szabályzat Petneháza, szeptember 01. Készítette: Oláhné Fodor Julianna intézményvezető

2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. Eljárásjogi megfelelőség I.2. Az SZMSZ jogszabályi alapja II. ALAPÍTÓ OKIRAT III. AZ ÓVODA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK III. 1. Az óvoda működésének rendje III. 2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje III. 3. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje III.4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával III.5. Az alkalmazottak intézményben való benn tartózkodásának rendje, és munkavégzés általános szabályai... 18, III.6. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje III Az egyéb foglalkozások célja és szervezeti formái, időkeretei III.7. A Vezetők helyettesítési rendje III.8. A vezetők és az óvodai, szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje III.8.1. A szülői szervezet és az óvodavezető közötti kapcsolattartás rendje Panaszkezelési Szabályzat III.9. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja III.10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok III.11. Intézményi védő-óvó előírások III.12. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi

3 III.13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges intézkedések III.14. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok III. 15. Óvó-védőelőírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani III. 16. Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok III.17. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje III.18. Az iratkezelés szervezeti rendje III.19. Hivatali titkok megőrzése III. 20. A hit-és vallásoktatás feltételeinek biztosítása III.21. A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésének pedagógiai programban meghatározott célok elérésének szervezeti és működési hátterének biztosítása Záró rendelkezések legitimáció I. számú melléklet Munkaköri leírások II. számú melléklet Irat- és ügykezelési szabályzata irattári tervvel III. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 2.

4 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 70 (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Petneházai Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. Eljárásjogi megfelelőség Szervezeti és Működési Szabályzat célja: Meghatározni a Petneházai Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Az SZMSZ hatálybalépése Az SZMSZ az óvodavezető jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 70.-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda a korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodában, tagóvodában ki kell függeszteni, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást kell adni. Az SZMSZ személyi hatálya Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra. Az óvodával jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). 3.

5 Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az óvoda területére. Az óvoda által szervezett- a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó- óvodán kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. I.2. Az SZMSZ jogszabályi alapja évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.)368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól. 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról évi XCIII. törvény A munkavédelemről. 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. Törvény. A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről. 296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról. 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári. Nevelőtestületi határozatok Vezetői utasítás 4.

6 II. ALAPÍTÓ OKIRAT Okirat száma: /2015. Alapító Okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 8/A. -a és a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 21. (2) bekezdése alapján a Petneházai Óvoda alapító okiratát a következők szerint adom ki: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1. A költségvetési szerv megnevezése: Petneházai Óvoda székhelye: 4542 Petneháza, Béke utca A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1. A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv megnevezése: Petneháza Község Önkormányzata székhelye: 4542 Petneháza, Magyar u A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1. A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének megnevezése: Petneháza Község Önkormányzatának Képviselőtestülete székhelye: 4542 Petneháza, Magyar u A költségvetési szerv tevékenysége 4.1. A költségvetési szerv közfeladata: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 8. -a (1) bekezdésében szereplő feladatok /gyermeknevelés (köznevelés), mely magában foglalja az óvodai nevelést/. 5.

7 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése Óvodai nevelés 4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: Biztosítja az óvodás korúak nevelését, gondozását, oktatását. Ennek keretében felkészíti őket az általános iskolai tanulmányokra, szervezi az iskolaérettségi vizsgálatokat. Alaptevékenysége a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, a Nemzeti Erőforrás Miniszter által kiadott program alapján. A sajátos nevelési igényű gyermekek /az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd/ ellátását is biztosítja. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését, fejlesztését is biztosítja. Az intézményben gyermekétkeztetés, munkahelyi étkeztetés is folyik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben 4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Az intézmény felvételi körzete, Petneháza község közigazgatási területe. 6.

8 5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A költségvetési szerv vezetőjét Petneháza Község Önkormányzatának Képviselőtestülete nevezi ki és menti fel. Az egyéb munkáltatói jogokat Petneháza Község Önkormányzatának polgármestere gyakorolja. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezése 5 év időtartamra történik. A kinevezést megelőzi pályázati kiírás A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony jogviszonyt szabályozó jogszabály 1 közalkalmazotti a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény 5.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése: A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályában kerül szabályozásra. 6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának megnevezése: Petneháza Község Önkormányzata székhelye: 4542 Petneháza, Magyar u A köznevelési intézmény típusa: óvoda. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: önálló gazdasági szervezettel nem rendelkezik, a pénzügyi gazdálkodási feladatokat az intézmény fenntartója látja el, a bevételei felhasználásáról önállóan rendelkezik A feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény székhelyén: 50 fő (a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (7) bekezdése értelmében a fenntartó engedélyével legfeljebb 20 %-kal túlléphető). 7.

9 6.4. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: ingatlan címe ingatlan ingatlan vagyon feletti helyrajzi hasznos rendelkezés joga száma alapterülete vagy a vagyon (m2) használati joga Petneháza, Béke u az Óvoda vagyona felett a Képviselőtestület jogosult rendelkezni, Az Óvoda a rendelkezésére álló vagyontárgyat sem elidegeníteni, sem megterhelni nem jogosult. az ingatlan funkciója, célja óvoda 7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv április 16. napján kelt, egységes szerkezetű, 24/2014.(IV.16.) Kt. számú határozattal módosított alapító okiratot visszavonom. Kelt: Petneháza, február 26. P.H. Gazdag Józsefné polgármester Petneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének február 26-án megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből: 8.

10 KIVONAT Petneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 12/2015.(II.26.) HATÁROZATA A Petneházai Óvoda alapító okiratának módosításáról. A Képviselőtestület: A Petneházai Óvoda 65/2012. (XII.20.) határozatával elfogadott, többször módosított alapító okiratot módosítva a Petneházai Óvoda alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: - a 12. pont az alábbiak szerint módosul: 12. A költségvetési szerv alaptevékenysége: biztosítja az óvodás korúak nevelését, gondozását, oktatását. Ennek keretében felkészíti az általános iskolai tanulmányokra, szervezi az iskolaérettségi vizsgálatokat. Alaptevékenysége a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, a Nemzeti Erőforrás Miniszter által kiadott program alapján. A sajátos nevelési igényű gyermekek /az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd/ ellátását is biztosítja. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését, fejlesztését is biztosítja. Alaptevékenységi szakágazat: Óvodai nevelés. TEAOR szám: 8510 Iskolai előkészítő oktatás. Törzskönyvi azonosító:

11 A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: Óvodai nevelés ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai /sajátos nevelési igényű gyermekek: azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosak, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosak, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek/ Óvodai nevelés ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben. - az alapító okirat 9. pontjából a A Munkatörvénykönyvéről szóló évi I. törvény. szövegrész törlésre kerül. Felhatalmazza a polgármestert és a címzetes főjegyzőt a módosító okirat és az egységes szerkezetű alapító okirat elkészítésére és a Kincstárhoz történő megküldésére. Felelős: polgármester, címzetes főjegyző Határidő: azonnal P.H Gazdag Józsefné Czakó Sándor polgármester címzetes főjegyző Petneháza, A kivonat hiteles:... leíró Okirat száma: 1451/2015. Módosító okirat 10.

12 11.

13 12.

14 13.

15 III. AZ ÓVODA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK III. 1. Az óvoda működésének rendje A gyermekek fogadása (nyitva tartás) Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át, folyamatosan működik. A nevelési év a tárgyév szeptember hó 1 napjától a következő év augusztus hó 31napjáig tart. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárva tartás időpontjáról a szülőket legkésőbb az adott év február 15-ig értesíteni szükséges. A szülőket a zárást megelőzően időben tájékoztatni kell a zárás időtartamáról tájékoztatni kell. A nyitvatartási idő: óvónői felügyelet az óvodát reggel a munkarend szerint érkező dajkák nyitják, és délután a munkarend szerint távozó dajkák zárják. Az óvoda reggel 7h-17 fogadja a gyermekeket, délután 15,15-tól folyamatosan vihetik haza gyermekeiket a szülők. A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik. Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 5 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel, melyről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak. (7 nappal a nevelés nélküli munkanap előtt). III. 2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje 20/2011.(VIII.31.) EMMI rendelet Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását abban az időszakban, amelyben a gyermekek az intézményben tartózkodnak. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Intézményvezető: heti munkaideje 40 óra: 12 óra csoportban eltöltendő tól tanügyi feladatok dokumentáció kötelező óraszáma 27óra/ 1óra kedvezmény/. Intézményvezető- helyettes: heti munkaideje 40 óra A vezetők kötelező óraszáma a gyermeklétszám függvényében változik a köznevelési törvény előírásai szerint. 14.

16 Amennyiben az óvodavezető, helyettese rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy meg kell bízni a nevelőtestület egyik tagját az esetleges szükséges, az azonnali döntést igénylő intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. III. 3. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvodavezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatai Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, fogja át a nevelőmunka egészét. Az óvoda, felelős vezetői számára információt szolgáltasson az óvodában folyó nevelő- oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról. Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa a belső utasításokban előírt pedagógiai működést. A vezetői ellenőrzés folyamatos végzése az intézmény valamennyi vezetői megbízással rendelkező feladata. Eszközei: A jogszabályokkal, belső szabályzatokkal, utasításokkal, rendelkezésekkel kapcsolatos munkák végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, ezek elemzése, a vezetése alá tartozók beszámoltatása a végzett munkáról. szükség esetén vizsgálat megindítása. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak - az óvoda vezetője - az óvodavezető-helyettes Az óvodavezető az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az ellenőrzés kiterjed: A munkafegyelemre, a munka minőségére, illetve a munkaköri kötelezettségben meghatározott feladatokra. 15.

17 Az ellenőrzés célja: Az óvoda pedagógiai programjában meghatározott pedagógiai színvonal biztosítása, és az intézmény kiegyensúlyozott működése. Az ellenőrzés feladata: A problémák feltárása, eredményesség mérése, vizsgálata, napi felkészültség vizsgálata. Az ellenőrzés fajtái: Tervszerű, munkatervben rögzített, előre megbeszélt szempontok szerint. Spontán, alkalomszerűen, a problémák feltárása, megoldása érdekében, vagy napi felkészültség mérése érdekében. Az ellenőrzés rögzítése írásban történik. A látogatás mindenkor a jobbítás, a segítés érdekében történik. A tapasztalatokat értékeljük, meghatározzuk a fejlesztési lehetőségeket. Az általános tapasztalatokat a testületen közösen megbeszéljük. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a gyermekek napi tevékenységeinek élményszerűsége, a feladatok, elvek érvényesülésea nevelőmunkában, - a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága. A munkafolyamatokba épített ellenőrzések során a munkát végző közalkalmazott köteles a munkafolyamat valamennyi szakaszán a jogszabályok, belső szabályzatok, vezetői utasítások, és rendelkezések maradéktalan betartása. A vezetők kötelesek az egyes munkafázis kijelöléséért. A munkát végző közalkalmazott köteles a hiányosság észlelése esetén a vezetést értesíteni. Az ellenőrzési terv a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről a tanévnyitón tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezetését. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésekről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - az óvodavezető - a szülői munkaközösség Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját egy alkalommal értékeli a nevelési év során (tanévzáró értekezleten). Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott 16.

18 ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A nevelési év végén megtartott alkalmazotti értekezleten, az óvodavezető az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja az óvoda dolgozóit. A nevelési évzáró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat, az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakérővel történő értékelése céljából. III.4. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával Nem kell az óvodában való tartózkodásra engedélyt kérni: - A gyermekeket kísérő szülőknek, nagyszülőknek, a szülők által a gyermek elvitelére írásban felruházott, egyéb személyeknek, rokonnak,barátnak stb. - Az óvoda logopédusának, fejlesztőpedagógusának az órarendben meghatározott időpontokban, ettől eltérő időpontokhoz vezetői egyeztetés szükséges. Vezetői engedély, és felügyelet mellett tartózkodhatnak az óvodában: - Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek, akik a vezetővel történő egyeztetés esetén jelenhetnek meg az óvodában. - A váratlanul érkező látogatókat a dajka nénik a vezetőnek. - Az óvoda iránt érdeklődő szülők. - Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását, az óvodavezető engedélyezheti. A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet meg. - Ügynökök - Az intézményi rendezvényeken a kereskedők, árusok, fellépők. - Áruszállítók Vezetővel való egyeztetés után, felügyelet nélkül tartózkodhatnak az óvodában: - A fenntartó képviselőinek - A kormányhivatal ellenőrzést végző megbízottainak - ÁNTSZ, Tűzoltósági, Munkavédelmi ellenőrzést végző megbízottaknak 17.

19 - Az óvoda védőnője, gyermekorvosa - A szakszolgálatok munkatársai A Nevelési intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. III.5. Az alkalmazottak intézményben való benn tartózkodásának rendje, és munkavégzés általános szabályai A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidőben meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, átöltözve, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően végezhesse. A munka- és pihenőidő - Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. - Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni., továbbá munkaidejének letelte utáni 15 percben az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően elhelyezze. - A teljes napi munkaidő: napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő) Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után a 40 órás munkaidejének terhére. A munkaköri leírásokban részletezve. Nem munkaidő: A munkavállaló, lakó- vagy tartózkodási helyéről, a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről, a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. A munkaközi szünet: A munkavállaló részére, ha a beosztás szerintinapi munkaidő a hat órát meghaladja, húsz perc, munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hatóra munkavégzést követően kell kiadni. A napközben igénybe vett munkaközi szünet értelemszerűen megnöveli a napi munkaidőt. A munkaközi szünet igénybevételi szándékát, a vezetőnek kell jelezni, az igénybe vétel előtt, legkésőbb a munkába álláskor, hogy biztosítani tudja a szakszerű helyettesítést. 18.

20 Munkából való távolmaradás jelentése: A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek vagy a helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. Az óvoda dolgozói munkaidő beosztásukat, az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélhetik csak el. A munkavégzés általános szabályai: Az óvoda dolgozói munkájukat, megfelelő szakértelemmel, és gondossággal, a munkájukra vonatkozó szabályok, előírások, utasítások (munkaköri leírás), és szokások (etikai kódex) szerint végezik. III.6. Az óvodavezetés szerkezeti felépítése, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje - Óvodavezető - Óvodavezető-helyettes - Óvodapedagógusok - Dajkák nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását. A vezetőség tagjai: - Óvodavezető - Óvodavezető helyettes nincs 50 fő alatti a létszámunk. A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között Az óvodavezetés havonta, rendszeresen egyezteti az aktuális feladatokat. A vezetőség megbeszéléseit az óvodavezető vezeti, a megbeszélésekről feljegyzés készül, melynek tartalma: a megbeszélés tartalma, megállapodások, következő találkozó időpontja és tartalma. 19.

21 Utasítási, intézkedési jog gyakorlása A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedése, a munkaköri leírásban van meghatározva. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot 1. Az óvodavezető és feladatköre: Az óvoda élén az óvodavezető áll az Nkt a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét feladatait a köznevelési törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg. Az óvodavezető felelős - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,. a takarékos gazdálkodásért, az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, - a tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért - az óvoda gazdasági eseményeiért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, Az óvodavezető feladata - a nevelőtestület vezetése, - a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, - a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, - a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése, 20.

22 - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való együttműködés, - a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, - az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe, - a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, - az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, - a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása, Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. Írásbeli beszámolási kötelezettsége: nevelési évente kiterjed a fenntartó felé. Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselet 2. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza - az általános óvodavezető helyettesre - a dajkai munka ellenőrzését, a nevelőmunkát segítők munkájának ellenőrzését, munkájának beosztását, - az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó kérdésekben. - a nemzeti- és óvodai ünnepek megszervezését, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, - a munka- és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítását és ellenőrzését, - a tárgyi eszközök beszerzésének lebonyolítását, - a statisztikai adatszolgáltatást, - a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok teljesítését. 3. A kiadmányozás eljárásrendje: - A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. - A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. - A óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében a beérkező iratokat. 21.

23 - E szerint, külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező vezető, írhat alá. - Az óvodavezető közvetlen munkatársai Az óvodavezető közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: - óvodavezető helyettes 4. Az óvodavezető helyettes felelős - a házi továbbképzések megszervezéséért, - a szülői munkaközösség működésének segítéséért, - a helyettesítési beosztás elkészítéséért, - a szabadságolási terv elkészítéséért. Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Írásbeli beszámolási kötelezettsége: nevelési évente kétszer kiterjed: - a munkaköri leírásban szabályozott feladatok végrehajtására - a belső ellenőrzések tapasztalataira - az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt a külső szervek előtt. Kiadományozási joga: az SZMSZ rendelkezései alapján. Felel: - a pedagógiai munkájáért, - gyermekvédelmi feladatokért, - a nevelő- és oktatómunka feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, Különleges felelőssége - irányítja az intézményben dolgozók munkáját, de munkáltatói jogokkal nem rendelkezik, - közreműködik a dolgozók minősítésének elkészítésében, - részt vesz az óvoda pedagógiai programjának elkészítésében, Ellenőrzés foka - az éves munkaterv figyelembe vétele mellett ellátja az ellenőrzési feladatokat, 22.

24 - részt vesz a vezetői üléseken - szervezi az iskolával való kapcsolattartást Munkakörülmények - a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályok betartásáért az SZMSZ alapján felel, - az óvodavezetővel egyeztetve lehetővé teszi a dolgozók továbbképzését, továbbtanulását. 5. Alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok a Munka Törvénykönyve mellett a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, a többi dolgozó nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben-testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Alkalmazotti értekezlet: - Évente 2 alkalommal a feladatok, célok egyeztetése érdekében - Az értekezleten meghívottak részvétele szükség szerint - Az értekezleteken elfogadott határozatok mindenki számára kötelező jellegűek. - Az értekezletről jegyzőkönyv készül, melyet az óvodatitkár vezet. A nevelőtestület A nevelőtestületet az óvodában közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint az egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezők közössége alkotja. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben, továbbá e szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik (20/2012. EMMI rendelet 117.., Nkt. 70.) - (a nevelési), pedagógiai program módosításának elfogadása 23.

25 - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, - az óvoda éves munkatervének elfogadása, - a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása - a házirend elfogadása - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása - jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes, óvodavezetők megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre, vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a munkacsoportra. (Kivétel ez alól a nevelési program és az SZMSZ elfogadása.) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, beszámolás az átruházott feladatokról. Az éves munkatervben rögzíti a nevelési évben átruházott feladatokkal működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetekben az eljárásrendet. A szakmai munkaközösség félévente írásbeli beszámolót készít az átruházott hatáskörben kifejtett tevékenységéről. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. Az óvodavezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. - A nevelőtestületi értekezlet az intézményvezető munkatervében meghatározott időben és tartalomban hívható össze évente legalább négy alkalommal. - A témához kapcsolódó külső előadó, tájékoztatást adó személy is meghívható. - Rendkívüli értekezlet is összehívható a testület egyharmada kéri, illetve a vezető vagy a fenntartó javasolja, melyet a nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyal. - Az értekezletek, ülések vezetését az intézményvezető, vagy a téma megbízottja végzi 24.

26 A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: - nevelési évet nyitó értekezlet - őszi nevelőtestületi értekezlet - tavaszi nevelőtestületi értekezlet - nevelési évet záró értekezlet A nevelőtestületi értekezletről lényegkiemelő emlékeztető jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait jogszabályokban meghatározott kivételekkel- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki. A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó kötelezettségek A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben az átruházott feladatokkal működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. Ilyen bizottság lehet például: - Pályázatfigyelő és készítő bizottság - Panaszt kivizsgáló bizottság - Program beválást vizsgáló bizottság A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásának eljárásrendje A megbízásnak tartalmaznia kell: - a bizottság feladatát - a bizottság hatáskörét - a nevelőtestület elvárását - a beszámolás formáját - a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok Az óvodapedagógus munkaideje: Napi 8 óra, heti 40óra, kötelező óra 32óra+4 óra 25.

27 Feladata: A rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja, és a Köznevelési törvény szerinti nevelése. Részletes feladataikat, személyre szóló megbízásaikat, a munkaköri leírás tartalmazza. Jogköre: Véleményezési, javaslattételi, döntési, képviseleti jogköre a munkaköri leírásban szabályozott. Adminisztratív teendők ellátása: Az óvoda pedagógiai programja, valamint a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok szerint. Felelőssége: A munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek. Dajkák: Munkaidő: napi nyolc óra Feladata: - A gyermekek gondozása, felügyelete. - Az óvodai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása. - Étkezéssel kapcsolatos feladatok. eseti dajkai feladatok. Személyre szóló részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Szakmai követelmények: - Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet. - Minimum 8 általános, új alkalmazás esetén dajkai képesítés. - Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete. - Szeretetteljes és példaadó viselkedés gyakorlata. - Pontosság, megbízhatóság, türelem, higiéné, segítőkészség. Felelőssége: Tevékenységét az intézményvezető-helyettes közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. 26.

28 Beszámolási kötelezettség: Évente egyszer értékeli teljesítményét szóban az óvodavezetőnek vagy helyettesének. Jogköre: Gyakorolja az alkalmazotti közösség tagjának, törvény és jogszabályok által valamint az óvoda SZMSZ-ében biztosított jogokat. III Az egyéb foglalkozások célja és szervezeti formái, időkeretei Megszervezésre került az idei évben az Önkormányzat és Csárda és az Óvoda Vezetője között szerződéskötésre került sor az úszásoktatás, a Baktalórántháza Wellness Fürdőjében, Tóth István úszás oktató közreműködésével. Heti rendszerességgel keddi napokon 8-tól 10-ig. A balesetvédelmi szabályok és a házirend ismertetésével és a napi frisséggel elismételt vízben tartózkodás elemi szabályozásával. Célja a rendszeres testmozgás megerősítése az immunrendszer fejlesztése, az állóképesség fejlesztése, a fizikai erőlét, a helyes testtartás javítása, az immunrendszer erősítése. Az anyagi vonzatát a szülők vállalták, a busz költségeit a helyi Önkormányzat fizeti. Szervezésre került plusz tevékenység az angol oktatás. Célja: az idegen nyelv iránti fogékonyság fejlesztése. Rakócziné Major Enikő angol tanárnő vezetésével kerül bevezetésre. Heti egy alkalommal szerdán 10 órától. A költségeket a szülők vállalták, hely hiányában az Önkormányzat épületében, vagy a Teleházban kerül megtartásra. III.7. A Vezetők helyettesítési rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni. Az óvodavezető helyettes és vezető távolléte esetén, vezetői feladatokat az adott óvodában dolgozó óvodapedagógus látja el. Intézkedési jogköre a gyermekek biztonságos megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki 27.

29 III.8. A vezetők és az óvodai, szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formája, rendje Az óvodaközösség: Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. A szülői szervezet (közösség) Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) működtetnek. Az óvodavezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és szülői szervezet programjának egyeztetésével állapítják meg. a szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: Információs bázis megadása (az óvoda nyilvános dokumentumai, az óvoda működésével kapcsolatos irat) a hozzáférés biztosítása. Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, amelynek az óvoda szülői szervezetének jogainak gyakorlásához szükségesek. Az óvodán belül megfelelő helység biztosítása. III.8.1. A szülői szervezet és az óvodavezető közötti kapcsolattartás rendje: - A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. - Az óvoda vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. - A szülői szervezet működésének feltételeiről az óvoda vezetője gondoskodik. A szülői szervezet részére biztosított jogok: Képviseli a szülőket, a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: - hatáskörébe utalt jogköreit- amennyiben van előírt határidő- a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,- megadja döntéseivel, a hatáskör gyakorlásával kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintet szerveknek, - a szülői szervezet véleményezési és egyetértési jogkörében eljárva minden esetben köteles írásban nyilatkozni. 28.

30 - figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,a pedagógiai munka eredményességét. - a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől. Az elnökkel a vezető óvónő tartja a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot. A csoportok szülői szervezetei (közösség) kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez. A kapcsolattartás formái jellemzően a következők: - szóbeli, személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével - közreműködik az előterjesztések, illetve a jogkör gyakorlásához szükséges tájékoztató kellék készítésében - munkatervek megbeszélése, tájékoztatás - tanácskozási joggal részt vesz nevelési értekezleteken, - szülői szervezet ülései - a szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletekre - nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére - írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásához. - határozati kivonatok, nevére szóló levelek, általa elintézett iratok érdekeltek részére történő átadás Az óvodai szülői szervezet (közösség) döntései, egyetértési és véleményezési jogot gyakorol: - a szervezeti és működési szabályzatnak, - a gyermek fogadásának, - a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját, az ünnepélyek, megemlékezések, rendjét szabályozó részeiben, - a házirend összeállításában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, - az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában és a gyermekvédelmi feladatoknak meghatározásában, - a munkatervnek a szülőket is érintő részében. 29.

31 A szülő szervezet: - megválasztja a saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit a szülői szervezetbe, - kialakítja saját működési rendjét, - az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez, - figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét, - a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, (az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten), - az óvodavezetői pályázatról vélemény nyilvánít, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének átad. Panaszjog: 1. lépcső: az Óvodavezető 2. lépcső az Önkormányzat Jegyzője, 3. lépcső az oktatási jogok biztosa 4. Lépcső a bíróság 30.

32 Petneházai Óvoda 4542 Petneháza, Béke ú. 1. Tel: 45/ PETNEHÁZAI ÓVODA Panaszkezelési Szabályzat Készítette: Oláhné Fodor Julianna Intézményvezető Petneháza,

33 Szabályzás célja: A munkavégzés során a szülők, alkalmazottak körében keletkező problémák megfelelő szinten és a legkorábbi időpontba való megoldása. A szabályozás érintettjei: Petneházai Óvoda alkalmazotti köre, intézményvezető v megbízott Szabályozásért felelős: intézményvezető. Határidő: a problémához rendelt. A szabályzat hatálya: Petneházai Óvoda dolgozói, szülők. A szabályzat hatályba lépésének ideje: Szabályzat felülvizsgálata: 3 évente Eljárási rend: A panaszt a vélt vagy valós problémát elsősorban és először a bepanaszolttal kell tisztázni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor tovább kell lépni a panaszkezelési szabályzat szerint. Ha a panasz nem a megfelelő szintre érkezik, vissza kell utalni a megfelelőre, erről a panaszost értesíteni kell. A panaszt legalább a II. szinttől írásba kell foglalni. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi időre van szükség, meghatározott időtartam után (pl. 1 hónap) az érintettek közösen értékelik a bevallást. A panaszkezelés rendjét az érintettekkel ismertetni kell. A panaszokkal kapcsolatos dokumentációt erre a célra kijelölt dossziéba kell tartani. Az intézményvezető ellenőrzi a panaszkezelési folyamatát, összegzi a tapasztalatokat és értékeli a megvalósítást, ill. szükség esetén korrekciós javaslatot tesz és készít. A tevékenység szintjei 1. A szülőkre vonatkozó panaszkezelési eljárási rend I. A panaszos (saját vagy gyermeke képviseletében) a csoport óvodapedagógusához fordul problémájával. Az óvodapedagógus megvizsgálja a panasz jogosságát. Amennyiben nem jogos, tisztázza a panaszossal az ügyet; ha jogos, továbbviszi az érintettek felé. Jogos panasz esetén egyeztet az érintettekkel és a panaszossal; ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan zárul. 32.

34 Az óvodapedagógus tájékoztatja a vezetőt. Határidő: max 10 munkanap Felelős: óvodapedagógus II. Az óvodapedagógus továbbítja a panaszt az intézmény-vezető felé. A vezető egyeztet a panaszossal és az érintettel Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 15 munkanap Felelős: fenntartó III. A megbízott továbbítja a panaszt az intézményvezető felé. Az intézményvezető megvizsgálja a panaszt és közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, ha az eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 15 munkanap Felelős: intézményvezető IV. A panaszos bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé. A vezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt és közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére. Fenntartói egyeztetés a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik, Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan zárult. Határidő: 30 nap Felelős: intézményvezető V. A panaszos bejelenti panaszát az oktatási ombudsman felé, az ügy végéig vitele utána még a bírósági eljárás van hátra. Az elvárásokat a jogszabályi előírások határozzák meg. 33.

35 2. Alkalmazottakra vonatkozó panaszkezelési eljárási rend I. A panaszos (dolgozó) problémájával a témakör felelőséhez fordul az alábbiak szerint: Gyermekekkel, szülőkkel kapcsolatos kérdések Neveléssel kapcsolatos kérdések Munkaügyi /munkajogi kérdések Munkaszervezési kérdések Egyéb kérdések Intézményvezető vagy a megbízott Intézményvezető vagy a megbízott Intézményvezető Közvetlen felettes, elrendelő Közvetlen felettes, elrendelő A felelős megvizsgálja a panasz jogosultságát. Amennyiben jogos, tisztázza az ügyet a panaszossal. Amennyiben jogos, továbbviszi az érintettek, felé. Jogos panasz esetén egyeztet az érintettekkel, a panaszossal. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 3 munkanap Felelős: közvetlen felettes II. A témakör felelőse közvetíti a panaszt területért felelős vezető felé. intézményvezető, egyeztet a panaszossal és az érintettekkel. egyeztetés, megállapodást rögzítik. Ha az eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 10 munkanap Felelős: intézményvezető vagy helyettes III. A panaszos bejelenti, vagy az intézményvezető továbbítja a fenntartó felé a panaszt. Az intézményvezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére. Fenntartói egyeztetés a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. 34.