a /2011. sz. egységes Ügyintéző: környezethasználati engedély Telefon mellék: H A T Á R O Z A T

Átírás

1 Ügyszám: /2016 Tárgy: a /2011. sz. egységes Ügyintéző: Aranyász Péter / dr. Oláh Tamás környezethasználati engedély Telefon mellék: (42) / 229 módosítása H A T Á R O Z A T A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) a PIG&HÚS Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) üzemeltetésében lévő Nyírmada, 015/5 hrsz. sertéstelep (KTJ szám: ) üzemeltetésére kiadott, a /2012. és /2012. számú határozatokkal módosított /2011. számú jogerős egységes környezethasználati engedély rendelkező részének IV. szakasza alábbi pontjait az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálat alapján az alábbiak szerint m ó d o s í t j a: IV. A tevékenység végzésének feltételei A IV. szakasz 2. pontja helyébe a következő előírások lépnek: 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket A környezethasználó mint hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

2 2.4. A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni a vonatkozó jogszabály szerinti adattartalommal. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen köteles vezetni. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén - a c) pont kivételével - a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes Kormányhivatalnak köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető A telephelyen a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtőhely üzemeltetését a hatályos jogszabályban foglaltak figyelembe vételével kell végezni. A munkahelyi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladékok maximális mennyisége: 10 kg Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető. A IV. szakasz 3. pontját törlöm. A IV. szakasz 4. Levegőtisztaság-védelem pontja helyébe a következő előírások lépnek, valamint az alábbi 4.4.-es ponttal egészítem ki: 4. Levegőtisztaság-védelem - a pontját az alábbiak szerint módosítom: Az adatszolgáltatás elektronikus úton, az ÁNYK használatával kitöltött űrlapokon teljesítendő. - az alábbi 4.4. ponttal egészítem ki: 4.4. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatal részére. A IV. szakasz 7. Erőforrások felhasználása 7.3 pontja helyébe a következő előírások lépnek: 7. Erőforrások felhasználása 7.3. A környezethasználó köteles a következő 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell 2

3 tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. A IV. szakasz 8. pontja helyébe a következő előírások lépnek: 8. Szakhatósági és szakkérdés vizsgálata során tett előírások: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u ) 36500/7443-1/2016. ált. számú (saját szám: /2016.) szakhatósági állásfoglalásában tett előírások: 8.1. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a telephelyi létesítmények kialakításánál és használatánál, a tevékenység végzésénél, a szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésénél a felszín alatti vizek védelmének szabályairól szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani A tevékenységet a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a talaj, valamint a felszín alatti víz ne szennyeződjön, a felszín alatti víz, földtani közeg állapotában a tevékenység ne okozzon a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást A csapadékvíz akkor szikkasztható el a területen, ha az elszivárogtatásra használt területen a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. -a figyelembevételével a talajvíz és a földtani közeg szennyezettsége a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EÜM-FVM együttes rendeletben megállapított B szennyezettségi határértéket nem haladja meg A trágya- és trágyalétároló műtárgyak vízzáróságát rendszeresen ellenőrizni kell és biztosítani, hogy azok befogadó képessége ne legyen kisebb a mindenkori csapadékmennyiséggel együtt tárolásra kerülő trágya- és csurgalékvíz mennyiségénél A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi helyek biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani A talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálatok útján, a monitoring-kutak érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak szerint rendszeresen ellenőrizni kell. A talajvízfigyelő kutak vízvizsgálatát és a nyugalmi vízszint mérését negyedévente (január, április, július, október hónapban) el kell végeztetni, majd a vizsgálati eredményeket a mintavételezést követően február 20-ig, május 20-ig, augusztus 20-ig, november 20-ig, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóság részére meg kell küldeni. Évente egyszer el kell végezni a kutakban a talpmélység mérést, melynek eredményét minden évben május 20-ig. Az adatszolgáltatást a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízvédelmi hatóság felé a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén kell teljesíteni. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a weboldalon találhatók. A negyedévente elvégzett talajvízvizsgálatoknak a ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát és szulfát tartalom meghatározására kell kiterjednie. A talajvíz cink, nikkel és réz tartalmának meghatározását a minden év április hónapban vett vízminta vizsgálatának keretében el kell végezni. 3

4 8.7. A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni A környezethasználó köteles a talajvíz mintavételi helyek biztonságos és állandó elérhetőségét biztosítani A szennyvízgyűjtő aknák vízzárósági próbáját minden évben egyszer el kell végezni és az arról készült jegyzőkönyvet a vízügyi hatóság részére minden év november 15-ig meg kell küldeni. A felszín alatti víz vízminőségi állapotának vizsgálatát a szennyvízgyűjtő aknák vízzárósági próbájának eredményétől függően, valamint az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatának alkalmával el kell végezni Az engedélyköteles tevékenységet megkezdeni szándékozó a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2) bek. aa) pontja alapján Részletes-adatlap benyújtására kötelezett (FAVI adatlap). Az adatlap benyújtásának határideje jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. -ának (8) bekezdése alapján, a tárgyévben a részletes FAVI adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes vízvédelmi hatóságnál a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal, a tárgyévet követő év március 31-ig A telephelyi vízilétesítmények üzemeltetésénél, a vízhasználatok, a szennyvíz és csapadékvíz gyűjtésére és elhelyezésére, vonatkozó érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani Tilos a kerékfertőtlenítőben keletkező és egyéb szennyezett vizek csapadékvíz rendszerbe történő bevezetése, elszikkasztása! A telepen keletkező szociális eredetű, az állattartó épületek vizes takarításából, és a kerékmosóból származó szennyvizeket zárt, vízzáróan szigetelt szennyvíztárolókban kell gyűjteni. A szennyvizet átadni csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező félnek lehet. A szennyvizet érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepre kell beszállítani, fogadó nyilatkozat alapján. A szennyvíztisztító telepre beszállított folyékony hulladékról, szennyvízről naprakész nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a beszállítások időpontját, a folyékony hulladék mennyiségét, a szippantó kocsi forgalmi rendszámát, típusát és a gépkocsivezető nevét. A nyilvántartást elérhető helyen kell tárolni és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére kell bocsátani Az ingatlanon erősen mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása; veszélyes hulladék ártalmatlanító és lerakó létesítése, üzemeltetése; házi és egyéb ipari szennyvíz szikkasztása; hígtrágya és trágyalé leürítése; települési folyékony hulladék-lerakó létesítése, üzemelése; növényvédő szer tárolása, hulladékának elhelyezése tilos. Talajvédelmi előírások (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya SZ/84/ /2016. számú, szakkérdésben adott nyilatkozata alapján) A sertéstenyésztés során be kell tartani a évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről) 43. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld az engedélyezett, illetve a bejelentett területeken kívül hígtrágyával, szennyvízzel, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. 4

5 8.17. Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10.. (1) és (2) bekezdései az 1.. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kőtelezettséget ír elő! től minden év március 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat elektronikus úton megküldeni A Kft. köteles a szervestrágyát átvevő mezőgazdasági termelőnek a figyelmét felhívni a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot, illetve a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásainak megtartására, különösen az ideiglenes trágyatárolásra és a védőtávolságokra vonatkozóan, valamint nitrátérzékeny területen a nyilvántartási és jelentési kötelezettségre. A IV. szakasz 10. pontja helyébe a következő előírások lépnek: Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség A környezethasználó köteles értesíteni a Kormányhivatalt a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. Bármely olyan esetben, amely a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. A Kormányhivatal ügyeleti telefonszáma: 06 30/ ; fax száma: A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A Kormányhivatal részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzés időpontjában a Kormányhivatal részére átadni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Kormányhivatalhoz benyújtani A környezethasználó köteles minden évben május 31-i határidővel a megelőző naptári évre vonatkozó Éves környezetvédelmi jelentést benyújtani a felügyelőségre. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: a telepen tartott állatok létszámát, az alkalmazott technológiát, a mintavételi eredmények értékelését, a trágya- és csurgalékvíz tároló létesítmények vízzáróságának ellenőrzési eredményeit, a bűzkibocsátás csökkentése érdekében alkalmazott takarmányozási, almozási, trágyakezelési módszereket, a baktériumos trágyakezelés alkalmazhatóságát, az arra vonatkozó vizsgálatok eredményét, panaszokat, havária eseményeket, az engedély előírásainak való megfelelést. 5

6 10.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a 1. sz. melléklet részletezi Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció elkészítésének és benyújtásának határideje: szeptember 1. Az /2012. és /2012. számú határozatokkal módosított /2011. számú egységes környezethasználati engedély rendelkező részének a jelen módosítással nem érintett egyéb előírásai változatlanul érvényben maradnak. Az eljárás során eljárási költségként az eljárás igazgatási szolgáltatási díja merült fel, melynek megfizetésére az ügyfél köteles. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, melyet az ügyfél megfizetett. A határozat ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. E határozat ellen a közlés napját követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 3 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak a jelen határozat elleni fellebbezés keretében támadható meg. A fellebbezés díjköteles, a díj mértéke ,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 2.500,- Ft. A fellebbezési eljárás díját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a határozat módosításáról vagy visszavonásáról illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönthet. I N D O K O L Á S A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal továbbiakban: Kormányhivatal jogelődje, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség továbbiakban: felügyelőség /2011. ügyiratszámon egységes környezethasználati engedélyt adott a Nyírmada, 015/5 hrsz-ú külterületen lévő sertéstelep üzemeltetésére a PIG&HÚS Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) részére. Az engedély án emelkedett jogerőre. Az engedély 10.5 pontjában foglaltak szerint az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat ötévente felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálati dokumentációt szeptember 30-ig kell a felügyelőségnek benyújtani. A fenti előírás teljesítéseként a PIG&HÚS Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) megbízásából a NYÍR DEEP-LIFE Kft. (4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A.) benyújtotta a Kormányhivatalhoz a Nyírmada, 015/5 hrsz-ú külterületen sertéstartás tevékenység végzésére kiadott /2012. és /2012. számú határozatokkal módosított /2011. számú egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatának dokumentációját. Az ötéves felülvizsgálat elbírálására irányuló eljárás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet (továbbiakban: díjrendelet) 6

7 értelmében igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke a díjrendelet 3. számú melléklet alszám alapján (mint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20/A (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat) a 7. pontban - nagy létszámú állattartás - foglalt díjtételnek, vagyis Ft-nak az 50 %-a, azaz ,- Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat a PIG&HÚS Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) a Kormányhivatal /2016. sz. végzése alapján megfizette. A benyújtott dokumentációt megvizsgálva a Kormányhivatal /2016. sz. végzésében annak átdolgozására szólította fel az ügyfelet a jogszabályi és az egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében. A hiánypótlást a NYÍR DEEP-LIFE Kft. (4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A.) november 14-én benyújtotta a Kormányhivatalhoz. Iktatási száma: /2016. Az ötéves felülvizsgálati dokumentáció alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése értelmében a kormányhivatal hivatalában, valamint honlapján hirdetményt tett közzé az eljárás megindításáról a hatásterületen élő ügyfelek tájékoztatása érdekében. A hirdetményt, a kérelmet és mellékleteit megküldte az érintett települések, vagyis Pusztadobos Község és Nyírmada Város Jegyzőinek, akik gondoskodtak a hirdetmény közhírré tételéről. Az eljárás megindításáról szóló hirdetmény 15 napos közzétételének időtartama alatt a tárggyal kapcsolatosan sem a kormányhivatalhoz, sem a jegyzőhöz nem érkezett észrevétel. A Ket. 29. (3) bek. b) pontja alapján a Kormányhivatal /2016. ügyszámú levelében tájékoztatta az eljárás megindításáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2., a továbbiakban: HNPI), mint ismert ügyfelet. A kormányhivatal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) alapján az eljárás lefolytatásához /2016. végzésben szakhatóságként megkereste a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (továbbiakban: Igazgatóság) az alábbiak szerint: a Rendelet 28. (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázatának 3. pontja alapján /2016. sz. ügyiratában az ötéves felülvizsgálat elbírálása érdekében. Az Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) 36500/7443-1/2016.ált. számú (saját szám: /2016.) szakhatósági állásfoglalását az ötéves felülvizsgálat kapcsán az alábbiak szerint adta meg: A Nyírmada 015/5 hrsz. alatt lévő sertéstelep üzemeltetésére vonatkozó /2012. és /2012. számú határozatokkal módosított /2011. számú egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálati dokumentációjának elfogadásához a rendelkező rész pontjaiba foglalt előírásokkal járult hozzá. Állásfoglalását az Igazgatóság az alábbiakkal indokolta: A PIG&HÚS Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) megbízásából eljáró NYÍR DEEP-LIFE Kft. (4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A.) által kérelmezett Nyírmada 015/5 hrsz. alatti sertéstartás tevékenység egységes környezethasználati engedélyezése ügyében megkérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását. A Kormányhivatal az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban az alábbi szakkérdésekben kérte az Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján: Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása 7

8 kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva) Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva) A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: - A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján Nyírmada település a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny területek közé került besorolásra. - A telephely területe a Nyírmada-Pusztadobos Közös Vízmű becsült hidrogeológiai védőövezet B zónáján belül helyezkedik el. - A sertéstelep szennyvíz-, csapadékvíz elvezetésére és elhelyezésére vonatkozó /201. számú határozattal módosított /1999. számú (vksz.: 33/ ) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. (érvényességi idő: június 30.). - A telephely vízellátása a települési vízellátó rendszerről történik. - A szociális vízfelhasználásból adódó folyékony hulladékot a meglévő 20 m 3 -es, vízzáróan kialakított vasbeton tározóban gyűjtik, ahonnan fogadó nyilatkozat alapján szippantó kocsi szállítja be a nyírmadai szennyvíztisztító telepre. - Istállóépületek takarítása naponta 1 alkalommal történik. A kitrágyázást a boxokból kézi erővel végzik a trágyacsatornákba, onnan gépi erővel a napi tározókba. A napi tározókból naponta 1 alkalommal az almos trágya tározóba szállítják át a képződő trágyát, melyhez a kibocsátások csökkentése érdekében szagmegkötő adalékanyagot (zeolit) kevernek. Az almos trágya tározóban lévő trágyát értékesítik (vagy szalmára cserélik). A trágyát a vásárlók igény szerint, de a jogszabályban meghatározott időszakban szállítják ki tengelyen a mezőgazdasági területeikre. - Állománycserénél kerül sor a boxok ill. az istállók intenzív takarítására, fertőtlenítésére. A padozatot és határoló falakat víztakarékos magasnyomású rendszerrel (sterimob) lemossák, majd ezt követi a fertőtlenítő permetezés. Tekintve, hogy az almos tartástechnológia esetén vizes takarításra csak állományváltáskor kerül sor, a technológia takarító vízigénye minimális. A keletkező vizet gyűjtő aknában gyűjtik, majd az almos trágyára öntözik. A központi trágyatározóból származó csurgalékvizek - a lejtésnek megfelelően - a tározó É-i részén gyűlnek össze, innen gravitációsan jutnak a trágyalé aknákba, ahonnan szivattyúval az almos trágyára visszalocsolják a megfelelő érlelés biztosítása érdekében. - A sertésólak előtti napi trágyagyűjtő területére hulló csapadékvizek (szennyezett csapadékvíz) a zárt, burkolt trágyalécsatornán keresztül a trágyalé-aknákban jutnak, ahonnan az almos-trágyára kerülnek fellocsolásra. - A szennyezetlen csapadékvizek a földmedrű útárok és a szivárogtató árok - melynek egy része burkolt - találkozásánál lévő földmedrű medencében szikkadnak el. - Az átlagos talajvízszint a terep alatt 3-6 m-re helyezkedik el. A talajvíz áramlási iránya É-ÉNy-i irányú. A talajvíz tükör ingadozása 1-2 m közötti. - A PIG&HÚS Kft. a Nyírmada 015/5 hrsz. alatti telephelyén 4 db talajvízfigyelő kutat üzemeltet. A PIG&HÚS Kft. az F-1, F-2, TK-1 és TK-2 jelű talajvízfigyelő kutakra vonatkozóan rendelkezik a /2014. és /2013. számú határozatokkal módosított és a /2014. számú határozattal kijavított 607-1/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel, melynek érvényességi ideje január 31. A felülvizsgálati dokumentációban foglalt és rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az elmúlt időszakban mért talajvíz vizsgálati eredmények szerint, a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) 8

9 szennyezettségi határértékekhez képest határérték túllépések túlnyomórészt ammónium-ion, nitrátion, nitrit-ion és szulfát-ion vonatkozásában fordultak elő, határérték túllépés történt fajlagos vezetőképesség, ph esetében több alkalommal (a benyújtott vizsgálati jegyzőkönyvek alapján). A vizsgált nehézfémek esetében határérték túllépés egy alkalommal történt. A fedett, szigetelt aljzatú épületekben végzett tevékenység, a vízzáróan és zárt rendszerben kialakított szennyvíz és csurgalékvíz tárolás, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett végzett tevékenység esetén a felszín alatti és felszíni vizek szennyeződése kizárható. A rendelkező részben foglalt előírások maradéktalan betartásával végzett tevékenység vízbázis, illetve vízvédelmi szempontból, a felszíni és felszín alatti vizekre károsító hatással nem jár, a károsító hatás megelőzhető, kizárható. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A meglévő vízilétesítmények üzemeltetésénél, vízhasználatok gyakorlásánál a vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltak betartását a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A tevékenységek végzésének vízvédelmi feltételeiről, követelményeiről a felszín alatti és felszíni vizek jó minőségi állapotának elérése, biztosítása érdekében a vizek szennyeződésének megelőzéséről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, valamint a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. és 9. -a alapján rendelkeztem. Fentiek alapján és a rendelkező részben foglaltak maradéktalan betartása esetén a tevékenység nem jelent veszélyt a felszíni alatti vízkészletekre, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben foglalt követelmények betartása biztosítható. A talajvízben mért jellemzők alakulásának nyomon követését szolgáló környezethasználati monitoring működtetéséről, a monitoring adatszolgáltatás módjáról, rendjéről a monitoring kutak érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyében valamint az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak figyelembe vételével rendelkeztem. A felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzőire vonatkozó részletes FAVI adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változás bejelentéséről a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdései alapján rendelkeztem. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva, a sertéstelep bővítésének összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezéséhez hozzájárult, tekintettel arra, hogy a tevékenységhez kapcsolódó vízgazdálkodási és vízvédelmi követelmények az előírások maradéktalan betartásával biztosíthatók. Fentiek figyelembe vételével a tevékenység nem jelent veszélyt a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, vízbázisra, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglalt követelmények betartása biztosítható. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 28. (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontjában megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 33/B. (1) bekezdése alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 21 napon belül köteles megadni. 9

10 A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen. Az eljárás során a kormányhivatal /2016. sz. ügyiratában a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. (2) bekezdése és 5. számú melléklet, 1. táblázata alapján szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban megkereste - a környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, - a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályát. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztálya az SZ/84/ /2016. számú, szakkérdésben adott nyilatkozatát a rendelkező rész pontjaiba foglalt előírásokkal, az alábbi indoklással adta meg: Talajvédelmi szempontból a sertéstelep további üzemeltetésének - előírásaink betartása mellett - a környező mezőgazdasági területekre káros hatása nincs, talajvédelmi szempontból jelentős hatás nem várható. A Kft. az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet 6. számú melléklet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének az előző évben (adatszolgáltatási időszak: szeptember augusztus 31.) eleget tett. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. (1) bekezdése és a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról) 2. (1) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 32. (1) bekezdése, valamint a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról) 18. (1) bekezdése állapítja meg. Ezen nyilatkozatot a talajvédelmi hatóság a évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásainak figyelembevételével, a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 28. (2) bekezdés és az 5. számú melléklet 1. táblázat 5. pontja, valamint a 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás (a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról) a, illetve a mellékelt környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció és a hiánypótlások (készítette: NYÍR DEEP-LIFE Kft Nyíregyháza, Kincs köz 17/A.; készült: Nyíregyháza, szeptember) alapján adta ki. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya az SZ/92/ /2016. számú szakmai véleményében az egységes környezethasználati engedély kiadása ellen a vizsgálat szakkérdések vonatkozásában kifogást nem emelt. Véleményét az alábbiakkal indokolta: Véleményét az alábbiakkal indokolta: A PIG&HÚS Sertéstenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) megbízásából, a NYÍR DEEP-LIFE Szolgáltató, Termelő és Kereskedelmi Kft. (4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) előtt, Nyírmada, 015/5 hrsz-ú külterületen sertéstartás végzésére kiadott többször módosított /2011. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében kérelmet terjesztett elő. Az eljárás során a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály az ügy tárgyához kapcsolódó szakkérdések [A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal 10

11 kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően] vizsgálatára a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát kérte fel. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a évi LIII. törvény ának, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy a sertéstelep üzemeltetése során -a szakértői nyilatkozatban közölt adatokat, számításokat figyelembe véve- a vizsgált szakkérdések vonatkozásában jelentős környezeti terhelés nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatás kialakulására -a felülvizsgálati anyagban bemutatott adatok alapján- nem lehet következtetni. Állásfoglalásomat a hivatkozott jogszabályhely(ek) alapján hoztam. A szakkérdés vizsgálatára vonatkozó hatáskörömet, és illetékességemet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, illetékességét a Két. 21. (1) bekezdése valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján állapítottam meg. A kormányhivatal /2016. ügyiratszámon belföldi jogsegély iránti megkereséssel fordult Nyírmada Város Jegyzőjéhez a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. (6b) bek. alapján, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, a tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van-e. Nyírmada Város Jegyzője 3927/2016. számú belföldi jogsegélyében az alábbiakról tájékoztatott: A PIG&Hús Sertéstenyésztő, Hizlaló és Értékesítő Kft. Nyírmada, 015/5 hrsz-ú sertéstelep környezethasználati engedélyének ötéves felülvizsgálatának eljárásban, T. Cím megkeresése alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakat nyilatkozom: A tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van. Indokolás Eljárásom során hatáskörömbe tartozóan vizsgáltam az alábbi önkormányzati rendeletekbe foglalt, helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcsolatos előírások teljesítését: 8/2009. (VI.25.) ÖK. rendelet, a kocsányos tölgyfák védetté nyilvánításáról, az 5/2001. (II.28.) ÖK. rendelet a helyi építészeti örökség védetté nyilvánításáról a 2/2004. (IV.05.) ÖK. rendelet a település igazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat megállapításáról. Megállapítom, hogy amennyiben a tevékenység a becsatolt dokumentációkban rögzített feltételekkel történik, úgy - azokban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jogszabály alapján a hatáskörömbe tartozik, jelentős alapváltozás nem következik be, illetve - nem valószínűsíthető olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. A Kormányhivatal döntését a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció, annak hiánypótlása, a szakkérdés vizsgálatok, a szakhatóság állásfoglalása és a rendelkezésre álló adatok alapján, a következők szerint hozta meg: 11

12 A felülvizsgált tevékenység: A telepen almos hízósertés nevelést folytatnak, az engedélyezett állatlétszám 4500 db hízósertés. A sertésnevelés 4 db 1050 férőhelyes és 1 db 300 férőhelyes istállókban történik. A felülvizsgált sertéstelep létesítményei a következők: 5 db istálló (4 db 1050 férőhelyes, 1 db 300 férőhelyes), 1 db karantén épület, 1 db 3755 m 3 -es almostrágya tároló (alapterülete 1566 m2). A telep szociális és állattartási célú vízellátása valamint gázellátása közműről biztosított. Az elektromos áramellátás hálózatról történik. Az alkalmazott technológia egyfázisú, almos sertéshízlalás. Az ISV-WEDA illetve ISV-VALCO berendezésekkel felszerelt takarmányozási rendszer automatizált, a takarmányt az istállók előtt elhelyezett silókban tárolják. Az itatás víztakarékos önitató berendezésekkel történik. Az istállók szellőztetését mesterségesen ventilátorokkal illetve természetes úton oldják meg. A 300 férőhelyes ólnál 4 db, a többi ólban 7 db elszívó ventilátor van az épületek oldalában elhelyezve. Az egyenletes légbeáramlást és elosztást légbeejtő ablakok biztosítják. Az istállók takarítását naponta végzik kézi erővel, illetve a trágyacsatornából géppel tolják ki az istállók végén elhelyezkedő tárolókba. A telephelyen tárolt trágyához zeolitot kevernek a bűzkibocsátás csökkentése érdekében. A központi, vízzáró szigeteléssel kialakított trágyatároló medence a dokumentációban foglaltak szerint alkalmas a 4500 férőhelyes telepen 6 hónap alatt keletkező trágyamennyiség tárolására. A tárolt trágya külső feleknek kerül értékesítésre (vagy szalmára cserélik). A telephelyen az almos sertéshízó tartás technológiája az elmúlt 5 évben nem változott. PIG&HÚS Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) által a Nyírmada, 015/5 hrsz-ú telephelyen folytatott sertéstartási tevékenység ellen a felülvizsgált időszak alatt nem érkezett panasz a környezetvédelmi hatósághoz. A felülvizsgálat eredménye alapján a jelenlegi sertéstartás tevékenység környezeti hatásai elviselhetők, a felülvizsgálat által lefedett ötéves időtartam alatt a tevékenység környezet veszélyeztetést, környezet szennyezést nem okozott. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdése és 2. sz. mellékletének 11. a) pontja szerint a nagy létszámú állattartási tevékenység végzőjének üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni. A /2011. számú határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély pontja szerint az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak ötévente felül kell vizsgálnia, amelyet az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatának részeként kell elvégezni. Az ötéves teljes körű felülvizsgálati dokumentáció benyújtásának határideje: szeptember 30. volt. A PIG&HÚS Kft. (4800 Vásárosnamény, Ilki u. 6.) megbízásából a NYÍR DEEP-LIFE Kft. (4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A.) a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt október 7-én benyújtotta. Az üzemi kárelhárítási terv nem került benyújtásra, ezért a telephely üzemi kárelhárítási tervének felülvizsgálatára az engedély ötéves felülvizsgálata részeként nem került sor. Mivel a kárelhárítási terv nem került megküldésre, ezért a Kormányhivatal a /2016. sz. végzésében kötelezte a PIG&HÚS Kft.-t a felülvizsgált üzemi kárelhárítási tervnek a végzés kézhezvételétől számított 45 napon belüli benyújtására. Az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a Nyírmada, 015/5 hrsz-ú sertéstelepen az állattartó tevékenység folytatható, a /2011. számon kiadott egységes környezethasználati engedély visszavonása nem indokolt, ugyanakkor módosítása szükséges az alábbiak szerint: Hulladékgazdálkodás: A környezethasználó a telephelyen engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet nem végez. A tevékenység során veszélyes- és nem veszélyes hulladékok keletkeznek. A keletkező veszélyes hulladékokat ( * gyógyszeres göngyöleg) munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik. 12

13 A keletkező hulladékokat a gyűjtést követően engedéllyel rendelkező kezelő részére adják át, évi 2 alkalommal. A települési szilárd hulladékot gyűjtést követően közszolgáltató részére adják át. A környezethasználót, mint hulladék termelőt hulladékgazdálkodási kötelezettségek terhelik, melyről a határozat rendelkező részének 2. pontjában rendelkeztem a hulladékról szóló évi CLXXXV. tv. 4., 6 (1), 31. (1), (5) bekezdései alapján. A környezethasználónak a keletkező hulladékok vonatkozásában nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre a rendelkező rész 2.5. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3., 4., a alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a internetes elérhetőségen tájékozódhat. A rendelkező rész 2.6. és 2.7. pontjában foglalt előírásokat az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13. -a alapján tettem. Levegőtisztaság-védelem: A felülvizsgált időszakban a telephelyen technológiai módosítások nem történtek. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben eleget tett. Az egységes környezethasználati engedély pontjában előírt szagmegkötő anyag felhasználásról nyilvántartást vezetnek. A felülvizsgált időszakban a telephely működésével kapcsolatban közérdekű bejelentés nem érkezett. A felülvizsgálati dokumentációban bemutatott módszerek, melyeket a levegőbe történő kibocsátások csökkentése érdekében alkalmaznak a telephelyen, valamint a BAT követelmények és levegőtisztaságvédelmi előírások betartása mellett a tevékenység várhatóan nem okoz lakosságot zavaró bűzzel való terhelést, a telephely tovább működtethető. Az EKHE pontjának módosítására a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 32. (1) alapján került sor jogszabályváltozás miatt. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi idejét a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 25. (5) bekezdése alapján állapította meg a Kormányhivatal. Természetvédelem: A /2011. sz. egységes környezethasználati engedély kiadása óta a telephely kiterjedésében, az engedélyezett tevékenységben érdemi változás nem történt. Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból a tevékenység az előző éveknek megfelelően folytatható. Zajvédelem: A benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján a technológiában és a működési körülményekben változás nem lesz, ezért a zajforrások és működési idejük is változatlan. A telephely Nyírmada keleti részén, külterületen helyezkedik el. A telephelyet gazdasági és erdő terület határolja. A legközelebbi zajtól védendő létesítmény a telep mértani középpontjától nyugati irányban 400 méterre található. A dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely legnagyobb zajvédelmi szempontú hatásterülete a telephely akusztikai középpontjától számított 74 m sugarú kör által lefedett terület. Mivel a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a Kormányhivatal a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) 13

14 Korm. 10. (3) a) pontja alapján zajvédelmi előírást nem tett, módosításra nincs szükség, a telephely tovább működtethető. Az egységes környezethasználati engedély kiadása óta bekövetkezett jogszabály változások miatt az engedély rendelkező részének IV. szakasza 2., , pontját hivatalból módosítottam, 4.4 ponttal kiegészítettem a rendelkező részében foglaltak szerint. Az engedély IV. szakasz 3. pontját töröltem, mert a vízvédelem jelenleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik, aki szakhatóságként vesz részt az eljárásban, szakhatósági állásfoglalását a határozat IV. szakasz 8. pontja tartalmazza. Az engedély IV. szakasz 8. pontját az ötéves felülvizsgálati eljárásban megkeresett szakhatóság és szakkérdés vizsgálatra kijelölt hatóságok állásfoglalásai alapján módosítottam. Az engedély IV. szakasz 10. pontjának módosítását a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. (4) bekezdése indokolja. A Ket (1) bekezdése szerint: Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről. Az eljárás során a Ket a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére az ügyfelet köteleztem. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Határozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A. (10) bekezdés és (12) bekezdés a.) pontja alapján hoztam meg, a Ket. 71. (1) bekezdése szerinti formában, a 72. (1) bekezdése szerinti tartalommal. A Ket. 15. (3) bekezdése értelmében a hatásterülettel érintett ingatlanok tulajdonosai ügyfélnek minősülnek, ezért a határozatot részükre a Ket. 80. (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közlöm. Az így közölt döntést a kifüggesztés követő 15. napon tekintem közöltnek és a közléstől számított 15 napon belül biztosítok jogorvoslati lehetőséget. Postai úton történt közlés esetén a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételétől kell számítani. A Kormányhivatal hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. (1) c) pontja, (2) bekezdése, 13. (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése, és 20. (2) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 9. pontja állapítja meg. A levegőtisztaság-védelmi hatáskört a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 36. (1) bekezdése biztosítja. Az eljárás és a fellebbezés díja a Díjrendelet 2. (5) (6) (7) bekezdése valamint a 3. sz. melléklet és 7. alszám alapján került meghatározásra. Az eljárási költség viseléséről a Ket a alapján döntöttem. A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét és az arra nyitva álló határidőt a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdése alapján biztosítottam. A határozatot a NYÍR DEEP-LIFE Kft.-n mint meghatalmazotton keresztül kézbesítés a PIG&HÚS Kft.- nek. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közlöm mint szakhatósággal, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (4) bekezdése alapján. Nyíregyháza, december 6. Kozma Péter kormánymegbízott nevében és megbízásából Rozinka Zsolt Illés s.k. Főosztályvezető 14

15 15

16 Határozatot közöljük: Jogerő előtt: Postai úton tértivel: 1. NYÍR DEEP-LIFE Kft., 4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A. 2. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, 4024 Debrecen, Sumen u. 2. Hivatali kapun keresztül elektronikus tértivevénnyel: 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, 4400 Nyíregyháza, Árok u Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály, 4400 Nyíregyháza, Kótaji u Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u Nyírmada Város Jegyzője, 4564 Nyírmada, Ady E. út Pusztadobos Község Jegyzője, 4564 Pusztadobos, Petőfi u. 4. Helyben: 8. Irattár Jogerő után: 1. NYÍR DEEP-LIFE Kft., 4432 Nyíregyháza, Kincs köz 17/A. + térti 2. Kötelezés Nyilvántartás; jogerősítés után a jogerősítést végző munkatárson keresztül elektronikus úton A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal. 16