Ügyszám: /2016. Tárgy: A VÁ-PIG Kft /2011. számú egységes környezethasználati engedélyének módosítása Ügyintéző: Hiv.

Átírás

1 Ügyszám: /2016. Tárgy: A VÁ-PIG Kft /2011. számú egységes környezethasználati engedélyének módosítása Ügyintéző: Tel.mellék: Székelyhidi Ferenc dr. Görög Teodóra (42) /226 Hiv.szám: Melléklet: - - H A T Á R O Z A T A VÁ-PIG Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. (4351 Vállaj külterület 064/10 hrsz., továbbiakban: környezethasználó) meghatalmazásából eljáró MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) kérelmére az általa benyújtott 5 éves felülvizsgálati dokumentáció alapján - a Vállaj 064/35 hrsz.-ú területen lévő sertéstelep üzemeltetésére kiadott, /2012. és /2012. számú határozattal módosított 568-5/2011. számú egységes környezethasználati engedély IV. fejezetének 1., 2., 4.2., 4.3., 8., 9., 10., 12.1., 13. pontját, valamint 2. és 3. számú mellékletét az alábbiak szerint módosítom: 1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a Kormányhivatal által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Kormányhivatal határozatban kötelezi a környezethasználót forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani, a kormányhivatal környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi a környezethasználót Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a kormányhivatal felé a változást megelőző 15 napon belül bejelenteni Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő (szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése, stb.). Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. 2. Hulladékgazdálkodás 2.1. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését,

2 2 a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását A hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket A környezethasználó mint hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, hulladék szállítónak, hulladék gyűjtőnek, hulladék közvetítőnek, hulladék kereskedőnek, hulladék közszolgáltatónak történő átadása útján köteles gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével -, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént A környezethasználó a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében köteles elkülönítetten gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, másnak átadott hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni a vonatkozó jogszabály szerinti adattartalommal. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást anyagmérleg alapján, hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen köteles vezetni. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni, amennyiben a telephelyén a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék összes mennyisége a) veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot, b) nem veszélyes hulladék esetén - a c) pont kivételével - a 2000 kg-ot, c) nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot meghaladja. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes Kormányhivatalnak köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető A telephelyen a veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló munkahelyi gyűjtőhelyek kialakítását és üzemeltetését a hatályos jogszabályban foglaltak figyelembe vételével kell végezni. A munkahelyi gyűjtőhelyen egy időben gyűjthető hulladékok maximális mennyisége: - a veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen: 500 kg, - a nem veszélyes hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen: 400 kg Munkahelyi gyűjtőhelyen hulladék a hulladék képződésétől számított legfeljebb 6 hónapig gyűjthető. 3. A /2012. és /2012. számú határozattal módosított 568-5/2011. számú egységes környezethasználati engedély IV. fejezetének 3. Vízvédelem c. pontját törlöm A bejelentésre kötelezett diffúz forrásokra vonatkozó levegővédelmi követelmények Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.

3 Műszaki intézkedési tervet kell készíteni a sertéstelep (trágyakezelés) bűzkibocsátásának csökkentésére vonatkozóan. A tervet jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül be kell nyújtani a Kormányhivatalhoz A műszaki intézkedési terv elkészítéséig gondoskodni kell a trágya bűzkibocsátást megakadályozó módon történő kezeléséről A környezethasználó köteles Vállaj Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában bűz észlelési naplót elhelyezni jelen határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül. Az észlelési naplót köteles rendszeresen - elsősorban a bűzzel járó tevékenységek (pl. istálló kitrágyázás, trágyaszállítás, trágyakiszórás) időszakában és a szaghatás szempontjából kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén - ellenőrizni, hogy történt-e bejegyzés. A bejegyzésekben foglaltakat a környezethasználó köteles kivizsgálni és a tudomásra jutást követő 8 napon belül bejelenteni a Kormányhivatalhoz, részletezve a panaszt kiváltó okot és a megszüntetésére tett intézkedéseket Trágyaszállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről a szállítójármű üzembentartója gondoskodni köteles. A trágyaszállítást és trágyakiszórást kedvezőtlen meteorológiai viszonyok esetén szüneteltetni kell A bűzkibocsátás elkerülése érdekében az állati hullákat szivárgásmentes, fedett konténerekben lehet tárolni, rendszeres elszállításukról gondoskodni kell A technológia bűzkibocsátással járó lépéseinek időpontjáról (trágyakitárolás, trágyaszállítás, állati hulla szállítás stb.) üzemnaplót kell vezetni Diffúz légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatás A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) kell benyújtania A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat beleértve a tevékenység megszüntetését is a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére A környezethasználónak a LAL változásjelentést kell benyújtania a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül az adatlap adataiban bekövetkezett változások miatt Az adatszolgáltatás elektronikus úton teljesítendő Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. 8. Szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos előírások, szakhatóság előírásai 8.1. Talajvédelmi előírások - A sertéstenyésztés során be kell tartani a évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43.. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédő-gazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld az engedélyezett, illetve bejelentett területeken kívül - hígtrágyával, szennyvízzel, egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. - Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet (vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről) 10.. (1) és (2) bekezdései az 1.. b) pontja szerint állattartást folytatók részére nyilvántartás vezetési és adatszolgáltatási kőtelezettséget ír elő!

4 től minden év március 31.-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak kell a rendelet mellékletében meghatározott adatokat elektronikus úton megküldeni A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36500/5521-6/2016. ált. számú, /2016. saját számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának védelme érdekében a tevékenység végzésénél a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani A telephelyen folytatott tevékenységet, a trágyatárolást, a trágyás csurgalék- és csapadékvizek, szennyvizek gyűjtését, elhelyezését a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a felszín alatti víz állapotában a tevékenység ne okozzon a 6/2009. (IV.14.) KvVM- EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség romlást. A telephely területéről csapadékvíz felszíni befogadóba akkor vezethető, ha a vízminőségi paraméterek értékei megfelelnek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete Időszakos vízfolyás befogadó szerinti határértékeknek A környezethasználó köteles biztosítani, hogy az istállókból, a trágyatálcákról és központi trágyatárolóból csurgalékvíz, szennyezett csapadékvíz a környezetbe ki ne juthasson! A központi trágyatárolóból, a trágyatálcákból, a csurgalékvíz- és szennyvízgyűjtő létesítményekből túlfolyással, elszivárgással a vizek nem szennyeződhetnek! Tilos szennyezett vizek csapadékvíz-elhelyező rendszerbe történő bevezetése, elszikkasztása! A környezethasználó köteles a trágyatároló, a trágyatálcák, a csurgalékvíz- és szennyvízgyűjtő létesítmények műszaki állapotát, vízzáróságát rendszeresen ellenőrizni, az ellenőrzés tényét és eredményét dokumentálni. Az ellenőrzéseket, azzal kapcsolatos beavatkozásokat, javításokat stb. az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában hiteles dokumentumok csatolásával igazolni, értékelni kell A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál a telephely vízellátására, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezésére, valamint a vízbeszerzést biztosító mélyfúrású kútjára és talajvízfigyelő kutjaira vonatkozó érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani A talajvíz minőségét akkreditált mintavétel és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálatok útján, a monitoring-kutak érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak szerint rendszeresen ellenőrizni kell. A talajvízfigyelő kutak vízvizsgálatát évente kétszer, április 15-ig és október 15-ig kell elvégezni, majd a vizsgálati eredményeket (adatszolgáltatást) - a talajvízszint mérési adatokkal együtt - a mintavételt követő hónap közepéig, azaz május 15-ig és november 15-ig kell a vízvédelmi eljáró hatóság felé teljesíteni. Az adatszolgáltatást a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízvédelmi hatóság felé a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén kell teljesíteni. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a weboldalon találhatók. Az éves vízvizsgálatoknak a talajvízfigyelő kutak /2010. számú vízjogi üzemeltetési engedélyének II.5. pontjában foglalt ph, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát tartalom, valamint az elektromos vezetőképesség és klorid tartalom meghatározására kell kiterjednie. A talajvíz arzén, réz, cink és nikkel tartalmának vizsgálatát az ötéves felülvizsgálat keretében kell elvégeztetni. A vízmintavétellel egyidejűleg a talajvízszint mérést is el kell végezni A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdése alapján, a tárgyévben a részletes FAVI adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25 %-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - a tárgyév utolsó napján érvényes

5 5 adatokkal a FAVI rendszeren keresztül be kell jelenteni a területileg illetékes vízvédelmi hatóság felé, a tárgyévet követő év március 31-ig. 9. Környezetkárosodás megelőzése 9.1. A környezethasználó 2016-ben készült Üzemi Kárelhárítási Tervét, melyet a MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.), szakértői eng. száma , SZKV- 1.3.) készített el, - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36500/5521-6/2016. ált. számú, /2016. saját számú szakhatósági állásfoglalásának figyelembe vételével - jóváhagyom. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, a telephelyen kell tartani. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. A változásokról a környezetvédelmi hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a környezetvédelmi hatóságnak. A telep műszaki létesítményeit folyamatosan karban kell tartani A változások átvezetésétől függetlenül, az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak ötévente felül kell vizsgálnia. A kárelhárítási terv felülvizsgálatát az ötéves felülvizsgálat részeként kell elvégezni. A kárelhárítási tervet SZKV-VF (víz- és földtani közeg védelem) szakértői jogosultsággal rendelkező személy készítheti el. 10. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség A környezethasználó a környezeti elemeket érintő környezetkárosodásról a lehető legrövidebb időn belül köteles értesíteni a környezetvédelmi hatóságot és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. A környezetvédelmi hatóság ügyeleti telefonszáma: ; fax száma: A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság telefonszáma: A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A környezetvédelmi hatóság részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását A környezethasználónak minden évben május 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozó Éves környezetvédelmi jelentést kell benyújtania a Kormányhivatalnak. A jelentésnek meg kell felelnie a jogszabályok és a Kormányhivatal által támasztott követelményeknek, és a fentebb előírtakon túl tartalmaznia kell a következőket: a telepen tartott állatok számát, energia felhasználásokat, kapacitás adatokat, kibocsátásokat, a 8.3. pont szerinti vizsgálatok értékelését, panaszokat, havária eseményeket, az engedély előírásainak való megfelelést.

6 A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és az ellenőrzések időpontjában a kormányhivatal részére át kell adni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a kormányhivatalhoz benyújtani A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit a 2. sz. melléklet részletezi Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabályban foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt legkésőbb május 31-ig kell a kormányhivatalhoz benyújtani A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke ,- Ft azaz Egyszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28- ig, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. 13. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezetszennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét (azt megelőző 30 nappal) be kell jelenteni a Kormányhivatal részére Az engedélyhez kötött tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához a környezethasználónak az akkor fennálló állapotnak megfelelő állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül írásban benyújtania a Kormányhivatalnak, annak érdekében, hogy a tevékenység szüneteltetése, felhagyása következtében visszamaradó környezetre gyakorolt hatások megítélhetők legyenek, amely alapján a Kormányhivatal a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza Amennyiben a környezethasználó felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, a felszámolás illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás illetve végelszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül köteles a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó, a nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes Kormányhivatal számára megküldeni. 2. sz. melléklet Adatrögzítés és jelentéstétel a Kormányhivatal részére Beszámoló Beszámolás gyakorisága Beadási határidő Panaszok panasz beérkezését követő eseti rendelkező rész pont 1 hónapon belül Bejelentett havária események összefoglalója eseti az eseményt követő

7 7 rendelkező rész pont Éves hulladék bejelentés rendelkező rész 2.5 pont Éves környezetvédelmi jelentés rendelkező rész 10.2 pont Műszaki intézkedési terv készítése rendelkező rész pont Bűz észlelési napló elhelyezése rendelkező rész pont LAL változásjelentés rendelkező rész pont Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változás rendelkező rész pont Levegőtisztaság-védelmi jelentés rendelkező rész pont Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkező rész 10.5 pont Energia hatékonysági belső audit rendelkező rész 7.3 pont Üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálata rendelkező rész 9.2.pont 1 hónapon belül évente március 1. évente május 31. egyszeri egyszeri egyszeri eseti Határozat jogerőre emelkedése után 30 nap Határozat jogerőre emelkedése után 8 nap Határozat jogerőre emelkedése után 30 nap Változás bekövetkezése után 30 nap évente március évente május 31. engedély felülvizsgálatával egyidejűleg 5 évente engedély felülvizsgálatával egyidejűleg engedély felülvizsgálatával egyidejűleg 3. sz. melléklet Talajvízvizsgálat a monitoring kutakból Paraméterek Vizsgálat gyakorisága Vizsgálati módszerek/technikák ph Elektromos vezetőképesség nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát) foszfát szulfát klorid Fémek (As, Cu, Zn, Ni) Évente kétszer, április 15-ig és október 15-ig Évente kétszer, április 15-ig és október 15-ig Évente kétszer, április 15-ig és október 15-ig Évente kétszer, április 15-ig és október 15-ig Évente kétszer, április 15-ig és október 15-ig Évente kétszer, április 15-ig és október 15-ig Ötévente, a felülvizsgálattal egyidejűleg Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint Érvényes szabvány szerint A /2012. és /2012. számú határozattal módosított 568-5/2011. számú határozatba foglalt egységes környezethasználati engedély jelen módosítással nem érintett rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. Az egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati eljárása igazgatási szolgáltatási díjköteles, melynek megfizetésére az ügyfél köteles. Az ügyfél az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját ( ,- Ft-ot) az eljárás során megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett.

8 8 A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 2 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A határozat elleni fellebbezési díj mértéke Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke Ft. Fellebbezés esetén a fellebbezési eljárás díját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A fellebbezés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a határozat módosításáról, vagy visszavonásáról, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönthet. I N D O K O L Á S A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának (továbbiakban: Kormányhivatal) jogelődje, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környezethasználó részére 568-5/2011. számon egységes környezethasználati engedélyt adott a Vállaj 064/35 hrsz.-ú területen lévő sertéstelep üzemeltetésére, melyet a /2012. és /2012. számú határozatokkal módosított. Az engedély án emelkedett jogerőre, és jogerőre emelkedésének napjától számított 11 évig azaz ig - érvényes. Az engedély pontjában foglaltak értelmében Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján ötévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt május 31-ig kell a felügyelőségnek benyújtani. Az engedély pontja értelmében az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak ötévente felül kell vizsgálnia. Az ötéves felülvizsgálatot az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatának részeként kell elvégezni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtása határidőre nem történt meg, ezért a Kormányhivatal a /2016. számú végzésében kötelezte a környezethasználót, hogy a felülvizsgálati dokumentáció benyújtási kötelezettségének a végzés kézhezvételétől számított 60 napon belül tegyen eleget. A végzés átvételére június 13-án került sor, a környezethasználó meghatalmazásából eljáró MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) június 24-én benyújtotta a kormányhivatalhoz az engedély ötéves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt, valamint az üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálati dokumentációját. A Ket. 71/A. (1) bekezdése alapján a kérelemre indult eljárásban - a 71/A. (6) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz. Fentiek alapján a Kormányhivatal a /2016. sz. ügyiratában függő hatályú döntést hozott. A függő hatályú döntéshez nem kapcsolódnak joghatások, mivel a Kormányhivatal az ügy érdemében 2 hónapon belül döntött. A kérelemmel kapcsolatosan a kormányhivatal megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III.31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjrendelet) szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az eljárás díja a Díjrendelet 3. számú melléklet 7. főszám, valamint 10. főszám 1. alszáma alapján Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése alapján a kérelem és a felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A kifüggesztés ideje alatt a Kormányhivatalhoz nem érkezett észrevétel.

9 9 A Kormányhivatal a /2016. számon megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, azaz Vállaj Község Jegyzőjének közhírré tétel céljából. A jegyző július 12-től augusztus 03-ig gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. A kifüggesztés ideje alatt Vállaj Község Jegyzőjéhez lakossági észrevételek érkeztek, melyet a Fábiánházi Közös Önkormányzati Hivatal Vállaji Kirendeltségének Aljegyzője a augusztus 15.-én érkezett, /2016. számú levelében megküldött a Kormányhivatal részére. Az észrevételek a sertéstelepről származó elviselhetetlen bűzzel kapcsolatosak, amely a helyi lakosságot jelentős mértékben zavarja, rontja a községben élők életkörülményeit, közérzetét. Ezt támasztja alá az észrevételhez csatolt, 242 helyi lakos által aláírt, 11 oldal terjedelmű névsor. Az aljegyző asszony által írt levélben a lakossági észrevételeken túl vitatják a felülvizsgálati dokumentációban megállapított 382 m sugarú körben meghatározott levegőtisztaság-védelmi hatásterület helyességét, véleményük szerint ez a valóságban jóval nagyobbra tehető. Leírják továbbá, hogy az elmúlt években a bűzzel kapcsolatosan több alkalommal tettek bejelentést a környezetvédelmi hatóság felé, de azok nem jártak számukra kielégítő eredménnyel. Levelükben kérték a Főosztályt egy átfogó vizsgálat elvégzésére, amely a telepen alkalmazott tartástechnológiára, és trágyakezelésre vonatkozik. A Kormányhivatal a /2016. számú levelében az észrevételt megküldte a környezethasználó, valamint az általa meghatalmazott MOLNÁR Környezetvédelmi, Mérnöki Kft. (4400 Nyíregyháza, Váci M. u. 41.) részére azzal, hogy az abban foglaltakkal kapcsolatos álláspontjukat a levél kézhezvételétől számított 3 napon belül küldjék meg a Kormányhivatal részére. A környezethasználó a augusztus 22-én érkezett levelében az észrevételekkel kapcsolatosan az alábbiakat válaszolta: A /2016 számú, Fábiánházi Közös Önkormányzati Hivatal Vállaji Kirendeltség aljegyzőjének levelét meglepetéssel olvastuk. A VÁ-PIG Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. 14 éve üzemeltet Vállaj külterületén sertéstelepet. A sertéstelep korábban TSZ telepként üzemelt, ahol 200 db kocát és szaporulatát,valamint szarvasmarhát tartottak. A sertéstelepre alapozva létrehoztunk egy vágópontot, így összesen 23 főt alkalmazunk a településen, mivel mindkét cég Vállaji cég, ezért kiemelten fontos a helyi lakossággal, önkormányzattal való megfelelő együttműködés. Az elmúlt években ilyen mértékű lakossági észrevétel a telephely működésével kapcsolatban a Kft.-hez nem érkezett, illetve az önkormányzat sem jelezte a hivatkozott levélben jelzett problémákat. A telephely közvetlen környezetében több állattartótelep is található (nyúltartás, báránytartás), de a Kft. nem zárja ki, hogy a lakosságot zavaró bűzhatás a telepről is származhat. A lakossági panaszok áttanulmányozása után a Kft. vezetői személyesen járták be a község utcáit, beszélgettek a lakosokkal. Észrevételezték, hogy Vállaj, Báthory út mellett férőhelyes sertéshizlalda üzemel. Az aljegyzői levélben is hivatkozott jellemző szélirányt figyelembe véve a Szabadság utca és a Dózsa György utca lakói erről a sertéstelepről érzékelhetik a bűzhatást. A Kft. sertéstelepe a Temető utcán helyezkedik el, ahonnan a jellemző szélirányt tekintve kizárt a Dózsa Gy. utca és a Szabadság utca bűzhatással való terhelése. A felülvizsgálati dokumentációban szereplő 382 méteres hatásterület normál üzemi körülmények között számolt hatásterület,melynél a jellemző szélirány lett figyelembe véve. A technológiai utasítások esetleges be nem tartásából származó bűzhatások nem normál működési körülményeknek számítanak. Haladéktalanul intézkedünk a Kft. dolgozóinak a technológiai folyamatok fokozottabb ellenőrzésére munkájuk során. A lakossági észrevétel nem tartalmaz konkrét adatokat, melyből beazonosítható lehetne az a technológiai folyamat, amely a bűzhatást okozhatja. A Kft. vállalja, hogy lakossági fórum keretében meghallgatja a lakosság panaszait, a telepen kijelöl egy személyt, akit lehet hívni bűzterhelés esetén, aki naplózni fogja a bejelentéseket. Amennyiben a Kft. tevékenységéből származó bűz zavarja a lakosságot, a bejelentésekben szereplő adatok, időpontok alapján a megfelelő technológiai beavatkozásokat haladéktalanul meg fogjuk tenni. A Kormányhivatal a /2016. számú végzésében a lakossági észrevétellel kapcsolatosan belföldi jogsegély iránti megkereséssel fordult a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályához, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályához azzal, hogy a hatáskörükbe tartozó szakkérdésekben rendelkezésükre álló adatok és információk alapján az észrevétel érdemi vizsgálatát végezzék el, majd válaszukat a végzés kézhezvételét követő 5 napon belül adják meg.

10 10 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály az SZ/84/ /2016. számú belföldi jogsegélyében az alábbiakat közölte: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának fenti hivatkozási számú megkeresésére a VÁ-PIG Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. által üzemeltetett Vállaj 064/35 hrsz. alatti ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére, felhagyására kiadott 568-5/2011. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálatával kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adjuk: - A Kft. az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 6. számú melléklet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének az előző évben (adatszolgáltatási időszak: szeptember augusztus 31.) eleget tett. - Hígtrágya termőföldön történő hasznosítása tárgyában 24.2/Tv./2597-6/2012. számon engedélyt adtunk ki. Az engedély szeptember 20.-ig érvényes. Az engedélyezett terület nagysága összesen 25,4576 ha, amelyen összesen m 3 hígtrágya helyezhető el biztonságosan. A tájékoztatást a évi CXL. tv. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 26..-a alapján belföldi jogsegély keretében adtuk ki. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály az SZ/92/ /2016. számú belföldi jogsegélyében a lakossági észrevétellel kapcsolatban az alábbiakat közölte: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának a VÁ-PIG Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. (4351 Vállaj, külterület 064/10 hrsz.) által előterjesztett Vállaj 064/35 hrsz. alatti sertéstelepének 568-5/2011. számú egységes kömyezethasználati engedély felülvizsgálata ügyében, a lakossági észrevételeket követően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (4400 Nyiregyháza, Kölcsey u ) belföldi jogsegély iránti megkeresése alapján a rendelkezésünkre álló adatok és információk szerint a korábbi (SZ/92/ /2016.) szakmai véleményben megadottakon túl újabb érdemi álláspontot kialakítani nem áll módjában. Indokolás A VÁ-PIG Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft.(4351 Vállaj, külterület 064/10 hrsz.) a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u ) előtt, a Vállaj 064/35 hrsz. alatti sertéstelep 568-5/2011. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében kérelmet terjesztett elő. "A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a évi LIII. törvény ának, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdésének rendelkezéseire is a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy a felülvizsgált időszakban a sertéstelep üzemeltetése során a vizsgált szakkérdések vonatkozásában - a szakértői dokumentációban közölt adatokat, számításokat figyelembe véve - jelentős környezeti terhelés nem keletkezett, annak kialakulása a technológiai fegyelem betartása mellett a későbbiekben sem valószínűsíthető." Az eljárás során Vállaj település lakossága részéről a telep bűzhatását kifogásoló jelzés érkezett, ami alapján az eljáró hatóság belföldi jogsegély keretében kérte az észrevétel adott szakkérdésekre vonatkozó érdemi kivizsgálását. Az észrevétel érdemi kivizsgálása kapcsán a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a jelenleg rendelkezésére álló adatok és információk alapján újabb érdemi észrevételt nem tud megfogalmazni. A hatásvizsgálati dokumentációban bemutatott szaghatás területszámítás az ott bemutatott kiindulási adatokat figyelembe véve matematikailag helyes. A tanulmány a szag hatásterület meghatározásánál csak az istállók szagkibocsátását vette alapul, a trágyatároló és egyéb esetleg jelentkező bűztöbblet környezeti terhelésével nem számol. Az állattartó telep tényleges,- bűzre vonatkozó hatásterületét egy, - a telep normál működésekor végzett szagmérés alapján lehetne a legpontosabban meghatározni. Bűzmérésre, vagy lakossági panaszokra vonatkozó adattal, információval a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya nem rendelkezik. A szakkérdés vizsgálatára vonatkozó hatáskörömet, és illetékességemet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdése, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény 21. (1) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (Ill. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése alapján állapítottam meg.

11 11 A belföldi jogsegélyt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL tv. 26. alapján adtam meg. A Ket. 29. (3) bek. b) pontja alapján, a Kormányhivatal a /2016. számú levelében - mint ismert ügyfelet - értesítette az eljárás megindításáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.). Az egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálata, valamint az üzemi kárelhárítási terv felülvizsgálata során a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (2) bekezdése, az 5. sz. melléklete II. táblázat 3. pontja, valamint a 6. sz. melléklet II.5. pontja alapján a Kormányhivatal a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (Nyíregyháza, Kölcsey u ) kereste meg szakhatóságként. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 36500/5521-1/2016. ált. számú, /2016. saját számú végzésében szakhatósági állásfoglalása megadásához hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót. A Kormányhivatal a /2016. számú végzésében a szakhatósági állásfoglalás kérés kiegészítéseként megküldte a lakossági észrevételt a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. A hiánypótlás teljesítését követően a /2016. számú végzésében foglaltakat is figyelembe véve - a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a 36500/5521-6/2016. ált. számú, /2016. saját számú végzésében a rendelkező rész 8.3. pontjában foglalt előírásokkal adta meg. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Főosztály július 15-én érkezett /2016. számú megkeresésében, a VÁ-PIG Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. (4351 Vállaj, Külterület 064/10 hrsz.) által Vállaj 064/35 hrsz. alatt üzemeltett sertéstelep 568-5/2011. számú egységes környezethasználati engedély ötéves környezetvédelmi felülvizsgálata ügyében indult eljárásában, a Vállaj 064/35 hrsz. alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezéséhez és üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyásához kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a /2016. számú végzésben történt hiánypótlási felszólítására, az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára készült dokumentáció és üzemi kárelhárítási terv augusztus 12-én szakértői kiegészítésre, pontosításra került. A Főosztály augusztus 16-án érkezett /2016. számú megkeresésében a /2016. számú szakhatósági megkeresését kiegészítette a Vállaj Község Önkormányzatától érkezett, a sertéstelepi állattartási és trágyakezelési tevékenység bűzhatásával kapcsolatos lakossági észrevétellel, panasszal. A Főosztály az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában és az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyásához az alábbi szakkérdésekben kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján: Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva) Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva) A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. (3) bekezdés és 6. melléklete II. táblázatának 5. pontja alapján: a tevékenységnek, létesítménynek a felszíni és felszín alatti vizek védelmére, valamint a vizek állapotára gyakorolt hatás vizsgálata (vízvédelmi hatáskörében eljárva) a tevékenységnek, létesítménynek vízbázisra, a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatás vizsgálata (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva) A rendelkező részben foglalt előírások maradéktalan betartása esetén, a sertéstelepen folytatott tevékenységből vízbázis, illetve vízvédelmi szempontból, a felszíni és felszín alatti vizekre károsító hatás nem feltételezhető, a károsító hatás bekövetkezése megelőzhető, kizárható. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol.

12 12 A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a sertésteleppel érintett Vállaj település a felszín alatti víz állapota szempontjából az érzékeny területek közé került besorolásra. A telephely kijelölt, vagy becsült felszínalatti ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. A telephelyen sertések hízlalását végzik 6 db istállóban. A sertéstelep férőhely kapacitása db hízó. Az állattartási technológiához kapcsolódik a központi szilárd trágyatároló csurgalék trágyalé tárolóval és trágyás csapadékvíz gyűjtővel, az istállók végében kialakított trágyatálcák csurgalékvíz gyűjtő aknákkal. A sertéstelepi dolgozók szükségleteinek biztosítására szociális épület szolgál. Az állattartási technológia almos rendszerű. Az istállókban a ferde padozatú karámokból kézi erővel tolják ki a trágyát az istállókban lévő kitoló útra, ahonnan ún. csúszó kormányos géppel az istállók végén található átmeneti tárolókba, az ún. trágyatálcákba juttatják. A trágyatálcákból a trágya munkagéppel kerül átszállításra a központi szilárd trágyatárolóba, ahonnan a szántóföldi hasznosításra kerül kiszállításra. A trágyatálcákon keletkező csurgalékvizek átmeneti gyűjtésére csurgalékvíz-gyűjtő aknák szolgálnak. Az istállóknál átmenetileg gyűjtött trágyás csurgalékvizek a központi szilárd trágyatároló melletti csurgalékvíz tárolóba kerülnek átszállításra. A központilag gyűjtött szilárdtrágya és csurgalékviz együtt kerül elhelyezésre, hasznosításra. A szociális szennyvíz gyűjtés-szippantással települési szennyvíztisztító telepre kerül beszállításra. A központi szilárd trágyatároló, a trágyatálcák, a csurgalékvíz- és szennyvízgyűjtő létesítmények vízzáróan kerültek kialakításra. A Vállaj 064/35 hrsz. alatti sertéstelep vízjogilag rendezett. A sertéstelep vízellátása, szennyvíz- és csapadékvíz-elhelyezése a 48-9/2016. és /2011. számú határozatokkal módosított 449-9/2010. számú (vksz.: 2/ ) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik (érvényessége 12/ ). A telephely szociális vízigénye a Mérk-Vállaj közös vízműről kerül biztosításra. Az állattartási és egyéb vízszükségletek kielégítése a VÁ-PIG Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft. Vállaj 064/35 és 064/10 hrsz. alatti sertéstelepek közös vízellátását biztosító 49-11/2016. számú határozattal módosított 455-4/2010. számú (vksz: 12/8-1966) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező mélyfúrású kútról történik (érvényessége április 30.). A sertéstelepen az elmúlt öt évben az éves egyedi kutas vízbeszerzés ~ m 3 között alakult. A telep burkolt- és burkolatlan területein, az épületek tetőfelületein keletkező szennyezetlen csapadékvíz a telephelyen kialakított földmedrű árkokban kerül elszikkasztásra. A sertéstelep területén létesült 4 db talajvízfigyelő kút (V-1, V-2, V-3, V-4 számú), mint környezethasználati monitoring a felszín alatti vizek felső talajvízrétegének vízminőségi állapotváltozásának, esetleges szennyeződésének megfigyelését, ellenőrzését biztosítják. A talajvízfigyelő kutak /2010. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek (érvényessége augusztus 31.). A talajvízfigyelő kutak mintavételezését és laboratóriumi vizsgálatát évente két alkalommal végzik. Az évenként vizsgált komponensek: ph, elektromos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), foszfát, szulfát és klorid tartalom. Az ötéves felülvizsgálat keretében vizsgált komponensek: cink, bór, arzén, kadmium, molibdén és ón. A felülvizsgálati dokumentációban foglalt és rendelkezésre álló nyilvántartási adatokból megállapítható, hogy az elmúlt időszakban mért talajvíz vizsgálati eredmények szerint, a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megállapított (B) szennyezettségi határértékekhez képest határérték túllépések az alábbi szórásban fordultak elő: e. vezetőkép.: 3. sz. kút 11350, mg/l (2013, ) >2500 mg/l ammónium: 1. sz. kút 0,7-1,41 mg/l ( ) > 0,5 mg/l 2. sz. kút 1,2; 1,53 mg/l (2014, 2016) 3. sz. kút 18,5-280; 1,2 mg/l ( , 2016) 4. sz. kút 0,71-1,43 mg/l ( ) nitrát: 1. sz. kút , 1,0 mg/l ( ) > 50 mg/l 2. sz. kút mg/l ( ) 4. sz. kút 95 mg/l (2013) nitrit: 3. sz. kút 0,6 mg/l (2014) > 0,5 mg/l 4. sz. kút 0,53 mg/l (2014) foszfát: 1. sz. kút 4,1-14,5 mg/l ( ) > 0,5 mg/l

13 13 2. sz. kút 1,1; 0,66-1,08 mg/l (2013, ) 3. sz. kút 0,6-6,9; 0,9-1,6 mg/l ( , ) 4. sz. kút 0,9-2,0; 1,17-1,72 mg/l ( , ) szulfát: 3. sz. kút 360 mg/l (2014) > 250 mg/l klorid: 3. sz. kút mg/l (2013.) > 250 mg/l arzén: 1. sz. kút 11,6 µg/l (2016.) > 10 µg/l 3. sz. kút 21,8 µg/l (2016.) 4. sz. kút 10,5 mg/l (2063.) A vizsgált fémek esetében határérték túllépés az arzén esetében, a vizsgált egyéb komponenseknél az elektromos vezetőképesség, nitrogénformák, foszfát, szulfát és klorid esetében fordult elő kisebb és jelentős határérték túllépés. A friss szennyezésre utaló ammónium-koncentráció értékek a korábbi magasabb értékekhez képest 2016-ban csökkentek. Különösen a V-3 számú kútban figyelhető meg jelentős csökkenés, miszerint az ammónium-koncentráció a korábbi mg/l-ről 1,2 mg/l-re csökkent. A magasabb szennyezettségi értékeket követi a talajvíz elektromos vezetőképességének (~ összes só) és klorid-koncentrációjának alakulása is. A V-2 számú talajvízfigyelő kút környezetében az esetleges szennyező-forrás az 5. számú istálló napi trágyatárolója lehetett tavaszán a trágyatálca (kazetta) előtt betonpadkát alakítottak ki, a trágyavisszatartás fokozására. A V-3 számú talajvízfigyelő kútnál nagy valószínűséggel a gondatlan trágyatárolásból, elfolyásból származtatható a talajvíz szennyeződése. A bekövetkezett szennyeződések megelőzése, kizárása érdekében az istállók és trágyatálcáik, a központi trágyatároló, valamint a csurgalékvíz és szennyvíz gyűjtő létesítmények üzemvitelére külön előírásokat tettem. A fenti körülmények mellett a talajvízben kialakult magas koncentrációkat a környező mezőgazdasági művelés alatt lévő területek is okozhatják. A sertéstelep DK-i sarkában lévő V-1 számú talajvízfigyelő kútban évről-évre előforduló magasabb koncentrációk kialakulásában, figyelembe véve a figyelőkút telepi elhelyezkedését és a talajvíz ÉK-i áramlási irányát a mezőgazdasági hatás jeltős lehet. Általánosságban megállapítható, hogy a év első félévi eredmények, a foszfát kivételével jelentősen javultak. A fedett, szigetelt aljzatú épületekben végzett állattartási és vízzáróan kialakított trágyatárolóban, trágyatálcákban végzett trágyatárolási tevékenység, a vízzáró szigeteléssel ellátott aknákban történő csurgalék- és szennyvízgyűjtés, valamint a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett végzett tevékenység esetén a felszín alatti és felszíni vizek szennyeződése megelőzhető, kizárható. A Főosztály augusztus 16-án érkezett /2016. számú kiegészítő szakhatósági megkeresése a sertéstelepi állattartási és trágyakezelési tevékenység bűzhatásával kapcsolatos lakossági észrevételre, panaszra vonatkozó iratokat tartalmazta. Az iratok szerint a lakossági észrevétel, panasz a sertéstelepi állattartásból, az istállók szellőzéséből, a trágyatárolásból stb. származó bűz lakossági életkörülményekre gyakorolt kellemetlen hatásait részletezi. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatásköre a bűzhatás vizsgálatára, a bűzhatást okozó istállók, a trágyatárolók, a trágyakezelés bűzhatásával kapcsolatos kérdéskörre nem vonatkozik. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság a vízgazdálkodási, vízvédelmi, vízbázis védelmi tárgykörök mellett a tevékenységhez kapcsolódó vízellátás, a keletkező csapadék- és szennyvízelvezetés, valamint a szennyvíztisztítás biztosítottságának vizsgálatában rendelkezik hatáskörrel. A bűzhatás csökkentésének lehetőségét elsődlegesen az istállókból időszakosan trágyatálcákra kitolt trágya azonnali trágyatárolóba szállításában, valamint a trágyatárolás zárttá tételében látjuk. További csökkentést az állattartási és ahhoz tartozó trágyakezelési technológia teljes felülvizsgálatával, zártabbá tételével lehetne elérni, mint pl. lagúnás hígtrágyás rendszerek, hígtrágya zárt elvezetése, fedett tárolása stb.. Megjegyzés: A trágya, hígtrágya a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet szerint állati mellékterméknek minősül, nem tekinthető szennyvíznek, illetve a szennyvíz pl. hígtrágyának. A sertéstelepi tevékenységek végzésének vízvédelmi feltételeiről, követelményeiről a felszín alatti és felszíni vizek jó minőségi állapotának elérése, biztosítása érdekében a vizek szennyeződésének megelőzéséről a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1)