JÖVÔKÉP. Megújított szabadelvû és szociális piacgazdaság Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÖVÔKÉP. Megújított szabadelvû és szociális piacgazdaság Magyarországon"

Átírás

1

2 JÖVÔKÉP Megújított szabadelvû és szociális piacgazdaság Magyarországon 2009

3 Megújított szabadelvû és szociális piacgazdaság Magyarországon Jövôkép sorozat ök vitairata A tanulmányt szerkesztette: CSÉFALVAY ZOLTÁN MATOLCSY GYÖRGY

4 A tanulmány készítésében részt vettek: Adamecz Péter Árva László Bernáth Ildikó Boér Zoltán Bogár László Bolyky János Borbély Szilvia Boros Anita Botos Balázs Böszörményi Nagy Gergely Csanády Márton Csizmadia Norbert Csordás László Deák Klára Dobó István Domokos László Eôry Edit Faggyas Sándor Gazsó L. Ferenc Géber Zsófia Gerencsér László Gerendás János Giday András Greinstetter Balázs Hajdú Marita Harczi Marianna Hoffmann Rózsa Horváth Zoltán Imre István Járai Zsigmond Juhász Ágnes Kálmán Péter Keszegh Béla Komár Lajos Kopátsy Sándor Kopp Mária Korom Norbert Kovács Antal Ferenc Krómer István Lentner Csaba Mányai Csaba Mellár Tamás Nagy Viktória Náray-Szabó Gábor Németh Bálint Nógrádi Zoltán Novoszáth Péter Oláh János Ötvös Bence Pakucs János Pálinkás Ervin Papanek Gábor Perei Annamária Péter Gyula Pörzse Gábor Práger László Prugberger Tamás Rózsás Adela-Isabela Rózsás Tamás Rôczei Norbert Ruszinkó Ádám Scharle Péter Sebestyén Tibor Simicskó István Skrabski Árpád Subai József Szabó László Szakáli István Loránd Szapáry György Sziklai István Tóth Gergely Töröcskei István Vizvári Béla Zarándy Pál Zentai Oszkár

5 TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ 6 CREDO 9 I. JÖVÔKÉP ÉS NEMZETSTRATÉGIA Globális növekedési trendek Európa, az Egyesült Államok és Ázsia versenyében A globális növekedési trendek hajtóerôi: technológia, politika, piacok Az európai integráció bôvítés és mélyítés Hazai trendek: sokkok és válságok Nyugat-európai élet 2025-re Európai mozaik magyar modell 28 II. GAZDASÁGTÖRTÉNETI TANULSÁGOK Nemzeti függetlenség nélkül nincs siker Ellentétes hatalmi érdekek zónájában nincs siker Gazdasági ellenszélben nem lehet felzárkózni Belsô társadalmi modernizáció nélkül sem megy Erôs gazdasági növekedés a kísérlet elején és kudarc a végén A felzárkózás a gazdasági szerkezet romlásával járt együtt Erôs állam, gyenge piaccal A gazdasági ugrás nagy társadalmi ára A gazdasági kudarcok és az elitek cseréje Idôzítés és kritikus tömeg 44 III. MODELLEK KÖZÖTT GAZDASÁGELMÉLETI ALAPVETÉS Sokszínû kapitalizmus Az angolszász modell Az európai szociális piacgazdasági modell A globális modellek versenye Magyarország: az európai és az amerikai modell határmezsgyéjén 57

6 IV. GAZDASÁGPOLITIKA: NÖVEKEDÉS ÉS EGYENSÚLY Növekedés és/vagy egyensúly Fonák fordulatok és felemás reformok Szociális piacgazdaság a szavakban piaci fundamentalizmus a gyakorlatban Nyílt és rejtett csapdák A szocializmus csapdájában Visszajutottunk a kiindulóponthoz Újraelosztás vagy növekedés Kulcskérdés a foglalkoztatás Új társadalmi szerzôdésre épülô adóreform Kicsi, de erôs állam Jogállam és stabil gazdasági környezet Decentralizáció a sokszínûség ereje A hazai humán- és gazdasági erôforrások erôsítése 104 LEVÉL A POLITIKÁNAK 110 FÜGGELÉK 113 Közgazdasági arcképcsarnok: nagy magyar elméleti közgazdászok üzenete számunkra

7 Elôszó

8 ELÔSZÓ 1998 tavaszán jelent meg A Polgári Magyarország Közgazdasága címû kötet, amely a kormányzásra készülô ellenzéki erô, a Fidesz közgazdasági és gazdaságpolitikai alapvetését foglalta össze. Egy évtized múltán ismét arra vállalkozunk, hogy összegezzük a közgazdasági elmélet, a gazdaságtörténet és a rendszerváltástól napjainkig eltelt idôszak fôbb tanulságait, illetve a lehetséges fejlôdési utakat tavaszán azt reméltük, hogy új idôszámítás kezdôdik Magyarországon. Hittünk benne, hogy a magyar gazdaságban elindítható az a fordulat, amely a szociális piacgazdaság európai modelljének hazai felépítéséhez vezet. Azt is reméltük, hogy a piacgazdasági átmenet következtében szinte kényszerûen elôállt gazdasági csapdák és társadalmi örvények jó kormányzással széttörhetôk és feloldhatók. Reményeink valóra váltak: az ellenzéki gyôzelem polgári kormányzást hozott. Elindult a piacgazdasági átalakulás túlzásainak, torzulásainak kiigazítása és a szociálisan kiegyenlített európai piacgazdaság kiépítése. A munkára és a tudásra épülô társadalom, valamint a növekedést és a teljesítményt középpontba helyezô gazdaság együtt váltak a politika iránytûjévé, a növekedés és az egyensúly együtt jelentették a gazdaságpolitika központi célját. Magyarországon a 20. század zûrzavarai és zsákutcái után fokozatosan egy családra, gyermekvállalásra, tanulásra, munkára és tulajdonra épülô korszerû magyar polgári modell körvonalai jelentek meg. A nemzeti érdeket és az európai felzárkózást középpontba állító kormányzás nemzetközi megbecsülést és térségi sikert hozott: egész Közép- Kelet-Európában éllovas lett a magyar gazdaság. Ez a nemzeti öntudatból is táplálkozó siker új közhangulatot hozott, kicsit bizakodóbbak, boldogabbak és erôsebbek lettünk mi magyarok. Mindez 2002 után hirtelen megtört, és a hibát hibára halmozó, egymást váltó baloldali kormányok Magyarországot visszalökték a kudarcos, zsákutcás szocializmusba. Ennek szükségszerû következményeként a gazdaság és a társadalom mély válságba zuhant, Közép-Kelet-Európában pedig rövid idô alatt éllovasból sereghajtók lettünk. 7

9 ELÔSZÓ Tíz esztendô után, egy sikeres kormányzati ciklus tapasztalataival gazdagabban és egy kudarcos másfél ciklus következményeivel megterhelten, most újragondoltuk a polgári gazdasági fejlôdés útját Magyarországon, amely már egy megreformált európai szociális piacgazdaságra épülhet. 8

10 Credo

11 CREDO S ZABADELVÛ ÉS SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG Magyarország gazdasági felzárkózása és társadalmi felemelkedése csakis akkor sikerülhet, ha megtalálja a fejlôdés és felzárkózás 21. századi útját. Ez az út nem lehet azonos az angolszász, erôsen szabadpiaci modellel, de az államközpontú európai szociális piacgazdaság modelljével sem. Magyarországon a sikerhez új modellre, új kulcsokra, új megoldásokra van szükség. Ennek oka nyilvánvaló: a szabad versenyes piaci modell az állami szabályozás gyengeségei miatt rendre válságokhoz vezet, míg a szociális piacgazdasági modell a túlzott állami szabályozás miatt veszít versenyképességébôl. Az egyik túl kevés, a másik túl sok állami szabályozást alkalmaz. A polgári gazdaságpolitika azonban építhet mindkettôre, mert mindkét modell óriási történelmi sikereket ért el. Ugyanakkor egyikre sem építhet kizárólagosan, mert ma mindkettôt megrázza az ázsiai modell globális versenye. Megítélésünk szerint mind a szabad versenyes angolszász megoldásnak, mind a szociális szempontokat érvényesítô európai modellnek lépnie kell egymás felé: egyik sem gyôzheti le a másikat, de mindkettô tanulhat a másiktól. A polgári gazdaságpolitikának új közgazdasági alkut kell kötnie a piac és az állam, a verseny és a szolidaritás, a tôke és a munka, az üzleti profit és a társadalmi haszon között. Újra kapcsolatot kell teremteni a gazdasági versenyképesség és a társadalmi szolidaritás között. A szabadelvû és szociális piacgazdaság hazai megoldásainak keresésekor számolni kell a sajátos magyar adottságokkal és körülményekkel. Nincs olyan tiszta, homogén modell, amely az Európai Unió minden országában sikeres lenne. A versenyképesség szempontjait és elemeit is máshogy erôsítik a német, a francia, a finn vagy az ír modellben, és nekünk is ezt kell tennünk. Mára Magyarországon egy torz, oligarchikus kapitalizmus alakult ki, ezért a mai magyar piacgazdaság sem a piaci verseny, sem a társadalmi szolidaritás terén nem hatékony. Az angolszász és az európai modellbôl egyaránt csak a gyengeségeket emeltük át, az erôsségeket viszont nem. A piaci verseny gyenge, mert a piacokhoz, a tudáshoz, a tôkéhez, a hitelhez, az európai uniós pénzekhez, a közbeszerzési fejlesztésekhez és a szakképzett munkaerôhöz 10

12 CREDO való hozzáférés terén éles különbség alakult ki a nagyok és a kicsik, a globális tulajdon és a hazai tulajdon, a város és a falu, a fôváros és a vidék, a fiatal nemzedékek és az idôsek, a halmozottan elônyös helyzetben lévô kisebbség és a hátrányos helyzetû többség között. De a társadalmi szolidaritás is gyenge, mert az ezt szolgáló források felhasználása nem akadályozza meg a szegénységet, a munkaképtelenséget, a tartós munkanélküliséget, és a társadalmi leszakadást. Gyenge, mert alacsony színvonalúak a társadalmi közszolgáltatások az oktatás, az egészségügy, az állami adminisztráció, az adórendszer, az önkormányzati mûködés és a jogállam területén. Ezért olyan magyar piacgazdaságra van szükség, amely egyszerre szabadelvû, és egyszerre szociális. Egy ilyen új hazai piacgazdaság fôbb alapelveit és alapcéljait a következôkben látjuk. 1. VERSENY A PIACON A gazdaság mindhárom szektorában piaci, állami, nonprofit szektor egyértelmûen a verseny legyen a meghatározó alapelv. Legyen valódi verseny a piaci szektorban, ezért törekedjünk arra, hogy felszámoljuk a monopol helyzeteket, a verseny korlátozását, az erôfölénnyel való visszaélést és a korrupciót. Az állami közszolgáltatásokban is versenyezzünk a leghatékonyabb európai államokkal. A civil szektorban pedig legyen verseny a társadalmi feladatok nem profit szempontú, minôségi ellátásáért. 2. SZOLIDARITÁS ÉS ÖNGONDOSKODÁS A TÁRSADALOMBAN A piaci verseny mindig kiélezi az egyenlôtlenségeket a lehetôségek, a hozzáférések, a jövedelmek és a vagyon területén. Ennek részleges korrigálására és enyhítésére az Európában meghonosodott társadalmi szolidaritási elv azt jelenti, hogy a társadalom segíti az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe jutott rétegeket, családokat és egyéneket. A társadalom többsége azonban képes és akar is saját sorsán javítani, nem másoktól várja helyzetének javulását, ezért a társadalmi szolidaritás nem szoríthatja háttérbe az öngondoskodást. Megengedhetetlen, hogy egy paternalista, újraelosztó szocialista állam tôle függô eltartottak hadát teremtve és újratermelve kiölje az emberekbôl a szabadságot, a felelôsséget és az öngondoskodást. 11

13 CREDO Magyarországon az önállóságnak és öngondoskodásnak, mint a polgári társadalom egyik pillérének, meg kell erôsödnie a tudás, a munka, a testi-lelki egészség, és a hosszú távú biztonság megszerzésében és fenntartásában. 3. JOGÁLLAM ÉS GAZDASÁGI STABILITÁS Ma Magyarországon a paternalista, újraelosztó szocializmusba visszazuhant állam még alapvetô feladatait sem képes ellátni, mindenekelôtt a jogállami viszonyok garantálását, a gazdaságban pedig a kiszámítható, stabil és megbízható állami viselkedést. Ezért Magyarországon olyan politikára van szükség, amely ellentétben az osztogató-fosztogató szocialista állammal garantálja a jogállami normák, szabályok betartását és biztosítja a gazdaság számára a stabil és kiszámítható szabályozási környezetet. 4. TELJESÍTMÉNYKÖZPONTÚ GAZDASÁGPOLITIKÁT A magyar gazdaságpolitika középpontjába a hazai teljesítmény állandó emelését kell állítani, legyen szó vállalatokról vagy állami intézményekrôl, amihez az élet szinte minden területén gyökeres átalakításokra van szükség. Legsürgetôbb az állami mûködés, az adórendszer, az önkormányzati rendszer, a fejlesztéspolitika, a kis- és középvállalati politika, az innováció és a kutatás-fejlesztés átalakítása úgy, hogy az minden résztvevôt nagyobb erôfeszítésre és teljesítményre ösztönözzön. 5. MUNKAKÖZPONTÚ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Mivel minden teljesítmény csakis versenyben és csakis munkából születik, ezért a gazdaságpolitika középpontjába a verseny mellett a munkát kell állítani. Ma az országban szinte teljes a szakmai konszenzus, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött nagyrészt az Európában kirívóan alacsony foglalkoztatási szint áll. A szakmai egyetértésnél azonban több kell: a gazdaság, a társadalom és az állam mûködését munkaközpontúvá kell átalakítani. A cél olyan gazdaságpolitika kialakítása és alkalmazása, amely elôsegíti, hogy Magyarországon egy évtizeden belül egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre. 12

14 CREDO 6. A GAZDASÁGI DUALITÁS FELSZÁMOLÁSA A magyar gazdaság globálisan integrált része magas termelékenységgel és erôs versenyképességgel mûködik, a hazai tulajdonú mikro-, családi, kis- és középvállalkozások viszont termelékenységben és versenyképességben messze elmaradnak az elôzô szektortól. Noha a duális gazdasági szerkezet minden gyorsan átalakuló európai ország sajátossága, ennek ellenére tény: ez a dualitás társadalmilag igazságtalan, gazdaságilag pedig alacsony hatékonyságú, és így rontja az ország versenyképességét. Ezért a polgári alapokra épülô gazdaságpolitika egyik legfôbb alapelve és célja éppúgy, mint a Széchenyi Terv idején, hogy a két szektor összekapcsolásával csökkentse és idôvel felszámolja ezt a dualitást a magyar gazdaságban. 7. A FÖLDRAJZI DUALITÁS CSÖKKENTÉSE A magyar gazdaság és társadalom térszerkezetében az elmúlt két évtizedben folyamatosan nôttek a területi különbségek: mára itt is erôs dualitás alakult ki. Ma az ország egy nyugat keleti fejlôdésbeli lejtô szerint válik élesen ketté, miközben a fôváros és a vidék közötti fejlôdésbeli olló is egyre szélesebbre nyílik. A polgári alapokra épülô gazdaságpolitika szintén fontos céljának tartja, hogy mérsékelje ezeket a különbségeket, mert a duális földrajzi szerkezet nemcsak igazságtalan, de korlátozza az erôforrások optimális kihasználását is. 8. MINÔSÉGI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KIÉPÍTÉSE Az államot azért tartják fenn az adófizetô polgárok, mert attól közösségi hasznot várnak. Közelebbrôl: a polgárok befizetett adóikért, járulékaikért olyan szolgáltatásokat várnak az államtól, amelyekre a piac nem képes, vagy ha képes, akkor nem azon a költségszinten, amelyen az állam ezeket kínálja. Éppen ezért minden demokratikus és szabad piacgazdaságra épülô országban a jogállami viszonyok és a gazdasági stabilitás biztosítása mellett az állam kiemelt feladata az alapvetô közösségi szolgáltatások garantálása, mindenekelôtt az oktatás és az egészségügy terén. 13

15 CREDO 9. CSALÁD- ÉS GYERMEKKÖZPONTÚSÁG Európa egészét súlyosan érinti a népesség csökkenése, és ma szinte valamennyi tagállam, de az Európai Unió egésze is a prioritások között elsô helyen kezeli a demográfiai kérdést. A polgári alapokra épülô gazdaságpolitika már pusztán értékrendje miatt is az egyik fô célként tûzi ki a családok megerôsítését, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés megkönnyítését, mert ez erôsíti a társadalmi szolidaritást, növeli a társadalmi mûködés hatékonyságát, és javítja a gazdasági versenyképességet. A gyenge család a társadalmi tôkeképzés gyengeségét jelenti, a kevés gyermek a jövô nemzedékekre rak túl nagy terhet, ezzel rontja a jövô gazdaságának versenyképességét, és így akadálya a felzárkózásnak. 10. TUDÁS-, TECHNOLÓGIA- ÉS TÁRSADALMI TÔKEKÖZPONTÚSÁG Az angolszász, az európai és az ázsiai felzárkózási modellek közös vonása, hogy három erôforrás játszik fôszerepet a gazdasági növekedésben: a tudás bôvülése, az új technológiák alkalmazása, és a társadalmi tôke erôsítése. A tudás bôvítése az oktatás és a képzés szerepének átértékelését és átrendezését igényli, ezen belül a teljes életkor alatti tanulás, (át)képzés kiépítése és a minôségi felsôoktatás megteremtése a legfontosabbak. Az új technológiák alkalmazása a növekedés legfontosabb látható forrása a gazdaságban, ezért a családok és a közösségek keretein belül, valamint az állami mûködés terén egyaránt gyorsítani és szélesíteni kell az új technológiák, innovációk elterjedését. A társadalmi tôke az együttmûködés egyének és közösségek között, az önbizalom, a közbizalom, az optimizmus, az erkölcs, és a jó közhangulat a legfontosabb láthatatlan forrása a gazdasági felzárkózásnak és a társadalmi felemelkedésnek. Napjainkban pedig negyven plusz tíz esztendô romboló szocializmusának messze ható következményeként a társadalmi tôke terén lényegesen rosszabbul állunk, mint a pénzzel, hitellel, tulajdonnal, tehát az anyagi jellegû tôkejavakkal való ellátottságot illetôen. 14

16 I. Jövôkép és nemzetstratégia 2025

17 JÖVÔKÉP 1. GLOBÁLIS NÖVEKEDÉSI TRENDEK E URÓPA, AZ E GYESÜLT Á LLAMOK ÉS Á ZSIA VERSENYÉBEN A globális növekedésre a 2025-ig terjedô idôszakban a következô alapvetô összefüggéseket prognosztizálhatjuk:» A globális gazdaság növekedése a következô bô másfél évtizedben éves szinten átlagosan 4 5% körüli értékre becsülhetô.» Ezt a globális konjunktúrát azonban döntôen már nem Európa vagy Észak-Amerika, hanem Ázsia tartja majd fenn.» A másik fô vonás a 20. század második feléhez képest, hogy a globális konjunktúra egyre kevésbé függ a fejlett gazdaságok konjunktúrájától, abban a fejlôdô, illetve felzárkózó gazdaságoknak jut már a fôszerep.» A globális konjunktúra szerkezeti módosulása alapvetôen a népesség globális arányaira vezethetô vissza: az Egyesült Államok és Európa csaknem egymilliárdos, globálisan integrált népességéhez Ázsia 2025-ig további 2 2,5 milliárdos népességet integrál.» Az USA 2025-ig még megôrzi vezetô globális gazdasági szerepét a GDP termelésében és fogyasztásában, de elsô helyezését már elveszíti a globális növekedési dinamikában.» A gazdasági növekedés dinamikáját nézve várhatóan az Európai Unió is egyre inkább teret veszít Ázsiához képest, ám a tudomány, a kultúra, az innováció, sôt a politika terén is vélhetôen tovább ôrzi, vagy éppenséggel növeli globális mintaadó szerepét.» Ezzel szemben a globális gazdaság növekedési dinamikája a jövôben javarészt a nagy ázsiai gazdaságoktól származik: Kína és India gazdasági felemelkedése a 21. század elsô felében a globális gazdaság motorja lesz.» A világ gazdasági integrációja a jövôben már nem a globalizáció során, hanem sokkal inkább a regionális gazdasági integrációk keretében mélyül, vagyis a három nagy gazdasági térség Észak-Amerika, Európa és Ázsia belsô integrációja erôsebb lesz, mint külsô integrációja. 16

18 I. JÖVÔKÉP ÉS NEMZETSTRATÉGIA 2025» A globális gazdaságban a back to the basics fordulat meghatározó lesz: a termôföld, az éghajlat, a víz, az energia és az élelmiszerek az ipari és a posztindusztriális korszakoknál jóval erôsebben meghatározzák majd az egyes családok, települések, régiók, országok, nemzetek és nagy gazdasági integrációk mûködését, sikereit vagy kudarcait. A globális trendek legfontosabb üzenete, hogy Magyarország egy olyan gazdasági övezet az Európai Unió része, amely a gazdasági növekedés dinamikáját nézve fokozatosan teret veszít, ám amely egyúttal a tágan vett életminôség terén továbbra is világelsô. Európa, és ezen belül Magyarország már nem közvetlenül a gazdasági növekedés dinamikájában versenyez Ázsiával vagy Észak-Amerikával, mert a verseny új terepeivé az életminôséget meghatározó területek, adottságok és képességek válnak. 2. A GLOBÁLIS NÖVEKEDÉSI TRENDEK HAJTÓERÔI: TECHNOLÓGIA, POLITIKA, PIACOK 2025-ig tovább gyorsulnak az elmúlt század utolsó harmadában elindult technológiai, politikai és piaci változások, amelyekkel kapcsolatban a következô trendeket prognosztizálhatjuk:» Tovább halad elôre és egyre jobban kiszélesedik a digitális forradalom, ami mindenekelôtt az új információs és kommunikációs technológiák összekapcsolódásával idéz majd elô újabb nagy áttöréseket a piacon.» Az új technológiák térhódításának következményeként a gazdaságban elôtérbe kerülnek a mainál kisebb anyag- és energiaigénnyel elôállított termékek.» A 21. század az innováció minôségi áttörései mellett egyúttal a mennyiségek kora is lesz, hiszen a nagy ázsiai gazdaságok felemelkedése hatalmas ugrást hoz a piacok mennyiségi oldalán. Az áruk és szolgáltatások, a munkaerô, a pénz és az információ piacai mennyiségi forradalmat is mutatnak, nem csak minôségit. A nagy ázsiai gazdaságok a mennyiségben, Japán, az USA és az Európai Unió a minôségen keresztül versenyeznek a globális piacokon.» A globális piacokon a képzett, motivált, szorgalmas és tehetséges munkaerô lesz a szûk keresztmetszet, mint ahogyan ez már a 20. század utolsó évtizedeiben megfigyelhetô volt, ám a trend a jövôben tovább erôsödik. 17

19 JÖVÔKÉP» A pénz és a tôke nem lesz szûk keresztmetszet a globális piacokon, hanem miként a piaci ingadozások ellenére ma is érezhetô óriási fölösleg alakul ki. A likviditási bôség pedig a jövôben is kellô globális kontroll és szabályozás híján globális és régiós pénzügyi válságokhoz vezethet.» Noha a nagy aggregátumok szintjén a globális energiakínálat megfelel a globális energiakeresletnek, ám a termelôk politikai problémái idôszakosan és területileg aránytalanságokat okozhatnak, ami elsôsorban a globális és regionális árak ingadozásában jelentkezhet.» A környezetvédelmi és környezetetikai megközelítések és törekvések egyre erôsödnek, ami az alternatív energiaforrások bôvülô kutatását és kiaknázását váltja ki. E tényezôk együtt Magyarországon is felértékelik a technológiai innováció, a kutatás-fejlesztés szerepét, és egyre erôsebb kihívásként jelenik meg az energiaellátás problémája, valamint az energiatudatos gazdaság kiépítésének kérdése. 3. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ BÔVÍTÉS ÉS MÉLYÍTÉS A 2025-ig terjedô idôszakban az Európai Unió erôsödésével, ezen belül az irányító intézmények az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Központi Bank jogkörének, jogosítványainak, és befolyásoló szerepének erôsödésével számolhatunk. A következô mintegy két évtizedben az Európai Unió politikájában már nem a bôvítés, hanem a mélyítés lesz a meghatározó tendencia, amit kiegészít az Oroszországgal, Törökországgal, valamint a Maghreb-térséggel fenntartott speciális kapcsolatrendszer fejlesztése. Így 2025-ig a következô fôbb trendeket prognosztizálhatjuk az Európai Unió mûködésében:» Az Európai Unió a globális gazdaságban fokozatosan veszít jelenlegi súlyából.» Az Európai Unió térvesztése alapvetôen két okra vezethetô vissza: az alacsony gazdasági növekedésre, valamint a népesség számának csökkenésére, illetve a népesség elöregedésére (az unió népessége ben a mai közel 500 milliós szinthez képest mintegy millió fôvel kisebb lesz). 18

20 I. JÖVÔKÉP ÉS NEMZETSTRATÉGIA 2025» Az Európai Unió bôvítési folyamata leáll (mindössze Horvátország, néhány kisebb balkáni állam, esetleg Szerbia csatlakozása valószínûsíthetô, míg Törökország és Ukrajna integrációja elhúzódó probléma marad).» Az Európai Unióban a bôvítési folyamat leállása miatt a belsô integráció mélyülése kerül elôtérbe, ami egyúttal a központi intézmények feladat- és hatáskörének erôsödését vonja maga után.» Az alacsony gazdasági növekedési dinamika ellenére az Európai Unió a tágan értelmezett életminôség terén oktatás, egészségügy, szabadidô, személyi szolgáltatások, turizmus, kultúra a világ vezetô és mintaadó régiója lesz.» Hasonlóképpen vezetô régió lesz a világban az Európai Unió a környezet- és energiatudatosság, az energiamegtakarítás és az alternatív energiaforrások használata, valamint a környezetvédelmi innovációk terén.» Az Európai Unió a globális gazdaságban továbbra is meghatározó tôkeexportôr, a szakképzett munkaerôt tekintve pedig importôr lesz (a globális GDP termelésében és fogyasztásában mai részarányát így sem képes fenntartani).» Összességében az Európai Unió noha a gazdasági növekedés terén majd jóval elmarad a világ más régióitól a stabilitás, az egyensúly és az egészséges gazdasági arányok térsége lesz. A látszólagos ellentmondás ellenére az összefüggés logikus: a gyors gazdasági növekedést az esetek többségében szerkezeti aránytalanságok kísérik, míg a gazdasági stabilitás és egyensúly ára többnyire az alacsony növekedés. Az Európai Unió lehetséges fejlôdési trendjeibôl a magyar gazdasági fejlôdés számára nyerhetô legfontosabb tanulság, hogy Magyarország partnerre lelhet az Európai Unióban egy olyan gazdaságpolitika megvalósításához, amely a mainál erôsebben támaszkodik az energiamegtakarításra, az alternatív energetikai megoldásokra, a környezeti iparra, és a tágan értelmezett életminôség, a minôségi szolgáltatások fejlesztésére. 4. HAZAI TRENDEK: SOKKOK ÉS VÁLSÁGOK A válságba süllyedt ország Miközben a globális gazdaság az ezredforduló óta újabb növekedési lendületet kapott, Magyarország immár több mint fél évtizede válságban vergôdik. A krízis az állam, az ország és a nemzet szintjén egyaránt jelentkezik. 19

21 JÖVÔKÉP A válság nyílt a pénz, a gazdaság, a politika és az erkölcs világában. A pénz válságát jelzi, hogy a magyar államháztartás az Európai Unióban mért legmagasabb hiányt produkálta, és emiatt az ország hosszú idôre elvesztette esélyét az euró bevezetésére. A gazdaság válságát a térségben legalacsonyabb növekedés és az egyre erôsödô duális gazdasági szerkezet mutatja. A politika válságát a politikai osztály nemzeti megállapodásra való képtelensége, valamint a politikai intézményekbe, szereplôkbe vetett közbizalom zuhanása fejezi ki. Az állam erkölcsi krízise a kormányzó politikai elit hazugságai és alkalmatlansága miatt lépett fel. Ám az erkölcs válsága ennél szélesebb és mélyebb, az élet minden területét és jelenségét átszövi. Egyszerre jellemzi az állam, az ország és a nemzet mai mûködését. Egyszerre jelenik meg a mély szegénység és a tömeges lecsúszás eltûrésében, a család- és gyermekellenes állami politikában, a munkaellenes kormányzati politikában, az egyre egyenlôtlenebb, igazságtalanabb vagyoni és jövedelmi szerkezetben, a politikai és gazdasági életet behálózó korrupcióban, a társadalmi anómia és apátia erôsödésében, valamint a jövô mindennapi önfeladásaiban. A rendszerváltozás eltékozolt esélyei Az es rendszerváltozás arra a nagy illúzióra épült, hogy a politikai szabadság, a nemzeti függetlenség és a piacgazdaság megteremtése a diktatórikus, zsákutcás szocializmussal eltékozolt négy évtized után gyorsan és szinte automatikusan elvezet a jóléthez és a gazdasági felzárkózáshoz. Ma már azonban látható és sokan menet közben is látták, hogy ehhez több kell annál a gazdaságpolitikánál, amely szerint a tervgazdaságból a piacgazdaságba vezetô átmenethez mindössze három nagy lépésre van szükség: privatizációra, vagyis az állami vagyon lebontására és magántôkés befektetôknek való átadására, liberalizációra, vagyis a kereskedelem szabadsága elôtt álló akadályok lebontására, valamint deregulációra, vagyis az állam szabályozó szerepének csökkentésére. Ezek mind valóban fontos lépések a piacgazdaság megteremtésében, ám valójában csak a piacgazdaság keretét adják. Azt, hogy milyen lesz a tervgazdaság lebontása után létrejövô piacgazdaság mûködése, már további tényezôk egész sora határozza meg, mindenekelôtt az intézmények, a szabályozás és a normák. Magyarországon éppen amiatt, hogy a piacgazdasági átalakulás során nem jöttek létre a finomszabályozást és a nemzeti érdekérvényesítést lehetôvé tevô intézmények a piacgazdasági átalakulás alapvetôen helyes iránya sok negatív kísérôjelenséggel, fogyatékossággal is párosult. A rendszerválto- 20

22 I. JÖVÔKÉP ÉS NEMZETSTRATÉGIA 2025 zás során az állam úgy adta el a nemzeti vagyon nagyobbik részét, hogy ezzel sok esetben cseppet sem erôsödött a verseny, és tapodtat sem haladt elôre a gazdasági felzárkózás. A korábbi állami monopóliumokat magántôkés monopóliumok váltották fel, amelyek éppúgy torzítják a piaci viszonyokat, mint a szocialista nagyvállalatok tették. Magyarország úgy vesztette el belföldi és keleti piacait, hogy közben a magyar vállalkozások nem tudtak tartósan megkapaszkodni a nyugati piacokon. Így az 1990 elôtti félig polgárosodott társadalmi csoportok nem tudtak átnôni a tôkén és tudáson alapuló középosztályba. Egyéni kitörési stratégiák elpazarolt energiák A megfelelô intézmények és a nemzeti érdekvédelem hiányában kisiklott rendváltoztatás negatív következményeit a magyar társadalom nagy része egyéni kitörési stratégiák alkalmazásával próbálta meg kivédeni. Ehhez alapot adott az is, hogy a magyar társadalom tagjai hagyományosan részben az erôs individuális értékrend miatt döntôen egyéni és nem közösségi célokat követnek. A negyvenesztendei szocializmus egyik következménye, hogy az emberek a családhoz és az egyéni kitörési stratégiákhoz húzódtak vissza. A család feletti közösségektôl pedig mint a munkahely, a lakóhely, az egyház, vagy a nemzet a magyar állampolgárok többnyire nem várnak megoldást gondjaikra, és segítséget céljaik eléréséhez, igaz, cserében nem is tesznek ezekért a közösségekért túl sokat. Ebbôl eredôen az egyéni törekvések rendre keresztezik a közösségi érdekeket, mert az egyéni érdekek konfliktusok esetén mindig felülírják a nemzet, az állam és más közösségek érdekeit. Vállalkozói életforma, mint egyéni kitörési út Az egyéni kitörési kísérletek egyik legfôbb terepe éppen a gazdaság, közelebbrôl az egyéni és családi mikro- és kisvállalkozások. Magyarországon a családi vállalkozás nem egyszerûen munkahelyet jelent, hanem a siker és a gyarapodás, biztonság és a jólét egyéni szabadságot lehetôvé tevô formáját. Ezt a hihetetlenül nagy potenciális energiát azonban az állam az ezredforduló körüli évektôl eltekintve képtelen volt a tágabb közösség érdekében mozgósítani és hasznosítani. Ellenkezôleg, ahogy az elmúlt hat esztendôben visszatért Magyarországra a szocializmus, úgy vált a kormányzó politika szemében szinte minden vállalkozó gyanússá, potenciális adócsalóvá, kiskapuzó potyautassá. Amibôl logikusan következik: ahhoz, hogy ebben az országban az 21

23 JÖVÔKÉP egyéni és családi vállalkozások ne megtûrt páriák, hanem a gazdaság és a társadalom megbecsült tartópillérei legyenek, Magyarországon végérvényesen szakítani kell a szocializmussal. Munkaközpontú életstratégia Az erôsen individuális értékrendbôl következik, hogy a magyarok nagyon vágynak a sikerre, a teljesítmény elismerésére és ezt döntôen a munkán keresztül érhetik el. A magyar életstratégiákban ezért a munka, a munkahely, a munkahelyi elismertség és a vállalkozói siker messze megelôzi a közösségi, szabadidôs, valamint egyéni önkifejezési értékeket. A pénzügyi kényszer mellett azért is választják a magyarok közül oly sokan szabadidôben is a munkát, mert sikerre vágynak. A munkahely elvesztését, valamint a vállalkozói kudarcot pedig nem egyszerûen kedvezôtlen fordulatként, hanem egyéni tragédiaként élik meg. A tanulást, valamint a szellemi értékeket is azért tartják nagy becsben, mert segítik a munkán keresztüli kitörést. Olyan hihetetlenül nagy energia ez is, ami minden gyorsan felzárkózó ország sajátja. A szocializmusba visszasüllyedt Magyarországon azonban a kormányzati politika éppen ellenkezôleg cselekszik: ahelyett, hogy mobilizálná ezeket az erôforrásokat, inkább magas adókkal bünteti meg azokat, akik dolgoznak. Így nem csoda, hogy a foglalkoztatottak száma évek óta stagnál, miközben a szociális ellátásokban részesülôk száma évrôl évre növekszik. A sokkterápiák ára A rendszerváltozás történelmi esélyt nyitott Magyarországnak a gazdasági felzárkózásra és a társadalmi felemelkedésre, ám az ország ezt az esélyt az alapvetôen hibás, ráadásul háromszor is alkalmazott sokkterápia miatt elszalasztotta. Ez a három sokkterápia sok vonásban eltér egymástól, mégis van egy közös sajátosságuk: mind a három sokkterápiát az országot válságba taszító szocialista idôszak elôzte meg. Az elsô az 1990-es évek elején követett mikro-sokkterápia, amikor az állam a negyvenesztendei szocialista tervgazdaság romjaiból erôltetett menetben próbálta meg átvezetni az országot a piacgazdaságba. Ez az erôltetett menet pedig gyorsította és mélyítette azt az elkerülhetetlen piacgazdasági átalakulási válságot, amit a szocialista tervgazdaság örökül hagyott. Következményként néhány év alatt több mint egymillió ember került ki a munkaerôpiacról, és egy csapásra teljes iparágak tûntek el. Ennél is nagyobb gond, hogy az elsô sokkterápia idején a régi gazdaság helyén nem születtek 22

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

MEGÚJÍTOTT SZABADELVŰ

MEGÚJÍTOTT SZABADELVŰ - V I T A I R A T - MEGÚJÍTOTT SZABADELVŰ ÉS SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG MAGYARORSZÁGON 2008 A tanulmány elkészítésében részt vettek Boér Zoltán Botos Balázs Csordás László Domokos László Eőry Edit Gerendás

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Nemzeti mélypont. Miért éljük át újra és újra nemzeti drámáinkat?

Nemzeti mélypont. Miért éljük át újra és újra nemzeti drámáinkat? Nemzeti mélypont Miért éljük át újra és újra nemzeti drámáinkat? Magyarország válságban van. A krízis az állam, az ország és a nemzet szintjén egyaránt jelentkezik. A válság nyílt a pénz, a gazdaság, a

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015.

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015. EZ, a kutatásnak álcázott tanulmány: - HAMIS magyarországi TRENDEKET mutat be a 2005-2015 időszakra vonatkozóan, - MEGGYŐZÉSKÉNT az EU valódi stratégiájára hivatkozik, amely a hamis trendek miatt Magyarországra

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Innováció alapjai. Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 6. előadás

Innováció alapjai. Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 6. előadás Innováció alapjai Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban 6. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Innovációs helyzetünk európai összevetésben Innovációs mutató EU-25 átlaga Európai élenjáró

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III.

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007.I- III. ÚJ LEHETŐSÉGEK, ÚJ FORRÁSOK A BEFEKTETŐK ELŐTT KONFERENCIA Nagyvárad, 2008. április 4. Magyar tőkekivitel alakulása (millió euró) 1998-2007. 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 582,4 810,1

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása Befektetőbarát Település Program A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása 2015. október 7. A HIPA támogatási részlege Állami Támogatások Főosztály EKD Osztály A Kormány egyedi döntésével nyújtott készpénztámogatás

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben