Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Átírás

1 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája április 17.

2 A stratégiát készítette: Equinox Consulting Kft. Kadlok Nándor, Péter András, Kertész Judit, Nagy Tamás, Benedek Zsolt, Reszler Tamás, Szolnoki Zsófia A személyes interjúkon megkérdezett szakemberek: Dr. Reith János ügyvezető, Direct Line Kft. Dr. Stubnya Gusztáv főigazgató Stratégiai és Működésfejlesztési Főigazgatóság, Semmelweis Egyetem Dr. Inzelt Péter igazgató, MTA SZTAKI Dr. Daróczi Miklós intézetigazgató, Szent István Egyetem, Műszaki Menedzsment Intézet Szabó Zoltán vezérigazgató, Budaörsi Ipari és Technológiai Park Kft. Puchard Zoltán technológiai igazgató, COLAS-Hungária Zrt. Balla Gergely FIVOSZ, Innovációs Bizottság Elnök Mészáros Csaba vezérigazgató, evopro Informatikai és Automatizálási Kft. Reich Lajos kutatás-fejlesztési vezérigazgató, GE Healthcare Dr. Vajta László dékán, BME VIK Dr. Kupcsok Lajos főtitkár, Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Málnay Barnabás igazgató, Mobilitás és Multimédia Klaszter Leitner Zoltán irodavezető, BKIK Prof. Szépvölgyi János főigazgató-helyettes, MTA TTK Beke Zsuzsa kormányzati kapcsolatok és PR vezető és Dr. Zombori Zita európai ügyekért felelős tanácsadó, Richter Gedeon Nyrt. Kulcsár Péter ügyvezető igazgató, Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. A stratégia összeállítását segítették: A Nemzeti Innovációs Hivatal megbízásából: Kleinheincz Ferenc A Nemzeti Innovációs Hivatal részéről: Sebők Katalin, Imre József, Túróczi Katalin, Dr. Peredy Zoltán, Kiss Tamás, Bozsó Gergely, Pecze Máté, Hosszú Melinda, Hlács András, Szenes Áron, Imre Beáta Orsolya, Flamich Tibor, Kovács Eszter, Mészáros Ádám, Rapkay Bence, Szabó István, Bucsi-Szabó István, Kolossváryné Juhász Györgyi dr. Az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség részéről: Révai András, Márta Attila, Somogyi Miklós Oldal: 2 105

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS A RIS3 stratégia szabályozási háttere A RIS3 stratégia időtávja A stratégia elkészítésébe bevont szakmai szereplők HELYZETELEMZÉS A Közép-Magyarország régió gazdasági helyzete és adottságai K+F+I jellemzők Innovációs potenciál A Közép-Magyarország régió európai össze-hasonlításban A K+F+I stratégiai megközelítése Innovatív ágazatok IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA Az innováció értelmezése A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ SWOT-ELEMZÉSE A RÉGIÓ JÖVŐKÉPE A Közép-Magyarország régió tipológiája Jövőkép Átfogó cél Összefoglaló ábra FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK Ágazati prioritások Horizontális prioritások Koherencia a releváns közösségi és országos stratégiákkal SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása Oldal: 3 105

4 fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Prioritás-eszköz mátrix NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS INDIKÁTOROK Monitoring és értékelés Indikátorok Oldal: 4 105

5 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). (Forrás: KSH) ábra: A Közép-Magyarország régió népessége a többi régióhoz képest (Forrás: KSH) ábra: Népsűrűség régiók szerint (fő/km 2 ) (Forrás: KSH) ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben) (Forrás: KSH) ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként, 2009 (Forrás: KSH, 2012) ábra: Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása (2012) (Forrás: KSH) ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). (Forrás: KSH) ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma megyei bontásban III. negyedévben. (Forrás: KSH) ábra: Regisztrált munkanélküliek száma régiónként, külön kiemelve a felsőfokú végzettségűeket, valamint azok arányát, negyedév. (Forrás: KSH.) ábra: A felsőoktatási intézmények regionális megoszlása 2011-ben, az intézmények székhelye szerint (darab). (Forrás: KSH) ábra: A felsőoktatás oktatóinak, illetve a nappali tagozatos hallgatóinak regionális megoszlása 2011-ben. (Forrás: KSH) ábra: Doktori képzéseken tudományos fokozatot szerző száma között régiónként (fő), a 2011 külön kiemelve (PhD-, DLA- programok). (Forrás: KSH) ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában megyénként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) ábra: K+F ráfordítások megoszlása Budapest, Pest megye és az ország többi része között (2011). (Forrás: KSH) ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai (ezer Ft), 2011 (Forrás: KSH) ábra: A K+F finanszírozásának megoszlása a Közép-Magyarország régióban és országosan ben Oldal: 5 105

6 18. ábra: Az egyes szektorok K+F ráfordításainak egymáshoz viszonyított aránya Közép- Magyarországon 2011-ben (Forrás: KSH) ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) létszáma (2011, fő). Forrás: KSH ábra: A K+F+I tevékenységet végző ipari parkok számának (db) és azok hasznosítható területének (ha) megoszlása az egyes régiókban 2012-ben. (Forrás: NGM) ábra: A mikro-, kis- és középvállalkozások aránya a Közép-Magyarország régió klasztereiben ábra: Az európai régiók innovációs teljesítménye (Forrás: Európai Bizottság) ábra: A magyar régiók, valamint a szomszédos országok fővárost tartalmazó régióinak regionális innovációs indexei (0-1) a kutatás-fejlesztésre fordított köz-és magánkiadások tekintetében, 2012 (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A technológiai és nem-technológiai innovációk innovációs indexei (0-1) 2011-ben (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A magyar régiók, a környező és a Visegrádi országok innovációs teljesítményei (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarország régióiban, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A KTIA támogatások mértéke az egyes régiókban (ezer Ft-) (Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal) ábra: A KTIA támogatások megoszlása a régiók között (Forrás: Nemzeti Innovációs hivatal) ábra: Innovatív vállalkozások száma a Közép-Magyarország régióban (db) (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a feldolgozóipar K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a gyógyszergyártás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Munkatermelékenység éves átlagos növekedése és ezen belül az IKT szektor hozzájárulása között (%) (Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az információ, kommunikáció K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) Oldal: 6 105

7 34. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a villamos berendezés gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a közúti jármű gyártása K+Fet végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az egyéb jármű gyártása K+Fet végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a vízellátás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: A KMR besorolása az Európa 2020 tudásintenzitás tipológiája szerint, (Forrás: KSH) ábra: A Közép-Magyarország régió intelligens szakosodási stratégiájának célrendszere ábra: A monitoring és az értékelés kapcsolata az új keretmátrixban Oldal: 7 105

8 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Rövidítés CIP EPO ERFA ESZA GCR GOP FP7 IKT IMD INTERREG IPA IUS K+F(+I), KFI KA KKV KMR KSH KTIA MAG NFÜ NIH NTH OTKA PCT PPS RIÜ RIS, RIS3 SA SEE SII SZTNH WCY WEF Magyarázat / Leírás Competitiveness and Innovation Framework Programme European Patent Office Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Global Competitiveness Report Gazdaságfejlesztési Operatív Program 7th Framework Programme / 7. Kutatási Keretprogram Információs és Kommunikációs Technológia Institute for Management and Development Innovation & Environment Regions Instrument for pre-accession Innovation Union Scoreboard Kutatás-fejlesztés (és innováció) Kohéziós Alap Kis- és középvállalkozás Közép-Magyarország régió Központi Statisztikai Hivatal Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Innovációs Hivatal Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Országos Tudományos Kutatási Alapprogram Patent Cooperation Treaty (Szabadalmi Együttműködési Szerződés) Purchasing power standard (vásárlóerő-partitás) Regionális Innovációs Ügynökség Regionális Innovációs Stratégia Strukturális Alapok South East Europe Programme Összesített Innovációs Index Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala World Competitiveness Yearbook World Economic Forum Oldal: 8 105

9 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen stratégia a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Regionális Innovációs Ügynökség közreműködésével készült a közötti időszakra. Hasonló stratégiai dokumentumok készültek a további régiókban is, annak érdekében, hogy az innovációs stratégia a regionális különbségeknek megfelelően legyen meghatározva és ezáltal tűzzön ki reális célokat a jövőre nézve. A regionális innovációs szakosodási stratégiák megléte előzetes feltétele annak, hogy Magyarország az EU Strukturális Alapokból innovációs, kutatási és fejlesztési célokra támogatási forrásokhoz jusson. A régió helyzete és adottságai A Közép-Magyarország régió hazánk legkisebb NUTS2 besorolású régiója, mely magába foglalja Budapestet és Pest megyét. Területe km 2, ebben a térségben él hazánk népességének 30%-a, 2,8 millió fő. A népesség túlnyomó része a fővárosban és annak agglomerációjában koncentrálódik. A térség egy főre eső GDP-je 2010-ben euró volt, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot. Fontos megemlíteni, hogy a régión belül Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jelentős különbséget mutat, a fővárosi érték több, mint kétszerese a Pest megyeinek. A GDP jelentős részt a szolgáltatási szektorban működő vállalatok termelik. 1. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). (Forrás: KSH) Az innovációs potenciál szempontjából Pest megye agglomerációs térsége kiemelkedő fontosságú. Míg Budapest környéke (Budaörs, Érd, Szentendre, Gödöllő térsége) a főváros egyik legnagyobb felvevőpiaca, ahol jelentős innovációs potenciál is rejlik az ipari parkokban valamint a jellemzőn gyógyszeriparban és IKT területén működő - nagyvállalatoknál, a Budapesttől távolabb eső kistérségek a regionális besorolásukból fakadóan (Közép- Magyarország a hazai régiók közül egyedüliként nem konvergencia, hanem a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alatti phasing in régiónak minősült a as programozási időszakban) alulfinanszírozottak. Oldal: 9 105

10 Kutatás-fejlesztés és innováció A régióban a GDP közel 1,6%-át fordítják kutatás-fejlesztésre. A teljes kutatói létszám közel 60%-a Közép-Magyarországon összpontosul ben az ország teljes K+F ráfordításának kétharmada koncentrálódott a központi régióra és a teljes kutatói létszám 60%-a a régióban összpontosult. A Közép-Magyarország régióban jelentő számú vállalkozás működik az innovatív ágazatokban. Az elmúlt évek innovációs eredményei alapján kiemelkedő iparágnak számít az egészségipar (ezen belül a gyógyszergyártás és biotechnológia), valamint információs és kommunikációs technológiák (IKT). Az ipari parkok aránya a régióban a legmagasabb, a régióban közel 380 vállalkozás működik ipari parkokban. A KMR-ben továbbá összesen hat akkreditált klaszter működik főként az egészségipar, az informatika és az építőipar területén. A K+F+I finanszírozása Az innováció finanszírozására különböző európai uniós célzott források álltak Közép- Magyarország rendelkezésére és 2013 között az Új Széchenyi Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns operatív programjai (KMOP, TÁMOP), a 7. Kutatási Keretprogram (FP7) és a Versenyképességi és Innovációs Program (CIP) támogatásait lehetett erre a célra fordítani. A magyar állam a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból juttat támogatásokat a K+F-et végző vállalkozásoknak. A nemzetközi együttműködéseket az Európai Területi Együttműködési programok keretében támogatja az Európai Unió. K+F+I nemzetközi viszonylatban Bár hazánkban a KMR innovációs szempontból kiemelkedő eredményeket tud felmutatni, nemzetközi viszonylatban az eredményei elmaradnak az átlagtól. Az Európai Bizottság Regional Innovation Scoreboard felmérései alapján 2011-ben Magyarország és ezen belül a Közép-Magyarország Régió is a mérsékelt innovátor kategóriába tartozott. Ez azt jelenti, hogy hazánk innovációs teljesítménye elmarad a közösségi átlagtól. A Közép-Magyarország régió SWOT-elemzése Erősségek S1. Az országos átlaghoz képest magas a régió K+F+I kiadásainak aránya, különösen a vállalati K+F+I ráfordítások aránya kiemelkedő S2. Az országos K+F ráfordítások 61,5%-a a KMR-ben koncentrálódik S3. Színvonalas és fajsúlyos felsőoktatási intézményrendszer S4. Jelentős külföldi működőtőke-beáramlás a helyi kutatóintézetekbe S5. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya a régióban S6. Jelentős kutatói létszám a régióban, fővárosi koncentráció Gyengeségek W1. A kohéziós politika tekintetében a fejlettebb Budapest és a kevésbé fejlett Pest megye egy régiót képez, így az egész régió phasing-in (a időszaktól kezdve fejlettebb ) régiónak számít, mely Pest megye alulfinanszírozottságát eredményezi W2. Az országnál jelentősebb, ám nemzetközi viszonylatban még mindig nem elég jelentős számú, erős innovációs képességgel rendelkező vállalat a KKV szektorban W3. Kockázatkerülő vállalati attitűd W4. Alacsony a vállalkozások és a tudomány, az egyetemek közötti kapcsolatok aránya W5. Középvállalati szektor hiánya, erős nagyvállalati jelenlét W6. A tudományos eredmények nehezen hasznosulnak a piacon Oldal:

11 Erősségek Gyengeségek S7. Nemzetközi szinten is versenyképes W7. Magas számú és arányú felsőfokú végzettséggel egészségipar (főként gyógyszeripar és rendelkező munkanélküli biotechnológia) S8. Kiemelkedő számú iparjogvédelmi W8. Innovatív vállalatok szerény mértékű beépülése a bejelentés a gyógyszeriparban és az IKT gazdaságba területén S9. Magas arányú export-orientáltság W9. Tőkehiány S10. Működő klaszterek a régióban W10. Fregmentált innovációs lánc S11. Nagyszámú K+F+I-t végző ipari park W11. A régiós igényekhez képest alacsony számú műszaki S12. K+F+I kapacitások koncentráltsága a és természettudományi végzettségű szakember régióban S13. Pozitív migrációs mérleg a régióban S14. Magas szintű IKT infrastruktúra Lehetőségek O1. További nemzetközi és hazai piacbővülés az IKT szektorban előállított termékek és szolgáltatások iránt O2. Országos viszonylatban magas számú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakértő vonzerőként hat a régióba befektetni tervező vállalkozások számára O3. Kreatív iparágak hazai és nemzetközi térnyerésének trendje Veszélyek T1. Növekvő megfelelő képzettségű szakemberhiány és elvándorlás (főként külföld irányába) T2. Bizonytalan országos munkaerőpiac továbbgyűrűzése T3. A centralizált budapesti K+F+I tevékenység elveszi a forrásokat a Pest megyei innovátor KKV-k elől, amennyiben a kohéziós politika továbbra is egy térségként kezeli a megyét Budapesttel O4. Fejleszthető nemzetközi kapcsolatok T4. A csökkenő felsőoktatási keretszámok miatt kedvezőtlen felsőoktatási feltételek kialakulása a jövőre nézve O5. Növekvő igény a társadalmi innovációra T5. Agyelszívás, elsorvadó közfinanszírozású kutatás O6. Start-up vállalkozások egyre növekvő innovációs potenciáljára jelentkező piaci igény O7. Egészségipari fejlesztések magas innovációs potenciáljára jelentkező piaci igény Javaslat a RIS3 irányítási struktúrájára A felelős intézmények mellett a stratégia megvalósításának fontos szereplői az innovatív vállalkozások, a felsőoktatás és a tudományos kutatás szereplői, valamint a különböző, innovációs folyamatokat segítő ún. hídképző szervezetek, tudományos parkok, kamarák és ágazati politikai döntéshozó. A stratégia végrehajtásában kiemelten fontos az irányítás szereplőinek ésszerű munkamegosztása. A Közép-magyarországi RIS3 stratégia jövőképe és átfogó célja A KMR RIS3 stratégiája összhangban van a Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 és az Európa 2020 stratégiának célkitűzéseivel, valamint az Innovatív Unió zászlóshajó program célkitűzéseivel. Figyelembe véve a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a nemzeti és közösségi stratégiákat is szem előtt tartva, a KMR jövőképe, hogy a helyi erősségekre, a térség gazdasági és innovációs potenciáljára építve valamint a nemzetközi kapcsolatokat erősítve elismert helyet foglaljon el az Innovatív Unióban, ezáltal élen járjon a hazai Oldal:

12 stabil és fenntartható tudásgazdaság kialakításában és 2020-ra vezető innovátorrá váljon. Ehhez igazodva jelen stratégia átfogó célja, hogy a régió 2020-ra egy olyan innovációs szempontból kiemelkedő térséggé váljon, mely mind Budapest, mind Pest megye gazdasági és társadalmi kiválóságaira alapozva, a helyi és nemzetközi innovációs rendszer szereplőinek aktív bevonásával hozzájáruljon a térség és az ország fenntartható, inkluzív és intelligens fejlődéséhez. A stratégia prioritásai A Közép-Magyarország Regionális Innovációs Fejlesztési Stratégia átfogó célját két ágazati és három horizontális prioritáson keresztül valósítja meg. Az egyes prioritások és a hozzájuk tartozó alprioritások a következők: Ágazati prioritások Az intelligens szakosodás alapelvének megfelelően a regionális K+F eredmények és kimagasló innovációs potenciál alapján a stratégia öt fejlesztési prioritást határoz meg, melynek mentén megvalósíthatóvá válik annak átfogó célja. E prioritások a következők: 1. fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása 1. A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 2. Az egészségipar (ezen belül kiemelten a biotechnológia és orvosi műszergyártás, illetve bionika) területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 3. A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás alkalmazása. 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén 4. Az infokommunikációs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 5. Az infokommunikációs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 6. A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az infokommunikációs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén. Oldal:

13 Horizontális prioritások 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése 7. Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. 8. Felsőoktatási és kutatói infrastruktúra fejlesztése az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása. 9. Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása. 10. Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése 11. Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén 12. Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása. 13. A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások révén. 14. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása. 15. Működő ipari tevékenységek zöldítése. 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása 16. Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához. 17. Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával. 18. A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása. Stratégiai eszközrendszer A stratégia megvalósítását három szakpolitikai eszköz mentén javasoljuk támogatni: közpolitikai eszközök (pl. szemléletformálás, tehetségprogram), szabályozási eszközök (pl. adó- és járulékkedvezmények) valamint fiskális eszközök (pl. vissza- és vissza nem térítendő támogatások). Oldal:

14 Az egyes fejlesztési prioritásokat, így azok alprioritásainak megvalósítását az alábbi táblázatban ábrázolt szakpolitikai eszközökkel javasoljuk megvalósítani. Az eszközrendszer részletesebb bemutatását a szakpolitikai eszközöket leíró fejezet tartalmazza. Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközök Szabályozási eszközök Fiskális eszközök Közpolitikai eszközök 1. fejlesztési prioritás: egészségipari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az infokommunik ációs technológiák területén 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködés ek erősítése 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységén ek támogatása Oldal:

15 1. BEVEZETÉS 1.1. A RIS3 stratégia szabályozási háttere Az Európa 2020 Stratégia 1 három olyan prioritást nevez meg, amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen az EU gazdasági megerősödéséhez: intelligens növekedés (oktatás, tudás és innováció); fenntartható növekedés (erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság); inkluzív, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió). A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU hét zászlóshajó kezdeményezése segít a célok elérésében: 1. Innovatív Unió a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; 2. Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; 3. Európai digitális menetrend az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; 4. Erőforrás-hatékony Európa a gazdaság fenntartható növekedéséért; 5. Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálására; 7. Szegénység elleni európai platform a szociális és területi kohézió biztosításáért. Ezek közül az Innovációs Unió 2 és az Európai digitális menetrend 3 kezeli az EU célkitűzések elérésében kiemelt eszközként a smart specialization (intelligens szakosodás) stratégiák kidolgozását. Az intelligens szakosodás iránti igény az Európa 2020 keretei között fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika 4 című dokumentumban is megjelenik. Ebben az Európai Bizottság ösztönzi a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy állítsanak össze az intelligens szakosodást szolgáló kutatási és innovációs stratégiákat, hogy az EU strukturális alapjainak felhasználása hatékonyabbá váljon, és hogy fokozható legyen a szinergia a különböző EU-, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens szakosodás során azonosítani kell mindegyik ország és régió egyedi jellemzőit és értékeit, rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, a regionális szereplőket és erőforrásokat pedig fel kell sorakoztatni egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé Oldal:

16 Az intelligens szakosodás emellett jelenti még a regionális innovációs rendszerek megerősítését, a tudásáramlás maximalizálását, valamint az innováció előnyeinek elterjesztését a teljes regionális gazdaságban. A régiók intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiája (a továbbiakban: RIS3 stratégia) szerinti ex ante feltétel kikötésével az EU tagállamainak és régióinak eszközeik és képességeik alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ehhez egy vállalkozói tényfeltárás jellegű folyamatot kell megvalósítani, azaz be kell vonni az innovációban érintett feleket és a vállalkozásokat is. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről vezényelt (top-down) stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is A RIS3 stratégia időtávja A RIS3 stratégia a közötti európai uniós költségvetési időszak tervezési időszakához igazodva készül, időtávja megegyezik az EU 2020 stratégiának, az EU közötti kohéziós politikájának, valamint a hazai Befektetés a jövőbe, Nemzeti Kutatás- Fejlesztési Stratégia 2020 időtávjával A stratégia elkészítésébe bevont szakmai szereplők A RIS3 a Nemzeti Innovációs Hivatal és annak felettes szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium iránymutatásai és koordinációja mentén egységes koncepció és ütemterv alapján készült. A kidolgozás során az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség és a NIH az érintettek minél szélesebb körű bevonására törekedtek. A konzultációba március 4. és 11. között, a RIÜ és a NIH által elkészített személyes interjúk során az alábbi szereplők kerültek bevonásra: egyetemek és kutatóintézetek: SE, BME, SZIE, MTA TTK, MTA SZTAKI ipari parkok, klaszterek és platformok: Budaörsi Ipari és Technológiai Park Kft., Mobilitás és Multimédia Klaszter vállalati szféra (nagy-, közepes- és kisvállalatok, valamint start-up vállalatok) képviselői: Richter Gedeon Nyrt., GE Healthcare, COLAS-Hungária Zrt., Direct Line, evopro Informatikai és Automatizálási Kft., Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. kamarák valamint szakmai szervezetek és szövetségek képviselői: Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, IVSZ, FIVOSZ, BKIK Az érintettek végigkísérhették a stratégia kidolgozásának folyamatát és különböző rendezvények keretében, személyes interjúk alkalmával, illetve a stratégiai tervezet elkészülése után társadalmi véleményezés során lehetőségük volt megosztani véleményüket. Az így beérkezett hozzászólások beépítésre kerültek a stratégiai dokumentumba. A stratégia az egyeztetés során nyilvánosságot kapott az alábbi két társadalmi egyeztetést szolgáló rendezvényen, valamint április 2-től a NIH és az Innoreg honlapján is: Oldal:

17 2013. március 7-én, a RIS3 stratégia tervezési folyamatának helyzetelemzési szakaszának lezárultát követően április 3-án, a RIS3 stratégia tervezetének elkészültét követően Oldal:

18 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A Közép-Magyarország régió gazdasági helyzete és adottságai Terület és népesség A Közép-Magyarország régió közigazgatásilag és területileg Budapestet és a Pest megyét foglalja magában, területe km 2, amivel hazánk területének 7,4%-át teszi ki, mellyel Magyarország a legkisebb NUTS2 besorolású régiója ben a régió lakosainak száma 2,85 millió fő volt, mely a hazai lakosság 30%-a. A régióra igen erős népességkoncentráció jellemző, a népesség túlnyomó része (kb. 85%-a) Budapesten és annak agglomerációjában koncentrálódik. 2. ábra: A Közép-Magyarország régió népessége a többi régióhoz képest (Forrás: KSH) A régió hazánk legsűrűbben lakott régiója, népsűrűsége háromszorosa az országos átlagnak. 3. ábra: Népsűrűség régiók szerint (fő/km 2 ) (Forrás: KSH) Oldal:

19 Bruttó hozzáadott érték A Közép-Magyarország régió gazdasági teljesítménye alapján a kelet-közép-európai térség vezető régiói közé tartozik, itt keletkezik a hazai GDP több mint fele. A régió egy főre eső GDP-je 2010-ben euró volt, mely jóval meghaladta az országos átlagot. Ezen belül Budapest és Pest megye GDP-je nagymértékben eltér egymástól: Budapesten az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP euró, azaz az országos átlag több mint kétszerese. Bár a Pest megyében termelt GDP elmarad az országos átlagtól, nem szabad elfelejteni, hogy a megye agglomerációs része a magas GDP-vel rendelkező Budapest első számú vonzáskörzete. 4. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben) (Forrás: KSH) A szolgáltatások aránya a gazdaságban meghatározó, kiemelkedő a fejlett üzleti szolgáltatások, a közszolgáltatások, logisztikai szolgáltatások, az ingatlanforgalmazási és - hasznosítási területeken. A GDP közel 80%-át ebben az ágazatban működő vállalatok termelik. 5. ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként, 2009 (Forrás: KSH, 2012) Oldal:

20 Migráció és munkanélküliség A népmozgalom az elmúlt években jelentős mértékben differenciálta az országot. Az alábbi ábra megmutatja, hogy az egyes megyék népességszáma tíz év alatt hogyan változott (az adatok a belföldi vándorlást tartalmazzák). A Közép-Magyarország régiót pozitív migrációs mérleg jellemezte között: Pest megye lakossága 151 ezer, míg Budapesté 30 ezer fővel emelkedett. Ez a vásárlóerő szempontjából jól jellemzi Pest megyét, hiszen az agglomeráció növekedésével 6. ábra: Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása (2012) (Forrás: KSH) A munkanélküliséget vizsgálva elmondható, hogy Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi ráta (8,1%). 7. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). (Forrás: KSH) Oldal: