Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020"

Átírás

1 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája április 17.

2 A stratégiát készítette: Equinox Consulting Kft. Kadlok Nándor, Péter András, Kertész Judit, Nagy Tamás, Benedek Zsolt, Reszler Tamás, Szolnoki Zsófia A személyes interjúkon megkérdezett szakemberek: Dr. Reith János ügyvezető, Direct Line Kft. Dr. Stubnya Gusztáv főigazgató Stratégiai és Működésfejlesztési Főigazgatóság, Semmelweis Egyetem Dr. Inzelt Péter igazgató, MTA SZTAKI Dr. Daróczi Miklós intézetigazgató, Szent István Egyetem, Műszaki Menedzsment Intézet Szabó Zoltán vezérigazgató, Budaörsi Ipari és Technológiai Park Kft. Puchard Zoltán technológiai igazgató, COLAS-Hungária Zrt. Balla Gergely FIVOSZ, Innovációs Bizottság Elnök Mészáros Csaba vezérigazgató, evopro Informatikai és Automatizálási Kft. Reich Lajos kutatás-fejlesztési vezérigazgató, GE Healthcare Dr. Vajta László dékán, BME VIK Dr. Kupcsok Lajos főtitkár, Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Málnay Barnabás igazgató, Mobilitás és Multimédia Klaszter Leitner Zoltán irodavezető, BKIK Prof. Szépvölgyi János főigazgató-helyettes, MTA TTK Beke Zsuzsa kormányzati kapcsolatok és PR vezető és Dr. Zombori Zita európai ügyekért felelős tanácsadó, Richter Gedeon Nyrt. Kulcsár Péter ügyvezető igazgató, Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. A stratégia összeállítását segítették: A Nemzeti Innovációs Hivatal megbízásából: Kleinheincz Ferenc A Nemzeti Innovációs Hivatal részéről: Sebők Katalin, Imre József, Túróczi Katalin, Dr. Peredy Zoltán, Kiss Tamás, Bozsó Gergely, Pecze Máté, Hosszú Melinda, Hlács András, Szenes Áron, Imre Beáta Orsolya, Flamich Tibor, Kovács Eszter, Mészáros Ádám, Rapkay Bence, Szabó István, Bucsi-Szabó István, Kolossváryné Juhász Györgyi dr. Az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség részéről: Révai András, Márta Attila, Somogyi Miklós Oldal: 2 105

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS A RIS3 stratégia szabályozási háttere A RIS3 stratégia időtávja A stratégia elkészítésébe bevont szakmai szereplők HELYZETELEMZÉS A Közép-Magyarország régió gazdasági helyzete és adottságai K+F+I jellemzők Innovációs potenciál A Közép-Magyarország régió európai össze-hasonlításban A K+F+I stratégiai megközelítése Innovatív ágazatok IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA Az innováció értelmezése A régió irányításban érdekelt szereplőinek bemutatása A jelenlegi irányítási struktúra bemutatása, tapasztalatok összegzése Javaslatok a régió RIS3 stratégiájának irányítására A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ SWOT-ELEMZÉSE A RÉGIÓ JÖVŐKÉPE A Közép-Magyarország régió tipológiája Jövőkép Átfogó cél Összefoglaló ábra FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK Ágazati prioritások Horizontális prioritások Koherencia a releváns közösségi és országos stratégiákkal SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása Oldal: 3 105

4 fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Prioritás-eszköz mátrix NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS INDIKÁTOROK Monitoring és értékelés Indikátorok Oldal: 4 105

5 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). (Forrás: KSH) ábra: A Közép-Magyarország régió népessége a többi régióhoz képest (Forrás: KSH) ábra: Népsűrűség régiók szerint (fő/km 2 ) (Forrás: KSH) ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben) (Forrás: KSH) ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként, 2009 (Forrás: KSH, 2012) ábra: Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása (2012) (Forrás: KSH) ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). (Forrás: KSH) ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma megyei bontásban III. negyedévben. (Forrás: KSH) ábra: Regisztrált munkanélküliek száma régiónként, külön kiemelve a felsőfokú végzettségűeket, valamint azok arányát, negyedév. (Forrás: KSH.) ábra: A felsőoktatási intézmények regionális megoszlása 2011-ben, az intézmények székhelye szerint (darab). (Forrás: KSH) ábra: A felsőoktatás oktatóinak, illetve a nappali tagozatos hallgatóinak regionális megoszlása 2011-ben. (Forrás: KSH) ábra: Doktori képzéseken tudományos fokozatot szerző száma között régiónként (fő), a 2011 külön kiemelve (PhD-, DLA- programok). (Forrás: KSH) ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában megyénként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) ábra: K+F ráfordítások megoszlása Budapest, Pest megye és az ország többi része között (2011). (Forrás: KSH) ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai (ezer Ft), 2011 (Forrás: KSH) ábra: A K+F finanszírozásának megoszlása a Közép-Magyarország régióban és országosan ben Oldal: 5 105

6 18. ábra: Az egyes szektorok K+F ráfordításainak egymáshoz viszonyított aránya Közép- Magyarországon 2011-ben (Forrás: KSH) ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) létszáma (2011, fő). Forrás: KSH ábra: A K+F+I tevékenységet végző ipari parkok számának (db) és azok hasznosítható területének (ha) megoszlása az egyes régiókban 2012-ben. (Forrás: NGM) ábra: A mikro-, kis- és középvállalkozások aránya a Közép-Magyarország régió klasztereiben ábra: Az európai régiók innovációs teljesítménye (Forrás: Európai Bizottság) ábra: A magyar régiók, valamint a szomszédos országok fővárost tartalmazó régióinak regionális innovációs indexei (0-1) a kutatás-fejlesztésre fordított köz-és magánkiadások tekintetében, 2012 (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A technológiai és nem-technológiai innovációk innovációs indexei (0-1) 2011-ben (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A magyar régiók, a környező és a Visegrádi országok innovációs teljesítményei (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarország régióiban, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A KTIA támogatások mértéke az egyes régiókban (ezer Ft-) (Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal) ábra: A KTIA támogatások megoszlása a régiók között (Forrás: Nemzeti Innovációs hivatal) ábra: Innovatív vállalkozások száma a Közép-Magyarország régióban (db) (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a feldolgozóipar K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a gyógyszergyártás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Munkatermelékenység éves átlagos növekedése és ezen belül az IKT szektor hozzájárulása között (%) (Forrás: OECD Key ICT Indicators, 2012) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az információ, kommunikáció K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) Oldal: 6 105

7 34. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a villamos berendezés gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a közúti jármű gyártása K+Fet végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az egyéb jármű gyártása K+Fet végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a vízellátás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) ábra: A KMR besorolása az Európa 2020 tudásintenzitás tipológiája szerint, (Forrás: KSH) ábra: A Közép-Magyarország régió intelligens szakosodási stratégiájának célrendszere ábra: A monitoring és az értékelés kapcsolata az új keretmátrixban Oldal: 7 105

8 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Rövidítés CIP EPO ERFA ESZA GCR GOP FP7 IKT IMD INTERREG IPA IUS K+F(+I), KFI KA KKV KMR KSH KTIA MAG NFÜ NIH NTH OTKA PCT PPS RIÜ RIS, RIS3 SA SEE SII SZTNH WCY WEF Magyarázat / Leírás Competitiveness and Innovation Framework Programme European Patent Office Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Global Competitiveness Report Gazdaságfejlesztési Operatív Program 7th Framework Programme / 7. Kutatási Keretprogram Információs és Kommunikációs Technológia Institute for Management and Development Innovation & Environment Regions Instrument for pre-accession Innovation Union Scoreboard Kutatás-fejlesztés (és innováció) Kohéziós Alap Kis- és középvállalkozás Közép-Magyarország régió Központi Statisztikai Hivatal Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Innovációs Hivatal Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Országos Tudományos Kutatási Alapprogram Patent Cooperation Treaty (Szabadalmi Együttműködési Szerződés) Purchasing power standard (vásárlóerő-partitás) Regionális Innovációs Ügynökség Regionális Innovációs Stratégia Strukturális Alapok South East Europe Programme Összesített Innovációs Index Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala World Competitiveness Yearbook World Economic Forum Oldal: 8 105

9 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen stratégia a Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Regionális Innovációs Ügynökség közreműködésével készült a közötti időszakra. Hasonló stratégiai dokumentumok készültek a további régiókban is, annak érdekében, hogy az innovációs stratégia a regionális különbségeknek megfelelően legyen meghatározva és ezáltal tűzzön ki reális célokat a jövőre nézve. A regionális innovációs szakosodási stratégiák megléte előzetes feltétele annak, hogy Magyarország az EU Strukturális Alapokból innovációs, kutatási és fejlesztési célokra támogatási forrásokhoz jusson. A régió helyzete és adottságai A Közép-Magyarország régió hazánk legkisebb NUTS2 besorolású régiója, mely magába foglalja Budapestet és Pest megyét. Területe km 2, ebben a térségben él hazánk népességének 30%-a, 2,8 millió fő. A népesség túlnyomó része a fővárosban és annak agglomerációjában koncentrálódik. A térség egy főre eső GDP-je 2010-ben euró volt, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot. Fontos megemlíteni, hogy a régión belül Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jelentős különbséget mutat, a fővárosi érték több, mint kétszerese a Pest megyeinek. A GDP jelentős részt a szolgáltatási szektorban működő vállalatok termelik. 1. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). (Forrás: KSH) Az innovációs potenciál szempontjából Pest megye agglomerációs térsége kiemelkedő fontosságú. Míg Budapest környéke (Budaörs, Érd, Szentendre, Gödöllő térsége) a főváros egyik legnagyobb felvevőpiaca, ahol jelentős innovációs potenciál is rejlik az ipari parkokban valamint a jellemzőn gyógyszeriparban és IKT területén működő - nagyvállalatoknál, a Budapesttől távolabb eső kistérségek a regionális besorolásukból fakadóan (Közép- Magyarország a hazai régiók közül egyedüliként nem konvergencia, hanem a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés alatti phasing in régiónak minősült a as programozási időszakban) alulfinanszírozottak. Oldal: 9 105

10 Kutatás-fejlesztés és innováció A régióban a GDP közel 1,6%-át fordítják kutatás-fejlesztésre. A teljes kutatói létszám közel 60%-a Közép-Magyarországon összpontosul ben az ország teljes K+F ráfordításának kétharmada koncentrálódott a központi régióra és a teljes kutatói létszám 60%-a a régióban összpontosult. A Közép-Magyarország régióban jelentő számú vállalkozás működik az innovatív ágazatokban. Az elmúlt évek innovációs eredményei alapján kiemelkedő iparágnak számít az egészségipar (ezen belül a gyógyszergyártás és biotechnológia), valamint információs és kommunikációs technológiák (IKT). Az ipari parkok aránya a régióban a legmagasabb, a régióban közel 380 vállalkozás működik ipari parkokban. A KMR-ben továbbá összesen hat akkreditált klaszter működik főként az egészségipar, az informatika és az építőipar területén. A K+F+I finanszírozása Az innováció finanszírozására különböző európai uniós célzott források álltak Közép- Magyarország rendelkezésére és 2013 között az Új Széchenyi Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns operatív programjai (KMOP, TÁMOP), a 7. Kutatási Keretprogram (FP7) és a Versenyképességi és Innovációs Program (CIP) támogatásait lehetett erre a célra fordítani. A magyar állam a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból juttat támogatásokat a K+F-et végző vállalkozásoknak. A nemzetközi együttműködéseket az Európai Területi Együttműködési programok keretében támogatja az Európai Unió. K+F+I nemzetközi viszonylatban Bár hazánkban a KMR innovációs szempontból kiemelkedő eredményeket tud felmutatni, nemzetközi viszonylatban az eredményei elmaradnak az átlagtól. Az Európai Bizottság Regional Innovation Scoreboard felmérései alapján 2011-ben Magyarország és ezen belül a Közép-Magyarország Régió is a mérsékelt innovátor kategóriába tartozott. Ez azt jelenti, hogy hazánk innovációs teljesítménye elmarad a közösségi átlagtól. A Közép-Magyarország régió SWOT-elemzése Erősségek S1. Az országos átlaghoz képest magas a régió K+F+I kiadásainak aránya, különösen a vállalati K+F+I ráfordítások aránya kiemelkedő S2. Az országos K+F ráfordítások 61,5%-a a KMR-ben koncentrálódik S3. Színvonalas és fajsúlyos felsőoktatási intézményrendszer S4. Jelentős külföldi működőtőke-beáramlás a helyi kutatóintézetekbe S5. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya a régióban S6. Jelentős kutatói létszám a régióban, fővárosi koncentráció Gyengeségek W1. A kohéziós politika tekintetében a fejlettebb Budapest és a kevésbé fejlett Pest megye egy régiót képez, így az egész régió phasing-in (a időszaktól kezdve fejlettebb ) régiónak számít, mely Pest megye alulfinanszírozottságát eredményezi W2. Az országnál jelentősebb, ám nemzetközi viszonylatban még mindig nem elég jelentős számú, erős innovációs képességgel rendelkező vállalat a KKV szektorban W3. Kockázatkerülő vállalati attitűd W4. Alacsony a vállalkozások és a tudomány, az egyetemek közötti kapcsolatok aránya W5. Középvállalati szektor hiánya, erős nagyvállalati jelenlét W6. A tudományos eredmények nehezen hasznosulnak a piacon Oldal:

11 Erősségek Gyengeségek S7. Nemzetközi szinten is versenyképes W7. Magas számú és arányú felsőfokú végzettséggel egészségipar (főként gyógyszeripar és rendelkező munkanélküli biotechnológia) S8. Kiemelkedő számú iparjogvédelmi W8. Innovatív vállalatok szerény mértékű beépülése a bejelentés a gyógyszeriparban és az IKT gazdaságba területén S9. Magas arányú export-orientáltság W9. Tőkehiány S10. Működő klaszterek a régióban W10. Fregmentált innovációs lánc S11. Nagyszámú K+F+I-t végző ipari park W11. A régiós igényekhez képest alacsony számú műszaki S12. K+F+I kapacitások koncentráltsága a és természettudományi végzettségű szakember régióban S13. Pozitív migrációs mérleg a régióban S14. Magas szintű IKT infrastruktúra Lehetőségek O1. További nemzetközi és hazai piacbővülés az IKT szektorban előállított termékek és szolgáltatások iránt O2. Országos viszonylatban magas számú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakértő vonzerőként hat a régióba befektetni tervező vállalkozások számára O3. Kreatív iparágak hazai és nemzetközi térnyerésének trendje Veszélyek T1. Növekvő megfelelő képzettségű szakemberhiány és elvándorlás (főként külföld irányába) T2. Bizonytalan országos munkaerőpiac továbbgyűrűzése T3. A centralizált budapesti K+F+I tevékenység elveszi a forrásokat a Pest megyei innovátor KKV-k elől, amennyiben a kohéziós politika továbbra is egy térségként kezeli a megyét Budapesttel O4. Fejleszthető nemzetközi kapcsolatok T4. A csökkenő felsőoktatási keretszámok miatt kedvezőtlen felsőoktatási feltételek kialakulása a jövőre nézve O5. Növekvő igény a társadalmi innovációra T5. Agyelszívás, elsorvadó közfinanszírozású kutatás O6. Start-up vállalkozások egyre növekvő innovációs potenciáljára jelentkező piaci igény O7. Egészségipari fejlesztések magas innovációs potenciáljára jelentkező piaci igény Javaslat a RIS3 irányítási struktúrájára A felelős intézmények mellett a stratégia megvalósításának fontos szereplői az innovatív vállalkozások, a felsőoktatás és a tudományos kutatás szereplői, valamint a különböző, innovációs folyamatokat segítő ún. hídképző szervezetek, tudományos parkok, kamarák és ágazati politikai döntéshozó. A stratégia végrehajtásában kiemelten fontos az irányítás szereplőinek ésszerű munkamegosztása. A Közép-magyarországi RIS3 stratégia jövőképe és átfogó célja A KMR RIS3 stratégiája összhangban van a Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 és az Európa 2020 stratégiának célkitűzéseivel, valamint az Innovatív Unió zászlóshajó program célkitűzéseivel. Figyelembe véve a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a nemzeti és közösségi stratégiákat is szem előtt tartva, a KMR jövőképe, hogy a helyi erősségekre, a térség gazdasági és innovációs potenciáljára építve valamint a nemzetközi kapcsolatokat erősítve elismert helyet foglaljon el az Innovatív Unióban, ezáltal élen járjon a hazai Oldal:

12 stabil és fenntartható tudásgazdaság kialakításában és 2020-ra vezető innovátorrá váljon. Ehhez igazodva jelen stratégia átfogó célja, hogy a régió 2020-ra egy olyan innovációs szempontból kiemelkedő térséggé váljon, mely mind Budapest, mind Pest megye gazdasági és társadalmi kiválóságaira alapozva, a helyi és nemzetközi innovációs rendszer szereplőinek aktív bevonásával hozzájáruljon a térség és az ország fenntartható, inkluzív és intelligens fejlődéséhez. A stratégia prioritásai A Közép-Magyarország Regionális Innovációs Fejlesztési Stratégia átfogó célját két ágazati és három horizontális prioritáson keresztül valósítja meg. Az egyes prioritások és a hozzájuk tartozó alprioritások a következők: Ágazati prioritások Az intelligens szakosodás alapelvének megfelelően a regionális K+F eredmények és kimagasló innovációs potenciál alapján a stratégia öt fejlesztési prioritást határoz meg, melynek mentén megvalósíthatóvá válik annak átfogó célja. E prioritások a következők: 1. fejlesztési prioritás: Egészségipari innováció támogatása 1. A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 2. Az egészségipar (ezen belül kiemelten a biotechnológia és orvosi műszergyártás, illetve bionika) területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 3. A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás alkalmazása. 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az infokommunikációs technológiák területén 4. Az infokommunikációs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 5. Az infokommunikációs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 6. A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az infokommunikációs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén. Oldal:

13 Horizontális prioritások 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése 7. Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. 8. Felsőoktatási és kutatói infrastruktúra fejlesztése az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása. 9. Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása. 10. Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése 11. Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén 12. Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása. 13. A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások révén. 14. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása. 15. Működő ipari tevékenységek zöldítése. 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása 16. Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához. 17. Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával. 18. A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása. Stratégiai eszközrendszer A stratégia megvalósítását három szakpolitikai eszköz mentén javasoljuk támogatni: közpolitikai eszközök (pl. szemléletformálás, tehetségprogram), szabályozási eszközök (pl. adó- és járulékkedvezmények) valamint fiskális eszközök (pl. vissza- és vissza nem térítendő támogatások). Oldal:

14 Az egyes fejlesztési prioritásokat, így azok alprioritásainak megvalósítását az alábbi táblázatban ábrázolt szakpolitikai eszközökkel javasoljuk megvalósítani. Az eszközrendszer részletesebb bemutatását a szakpolitikai eszközöket leíró fejezet tartalmazza. Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközök Szabályozási eszközök Fiskális eszközök Közpolitikai eszközök 1. fejlesztési prioritás: egészségipari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az infokommunik ációs technológiák területén 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködés ek erősítése 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységén ek támogatása Oldal:

15 1. BEVEZETÉS 1.1. A RIS3 stratégia szabályozási háttere Az Európa 2020 Stratégia 1 három olyan prioritást nevez meg, amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen az EU gazdasági megerősödéséhez: intelligens növekedés (oktatás, tudás és innováció); fenntartható növekedés (erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság); inkluzív, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió). A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU hét zászlóshajó kezdeményezése segít a célok elérésében: 1. Innovatív Unió a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; 2. Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; 3. Európai digitális menetrend az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; 4. Erőforrás-hatékony Európa a gazdaság fenntartható növekedéséért; 5. Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálására; 7. Szegénység elleni európai platform a szociális és területi kohézió biztosításáért. Ezek közül az Innovációs Unió 2 és az Európai digitális menetrend 3 kezeli az EU célkitűzések elérésében kiemelt eszközként a smart specialization (intelligens szakosodás) stratégiák kidolgozását. Az intelligens szakosodás iránti igény az Európa 2020 keretei között fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika 4 című dokumentumban is megjelenik. Ebben az Európai Bizottság ösztönzi a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy állítsanak össze az intelligens szakosodást szolgáló kutatási és innovációs stratégiákat, hogy az EU strukturális alapjainak felhasználása hatékonyabbá váljon, és hogy fokozható legyen a szinergia a különböző EU-, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens szakosodás során azonosítani kell mindegyik ország és régió egyedi jellemzőit és értékeit, rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, a regionális szereplőket és erőforrásokat pedig fel kell sorakoztatni egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé Oldal:

16 Az intelligens szakosodás emellett jelenti még a regionális innovációs rendszerek megerősítését, a tudásáramlás maximalizálását, valamint az innováció előnyeinek elterjesztését a teljes regionális gazdaságban. A régiók intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiája (a továbbiakban: RIS3 stratégia) szerinti ex ante feltétel kikötésével az EU tagállamainak és régióinak eszközeik és képességeik alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ehhez egy vállalkozói tényfeltárás jellegű folyamatot kell megvalósítani, azaz be kell vonni az innovációban érintett feleket és a vállalkozásokat is. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről vezényelt (top-down) stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is A RIS3 stratégia időtávja A RIS3 stratégia a közötti európai uniós költségvetési időszak tervezési időszakához igazodva készül, időtávja megegyezik az EU 2020 stratégiának, az EU közötti kohéziós politikájának, valamint a hazai Befektetés a jövőbe, Nemzeti Kutatás- Fejlesztési Stratégia 2020 időtávjával A stratégia elkészítésébe bevont szakmai szereplők A RIS3 a Nemzeti Innovációs Hivatal és annak felettes szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium iránymutatásai és koordinációja mentén egységes koncepció és ütemterv alapján készült. A kidolgozás során az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség és a NIH az érintettek minél szélesebb körű bevonására törekedtek. A konzultációba március 4. és 11. között, a RIÜ és a NIH által elkészített személyes interjúk során az alábbi szereplők kerültek bevonásra: egyetemek és kutatóintézetek: SE, BME, SZIE, MTA TTK, MTA SZTAKI ipari parkok, klaszterek és platformok: Budaörsi Ipari és Technológiai Park Kft., Mobilitás és Multimédia Klaszter vállalati szféra (nagy-, közepes- és kisvállalatok, valamint start-up vállalatok) képviselői: Richter Gedeon Nyrt., GE Healthcare, COLAS-Hungária Zrt., Direct Line, evopro Informatikai és Automatizálási Kft., Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. kamarák valamint szakmai szervezetek és szövetségek képviselői: Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, IVSZ, FIVOSZ, BKIK Az érintettek végigkísérhették a stratégia kidolgozásának folyamatát és különböző rendezvények keretében, személyes interjúk alkalmával, illetve a stratégiai tervezet elkészülése után társadalmi véleményezés során lehetőségük volt megosztani véleményüket. Az így beérkezett hozzászólások beépítésre kerültek a stratégiai dokumentumba. A stratégia az egyeztetés során nyilvánosságot kapott az alábbi két társadalmi egyeztetést szolgáló rendezvényen, valamint április 2-től a NIH és az Innoreg honlapján is: Oldal:

17 2013. március 7-én, a RIS3 stratégia tervezési folyamatának helyzetelemzési szakaszának lezárultát követően április 3-án, a RIS3 stratégia tervezetének elkészültét követően Oldal:

18 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A Közép-Magyarország régió gazdasági helyzete és adottságai Terület és népesség A Közép-Magyarország régió közigazgatásilag és területileg Budapestet és a Pest megyét foglalja magában, területe km 2, amivel hazánk területének 7,4%-át teszi ki, mellyel Magyarország a legkisebb NUTS2 besorolású régiója ben a régió lakosainak száma 2,85 millió fő volt, mely a hazai lakosság 30%-a. A régióra igen erős népességkoncentráció jellemző, a népesség túlnyomó része (kb. 85%-a) Budapesten és annak agglomerációjában koncentrálódik. 2. ábra: A Közép-Magyarország régió népessége a többi régióhoz képest (Forrás: KSH) A régió hazánk legsűrűbben lakott régiója, népsűrűsége háromszorosa az országos átlagnak. 3. ábra: Népsűrűség régiók szerint (fő/km 2 ) (Forrás: KSH) Oldal:

19 Bruttó hozzáadott érték A Közép-Magyarország régió gazdasági teljesítménye alapján a kelet-közép-európai térség vezető régiói közé tartozik, itt keletkezik a hazai GDP több mint fele. A régió egy főre eső GDP-je 2010-ben euró volt, mely jóval meghaladta az országos átlagot. Ezen belül Budapest és Pest megye GDP-je nagymértékben eltér egymástól: Budapesten az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP euró, azaz az országos átlag több mint kétszerese. Bár a Pest megyében termelt GDP elmarad az országos átlagtól, nem szabad elfelejteni, hogy a megye agglomerációs része a magas GDP-vel rendelkező Budapest első számú vonzáskörzete. 4. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben) (Forrás: KSH) A szolgáltatások aránya a gazdaságban meghatározó, kiemelkedő a fejlett üzleti szolgáltatások, a közszolgáltatások, logisztikai szolgáltatások, az ingatlanforgalmazási és - hasznosítási területeken. A GDP közel 80%-át ebben az ágazatban működő vállalatok termelik. 5. ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként, 2009 (Forrás: KSH, 2012) Oldal:

20 Migráció és munkanélküliség A népmozgalom az elmúlt években jelentős mértékben differenciálta az országot. Az alábbi ábra megmutatja, hogy az egyes megyék népességszáma tíz év alatt hogyan változott (az adatok a belföldi vándorlást tartalmazzák). A Közép-Magyarország régiót pozitív migrációs mérleg jellemezte között: Pest megye lakossága 151 ezer, míg Budapesté 30 ezer fővel emelkedett. Ez a vásárlóerő szempontjából jól jellemzi Pest megyét, hiszen az agglomeráció növekedésével 6. ábra: Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása (2012) (Forrás: KSH) A munkanélküliséget vizsgálva elmondható, hogy Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi ráta (8,1%). 7. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). (Forrás: KSH) Oldal:

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Előadó: Kadlok Nándor partner 2013. április 3. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés 2. SWOT-elemzés 3. A régió jövőképe és a stratégia

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 TERVEZET 2013. március Equinox Consulting Kft. A stratégiát készítette: Equinox Consulting Kft. Kadlok Nándor, Péter András,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Sebők Katalin főosztályvezető Stratégiai Főosztály Országos RIÜNET Konferencia Szent István Egyetem, Gödöllő 2011.12.08. Tartalom Innovációs kihívások Kormányzati

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Felhívás azonosító jele tervezett ideje GINOP-14-1.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. Amiről szó lesz 1) K+F+I támogatások 2014-20 között 2) Új közösségi tervezési keretek közös stratégiai keretrendszer

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 2012. november 8. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11. Összesített innovációs index Magyarország

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Háttérdokumentum Budapest és Pest megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához

Háttérdokumentum Budapest és Pest megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához Háttérdokumentum Budapest és Pest megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához 2014. szeptember Tartalom Tartalom... 2 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából... 3 Alapvetés... 6

Részletesebben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda 2013.03.12. - Pécs Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek Pannon

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat

1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat 1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA Milos Katalin- Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben