Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020"

Átírás

1 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája TERVEZET március Equinox Consulting Kft.

2 A stratégiát készítette: Equinox Consulting Kft. Kadlok Nándor, Péter András, Kertész Judit, Nagy Tamás, Benedek Zsolt, Reszler Tamás, Szolnoki Zsófia A személyes interjúkon megkérdezett szakemberek: Dr. Reith János ügyvezető, Direct Line Kft. Dr. Stubnya Gusztáv főigazgató Stratégiai és Működésfejlesztési Főigazgatóság, Semmelweis Egyetem Dr. Inzelt Péter igazgató, MTA SZTAKI Dr. Daróczi Miklós intézetigazgató, Szent István Egyetem, Műszaki Menedzsment Intézet Szabó Zoltán vezérigazgató, Budaörsi Ipari és Technológiai Park Kft. Puchard Zoltán technológiai igazgató, COLAS-Hungária Zrt. Balla Gergely FIVOSZ, Innovációs Bizottság Elnök Mészáros Csaba vezérigazgató, evopro Informatikai és Automatizálási Kft. Reich Lajos kutatás-fejlesztési vezérigazgató, GE Healthcare Dr. Vajta László dékán, BME VIK Dr. Kupcsok Lajos főtitkár, Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Málnay Barnabás igazgató, Mobilitás és Multimédia Klaszter Leitner Zoltán irodavezető, BKIK Prof. Szépvölgyi János főigazgató-helyettes, MTA TTK Beke Zsuzsa kormányzati kapcsolatok és PR vezető és Dr. Zombori Zita európai ügyekért felelős tanácsadó, Richter Gedeon Nyrt. Kulcsár Péter ügyvezető igazgató, Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. A stratégia összeállítását segítették: A Nemzeti Innovációs Hivatal megbízásából: Kleinheincz Ferenc A Nemzeti Innovációs Hivatal részéről: Sebők Katalin, Kleinheincz Ferenc, Imre József, Túróczi Katalin, Dr. Peredy Zoltán, Kiss Tamás, Bozsó Gergely, Pecze Máté, Hosszú Melinda, Hlács András, Szenes Áron Az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség részéről: Révai András, Márta Attila, Somogyi Miklós Oldal: 2 88

3 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS A RIS3 stratégia szabályozási háttere A RIS3 stratégia időtávja A stratégia elkészítésébe bevont szakmai szereplők Módszertani keretek Alkalmazott specifikus módszertanok Dokumentum- és adatbázis-elemzés Félig strukturált mélyinterjú Eredmények társadalmi egyeztetése HELYZETELEMZÉS A Közép-Magyarország régió gazdasági helyzete és adottságai Terület és népesség Bruttó hozzáadott érték Migráció és munkanélküliség K+F+I jellemzők GERD K+F ráfordítások K+F infrastruktúra, kutatói létszám Ipari parkok Klaszterek A Közép-Magyarország régió európai összehasonlításban A K+F kiadások aránya K+F+I a felsőoktatásban A K+F+I stratégiai megközelítése A K+F+I szakpolitikai háttere A K+F+I tevékenység hazai finanszírozása A K+F+I tevékenység közösségi finanszírozása Innovatív ágazatok IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA Az innováció értelmezése A hazai K+F+I szakpolitika intézményi környezete között A RIS3 Stratégia irányítási struktúrájára Funkciók és felelősségi körök Oldal: 3 88

4 A stratégia megvalósításába bevont szervezetek (javaslat) Megvalósítás és érintett szereplők A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ SWOT-ELEMZÉSE A RÉGIÓ JÖVŐKÉPE A Közép-Magyarország régió tipológiája Jövőkép Átfogó cél A stratégia kommunikációjának célja A kommunikáció célcsoportja, érintettek Kommunikációs eszközök Összefoglaló ábra FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK Ágazati prioritások fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén Horizontális prioritások fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Koherencia a releváns közösségi és országos stratégiákkal SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Prioritás-eszköz mátrix NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS INDIKÁTOROK Monitoring és értékelés Indikátorok A RIS3 stratégia mutatói Kontextus indikátorok Eredmény- és teljesítményindikátorok Oldal: 4 88

5 ÁBRA- ÉS TÁBLAJEGYZÉK 1. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). (Forrás: KSH) ábra: A Közép-Magyarország régió népessége a többi régióhoz képest (Forrás: KSH) ábra: Népsűrűség régiók szerint (fő/km 2 ) (Forrás: KSH) ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben) (Forrás: KSH) ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként, 2009 (Forrás: KSH, 2012) ábra: Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása (2012) (Forrás: KSH) ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). (Forrás: KSH) ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma megyei bontásban III. negyedévben. (Forrás: KSH) ábra: Regisztrált munkanélküliek száma régiónként, külön kiemelve a felsőfokú végzettségűeket, valamint azok arányát, negyedév. (Forrás: KSH.) ábra: A felsőoktatási intézmények regionális megoszlása 2011-ben, az intézmények székhelye szerint (darab). (Forrás: KSH) ábra: A felsőoktatás oktatóinak, illetve a nappali tagozatos hallgatóinak regionális megoszlása 2011-ben. (Forrás: KSH) ábra: Doktori képzéseken tudományos fokozatot szerző száma között régiónként (fő), a 2011 külön kiemelve (PhD-, DLA- programok). (Forrás: KSH) ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában megyénként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) ábra: K+F ráfordítások megoszlása Budapest, Pest megye és az ország többi része között (2011). (Forrás: KSH) ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai (ezer Ft), 2011 (Forrás: KSH) ábra: A K+F finanszírozásának megoszlása a Közép-Magyarország régióban és országosan ben Oldal: 5 88

6 18. ábra: Az egyes szektorok K+F ráfordításainak egymáshoz viszonyított aránya Közép- Magyarországon 2011-ben (Forrás: KSH) ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) létszáma (2011, fő). Forrás: KSH ábra: A K+F+I tevékenységet végző ipari parkok számának és azok hasznosítható területének megoszlása az egyes régiókban 2012-ben. (Forrás: NGM) ábra: A mikro-, kis- és középvállalkozások aránya a Közép-Magyarország régió klasztereiben ábra: Az európai régiók innovációs teljesítménye (Forrás: Európai Bizottság) ábra: A magyar régiók, valamint a szomszédos országok fővárost tartalmazó régióinak regionális innovációs indexei a kutatás-fejlesztésre fordított köz-és magánkiadások tekintetében, 2012 (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A technológiai és nem-technológiai innovációk innovációs indexe 2011-ben (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A magyar régiók, a környező és a Visegrádi országok innovációs teljesítményei (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarország régióiban, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában (Forrás: NIH Obszervatórium) ábra: A KTIA támogatások mértéke az egyes régiókban (ezer Ft-) (Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal) ábra: A KTIA támogatások megoszlása a régiók között (Forrás: Nemzeti Innovációs hivatal) ábra: A Közép-Magyarország régióba érkező állami és Európai Uniós támogatások megoszlása 2007 és 2013 között ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a feldolgozóipar K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a gyógyszergyártás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az információ, kommunikáció K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) Oldal: 6 88

7 34. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a villamos berendezés gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a közúti jármű gyártása K+Fet végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az egyéb jármű gyártása K+Fet végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a vízellátás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) ábra: A regionális tudásbázis szereplői (Forrás: Guide to Reseach and Innovation Strategies for Smart Specialisation) ábra: A KMR besorolása az Európa 2020 tudásintenzitás tipológiája szerint, (Forrás: KSH) ábra: A Közép-Magyarország régió intelligens szakosodási stratégiájának célrendszere ábra: A monitoring és az értékelés kapcsolata az új keretmátrixban Oldal: 7 88

8 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK Rövidítés CIP EPO ERFA ESZA GCR GOP FP7 IKT IMD INTERREG IPA IUS K+F(+I), KFI KA KKV KMR KSH KTIA MAG NFÜ NIH NTH OTKA PCT PPS RIÜ RIS, RIS3 SA SEE SII SZTNH WCY WEF Magyarázat / Leírás Competitiveness and Innovation Framework Programme European Patent Office Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Global Competitiveness Report Gazdaságfejlesztési Operatív Program 7th Framework Programme / 7. Kutatási Keretprogram Információs és Kommunikációs Technológia Institute for Management and Development Innovation & Environment Regions Instrument for pre-accession Innovation Union Scoreboard Kutatás-fejlesztés (és innováció) Kohéziós Alap Kis- és középvállalkozás Közép-Magyarország régió Központi Statisztikai Hivatal Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Magyar Gazdaságfejlesztési Zrt. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzeti Innovációs Hivatal Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Országos Tudományos Kutatási Alapprogram Patent Cooperation Treaty (Szabadalmi Együttműködési Szerződés) Purchasing power standard (vásárlóerő-partitás) Regionális Innovációs Ügynökség Regionális Innovációs Stratégia Strukturális Alapok South East Europe Programme Összesített Innovációs Index Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala World Competitiveness Yearbook World Economic Forum Oldal: 8 88

9 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az összefoglaló a Nemzeti Innovációs Hivatal megbízásából a projekt végrehajtására megbízott Equinox Consulting által A Közép-Magyarország régió Intelligens Szakosodási Stratégiája tárgyában, 2013 márciusában készített tanulmány főbb megállapításait tartalmazza. A projekt célja A projekt célja a NIH által biztosított módszertani útmutató, valamint az EU által készített útmutató (Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations) alapján a RIS3 elkészítése a részvevők bevonása során kapott input beépítésével, és a NIH Obszervatórium által megküldött helyzetelemzés felhasználásával. A régió helyzete és adottságai A Közép-Magyarország régió Magyarország legkisebb NUTS2 besorolású régiója, mely magába foglalja Budapestet és Pest megyét. Területe km 2, ebben a térségben él hazánk népességének 30%-a, 2,8 millió fő. A népesség túlnyomó része a fővárosban és annak agglomerációjában koncentrálódik. A térség egy főre eső GDP-je 2010-ben euró volt, amely jelentősen meghaladja az országos átlagot. Fontos megemlíteni, hogy a régión belül Budapest és Pest megye bruttó hozzáadott értéke jelentős különbséget mutat. A GDP jelentős részt a szolgáltatási szektorban működő vállalatok termelik. 1. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben). (Forrás: KSH) A régióban jelentős gazdasági különbségek mutatkoznak Budapest és Pest megye, azon belül is a Pest megyei kistérségek között. Míg a budapesti agglomeráció (Budaörs, Érd, Szentendre, Gödöllő térsége) a főváros egyik legnagyobb felvevőpiaca, ahol jelentős innovációs potenciál is rejlik az ipari parkokban valamint a jellemzőn gyógyszeriparban és IKT területén működő - nagyvállalatoknál, a Budapesttől távolabb eső kistérségek a regionális besorolásukból fakadóan (Közép-Magyarország konvergencia régiónak minősült a as programozási időszakban) alulfinanszírozottak. Oldal: 9 88

10 Kutatás-fejlesztés és innováció A régió jelentős potenciállal bír a kutatás-fejlesztés területén: a GERD/GDP mutató szintje mind regionális szintre, mind Budapestre vetítve jóval meghaladja az országos átlagot (1,17%). A teljes kutatói létszám közel 60%-a Közép-Magyarországon összpontosul ben az ország teljes K+F ráfordításának kétharmada koncentrálódott a központi régióra. A Közép-Magyarország régióban jelentő számú vállalkozás működik az innovatív ágazatokban. Az elmúlt évek innovációs eredményei alapján kiemelkedő iparágnak számít a gyógyszergyártás, valamint információs és kommunikációs technológiák (IKT). Az ipari parkok aránya a régióban a legmagasabb, a régióban közel 380 vállalkozás működik ipari parkokban. A KMR-ben továbbá összesen hat akkreditált klaszter működik főként az egészségipar, az informatika és az építőipar területén. Az innováció finanszírozására különböző európai uniós célzott források álltak Közép- Magyarország rendelkezésére és 2013 között az Új Széchényi Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns operatív programjai (KMOP, TÁMOP), a 7. Kutatási Keretprogram (FP7) és a Versenyképességi és Innovációs Program (CIP) támogatásait lehetett erre a célra fordítani. A magyar állam a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból juttat támogatásokat a K+F-et végző vállalkozásoknak. A nemzetközi együttműködéseket az Európai Területi Együttműködési programok keretében támogatja az Európai Unió. A Közép-Magyarország régió SWOT-elemzése Erősségek S1. Az országos átlaghoz képest magas a régió K+F+I kiadásainak aránya, különösen a vállalati K+F+I ráfordítások aránya kiemelkedő S2. Az országos K+F ráfordítások 61,5%-a a KMR-ben koncentrálódik S3. Színvonalas és fajsúlyos felsőoktatási intézményrendszer S4. Jelentős külföldi működőtőke-beáramlás a helyi kutatóintézetekbe S5. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya a régióban Gyengeségek W1. A kohéziós politika tekintetében a fejlettebb Budapest és a kevésbé fejlett Pest megye egy régiót képez, így az egész régió konvergencia-régiónak számít, mely Pest megye alulfinanszírozottságát eredményezi W2. Gyenge innovációs képesség a KKV szektorban W3. Kockázatkerülő vállalati attitűd W4. Alacsony a vállalkozások és a tudomány, az egyetemek közötti kapcsolatok aránya W5. Középvállalati szektor hiánya, erős nagyvállalati jelenlét S6. Jelentős kutatói létszám a régióban, fővárosi koncentráció W6. A tudományos eredmények nehezen hasznosulnak a piacon S7. Nemzetközi szinten is versenyképes gyógyszeripar, biotechnológia és egészségipar W7. Magas számú és arányú felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli S8. Kiemelkedő számú szabadalmi bejelentés a gyógyszeriparban és az IKT területén W8. Innovatív vállalatok szerény mértékű beépülése a gazdaságba S9. Magas export-orientáltság W9. Tőkehiány S10. Működő klaszterek W10. Fragmentált innovációs lánc S11. Nagyszámú K+F+I-t végző ipari park W11. Alacsony számú műszaki és természettudományi S12. K+F+I kapacitások koncentráltsága a régióban végzettségű szakember S13. Pozitív migrációs mérleg a régióban S14. IKT infrastruktúra Lehetőségek Veszélyek O1. Magas innovációs potenciál az IKT szektorban T1. Megfelelő képzettségű szakemberhiány és elvándorlás (főként külföld irányába) Oldal: 10 88

11 O2. Országos viszonylatban magas számú T2. Bizonytalan munkaerőpiac felsőfokú végzettséggel rendelkező szakértő O3. Kreatív iparágak feltörése T3. A centralizált budapesti K+F+I tevékenység elveszi a forrásokat a Pest megyei innovátor KKV-k elől, amennyiben a kohéziós politika továbbra is egy térségként kezeli a megyét Budapesttel O4. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése T4. A csökkenő felsőoktatási keretszámok miatt kedvezőtlen felsőoktatási feltételek a jövőre nézve O5. Növekvő igény a társadalmi innovációra T5. Agyelszívás, elsorvadó közfinanszírozású kutatás O6. Start-up vállalkozások egyre növekvő innovációs potenciállal bírnak O7. Bionikai fejlesztések magas innovációs potenciálja Javaslat a RIS3 irányítási struktúrájára A RIS3 irányítási struktúrája, akárcsak az ra szóló stratégia irányítási rendszere több szintből állna: politikai, stratégiai és operatív vagy regionális szintből. Az irányítási struktúra egyes szervezeteiben különböző felelősségi körök és funkciók elkülönítését javasoljuk. A Közép-magyarországi RIS3 stratégia jövőképe és átfogó célja A KMR RIS3 stratégiája összhangban van a Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás- Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 és az Európa 2020 stratégiának célkitűzéseivel, valamint az Innovatív Unió zászlóshajó program célkitűzéseivel. Figyelembe véve a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a nemzeti és közösségi stratégiákat is szem előtt tartva, a KMR jövőképe, hogy a helyi erősségekre, a térség gazdasági és innovációs potenciáljára építve valamint a nemzetközi kapcsolatokat erősítve elismert helyet foglaljon el az innovatív Unióban, ezáltal élen járjon a hazai stabil és fenntartható tudásgazdaság kialakításában és 2020-ra vezető innovátorrá váljon. Ehhez igazodva jelen stratégia átfogó célja, hogy a régió 2020-ra egy olyan innovációs szempontból kiemelkedő térséggé váljon, mely mind Budapest, mind Pest megye gazdasági és társadalmi kiválóságaira alapozva, a helyi és nemzetközi innovációs rendszer szereplőinek aktív bevonásával hozzájáruljon a térség és az ország fenntartható, inkluzív és intelligens fejlődéséhez. A stratégia prioritásai A Közép-Magyarország Regionális Innovációs Fejlesztési Stratégia átfogó célját két ágazati és három horizontális prioritáson keresztül valósítja meg. Az egyes prioritások és a hozzájuk tartozó alprioritások a következők: Oldal: 11 88

12 Ágazati prioritások 1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása 1. A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 2. A gyógyszeripar területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 3. A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás alkalmazása (hosszabb megtérülési idő, magasabb támogatási intenzitás, stb.) 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén 4. Az információs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 5. Az információs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 6. A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az információs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén. Horizontális prioritások 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködés erősítése 7. Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. 8. Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása. 9. Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása. 10. Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése 11. Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén 12. Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása. 13. A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások révén. Oldal: 12 88

13 14. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása. 15. Működő ipari tevékenységek zöldítése. 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása 16. Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához. 17. Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával. 18. A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása. 19. A bionika területén működő induló vállalkozások és KKV-k K+F+I tevékenységének támogatása A Közép-magyarországi RIS3 stratégia eszközrendszere A stratégia megvalósítását három szakpolitikai eszköz mentén javasoljuk támogatni: közpolitikai eszközök (pl. szemléletformálás, tehetségprogram), szabályozási eszközök (pl. adó- és járulékkedvezmények) valamint fiskális eszközök (pl. vissza- és vissza nem térítendő támogatások). Az egyes fejlesztési prioritásokat, így azok alprioritásainak megvalósítását az alábbi táblázatban ábrázolt szakpolitikai eszközökkel javasoljuk megvalósítani. Az eszközrendszer részletesebb bemutatását a szakpolitikai eszközöket leíró fejezet tartalmazza. Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközök Szabályozási eszközök Fiskális eszközök Közpolitikai eszközök 1. fejlesztési prioritás: gyógyszeripari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az információs technológiák területén 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködések erősítése 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Oldal: 13 88

14 1. BEVEZETÉS 1.1. A RIS3 stratégia szabályozási háttere Az Európa 2020 Stratégia 1 három olyan prioritást nevez meg, amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen az EU gazdasági megerősödéséhez: intelligens növekedés (oktatás, tudás és innováció); fenntartható növekedés (erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság); inkluzív, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió). A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU hét zászlóshajó kezdeményezése segít a célok elérésében: 1. Innovatív Unió a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; 2. Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; 3. Európai digitális menetrend az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; 4. Erőforrás-hatékony Európa a gazdaság fenntartható növekedéséért; 5. Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálására; 7. Szegénység elleni európai platform a szociális és területi kohézió biztosításáért. Ezek közül az Innovációs Unió 2 és az Európai digitális menetrend 3 kezeli az EU célkitűzések elérésében kiemelt eszközként a smart specialization (intelligens szakosodás) stratégiák kidolgozását. Az intelligens szakosodás iránti igény az Európa 2020 keretei között fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika 4 című dokumentumban is megjelenik. Ebben az Európai Bizottság ösztönzi a nemzeti és regionális hatóságokat, hogy állítsanak össze az intelligens szakosodást szolgáló kutatási és innovációs stratégiákat, hogy az EU strukturális alapjainak felhasználása hatékonyabbá váljon, és hogy fokozható legyen a szinergia a különböző EU-, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens szakosodás során azonosítani kell mindegyik ország és régió egyedi jellemzőit és értékeit, rá kell mutatni az egyes régiók versenyelőnyeire, a regionális szereplőket és erőforrásokat pedig fel kell sorakoztatni egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé Oldal: 14 88

15 Az intelligens szakosodás emellett jelenti még a regionális innovációs rendszerek megerősítését, a tudásáramlás maximalizálását, valamint az innováció előnyeinek elterjesztését a teljes regionális gazdaságban. A régiók intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiája (a továbbiakban: RIS3 stratégia) szerinti ex ante feltétel kikötésével az EU tagállamainak és régióinak eszközeik és képességeik alapján meg kell határozniuk azokat a tudásspecializációkat, amelyek a leginkább illenek innovációs potenciáljukhoz. Ehhez egy vállalkozói tényfeltárás jellegű folyamatot kell megvalósítani, azaz be kell vonni az innovációban érintett feleket és a vállalkozásokat is. Az intelligens szakosodás így nem csupán egy felülről vezényelt (top-down) stratégiát jelent, hanem vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek együttműködését a tagállam vagy régió legígéretesebb specializációs területeinek, illetve az innovációt esetleg hátráltató gyenge tényezőknek a feltárását is A RIS3 stratégia időtávja A RIS3 stratégia a közötti európai uniós költségvetési időszak tervezési időszakához igazodva készül, időtávja megegyezik az EU 2020 stratégiának, az EU közötti kohéziós politikájának, valamint a hazai Befektetés a jövőbe, Nemzeti Kutatásfejlesztési Stratégia 2020 időtávjával A stratégia elkészítésébe bevont szakmai szereplők A RIS3 a Nemzeti Innovációs Hivatal és annak felettes szerve, a Nemzetgazdasági Minisztérium iránymutatásai és koordinációja mentén egységes koncepció és ütemterv alapján készült. A kidolgozás során az INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség és a NIH az érintettek minél szélesebb körű bevonására törekedtek. A konzultációba az alábbi szereplők kerültek bevonásra: egyetemek és kutatóintézetek ipari parkok, klaszterek és platformok vállalati szféra (nagy-, közepes- és kisvállalatok, valamint start-up vállalatok) képviselői kamarák valamint szakmai szervezetek és szövetségek képviselői Az érintettek végigkísérhették a stratégia kidolgozásának folyamatát és különböző rendezvények keretében, személyes interjúk alkalmával, illetve a stratégiai tervezet elkészülése után társadalmi véleményezés során lehetőségük volt megosztani véleményüket. Az így beérkezett hozzászólások beépítésre kerültek a stratégiai dokumentumba. A stratégia az egyeztetés során nyilvánosságot kapott a NIH és az Innoreg honlapján is. Oldal: 15 88

16 1.4. Módszertani keretek A RIS3 stratégia elkészítése során a módszertani kereteket elsődlegesen a Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS 3) című útmutató 5, míg másodlagosan a hazai regionális koherenciát biztosítani hivatott, a NIH megbízásából készült, többször kiegészített és módosított Módszertani útmutató az intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégiák (RIS3) elkészítéséhez c. dokumentum jelentette Alkalmazott specifikus módszertanok Dokumentum- és adatbázis-elemzés Vizsgálati módszer neve: Dokumentum- és adatbázis-elemzés A módszer alkalmazásának indoklása: A dokumentum és adatbázis-elemzés horizontálisan szinte minden fejezethez szükséges. A módszer alkalmazási területe értelemszerűen írásos (elektronikus formátumot is ideértve) formában rendelkezésre álló adatok, információk, dokumentumok begyűjtése és részletes elemzése. A vizsgálat részfeladatai, azok paraméterei: A dokumentum- és adatbázis-elemzés folyamata az alábbi fontosabb részfeladatokból áll: Előkészítés: a folyamat célja, hogy meghatározzuk az értékelési feladat elvégzéséhez szükséges adatok, információk és dokumentumok szélesebb körét, a kibocsátók, a céljaik és keletkezési idejük szerint megközelítésben. Az előkészítés keretében meghatározzuk az adattárolás és rendszerezés módját (fájl név konvenciók, fájl formátum preferenciák, könyvtárszerkezet, hozzáférési jogosultságok). Kutatás, feltárás: a folyamat célja, hogy azonosítsa és ingyenes elérhetőség szerint beszerezze és rendszerezze az előkészítés során azonosított adatokat, információkat és dokumentumokat. Az ingyenesen és nyilvánosan nem beszerezhető adatok, információk és dokumentumok köréről részletes felmérés készül, amelyet a NIH munkatársaival egyeztetünk és meghatározzuk a beszerzésük módját és felelősét. Elemzés: a feltárt és beszerzett adatokat, információkat és dokumentumokat személyes olvasás útján elemezzük, szükség szerint tömörítve, kivonatot készítve feldolgozzuk, a releváns részeket, fejezeteket megjelöljük a további feldolgozás, visszakereshetőség céljából. A felhasznált adatok, információk és dokumentumok körét folyamatosan vezetjük a Microsoft Word Forráskezelő funkciója segítségével. Archiválás: a módszertan használatának befejezése során archiváljuk, megegyezés szerint tároljuk, vagy visszaállíthatóság nélkül töröljük az informatikai rendszerünkből Félig strukturált mélyinterjú Vizsgálati módszer neve: Félig strukturált mélyinterjú A módszer alkalmazásának indoklása: Az interjúkat a stratégiaalkotás során leggyakrabban használt félig strukturált interjú formájában tervezzük lebonyolítani. A félig strukturált interjú az egyéni mélyinterjú és a 5 Oldal: 16 88

17 kvantitatív kérdőíves interjúk között áll, bizonyos tekintetben azok ötvözete, mivel tartalmaz zárt vagy választható, illetve skálás típusú kérdéseket, emellett nagyon sok nyitott kérdést is, mely a mélyinterjúhoz hasonlóan teret enged a válaszadó egyéni gondolatmenetének, véleményalkotásának kifejtésére. A zárt, vagy választásos, illetve skálás kérdéseket a kvantitatív feldolgozásoknál használatos statisztikai elemzési módszerekkel, míg a nyitott kérdésekből nyert eredményeket kvalitatív módon dolgozzuk fel. A kvantitatív kérdőívekhez képest relatíve időigényesebb, mivel a nyitott kérdéseknél több időt kell hagyni a válaszadónak, hogy megfogalmazza válaszát saját szavaival. A vizsgálat részfeladatai, azok paraméterei: Az interjúkészítés folyamata az alábbi fontosabb részfeladatokból áll: A vizsgálandó hipotézisek, hatásútvonalakhoz kapcsolódó állítások megfogalmazása és rögzítése. Az interjú két felének (zárt, nyitott) és az adatfelvétel módjának rögzítése. A zárt és nyitott kérdések/témák meghatározása. Interjú alanyok körének meghatározása a NIH munkatársaival közösen. A kérdések/témák konkrét megfogalmazása. A szükség szerinti skálák és táblázatok meghatározása. A kérdések/témák sorrendjének meghatározása. Interjúlap szerkezetének, külalakjának rögzítése. Interjú időpontok leegyeztetése. Interjúk lebonyolítása (diktafon rögzítéssel és jegyzeteléssel). Interjúk feldolgozása és kiértékelése Eredmények társadalmi egyeztetése Vizsgálati módszer neve: Eredmények társadalmi egyeztetése A módszer alkalmazásának indoklása: A stratégiaalkotás folyamata nem lehet kellőképpen alátámasztott az eredmények érintettek (stakeholderek) által történő verifikálása, egyeztetése nélkül. A vizsgálat részfeladatai, azok paraméterei: Általánosságban kijelenthető, hogy a stratégiaalkotás folyamata során két alkalommal is szükséges a szélesebb értelemben vett érintettekkel való egyeztetés: Az alkotási folyamat elején, a helyzetelemzési szakaszt megelőzően szükséges egy társadalmi egyeztetést tartani az érintettek stratégiával kapcsolatos elvárásainak céljából, illetve azért, hogy az érintettek elköteleződését növeljük a projektbe történő bevonásuk által. A stratégia első, ügyfél által jóváhagyott változatának elkészülését követően, szintén érdemes társadalmi egyeztetést tartani az elkészült eredmények véleményeztetése és jóváhagyása, valamint lehetőség szerint konszenzuson alapuló módosítási javaslatok begyűjtése céljából. A társadalmi egyezetések eredménye általában a stratégia bizonyos fokú módosítása, amely révén a stratégia minősége javul, és széles érintettségi körben elfogadottá válik. Oldal: 17 88

18 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A Közép-Magyarország régió gazdasági helyzete és adottságai Terület és népesség A Közép-Magyarország régió közigazgatásilag és területileg Budapestet és a Pest megyét foglalja magában, területe km 2, amivel hazánk területének 7,4%-át teszi ki, mellyel Magyarország a legkisebb NUTS2 besorolású régiója ben a régió lakosainak száma 2,85 millió fő volt, mely a hazai lakosság 30%-a. A régióra igen erős népességkoncentráció jellemző, a népesség túlnyomó része (kb. 85%-a) Budapesten és annak agglomerációjában koncentrálódik. 2. ábra: A Közép-Magyarország régió népessége a többi régióhoz képest (Forrás: KSH) A régió hazánk legsűrűbben lakott régiója, népsűrűsége háromszorosa az országos átlagnak. 3. ábra: Népsűrűség régiók szerint (fő/km 2 ) (Forrás: KSH) Oldal: 18 88

19 Bruttó hozzáadott érték A Közép-Magyarország régió gazdasági teljesítménye alapján a kelet-közép-európai térség vezető régiói közé tartozik, itt keletkezik a hazai GDP több mint fele. A régió egy főre eső GDP-je 2010-ben euró volt, mely jóval meghaladta az országos átlagot. Ezen belül Budapest és Pest megye GDP-je nagymértékben eltér egymástól: Budapesten az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP euró, azaz az országos átlag több mint kétszerese. Bár a Pest megyében termelt GDP elmarad az országos átlagtól, nem szabad elfelejteni, hogy a megye agglomerációs része a magas GDP-vel rendelkező Budapest első számú vonzáskörzete. 4. ábra: Egy főre jutó GDP Budapesten, Pest megyében, Közép-Magyarországon és a központi régión kívül (euró, vásárlóerő-paritáson, 2010-ben) (Forrás: KSH) A szolgáltatások aránya a gazdaságban meghatározó, kiemelkedő a fejlett üzleti szolgáltatások, a logisztikai szolgáltatások, az ingatlanforgalmazási és hasznosítási területeken. A GDP közel 80%-át ebben az ágazatban működő vállalatok termelik. 5. ábra: A bruttó hozzáadott érték ágazati szerkezete régiónként, 2009 (Forrás: KSH, 2012) Oldal: 19 88

20 Migráció és munkanélküliség A népmozgalom az elmúlt években jelentős mértékben differenciálta az országot. Az alábbi ábra megmutatja, hogy az egyes megyék népességszáma tíz év alatt hogyan változott (az adatok a belföldi vándorlást tartalmazzák). A Közép-Magyarország régiót pozitív migrációs mérleg jellemezte között: Pest megye lakossága 151 ezer, míg Budapesté 30 ezer fővel emelkedett. Ez a vásárlóerő szempontjából jól jellemzzi Pest megyét, hiszen az agglomeráció növekedésével 6. ábra: Ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet alakulása (2012) (Forrás: KSH) A munkanélküliséget vizsgálva elmondható, hogy Közép-Magyarországnál (9,4%) csak a Nyugat-Dunántúlon kisebb a munkanélküliségi ráta (8,1%). 7. ábra: Munkanélküliségi ráta régiónként (2012. IV. negyedév, %). (Forrás: KSH) Oldal: 20 88

21 Innovációs potenciál szempontjából fontos mutató a felsőfokú végzettséggel rendelkező bejelentett munkanélküliek száma, melynek területi egyenlőtlenségeit az alábbi grafikon szemlélteti: 8. ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek száma megyei bontásban III. negyedévben. (Forrás: KSH) A felsőfokú végzetséggel rendelkező munkanélküliek száma Budapesten messze meghaladja az országos átlagot, de még a pest megyei adatnak is több mint a kétszerese. Az egyes megyék, így a Közép-Magyarország régió helyzetét sem magyarázzák kizárólagosan azok fejlettségi és a területi méret adatai, vagyis e mögött vélelmezhetően iparszerkezeti, felsőoktatási és migrációs magyarázó adatok komplex rendszere áll. 9. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma régiónként, külön kiemelve a felsőfokú végzettségűeket, valamint azok arányát, negyedév. (Forrás: KSH.) A felsőfokú végzettségűek arányát vizsgálva az összes munkanélküli körében elmondható, hogy összefüggés figyelhető meg a megye fejlettsége és a diplomás munkanélküliek száma Oldal: 21 88

22 között. Ennek oka az agyelszívás a fejletlenebb régiókból a fejlett, így a Közép- Magyarország régió irányába, vagy akár külföld felé. Oktatás A Közép-Magyarország régióban számos neves felsőoktatási intézmény található, 2011-ben az ország 69 felsőoktatási intézményéből 39-nek van a székhelye régióban. 10. ábra: A felsőoktatási intézmények regionális megoszlása 2011-ben, az intézmények székhelye szerint (darab). (Forrás: KSH) A régión belül az egyetlen Pest megyei székhelyű felsőoktatási intézmény a Szent István Egyetem, melynek több kara Budapesten, Gödöllőn illetve a megyén kívüli városokban működik. Az oktatóknak és a hallgatónak is több mint fele dolgozott, illetve tanult a középmagyarországi intézményekben. A hallgatói és oktatói arányok eltérését (illetve az oktatói, illetve hallgatói arányban megmutatkozó eltérő sorrendeket) az intézmények és az ott működő szakok mérete magyarázza. Oldal: 22 88

23 11. ábra: A felsőoktatás oktatóinak, illetve a nappali tagozatos hallgatóinak regionális megoszlása 2011-ben. (Forrás: KSH) A tudományos fokozatot szerzők aránya regionális viszonylatban rendkívül egyenlőtlenül oszlik el, a Közép-Magyarország régió súlya 2011-ben valamivel meghaladta az 50%-ot-. Oldal: 23 88

24 12. ábra: Doktori képzéseken tudományos fokozatot szerző száma között régiónként (fő), a 2011 külön kiemelve (PhD-, DLA- programok). (Forrás: KSH) A 2012-ben legjobbnak választott 20 felsőoktatási intézmény közül a top 3, valamint további 10 kar található a Közép-Magyarország régióban. Vállalkozások A vállalkozások demográfiájáról megállapítható, hogy Magyarországon év végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1,8 millió volt, közel 1%-kal több mint 2011 végén. Regionális bontásban a közép-magyarország régióban található a legtöbb vállalkozás: a régió a korábbi évnek megfelelően hazánk gazdasági szervezeteinek több mint háromtizedét képviselte, ahol Budapesten 424 ezer, Pest megyében több mint 195 ezer került nyilvántartásba vételre. Pest megyére jellemző, hogy a vállalkozások elhelyezkedésének igen nagy szórása, a budaörsi kistérségben két és félszer több vállalakozás jut egy lakosra, mint a határ menti szobi kistérségben. A regisztrált gazdasági szervezeteken belül Budapesten 243 ezer társas-, 143 ezer pedig egyéni vállalkozás volt. Pest megyében több mint 183 ezer gazdasági társaság mintegy 50%- ban volt társas és egyéni vállalkozás. Országos viszonylatban a vállalkozások sűrűsége is a régióban a legmagasabb. Pest megyében a fejlettebb területeken nagyobb vállalkozássűrűség figyelhető meg. Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely megfelel a jelen igényeinek anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek a saját szükségleteik kielégítésére való képességét, azaz annak biztosítása, hogy a mai növekedés ne ássa alá a jövő nemzedékek növekedési lehetőségeit. A fenntartató fejlődéshez való hozzájárulásnak része kell, hogy legyen az zöld innováció támogatása, mely olyan innovációs törekvéseket foglal magában, melyek alkalmazásával csökken a környezetterhelés és növekszik a fenntarthatósági idő. Oldal: 24 88

25 Fontos kiemelni, hogy a zöld innovációs törekvések integrálása horizontális ügy, nem régióspecifikus feladat. Mindenhol szükség van az eljárások és a technológia zöldítésére mind az energetika, a hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízgazdálkodás stb. területén K+F+I jellemzők GERD Az elemzés országos fókuszát Közép-Magyarország régióra szűkítve megállapítható, hogy a GERD/GDP mutató szintje Budapesten jóval meghaladja az országos átlagot, míg Pest megyében a K+F kiadások mindössze a GDP 0,48%-á teszik ki. 13. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában megyénként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) Abból adódóan, hogy Budapesten igen magas a GERD értéke, a regionális bontásból is egyértelműen látszik, hogy a GDP magas arányát költi a régió kutatás-fejlesztésre. Oldal: 25 88

26 14. ábra: Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP százalékában régiónként (2010, százalékban). (Forrás: KSH) K+F ráfordítások A KSH 2011-s adatai alapján a K+F ráfordításoknak közel kétharmada a Közép-Magyarország régióra, ezen belül is Budapestre koncentrálódik. Pest megyében a K+F ráfordítások alacsonyak, jóval elmaradnak az országos átlagtól is. A megoszlást a következő ábra mutatja: 15. ábra: K+F ráfordítások megoszlása Budapest, Pest megye és az ország többi része között (2011). (Forrás: KSH) 2011-ben a Közép-Magyarország régióban a K+F ráfordítások összege 219 milliárd forint volt. ebből Pest megye aránya nagyon alacsony, mindössze ennek 5%. A vállalkozások összes forrásának 65,6%-a, az állami költségvetésből érkező támogatások 49,8%-a, a nonprofit finanszírozás 82%-a, valamint a külföldi források 78,8%-a volt. Oldal: 26 88

27 16. ábra: Kutató-fejlesztő helyek K+F ráfordításai (ezer Ft), 2011 (Forrás: KSH) K+F ráfordítások összesen K+F költség Ebből K+F beruházás Vállalkozások Megoszlás szektorok szerint Állami költségvetés Nonprofit Külföldi forrás Budapest Pest KMR Országos KMR % 65% 67% 62% 69% 54% 83% 82% 17. ábra: A K+F finanszírozásának megoszlása a Közép-Magyarország régióban és országosan 2011-ben 18. ábra: Az egyes szektorok K+F ráfordításainak egymáshoz viszonyított aránya Közép- Magyarországon 2011-ben (Forrás: KSH) Oldal: 27 88

28 K+F infrastruktúra, kutatói létszám Kutatás-fejlesztési tevékenységet jellemzően a felsőoktatási intézmények valamint a kutatóintézetek végeznek. A K+F potenciált tekintve Budapesten koncentrálódik e tevékenység jelentős része. Pest megyében Gödöllő az agrártudományok fő kutatóbázisa, itt van többek között a Szent István Egyetem mezőgazdasági- valamint környezettudományi kara. Emellett említést érdemel a Herceghalmon valamint a Százhalombattán műkötő K+F bázisok is, ahol állattenyésztéshez valamint kőolajszármazék minőségének fejlesztéséhez kapcsolódó kutatásokat végeznek. A felsőoktatási intézmények K+F infrastruktúrája mellett az akadémiai kutatás területén is megfigyelhető a KMR koncentrációja: a Magyar Tudományos Akadémia 15 kutatóközpontja közül tíz található a régióban. Ezek a következők: Budapest: MTA Természettudományi Kutatóközpont, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA Energiatudományi Kutatóközpont, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, MTA Nyelvtudományi Intézet, MTA társadalomtudományi Kutatóközpont, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Martonvásár: MTA Agrártudományi Kutatóközpont A fentieken túl az MTA ökológiai Kutatóközpontnak vannak még telephelyei a régióban Gödöllőn valamint Vácrátóton. A fentiekből adódóan a kutatói létszám is a régióra koncentrálódik: 2011-ben a hazánkban foglalkoztatott kutató-fejlesztőből Budapesten dolgozott, az Pest megyében foglalkoztatottal együtt így a teljes kutatói létszám 60%-a Közép-Magyarországon összpontosult. Ha a teljes munkaidő egyenértékes (FTE) foglalkoztatást vizsgáljuk, még nagyobb centralizációval szembesülünk: Közép-Magyarországon foglalkoztatták a teljes munkaidőre átszámolt K+F foglalkoztatottak csaknem kétharmadát (65,8%), ezen belül Budapesten 61,4%-ot. Az ország teljes K+F ráfordításának 61,6%-a koncentrálódott 2011-ben Budapestre, 65,1%-a jutott a Közép-Magyarország régióra. Oldal: 28 88

29 19. ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) létszáma (2011, fő). Forrás: KSH Az egyes szektorok számított létszámának alakulásáról a régióban elmondható, hogy a vállalati K+F helyek mértéke és tendenciája megegyezik az országos trenddel, azonban az országostól eltérően az állami (intézeti) szektor kutatóhelyeinek száma meghaladja a felsőoktatásit INNOVÁCIÓS POTENCIÁL Az innováció felvevőpiacával kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy a Közép- Magyarország regionális innovációs rendszere mindenképp megkülönböztető erővel bír, feltételezhetően Pest megye az egyetlen, ahol hatékonyan működik a regionális innovációs rendszer, hiszen az innovációs nem csupán egy kistérségre koncentrálódik. Az említett kistérségeken átívelő innovációs rendszer meghatározó tényezője, hogy a fővárosi tudásközpontok által nyújtott kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat Pest megyei vállalkozások vagy termelési telephelyek is igénybe veszik. Ezen túl a régióban jelentős potenciál rejlik a technológiatranszferben is, hiszen aránylag magas az egyetemekről elindult spin-off vállalkozások aránya 6. A Pest megye területfejlesztési koncepciója című dokumentum külön kiemeli Pest megye azokat a jelentős innovációs potenciált magukban rejtő kistérségeket, melyeket a többi megyei kistérséggel szemben kedvező gazdaság, vállalkozási és technológiai feltételek jellemeznek. Ezek a következők: Budaörs, Érd, Pilisvörösvár és Szentendre kistérségek által alkotott u.n. innovációs vállalkozói öv, mely többek között élen jár az IKT technológiák kihasználásában és jelentős potenciállal rendelkezik a kreatív ipar területén. Veresegyház-Gödöllői innovációs pólus, ahol feldolgozóipari és technológiai innováció jellemző Dabasi kistérség, ahol az ipari parkok jelentős gazdaságszervező erővel bírnak 6 Forrás: Pest megyei területfejlesztési koncepció, Helyzetértékelés Oldal: 29 88

30 A Pest megyei innovációs potenciál kiaknázásának fontos része az M0 autópálya is, melynek kiépülésével javul a megközelíthetőség Ipari parkok Az országos átlaghoz képest a K+F+I tevékenységet végző ipari parkok tekintetében is kiemelkedő helyet foglal el a régió: a legtöbb ipari park Közép-Magyarországon, a Dél- Alföldön és Közép-Dunántúlon található. Pest megyében jellemzően az M0 autópálya mentén találhatók az ipari parkok (az ország ipari parkjainak 13%-a a megyében található). Az ipari parkokban működő vállalkozások számát tekintve is a Közép-Magyarország régió áll az első helyen: Pest megyében 330, míg Budapesten 68 vállalkozás működik ipari parkokban. Az ipari parkokban hasznosítható területek nagyságát vizsgálva megfigyelhető, hogy a Közép-Dunántúl régióban kétszer akkora a betelepíthető terület (1 203 ha), mint az Észak- Magyarország régióban (608 ha). Érdekesség, hogy jelen mutatóban Közép-Magyarország (negyedakkora területtel, mint a Közép-Dunántúl ipari parkjai) csupán a Dél-dunántúli régiót előzi meg. 20. ábra: A K+F+I tevékenységet végző ipari parkok számának (db) és azok hasznosítható területének (ha) megoszlása az egyes régiókban 2012-ben. (Forrás: NGM) A fentiekből megállapítható, hogy a központi régió ipari parkjaiban elsősorban a kisebb területet igénylő vállalkozások vannak jelen, az egy vállalkozásra jutó átlagos terület nem éri el a 0,5 ha-t Klaszterek Az első klaszterek megalakulása Magyarországon a 2000-es évek legelejére datálható. Ezen klaszterek jellemzően részben vagy egészben az állam által felülről szervezett, főként a nagy multinacionális cégek köré szervezett beszállítói hálózatok voltak óta a gazdasági együttműködések, klaszterek jellemzően két forrásból részesülhettek támogatásban, egyrészt a Regionális Operatív Programok, másrészt pedig a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében megjelent vissza nem térítendő konstrukciókból. Az elmúlt közel négy év során a Regionális Operatív Programok keretében két körben (2008 és 2011) kerültek meghirdetésre az induló és fejlődő klasztereket támogató fejlesztési források a 7 magyarországi régióban. A Oldal: 30 88

31 klaszterek, illetve egyes tagjaik által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében elérhető jelentős összegű támogatások indokolttá teszik a klasztert alakító vállalkozási hálózatok előzetes szűrését. Az ezt szolgáló akkreditáció célja, hogy elismerje az induló és fejlődő fázison túljutott, több éve sikeresen működő klaszterek teljesítményét, és lehetővé tegye számukra a hozzáférést a jelentős összegű, kiemelt támogatási programokhoz. A klaszterekről általánosságban elmondható, hogy alulról, üzleti érdekek mentén szerveződő együttműködések, melyek széles iparági területet ölelnek fel, melyek közül kiemelhető az infokommunikációs technológiák, az egészségipar illetve a környezetipar, energetika. A klaszterek működési szerveződési-működési modelljét tekintve is erősen diverzifikáltak. (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ, 2012.) A Közép-Magyarország régióban összesen 6 darab akkreditált klaszter működik az országosan akkreditált 21-ből, főként az egészségipar, az informatika és az építőipar területén. Az alábbi táblázatban találhatóak a klaszterek működési adatai. Összesen 243 vállalkozás alkotja az egyes klasztereket, amelyeknek 84%-a mikro-, kis- és középvállalkozás. Ezek megoszlása a 35. ábrán látható. A klaszterek meglehetősen produktívak, az összes általuk realizált árbevétel az akkreditáció évében meghaladta a 758,7 milliárd forintot, valamint az átlagos exportnövekedés az akkreditációt megelőző 2. évhez viszonyítva 122,4% volt. A klaszterek összesen embert alkalmaztak akkreditációjuk évében. 21. ábra: A mikro-, kis- és középvállalkozások aránya a Közép-Magyarország régió klasztereiben Oldal: 31 88

32 KKV Nagyvállalat Kutatóintézet Természetes személy Összesen Utolsó lezárt üzleti évet megelőző 2. év Utolsó lezárt üzleti év Változás Iparjogvédelmi oltalmak száma Foglalkoztatottak száma A Közép-Magyarország régió területén működő akkreditált klaszterek adatai (Forrás: EMIR) Tagok száma Export árbevétel (ezer forint) A klaszter megnevezése Éves nettó árbevétel (ezer forint) Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter % Havaria Környezet- és Egészségtechnológiai % Klaszter Magyar Medikai Gyártók és % Szolgáltatók Klaszter Mobilitás és Multimédia Klaszter % Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai % Klaszter Zöldépítési Innovációs Klaszter % Összesen ,4% Oldal: 32 88

33 2.4. A Közép-Magyarország régió európai összehasonlításban Az Európai Bizottság által kiadott évi Innovation Union Scoreboard besorolása szerint Magyarország hét statisztikai régiója közül a Közép-Magyarország régió mérsékelt innovátor magas teljesítménnyel, míg a többi régió szerény innovátor magas, vagy közepes teljesítménnyel. 22. ábra: Az európai régiók innovációs teljesítménye (Forrás: Európai Bizottság) A K+F kiadások aránya A következő ábra a kutatás-fejlesztésre fordított köz- és magánkiadások, valamint az innovációra fordított kiadások arányát mutatja be a környező és a Visegrádi országok azon régióinak arányaival együtt, amelyek magukba foglalják az adott ország fővárosát is. Oldal: 33 88

34 23. ábra: A magyar régiók, valamint a szomszédos országok fővárost tartalmazó régióinak regionális innovációs indexei a kutatás-fejlesztésre fordított köz-és magánkiadások tekintetében, 2012 (Forrás: NIH Obszervatórium) A fenti ábrából kiolvasható, hogy a közkiadások szempontjából a Közép-Magyarország régió a vizsgált régiók közül a 6. legmagasabb regionális innovációs indexszel rendelkezik, míg a vállalkozások kutatás-fejlesztési kiadásainak regionális innovációs indexével (0,4) a régió a második helyen szerepel. Mindkét index tekintetében elmondható, hogy a Közép- Magyarország régióban a legmagasabbak ezen kiadások arányai a magyar régiók között. Az innovációra költött összegek aránya szempontjából magyar viszonylatban a KMR 5. helyen szerepel, míg a környező országokkal összehasonlítva a 7. helyen található. A következő grafikonon a technológiai (termék és folyamat) és a nem-technológiai (marketing vagy szervezeti) innovációk regionális innovációs indexe látható a környező és a Visegrádi országok azon régióinak eredményeivel együtt, amelyek magukba foglalják az adott ország fővárosát is. A Közép-Magyarország régió a technológiai újítások arányának szempontjából magyar viszonylatban az első, európai viszonylatban pedig a 4. helyet éri el, míg a nem technológiai újítások tekintetében a magyar régiók között az első, európai viszonylatban pedig a 6. helyen szerepel. Oldal: 34 88

35 24. ábra: A technológiai és nem-technológiai innovációk innovációs indexe 2011-ben (Forrás: NIH Obszervatórium) Az alábbi táblázat a magyar régiók, a környező és a Visegrádi országok, valamint azok fővárosát tartalmazó régióinak innovációs teljesítményét, változását mutatja be 2007 és 2011 között. Oldal: 35 88

36 25. ábra: A magyar régiók, a környező és a Visegrádi országok innovációs teljesítményei (Forrás: NIH Obszervatórium) Kód Ország/Régió HU Magyarország Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt HU1 Közép-Magyarország Követő-alacsony Mérsékelt-magas Mérsékelt-magas HU21 Közép-Dunántúl Szerény-magas Szerény-magas Szerény-magas HU22 Nyugat-Dunántúl Szerény-közepes Szerény-közepes Szerény-magas HU23 Dél-Dunántúl Szerény-közepes Szerény-közepes Szerény-közepes HU31 Észak-Magyarország Szerény-közepes Szerény-közepes Szerény-közepes HU32 Észak-Alföld Szerény-közepes Szerény-közepes Szerény-közepes HU33 Dél-Alföld Szerény-közepes Szerény-közepes Szerény-közepes CZ Csehország Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt CZ201 Prága Vezető-alacsony Vezető-közepes Vezető-közepes AT Ausztria Követő Követő Követő AT1 Kelet-Ausztria Vezető-alacsony Vezető-alacsony Vezető-alacsony PL Lengyelország Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt PL12 Mazóvia Mérsékelt-közepes Mérsékelt-közepes Mérsékelt-magas RO Románia Szerény Szerény Szerény RO32 Bukarest Mérsékelt-közepes Mérsékelt-közepes Mérsékelt-közepes SI Szlovénia Követő Követő Követő SI02 Nyugat Szlovénia Követő-közepes Követő-magas Követő-magas SK Szlovákia Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt SK01 Pozsony-régió Mérsékelt-magas Követő-alacsony Mérsékelt-magas Az Innovatív Unió évi eredménytáblája 7 alapján a tagországok négy kategóriába sorolhatók az alapján, hogy innovációs teljesítményük hogyan viszonyul az EU-s átlaghoz alapján: vezető, követő valamint mérsékelt innovátorok. Az eredmények alapján: Vezető innovátorok (innovációs teljesítményük az EU átlaga feletti): Svédország, Dánia, Németország és Finnország. Követő innovátorok (innovációs teljesítményük megegyezik az Európai Unió átlagával): Belgium, az Egyesült Királyság, Hollandia, Ausztria, Luxemburg, Írország, Franciaország, Szlovénia, Ciprus és Észtország, Mérsékelt innovátorok (innovációs teljesítményük elmarad az EU átlagától): Olaszország, Portugália, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Magyarország, Görögország, Málta, Szlovákia és Lengyelország A felmérés szerint Magyarország mindhárom évben mérsékelt innovátornak számított. A Közép-Magyarország régió eredményeiben 2007 és 2008 között negatív változás figyelhető meg (követő,majd mérsékelt innovátor csoportba való besorolás) Ennek ellenére az 7 Oldal: 36 88

37 országban, regionális szinten a legjobb eredmény a ebben a régióban mutatkozott, mivel 2007-ben a követő, majd 2009-től a mérsékelt csoportba lett besorolva. A vizsgált országok viszonylatában a KMR kedvezőbb besorolású, mint a Varsót és Bukarestet magukba foglaló régiók, azonos szinten van a Pozsonyi régióval, és megelőzik a Prágát, Bécset és Ljubljanát tartalmazó régiók K+F+I a felsőoktatásban Hazai viszonylatban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kiemelkedően a Közép- Magyarország régióban a legmagasabb, több mint, közel kétszerese a hat másik régió értékének. Ez azt jelenti, hogy a KMR teljes lakosságának több mint fele rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A környező és a Visegrádi országok egyes régióival összehasonlítva elmondható, hogy ez az arány átlagos. 26. ábra: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Magyarország régióiban, Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban és Ausztriában (Forrás: NIH Obszervatórium) HU1 SK01 Bratislavský kraj 0,69 SI02 Zahodna Slovenija 0,63 RO32 Bucuresti - Ilfov 0,66 PL12 Mazowieckie 0,72 CZ01 Praha 0,69 Közép-Magyarország 0,8 0,7 HU21 Közép-Dunántúl 0,6 0,62 0,5 HU22 Nyugat-Dunántúl 0,4 0,3 0,32 0,2 0,34 0,1 HU23 Dél-Dunántúl 0,38 0 0,47 0,4 0,38 0,38 HU31 HU32 Észak-Alföld Észak-Magyarország AT1 Ostösterreich HU33 Dél-Alföld Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A K+F+I stratégiai megközelítése A K+F+I szakpolitikai háttere A Közép-Magyarország régió számára 2004-ben került kidolgozásra a legutóbbi Regionális Innovációs Stratégia (RIS). A RIS célja volt, hogy a Közép-Magyarország régió a jelentős infrastrukturális és emberi erőforrás fejlesztéseken keresztül, a térség kis-és középvállalatainak dinamikus fejlődését segítő társadalomtudatos és innováció-vezérelt magyar modell kidolgozásán és megvalósításán keresztül váljon a szűkebb és tágabb Oldal: 37 88

38 értelemben vett termék- és technológiai innováció egyik jelentős európai központjává 8. A évi stratégia prioritásai a következők voltak: A KKV-k működési feltételeinek javítása Termék és technológia fejlesztése Innovációs kultúra terjesztése A hazai átfogó K+F+I stratégia 2007 és 2013 között érvényes Tudomány- Technológia- és Innováció-politikai Stratégia középtávú céljai közt szerepelt, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs programokra 2010-ben a GDP 1,4%-át, majd 2013-ban a GDP 1,8%-át fordítsák, valamint, hogy 2013-ra Magyarország érje el az EU átlagát az innovációs mutató szempontjából. További célként tűzték ki, hogy új tudásközpontokat alakítsanak ki, valamint, hogy erősödjön a társadalmi versenyképességet megalapozó tudás és a régiók K+F kapacitása 9. A as TTI stratégia prioritásai a következők voltak: A tudományos kutatás eredményei befogadásának és hasznosításának kultúrája Minőség-, teljesítmény- és hasznosítás-vezérelt, hatékony nemzeti innovációs rendszer Megbecsült, a tudás alapú gazdaság és társadalom igényeink megfelelő, kreatív, innovatív munkaerő A tudás létrehozását és hasznosítását ösztönző gazdasági és jogi környezet A globális piacon versenyképes hazai vállalkozások, termékek és szolgáltatások A kormány Befektetés a jövőbe címmel a as időszakra elkészítette a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 elnevezésű dokumentumot, amelynek jelenleg a társadalmi egyeztetése zajlik. Ennek az új K+F+I Stratégiának a legfőbb célkitűzése, hogy az ún. lisszaboni célkitűzésekkel összhangban Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8%-ra, 2030-ra pedig 3%-ra növelje. Látható, hogy az új K+F+I stratégiában a TTI által a válság előtt kitűzött, 2013-ban elérendő cél határideje 2020-ra módosult. A tervezet további célkitűzései: +30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely lép be a világ elitbe +30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg / erősödik meg +30 K+F intenzív makro regionális középvállalat termel és szolgáltat +300 K+F+I és növekedésorientált kisvállalat (ún. gazella ) cég találja meg globális piaci számításait innovatív kezdő vállalkozás jut az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz a már megtelepedett, illetve megtelepedő globális nagyvállalatokat hazai döntéshozatali központú innovatív beszállító cégek tömegei szolgálják ki 8 Közép-magyarországi Innovációs Központ, Nemzeti Innovációs Hivatal, 2007 Oldal: 38 88

39 A tervezetben megfogalmazzák azt is, hogy milyen intézmény és felelősségrendszer szükséges ahhoz, hogy a fent említett célokat el lehessen érni, valamint azt is, hogy milyen területeken szükséges a szakpolitikák és a stratégia összehangolása A K+F+I tevékenység hazai finanszírozása Az innováció támogatása nemzeti részről a 2004-ben felállított Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (továbbiakban: KTIA) történik. Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését. (Nemzeti Innovációs Hivatal, 2012) A KTIA keretében finanszírozott támogatási programok egy átmeneti felfüggesztési időszak után 2012-ben ismét kiírásra kerültek. A korábban szinte teljes mértékben, szakpolitika-, menedzsment és pályázatkezelési szinten is a NIH-hez (korábban a NKTH-hoz) tartozó KTIA ma szakpolitikai szinten a Nemzetgazdasági Minisztérium, finanszírozói oldalról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, kiírói részről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, kezelési oldalon pedig a (néhány programot már korábban is kezelő) MAG Zrt. feladatkörébe került. A lenti grafikonokból kiolvasható, hogy mintegy pótolva a régió fejlettségi besorolásából fakadó forráshiányt a Közép-Magyarország régióba KTI Alapból a többi régió támogatásainak többszöröse érkezik, 2011-ben a KTIA támogatás csaknem 23,8 milliárd forintot jelentett, amely az évi támogatások kb. 35%-át tette ki. 27. ábra: A KTIA támogatások mértéke az egyes régiókban (ezer Ft-) (Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal) Oldal: 39 88

40 28. ábra: A KTIA támogatások megoszlása a régiók között (Forrás: Nemzeti Innovációs hivatal) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokat (OTKA) a tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széles körű támogatása, a fiatal kutatók segítése, nemzetközi színvonalú tudományos eredmények létrehozása érdekében hozták létre. A program kizárólag költségvetési forrásokból kerül finanszírozásra. Az OTKA vezető testülete az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága, a programok koordinálását és kezelését az OTKA Tudományterületi Kollégiumai támogatásával az OTKA Iroda végzi A K+F+I tevékenység közösségi finanszírozása A fentieken túl a Közép-Magyarország régióban a kutatás-fejlesztési valamint innovációs fejlesztésekre lehetőség van európai uniós (ERFA, ESZA) társfinanszírozással megvalósuló programok keretében is. Ezek a programok a következők: Új Magyarország Fejlesztési Terv ( között) és 2011-től az Új Széchényi Terv: Vállalkozásfejlesztési Program és Tudomány-Innováció Program releváns operatív programjai (KMOP, TÁMOP) 7. Kutatási Keretprogram (FP7) Versenyképességi és Innovációs Program (CIP) Európai Területi Együttműködés programok (határon átnyúló együttműködési program, transznacionális együttműködési program, INTERREG) Az országos támogatási lehetőségek megoszlásánál fontos tényező, hogy a régióban - ezen belül Budapesten - termelt magas GDP-ből adódóan a KMR a konvergencia régióba tartozik, így kevesebb támogatásra jogosult, mint a többi hazai régió. Bár a statisztikák szerint Pest megye GDP-je jóval alacsonyabb, mint az EU-s GDP 75%-a, a regionális besorolásból adódóan ide is kevesebb közösségi forrás áramlik. A megye helyzete előreláthatólag a következő, as időszakban sem fog változni, ugyanis az új programozási Oldal: 40 88

41 időszakban a Közép-Magyarország régió (beleértve Budapestet és Pest megyét) az átmeneti régió kategóriába fog tartozni. A Közép-Magyarország régióba a 2007 és 2013 között a KMOP keretében 16,5 milliárd Ft támogatás áramlott, míg a TÁMOP 4. prioritás keretében összesen 17,7 milliárd Ft értékű pályázatot nyújtottak be. Ezeken a forrásokon kívül érkeztek még a KTIA támogatások ig, ami mindösszesen 105,8 milliárd Ft volt. A 7. Kutatási Keretprogram segítségével a Közép-Magyarország régió összesen 175,4 millió euró támogatást nyert el. A régióba érkező állami és az európai uniós társfinanszírozott programokból származó források megoszlása tehát a következőképpen alakult 2007 és 2013 között: 29. ábra: A Közép-Magyarország régióba érkező állami és Európai Uniós támogatások megoszlása 2007 és 2013 között A 7. Kutatási Keretprogramban Magyarországon összesen közel résztvevő kötött támogatási szerződést mindegy 225 millió euró értékben10. A támogatási szerződések háromnegyedét kötötték a Közép-Magyarország régió szereplői jellemzően IKT tevékenységet folytató kedvezményezettek -, akik valamivel több, mint 175 millió euró értékben kötöttek támogatási szerződést. A régión belül a 7. kutatási keretprogram Együttműködések programja keretébe támogatták a pályázókat közel 100 millió euró értékben. A keretprogram támogatásait döntő hányadban egyetemek és az MTA kutatóintézetei nyerték. Az Európai Területi Együttműködések keretében a régió a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program valamint a South East Europe Programme (SEE) forrásaiból részesül. Mivel a programok ERFA-ból és ESZA-ból társfinanszírozottak ezért az együttműködéseket a K+F+I területén is támogatják. 10 forrás: NIH, 2013, március Oldal: 41 88

42 Gyógyszergyártás Számítógép, elektronika, optikai termék gyártása Információ, kommunikáció Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Villamos berendezések gyártása Villamosenegria-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Járműgyártás Vízellátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység 2.6. Innovatív ágazatok A RIS3 szempontjából azokat a gazdasági ágazatokat tekintjük innovatívnak, amelyben az ott működő cégek esetében legalább 30%-os a technológiai innovációt 11 bevezetők aránya (a 2010-es CIS felmérés 12 szerint). A Közép-Magyarország régióban a közötti időszakban a technológiai innováció mértéke országosan a teljes vállalati körből 18,4% volt, amely 2,4 százalékpontos visszaesést jelent a as időszakhoz képest. A visszaesésért a kisvállalati szektor jelentősebb csökkenése tehető felelőssé, amelyet nem tudott a közép- és nagyvállalati szektor bővülése ellensúlyozni. A következőekben az innovatív ágazatokban működő cégek Közép-Magyarország régióbeli megoszlását szemléltetjük. Innovatív vállalkozások száma a Közép-Magyarország régióban (db) (Forrás: NIH Obszervatórium) Budapest Pest megye KMR Országos KMR % 65% 63% 62% 51% 49% 44% 40% 34% 34% A Közép-Magyarország régió koncentrációja az innovatív ágazatok szempontjából is kimutatható, ezen belül is a gyógyszergyártás, valamint IKT területén a legjelentősebb. A számítógép. elektronika, optikai termék gyártás ágazatban, valamint a villamosberendezések gyártása ágazatban is kiemelkedő a Közép-Magyarország régió szerepe, a kategóriákban a vállalkozások 63%-a, illetve 49%-a működik. A legkevésbé a járműgyártás, pénzügyi, biztosítási tevékenység és vízellátás szektorokban ugrik ki Budapest a többi területegység közül; ennek oka az első esetében az autóipar egyedi területi megoszlása, utóbbi kettő esetében pedig a lakosság eloszlásához való szükségszerű hasonlóság lehet. 11 Technológiai innovációt folytató cégek közé sorolhatók azok, melyek a vizsgált időszakban új terméket vagy eljárást vezettek be, illetve erre irányuló tevékenységet folytattak, de az nem járt eredménnyel (még nem fejeződött be, vagy abbamaradt). 12 Az Európai Unió megbízásából kétévente készülő Community Innovation Survey (CIS Közösségi Innovációs Felmérés) keretében vizsgálják a vállalatok innovációs tevékenységét. A legutolsó, es évre vonatkozó felmérést 2011-ben végezte a KSH, melyre a későbbiekben CIS 2010 néven hivatkozunk. Oldal: 42 88

43 A kutatás-fejlesztést végző vállalatok dominanciája a fontosabb K+F mutatók tekintetében is megfigyelhető. A feldolgozóiparban (ide tartozik pl. a gyógyszergyártás és az IKT is) a KMR legnagyobb részesedése a feldolgozóiparban a külföldi szabadalmak területén látható, míg az ágazatban működő K+F+I-t végző cégek mindössze 42,5%-a működik ebben a régióban. Belföldi szabadalmak tekintetében kiegyenlítődött az arány Budapest és Pest megye között, míg a K+F+I költség, beruházás és a kutatók tényleges létszáma szempontokban Budapest a vezető terület. 30. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a feldolgozóipar K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) A Közép-Magyarország régió szerepe a gyógyszergyártásban megkérdőjelezhetetlen. Budapesten működik a gyógyszeripari tevékenységet folytató vállalkozásoknak a 65%-a (59). Ezen belül 42 vállalat Budapesten és 17 Pest megyében található. Pest megyére jellemző, hogy az ágazatban működő cégek beletartoznak az egyes kistérségek legnagyobb foglalkoztatói közé (például Gödöllőn a TEVA Zrt. vagy a Sanofi). Az iparág mindenképp a fejlődés motorjának tekinthető az egyes térségekben. A K+F költségek, beruházások és gyógyszergyártásban alkalmazott kutatók száma is ebben a régióban a legmagasabb. Bár az ország más területén is vannak gyógyszeripari vállalatok, a többnyire Budapesti székhelyből vagy telephelyből adódóan a KMR-ben kerülnek bejelentésre a szabadalmak. Oldal: 43 88

44 31. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a gyógyszergyártás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) Az információ, kommunikáció ágazatban, mind a kutatás-fejlesztés területén történő költségek és beruházások, mind a K+F-et végző cégek valamit a kutatók számát tekintetében megfigyelhető a KMR, azon belül is Budapest dominanciája. Ebben az innovatív ágazatban összesen 21,5 ezer vállalkozás működik a régióban, melynek közel kétharmada Budapesten található. Az IKT korunk egyik legdinamikusabban fejlődő iparága, és alkalmazása valamint fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok be tudjanak kapcsolódni egy fejlett technológiai értékláncba. Ezen felül az IKT fejlesztésének fontossága nem csak technológiai, hanem információs- és tudástársadalmi szempontból is kiemelkedően fontos. Az IKT K+F-et végző vállalatai jelentős hányadot képviselnek a K+F kiadásokban és a kutatók létszáma tekintetében is. 32. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az információ, kommunikáció K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) Oldal: 44 88

45 A szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző vállalatoknak a fele tevékenykedik a Közép-Magyarország régióban. Ezzel egyenes arányban az ágazatban működő vállalatok az összes K+F beruházás felét valósítják meg. 33. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) Ehhez kapcsolódóan kiemelkedő lehetőségeket hordozó technológiának számít a bionika. A bionika és a bionikai ipar a következő évtized talán legdinamikusabban fejlődő csúcstechnológiája; elsősorban az Egyesült Államokban vált ma már meghatározó tényezővé. Alapvetően a biotechnológiák és az elektronika informatika technológiáinak találkozási pontján, de ezektől markánsan eltérő termékekkel és metodikával rendelkezik. A bionikai termékek és szolgáltatások általában egészen újak, nem korábbiak javításai. Ilyenek például a Laboratórium-egy-chip-en (polimer Bio-chip), a különféle protézisek, agyi és mozgató pace-makerek, környezetvédelmi és védelmi-biztonsági ellenőrző és riasztó rendszerek, stb. A bionika egyben katalizátora az Új Széchenyi tervben is kiemelt négy iparágnak: az egészségiparnak, az élelmiszer iparnak, a környezetvédelmi iparnak, a védelmi és biztonság iparnak. A bionika újításait leginkább ezen ágazatok termékeibe lehet majd beépíteni. A bionika amerikai kibontakozásával egy időben indult hazánkban a bionikai mérnökképzés a molekuláris bionika alapszakkal (Európában elsőként) és a rá épülő két mesterszakkal a Pázmány Egyetemen a Semmelweis Egyetemmel közösen; ezt követte két év múlva a Szegedi Tudományegyetemen. Az innovatív ágazatokhoz visszatérve a számítógép, elektronika, optikai termék gyártása ágazatokban a K+F-et végző vállalatok Budapesten koncentrálódnak, itt található a területen működő vállalkozások valamivel több, mint 40%-a. Ennek megfelelően itt a legmagasabbak a K+F költségek, a K+F beruházás is. Oldal: 45 88

46 34. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) A villamos berendezés gyártása ágazat, valamint a közúti járműgyártás területén működő K+F tevékenységet végző vállalatok tekintetében alacsony a Közép-Magyarország régió részesedése. A villamos berendezésekkel foglalkozó vállalkozások mindössze 42%-a, míg a közúti járműgyártással foglalkozó vállalkozások 25%-a működik a régióban. Emiatt meglehetősen alacsony az ezekre a területekre fordított K+F költség és beruházás, valamint az alkalmazott kutatók száma is. 35. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a villamos berendezés gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH) Oldal: 46 88

47 36. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a közúti jármű gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) Az egyéb jármű gyártása ágazatban ismét a Közép-Magyarország régió dominanciája figyelhető meg. Ebben a régióban működik a nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozások 75%-a, valamint csak itt valósul meg K+F beruházás az egyéb járműgyártás területén. 37. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése az egyéb jármű gyártása K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) A vízellátás ágazatában igazodnak az arányok a területeken élő népességhez, így a K+F+I-t végző cégek 30%-a működik a Közép-Magyarország régióban, valamint a K+F+I beruházásoknak is csak 32,4%-a valósul meg a KMR-ben, de az teljes egészében Budapesten. A K+F költség és a kutatók tényleges száma kategóriában ismét Közép-Magyarország a domináns, azon belül pedig Budapesté a vezető szerep. Oldal: 47 88

48 38. ábra: Budapest, Pest megye és az ország többi részének részesedése a vízellátás K+F-et végző cégeinek kiemelt mutatóiban, (Forrás: KSH.) Összességében elmondható, hogy a Közép-Magyarország régió az innovatív nemzetgazdasági ágazatok nagy részében domináns, kiemelten a gyógyszergyártás és az IKT területén. A jövőre nézve jelentős potenciál mutatkozik a bionika technológiai újításainak köszönhetően, melynek támogatása több ágazat teljesítményéhez is hozzájárulhat. Oldal: 48 88

49 3. IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA 3.1. Az innováció értelmezése Jelen stratégia kiterjed Közép Magyarország területén megvalósuló innovációs tevékenységre, mely magában foglalhatja a következő típusú innovációkat: hagyományos szektorok megújítása nagyobb hozzáadott értéket képviselő tevékenységekkel és új piaci rések betöltésével; korszerűsítés az új technológiák alkalmazásba vételével és terjesztésével; a technológiai több lábon állás megteremtése a meglévő szakosodásokból kiinduló, kapcsolódó területek meghódításával; új gazdasági tevékenységek kialakítása radikális technológiai változásokon és áttörést jelentő újításokon keresztül; társadalmi innováció szolgáltatások innovációja 3.2. A hazai K+F+I szakpolitika intézményi környezete között A Nemzeti Innovációs Hivatal (továbbiakban: NIH) korábban az országos innovációs politikai döntések előkészítésében, innovációs források és programok menedzselésében és végrehajtásában kiemelkedő szerepet játszott. Az intézmény hatáskörében tartozott többek között a Regionális Innovációs Ügynökségek hálózata is, amelynek segítségével képes volt regionális szinten is hatékonyan ellátni feladatait. Az átalakításokat követően sajnálatos módon azonban a hivatal szerepe, feladatai és költségvetése is csökkent. Tevékenységét és működését jelenleg csupán az alábbi három kiemelt stratégiai területen végzi: stratégiai tervező és elemző munka nemzetközi K+F+I együttműködések koordinációja és ösztönzése innováció-menedzsment A 2005 óta működő Regionális Innovációs Ügynökségek (továbbiakban: RIÜ) korábban a NIH támogatásával és partnereként működtek. Feladatuk a regionális innovációs folyamatok generálása, összehangolása, koordinálása és innovációs szolgáltatások nyújtása volt. A RIÜ-k a fentiekben felsorolt feladataik ellátására állami forrásokat kaptak, amely lehetővé tette, hogy mára egy jól felépített és működő regionális innovációs partneri és partner intézményi kört alakítsanak ki és eredményeiknek köszönhetően elnyerjék a regionális szereplők bizalmát óta a RIÜ-k piaci alapon, üzleti bevételekből működnek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ) a közötti tervezési időszak során Magyarország rendelkezésére álló európai uniós, illetve az azokhoz kapcsolódó hazai források tervezésével kapcsolatos feladatokat végzi. Az intézmény feladata többek között az operatív programok tervezésének koordinációja, megvalósulásának nyomon Oldal: 49 88

50 követése, a pályázati kiírások véglegesítése, a támogatandó fejlesztések, beruházások kiválasztása, és mindezekhez kapcsolódó intézményrendszer működtetése, a szükséges uniós egyeztetések lebonyolítása és az előírt dokumentumok elkészítése. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (2011. január 1-jei névváltozás előtt: Magyar Szabadalmi Hivatal, továbbiakban: SZTNH) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal. A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, a szerzői és szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok ellátása, az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén, a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való részvétel, a szellemi tulajdon védelmére szolgáló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, illetve a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi és európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Magyarország, így a kormány innováció politikai és kutatás-fejlesztési céljait a Tudomány-, Technológia- és Innováció-politikai stratégiája tartalmazta. Az ez irányú stratégiai és középtávú célokat és intézkedési tervet tartalmazó dokumentum a as periódusra szól. Jelenleg zajlik a kormány Befektetés a jövőbe címmel a as időszakra elkészített Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 elnevezésű dokumentum társadalmi egyeztetése júliusától a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság látja el a fejlesztési és tervezési feladatok állásfoglalását a Kormány számára. Feladatai közé tartozik még az operatív programok, akciótervek, valamint a nagyprojektek elfogadása vagy módosítása, ágazati fejlesztési tervek véleményezése, az egymilliárd forintot meghaladó nagyprojektek megvalósulásának eldöntése, az általa tárgyalt ügyek nyomon követése, jogszabálymódosításkezdeményezések a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős szervek beszámolásra kötelezése. A tudományos kutatással, kutatás-fejlesztéssel és innovációval összefüggő programokat, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatait és projektjeit illetően az NFK, illetve a Miniszterelnökség jogosult a szükséges szakmai egyeztetés lefolytatására. A regionális innovációs stratégiák irányítási struktúráján belül stratégiai valamint operatív szint különíthető el. Stratégiai irányítási szint A kutatás-fejlesztés és innovációs szakpolitikáért a Nemzetgazdasági Minisztérium felel, míg a támogatásokat biztosító Kutatási, Technológiai és Innovációs Alapot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezeli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bevonásával. Emellett a Pest Megyei Kormányhivatal összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi szintű végrehajtását. A stratégiai szinten tevékenykedik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Innovációs Hivatal, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH), valamint a Pest Megyei Önkormányzat. Az NTH a következő, as időszak operatív programjainak többsége, így a gazdaságfejlesztést célzó OP tervezését és elkészítését végzi. Míg az NFÜ felelős az európai uniós társfinanszírozással finanszírozott programok végrehajtásáért, addig a NIH a kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerve. Az innovációs politika stratégiai szintjén helyezkedik el a Pest Megyei Önkormányzat is, mely a korábban a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, és részben a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács által ellátott feladatokat vette át. Oldal: 50 88

51 Operatív végrehajtási szint A korábbi stratégia végrehajtásáért a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Pro Régió) volt a felelős. Előbbi többek között a Közép-Magyarország Operatív Program közreműködő szervezetének munkáját látja el, előkészíti, összehangolja, menedzseli a regionális szintű terveket és koordinálja az együttműködéseket. Az INNOREG Középmagyarországi Regionális Innovációs Ügynökség fő feladata a regionális innovációs folyamatok összehangolása és a stratégia operatív végrehajtásának intenzív támogatása. A fentieken túl az operatív végrehajtási szint szereplői a vállalkozások érdekképviseletét, valamint önálló gazdasági önkormányzati szerepet is ellátó Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A RIS3 Stratégia irányítási struktúrájára Funkciók és felelősségi körök A RIS3 sikeres megvalósításának feltétele, hogy az irányításnak világos felelősségi és illetékességi hatáskörök legyenek kijelölve. A megvalósításhoz a következő funkciókat kell ellátnia az irányító szerveknek: Regionális KFI-stratégiai menedzsment A menedzsment feladata a szakpolitikai koordináció biztosítása, a stratégia megvalósulásának nyomon követése, a stratégiát megvalósítását szolgáló eszközrendszer irányításához kapcsolódó független értékelések elkészítése, valamint a tudományos-technológiai, innovációs vállalati és KFI-szakpolitikai versenykörnyezet nyomon követése, valamint a közszféra-innovációk trendjeinek figyelése és értékelése. Pályázati programmenedzsment és monitoring A pályázati programmenedzsment magába foglalja a K+F+I programok, illetve az egyéb innovációs pályázati projektek sajátosságainak kezelését és azok előrehaladásának nyomon követését is. Innovatív vállalkozások fejlődésének támogatása A speciális innovatív kisvállalati szempontokat és a kapcsolódó eszközrendszert felügyelő, megvalósító és korrigáló funkció. Regionális innovációs folyamatok összehangolása A regionális szereplők közötti, illetve más régiókkal való együttműködések támogatása, a hálózatosodás elősegítése, információáramlás biztosítása a piac szereplői között, valamint a hazai és a külföldi kapcsolatrendszer bővítése, kapcsolatépítés, a régiónak a nemzetközi innovációs rendszerben játszott szerepének erősítése. Érdekképviseleti funkció ellátása Az állami igazgatás irányába történő egységes kommunikáció, fellépés és érdekképviselet megvalósítása a régió szereplői számára, koordinátor és hídképző szerep ellátása a regionális innovációs intézményrendszernek és hálózatainak működtetésében. Oldal: 51 88

52 NGM NFM NFÜ NIH RIÜ RFÜ Megyei Önkormányzatok Kistérségi térsulások Járási Kormányhivatalok Társadalmi szakmai szervezetek Kamarák Innováció-menedzsment szolgáltatások nyújtása, a regionális szolgáltatási rendszer koordinálása A helyi igényeket figyelembe vevő innovációs szolgáltatások kiépítése, a rendszer működésének koordinálása, nyomon követése és a szükséges változtatások elvégzése. Kiemelt programok és ágazatok innovációs menedzsmentje A régió szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró projektek és ágazatok kezelésével kapcsolatos közreműködő feladat ellátása. Új innovációs modellek kidolgozása A Közép-Magyarország régió speciális adottságainak megfelelő modellek feltérképezése, kialakítása, bevezetésének elősegítése. Innovációs információgyűjtés és szolgáltatás A regionális szereplőkre, folyamatokra, trendekre vonatkozó adatok gyűjtése, kezelése, elemzések elkészítése, következtetések levonása, innovációs adatbázis menedzsment. Az innováció társadalmasítása, népszerűsítése Az innovációnak, mint a régió fejlődési motorjának elterjesztése, népszerűsítése A stratégia megvalósításába bevont szervezetek (javaslat) Funkció Regionális KFI-stratégiai menedzsment Pályázati programmenedzsment és monitoring Innovatív vállalkozások fejlődésének támogatása Regionális innovációs folyamatok összehangolása Érdekképviseleti funkció ellátása Innováció-menedzsment szolgáltatások nyújtása, a regionális szolgáltatási rendszer koordinálása Kiemelt programok és ágazatok innovációs menedzsmentje Új innovációs modellek kidolgozása Innovációs információgyűjtés és szolgáltatás Az innováció társadalmasítása, népszerűsítése Oldal: 52 88

53 3.4. Megvalósítás és érintett szereplők Annak érdekében, hogy az érintettek magukénak érezzék a stratégiát, a stratégia megvalósítása során folyamatosan biztosítani kell a következő feltételeket: Interaktív döntéshozatal Konszenzusra való törekvés Regionális érdekek szem előtt tartása A döntéshozatal során biztosítani kell az érdekeltek széleskörű bevonását következő csoportokból. 39. ábra: A regionális tudásbázis szereplői (Forrás: Guide to Reseach and Innovation Strategies for Smart Specialisation) Oldal: 53 88

54 4. A KÖZÉP-MAGYARORSZÁG RÉGIÓ SWOT- ELEMZÉSE Erősségek S1. Az országos átlaghoz képest magas a régió K+F+I kiadásainak aránya, különösen a vállalati K+F+I ráfordítások aránya kiemelkedő S2. Az országos K+F ráfordítások 61,5%-a a KMRben koncentrálódik S3. Színvonalas és fajsúlyos felsőoktatási intézményrendszer S4. Jelentős külföldi működőtőke-beáramlás a helyi kutatóintézetekbe S5. Magas a felsőfokú végzettségűek aránya a régióban Gyengeségek W1. A kohéziós politika tekintetében a fejlettebb Budapest és a kevésbé fejlett Pest megye egy régiót képez, így az egész régió konvergencia-régiónak számít, mely Pest megye alulfinanszírozottságát eredményezi W2. Gyenge innovációs képesség a KKV szektorban W3. Kockázatkerülő vállalati attitűd W4. Alacsony a vállalkozások és a tudomány, az egyetemek közötti kapcsolatok aránya W5. Középvállalati szektor hiánya, erős nagyvállalati jelenlét S6. Jelentős kutatói létszám a régióban, fővárosi W6. A tudományos eredmények nehezen hasznosulnak a koncentráció piacon S7. Nemzetközi szinten is versenyképes W7. Magas számú és arányú felsőfokú végzettséggel gyógyszeripar, biotechnológia és egészségipar rendelkező munkanélküli S8. Kiemelkedő számú szabadalmi bejelentés a W8. Innovatív vállalatok szerény mértékű beépülése a gyógyszeriparban és az IKT területén gazdaságba S9. Magas export-orientáltság W9. Tőkehiány S10. Működő klaszterek W10. Fragmentált innovációs lánc S11. Nagyszámú K+F+I-t végző ipari park W11. Alacsony számú műszaki és természettudományi S12. K+F+I kapacitások koncentráltsága a régióban végzettségű szakember S13. Pozitív migrációs mérleg a régióban S14. IKT infrastruktúra Lehetőségek Veszélyek O1. Magas innovációs potenciál az IKT szektorban T1. Megfelelő képzettségű szakemberhiány és elvándorlás (főként külföld irányába) O2. Országos viszonylatban magas számú felsőfokú T2. Bizonytalan munkaerőpiac végzettséggel rendelkező szakértő O3. Kreatív iparágak feltörése T3. A centralizált budapesti K+F+I tevékenység elveszi a forrásokat a Pest megyei innovátor KKV-k elől, amennyiben a kohéziós politika továbbra is egy térségként kezeli a megyét Budapesttel O4. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése T4. A csökkenő felsőoktatási keretszámok miatt kedvezőtlen felsőoktatási feltételek a jövőre nézve O5. Növekvő igény a társadalmi innovációra T5. Agyelszívás, elsorvadó közfinanszírozású kutatás O6. Start-up vállalkozások egyre növekvő innovációs potenciállal bírnak O7. Bionikai fejlesztések magas innovációs potenciálja Oldal: 54 88

55 5. A RÉGIÓ JÖVŐKÉPE 5.1. A Közép-Magyarország régió tipológiája Az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs útmutatója, valamint az EU 2020 tipológiai besorolása alapján a Közép-Magyarország régiót a következők jellemzik: A KMR lakosságszáma az elmúlt 10 évben növekedett, a regionális migráció a többi régióhoz képest jelentős mértékű. A KMR sajátossága, hogy az utóbbi időben meghatározó volt a Budapestről az agglomerációba költöző népesség aránya. Az inkluzív vagy befogadó növekedés szempontjából a régiót növekvő lakosság jellemzi. A régióban túlsúlyban van az épített környezet. Itt található a főváros, mely szignifikánsan kiemelkedik mind a kutatói infrastruktúra, mind az innovációs felvevőképesség és üzleti lehetőségek tekintetében. A régió lakosságának 58%-a él Budapesten, melynek értelmében a fenntarthatóság szintje szempontjából a térség a városias régiónak minősül. A régió jelentős mértékű tudáson és innováción alapuló potenciált hordoz magában, a meglévő kutatás-fejlesztési infrastruktúra jó alapul szolgál a további fejlődésre. 40. ábra: A KMR besorolása az Európa 2020 tudásintenzitás tipológiája szerint, (Forrás: KSH) Oldal: 55 88

56 5.2. Jövőkép Figyelembe véve a regionális gazdasági és társadalmi jellemzőket, valamint a nemzeti és közösségi stratégiákat is szem előtt tartva, a KMR jövőképe, hogy a helyi erősségekre,a térség gazdasági és innovációs potenciáljára építve valamint a nemzetközi kapcsolatokat erősítve elismert helyet foglaljon el az innovatív Unióban, ezáltal élen járjon a hazai stabil és fenntartható tudásgazdaság kialakításában és 2020-ra vezető innovátorrá váljon Átfogó cél A régió jövőképéhez igazodva kiemelt fontosságú, hogy a régió innovációs potenciálja valóban a helyi adottságoknak megfelelően legyen kiaknázva. Annak érdekében, hogy ez megfelelően megvalósuljon, a RIS3 átfogó célja, hogy a Közép-Magyarország régió 2020-ra egy olyan innovációs szempontból kiemelkedő térséggé váljon, mely mind Budapest, mind Pest megye gazdasági és társadalmi kiválóságaira alapozva, a helyi és nemzetközi innovációs rendszer szereplőinek aktív bevonásával hozzájáruljon a térség és az ország fenntartható, inkluzív és intelligens fejlődéséhez. Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon elengedhetetlen egy innovációs szempontból kedvező gazdasági környezet kialakítása, mely inspirálja és ösztönzi az innovációs rendszer szereplőit a kutatásra, fejlesztésre és újításra, valamint hozzájárul az új ötletek piaci érvényesülésének megalapozásához. A fenti cél tisztázásához hozzá tartozik, hogy az innovációs rendszer szereplői magukba foglalják mind az innováció kínálati és keresleti oldalát is. Tehát nem csak a közszféra, az oktatási intézmények, kutatóintézetek tartoznak ide, hanem az innováció eredményeit felhasználó gazdasági szereplők (ipari létesítmények, innovatív vállalkozások, befektetők, klaszterek stb.) és egyéb szakmai szervezetek is A stratégia kommunikációjának célja A stratégia kommunikációjának fő célja, hogy széleskörű elkötelezettség jöjjön létre a stratégia irányába. A stratégia külső és belső kommunikálása egyaránt fontos, mind az érintettek felé szükséges a világos kommunikáció, mind a társadalmi szereplők irányába A kommunikáció célcsoportja, érintettek A stratégia kommunikációja számos érintett felé kell, hogy irányuljon. Ezeknek az érintetteknek minden esetben a megfelelő mértékű és szempontú információt kell megkapniuk a stratégiáról valamint annak végrehajtásáról. A kommunikációs tevékenység belső érintettjei a felelős minisztériumok a NIH, a RIÜ-k, az RFÜ-k, az NFÜ, Megyei Önkormányzatok, érdekképviseleti szervek, vállalati szféra releváns szereplői, oktatási intézmények, kutatóintézetek és egyéb szakmai innovációs szervezetek Oldal: 56 88

57 A kommunikációs tevékenység külső érintettjei a média, Európai Bizottság, egyéb nemzetközi szervezetek, üzleti szféra valamint a lakosság Kommunikációs eszközök A kommunikáció során felhasznált eszközök (indikatív): Belső konzultációk A stratégia nyomon követése és értékelése során felmerülő megbeszélések, workshopok Fórumok, társadalmi egyeztetések Az érintettek széles köre számára elérhető és nyitott általános és tematikus rendezvények Sajtómegjelenések Digitális média Oldal: 57 88

58 5.4. Összefoglaló ábra Az alábbi táblában összefoglalva látható a KMR intelligens szakosodási stratégiájának jövőképe, prioritásai és célrendszere. 41. ábra: A Közép-Magyarország régió intelligens szakosodási stratégiájának célrendszere Oldal: 58 88

59 6. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK Az előző, 5. fejezetben bemutatott jövőképnek, valamint az átfogó célnak megfelelően jelen fejezetben meghatározásra kerülnek a Közép-Magyarország régió intelligens szakosodási stratégia fejlesztési prioritásai, valamint a prioritások kibontására szolgáló alprioritások. A fejlesztési prioritásoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük az Európa 2020 stratégiában meghatározott három prioritással, és amelyek fejlesztése nélkülözhetetlen az EU gazdasági megerősödéséhez: intelligens növekedés (oktatás, tudás és innováció); fenntartható növekedés (erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság); inkluzív, azaz minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés (nagyarányú foglalkoztatás, valamint gazdasági, társadalmi és területi kohézió). Ennek megfelelően a RIS3 stratégia az alábbi két ágazati, valamint három horizontális prioritásra épül: Ágazati prioritások: 1. Gyógyszeripari innováció támogatása 2. Innováció támogatása az információs technológiák területén Horizontális prioritások: 3. Innovációs együttműködés erősítése 4. Zöld innováció ösztönzése 5. Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása A fenti öt prioritás az alábbiakban kerül részletesebb bemutatásra Ágazati prioritások fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása A helyzetelemzés fejezetben bemutatásra került regionális jellemzők közül kiemelkedik a magas hozzáadott értékű terméket előállító, a hagyományosan az egyik legjelentősebb innovációs teljesítménnyel és további potenciállal rendelkező iparág, a tágabb értelemben vett gyógyszeripar, amely magában foglalja mind az originális, mind a generikus gyógyszergyártás, gyógyszeripari K+F+I, biotechnológia és az ezzel összefüggésbe hozható élettudományok területét. A hazai gyógyszeripari innováció szereplői a főként nemzetközi háttérrel rendelkező nagyvállalatokon túl az innovatív KKV-k, illetve gyógyszeripari és biotechnológiai K+F+I intenzív tevékenységet folytató spin-off és start-up vállalkozások, valamint természetesen az orvos- és élettudományi képzéseket biztosító és kutatásokat folytató felsőoktatási intézmények, valamint a közfinanszírozású kutatóhelyek is. A gyógyszeripar mind a magasan képzett K+F+I munkaerő, mind az alacsonyabb képzettséggel rendelkező, gyártási Oldal: 59 88

60 folyamatokban dolgozó munkaerő nagyszámú foglalkoztatása révén nem csupán a régióban, hanem országos viszonylatban is jelentős gazdaságfejlesztési hatással bír. Kiemelt ágazati szerepét továbbá alátámasztja az a tény is, hogy a KMR-ben a hazai átlagot messze meghaladó mértékű, közel 60%-os vállalati K+F+I ráfordítás megközelítőleg felét a gyógyszeripar realizálja, ugyanakkor a régió sajátos helyzetéből adódóan minimális fejlesztési támogatásban részesül. A prioritáshoz kapcsolódó SWOT-tényezők: S1, S2, S3, S4, S5, S6, S7, S9; O2, O4, O7. Erősségek S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12 S13 S14 Lehetőségek O1 O2 O3 O4 O5 O6 O7 A gyógyszeripari innováció támogatása fejlesztési prioritás alá az alábbi alprioritások tartoznak: 1. A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 2. A gyógyszeripar területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 3. A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás alkalmazása (hosszabb megtérülési idő, magasabb támogatási intenzitás, stb.) fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén A Közép-Magyarország régióban a gyógyszeripar mellett az információs technológiák iparága tekinthető a másik innovatív húzóágazatnak, amely megfelelő alapot képez a régió innovációs teljesítményének fokozására. A helyzetelemzésből kitűnik, hogy az információ, kommunikáció, valamint a számítógép, elektronika, optikai termék gyártása ágazatok statisztikai adatai országos szinten kiemelkedő KMR-fölényt mutatnak. A helyzetelemzésben bemutatott iparági jellemzőkön felül a régió információs technológiák terén mutatott erőssége, hogy a KMR településinek közel 100%-ban kiépítésre került és elérhető a szélessávú internethozzáférés; a hazai szerverparkok többsége a régióban található; az ún. SaaS (software as a service) szolgáltatóházak mindegyike a KMR-ben helyezkedik el. Az országra jellemző vállalkozások KMR-koncentráltsága (közel 80%) az informatikai szektorban még magasabb arányú, ezért az innovációs potenciállal rendelkező információs technológiai cégek is döntő többsége a régióban található. Az iparágra jellemző, hogy mind innovatív induló vállalkozások és KKV-k, mind nemzetközi nagyvállalatok keretén belül folyik innovációs tevékenység, utóbbiak közel teljes mértékben a KMR-ben rendelkeznek székhellyel. Az információs technológiák területén több olyan, innovatív start-up vállalkozásként induló, nemzetközi sikereket elért cég (pl. USTREAM, Prezi, Nav N GO, LogMeIn) működik a régióban, amelyekre alapozva a KMR erőssége lehet a jól képzett szakemberekből álló, ám tőkeszegény informatikai mikrovállalkozások eredményessége. Ehhez elengedhetetlen a Oldal: 60 88

61 kezdő innovatív informatikai vállalkozások (elsősorban kockázati) tőkéhez juttatása, valamint a működési környezet megfelelő alakítása. A prioritáshoz kapcsolódó SWOT-tényezők: S1, S2, S3, S6, S9, S14; O1, O2, O6. Erősségek S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12 S13 S14 Lehetőségek O1 O2 O3 O4 O5 O6 O7 Az innováció támogatása az információs technológiák területén fejlesztési prioritás alá az alábbi alprioritások tartoznak: 4. Az információs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 5. Az információs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 6. A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az információs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén Horizontális prioritások fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése Az innovációs együttműködés erősítése alapvető fontosságú a Közép-Magyarország régió innovációs szempontú fejlesztése esetében. Az oktatás, tudomány és vállalati innováció egymásra hatása a KMR-ben fokozott jelentőséggel bír, mivel a régióban K+F és innovációs tevékenységet végző tudományegyetemek és közfinanszírozású kutatóintézetek révén az innovációs alapinfrastruktúra és a tudásbázis a hazai régiók közül egyedülálló alapot képeznek mind az innovatív vállalkozások, mind a kutatóhelyek számára az együttműködésből és tudástranszferből származó, az akadémiai és a vállalati fél közötti komparatív előnyök kiaknázására és ezáltal piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére. A KMR-ben jelentős gazdasági teljesítménnyel rendelkező hazai KKV-k és főként nemzetközi nagyvállalatok a regionális alapinfrastruktúrára támaszkodva tovább erősíthetnék gazdasági súlyukat, ezáltal hozzájárulva a hazai gazdasági növekedéshez. A prioritáshoz kapcsolódó SWOT-tényezők: S1, S2, S3, S4, S5, S6, S8, S9, S10, S12; O2, O4, O6. Oldal: 61 88

62 Erősségek S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12 S13 S14 Lehetőségek O1 O2 O3 O4 O5 O6 O7 Az innovációs együttműködések erősítése fejlesztési prioritás alá az alábbi alprioritások tartoznak: 7. Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. 8. Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása. 9. Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása. 10. Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése A régiót hazai viszonylatban magas lakosságszám és területe nagy részén aránylag nagy népsűrűség, valamint jelentős ipari tevékenység jellemzi. Az ebből fakadó nagyfokú környezetterhelés elkerülésének érdekében a KMR-ben kiemelt fontosságú az olyan innovatív megoldások, valamint az azokat kifejlesztő elsősorban kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatása, amelyek alkalmazásával mind a lakosság, mind az ipar szempontjából növekedhet az energiahatékonyság, csökkenhet a szennyezőanyag-kibocsátás és a hulladéktermelés, illetve hatékonyabbá válhat a hulladékfeldolgozás. A prioritáshoz kapcsolódó SWOT-tényezők: S1, S2, S3, S5, S6, S8, S10, S12, S13; O2, O6. Erősségek S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12 S13 S14 Lehetőségek O1 O2 O3 O4 O5 O6 O7 Ennek érdekében zöld innováció ösztönzése fejlesztési prioritás alá az alábbi alprioritások tartoznak: 11. Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén 12. Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása. 13. A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások révén. 14. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása. 15. Működő ipari tevékenységek zöldítése. Oldal: 62 88

63 fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása A Közép-Magyarország régió a hazai régiók közül kiemelkedik a vállalati K+F+I kiadások közel 60%-os mértékével. Az összes vállalati K+F+I kiadás 66%-a a KMR-re koncentrálódik, húzóerőként hatva a régió innovációs potenciáljára. Az innovatív KKV-k és nagyvállalatok kiemelten fontos szerepet játszanak abban, hogy egyrészt piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztése révén a KMR a hazai gazdaság motorjaként működjön; másrészt a régióban rendelkezésre álló, jól képzett szakemberek foglalkoztatásával a Közép- Magyarország régió képes legyen megtartani az innovációs szempontból kiemelten értékes humán tudásbázist, és ezáltal hozzájárul elsősorban a műszaki és természettudományos területen foglalkoztatás növeléséhez is. A kreatív ipar szintén nagyfokú innovatív potenciállal rendelkezik a régióban: a filmipar, tartalomszolgáltatás, ipari formatervezés, ruhatervezés, stb. területe kitörési pontként értelmezhető a többi hazai régió, valamint a környező országok viszonylatában is. A hazai K+F és innováció legjelentősebb forrása, az EU Strukturális Alapjaiból befolyó támogatás esetében a költségvetési időszakban egyre jelentősebb arányt képvisel a visszatérítendő támogatások rendszere. A régió innovációs aktivitásának jelentős szereplői, a rendkívül nagy növekedési potenciállal rendelkező innovatív kezdő vállalkozások kockázati tőke és/vagy egyéb, a kockázat mértékéből adódóan elsősorban visszatérítendő pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatása alapvető fontosságú az ötletek megvalósítása és piacra vitele arányának javítása, így középtávon a vállalkozások fejlődése és ezáltal a K+F+I munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében. A prioritáshoz kapcsolódó SWOT-tényezők: S1, S2, S3, S5, S7, S8, S9, S10, S11, S12, S13, S14; O1, O2, O3, O4, O5, O6, O7. Erősségek S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12 S13 S14 Lehetőségek O1 O2 O3 O4 O5 O6 O7 Ennek megfelelően az innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása fejlesztési prioritás alá az alábbi alprioritások tartoznak: 16. Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához. 17. Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával. 18. A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása. 19. A bionika területén működő induló vállalkozások és KKV-k K+F+I tevékenységének támogatása Oldal: 63 88

64 Összefoglalva, a tervezett fejlesztési prioritások a helyzetelemzésben bemutatott regionális erősségekre és lehetőségekre az alábbi megosztásban reflektálnak: Fejlesztési prioritások 1. Gyógyszeripari innováció támogatása Erősségek S1 S2 S3 S4 S5 S6 S7 S8 S9 S10 S11 S12 S13 S14 2. Innováció támogatása az információs technológiák területén 3. Innovációs együttműködés erősítése 4. Zöld innováció ösztönzése 5. Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Fejlesztési prioritások 1. Gyógyszeripari innováció támogatása 2. Innováció támogatása az információs technológiák területén 3. Innovációs együttműködés erősítése 4. Zöld innováció ösztönzése 5. Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Lehetőségek O1 O2 O3 O4 O5 O6 O7 O8 O9 Oldal: 64 88

65 Befektetés a jövőbe Nemzeti Reformprogram Innovatív unió EU Koherencia a releváns közösségi és országos stratégiákkal A Közép-Magyarország régió RIS3 stratégiában meghatározott fejlesztési prioritások az Európa 2020 stratégiában, az Innovatív Unió zászlóshajó programban szereplő kezdeményezések, valamint a Nemzeti Reformprogramban és a Befektetés a jövőbe, Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020-ban lefektetett prioritásokkal teljes mértékben koherensek; az alábbi táblázatban látható az egyes stratégiák prioritásainak összevetése. Gyógyszeripari innováció támogatása Innováció támogatása az információs technológiák területén Innovációs együttműködés erősítése Zöld innováció ösztönzése Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása : koherencia a prioritások között; : kiemelkedő mértékű koherencia a prioritások között Oldal: 65 88

66 Prioritások: Európa 2020 stratégia: 1. Intelligens növekedés 2. Fenntartható növekedés 3. Inkluzív növekedés Innovatív Unió zászlóshajó (kezdeményezések): 1. Az európai tudásbázis erősítése 2. Az új ötletek piacra vezetése 3. A regionális és társadalmi jólét maximalizálása 4. Összefogás az áttörésekért 5. Nemzetközi együttműködés Nemzeti Reform Program: 1. a éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra növelése; 2. a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelése; 3. a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energiamegtakarítás elérése; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a évi szinthez képest; 4. a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a éves népességen belül; 5. a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 százalékpontos csökkentése. Befektetés a jövőbe Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020: 1. Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok 2. Hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések 3. Intenzíven hasznosító vállalatok Oldal: 66 88

67 7. SZAKPOLITIKAI ESZKÖZÖK A fejlesztési prioritások megvalósítását támogató szakpolitikai eszközök a stratégiaalkotás nemzetközi módszertanának megfelelően az alábbi hármas tagolás szerint kerültek felosztásra: Közpolitikai eszközök Szabályozási eszközök Fiskális eszközök A fejlesztési prioritások által kitűzött célok jellegükből adódóan döntő többségben támogatásokon keresztül nyújtott fiskális, illetve részben szabályozási, és esetenként közpolitikai eszközök végrehajtása révén teljesülhetnek. Az alkalmazandó szakpolitikai eszközök az alábbiakban az egyes fejlesztési prioritások alprioritásai mentén kerülnek részletesebben bemutatásra fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása 1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 1. A gyógyszeripar területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. Kulcs alaptechnológiák (key enabling technologies) fejlesztése fiskális és szabályozási Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram Szabályozási eszközök: adó- és járulékkedvezmények gyógyszeripari különadó és egyéb, az iparágat sújtó terhek mérséklése vagy eltörlése 1-2 év ERFA, KTIA Vállalati kutatási-fejlesztési kapacitás erősítésének támogatása 1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása Alprioritás Szakpolitikai 2. A gyógyszeripar területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. Innovációösztönző üzleti környezet kialakítása és Oldal: 67 88

68 1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei megerősítése a KKV-k számára fiskális és szabályozási Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások visszatérítendő támogatások kockázatitőke-program hitel garancia Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram Szabályozási eszközök: adó- és járulékkedvezmények az iparágat sújtó terhek mérséklése vagy eltörlése 1-2 év ERFA, ESZA, KTIA Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások innovációs feladatainak támogatása 1. fejlesztési prioritás: Gyógyszeripari innováció támogatása Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram 3. A gyógyszeripari fejlesztést célzó támogatások esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás alkalmazása (hosszabb megtérülési idő, hosszabb projekt megvalósítási időszak, magasabb támogatási intenzitás, stb.) Kulcs alaptechnológiák (key enabling technologies) fejlesztése szabályozási támogatásokat érintő szabályozások megváltoztatása 1 év Nem releváns Szabályozási terület, nem releváns fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport 4. Az információs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. Innovációösztönző üzleti környezet kialakítása és megerősítése a KKV-k számára Kulcs alaptechnológiák (key enabling technologies) Oldal: 68 88

69 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei fejlesztése fiskális és szabályozási Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogramok Szabályozási eszközök: adó- és járulékkedvezmények adminisztráció egyszerűsítése 1-2 év ERFA, ESZA, KTIA Kínálati oldal támogatása: IKT területen tevékenykedő vállalkozások célzott támogatása Keresleti oldal támogatása: KKV vállalati folyamatmenedzsmentjének, e-kereskedelmi és e- szolgáltatások fejlesztéseinek támogatása 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 5. Az információs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban kockázatitőkeprogramokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. Pénzügyi eszközök (financial engineering instruments) fiskális és szabályozási Fiskális eszközök: visszatérítendő támogatások kockázatitőke-program hitel garancia Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram Szabályozási eszközök: adó- és járulékkedvezmények adminisztráció egyszerűsítése kiemelt csoportok meghatározása, amelyek támogatásban részesülnek 1-2 év ERFA, KTIA Kockázatitőke-program induló vállalkozások részére 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén Alprioritás 6. A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az információs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és Oldal: 69 88

70 2. fejlesztési prioritás: Innováció támogatása az információs technológiák területén Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén. Egyetemek, kutatóközpontok és vállalatok közötti kooperáció erősítése Innovációösztönző üzleti környezet kialakítása és megerősítése a KKV-k számára fiskális és szabályozási Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése kiemelt csoportok meghatározása, amelyek támogatásban részesülnek 1-2 év ERFA, ESZA, EMVA, KTIA Visszatérítendő támogatási programok fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 7. Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. Innovációs klaszterek fejlesztése Vonzó regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia és kiválósági központok, valamint tudományos parkok meghonosítása, megerősítése Egyetemek, kutatóközpontok és vállalatok közötti kooperáció erősítése szabályozási és fiskális Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése kiemelt K+F+I irányok meghatározása, amelyek támogatásban részesülnek Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások Megvalósítás 2-4 év Oldal: 70 88

71 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogramok ERFA, ESZA, KTIA Innovációs klaszterek létrehozásának és működtetésének támogatása Klaszter tagvállalatok közös fejlesztési projektjeinek támogatása 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 8. Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása. Vonzó regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia és kiválósági központok, valamint tudományos parkok meghonosítása, megerősítése Egyetemek, kutató központok és vállalatok közötti kooperáció erősítése Nemzetköziesedés elősegítése, határokon átnyúló, európai partnerségek ösztönzése Szabályozási, fiskális és közpolitikai Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése kiemelt intézmények meghatározása, amelyek támogatásban részesülnek Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások Közpolitikai eszközök: Állami vagy önkormányzati tulajdonban álló infrastruktúra rendelkezésre bocsátása (pl. épület, eszközök) Megvalósítás 1-2 év időtartama Megvalósítás forrása ERFA, ESZA, KTIA, Horizon 2020 Kiemelt vezérprogram A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás fejlesztésén keresztül 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 9. Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása. Innovációs klaszterek fejlesztése Egyetemek, kutató központok és vállalatok közötti kooperáció erősítése szabályozási és fiskális Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése Fiskális eszközök: Oldal: 71 88

72 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások 1-2 év ERFA, ESZA, KTIA A tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése 3. fejlesztési prioritás: Innovációs együttműködések erősítése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 10. Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése. Innovációs klaszterek fejlesztése szabályozási és fiskális Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram visszatérítendő támogatások kockázatitőke-program hitel garancia 1-2 év ERFA, ESZA, KTIA Innovációs klaszterek kiemelt támogatása fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése Specifikus cél Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 11. Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén Zöld innováció ösztönzése szabályozási és fiskális Közpolitikai eszközök: A megújuló energiatermelés felső- és középfokú szakképzésének erősítése Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése Oldal: 72 88

73 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése adó- és járulékkedvezmények fenntarthatóság, energiahatékonyság ösztönzését szolgáló szabályozások (pl. intelligens hálózati rendszerek létrehozását elősegítő, egyszerűsített jogi szabályozás kialakítása) Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram visszatérítendő támogatások kockázatitőke-program hitel garancia 3-5 év ERFA, KTIA A hálózati veszteségek csökkenését, az energiafelhasználás hatékonyságának javulását elősegítő beruházások támogatása 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 12. Hulladéktermelés csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása. Zöld innováció ösztönzése szabályozási és fiskális Közpolitikai eszközök: A biomassza és hulladékhasznosítás felső- és középfokú szakképzésének erősítése Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése adó- és járulékkedvezmények fenntarthatóság ösztönzését szolgáló szabályozások Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram visszatérítendő támogatások kockázatitőke-program hitel garancia 3-5 év ERFA, KTIA A lerakótól eltérített hulladékok energetikai hasznosításának támogatása Oldal: 73 88

74 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 13. A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások révén. Zöld innováció ösztönzése szabályozási és fiskális Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése adó- és járulékkedvezmények fenntarthatóság ösztönzését szolgáló szabályozások PCP Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások visszatérítendő támogatások kockázatitőke-program hitel garancia Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram 3-5 év ERFA, EMVA, KTIA (Elsősorban hazai gyártású) zöld tömegközlekedési gépjárművek beszerzésének (PCP) és használatának támogatása 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 14. Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása. Zöld innováció ösztönzése szabályozási és fiskális Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése adó- és járulékkedvezmények fenntarthatóság ösztönzését szolgáló szabályozások PCP Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások Megvalósítás időtartama visszatérítendő támogatások kockázatitőke-program hitel garancia 3-5 év Oldal: 74 88

75 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram ERFA, KTIA KKV-k környezetközpontú technológiafejlesztésének támogatása 4. fejlesztési prioritás: Zöld innováció ösztönzése Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 15. Működő ipari tevékenységek zöldítése. Zöld innováció ösztönzése szabályozási és fiskális Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése adó- és járulékkedvezmények fenntarthatóság ösztönzését szolgáló szabályozások Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások 3-5 év ERFA, EMVA, KTIA KKV-k és nagyvállalatok környezetközpontú technológiafejlesztésének támogatása fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 16. Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához. Innovációösztönző üzleti környezet kialakítása és megerősítése a KKV-k számára fiskális és szabályozási Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése adó- és járulékkedvezmények Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások Oldal: 75 88

76 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram visszatérítendő támogatások hitel garancia 2-3 év ERFA, ESZA, KTIA Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 17. Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőke-programokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával Pénzügyi eszközök (financial engineering instruments) fiskális és szabályozási Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram visszatérítendő támogatások kockázatitőke-programok hitel garancia 1 év ERFA, KTIA Magvető program kezdő innovatív vállalkozások részére 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 18. A kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása. Kulturális és kreatív iparágak fejlesztése Nemzetköziesítés elősegítése, határokon átnyúló, európai partnerségek ösztönzése Fiskális, szabályozási és közpolitikai Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások visszatérítendő támogatások kockázatitőke-programok hitel garancia Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése adó- és járulékkedvezmények Oldal: 76 88

77 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram Közpolitikai eszközök: célzott tehetségprogramok létrehozása nemzetközi együttműködés elősegítése, nemzetközi tapasztalatcsere támogatása, partnerkeresési rendezvények szervezése 1-2 év ERFA, ESZA, KTIA Kreatív kézműves termékek és szolgáltatások kifejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása 5. fejlesztési prioritás: Innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Alprioritás Szakpolitikai eszközcsoport Szakpolitikai eszköz Szakpolitika elemei 19. A bionika területén működő induló vállalkozósok és KKV-k K+F+I tevékenységének támogatása Kulcs alaptechnológiák (key enabling technologies) fejlesztése Nemzetköziesítés elősegítése, határokon átnyúló, európai partnerségek ösztönzése Fiskális, szabályozási és közpolitikai Fiskális eszközök: vissza nem térítendő támogatások pályázatok normatív támogatások kiemelt támogatások visszatérítendő támogatások kockázatitőke-programok hitel garancia Megvalósítás időtartama Megvalósítás forrása Kiemelt vezérprogram Szabályozási eszközök: adminisztráció egyszerűsítése adó- és járulékkedvezmények 3-5 év ERFA, KTIA Bionikai innovációs központ létrehozása Budapesten Oldal: 77 88

78 7.6. Prioritás-eszköz mátrix Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközcsoportok Innovációs klaszterek fejlesztése 1. fejlesztési prioritás: gyógyszeripari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az információs technológiák területén 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködések erősítése 7: Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása 9: Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális 10: Az innovatív vállalkozások közötti hálózatosodás további erősítése. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális Innovációösztönző üzleti környezet kialakítása és megerősítése a KKV-k számára 2: A gyógyszeripar területén működő innovatív induló vállalatok és KKV-k támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet 4: Az információs technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. 16: Piacképes innovatív termékek és szolgáltatások kifejlesztésére képes, innovatív tevékenységet folytató KKV-k és nagyvállalatok régióba Oldal: 78 88

79 Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközcsoportok 1. fejlesztési prioritás: gyógyszeripari innováció támogatása megteremtése. Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az információs technológiák területén Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási 6: A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az információs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködések erősítése 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása vonzása és támogatása, melyek hozzájárulnak a hazai képzett K+F+I munkaerő elhelyezéséhez és megtartásához. Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási Vonzó regionális kutatási infrastruktúra, kompetencia és kiválósági központok, valamint tudományos parkok meghonosítása, megerősítése 7: Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális 8: Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi Oldal: 79 88

80 Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközcsoportok 1. fejlesztési prioritás: gyógyszeripari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az információs technológiák területén 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködések erősítése együttműködések) és megtartása. Szakpolitikai eszköz: szabályozási fiskális és közpolitikai 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása Egyetemek, kutató központok és vállalatok közötti kooperáció erősítése 6: A KMR-ben tapasztalható támogatási forráshiány megoldása célzott, a régióban az információs technológiák területén működő vállalkozások működésének, a termékek és szolgáltatások piacra vitelének, valamint az akadémiai és vállalati együttműködések, technológiatranszfer támogatása révén. Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási 7: Stratégiai jelentőségű, jelentős nemzetgazdasági innovációkat megalapozó K+F+I együttműködések létrehozása és fejlesztése. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális 8: Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése az innovatív tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása. Szakpolitikai eszköz: szabályozási, fiskális és közpolitikai 9: Akadémiai és vállalati szféra közötti hálózatok építése, tudástranszfer előmozdítása. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális Kulcs alaptechnológiák (key 1: A gyógyszeripar 4: Az információs 19: A bionika területén Oldal: 80 88

81 Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközcsoportok enabling technologies) fejlesztése 1. fejlesztési prioritás: gyógyszeripari innováció támogatása területén működő nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az információs technológiák területén technológiák területén működő KKV-k és nagyvállalatok támogatása, megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködések erősítése 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása működő KKV-k K+F+I tevékenységének támogatása Szakpolitikai eszköz: fiskális 3: A gyógyszeripari fejlesztési források esetében az iparág sajátosságait figyelembe vevő szabályozás alkalmazása (hosszabb megtérülési idő, magasabb támogatási intenzitás, stb.) Szakpolitikai eszköz: szabályozási Kulturális és kreatív iparágak fejlesztése 18: A kulturális és kreatív ipar területén működő vállalkozások támogatása. Szakpolitikai eszköz: fiskális Nemzetköziesítés elősegítése, határokon átnyúló, európai partnerségek ösztönzése 8: Felsőoktatási és kutatói alapinfrastruktúra fejlesztése az innovatív 18: A kulturális és kreatív ipar területén működő vállalkozások Oldal: 81 88

82 Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközcsoportok 1. fejlesztési prioritás: gyógyszeripari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az információs technológiák területén 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködések erősítése tudásbázis kiválóság alapú erősítése, bővítése (pl. nemzetközi együttműködések) és megtartása. Szakpolitikai eszköz: szabályozási, fiskális és közpolitikai 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása támogatása. Szakpolitikai eszköz: fiskális 19: A bionika területén működő KKV-k K+F+I tevékenységének támogatása Szakpolitikai eszköz: fiskális Pénzügyi eszközök (financial engineering instruments) 5: Az információs technológiák területén működő innovatív induló vállalatok támogatása elsősorban kockázatitőkeprogramokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával, valamint részükre megfelelő gazdasági és üzleti környezet megteremtése. Szakpolitikai eszköz: fiskális és szabályozási 17: Innovatív kezdő vállalkozások támogatása, elsősorban kockázatitőkeprogramokkal és visszatérítendő támogatások alkalmazásával. Szakpolitikai eszköz: fiskális Zöld innováció ösztönzése 11: Energiahatékonyság növelése innovatív megoldások révén Szakpolitikai eszköz: közpolitikai, szabályozási és fiskális 12: Hulladéktermelés Oldal: 82 88

83 Fejlesztési prioritások / Szakpolitikai eszközcsoportok 1. fejlesztési prioritás: gyógyszeripari innováció támogatása 2. fejlesztési prioritás: innováció támogatása az információs technológiák területén 3. fejlesztési prioritás: innovációs együttműködések erősítése 4. fejlesztési prioritás: zöld innováció ösztönzése csökkentése, hulladékfeldolgozás innovatív megoldásainak támogatása. Szakpolitikai eszköz: közpolitikai, szabályozási és fiskális 5. fejlesztési prioritás: innovatív vállalkozások tevékenységének támogatása 13: A levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése innovatív megoldások révén. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális 14: Innovatív zöld vállalkozások versenyképességének növelése, a zöld vállalati megoldások támogatása. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális 15: Működő ipari tevékenységek zöldítése. Szakpolitikai eszköz: szabályozási és fiskális Oldal: 83 88

84 8. NYOMON KÖVETÉS, ÉRTÉKELÉS ÉS INDIKÁTOROK 8.1. Monitoring és értékelés Annak érdekében, hogy a stratégia megvalósítása kvantitatív és kvalitatív módon is alátámasztva legyen, szükség van a célok megvalósulásának folyamatos nyomon követésére és meghatározott időközönként a stratégia értékelésére is. Monitoringnak nevezzük a stratégiai dokumentumokban rögzített célok végrehajtásának folyamatos nyomon követését, az eredmények értelmezését, adott időszakonkénti dokumentálását és a megvalósítással kapcsolatos döntések előkészítését. A monitoring a stratégiai dokumentum végrehajtásának időtartama alatt végzett folyamatos tevékenység, amelynek középpontjában a program erőforrásai (inputok) és outputjai vannak. A monitoring célja annak figyelemmel kísérése, hogy az adott stratégiai dokumentum programjai, akciói, feladatai, projektjei hogyan segítik a célkitűzések elérését 13. Az értékelési tevékenység információt szolgáltat arról, hogy az egyes intézkedések miként járultak hozzá a kitűzött célok megvalósításához, hogyan alakulnak a stratégia eredményei és rövid- valamint hosszú távú hatásai. 42. ábra: A monitoring és az értékelés kapcsolata az új keretmátrixban 14 A monitoring és értékelő tevékenységek egymást kiegészítve szolgáltatnak információt az intézkedések relevanciájáról, a megvalósítás hatékonyságáról és hatásosságáról a megvalósítás különböző szakaszaiban. A nyomon követésért, a nyomon követési jelentés elkészítéséért jellemzően a stratégia végrehajtásáért felelős intézmények felelnek, míg az értékelést független értékelők végzik 13 Forrás: Stratégiaalkotási kézikönyv a KsAK követelményrendszer alapján 14 Forrás: Outcome indicators and targets, European Commission, június Oldal: 84 88

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Előadó: Kadlok Nándor partner 2013. április 3. 1 Tartalom 1. Helyzetelemzés 2. SWOT-elemzés 3. A régió jövőképe és a stratégia

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014-2020 2013. április 17. A stratégiát készítette: Equinox Consulting Kft. Kadlok Nándor, Péter András, Kertész Judit, Nagy Tamás, Benedek

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest

Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Budapest Az alábbi statisztikai profil Budapest általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete A kis és középvállalkozások versenyképességének javítása

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben

Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Klaszterfejlesztés az Új Széchenyi Tervben Keller Péter Klaszterfejlesztési Irodavezető MAG Klaszteriroda 2013.03.12. - Pécs Klaszterfejlesztési programok Magyarországon Az első megalakuló klaszterek Pannon

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2015 GINOP ÜTEMTERV 2015 II. VÁLTOZAT Felhívás azonosító jele tervezett ideje GINOP-14-1.2.1. Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak

Részletesebben

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe Sebők Katalin főosztályvezető Stratégiai Főosztály Országos RIÜNET Konferencia Szent István Egyetem, Gödöllő 2011.12.08. Tartalom Innovációs kihívások Kormányzati

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015. Amiről szó lesz 1) K+F+I támogatások 2014-20 között 2) Új közösségi tervezési keretek közös stratégiai keretrendszer

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants 2009-2014 Norvég Finanszírozási Mechanizmus Zöld ipari innováció program (HU-09) Szőllősi Nikolett, Debreceni Egyetem 2015.01.14.

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. A hazai klaszterfejlesztés 2007-13-as eredményei, tapasztalatai Keller Péter MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest, 2013. november 6. A tartalomból 1. Klaszter történelem; 2. Elvégzett

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat

1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat 1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 2012. november 8. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11. Összesített innovációs index Magyarország

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Az előadás tartalma 1. Az Európa 2020 stratégiáról általában 2. Az

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben