Kreatív megmozgató napközis tábor 6-14 éveseknek Időpont: hétfőtől péntekig óráig Programok: horgászat (elméleti és gyakorlati

Átírás

1 PROGRAMAJÁNLÓ Röpte Teniszklub Újra nyári tenisztábor! Szeretettel várunk minden kedves teniszezni vágyó 7-14 éves korú fiatalt a Röpte Teniszklub nyári táborában! Programok: tenisz (kétszer 1,5 óra), kézműves foglalkozás, ebéd, majd uzsonna Ár: Ft/fő/hét A tábor helyszíne: Pécel, Pesti út 19. Telefon: 06-28/ A tábor ideje: július és augusztus 4-8. (A tábor minden nap 8-16 óráig tart) Örömmel értesítjük a szülőket, hogy a Péceli Baptista Gyülekezet idén is gyerektábort szervez a város általános iskolás korosztálya számára. A tábor menete: A foglalkozások augusztus , hétfőtől péntekig reggel 9-től délután 15:45-ig, akik csak délelőttre jelentkeznek, azoknak 12:15-ig tartanak. A tábor költségei: A jelentkezőknek csak kisebb önrészt kell fizetniük, ami személyenként 3000 Ft. Azoknak a családoknak, ahonnan 3 vagy több gyerek jelentkezik, a részvételi díjból 20% kedvezményt adunk Akik ebédet kérnek, azoknak a részvételi díjon felül további 250 Ft/fő/nap étkezési hozzájárulást kell fizetni. Választható foglalkozások: Angol Futball Kézműves Ének-Zene Jelentkezés módja: Jelentkezni a jelentkezési lap kitöltésével, leadásával és az előleg befizetésével lehet. Elérhetőségeink: pecelitabor@gmail.com Beke László: 06-20/ Dobai Debóra: 06-30/ Szent Erzsébet Általános Iskola nyári táborai Alsós: Balatonszemes, július Felsős: Pácin, június Nyári táborok Kreatív megmozgató napközis tábor 6-14 éveseknek Időpont: hétfőtől péntekig óráig Programok: horgászat (elméleti és gyakorlati foglalkozások), kézműves foglalkozások (gyöngyfűzés, origami, fafaragás, üvegfestés), sportos és játékos vetélkedők, aszfaltrajz verseny, túra egy közeli farmra, kisállat simogatás, énektanulás (gitár és furulya kísérettel) Ár: Ft/hét, 3200 Ft/nap (az ár tartalmaz napi 3 étkezést) Turnus: július Jelentkezni lehet: Telefonon: Pekli Zsuzsa 30/ , peklizsu@fre .hu Igény esetén más turnusokat is indítunk. Szélkerék interaktív játéktábor 6-14 éveseknek a REGINA Alapítvány szervezésében, Gödöllőn Időpontok: I. turnus ig II. turnus ig Téma: megújuló energiaforrások, játékos környezetvédelem, interaktív bemutató eszközök, környezetbarát kézműveskedés, kirándulás, térképolvasás, sok közös játék az adott témában. Környezet: nagy kert, tágas tér Táborvezető: Winter Erzsébet, pedagógus Segítők: Zachárné Lehoczki Anita, Pál Andrea, Svéda Dóra Helyszín: Gödöllő, Röges u. 66. Ára: Ft/fő/hét, testvéreknek kedvezmény: Ft/fő/hét Az ár tartalmazza az anyagköltséget, valamint a napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna). Befizetési határidő: július 9. Fenntartjuk a jogot, hogy a tábort csak megfelelő számú jelentkező esetén indítjuk el. Tervezett létszám: fő/ csoport További információ: reginainfo@reginanet.hu Tel.: Címlapon Az Egymást Segítő Egyesület (ESE) péceli Szociális Központjának kertjében elkészült a szaletli. A csodálatos kerti lak és a benne lévő igényes bútorok gyártását Szabó Lajos faipari vállalkozónak (telefoni elérhetősége: 06-20/ ) és munkatársainak köszönjük. TARTALOM Nyári táborok 2 Hétköznapi pszichológia 3 Hogyan telik a nyár a Hivatalban? 4 Varga doktor úr köszöntése 4 Szünidő az oktatási intézményekben 5 Meghívók 6 Nyár van, nyár! 7 Látogatóban rokonainknál 8 Gödöllő: A Magyar Szabadság Napja 9 Mekkora szavak (A 37-es úton) Szentivánéji varázslat 12 Isaszeg városavató ünnepség 13 XV. Isaszegi Művészeti Napok 13 Isaszeg várossá avatása 14 Isaszeg rövid története 14 A várossá nyilvánítás jogi háttere 15 A klubban történt Családi nap Bizonyítványosztás 17 Paphiány katolikus szemmel 18 Nyár a Harangvirág Óvodában Bokor Anita intézményvezető tájékoztatása a változásokról 19 Vízmű fórum 20 Vízről, Vízműről Dr. Benkovics Gyula polgármester 21 Szerelmem a kerékpár 22 Múzeumok éjszakája Környezetvédelmi nap Pécelen 24 Felhívás parlagfű elleni védekezésre 24 Programajánló 25 Vasárnapi vendégváró ebéd 26 Nyári kalendárium 27 A kánikula eredete 27 ESE Híradó kistérségi közéleti és kulturális havi folyóirat a civilekért A lap ára: 260 Ft Szerkesztőség és hirdetésfelvétel: 2119 Pécel, Pihenő u. 2. Telefon/fax: (36)28/ , (36)28/ ese@vnet.hu, Kiadja: Egymást Segítő Egyesület (ESE) Felelős kiadó: Némethy Mária Olvasó szerkesztő: Rádi Zoltán Felelős szerkesztő: Apróné Orosz Margit Szerkesztőbizottság: Apróné Orosz Margit, Bense Balázs, Cser László, Cserepes Tímea, Csontos Tamásné, Durkó Sándor László, Fábián Lászlóné, Hídvéghy Margit (fotó), Ivánkovics Zoltán, Némethy Mária, Parajdi Olga, Szabó Zoltán, Tasnádi Katalin, Barna Topurek Tamás A folyóiratban megjelent cikkek tartalmáért egyszemélyben az írója a felelős. Nyomás: Manuta nyomda, telefon: (36)30/ Nyomdai előkészítés: Bezák Tibor, telefon: (36)20/ Engedélyszám: B/PMF1393/P/1994 HU ISSN Megjelenik minden hónapban. ESE isaszegi telephelye: Alemany Erzsébet Segítő Ház 2117 Isaszeg, Nap u. 2/b. Tel./fax: (36)28/ , (36)28/ , aesh@invitel.hu 2 ESE Híradó július

2 ISMERJÜK MEG ÖNMAGUNKAT! Hétköznapi pszichológia A tudat rétegei Már nagyon régen rájött az emberiség arra, hogy más személyiségébe sokszor könnyebben belelátunk, mint önmagunkba. Valószínűleg ezzel van kapcsolatban az az értékrend torzulás is, amelyet úgy fogalmaz meg a népi bölcsesség, hogy más szemében meglátja a szálkát. Bizony, könnyen mondunk mások felett ítéletet, de önmagunk hibáiról elfeledkezünk. Tanulságos erre nézve a bibliai példázat, amikor a bűnös asszony megkövezését követelő farizeusoknak Jézus azt mondja: Amelyik közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ! és erre a törvény betartását követelők csendben eloldalogtak. Valószínűleg azért is nehéz magunkat és másokat egyenlő mértékkel ékkel mérni, mert a világ az egyén számára alapvetően két részre oszlik: az énre és az szes többire (a nem-énre). Ezért ösz- is lehet a sok aránytévesztés, a saját egyéniségünk günk és érdekeink túlhangsúlyozása, sa, mert gyakran elfeledkezünk arról, hogy a másik ember is a maga pontjából ugyanígy oszthatja fel a világmindenséget. nség et. szem- Természetesen nemcsak hibáink felismerése erés miatt kell önmagunkba ll nézni, hanem őszinte mérlegeléssel sel megerősíthetjük azokat a lelki késztetéseket, seket, amelyek karakterünk pozitív oldalát alkotják, amelyek mind személyiségünk kiteljesedésében, életvezetésünk eredményesmind pedig közösségi magatartásunkban értékes, dinamiségébenkus szerepet et játszanak. Cselekedeteink eteink túlnyomó többségét úgy éljük meg, hogy azokat teljes mértékben tudatosan irányítjuk, de csak ritkán gondolunk arra, hogy a pszichikum tudatalatti rétege e milyen erősen befolyásolhatja egyéni életünket és közösségi magatartásunkat. A születési (idegrendszeri) adottságok mellett egész nevelésünk, rég elfeledett gyermekkori élményeink is mély nyomot hagynak tudatunk mélyebb rétegeiben és mai történéseinknek, cselekvéseinknek tudatosságunktól részben független irányítóivá, motiváló erőivé válnak. Ezeknek a tudat mélyebb rétegeiben lévő pszichikus erőknek természetesen lehet előrelendítő és visszahúzó hatásuk, de mindenképpen nem kis mértékben befolyásolja életünket, sorsunkat. Bizony, számolnunk kell azzal, hogy pszichikumunk mélyebb rétegeiben olyan félelmek és indulatok lakoznak, amelyek néha önálló életre kelnek és magukhoz ragadják cselekvéseink irányítását. Tudatosságunk kiemelkedve a tudatalatti homályából megvilágítja cselekvési mezőnk egy részét. Ez az, amit tudunk az adott pillanatban önmagunkról, és ezt érzékelik legkönnyebben a környezetünkben lévő emberek is. Gyérebb megvilágításba kerül az a réteg, amelyet csak mi tudunk önmagunkról, míg a valóban tudatalatti réteg már teljesen elvész a tudat fénye elől, de hatását akaratunk ellenére gsztusainkból, hanghordozásunkból, arcjátékunkból (és más ilyen úgynevezett metakommunikációs jelekből) mások mégis érzékelik. Észrevehet- nek olyan dolgot, ame- lyet szerettünk volna elrejteni. Talán ez az egyik nyitja annak, hogy ilyen kulcsok segítségével mások személyiségének titkos tkos zárait kinyithatjuk. tjuk Bár a tudatalatti tala tt titokza- tos világ, amelyet nehéz érzékelni, de cselekvéseink utóla- gos, mélyebb elem- zése mutatja, hogy ez a világ mint titkos erőtartalék létezik, hol győzelemre segít bennünket, hol egy-egy akadály leküzdésénél el- bukásunkat okozza. Személyiségünk akkor teljese- dik ki, ha élettapasztalataink alapján minél nagyobb mértékben ékbe vagyunk képe- sek felhasználni vagy ellensúlyozni ezeket az erőket, ha igyekszünk mind őszintébbek lenni önmagunkhoz, ha minél kevésbé képesek becsapni bennünket illúzióink. Az önmagunkkal való ilyen foglalkozás nem individualizmus, ellenkezőleg: a kö- zösség számára is fontos pozitív személyiségfejlődésünk záloga. Önmagunk mélyebb megismerése, tudatvilágunk mélyebb rétegeinek lehetséges mértékű megvilágosodása teret nyit a bennünk lévő lehetőségek kibontakoztatására, vallási megfogalmazás szerint a bennünk lévő isteni terv megvalósulására. Összegezve elmondhatjuk, hogy egész életünkre kihatóan fontos saját énünk, belső világunk őszinte, minél mélyebb megismerése, a szükséges és lehetséges korrekciók elvégzése, esetenként életvezetésünk átprogramozása. Cser lászló (Átvéve az ESE Híradó 1994/2. számából.) Lapunk következô dupla száma szeptember 5-én jelenik meg július ESE Híradó 3

3 4 NYÁR A HIVATALBAN Hogyan telik a nyár a Hivatalban? Interjú dr. Benkovics Gyula polgármesterrel A nyári hónapokban sok munkahely egy-két hétre bezár, egyszerre veszik ki a dolgozók szabadságukat. Természetesen azért vannak olyan munkahelyek is, ahol ez nem fordulhat elő, biztosítani kell a zökkenőmentes működést. Vajon a Polgármesteri Hivatal nyári munkája különbözik-e az év többi szakaszának munkarendjétől? A hivatalban az ügyek haladását, az ügyintézést befolyásolja-e a nyár, a szabadságok? Kérdéseimmel dr. Benkovics Gyula polgámester urat kerestem fel. Folyamatos üzemben dolgozunk. A munkatársaknak ki kell adni a törvényben meghatározott szabadságot, de ezt úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos ügyintézés ne akadozzon. Kivétel például, ha az ÁNTSZ hőségriadót rendel el. A hivatal dolgozóinak feladata a képviselő-testületi ülésekre szükséges dokumentációk előkészítése is. A Városháza épületei a Tanácsház utca felől A képviselő-testület ülésezik a nyár folyamán is? A testületi munka is folyamatos. Minden hónap utolsó csütörtökén tartjuk az üléseket. Július 1. és augusztus 30. között szünetet tartunk, ám szükség esetén összeülünk, és meghozzuk a döntéseket. December 20. és január 10. között is szünetet tartunk. Mindenkinek szüksége van pihenésre, azt gondolom, ez érthető. Kívülről úgy tűnik, hogy a Hivatal II. épülete szépen épül, mikorra várható a költözés? Örvendetes, hogy jól halad a mellettünk lévő ház építése. Már bizonyára mindenki értesült róla, hisz sokszor elmondtam, hogy ebbe az épületbe a rendőrség vissza fog költözni korábbi helyére, a fölötte lévő szintre az OTP költözik át a mostani helyéről, és ugyanezen a szinten lesz az Önkormányzatnak egy tanácskozó terem kialakítva. Az OTP mostani épületét megkapjuk, az ügyfélszolgálatunk és az okmányirodánk ott fog működni. Bízom benne, hogy a tervezett ütemet tudják tartani. Melyek azok a feladatok, amelyek folyamatban vannak? Folyamatos ügyeink például a pályázatok. A már beadottak és az előkészítés alatt állók is. Beadtunk pályázatot kerékpárút tervezésére és fejlesztésére, azokon nyertünk. A Wesselényi utca aszfalt burkolatot kapott pályázati pénzből. Nyertünk pályázatot a Tanácsház utcai parkoló megépítésére, kivitelezése a mellettünk lévő építkezés befejeztével kezdődik. A Petőfi Iskola és a Gimnázium felújítására és eszközfejlesztésére is adtunk be pályázatot, ezt még nem bírálták el. A Gimnáziumban a tornacsarnok építése hamarosan kezdődik PPP beruházásban. A városközpont rehabilitációjára közel egy milliárd forintos pályázatot adtunk be, melyben konzorciumi partnerünk a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága július 1-jén lép hatályba a rend rendelet. Sok részletre kiterjedő a rendelet: parkolás, dohányzás, szemetelés, rongálás, építőanyag tárolása stb. ESE Híradó július A honlapunkon kevés az információ. A honlap felújítására megkezdődött egy csapatmunka. Tervezzük, hogy újságunk, a Péceli Hírek online formában is olvasható legyen. Az online ügyintézés lehetőségét is szeretnénk mielőbb biztosítani. Hangsúlyozni szeretném, ez is pénz kérdése. Sajnos a hivatali szerver elavult, újra lenne szükségünk. Bár nem vetődött fel kérdésként, azonban szeretném összefoglalni az utóbbi időben elért kisebb eredményeinket: utcanévtáblákat helyeztünk ki, elkezdtük a buszvárók építését. A BKV-val sikerült megállapodnunk (számos egyeztetés után), hogy szeptember 6-tól a 69-es busz fogja kiváltani a 61E buszt 169E jelzéssel. Ez azt jelenti, hogy Keresztúr városközpontig ugyanúgy közlekedik, mint most, utána még 4 helyen megáll, és az Örs vezér téren lesz a végállomása. Alacsony padlós buszok fognak járni, ez könnyebb felszállást tesz lehetővé időseknek, gyerekeknek. Jelenleg a buszvárók átalakítása folyamatban van. Ez kényelmes és olcsóbb megoldást nyújt a pécelieknek. Csömör, Kistarcsa, Nagytarcsa településekkel összefogva egy haránt irányú közlekedést szeretnénk megoldani elsősorban azért, hogy a kistarcsai kórházat egyszerűbben el lehessen érni. A polgármester hogyan tölti nyári szabadságát? Még nem tudom pontosan. A második unokám is megszületett, anyukájának szeretnénk segíteni feleségemmel oly módon, hogy több időt töltünk velük. Lakásunk rászorul egy festésre. Szeretnék eljutni Erdélybe, Németországba legalább néhány napra. Szervezett, hoszszabb nyaralást nem tervezünk. Apróné Orosz Margit Varga doktor úr köszöntése Dr. Varga László főorvos urat, Pécel város díszpolgárát dr. Benkovics Gyula polgármester úr köszöntötte június 27-én 75. születésnapja és aranydiplomája (50 év) átvétele alkalmából. A köszöntőn jelen volt dr. Kozma Gábor, dr. Ray Péter, Richter István és Kiss Miklós urak.

4 NYÁR AZ INTÉZMÉNYEKBEN Szünidõ az oktatási intézményekben Gera Zoltán oktatási referens válaszol kérdéseinkre Városi szervezésben lesz a Fáy Iskolában napközis tábor. Hány turnust szerveznek? A tábor lebonyolításában mennyi pedagógus vesz részt? Mennyi a táborozók térítési díja? Lehetséges-e még pótjelentkezés? A gyermekek nyári napközis táborát idén is a Fáy Szakközépiskolában szervezi meg az önkormányzat. A tábor hathetes üzemeltetése jelentős anyagi többletterhet jelent a városi költségvetés számára, hisz ez nem kötelező feladata a fenntartó önkormányzatnak. Mégis tekintettel a hosszú nyári szünetre ebben az évben sem lehet megfeledkezni azokról a családokról, gyerekekről, ahol nincs lehetőség a nyári felügyelet és a tartalmas szünidei programok biztosítására. A gyermekeknek egy napra 750 Ftot kell fizetniük a Fáy Szakközépiskola konyháján biztosított napi háromszori étkezésért, valamint a naponta szervezendő kulturális, sport- és szabadidős foglalkozásokért, kirándulásokért. Minden esztendőben 2 x 3 hetes váltásban nyaralhatnak a gyerekek, tehát összesen hat turnusban. Turnusonként 1 táborvezető és 3 pedagógus lesz a három csoportba szerveződő gyereksereggel. A jelentkezések feldolgozása során bizony sok esetben látható volt a tendencia: nagyon sok kisgyermek mind a hat héten itt lesz a táborban. De a tábor vezetői és pedagógusai mindent megtesznek, hogy a pénzszűke érzése ne homályosítsa el a nyári szórakozást. Pótjelentkezést a táborvezetőknél (Szabóné Patóh Erika 1-3. hét és Nagy-Baranyi Katalin 4-6. hét) lehet megtenni. Az iskolák szerveznek-e saját táborokat a gyermekeknek? Tudomásom szerint a Petőfi Iskola a Fertő-tó mellé, a Sarródi madárrezervátumba, a Szemere pedig a Balaton mellé szervez saját tábort. Ezen kívül a petőfisek szervezésében számítástechnikai tábor indul június 23-tól, Fábián Tibor tanár úr vezetésével. Igen jó volna, ha a Pécel-portálon minden nyári táborozási lehetőség megjelenne, hogy a szülők kellő információval rendelkezzenek. Az óvodák kb. 1 hónapra bezárnak. A bölcsőde is bezár a nyáron. Hogyan oldható meg a gyermekek elhelyezése ezeken a heteken? Az óvodák és a bölcsőde nyári zárása szervezetten, a képviselő-testület által jóváhagyott időpontban történik. Ez alapján először a Nyitnikék Óvoda, majd utána a Szivárvány és a Gesztenyés Óvoda következik. Az összes intézmény nyári zárásának menetrendje a város honlapján olvasható ( hu). Az intézményekben (óvodák, iskolák, gimnázium, Zeneiskola) a nyári szünet a kisebb-nagyobb karbantartási munkák ideje szokott lenni. Milyen munkálatok, felújítások lennének szükségesek, miket terveznek elvégezni? Mekkora összeg áll rendelkezésre e célra? A nyári karbantartásokra az idén igen kevés anyagi erőforrás áll a város rendelkezésére. Sajnos erről konkrét információim nincsenek. A Petőfi Iskola és a Ráday Gimnázium felújítására pályázatot nyújtott be az önkormányzat, ennek eredményéről lehet-e tudni? A pályázat beadása rendben megtörtént, várjuk a befogadó nyilatkozatot. A szeptemberre való felkészüléssel kapcsolatban akadnak-e különleges, nem várt feladatai az intézményeknek, az önkormányzatnak, a pedagógusoknak? Minden esztendő új kihívásokkal lepi/lepheti meg a pedagógusokat, mikor visszatérnek az iskolákba augusztus végén. Nagyon jelentős változás a nem szakrendszerű oktatás elindítása egyelőre csak az 5. évfolyamokon, majd 2009/2010-ben 6. évfolyamon is. A lényegét talán abban lehetne megfogni, hogy az adott tantárgyak tantervében eddig kevés idő maradt a képességek és kompetenciák sokoldalú kibontakoztatására, hisz a tananyag-átadási folyamatban csak töltötték a fejekbe az ismereteket a kellő mélységű képességfejlesztés és gyakorlás helyett. Kérdés, hogy a mélyen alulfinanszírozott intézményekben jut-e kellő óramenynyiség a kötelező óratervi órák mellett a fent említett komplex feladatokra, mert a minimumot mindenkien el kell/kellene sajátítani, s ehhez óraszám/idő kell. Másik fontos feladat az intézmények (általános iskolák) alapító okiratainak kiegészítése a képességkibontakoztatás és a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása szempontjából. Sajnos az intézmények ezúttal sem kezdhetik biztató kilátásokkal a szeptembert, mert az önkormányzat igen szigorú takarékossági intézkedésekkel határozta meg működésük keretfeltételeit. Annyi megállapítható, hogy az intézmények működési feltételei (órakeret, engedélyezett létszámok) meghatározott költségvetési számítások alapján lettek megállapítva. Harmadik nagy kihívásnak azt nevezném, ami igazán csak más módszerre való áttérés az étkezési díjak befizetésénél szeptemberétől. Eddig ugyanis csekken átutalással és minden egyéb adminisztratív csatornán lehetett rendezni a menzabefizetéseket. Ez megszűnik, szeptembertől már csak készpénzben és csak meghatározott napokon lehet befizetni a menzát, napközit. Köszönjük válaszait! Apróné Orosz Margit Pécel Város Egyesített Gyermekintézményeinek nyári zárva tartása Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbiak szerint hagyta jóvá Pécel Város Egyesített Gyermekintézményeinek nyári zárva tartását: Nyitnikék Tagóvoda: június 16-július 18-ig (5 hét) Gesztenyés és Szivárvány Tagóvodák: július 21-augusztus 22-ig (5 hét) A Napsugár Bölcsőde: július hónapban tart zárva. forrás: Pécelen a Fáy fái alatt Nyári napközis tábor 6-14 éves gyermekek számára A péceli önkormányzat az idén is szervez napközis tábort. A helyszínt a Fáy András Szakközépiskola adja. Már hét órától tartunk ügyeletet. A foglalkozások 8 órától ig tartanak. Ebéd után egy óra pihenő következik, utána társasjáték, sport, szabadfoglalkozás 16 óráig. A tábor 17 óráig tart ügyeletet. Turnusok: június 30-július 4.; július 7-július 11.; július 14-július 18.; július 21-július 25.; július 28.-augusztus 1.; augusztus 4.-augusztus 8. forrás: július ESE Híradó 5

5 6 EGYMÁSÉRT Alapítva: ESE Híradó Meghívó A péceli Csökmei Kör tisztelettel meghívja Önt évi A másik ember, akire szükségem van címû nyári konferenciájára A konferencia napjai: augusztus (péntek, szombat, vasárnap). Helyszíne: a Péceli Református Egyházközség gyülekezeti háza (2119 Pécel, Kálvin tér 2.). Úgy gondoljuk, ma minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy Karácsony Sándor szavára is figyelve számba vegyük azokat a még meglévő értékeket, melyek visszaadhatják életkedvünket, és elindíthatnak a társadalmi megújulás útján. Közös gondolkodásra hívjuk tehát azokat, akiket foglalkoztatnak ezek a problémák, és felelősséget éreznek megoldásukért. Program: augusztus 22. (péntek) 9 óra: a konferencia megnyitása Előadások: Dr. Kövendi Dénes nyugalmazott tudományos munkatárs: A magyarok kincse Karácsony Sándor könyvéről Böjte Csaba ferences, a dévai árvaház vezetője: Kincsünk. a gyermek Török Ádám főtitkár, Nagycsaládosok Országos Egyesülete: Erőforrásunk a család Dr. Victor András főiskolai tanár, ELTE Tanárképző Főiskola: Érték, értékváltozás, értékrend augusztus 23. (szombat): 9 órától előadások Dr. Fekete György professzor emeritus, akadémikus: Érték mint mérték Küllős Imola MTA doktor: Mit érdemes visszatanulni a hagyományos paraszti nevelésből? Dr. Csoma Zsigmond egyetemi tanár, Károli Református Egyetem: Vidék-falu hagyományok: értékek Dr. Deme Tamás docens: Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola: Értékteremtő iskolai kísérletek az elmúlt tizedekben Meghívó Szívből jövő szeretettel hívjuk barátainkat, ismerőseinket és az érdeklődőket avató délutánunkra az ESE Alemany Erzsébet Segítő Házba (Isaszeg, Nap u. 2/b.), Ápoló Otthonunk bővített szárnyának megnyitására. Az ünnepséget Isaszeg várossá avatásának jeles napján, augusztus 20-án 15 órától tartunk kakaóval és kaláccsal. Az épületrészt megáldják: egyházi előljárók. Az ünnepi műsorban közreműködnek: helyi művészek és az ESE művészcsoportjai. Az új kalács ünnepségünk fővédnökei: dr. Alemany Erzsébet és Hatvani Miklós polgármester. Örüljünk együtt a fejlődésnek! Szeretettel: Némethy Mária, az Egymást Segítő Egyesület elnöke Elérhetőségeink: ESE Alemany Erzsébet Segítő Ház, 2117 Isaszeg, Nap u. 2/b. Tel./fax: (28) , (28) , július augusztus 24. (vasárnap): 9 órától előadások Dr. Käfer István egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem: A magyar-szlovák együttélés értékei Dr. Vajda Zsuzsanna egyetemi tanár, Miskolci Egyetem: Iskola és érték Dr. Kósa Éva egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem: Iskola és érték Korreferátum: Heltai Miklós nyugalmazott gimnáziumi igazgató: Iskola és érték 16 órától a Csökmei Kör rövid közgyűlése Tudnivalók Szállás a péceli Fáy András Mezőgazdasági, Közgazdasági Szakközépiskola (2119 Pécel, Maglódi út 57.) kollégiumában Ft/fő/nap díjért igényelhető. Étkezés: ebéd Ft/fő/nap díjért igényelhető. A helyszínen büfé működik. Információ: Heltai Miklós (tel.: vagy ) A konferencia alatt hozzáférhetőek Karácsony Sándor 1990 óta körünk által újra megjelentetett művei. Szeretettel várjuk valamennyiüket.

6 Röpke lepke száll virágra, zümmög száz bogár! énekeltük lelkesen gyermekkorunkban a nyári szünetre gondolva. Idén is bezárultak az iskolakapuk, kisütött a nap, hívogatnak az erdők, mezők, vízpartok. De mit tesznek a péceliek nyáron? Nyaralnak, otthon töltik a szabadságot, vagy dolgoznak tovább? És mit tesznek a szülők a gyermekekkel, amikor bezárulnak az óvodák, iskolák? Megkérdeztünk néhány péceli lakost, ők hol, hogyan töltik a nyarat. B.B. (32 éves kétgyermekes családapa): Hogyan töltitek a nyarat? Feleségem Isaszegen dolgozik, én Pécelen. 2 gyermekünk van, 5 és 7 évesek. Nyáron dolgozni fogunk, de persze lesz szabadság is. Az iskola- és oviszünet alatt a nagyszülőkre tudunk támaszkodni, 1-1 hetet töltenek a fiúk náluk. Lesz egy hét közös nyaralás is. Még nem tudjuk, hova megyünk, de az biztos, hogy sátorozni fogunk. A nagyobb fiú napközis táborba is megy egy hétre. A fennmaradó időben a feleségem viszi magával a fiúkat a munkahelyére. Az ő munkahelye olyan, hogy ez nem okoz gondot. Ott van kert, játszótér, és már nem olyan kicsik a fiúk, hogy állandó felügyelet kelljen nekik. Alberti-Ódor Boglárka (2 gyermekes családanya): Hogyan töltitek a nyarat? Tavaly februárban költöztünk Pécelre. Nagyon jól érzi itt magát az egész család: férjem, Gábor, Luca (4 éves), Sára (6 hónapos) és persze én is. Éppen ezért idén nyáron csak keveset megyünk Alberti-Ódor lányok el, kihasználjuk, hogy végre szép, csöndes helyen, kertes házban élhetünk. Különösen, hogy novemberben fog megszületni harmadik gyermekünk, és férjem erre az alkalomra tartogatja szabadságát. Hová fogtok mégis elmenni? Csak hosszú hétvégékre megyünk, terveink szerint Gyulára 3-4 napra, majd Bonyhádra, ahol egy régi kedves barátunk esküvője lesz. 1-2 nappal előbb lemegyünk, megnézzük a környéket, hiszen arra még nem jártunk. Sárvárra is megyünk, ahol barátaink élnek. Gyermekeik színjátszó körbe járnak, a Légy jó mindhalálig! című musicalt fogják előadni. És elmaradhatatlan nálunk gyermekkorunk nyarainak színhelye, Balatonlelle, ahol édesapám testvére él. Van segítséged a gyermeknevelésben? Hiszen még a nagylányod is kicsi, és már a pocakban van a harmadik. Nyár van, nyár! A PÉCELI CSALÁDOKRÓL Igen, szerencsére közel, Rákoscsabán lakik a családunk. 3 lánytestvérem van, rájuk és édesanyámra mindig számíthatok, de szükség esetén az öcsém is besegít. Mit üzennél a többi családnak? Higgyék el, a legfontosabb dolog a világon a család. Ezt megtapasztaltam gyermekként is, és ezt látom most is, nap mint nap. A családban mindenkinek szüksége van a szeretetre, a törődésre, és mindenkinek meg is kell kapnia azt. Mezei Ádám (5 gyermekes családapa): Hogyan tölti a nyarat a Mezei család? Hála Istennek nagy családban élünk, öt gyermekünk van, 11, 10, 8, 5 és 2 évesek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tartalmas legyen a gyerekek pihenése, szórakozásukhoz ne kelljen különböző technikai eszközöket használniuk. Számítógépezni csak szombaton szabad, akkor is csak egy órát, nem szeretnénk, ha gépfüggők lennének. A tévét sem nézzük korlátozás nélkül, előre megbeszéljük a nézhető műsorokat, azokon kívül az otthoni DVD-k között válogathatnak. Igyekszünk sokat kirándulni, ezt nehezíti, hogy autónk öt személyes, és mi heten vagyunk. De azért megoldjuk ezt a helyzetet is, másokkal társulunk, együtt megyünk, így több autóba kényelmesen beférünk. A nyaralás kicsit nehezebb: vagy két turnusban megyünk, vagy édesanya 2-3 gyerekkel vonatra ül, és a célállomáson találkozik a család. Hová mentek nyaralni? Nekünk nagyon fontos, hogy nyaralásainkat lelki programokkal kössük össze. Minden évben elmegyünk a Házas Hétvége mozgalom keretében szervezett lelkigyakorlatszerű családos táborba. Itt mi, szülők lelkileg feltöltekezhetünk, a gyerekek pedig saját korosztályukkal szervezett programokon vehetnek részt. Ezen kívül évek óta visszajárunk Kerekdombra, Tiszakécske mellé. Ott találtunk egy elfogadható árú, kellemes üdülőhelyet, ahol gyógyvizes fürdő is van. Mennyire terheli meg anyagilag a nyaralás a családot? Feleségem egész évben készül a nyári pihenésre, minden hónapban félretesz egy kicsit. Ehhez az összeghez nem nyúlunk. Így nyárra összejön a szükséges pénz. Van segítségetek nyáron a gyereknevelésben? Jár hozzátok rendszeresen nagyszülő, nagynéni, bébiszitter, aki megkönnyíti feleséged, Kata dolgát? Nem, nincs ilyen segítségünk. Mindent megold a feleségem, ha pedig valahová el kell mennie, valamit el kell intéznie, én igyekszem haza. Természetesen nagy baj esetén van kihez fordulnunk, de a hétköznapokban csak magunkra számítunk. Nem szeretnének a nagyobb gyerekek néha önállósodni, nélkületek is programokat szervezni? Nem, egyelőre nagyon igénylik a közös programokat, és nemcsak nyáron, hanem év közben is. Én elég sokat dolgozom, gyakran csak késő este érek haza, de legalább vasárnap és a nyaralások során együtt vagyunk. Mit üzensz a többi nagycsaládnak? Nagyon fontos a közös pihenés! Akár nagy áldozatok árán is találjanak rá lehetőséget, hogy együtt lehessen a család. Ez a felnőtteknek is fontos, de leginkább a gyerekek épülnek az együtt töltött időből. Élvezzék és használják ki az időt, amíg a gyerekek kicsik, képesek és hajlandóak odabújni a szülőkhöz. Olyan hamar elmúlik ez! Eljön a tinédzserkor, az eltávolodás ideje. Akinek pedig tinédzser korú gyermeke van, az higgye el, a közös nyaralás jó alkalom arra, hogy a család újból egymásra találjon. Veszelszki Éva július ESE Híradó 7

7 8 PÉCELI KÜLDÖTTSÉG TESTVÉRVÁROSUNKBAN Látogatóban rokonainknál Kedves meghívásnak tett eleget dr. Benkovics Gyula polgármester és kísérője, Szabó Zoltán június között Iisalmiban (Finnország) tett látogatásával. Sem a látogatás, sem pedig a péceli finnmagyar kapcsolatok nem előzmény nélküliek. Az ESE Híradó olvasói rendszeresen olvashattak tudósításokat a Finn-Magyar Baráti Kör tevékenységéről, az általuk szervezett programokról, finn barátaink Pécelen tett látogatásairól, és arról a tényről is, hogy Pécel testvérvárosi megállapodást írt alá Iisalmi városával. Iisalmi 25 ezer lelket számláló város Közép-Finnországban, 500 kilométerre a fővárostól, Helsinkitől, és alig 350 kilométerre délre a sarkkörtől. Dinamikusan fejlődő város, amely körzetközpont, a dél-savói régió egyik meghatározó települése, pozícióját fejlett iparának (elektronikai ipar, gépkocsigyártás, sörgyártás, fafeldolgozás) és turizmusának köszönheti. Igyekeznek az év minden szakát kihasználni, nyáron a vízi sportokat kedvelők keresik fel, télen a befagyott tavakon a jégvitorlázás, a szánkózás és a lékhorgászás szerelmesei hódolhatnak szenvedélyüknek. Az ide látogatókat fejlett infrastruktúra, kiépített szállodai és éttermi hálózat fogadja. A környék híres fürdőiről és gasztronómiai különlegességeiről. Iisalminak hat testvérvárosa van, érdemes őket felsorolni. Nyköping Svédországból, Guldborgsund Dániából, Kirisi Oroszországból, Vöru Észtországból, Lüneburg régió Németországból és Pécel Magyarországról. A városok elhelyezkedését tekintve mi vagyunk a legtávolabb, ránk annak idején a rokonság miatt esett a választás. Igen színes a kép, ha a városok nagyságát, fejlettségét és a beszélt nyelveket tekintjük. Finn barátainkat az vezérelte a választásban, hogy más népek kultúrájának, szokásainak, életének megismerése hasznos ismerettel, tapasztalattal jár, van mit tanulni másoktól, és van mit átadni azoknak. Talán ez a fajta szemlélet vezetett oda, hogy gondoltak egy nagyot, és megszervezték a testvérvárosok találkozóját. Nagyon tudatosan egy esemény megünneplése köré szervezték a programot, nem kis előrelátásról téve tanúbizonyságot. Iisalmitól néhány kilométerre található Koljonvirta, ahol 200 évvel ezelőtt a finnsvéd csapatok győzelmet arattak az orosz betolakodók felett. Ez a napóleoni háború része volt, nem a legfényesebb csata, nem a legjelentősebb ütközet, de a finnek szempontjából fontos, és megadták a módját az ünneplésnek. A hivatalos méltatáson túl igazi piknik hangulat volt, jelmezes csatabemutató svéd-finn-orosz szereplőkkel, rengeteg emberrel és a vidám, önfeledt szórakozás, kikapcsolódás összes kellékével. ESE Híradó július A hét testvérváros küldöttsége Több éve készülnek a 200. évforduló megünneplésére, több millió eurót költöttek a csata helyszínén található épületek felújítására, a kemping fejlesztésére, konferenciák szervezésére és egy az eseménnyel kapcsolatos dráma bemutatására. A megemlékezés volt a testvérvárosi találkozó egyik apropója, a másik pedig egy tervezett európai konferencia ötletének megvitatása. Lehetőség nyílt rövid bemutatkozásra, eszmecserére a kapcsolatok és a turizmus fejlesztéséről. A küldöttségek véleményt mondhattak arról a helyi elképzelésről, mely szerint Iisalmi 2009 júniusában egy európai konferenciát tervez a turizmusról, a térségek és régiók együttműködéséről. Jelenleg a kérdéskörnek az Európai Unióban Firenze a felelőse, ezt a szerepet veszi át jövőre Iisalmi. Komoly előkészületek folynak, uniós támogatásért folyamodnak, együtt kívánják benyújtani a projektet a csatlakozó testvérvárosokkal, tehát ha minden jól megy, testvérvárosunk lesz az Európai Unió turisztikai fővárosa. Mit kínál számunkra ez az együttműködés? Nem kevesebbet, mint részt venni abban a közös gondolkodásban, amely a régiók turizmusának fejlesztését tűzte ki célul, bevinni a hátunkon a gödöllői kistérséget, képbe és helyzetbe hozni a környező településeket, lehetőségeik és programjaik európai szintű kiajánlásában. Érdemes szót ejteni arról, kikkel találkoztunk. Valamennyien a testvérvárosunk testvérvárosából voltak, mondhatjuk úgy is, hogy részesei voltunk egy európai testvérvárosi közösségnek. Nyköping 1254-ben kapott városi rangot, alig 100 kilométerre van Stockholmtól, Södermanland megye székhelye 50 ezer lakossal. Várának falai között többször ülésezett a svéd parlament, tagja volt a híres Hanza városok szövetségének. A város története összekapcsolódik a svéd történelemmel. Egyik legismertebb legenda a kulcs története karácsonyán Birger király Nyköping várába kérette testvéreit, a hercegeket, akik őt követték volna a trónon. A lakoma közben elfogatta és a vár börtönébe záratta őket. A börtön kulcsát a vár melletti folyóba dobta. Mindkét testvére éhhalált halt a fogságban. A történet érdekessége, hogy néhány év múlva öccse fia taszította le a trónról. Természetesen nem a kulcs történetéről, hanem fejlett iparáról, kereskedelméről és turizmusáról híres a város mostanság. Guldborgsund Dánia dél-keleti részén helyezkedik el, Sjaelland régió egyik községe. A január 1-jén életbe lépett közigazgatási törvény szerint az országban 270-ről 98-ra csökkentették a községek számát. A község a legkisebb, önálló önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység. (Náluk nem használatos a város kifejezés, a legnagyobb község Koppenhága, 510 ezer lakossal). A mi fogalmaink szerint kistérségi központ, a térség lakossága fő. A térséghez tartozó 5-6 településnek egy önkormányzata van, amelyet négy évre választanak. Az önkormányzat Végrehajtó Bizottágot választ, amely a helyi adminisztrációért felelős. A

8 munkát állandó bizottságok segíthetik, de csak pénzügyi bizottságot kötelező választani. Kirisi a szentpétervári kormányzóságban található orosz kisváros, járási székhely, 115 kilométerre Szentpétervártól. A kistérség lakosainak száma 69 ezer, a városé 55 ezer. Az 1931-ben városi rangot szerzett település kedvelt kirándulóhely, jó vasúti összeköttetéssel, helyi iparral és kereskedelemmel. A város ügyeit a Városi Tanács intézi, amelyet négy évre választanak. Vöru Észtország dél-keleti részén található, egyforma távolságban az orosz és a lett határtól. A 15 ezres város jelenlegi önkormányzatát 2005 októberében választották 4 évre. A választás során a választók egyénekre és pártlistákra voksolhatnak. A Városi Tanácsot a Tanács tagjai közül választott elnök vezeti, a polgármester a közel 50 fős Hivatalt vezeti. A polgármester kinevezett poszt, úgy is hívják, hogy a város menedzsere. Vőru kistérségi központ, Megelevenedett a 200 évvel ezelőtti csata PÉCELI KÜLDÖTTSÉG TESTVÉRVÁROSUNKBAN kedvező infrastrukturális és természeti adottságokkal. Lüneburg 60 kilométerre található Hamburgtól, a nagyváros közelségének minden előnyével és hátrányával. Regionális központ, a város lélekszáma 71 ezer, a régióé 174 ezer. A várost a polgármester vezeti, amelyet a városi tanács tagjai közül választanak. A testület választott, egyéni képviselőkre és pártlistákra lehet szavazni a 4 évenként megtartott választásokon. A rendezvényeken Iisalmi város valamennyi vezetője megjelent, a Hivatal vezető munkatársaival egyetemben, minden küldöttségnek felelőse, kísérője volt, aki a vendégek valamennyi kérését, kívánságát figyelte. A testvérvárosi találkozót a Városi Tanács elnöke, Pirjó Rytkönen nyitotta meg, aki a régi városháza dísztermében este díszvacsorát adott. Egyébként két éve Pécelen ő írta alá Dr. Benkovics Gyula polgármesterrel a testvérvárosi megállapodást. Martti Harju polgármester és Riitta Topelius, a város fejlesztési menedzsere (ő volt a főszervező) szinte végig a küldöttségekkel voltak. Ők mindketten jártak már Pécelen. A magyar küldöttségért Jukka Virtanen volt a felelős, aki szinte hazajár Pécelre, ő az Iisalmi Finn-Magyar Baráti Kör elnöke. A látogatás idején tartotta a város elektronikai cége, a Genelec, fennállásának harmincadik évfordulóját. A fogadásra és a koncertre a magyar küldöttséget is meghívták, ahol honfitársainkkal találkoztunk, egy budapesti és egy szigetszentmiklósi cég képviselőivel, akik a Genelec beszállítói. A szigetszentmiklósiak Ouluban jártak, ez Szigetszentmiklós finn testvérvárosa, itt mutattak be egy magyar színdarabot. Ez is bizonyítja, hogy a távolság nem lehet akadálya az együttműködésnek. Találkoztunk az Iisalmi Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatójával, a férfikórus elnökével és karnagyával, a helyi Lyonnes Klub Elnökével és néhány tagjával, ők valamennyien jártak Pécelen, és kedves emlékeket őriznek városunkról. Valamennyien értelmét látják az együttműködésnek, és támogatnak minden erre irányuló törekvést. Mit vittünk, és mit hoztunk? Először is elvittük városunk üdvözletét, városunkról szóló, aktualizált DVD-filmet, turisztikai tájékoztató anyagokat, információkat városunk általános iskoláiról és a Zeneiskoláról. Néhány ajándékot, amelyek Pannonhalmi Zsuzsa és Fésűs Károly munkái, a művészek munkájáról szóló információkkal. Mit kaptunk, mit hoztunk? Sok-sok információt, tájékoztatást, az együttműködési készséget, nyitottságot, bátorítást a vállalkozásokhoz, az európai uniós pályázatokhoz, sok-sok figyelmességet és szeretetet a finn emberektől. Szilárd meggyőződésem, hogy a jövő évi turisztikai konferenciával az együttgondolkodásnak és a testvérvárosi kapcsolatoknak van jövője. Szabó Zoltán Gödöllô: A Magyar Szabadság Napja június 28-án, szombaton 21 órakor került megrendezésre Gödöllőn, az Alsóparkban a Magyar Szabadság napja. A zenés történelmi játékot, a szereplők Hunyadi Mátyás tiszteletére Egy ország halt vele címmel adták elő. Az ország egész területéről érkeztek vendégek és az esti műsort megelőzően kastélylátogatáson és városnézésen vettek részt a látogatók. A műsort közvetítette a m2 televízió élő egyenes adásban. Közreműködtek: Bodnár Vivien, Fazekas Andrea, Götz Anna, Kalapács József, Rancsó Dezső, Rékasi Károly, Rubold Ödön, Ruttkay Laura, Sípos Imre, Varga Klári valamint az Excanto Régizene Együttes, a Company Canario Historikus Táncegyüttes és 300 diák Gödöllőről. Nemeskürty István művei alapján szerkesztette és rendezte: Koltay Gábor. Laukóné Mukk Adrienn július ESE Híradó 9

9 10 TÖRVÉNYEK ÉS IGAZSÁGOK Uborkaszezon van húsz éve a nem fontosakkal való törődés politikájában. De csak most kezdtek lázadni a nem történik semmi települések önkormányzatai. Öntörvényt csináltak a segélyért munkát kezdeményezéssel Monokon. Vége lenne az uborkaszezonnak? Vagy csak médiafényt kapott egy újabb öntörvény? A maszek öntörvények születése nem újdonság. Volt, aki hidat foglalt, táborozgatott a Parlament előtt, avagy náci-maskarában masírozgat országszerte. És nem történik-történt semmi. A nem fontosak nem járnak tüntetni. Nem mernek hangoskodni azért sem, mert a szoc-pol maffia, a szociális segélyre szakosodott uzsora-maffia, a szegényekre szakosodott Provident, és társai a nyomorúság vámszedőiként a nyakukon tevékenykednek. Országszer-zerte. Hiába. Nem történt-történik semmi. Tehát megszokott, hogy a szegény emberek köztük a cigány emberek is célcsoportjai lettek a sajátos üzletpolitikát választó legitim bankcsoportoknak és illegitim uzsorásoknak. Ők lettek az állami másodlagos újraelosztású szociális jövedelmek fő kedvezményezettjei, sok esetben 100 %-os vámot vesznek az azonnali kölcsönökön. Ezek a pénzpiaci formációk a nyomorultul kiszolgáltatott segélyezettek nélkül kárvallottak lennének, ha a jog nem segítené az uzsorakamatos ügyletek fennmaradását. Nincs kamatplafon. A nem fontosak érdekérvényesítési képessége csekély, a hitelezők széleskörű meggyőző eszközeivel szemben van a hallgatás és a félelem. Érdekes ez a rászorultsági szociális újraelosztás az uborkaszezonban. Így hát közmegegyezéssel rétegződhetett a magyar valóság morális nyomora, a szociális nyomorral. Nincstelenfalvak Magyarországon. A nyomor maga képére formálta a nem történik semmi társadalompolitikáját és igazságpolitikáját útonútfélen. Nem történt-történik semmi. És akkor jött Monok önkormányzata az öntörvényével. Az állami uborkaszezon közönyös vándorai csodálkoznak: de hát, na hát! Hogy mik vannak! A médiák felkapták Monok önkormányzatának öntörvényét: az aki nem dolgozik, ne is egyék nyomorkiáltását. A közvélemény nem ítélte el az újítást, drukkolt a kiáltásnak. A közvéleményt nem tanította meg senki, mit jelent húsz év óta a társadalom peremén demokratizálódni. Szelídítés nélküli kapitalizmusban. ESE Híradó Mekkora szavak (A 37-es úton) (Az egyik Internet portálon a segélyhez munkát igen szavazatok aránya a 90 %-ot meghaladja.) Ez egy társadalmi méretű félreértés. Húszévnyi uborkaszezon után nem könynyű megérteni, a gettósított nyomortelepek öntörvényeit. A harmadgenerációs munkanélküliségben, a kilátástalanságban, a napi élelem akárhogy megszerzésében magára hagyott cigányok és nem cigányok megtapasztalták a demokratikus embertelenséget, a közönyt. Közöny kíséri hónapról-hónapra a segélyosztási napokon országosra kiterjedt %-os uzsorakölcsön hálózat működését. Legális munkajövedelmekre buzdítani Kegyetlenben? Még többet fizetni az uzsorásoknak? Itt most már a pénz kevés. A társadalmi méltóság elvesztése, a totális kiszolgáltatottság embertelensége úgy tűnik a helyi öntörvényeket gerjeszti. Ki hogyan néz a cigányokra Magyarországon? A nagypolitikusok esélyegyenlően, diszkriminációmentesen, demokratikusan, toleranciásan, szabadságjogosan, kisebbségi önkormányzatosan, európás előítélet-nélkülien, azaz égbekiáltó felszínességgel, fölfelé. A nagypolitikusok cigányoktól védett útvonalon közlekednek. Találkozásuk egy-egy roma nemzetiségű kollegával az operett műfaj egy-egy színdarabjának médiázott jelenete július A kispolitikai formációk, az önkormányzati választott testületek szociális problémacsomagként kezelik helyben a szegénységet. Az éves költségvetésükben a pénzbeli, természetbeni szociális kiadások, muszáj összegek. Elosztásuk adott esetben cigány önkormányzati segédlettel az egyék meg egymást közöny-filozófia hétköznapokra váltása. A közvélemény szemlélete felszínes tapasztalatokban érlelődött a közönyön át a gerjeszthető felháborodásig. Előítéletek a munkáltatóknál és szinte minden kontextusban. Kölcsönösen. Cigányügyben már nincs hitelesség, csak tehetetlenség. A közoktatás intézményei, az iskolák helyi közösségbarátok. Az önkormány- zati fenntartás, a szabad iskolaválasztás gúzsba köti és politizálja a pedagógiai próbálkozásokat. Nincs kitaposott út az iskolákba befele és kifele sem a cigánygyermekeknek. Az iskolai szegregáció az újdemokrácia gyalázata. De a szomszédi közelség az együttélés- ben a nyomorúság miatt ellenségességet, kölcsönös lelki agressziót gerjeszt a mindennapokban. És a nyomorúság kényszercselekvései a cigányok iránti általános előítéletet igazítják igazsággá. A megélhetési bűnök a háromszáz forint értékűek is etnikai bűnné fajulnak. Kerítések, zárak, önkéntes őrségek, biztonságok a cigányok ellen. Védeni a krumpliföldemet és gyermekemet. Tőlük. A kiútkeresés természetesen minden embernek, pláne felelős közjo- gi gazdának kötelessége lett volna. Az, hogy a Magyar Gárda hamarabb kezdte el a megoldáskeresést a problémára, az a demokratikus állam szégyene. Hát nézzük, hogyan és mégis. Mit kellene. Kinek. Mostantól. Ha. Hogyan. Mindenki az államtól vár megoldást, hisz a legnagyobb jövedelemtulajdonos az állam és általa az önkormányzat. Pedig már nem pénz, hanem sorskérdés hogyan élünk együtt mi, állampolgárok. Volt egy-két kísérlet: A Szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása című állami támogatási normatíva a Magyar Népköztársaságban kezdődött kezdeményezés volt. Túlélte a Népköztársaságot, de a Magyar Köztársaság évi költségvetési tervében szerepelt utoljára 20 millió forint összegben. Jelképes összege politikai szándékkal együtt tűnt el. A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek nevezzük gettóknak

10 TÖRVÉNYEK ÉS IGAZSÁGOK demokratikusan fejlődhettek. (Fejlődnek ma is, hisz a kilakoltatás a gettókba önkormányzati megoldás az eladósodott családoknál.) A Közmunkaprogramok támogatása: Ez a támogatási rendszer a kilencvenes évek elején kezdődött. Rosszul. Nem építették ki a feladatgazda önkormányzatok a közmunkavégzés személyi, tárgyi, munkabiztonsági infrastruktúráját, melynek következtében a közmunkavégzés nem volt munkára tanító. A munkatörvénykönyve a közmunkavégzésre nem kötelező? Pedig működőképessé lehetne tenni, ha kiépítenék az önkormányzatok a tárgyi és személyi feltételeket, és az állami támogatott felnőttképzés erre a munkavégzésre (is) méltóságot adna. És persze ha a különféle vállalkozások az önkormányzatok hinterlandjában nem lennének ellenérdekeltek a közmunkaprogramok fejlesztésében. A közoktatáshoz kapcsolódó különféle kiegészítő támogatások és a cigánytanulók oktatási eredményessége: iskolafüggő. Elhivatott pedagógusok és iskolaigazgatók nélkül a cigánygyerekek már cigányiskolába járnának. Az integrált oktatás drága, és körülményes. De csak rövidtávon. A foglalkozáshoz, felnőttképzéshez kapcsolódó célprogramok, vannak. Területi szinteken is vannak. Az évi milliárdnyi cigányságra kent állami támogatások töredéke jut célba, talán. Készültek felmérések erről. Nemzetköziek is. A cigányok négyötöde nem tudott arról, hogy vannak. Mármint projektek, programok, azokról nem tudtak, amelyek a településükön sikeresen befutottak. Tizen évvel ezelőtt azt gondoltam, hogy az alap-egészségügyi, az alap-oktatási rendszerhez, vagy a templomokhoz hasonlóan kiépíthető egy társadalmi alapellátó rendszer, amely komplex megoldást ad a környezeti rászorultságok összetett bajaira. Önálló rendszert alkot, integrálja az önkormányzatok szociális alapszolgáltatásait, a megteremti a közmunkák munkavédelmi, munkaügyi, tárgyi alapjait, a betanít, a munkavállalói attitűdöket begyakoroltatja. Felnőttképzés, szociális alapszolgáltatások, foglalkoztatás összekapcsolása helyi szükséglet alapon. És persze összesíti a különféle jogcímű állami támogatásokat. Egyértelmű inputok és outputok. Állami ellenőrzéssel. Nem projekt, hanem kiépített rendszer. Mondjuk, a szociális törvény rendezné a szolgáltatásokat. Mondjuk, a helyben versengő társadalmi vállalkozók szolgáltatnának. Merthogy az önkormányzatok túl-politikai szerepe bezavar a helyi közszolgáltatások hatékony megszervezésbe. És merthogy a nyomorban nem nő civil szektor. Meg hogy a legkisebb beavatkozás elve. De nem erre ment a társadalompolitika kicsiben és nagyban sem. A politikai hatalmi formációk szintektől függetlenül végig asszisztálták az emberi nyomorok mélyülését. Érzéketlenségük pszichózis kategória. Ez természetes, hisz tartósan sem az ember, sem pedig egy szerveződés nem élhet kognitív disszonanciá- ban. Nincs okozó, csak okozat. Vagy bűnbak. Mint 1933-ban. És hogyan viszonyulnak maguk a cigá- nyok saját problémájukhoz? A jövede- lemszerzésben érdekeltek lennének maguk a cigányok is, de túlnyomórészt csak a jól őrzött magántulajdonhoz, értékekhez érhetnek. Hozzá. A cigányok megtanulták a húszéves uborkaszezonban, hogy a hozzáférésűk a Magyar Köztársaság felsőoktatási, középoktatási, kulturális és egyéb polgári adományaihoz búbánatosan esélytelen. A gettókból nincs kijárat. Ám a magántulajdonos hozzáérésűk felhangos. A másik, a közjövedelmekhez való hozzáférés, hozzájutás hangjai tompítottak. Ez is hozzátartozik a morális társadalmi esélyegyenlőséghez, ám lépjük túl. A társadalmi szolidaritás megnyomorodásán viszont nem szabad túllépni. Szörnyűség kezdődött, mikor a többség megtalálta bűnbakját, ellenségét! Nagy ellentmondás feszül a demokráciában a szabadság és az egyenlőség körül, ugyanis gazdasági egyenlőség nem létezik. Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon kapitalizmus lett. Béke, farkastörvényesen. Önérvényesítési, kulturális egyenlőség sincs, különböző szereposztások vannak a társadalmi munkamegosztásokban, de azért az emberi méltóság emberfaj-specifikus. Ő, az ember. Az emb e r n e k nem fosztóképzője sem a nemzetiségi hovatarto- k, zása, sem a bőrszíne, sem az életkora, sem a munkához való státusza. A munkanélkülisége sem. A 37-es úton Golop felé tartva megpillantom a táblát: Monok. Az esőzések nyomán a Zemplén hegyaljai erdőkről, az Ingvár hegyről, és földekről az utakra hordott sár most több közmunka lehetőséget kínál jut eszembe a praktikus. A Természet munkahelyteremtő. Emléktábla, Múzeum, szobor. Felirat: szeptember 19. Ekkor és itt született Kossuth Lajos. Monok északi irányban nyitott völgykatlanban fekszik. A települést az Alsó- és Felső-Őr-hegy, a Szőlős-hegy, a Szenteshegy, a Kővágó-tető, a Zsebrik, a Falugaza-hegy, a Kaptár-hegy és az Ingvár öleli körbe. A község a Monoki-patak két oldalán két-két és fél kilométer hosszan nyúlik el, szélessége is meghaladja a két kilométert. Belterületén kívül a Lőrincketanyán és a Kaplár-tanyán éltek lakosai. A szomszédos Golop öt, Felsődobsza hét, Hernádkércs hét, Megyaszó nyolc, Legyesbénye öt kilométerre fekszik Monoktól. Monok az útikönyvek szerint a Szerencsi-dombság legszebb, legismertebb települése. Ismertségében szerepet játszik az is, hogy Kossuth Lajos szülőhelyét évente tizenöt-húsz ezren keresik fel. A golopi temetőben családi nevek. És eszembe jutnak gyermeki legendák a helyről. Amikor Kossuth Lajos született, csillag gyulladt Monok felett és ezt Golopról is látták. Az itt született Lajos keresztnevű fiúgyermekek felnőve sokat meséltek Kossuth Lajosról. A 37-es úton visszafelé a rádió mondja, hogy ügydöntő népszavazást kezdeményez Monok polgármestere a munkához kötött segélyezés kérdéséről. A nagy és a kis igazságok külön-külön kerestetnek. Azonban az emberségnek nincs alternatívája, csak ellentétje. Némethy Mária július ESE Híradó 11

11 ISASZEG AZ ÚJ VÁROS Isaszeg várossá avatása A Köztársasági Elnök 140/2008. (VI.25.) KE határozata városi cím adományozásáról A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 94. b) pontja alapján, az önkormányzati miniszter előterjesztésére Bács-Kiskun megyében: Hajós Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: Rudabánya Fejér megyében: Bodajk, Pusztaszabolcs Győr-Moson-Sopron megyében: Fertőszentmiklós Pest megyében: Halásztelek, Isaszeg Somogy megyében: Zamárdi nagyközségeknek a városi címet adományozom. Ez a határozat július 1-jén lép hatályba. Budapest, június 13. Ellenjegyzem: Sólyom László s. k., Dr. Gyenesei István s. k., köztársasági elnök önkormányzati miniszter Isaszeg rövid története A település fekvése: Budapesttől 30 km-re keletre fekszik a gödöllői dombságban. Körülöleli Gödöllő, Dány, Pécel és Nagytarcsa. Területe: 54,83 km² Népesség: (2007), Népsűrűség: 191,83 fő/km² Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Feltételezhető, hogy már sokkal régebben is létezett itt település. A XII. században épült az Öreg templom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott ben a Bárthory család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki szlovákokat, és lengyeleket telepített be. Petőfi Sándor is többször is megfordult itt között. Az április 6-i győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi, amit Radnay Béla szobrász készített. A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amik a Klapka György vezette magyar és az oszták hadsereg ütközetének emlékét őrzi ben épült meg a római katolikus temploma ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás. Isaszegi öregtemplom Honvéd Emlékmű Magyarországon július 1-jén 298 település rendelkezik városi ranggal, ebből 24 kiemelt szereppel is (főváros, megyei jogú város.) Ezeknek a városoknak jelentős része (kb. 240 település) az utóbbi 100 évben nyerte el a városi rangot. A teljes népeség 64,6%-a él városban, ezzel hazánk közepesen városiasodott országnak számít. 12 ESE Híradó július

12 ISASZEG AZ ÚJ VÁROS A várossá nyilvánítás jogi háttere A különböző jogállású települések megkülönböztetésének alapjait Magyarországon az alkotmány is rögzíti. A rendszerváltás után megszülető helyi önkormányzatokról szóló törvény rögzítette a várossá nyilvánítás sarokpontjait, megállapítva, hogy a kezdeményezés joga a nagyközségek önkormányzatának képviselő-testületeit illeti. A ma is hatályos, 1999-es területszervezési eljárásról szóló törvény az eljárás menetét is szabályozta, ez a jogszabály sem rendelt azonban teljesítendő paramétereket a pályázat feltételei közé. Magyarországon a közigazgatási jog megkülönböztet városokat (ezen belül külön kiemelve a megyei jogú városokat és a fővárost), valamint községeket és nagyközségeket. Az alkotmány 41. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik, melyek közösségét a 42. szerint megilleti a helyi önkormányzás joga. Szintén fontos kapcsolódó alkotmányos alapelv [43. (1)], hogy a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek legyenek azok városokban vagy községekben. Vagyis az alaptörvény megnevez ugyan különböző településtípusokat, de az igazán jelentős különbségtételt nem tesz lehetővé. Fontos alapdokumentum a városok és községek ügyében a helyi önkormányzatokról szóló (1990. évi LXV.) törvény, elterjedt rövidítésével ÖTV. Ez a törvény differenciáltan foglalkozik a városokra és községekre, illetve a megyei jogú városokra valamint a fővárosra és kerületeire vonatkozó rendelkezésekkel, de érdemi különbségeket nem tesz város és község között. Az 59. kimondja, hogy A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő testület a kezdeményezést a helyi önkormányzatokért felelős miniszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé. Vagyis az ÖTV szűkszavúan bár, de egyértelműen fogalmaz: nagyközségekből lehet város, a kezdeményezés joga a képviselő-testületé, a döntés joga pedig végül a köztársasági elnöké, szűrőként beépítve a képbe a szakminisztériumot. A törvény nem állít ugyanakkor kritériumot: a nagyközségek kiválasztásában a fejlettség és a központi szerep a döntő tényező. Nincs szó lélekszámhoz kötött határról, vagy bármely olyan infrastrukturális mutatóról, amit egy városnak mindenképpen teljesíteni kell. Szent Márton kútja háttérben a Községháza Az egyetlen kemény korlát, hogy csak nagyközségekből lehet város, és a törvény ából az is kiderül, hogy nagyközséggé válni adott esetben nehezebb, mint onnan várossá előlépni. Ugyanis a nagyközségi címet használhatják azon települések Három szomszédos város polgármesterei: Benkovics Gyula (Pécel), Gémesi György (Gödöllő) és Hatvani Miklós (Isaszeg) képviselő testületei, amelyek a törvény hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá, amelyek területén legalább ötezer lakos él. Itt tehát kemény korláttal találkozunk: a címet örökölni vagy nagyon is konkrét növekedési feltétel teljesítése esetén kiérdemelni lehet. Tekintettel arra, hogy egy fogyatkozó népességű országban élünk, ez utóbbira kevés kivételtől eltekintve csak nagyvárosok szomszédságában fekvő, a kiköltözők által gyorsan növekvő településeknek van esélye. A várossá nyilvánítás folyamatát kilenc éven át az ÖTV egymagában szabályozta. Ekkor megszületett azonban a területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvény, amely valamivel részletesebb útmutatókat kínál. A törvény 15. (1) kimondja, hogy a nagyközségi képviselő-testület a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét, majd a (2) bekezdés részletezi ennek szempontjait. Továbbra sem rendel azonban célszámokat az egyes kategóriákhoz, vagyis nem ad részletesebb szempontokat arra nézve, hogy melyek azok a fejlettségbeli küszöbök, aminek egy pályázónak meg kell felelnie. Továbbiakban a törvény az eljárás menetét szabályozza: a 16. (1) január 31-ét jelöli meg a kezdeményezések beadásának határidejéül, míg a 17. (1) rendelkezik egy szakemberekből és az önkormányzati érdekképviseletek tagjaiból álló bizottság felállításáról, amelynek feladata a beérkezett pályázatok értékelésére. A miniszter a bizottság véleményét figyelembe véve május 31-éig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról. A törvény általános rendelkezései ugyanakkor nem teszik lehetővé a várossá nyilvánítást az önkormányzati választások évében. forrás: július ESE Híradó 13

13 14 ESE Híradó július ISASZEGI ESEMÉNYEK Isaszeg városavató ünnepség Szent István király és az új kenyér ünnepe Augusztus 19. (kedd) Sportpálya Játszótér avatás Kolompos Együttes koncertje Beszédet mond: Kovácsné Halomházi Zsuzsanna önkormányzati képviselő Light Együttes koncertje Charlie koncert Városháza Várostábla avató ünnepség Éjszakai városavató túra az Isaszegi Természetbarát Klub szervezésében. Útvonal: Városháza Szentgyörgypuszta Honvéd-emlékmű Honvéd-sírok Öregtemplom Városháza (12km) Nevezési díj nincs, a túrára regisztrálni lehet tól ig a Városházánál. Augusztus 20. (szerda) Szent István Katolikus Templom Ünnepi mise, új kenyér áldás és szentelés Énekel a Gaudium Carminis kamarakórus Ünnepi megemlékezés és koszorúzás a Szent István szobornál Közreműködnek: Isaszegi Asszonykórus, Katolikus Egyház Ének és Zenekara Díszfelvonulás a Művelődési Otthonhoz a Szent Márton Lovashagyományőrző Egyesület és fúvós zenekar felvezetésével. Dózsa György Művelődési Otthon előtti tér Városavató ünnepség Beszédet mond: Hatvani Miklós Isaszeg polgármestere Isaszeg Nagyközség várossá avatása Isaszegi zászlók átadása Dísztér avatás István a király című táncjáték, az Eurodance Táncstúdió előadása XV. Isaszegi Mûvészeti Napok Műsorterv: augusztus 22. péntek h Dózsa György Művelődési Otthon: GYEREKSZÍNPAD h Indul a Bakterház Söröző: BLUES FLOOR zenekar Augusztus 23. szombat h Breki Söröző: A BOGRÁCS MŰVÉSZETE Főzőverseny nem csak profiknak h Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola: SZEGEDI ZSOLT kerámikusművész, Csekovszky Árpád egykori tanítványának kiállítása Megnyitja: KEMÉNY PÉTER kerámikusművész, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem Szilikátművészeti Tanszékének vezető helyettese Arató felvonulás indul a Sportpályára a Csata Táncegyüttes, az Isaszegi Asszonykórus és a Csatangoló Tánccsoport részvételével. Jókai Mór Városi Könyvtár Isaszeg régen és ma című kiállítás Sportpálya Szabadtéri színpad Városi ünnepség nyitó koncertje Hadak Útja Lovas Egyesület bemutatója Vívó bemutató Táncművészeti Stúdió Ritmikus Sportgimnasztika szakosztályának bemutatója Staféta Együttes óriásbábos előadása NUT Csillagati Hastánc Iskola előadása Adventista Egyház fúvósainak előadása István a király című táncjáték az Eurodance Táncstúdió előadásában Néptáncbemutató a Csata Táncegyüttes és a Csatangoló Tánccsoport előadásában Musical show az Operett Színház színészeinek előadásában L art pour L art Társulat műsora Calypso Plus Band koncertje Közben: Tűzijáték Egész nap vásárosok, büfé és vidámpark várja az érdeklődőket! Kézműves foglalkozások től ig az isaszegi intézmények és civil szervezetek közreműködésével. A focipályán től ig meccs, az Öregfiúk csapata játszik meglepetés vendégcsapattal. Alemany Erzsébet Segítő Ház Az új épület avató ünnepsége: Bővül és szépül az Ápoló Otthonunk és városunk Isaszeg Programjainkra mindenkit szeretettel várunk, a műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! h ÖREGTEMPLOM: Exkluzív komolyzenei hangverseny Fellépnek: GAUDIUM CARMINIS Fesztivál-díjas női kamarakórus SURMANN MÁRIA énekművész karvezetésével, KO- VÁCS ÁGNES szoprán, SZVÉTEK LÁSZLÓ operaénekes, a Magyar Állami Operaház tagja Augusztus 24. vasárnap h Jókai Mór Nagyközségi Könyvtár: BARANYAI ANDRÁS grafikusművész kiállításának megnyitója h Jókai Mór Nagyközségi Könyvtár: A NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS Előadó: DR. BÁLINT CSANÁD régész, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazgatója Információ: 06/ A rendezőség a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

14 ISASZEGI ESEMÉNYEK Szentivánéji varázslat Az Isaszeg Művészeti Alapítvány idén már 12. alkalommal hívta életre egy estés összművészeti fesztiválját, Szentivánéj 2008 címmel. Lévén, hogy a térségben egyetlen hasonló jellegű rendezvény sincs, évről-évre nagy érdeklődés kíséri az estet, függetlenül attól, hogy a Kuratórium döntése szerint 2000-től mindig pontosan a nyári napfordulón június 24-én kerül sor a rendezvényre, ez alkalommal egy hétköznapi, keddi napon. Többen féltek is ettől, hiszen másnap munkanap, sokaknak ez a meghatározó, mégis fős közönséget vonzott a gazdag műsor. Hagyományaink szerint a Gaudium Carminis Fesztivál-díjas női kamarakórus nyitotta a programot, majd az alapító Futó Tamás grafikusművész köszöntője hangzott el. Az isaszegi születésű Merz Eszter, a Moholy Nagy Művészeti Egyetem textil szakának hallgatója, első, kiválóan zárt két szemeszteréhez gratulált az Isaszeg Művészeti Alapítvány képviselője és itt a publikum előtt adta a Mester emberi és alkotói magatartásáról. Szintén még a házban került sor Varga Csaba írástörténész, matematikus, grafikusművész, animációs filmrendező, a világhírű londoni Varga Stúdió hajdani tulajdonosának könyvbemutatójára. A művész hat évvel ezelőtt fordult aktívan kultúránk gyökereinek kutatása felé, és kezdett könyveket írni e műfajban. Megalapította FRÍG nevű kiadóját, Futó Tamás grafikusművész, az alapítvány elnöke Varga Csaba írástörténész mely kizárólag ilyen jellegű művekkel foglalkozik, és amelynek gazdag kínálatával ismerkedhettek és vásárolhattak az érdeklődők. Közben az eső elállt, és a lenyugvó nap halvány vörösének fényében úszó kertben megkezdhette koncertjét a Túlpart együttes. Az eső miatti csúszás, és a sötétség gyors beállta miatt a színpad egyik oldalára felállított reflektor, valamint a fáklyák lobogó lángjának szép fénye érzékeny és misztikus keretet nyújtott a kifinomult muzsikának. át szolíd, de szeretetteljes ösztöndíját. Ezután ismét felcsendült a kórusmuzsika, amit azonban kiadós zápor szakított félbe, tető alá kényszerítve a közönséget, akit sietve betereltünk az épülő műteremházunk nappalijába. A műsor itt zavartalanul folytatódott. A kórus a műterembe felvezető, még burkolat nélküli betonlépcsőre felsorakozva zárta kis koncertjét bizonyítva ezzel, hogy a térnek igen jó akusztikája van. Csekovszky Árpád, a tíz éve elhunyt, a XX. század meghatározó kerámikusművészének szabadtéri kiállítását Wehner Tibor művészettörténész, a Képzőművészeti Wehner Tibor művészettörténész és a közönség és Iparművészeti Lektorátus munkatársa is itt bent nyitotta meg, plasztikus képet vázolva a kerámiaművészet műfajáról, valamint Túlpart együttes A koncert után a közönség az ízletes, szabadtűzön készült lakomával, frissen csapolt sörrel, borozgatással, beszélgetéssel, énekléssel múlatta az időt egészen az éjfélkor kezdődő tűzugrásig, sőt még azon túl is. Köszönet a támogatóinknak: NKA Iparművészeti Kollégium, Isaszeg Nagyközség Önkormányzata, Dózsa György Művelődési Otthon, Klapka György Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Indul a Bakterház Söröző, Számítástechnikai és Informatikai Szakközépiskola, Piri és Guszti Virágüzlete, Merz Géza és Merz Erika, Apágyi Ferencné. Az Isaszeg Művészeti Alapítvány következő nagyrendezvénye a XV. Isaszegi Művészeti Napok. F. Orosz Sára július ESE Híradó 15

15 ESE ESEMÉNYEK A klubban történt Az ESE Pitti Katalin Idősek Nappali Klubjába minden alkalommal derűt, vidámságot hoz Papp Ignácné Marika Mosolyogni tessék című előadásával. Május 27-én ismét meglepetésvendéget hozott magával, Détár Enikő művésznőt. Klubtagjaink izgatottan várták a művésznőt, nagy tapssal köszöntötték érkezésekor. Amint Papp Marika és Détár Enikő művésznő belépett közénk, kérte, Enikőnek szólítsuk. Kedvessége, népszerűsége mindenkit lenyűgözött. Marika elmesélte megismerkedésük történetét, Enikő röviden mesélt önmagáról és családjáról, ezt követően felcsendült az első dal. Kérésére közösen énekeltünk, mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. Az előadás végén próbáltuk megköszönni a vele töltött csodálatos délelőttöt, de ő még inkább köszönte meghívásunkat. Vendégkönyvünkbe ezt írta: Hol a fák az égig érnek megérint a FÉNY!. Minket is megérintett a fény, amit magával hozott, szép emléket hagyott bennünk. Hasonló élményben volt részünk június 12-én, szintén Marika meghívására eljött közénk Ligeti Éva előadóművész, énekes, Jónás Károly prímás zongoraművész, zeneszerző, karmester. Sokoldalú tehetségéről hallva kissé izgatottak voltunk, hogyan tegyünk kedvére, hogy jól érezze magát közöttünk. Már az első percekben sugallta szerénységét, látszott rajta, hogy örömmel jött, így rövid időn belül baráti kapcsolat alakult ki közöttünk. Közösen énekeltünk ismert dalokat, ő zongorán játszott. Saját szerzeményéből is kaptunk ízelítőt, amelyekkel igen nagy sikert aratott klubtagjaink körében is. Önmagáról nagyon keveset beszélt, a későbbiekben férjétől tudtam meg, hogy Éva okleveles közgazdász is, de diplomáját azért 16 ESE Híradó Ligeti Éva művésznő július nem hasznosította, mert a zene szeretete mindennél fontosabb számára. Budapest és a nyugati országok Norvégia, Dánia, Németország legismertebb szórakozóhelyein dolgozott több évig szólistaként és zenekarával. A tengeren túlon, Amerikában is nagy sikerrel szerepelt. Énektanárként, korrepetitorként a Színház és Filmművészeti Egyetemen és több más színészképző iskolában tanított tizenöt éven át. Több színház zenei főmunkatársa, az elmúlt évben az Újvidéki Magyar Színházban is dolgozott. Ismert énekeseknek színészeknek írt dalokat, szövegeket (Kovács Erzsi, Csala Zsuzsa, Csongrádi Kata stb.). Gyermekeknek írt musicalt Móra Ferenc Kincskereső kisködmön c. regényéből. Saját dalait, sanzonjait több versenyen különdíjjal jutalmazták. CD-n jelentek meg női-mulatós dalai Pöttyös bugyi címmel. Jelenleg a Budapest tv sorozat műsorában látható Éva a Bárosan szép az élet -ben Straub Dezsővel. Ebben a produkcióban is bizonyítja, hogy a legtöbb dal tudója Karádi Katalintól Cserháti Zsuzsáig, a 20-as évektől a 80-as évekig. Egyszemélyes műsorával szívesen lép fel szociális és nyugdíjas otthonokban, nosztalgia klubokban. Ígéretet tett, hogy szeptemberben ismét eljön közénk, ennek nagyon örültünk, szeretettel várjuk. Addig is további sok sikert, erőt, egészséget kívánunk szerettei körében! Külön köszönjük Marikának az eltelt időszak együtt töltött délelőttjeit, amelyek felejthetetlenek számunkra. Jó nyaralást, kellemes pihenést kívánunk. Június 17-én is mulattunk, ezúttal férfi napot ünnepeltünk. Köszöntöttük férfi klubtagjainkat, kollégáinkat, akik mindig szívesen segítenek, ha szükségünk van rá. Mire mennénk nélkülük / Ha ők nem lennének nekünk? / Valljuk be bátran, / Nem sokat érne életünk. (ismeretlen szerző) Árvay Marika zongorán kísérte az éneklésre vállalkozó hölgy klubtagokat. Inkább bájosan gúnyoltuk Őket dalainkkal, mint meghatottuk volna. Aztán komolyabbra vettük az ünneplést, egy-egy kis ajándékkal, verssel is köszöntöttük őket. Aki kérte, kedvenc nótáját is elénekeltük, mindannyian jól szórakoztunk. Június 5-én ünnepeltük klubunk negyedik születésnapját. Az ESE kertjében nemrég épült szaletliben Jónás Károly, a Száztagú Cigányzenekar volt prímása hegedűn játszott, klubtagjaink nótázgattak, közben a kerti sütőn a miccset sütögettük. Csabai barátaink is velünk ünnepeltek, Erzsi néni erre az alkalomra írt egy köszöntőt, így hangzott: Ma reggel szép napra ébredtünk, mert Pécelre, a klubba jöttünk. Jártunk itt már nagyon sokat, és mindég jól éreztük magunkat. De ez egy különleges, szép nap, hiszen születésnapot ünneplünk, mégpedig a negyediket.

16 Ez nem túl nagy idő, de azok az idős emberek, akik a klubba járnak, sok megértést, törődést és szeretetet várnak. Hiszen a szeretet nem kerül semmibe, csak tiszta szívből jöjjön, és igaz legyen. Mi, idős emberek nagyon érzékenyek vagyunk, pedig sokszor nincs is igazunk. Hiszen tudjuk, hogy a betegekhez és az idősekhez sok-sok türelem kell. A vezetőség és a dolgozók is igyekeznek mindent jól csinálni, és a munkájukat becsülettel elvégezni. Ezért köszönet jár nekik. Családi nap 2008 A családi nap ebben az évben május 30-án került megrendezésre az Alemany Erzsébet Segítő Házban. Az intézményünkbe járó kicsik és nagyok, valamint családjaik is meghívást kaptak erre a péntek délelőtti programra, plusz az isaszegi óvodák és iskolák is. Célja a gyereknap megünneplésén, a tanév befejezésén túl az volt, hogy a gyerekek önfeledten, érdekes, játékos programok, vetélkedők közben közelebb kerüljenek egymáshoz. Én is részese voltam ennek a napnak, ezért most beszámolok az aznapi eseményekről. Reggel kilenc órakor nagy volt a nyüzsgés az udvaron, mert miután megérkeztek a gyerekek és családok, a szokásos reggeli köszöntővel kezdtük a napunkat. Elénekeltünk közösen néhány gyermekdalt, utána mindenki megtudhatta, hogy milyen programok várnak rájuk. A Madách utcai óvoda nagy létszámmal képviseltette magát, aminek nagyon örültünk. Miután megismerkedtünk a vendégekkel, a kert másik részére igyekezett a társaság, ahol jobbnál jobb foglalkozások és versenyek voltak. Egy izgalmas és színes akadálypályán mehettek végig a vállalkozó kedvű gyerekek, ahol a labdagurítástól kezdve a padon mászásig mindent kipróbálhattak Kati, Klári és Anna segítségével. Aki sikeresen teljesítette a feladatokat, jutalmul matricát kapott. A nemezelés technikájának elsajátítására is lehetőség volt, Zsuzsóval és Balázzsal megismerkedtek az érdeklődők a gyapjú tulajdonságaival, nemezlabdát, tarisznyát és szép képeket is csináltak a kicsik is és mi is. Ezeket haza is vihettük. Csodálkozva láttam, hogy a gyerekek arcán különböző minták vannak, ezért jobban körbenéztem, és megláttam, hogy Zsuzsi az arcfestéses asztalnál ül, és festi a gyerekeket. Aki semmilyen közös programban nem vett részt, az is találhatott magának játékokat, ügyességi és gondolkodtató feladatokat egyaránt Gabi segítségével. Amikor letettük az aszfaltra a krétákat, Bizonyítványosztás ESE ESEMÉNYEK Kérjük a jó Istent, hogy adjon erőt, egészséget, örömökben gazdag öregséget, hogy az idősek klubjában még sok-sok születésnapot tudjunk együtt eltölteni. Olgika, Feri és péceli nyugdíjasok, köszönjük. Hát mindannyian köszönjük, hogy volt mit ünnepelni, hogy van lehetőség és hely, ahol időseink kikapcsolódhatnak, jól érezhetik magukat. Parajdi Olga mindenki kedvet kapott egy jó kis rajzversenyre. Érdekes, mókás és nagyon színes munkák születtek, amik még sokáig díszítették az udvart. Amikor nagyon megéheztem és megszomjaztam, a büfében sokfajta sütemény és üdítő közül válogathattam. Az itteni gyerekek és dolgozók munkáiból vásárolni is lehetett, amit sok szülő meg is tett. Miután kellemesen elfáradt mindenki, a rendezvényt ebéd előtt a Csipet-csapat zenekar koncertje zárta. A sok ismerős dallam és zeneszám közben még olyanok is voltak, akik táncra perdültek. Én is énekeltem, szerintem ez volt az egyik legjobb fellépésem. Nagyon jól éreztem magam ezen a délelőttön, és úgy láttam, hogy mindenki más is. Remélem, hogy jövőre még többen eljönnek, és a mostanihoz hasonló programokkal várhatjuk őket. Tuchband Csaba A rendezvény néhány fotóját a 28. oldalon találja. Isaszegen, az ESE Alemany Erzsébet Segítőházban működő Pedagógiai Szakszolgálat életében is június 13-a péntek volt a tanév utolsó tanítási napja. Más oktatási intézményekhez hasonlóan az év közben elért eredmények alapján értékelés készült, amit a pedagógusok írásban küldtek el a szülőknek. Mindemellett a gyerekek számára is nagy öröm, amikor az éves munka elismeréséül kezükbe vehetik a bizonyítványt. A mellékelt fotókon ezen boldog pillanatok láthatók. A bizonyítványok sajátságossága, hogy nem matematikából és földrajzból lehetett jó eredményt elérni, hanem mosolygásból, ugrálásból, várépítésből kinek-kinek tehetsége szerint. Bense Zsuzsanna július ESE Híradó 17

17 18 EGYHÁZI ESEMÉNYEK Paphiány katolikus szemmel ESE Híradó július Június a papszentelések ideje a katolikus egyházban. Ilyenkor szentelik fel az egyházmegyék központjában a fiatal papokat. A plébániák egyházmegyéket alkotnak, az egyházmegye élén áll a püspök. Magyarországon összesen 15 egyházmegye van. A püspök a saját egyházmegyéje számára szentel papokat, és a felszentelt pap az adott egyházmegyében teljesít szolgálatot. Most júniusban összesen 37 új papot kaptak az egyházmegyék, valamint hat papszentelés történt a különböző szerzetesrendeken belül. Ma Magyarországon kb pap van. A rendszerváltáskor a vallás reneszánszára, ezzel együtt a papi hívatást választók számának növekedésére számítottak. Ezek a remények csak részben teljesültek. A 80-as évek mélypontjához képest a helyzet valamelyest jobb, de most is nagy paphiány van Magyarországon. Ez a probléma természetesen nemcsak minket érint. Európában Írországot és Lengyelországot leszámítva csökken a papság létszáma. Ugyanez a helyzet Észak-Amerikában is. Afrikában és Ázsiában ez a probléma jóval kisebb, amit a szakértők arra vezetnek vissza, hogy az ottani kultúrákban fontosabb a közösség, mint az egyén. A paphiány nem egyforma az egyházmegyék tekintetében. Idén a debrecen-nyíregyházi, az egri és a székesfehérvári egyházmegyében egy-egy új pap áll szolgálatba, míg a legtöbb új papot Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte június során, ez kilenc új papot jelent a váci egyházmegyének. Ide tartozik Pécel és Isaszeg is. A katolikus egyházban a papság létszáma nem pusztán egy statisztikai adat, hanem az egyház önazonosságát érintő nagyon súlyos teológiai kérdés. Az egyházban a lelkipásztorkodás és a szentségek kiszolgáltatásának nagy része paphoz kötött. A szentmise bemutatása ami az egyház életének csúcsa és egyben forrása paphoz kötött. Ha nincs pap, akkor nincs szentmise, és az egyház nem tudja teljesíteni Krisztustól kapott küldetését. Számos teológus veti fel, hogy az egyháznak az Istentől jövő papi hivatásokat a jelenlegi egyházjogi keretek tágításával is kellene támogatnia. A vallásszociológusok, teológusok szerint a paphiány egyik oka a több gyermeket vállaló elkötelezett keresztény családok létszámának a csökkenése. Hisz ez az a közeg, amely megfelelő táptalajt tud biztosítani a papi hivatás számára. A paphiány egy másik okát sokan a kötelező cölibátusban (nőtlenség) látják. Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy ez az intézmény milyen mértékben járul hozzá a problémához, bár sokat elárul, hogy a cölibátus kötelező voltának eltörlése gyakran felszínre jövő kérdés, és a püspökök között is sokan vannak, akik a kérdés átgondolását tartanák szükségesnek. A kötelező cölibátus nem hittétel, hanem egyházfegyelmi kérdés. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori pápa egyetlen tollvonással eltörölheti. Jézus nem rendelkezett erről a kérdésről. A kereszténység első századaiban nem volt kötelező előírás, hogy a papok nőtlenek legyenek. Az első egyházi törvény ez ügyben 300 körül született az elvirai (mai Spanyolország) zsinaton, de ez csak regionális érvényű volt. Az egész egyház számára VII. Gergely pápa tette kötelezővé a cölibátust a XI. században. Hogy pontosabban fogalmazzak, ez a törvény nem az egész egyházon belül érvényes. A Rómától 1054-ben elszakadt keletiek egy része 1439-ben viszszatért a katolikus egyházhoz. Ők a görög rítusú katolikusok (más néven görög katolikus), akik saját liturgiájukat és egyházjogi törvényeiket megtartva, elfogadták a katolikus hittételeket. Így a katolikus egyházon belül megkülönböztetünk latin (más néven római katolikus) és görög rítusú katolikusokat (zárójelben jegyzem meg, hogy nem túl nagy létszámban, de vannak még más rítusú katolikusok is). A VII. Gergely által kötelezővé tett cölibátus a latin rítusú katolikusokra vonatkozik. Tehát az a férfi, aki latin rítusú, csak akkor lehet pap, ha nőtlen, és utána már nem nősülhet, aki pedig görög rítusú, a szentelése előtt megnősülhet, de utána már ő sem köthet házasságot. Fontos hangsúlyozni, hogy a vita nem arról folyik, hogy a cölibátus értékes-e vagy nem (mert értékes), hanem hogy feltétlenül hozzá tartozik-e a papsághoz. Az Istenért vállalt önmegtartóztató életmód önmagában is érték, gondoljunk csak a szerzetesnőkre és azokra a szerzetesekre, akik vállalják a nőtlenséget, de papok nem akarnak lenni. Egyházi körökben időnként megerősödnek a kötelező érvényű cölibátus felülvizsgálatát sürgető hangok, de az egyház vezetőinek nyilatkozataiból biztosnak tűnik, hogy a közeljövőben nem lesz változás ez ügyben. Mi lehet akkor a megoldás a paphiányból adódó gondokra? Talán a civilek aktívabb részvétele a közösségek életében, vagy az állandó diakonátus. A diakónus a három fokozatú egyházi rend (diakónus, pap, püspök) első fokozata. Nem mond misét, nem gyóntat, nem szolgáltatja ki a betegek kenetét, de minden mást csinálhat, amit egy pap. Az az állandó diakónus, aki az egyházi rend ezen fokáról nem lép tovább, nem lesz pap. Állandó diakónussá a latin rítusú egyházban nős férfiakat is szentelnek. Persze sem egy igeliturgiát vagy hittanórát tartó civil, sem egy keresztelő diakónus nem valamiféle pap-pótlék, hanem átvesz tőle olyan feladatköröket, amik korábban hagyományosan a paphoz tartoztak, de valójában nem szükséges az illetőnek papnak lennie az elvégzésükhöz. Változnak a korok, és változnak a kihívások is, melyekkel az egyháznak meg kell birkóznia. Hitünk szerint az egyház nem pusztán emberi szervezet, hanem Krisztus titokzatos teste, melyet a Jézus által küldött Szentlélek irányít. A szükséges változások egész biztosan meg fognak történni. Bense Balázs Keresztút a Barátok templomában Szekeres István és Polgár Ferenc Keresztútját a Péceli Plébánia Ének- és Zenekara adta elő a IV. Váci Egyházmegyei Találkozón június 27-én Vácon.

18 EGYHÁZI ESEMÉNYEK Nyár a Harangvirág Óvodában Bokor Anita intézményvezetô tájékoztatása a változásokról A Harangvirág Óvodából az elmúlt hetekben hangos kopácsolás hallatszik. A 2003-ban átadott épület még nem valószínű, hogy felújításra szorul. A hangoskodásnak vajon mi lehet az oka? Bokor Anitának, az óvoda vezetőjének tettem fel kérdésemet. Szeptembertől egy fős bölcsődés csoport számára alakítunk ki egy szobát a hozzátartozó helyiségekkel együtt. A csoportszobát a vezetői, a helyettesi szobából és az iskolatitkár irodájából alakítjuk ki. Az öltöző-pelenkázó a tárolóból és a mosókonyhából lesz. A két évet betöltött gyerekeket fogjuk majd felvenni. Az eddigi 115 óvodásunk mellé, az ősztől még 20 kis bölcsissel gyarapodunk. Miért, miként vetődött fel ez a gondolat? Az építkezésünk úgy indult, hogy tavaly a Magyarországi Református Egyház precedens pert nyert az Állammal szemben, hiszen a kormány szavatosságot vállalt a jogtalanul kisajátított egyházi ingatlanok, intézmények fejében a kiegészítő normatívák kifizetésére, mely sajnos évekig elmaradt. Így a bírósági döntésnek megfelelően a ki nem fizetett normatívákat a Magyar Állam kifizette a Református Egyház intézményeinek. Kikötés volt a pénz felhasználásánál, hogy személyi juttatásra nem, csak tárgyi eszközök bővítésére, korszerűsítésre lehet felhasználni. Nem szerettük volna az így kapott pénzt elaprózni, és ezért más irányba indultak el gondolataink. Mikor, miként született meg a döntés? Tavaly év végén vetettem fel a gondolatot a presbiteri ülésen. Ezt követte az engedélyek, kérelmek sora, majd szakemberek nézték meg az épületet, miként valósítható meg az elképzelésünk. Isten csodálatos erejével, segítségével elindulhatott a nagy munka június 1-jén. A gyors döntésnek sajnos hátránya is van. Előző év júliusában be kell adni a normatívaigénylést a következő évre. Mivel tavaly még nem tudtuk, hogy bölcsődei csoportunk is lesz, a gyermekek szeptember-december közötti négyhavi ellátását a szülőknek kell teljes összegében fizetniük. A jövő év januárjától már kapjuk a normatív támogatást. Ez lesz szeptembertől a bölcsisek szobája Az idén 44 gyermeket nem tudtunk felvenni. Érezzük, hogy Pécel közoktatásában fontos szerepünk van, tudjuk a családok nehézségeit a kevés óvodai illetve bölcsődei férőhelyek miatt. Intézményünk erősíteni kívánja a családok szerepét a nevelésben, hisszük, hogy az édesanyával eltöltött idő drága kincs a gyermek életében. Hosszú évekig intézményünk határozott álláspontja volt, hogy bölcsőde létesítésével nem sugalljuk az anyukáknak a korai munkába állást. Be kell látnunk azonban azt is, hogy a mai gazdasági terhek nem teszik lehetővé az egy keresetes családok fennmaradását, és bizony a harmadik év, már teljes elszegényedést jelent sok családnak. Tehát sok szülő igyekszik mielőbb bölcsődébe adni gyermekét. Hálásak vagyunk Istennek ezért a gondolatért, és bízunk abban, hogy méltóak leszünk a szülők megelőlegezett bizalmára, hiszen a legdrágább kincsüket bízzák ránk. A munkálatok szépen haladnak, július 20-ra reményeink szerint elkészül az átalakítás, és jöhet a berendezés, csinosítás. Csak természetes anyagokat használunk a belső tér kialakításához. Igyekszünk bensőséges, vidám, biztonságos és korszerű teret kialakítani. A Harangvirág Óvoda épülete Az óvodán belü szociális ellátást is nyújtotok majd. A különbséget miben érzitek? Alapvető különbség, hogy míg az óvodában a pedagógiai program az erősebb, a bölcsődében a gondozáson van a hangsúly. Az étkeztetéssel, a gyerekek ellátásával kapcsolatban sokkal szigorúbbak a bölcsődére vonatkozó előírások, másféle nyilvántartásokat kell majd vezetnünk. Az új munkatársak nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, úgy gondolom, minden rendben fog menni. Nagy előnyét látjuk a bővítésnek. Például a kiegészített programunkba beírtam, hogy a leendő óvónénik, már megismerkedhetnek a gyerekekkel. Szeptemberben az óvodai beszoktatás így sokkal egyszerűbb lesz. Az intézmény neve is megváltozik? A nevünk Harangvirág Református Óvoda és Bölcsőde lesz. A homlokzatra a betűk már elkészültek, de amíg nem kapjuk kézhez az engedélyeinket, nem akarjuk kitenni. Szeptemberben, a nyitásra már fenn lesz. Sajnos a bölcsődés helyekre már most háromszoros a jelentkezés. Bízunk benne, hogy augusztus végén az átadó ünnepséget megtarthatjuk, megköszönhetjük a mi Urunknak, hogy mindvégig mellettünk van. Egyedül az Övé a dicsőség! Jó hangulatban folyik a munka. Azt gondolom, július végén, amikor bezárunk hat hétre, még gyorsabban, gördülékenyebben haladunk majd. A kollégáim nagyon segítőkészek, mindent megtesznek azért, hogy a rendben haladjunk. Esetleg van még további tervetek, álmotok? Szeretnénk, ha lenne iskolánk is Pécelen. Talán majd valamikor lesz, és akkor még tovább kísérhetjük figyelemmel, amint gyermekeink felcseperednek, bízva abban, hogy a mag jó termőföldre hullott! Apróné Orosz Margit július ESE Híradó 19

19 LÉTELEMÜNK A VÍZ A Péceli Vízmű Kft. május 29-én és június 3-án az önkormányzat kérésének eleget téve szakmai fórumot tartott. A csillagok kedvező állása lehetővé tette, hogy június 3-án elmenjek a fórumra. Röviden összefoglalom az ott hallottakat. A Vízmű részéről Klász László (ügyvezető) és Dombi János (helyettes) tartotta az előadást. A tulajdonos önkormányzatot nem képviselte senki. Úgy többnyire aktív ember részvétele mellett pörgött le a közel két órás fórum. Dombi úr előadásából sokkoló képet kaptunk a vízhálózat jelenlegi állapotáról, az elavult eszközökről és a fejlesztési igényekről. Az infrastruktúra jórészt 50 éves, az elkövetkező évben több mint 1,5 milliárd forintot (mai áron) kellene költeni a rendszerre. A fejlesztési igények jelentős része tűzoltásnak minősül, amit két éven belül el kell végezni, költsége több 100 millió forint. Klász László bemutatta a gazdasági és intézményi körülményeket, amelyek közepette a Vízmű működik. A Vízmű csak üzemeltető, a tulajdonos az önkormányzat. A Vízmű jelzi az általa használt eszközök (hálózat, kutak stb.) elavultságát, a pótlás költségének előteremtése az Önkormányzat feladata. A Vízmű minden évben javaslatot tesz az Vízmû fórum áremelés mértékére, a végső döntést az önkormányzat hozza meg. A Vízmű költségei (energiaárak, engedélyezési költségek stb.) az elmúlt években emelkedtek, az elavult hálózat miatt a vízveszteség magas (25%!), továbbá a be nem hajtható tartozásokat is csak nehezen sikerül csökkenteni. Az eszközök a kapacitások határán dolgoznak. A kérdezők főleg azt a kérdést feszegették, hogy miért kell most, egy tételben megfizetni egy 50 éves infrastruktúra fejlesztését, miért nem lehetetett erre tartalékot képezni, akár a közműfejlesztési hozzájárulásokból, akár a vízdíjban megjelenő fejlesztési részből. A tájékoztatás szerint jogszabály mondja ki, hogy a közműfejlesztési hozzájárulást az önkormányzat kapja (kivéve vállalkozás esetén, aki közvetlenül fizetne a Vízműnek) mint tulajdonos. (Tehát ezeket a bevételeket az önkormányzat feltehetően nem a fejlesztésekre fordította teszem hozzá naivan.) Vízmû mûszaki adatok: A város területén elhelyezkedő 12 db kút biztosítja a vízellátást. Névleges kapacitásuk összesen 3000 l/perc. A kitermelhető napi mennyiség elméletileg 4320 m 3. 3 A fölös víz tárolására 7 db tározó épült 2000 m kapacitással. Az ivóvíz gerinchálózat teljes hossza 70,1 km. Szennyvízmû mûszaki adatok: A város szennyvíztisztító telepe 1972-ben épült 850 m 3 /nap kapacitással. Bővítésére 1989-ben, illetve 1998-ban került sor. Névleges kapacitása 2300 m 3 /nap (15333 LE). Domborzati viszonyok miatt 8 db szennyvíz átemelő épült. Szennyvízcsatorna hálózat hossza 57,5 km. A további kérdések arra irányultak, hogy esetleg a Vízmű gazdálkodik rosszul. A válasz szerint nem pazarló a működés, másrészt emlékeztettek, hogy nem az üzemeltető Vízműnek, hanem a tulajdonos Önkormányzatnak kell kifizetnie a fejlesztést, hiszen övé a hálózat. Többen hiányolták az Önkormányzat képviselőit, hiszen ők a tulajdonosok, sok kérdés az ő döntésükön múlik, illetve múlt. Az áremelés mértékével kapcsolatban elhangzott, hogy állami támogatás (ez egyfajta fejlesztési hozzájárulás, tehát nem a lakosok kapnák) csak akkor jár, ha a vízdíj 950 forint fölött van (pontos adat a prezentációban). Ez azt jelenti, hogy ha a vízdíj kb. 100 forinttal magasabb lenne a jelenleginél, akkor az állam fejlesztési pénzt adna, ami növelné a jelenlegi vízdíjból befolyó és tűzoltásra elkülönített összeget. Összességében a kérdezők, érthető módon ingerülten arról érdeklődtek, hogy miért is alakulhatott ez így. Értelemszerűen választ a Vízmű erre nem tudott adni (mármint, hogy miért nincs pénz). A megoldásokról kevés szó esett (mármint, hogy hogyan lesz pénz). Erdős Szabolcs Az írás a honlapon olvasható. Rendôrségi felhívás Díjkitûzés A Gödöllői Rendőrkapitányság Felderítő Osztálya nyomozást folytat a TEVA Gyógyszertár Zrt. feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen, aki én óra és óra közötti időben a TEVA Zrt Gödöllő, Táncsics M. út 82. szám alatt lévő zárt telephelyen lévő ARHUMEX üzemegység udvarán tárolt 1 db Stilmas gyártmányú gőzgenerátor belső henger alakú szerkezeti egységét szakszerűen kiszerelte, és azt eltulajdonította. A kiszerelt szerkezeti egység egy 260 cm magas, kb. 70 cm átmérőjű henger alakú saválló acél tartály, mely mellett azzal öszszekötve egy kisebb henger alakú saválló tartály van. Az ellopott szerkezet súlya kb. 400 kg. A generátor típusa: PSG 500 DTS gőzgenerátor, gyártmánya Stilmas s.p.a., gyári száma: 4405, gyártási idő: 1990., tárgyi eszközszáma: Az eltulajdonított szerkezeti egységet a helyszínen szerelték ki, annak mozgatásához szükséges volt valamilyen emelő eszköz, targonca vagy daru. A sértett jutalmat ajánlott fel annak, aki a cselekmény elkövetőjével, az eltulajdonítás körülményeivel kapcsolatban vagy az eltulajdonított szerkezeti egység jelenlegi tárolási, beépítési helyével kapcsolatban érdemi információval segíti az eredményes felderítést. A jutalom összege: Ft. A díjkitűzés időtartama: Az ügyben adatot szolgáltató személyek kilétét diszkréten kezeli a rendőrség, a bejelentő adatait zártan kezelik. A Gödöllői Rendőrkapitányság kéri, hogy aki az üggyel kapcsolatban információval rendelkezik, az jelentkezzen személyesen a Gödöllő, Petőfi S. u cím alatt, vagy keresse az ügy előadóját: Ondrik Tamás r. főtörzszászlóst, a /77 vagy a telefonszámok bármelyikén. Gödöllő, június 18. Gödöllői Rendőrkapitányság 20 ESE Híradó július

20 Vízrôl, Vízmûrôl Dr. Benkovics Gyula polgármester Ezekben a forró napokban különösen nagy jelentősége van annak a már természetes, magától értetődő mozdulatnak, hogy megnyitjuk a vízcsapot, iszunk egy pohár vizet, lezuhanyozunk, lehűtjük magunkat. A csapból kifolyó víznek pedig ára van, Pécelen nem kis kevés. Az év eleji áremeléssel kapcsolatban számos véleményt hallhattunk, olvashattunk. A Vízmű Kft. vezetőiét, Karsai András képviselőét, meg persze sok péceli lakosét. A vízdíj emelésével kapcsolatban tehát nagyon sok információ jutott el a péceli fogyasztókhoz. A helyzettel kapcsolatban dr. Benkovics Gyula polgármester úrnak tettem fel kérdésemet, ő miben látja a díjemelés szükségességét. LÉTELEMÜNK A VÍZ a képviselő-testületnek döntenie kell. Az utóbbi döntésünknél mérlegelnünk kellett, hogy településrészek maradhatnak víz nélkül, vagy mindenki részt vállal a vízdíj fizetésével. Belátom, nem tártuk megfelelően a lakosság elé az emelés okát. Készültek számítások, hogyan kellene a vízdíjat valós értékre emelni. Tisztában vagyunk vele, hogy nem lehet a szükséges tempóban emelni. Ha csak az infláció mértékével emeltük volna a díjat, további veszteség halmozódik fel, míg a jelenlegi díjemeléssel a szükséges munkálatok egy része elvégezhető. A szomszédos településekkel összehasonlítani a péceli díjakat nem lehet. A környékbeli településeken újabb a hálózat, kevesebbet kell korszerűsítésre költeniük. A magasabb technikai színvonal számukra kedvezőbb működtetési költséget is jelent. Ez a Vízmű a miénk, csak mi tudjuk megoldani a problémát. Aki alacsonyabb díjat szeretne, mondja meg, miből tudnánk előteremteni a szükséges összeget. A testületben szakmai munka folyik, meg szeretnénk közösen oldani a problémákat. Hangsúlyozom, nekünk kell megoldani. Tudomásul kell venni, a szolgáltatásért fizetni kell. Nemcsak azt kell természetesnek venni, ha kinyitjuk a csapot, folyik a víz. Pécel Város Önkormányzata tulajdonosa a kutaknak, a víz- és szennyvízhálózatnak, a szennyvíztelepnek. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény szerint a helyi önkományzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról. Ennek működtetésére alapította az Önkormányzat, a társaság egyszemélyes tulajdonosa 1993-ban a Péceli Vízmű Épül a Vízművek Központja Az 50-es évek végén, 60-as évek elején elvégzett közműépítés az akkori technikának megfelelően történt. Ezek a vezetékek, a beépített csatlakozások elhasználódtak. A vízszolgáltatás ma kötelező önkormányzati feladat. Az állami tulajdonba vett vagyont a 90-es évek elején üzemeltetésre megkapta az Önkormányzat. (112 millió forintos vagyonról van szó.) Az Önkormányzat ezt a vagyont átadta üzemeltetésre a Vízmű Kft-nek. A kft. dolgozói szakemberek, akik gondoskodnak arról, hogy vizet termeljen a 12 kút, üzemeltetik a víz- és a szennyvízrendszert. Az elmúlt években mintegy 40 millió forint támogatást kaptunk évente. Az alacsony vízdíj a támogatásokkal tartható volt. A rendszer rekonstrukciójára azonban nem volt elegendő. Az utóbbi években megnövekedett a vízfogyasztás mennyisége. Ez részben a lakások számának növekedéséből adódik, másrészt a megváltozott szokásokból. Manapság az időjárás miatt többet kell locsolni, továbbá nem ritka, ha medence van egy családi házban. A szennyvíz mennyisége is növekszik ennek arányában, tehát a szennyvíztelepet is bővítenünk kellene. Külső tőkét nem tudtunk bevonni a Vízmű Kft-be, ez tulajdonosváltozást jelentett volna úgy, hogy az Önkormányzat többségi tulajdonos maradt volna. Nem sikerült véghez vinni, más megoldást kell keresni. Többször pályáztunk már kútfúrásra, nem jártunk sikerrel. A következő évi díjra a Vízmű Kft. tesz javaslatot. Ez általában többféle kidolgozott lehetőséget jelent, ami alapján Elkészült a Vízművek épülete a Petőfi utcában Kft-t. Vezetőjének személyéről a képviselő-testület dönt. A kft. törvényes működését ami főleg a pénzügyekre vonatkozik a felügyelő bizottság ellenőrzi. A kft. gazdálkodásáról szóló éves beszámolók nyilvánosak, bárki megtekintheti. A víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002 (IV.25.) KöViM rendeletben találhatók meg azok az előírások, melyek az üzemeltető feladatait meghatározzák. Apróné Orosz Margit július ESE Híradó 21