BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET

Átírás

1

2 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET Felnőttképzési nyilvántartási szám: Akkreditációs lajstromszám: ALF-029 Intézményi azonosító: FI KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ TANFOLYAMI KÍNÁLAT 2014 év BUDAPEST február

3 Pattantyús Á. Géza megfogalmazta, Mihailich Győző megszervezte, a vallásés közoktatásügyi miniszter 1939-ben jóváhagyta a Mérnöki Továbbképző Intézet alapítását. Ezzel a Műegyetemen Európában elsőként létrejött a szervezett mérnöktovábbképzés. "A Mérnöki Továbbképző Intézet (továbbiakban Intézet) célja: a gyakorlatban működő mérnökök tudományos továbbképzése előadások, előadássorozatok, tanfolyamok és laboratóriumi gyakorlatok révén, egyrészt - a műegyetemi tanulmányok kiegészítéseképpen - az elmélet és gyakorlat mindenkori legújabb fejlődésének megismerése, másrészt pedig a különleges szakismereteknek megszerzése céljából." Hivatalos Közlöny: augusztus 15.

4

5 TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET A konferencia programja...2 Előzetes gondolatok a kerekasztal beszélgetéshez...3 Németh József: Iparpolitika, műszaki fejlesztés, mérnöktovábbképzés...6 ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ Intézeti információk...27 Jelentkezés...28 A tanfolyami részvétel értékelése...29 A képzés elvégzéséről szóló igazolás...29 Rendelt tanfolyamok...29 ÚJ KÉPZÉSI PROGRAMOK ÉVBEN...31 BIZTONSÁGTECHNIKA Nukleáris méréstechnika...32 Robbanásbiztonság-technika...34 ELEKTRONIKUS KÖRNYEZETVÉDELEM EMC Elektromágneses összeférhetőség...37 ESD Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem...38 Villámok és túlfeszültségek elleni védelem...39 ENERGETIKAI KÉPZÉSEK EU-rendszerű energia auditor képzés...40 Felkészítő az épületenergetikai követelményrendszerre és tanúsításra III

6 TARTALOMJEGYZÉK ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐRI KÉPZÉSEK Beton és vasbeton szerkezetek építése a kivitelezés minőségének új szabályozása...44 Építéskivitelezők továbbképzése Építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők felkészítése a szakmagyakorlásra...45 FELNŐTTKÉPZÉS Felnőttképzés a változások tükrében...46 FRANCIA NYELVŰ MBA KÉPZÉS Mester MBA MAE Master Management et Administration des Enterprises...50 GAZDASÁGI, OKTATÁSI, VEZETÉSI ISMERETEK A lean elvek és módszerek alkalmazása a logisztikában...52 Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 1. szint...53 Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 2. szint...55 Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésére való felkészítés 3. szint...57 Beruházáslebonyolító szakmai ismeretek, különös tekintettel az aktuális jogszabályváltozásokra...59 Életpálya-tervezési tanácsadó...61 Építési műszaki, ár- és költség ismeretek...64 Gazdasági, üzleti információ (hír) szerzés...65 Karbantartás menedzsment és eszközgazdálkodás...66 Lean szervezet, mint tanuló szervezet kialakítása...67 Mérnöki tanácsadás és a FIDIC szerződéses rendszer...69 Minőségügyi mérnök Minőségügyi menedzser felsőszintű szaktanfolyam...71 (Üzleti) Tárgyalástechnika műszakiaknak...75 Termékbiztonság. Termékfelelősség. Minőségügy IV

7 TARTALOMJEGYZÉK Titkok, titokvédelem és a titokkezelők titoktartási kötelezettsége az állami, valamint a gazdasági szférában...78 Vallásismeret és mérnöki kultúra...79 Versenyképesség és tanuló szervezet fejlesztése coaching stílusú vezetéssel...80 INFORMATIKAI KÉPZÉSEK Áramlások numerikus szimulációja, alapszint...82 Áramlások numerikus szimulációja, középszint...83 Helyi számítógép hálózatok új lehetőségek, szabványok, eszközök...84 Hálózati forgalomelemzés alapjai és a WireShark hatékony használata...86 Informatika az orvosi munkahelyen...87 Tartalom-kezelő rendszerek (CMS) fejlesztése...88 INGATLANSZAKMAI KÉPZÉSEK Ingatlanközvetítési asszisztens...90 Intenzív felkészítés írásbeli ingatlanértékelői EUFIM vizsgára...92 Létesítménygazdálkodás I. (Facility Management), menedzseri szint...94 Létesítménygazdálkodás II. (Facility Management), taktikai/operatív irányítási szint...96 Környezetbarát épületek értékelése ZÖLD ÉRTÉK meghatározása...97 Termőföld értékelés a gyakorlatban...99 KÖNYVVITELI SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK TOVÁBBKÉPZÉSE Könyvviteli szolgáltatást végzők (mérlegképes könyvelők) továbbképzése államháztartási szakon Könyvviteli szolgáltatást végzők (mérlegképes könyvelők) továbbképzése vállalkozási szakon Adó- és járulékszabályok változásai A Számviteli Törvény változásai és az éves beszámoló pénzügyi számviteli elemzése V

8 TARTALOMJEGYZÉK A transzferár szabályozás változásai Az üzleti értékelés A vállalatértékelés alapjai Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elszámolása a Számviteli törvény szerint és az IFRS-ek rendszerében KÖRNYEZETVÉDELEM Életciklus és ökológiai lábnyom számítások Környezettoxikológia Vegyi anyagok környezeti kockázata, a REACH törvény tudományos és metodikai alapjai Vegyi anyagok és szennyezett területek környezeti kockázatának menedzsmentje 118 MENTORING - COACHING Egyedül nem megy mentorálj! NYELVI KÉPZÉSEK Magas szintű angol szaknyelv PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROGRAMOK E-Learning Programok 123 A termékfejlesztési menedzsment alapjai Innováció menedzsment Lézersugaras forrasztás Marketing, vállalkozás, arculat kialakítás Pályázatok készítése és menedzselése Projektmenedzsment alapjai Szellemi tulajdonjog, ipari jogvédelem, szabadalmak Szintaktikus fémhabok különleges részecske erősítésű fémmátrixú kompozitok130 VI

9 TARTALOMJEGYZÉK Vállalkozásindítás, spinn off cégek, tőkebevonás, beruházás gazdaságossági elemzések E-TANÍTÁSI KULTÚRA ÉS DIGITÁLIS TARTALOMFEJLESZTÉS 133 Tanfolyamok KÉPZŐK KÉPZÉSE 135 Oktatáselméleti alapok tanulási formák Curriculum fejlesztés Kompetencia alapú, modulrendszerű képzés Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák Prezentációs alapelvek és gyakorlati technikák E-learning tananyagok fejlesztése Nemzetközi oktatás-modernizációs esettanulmányok (best practice) A tanulási teljesítmény ellenőrzése és értékelése Tanári és mérnöki kompetenciák az oktatói pályán Elektronikus tanulási keretrendszerek oktatásban történő alkalmazása STARTUP BOOT CAMP Startup Just start it! Startup Starter Toolkit Projektmenedzsment startupoknak Online marketing startupoknak Webalkalmazások gyors készítése (Rapid Prototyping) IT eszközkészlet startupoknak SPECIÁLIS, RENDELT TANFOLYAMOK VII

10

11 Tisztelt Partnerünk! 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET BEKÖSZÖNTŐ 2014-ben 75. évfordulóját ünneplő Intézetünk esetében a kor érték és garancia: Európa, sőt a világ első mérnöktovábbképző intézetének létrehozatala példanélküli felismerés volt, mely a mérnöki kultúra egyre gyorsuló fejlődését érzékelte. Az ezredfordulót követően megújított küldetésünk lényege: Helytállni változó világunkban, szolgálni a műszaki és gazdasági tudás környezettudatos fejlesztését, átadását Célunk és szándékunk a nemes elődök hagyományát követve változatlan: mérnökök, vezetők és műszaki/gazdasági végzettségű szakemberek továbbképzésével foglalkozó intézetként képzési kínálatunk folyamatos fejlesztésével és bővítésével, valamint a meghirdetett tanfolyamok és egyéb képzési formák színvonalas megtartásával kívánjuk támogatni az Ön tevékenységét. A BME Mérnöktovábbképző Intézet a szemeszterenként megújított tájékoztatójával és a képzési lehetőségek ismertetésével kíván hozzájárulni hazánk gazdasági fejlődőképességének dinamizálásához a gazdaságban igényelt, továbbképzésekkel kapcsolatos elvárások teljesítéséhez. Intézetünk a hagyományos módszereken túl, a korszerű info-kommunikációs eszközök használatával nagy súlyt helyez partnereinek tájékoztatására. A világ fejlett országaiban a szakmai továbbképzések korszerű intézményi hátterét az egyetemi keretekben működő intézmények adják, melyek sorában nemzetközi kapcsolatainkra építve, igyekszünk folyamatosan megújuló képzési kínálatunkkal és módszereinkkel a legmagasabb színvonalon szolgáltatni. Jelen kiadványunk annyiban eltér az eddigiektől, hogy tartalmazza a március 7-ei ünnepi konferencia programját, ami a munka jövőjével foglalkozó, tudatosan is a Mérnöktovábbképző Intézet jövőjével is összefüggő az új ipari forradalom, a munka világának ellentmondásos fejlődéssel összefüggő műszaki és közgazdasági alapkérdéseivel foglalkozik. A jövőorientált szemlélet mellett ugyanakkor méltán vagyunk büszkék intézetünk múltjára, melynek értékelő visszatekintésére vállalkozott e kötet elején Németh József címzetes egyetemi tanár, tudománytörténész Iparpolitika, műszaki fejlesztés, mérnöktovábbképzés című tanulmányában. Természetesen a kötet az eddigi hagyományoknak megfelelően ismerteti az intézet programkínálatát új és már sikeres tanfolyamait a lényegi információkat összefoglalva. A részletes tanfolyami tematika megismerésére módja van az interneten, az intézeti honlapon ( illetve a tanfolyami leírásoknál található linkek segítségével. Budapest, február egyetemi tanár intézeti igazgató 1

12 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET A KONFERENCIA PROGRAMJA 75 éves a Mérnöktovábbképző Intézet Múlt és jövő találkozása Helyszín: BME K épület díszterem Időpont: március 7. Program Regisztráció Köszöntők: Péceli Gábor, rektor BME Rostoványi Zsolt, rektor BCE Benedek András MTI igazgatója: Tanulságok és késztetések BME Mérnöktovábbképző Intézet 75. évfordulójára Kerekasztal beszélgetés Globális társadalmi transzformációk: válságok, utak és útvesztők Résztvevők: Simai Mihály akadémikus Tamás Pál professzor Vámos Tibor akadémikus Moderátor: Ginsztler János akadémikus Hozzászólások, vita Zárszó Fogadás, kötetlen beszélgetés 2

13 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET ELŐZETES GONDOLATOK A KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSHEZ Vámos Tibor Az új ipari forradalom problémái A technológia és az emberi munkaerő változó viszonyai folytonosan vitatott téma az ipari forradalom kezdete óta. Ennek történetét és változóan aktuális kilátásait hatalmas irodalom tárgyalta. Korunkban és a belátható rövid, előttünk fejlődő időszakban két tényező hoz ebben újabb radikális fordulatot. Az egyik az automatizálás, az ezzel kapcsolódó érzékelő technika és robottechnika rendkívüli fejlődése, amelyek először a haditechnikában és a gyógyászatban olyan eredményeket értek el, amelyekkel minden vonatkozásban helyettesíteni lehet a közvetlen, főleg a manuális tevékenység minden gyakorlatát. A másik, a szintén ezzel a fejlődéssel kapcsolatos változás az, hogy az említett technológiai megoldások tömegtermelése révén rövidesen olcsóbb és minden szempontból gazdaságosabb lesz az automatizált műveletvégzés, mint a világon fellelhető legolcsóbb bérű és még munkavégzésre alkalmas ember. Ez a drámai változás küszöbön áll, és legfeljebb öt-tíz éven belül emberek százmilliót fogja érinteni. E két állítás bizonyításához nagyszámú közlemény található az irodalomban. A felszabaduló embertömeg jövője viszont teljesen bizonytalan: milyen társadalmi rétegeket és hogyan fog érinteni; mi lesz a dolgozók különböző rétegeinek munkaideje, ez hogyan alakul az alkotó, irányító rétegek és a munkavégző tömegek számára; milyen újabb foglalkozások és elfoglaltságok lépnek be a folyamatba, azok hatása milyen lesz az emberiség arculatára? Általános megoldásokat jósolni is reménytelen, de van néhány olyan feladat, ami a felkészüléshez elengedhetetlen és időigényes. Az első ilyen a közvélemény és a különböző felelősségű döntéshozók tájékoztatása. A második az alakuló munkafajtákhoz szükséges ismeretek tisztázása, becslések ennek arányaira, továbbá azoknak a pedagógiai módszereknek és tartalmaknak a megfontolása, amelyek ezekhez a munkafajtákhoz vezethetnek. A harmadik a felszabaduló idő eltöltésének és hasznosításának befolyásolhatósága, humán ideálok közelítésének lehetősége. Ehhez tartoznak azok a pszichológiai vizsgálatok, amelyek az agresszivitás, a vállalkozási, megújítási ösztönzők és a szelíd humán ideálok egyensúlyainak lehetőségeire vonatkoznak. 3

14 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET Tamás Pál Robotok és neo-ludditák: a differenciálódás kezdetei Az új robotosítási hullám kezdetben nyilvánvalóan technológiai és nemzetközi nagyvállalati meghatározottságú lesz. A szociális érzékenységet ebből a világból közvetlenül eddig keveset lehetett látni. Magától több belátása a nemzetközi menedzsercsoportoknak nem lesz. Mivel a tét a foglalkoztatott csoportok számára igen nagy, így a következő szakaszban a heves összecsapásokat sem lehet kizárni. De a technológia újabban más területeken is szociálisan sebezhetőbbé vált. A ludditákat általában technika-, vagy legalább is innovációellenes csoportnak hiszik az angol ipari forradalom idején. Eszerint géprombolók lettek volna a protoanarchisták, akik a gépek megsemmisítésétől vártak nagyobb társadalmi igazságosságot. A robotokra irányuló neo-luddita próbálkozások valószínűleg időben változnak. Az iparilag fejlett országokban az intenzív viták erről a kettőezer-tízes évek végére várhatóak a szakszervezetekkel és a társadalomkritika különböző osztagaival. A robotika fejlődése azonban nem őket fogja elsősorban váratlanul érni, hanem a nemzetközi gazdasági periféria különböző részeit századunk húszas éveinek elején. Feltehetően legkésőbb a húszas évek közepére megszületnek azok a mozgalmak, amelyek elszigetelt próbálkozások után megpróbálnak összefüggő választ adni a kialakuló új munkaerő-piaci helyzetre. Azonban úgy gondoljuk, hogy különböző iparágakban, munkaterületeken a feladatokra kialakított robotokkal kapcsolatban a munkaerő-piaci, vagy humán kollegiális reakciók igen eltérőek lesznek. Egyes területeken ezek munkába állítását jövőbeli kollegáik elfogadják, sőt támogatják. Másokat inkább kísérletek jellemzik majd munkaerő-piaci korlátok felállítására: megbízhatósági, érzelmi vagy morális tényezőkre hivatkozva. Végül, bizonyára lesz néhány olyan terület, ahol a potenciális társalkalmazók vagy humán kollegák a robotok terjedését ellenségesen fogják fogadni. A konkrét hozzáállások sorát, a szakmai példák sorát végtelenül folytathatnánk, lassan beérünk a differenciálódó alkalmazások világába, és az esetleges elfogadó, lelkes és elutasító reakciók is igen sokfélék lesznek. 4

15 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET Simai Mihály A munka jövője a XXI. században A közötti nemzetközi pénzügyi és világgazdasági válság a második világháborút követő világfejlődés sajátos záróakkordja és egy új szakasz nyitány volt. Azok a folyamatok, amelyek lényegében lezárulóban vannak és az új szakaszt meghatározó tényezők a XXI. század második évtizedében keverednek, de egyre inkább láthatók a főbb változások körvonalai. Az egyik leglényegesebb változás, amelynek tényezői átívelik a lezáruló és kibontakozó szakaszt a munka jövőjével kapcsolatosak. Az 1990-es évek közepén egy globális, tehát valamennyi kontinensre kiterjedő kutatást irányítottam ebben a témában az ENSZ Egyetem keretében. Választ kívántunk adni az 1995-ben rendezett, koppenhágai szociális világcsúcs konferencia egyik döntő fontosságú kérdésére, vagyis arra, hogy milyen globális változások mennek végbe a foglalkoztatást meghatározó területeken a következő két - három évtizedben. A fejlődés mindenben igazolta előrejelzésünket. A Munka Jövője volt a kutatás egyik döntő fontosságú fejezete. Előadásomban azért választottam ezt a témát, mert egyike azoknak, amelyek átívelnek a két korszakon és meghatározó fontosságúak a jövőt illetően. Átalakulóban vannak és új módon hatnak a főbb meghatározó tényezők: a népesedési folyamatok, beleértve a nemzedékek közötti viszonyokat is; a tudományos technikai átalakulás főbb területei, következményei, követelményrendszere és ajánlott lehetőségei; az anyagi termelés, a szolgáltatások és a fogyasztás szerkezetének megváltozása; a társadalmi és gazdasági intézmények szerepe stb. Az új fejlődési szakaszban a munka jövőjét meghatározó tényezők hatása globális jellegű, és nem kerüli el Magyarországot sem. Az alkalmazkodás gyorsasága és minősége a nemzeti jóléti viszonyok alakulásának és a globális versenynek egyik legfontosabb tényezője. 5

16 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET IPARPOLITIKA, MŰSZAKI FEJLESZTÉS, MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZÉS HÁROMNEGYED ÉVSZÁZAD TANULSÁGAI Dr. Németh József c. egyetemi tanár BME GTK Műszaki Pedagógia Tanszék Mennél nagyobb a műveltség, annál több ágra oszlik minden tudomány, minden mesterség, s mennél jobban eloszlik, annál magasabb lépcsőre emeltetik, mert minden ágán külön ember lépvén, azt legnagyobb tökéletességre bírhatja. Gr. Széchenyi István: Hitel, Pesten 1830., 92. oldal 6

17 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET Vannak évfordulók, melyeket nyilván sem tart a fakuló emlékezet, de vannak olyanok, melyekre emlékezni nem csak egy jeles fordulón lehet. Intézmények vesznek el a futó időben, s hatásuk generációk életében alig hagy nyomot. Az 1939-ben Európában elsőként alapított Mérnöki Továbbképző Intézet (mai nevén Mérnöktovábbképző Intézet) reméljük, véleményünket osztja e kötet lapjait forgató minden olvasó maradandó értékeivel része a magyar mérnökképzésnek, továbbképzésnek és a magyar műszaki és természettudományos kultúrának. Tanulmányunk nem csupán e háromnegyed évszázad rövid összegzésére vállalkozik, hanem szeretné a figyelmet ráirányítani a hozzá vezető útra is, amely a 19. század második felében létrejött önálló Műegyetemmel, a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező tanárokkal érdemben tudott hozzájárulni a századvég technikai fejlődéséhez, amely nem egy területen túlmutatott az ország határain. Mindezeknek szerves része lett a mérnökök továbbképzése is. Összeállításunk a mérnökképzés, továbbképzés, ipari kihívások és lehetőségek triumvirátusában viszi végig a háromnegyed évszázad történetét. Természetesen, ennek a 75 évnek mint a magyar történelemnek, s benne az iparpolitikának voltak különböző korszakai, lehetőségekkel, megvalósult tervekkel, de megtorpanásokkal is. A cél mindig egyértelmű volt: korszerű mérnökképzéssel és erre épülő mérnöki továbbképzéssel szolgálni a technikai kultúra ügyét, amely magában hordozza a napjaink kihívásaira adandó jó válaszainkat is. I. VÁZLATRAJZ A MÉRNÖKKÉPZÉS ÉS IPARTÖRTÉNET HOSSZÚ 19. SZÁZADÁBÓL A hosszú 19. század az 1867-es kiegyezéstől az I. világháborúig tartó időszaka Magyarország ipartörténetében a korszerű, európai értelemben vett versenyképes nagyipar létrejöttének korszaka. Ennek szerves részét képezte a nemzetközi elismerést kiváltó műegyetemi mérnökképzés, ahol jelentős ipari gyakorlattal rendelkező tanárok tanítottak. Az Egyetem és az ipar szoros kapcsolata nem csupán versenyképes gyártmányok megvalósulását hozta, de mindez együtt járt a korszerű mérnöki ismeretek továbbadásával. E továbbképzésnek valósította meg szervezeti kereteit Európa első Mérnöki Továbbképző Intézete. Természetesen, a 19. század utolsó harmadának gazdasági alapvetően ipari fejlődését három fontos, egymáshoz kapcsolódó eseménysor határozta meg: a reform- 7

18 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET kor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1867-es kiegyezés. A nemzeti nyelv, a kultúra megteremtéséért folyó küzdelem együtt járt az ipar a nyugat-európai értelemben vett nagyipar létrehozásával. A nyugat-európai ipari forradalmak hatása néhány évtizedes esetenként évszázados késéssel jelentkezett. A gyáralapítások ütemének gyorsulását mutatja, hogy között 45 gyárat, köztük több rövid életű kisüzemet hoztak létre, s ezzel szemben között e térségben (a korabeli Magyarország területén) 60 üzemet (gyárat) alapítottak. Milyen irányú volt a gyáralapítás ebben az időben? A korabeli források arra a jogos megállapításra bátorítanak bennünket, hogy messzemenően figyelembe vette a kor igényeit, lehetőségeit. A létrehozott gyárakban korszerű gépi berendezéseket helyeztek üzembe, megbízható termékeikkel, gyártmányaikkal versenyképesek tudtak lenni a hazai és a nemzetközi piacokon. Nem csupán piac szerző, de érdemi piac megtartó politikát folytattak. Tárgykörünkben csak felsorolhatunk néhányat: Óbudai Hajógyár (1836), Pesti József Hengermalom (1841), Ganz gyár (1844) alapításait. A 19. század első felének iparfejlesztése nem csupán új technikai kultúra meghonosodását jelentette, de kialakított egy új munkakultúrát, átalakította a foglalkozás szerkezetét, s mindezzel a települések fejlődését is jelentős mértékben segítette elő. A reformkor sodrában megindult, illetve felgyorsult iparosítás érdemi eredményei az 1867-es kiegyezés után valósultak meg. A dualizmus kora, Magyarország gazdaságtörténetében a modern iparosodás kibontakozásának, a gépi nagyipar kialakulásának és látványos fejlődésének időszaka. Ennek alátámasztására nézzük meg néhány ország összehasonlításában az ipar évi növekedési mutatóját között: Ország Ipari növekedési mutató (%) Egyesült Királyság 1,2 Franciaország 1,8 Ausztria 3,1 Svédország 5,4 Olaszország 1,5 Magyarország 3,5 8

19 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET Az adatsor jól mutatja, hogy Magyarország ebben az időben egy iparilag dinamikusan fejlődő ország volt között az ipar részaránya a foglalkoztatottak körében 10%-ról 18,3%-ra növekedett ben fő foglalkozott iparral, 1869-ben már fő, 1890-ben fő ban a nemzeti jövedelem 27%-át termelte az ipar. A magyarországi iparágak közül leginkább a gépipar volt nagyüzemi jellegű. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (GyOSz) évi jelentésében írta: A magyar vas- és gépipar országunk egyik méltó büszkesége, mely tudvalevőleg mennyiségileg is, de kiváltképpen minőségileg a külföldi iparral szemben erőteljesen és sikeresen állja meg a helyét. Az iparfejlesztés élénkítő hatást gyakorolt a pénz- és tőkepiacra, amely a felgyorsult fejlődési ütemben jó befektetést remélt. Magyarország később lépett a nyugateurópai értelemben vett korszerű nagyipari fejlődés útjára. E fáziseltolódás viszont egy korszerű technika megvalósulásának lehetőségét is magával hozta, habár e mellett szinte sajátossága a korabeli magyar gazdaság- és iparpolitikának a hazai tőke hiánya, amely hatást gyakorolt az ipar szerkezetének alakulására, fejlődésének tendenciáira. A Monarchián belül kialakult gazdasági közösség némileg kiegyenlítette a hiányosságokat, s ösztönzőleg hatott más országok ipari tőkéjének beáramlására. Mindez hozzájárult a nagybankok ipart támogató tevékenységének fokozásához, bizonyos értelemben a belső piac szerkezetének alakulásához. Mindezek mellett fontosnak tartjuk az állam ipartámogató tevékenységét. Ezek megfogalmazódtak az elfogadott ipartörvényekben (1881, 1890, 1907), amelyek alapján a gyárak jelentős pénzbeli támogatást kaptak korszerű gépi berendezések vásárlására, új ipari létesítményekre. A korszerű iparfejlesztés természetes következménye lett a szakmakultúra növekedése. Mindez megnyilvánult a gyárakban dolgozó szakmunkás arány növekedésével (nagyobb üzemekben szakiskolák működtek), de hatással volt a különböző régiók iparosítására is. Az iparfejlesztés, a korszerű, versenyképes gyártmányok előállítása nem csupán a szakmunkás réteg új ismereteit igényelte, de a tervező és az ipari folyamatokat iránytó mérnökökkel szemben is új követelményeket állított. E hazai és nemzetközi kihívásokra érdemi választ adott a Műegyetem jelentős ipari gyakorlattal, szabadalmakkal, találmányokkal rendelkező tanáraival. A műszaki felsőoktatás korábbi időszakával nem foglalkozhatunk, habár a korabeli gazdaság által felvetett kérdésekre már az 1782-ben alapított Mérnöki Intézet (Institutum Geometrico Hydrotechnicum) egyetemünk jogelőd intézménye választ tudott adni, főleg az út, vízgazdálkodás területén, de a kibontakozó magyar ipar néhány területén is. 9

20 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET Hangsúlyozni kell a gazdaság és a műszaki képzés szoros kapcsolatát, amelynek európai értelemben vett eredményeit amelyek nem maradtak meg országhatáron belül az önálló Műegyetem 1871-es létrejötte után tudta kamatoztatni. (Az alapítás királyi jóváhagyása július 10-én volt.) Az első rektor Sztoczek József ( ) egyetemfejlesztési koncepciójának alapja az egyetem és ipar szoros kapcsolatára, valamint az érdemi nemzetközi kapcsolatokra épült. Ennek realizálására került az egyetemre mások mellett Bánki Donát ( ), Zipernowsky Károly ( ), Wartha Vince ( ), Kruspér István ( ), Hauszmann Alajos ( ), Pecz Samu ( ). A korszerű mérnökképzés és továbbképzés szerves részét jelentette a gazdaságtudományi tárgyak oktatása, melyek nyomon követhetők az 1850-es évektől, de e tárgykörök tematikus gazdagodása a 20. század elejétől figyelhető meg. A Műegyetem Tanácsának javaslatára 1912-től indult a posztgraduális jellegű közgazdászképzés, s 1914-től királyi jóváhagyással Európában elsőként mérnöki oklevél esetén egy éves továbbképzéssel adtak ki közgazdasági mérnöki oklevelet. A korszerű (köz)gazdasági képzés műegyetemi kereteinek megvalósításában meghatározó szerepe volt Heller Farkas ( ) professzornak. A mérnökképzés mellett a 20. század elején felvetődött az ipar és a gazdaság különböző szereplőinek részéről a továbbképzés fontossága. E feladat megvalósulásához fontos és meghatározó szerepet vállalt a Magyar Mérnök- és Építész Egylet. E kezdeményezések eredményessége alapján a Műegyetem Tanácsának november 21-ei ülésén Buday László ( ), a Közgazdasági Osztály (amely kari funkciót töltött be) akkori dékánja az egyetem Statisztika Tanszékének vezetője vetette fel először a mérnöktovábbképzés gondolatát. A Műegyetem oktatói kara a javaslatot egyértelműen támogatta. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a felterjesztést jóváhagyta, s még abban az évben megindult egy üzemgazdasági és közgazdasági tanfolyam 82 mérnök részvételével. A tanfolyamot a neves gépészmérnök, Schimanek Emil ( ) professzor aki ekkor a rektori tisztséget is betöltötte hézagpótlónak nevezte. Az I. világháború után megváltozott Magyarország helyzete. A trianoni békeszerződés, a Monarchia felbomlása megváltoztatta a gazdaság, s alapvetően az ipar szerkezetét, lehetőségeit is. Mindezek új kihívásokat jelentettek a mérnökképzés számára, de a mérnöki továbbképzés területén is. 10

21 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET II. IPARPOLITIKAI KIHÍVÁSOK, GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS, MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A trianoni békeszerződéssel (1920. június 4.) bekövetkezett területi csökkenés súlyos aránytalanságokat idézett elő az ország gazdasági életében ban a háború előtti ipari termelés 35-40%-a, 1921-ben 50%-a realizálódott. A trianoni békeszerződés alapjaiban változtatta meg a belső piacot, a gyáripar lehetőségeit. A vasúti közlekedési eszközöket gyártó ipari vállalatok Magyarországon maradtak, s a vasúthálózatnak csak 38%-a került az új országhatár közé. Trianon megfosztotta az országot valamennyi föltárt szénhidrogén készletétől, teljes kősóbányászatától. Az ércbányászat pedig a rudabányai vasérc, az úrkuti mangánérc bányászatra szűkítette le a termelést. A széntermelés az I. világháború alatti 10 millió t/éves csúcsról a felére csökkent. Az ország gazdasági stabilizálására Gr. Bethlen István ( ) miniszterelnök kormánya 600 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt kért. A kölcsön segítségével sikerült az iparban egy olyan szerkezeti átalakítást végrehajtani, amelynek hatására néhány iparág újra fejlődésnek indulhatott, hamarosan nemzetközi sikereket ért el között az ipari termelés 70%-kal emelkedett. A részletes elemzésre itt nincs lehetőségünk, de a tendenciák érzékeltetésére megfogalmazható, hogy az ipar szerkezeti átalakítása két vonatkozásban figyelemre méltó: egyrészt az ú.n. hagyományos területek fejlesztése (technikai, technológiai), valamint új, eddig nálunk nem honos ágazatok beindítása. Mint ismeretes, a járműgyártás főleg a vasúti járműgyártás egy nemzetközi elismertségű mérnök és szakmunkás állománnyal a gőzmozdonyok gyártásában a 19. század végétől szép szakmai sikereket ért el. Tulajdonképpen a vasúti gőzmozdonygyártás az 1924-ben elkészült 4.24-es mozdonnyal a korabeli technika csúcsát jelentette, de a vasúti járműipar új igényekkel jelentkezett, s nem hagyható figyelmen kívül a nemzetközi piac igénye sem. E felismerés alapján indult a dízel motorok vasúti vontató járműként való alkalmazása, amelyben meghatározó szerepe volt Jendrassik Györgynek ( ), valamint a villamos mozdonyok gyártása Kandó Kálmán ( ) találmánya alapján. Mindkét vontató jármű típus jelentős nemzetközi sikereket ért el. A Ganz motorvonatokból pl. a II. világháború kitöréséig 550 szerelvényt exportáltak. A mérnöki tervező munka mellett mindezek megköveteltek egy magas színvonalú szakmunkás teljesítményt is. Természetesen a mérnök is vasúti üzemmódban 11

22 75 ÉVES A MÉRNÖKTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET láthatta megvalósult terveit. Pl. a Ganz gyár motorfejlesztési osztályán dolgozó mérnököknek mozdonyvezetői vizsgát kellett tenni a MÁV illetékes bizottsága előtt. A hagyományos gyártmányok továbbfejlesztése vonatkozásában még egy terület példájával érzékeltetjük ezt. Az izzólámpagyártásban a 19. század végétől szintén nemzetközi elismerést arattak az Egyesült Izzó termékei. Az új fogyasztói igények új termékeket igényeltek. E felismerés alapján kezdték gyártani 1931-től Bródy Imre ( ) találmánya alapján a kripton töltésű izzólámpákat. (A szabadalom augusztus 11-én került bejegyzésre.) Mint látható a bejegyzéstől alig fél év telt el, s már piacra került a versenyképes termék. Új iparágak honosodtak meg jó minőségű termékekkel (rádiógyártás, textilipar). A rádiózás december 1-jén indult Magyarországon, s néhány év múlva olyan sikeres készülékeket tudtak gyártani, hogy azoknak 70-75%-a eladható volt nemzetközi piacokon. (A termelés évi mennyisége ezer db volt.) Az 1920-as évek második felétől üresen maradt katonai laktanyákba textilipari berendezéseket telepítettek, korszerű, alapvetően Franciaországból vásárolt gépekkel. Nem csupán új iparág erősödött meg ezzel, de a nők munkába állásának lehetőségeit is elősegítették. A századvég, valamint a 20. század első évtizedeinek magyarországi ipari fejlődéséhez, technikai kultúrájához két tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni. Egyrészt azt, hogy a magyar gyáripar vezetői folyamatosan tanulmányozták a világ fejlett régióinak technikai eredményeit, ezeket igyekeztek Magyarországon hasznosítani. Másrészt arra törekedtek, hogy a technikai kultúra hazai gyártmányai gyorsan piacot találjanak. Ezeknek jó színterei voltak azok a nemzetközi fórumok, elsősorban kiállítások, ahol az adott lehetőségek között Magyarország is szerepelt. A külföld tanulmányozása szükséges ránk nézve, nagyrészt vele élünk, akár kiállítva nyers terményeinket, akár onnan látva el bennünket. Legnagyobb haszna azonban mindenesetre abban rejlik, hogy megbízható mértéket nyerjünk általa saját állapotaink megítéléséhez. írta Keleti Károly Magyarország közgazdasági és művelődési állapotai című, 1879-ben megjelent munkájában. A későbbi évtizedek töltik meg e gondolatokat, elvárásokat tartalommal. Mint korábban már utaltunk rá, a 20. század I. világháború utáni évtizedeiben még hangsúlyosabban jelentkezik talán a 19. század utolsó negyedének örökségére építve a szakértelem, a szakképzés fontossága. A műszaki fejlesztés, a technikai kultúra eredményeihez járultak hozzá a jelentős ipari gyakorlattal rendelkező műegyetemi tanárok. Az 1920-as években egy 12