A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A
|
|
- Lilla Zsófia Horváth
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005
2 AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA A LOGISZTIKAI FOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN Szerző: Dr. Szente Márk Kassai Zsolt Lektor: Holéci József Dr. Grasselli Gábor
3 Tartalomjegyzék I. Logisztikai alapfogalmak 4 1. Mi a logisztika? 4 2. Logisztikai stratégiák és célok 4 3. Vállalkozások logisztikai rendszerei 4 4. Logisztikai rendszerek belső tagozódása 5 II. Jogszabályi háttér 7 1. Mezőgazdasági gépek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményei Alapvető előírások, fogalom meghatározások A szükséges vizsgálati engedélyek 7 2. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások A mezőgazdasági gépek felosztása közúti közlekedés szempontjából A közúti közlekedésére vonatkozó műszaki szempontok 9 3. A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai szabályozás előírásai 13 III. A mezőgazdaság logisztikai rendszere A mezőgazdaságban használt anyagok és anyagmozgatási folyamatok Mezőgazdasági anyagok termékcsoportjai A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiája 15 IV. A logisztikai folyamatok a mezőgazdaságban Szállítás Üzemen belüli anyagmozgatás rakodás Szakaszos üzemű rakodógépek Folyamatos üzemű rakodógépek Raktározási rendszerek 31 V. Összefoglalás 33 VI. melléklet A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai és EU szabályozási normák (biztonságtechnikai szabályozás) 34 VII. Felhasznált irodalom: 36 VIII. Ábrajegyzék: 37 3
4 I. LOGISZTIKAI ALAPFOGALMAK 1. Mi a logisztika? A logisztikát a legtöbb szerző megfogalmazásában az ellátás tudományaként lehet definiálni. Ennél sokkal többet mond az, amikor egy ésszerű gondolkodásmódként, filozófiaként ismertetjük. Ezen filozófia központjában mint hadszíntér a piac, illetve a piaci verseny áll és ennek prominens foszereplője a vevő, illetve a felhasználó. Gyakran említjük a logisztika jellemzésére az 5M -et, amely azt jelenti, hogy megfelelő dolgot (pl.: termék, alapanyag, szolgáltatás) megfelelő időben megfelelő mennyiségben és minőségben megfelelő kísér" információkkal ellátva megfelelő helyre kell eljuttatni, rendelkezésre állóvá tenni. 2. Logisztikai stratégiák és célok Az eddigiekbol is kitűnik, hogy szükséges a vállalkozásoknál egy elgondolás, koncepció. Ennek centrumában a versenyképesség megőrzése áll. Ahhoz azonban, hogy ezt megtartsuk mindenkor a vevőt szükséges gondolkodásunk centrumába helyezni. Ez többek között azt jelenti, hogy a terméket nem elégséges csak eladnunk, hanem a vevő komplex, teljes kiszolgálására kell törekednünk. Tekintettel arra, hogy a logisztika az ellátás tudománya, ezen feladatok legjobb megoldására, szervezésére kell törekednünk. A mezőgazdaságon belül az ágazati alrendszerek (pl. termelés, termesztés, anyaggazdálkodás, elosztás) feladatainál felhasznált erőforrásokat fogja össze, melyek során az anyag energia munkaerő információ folyamatokat összegzi, illetve szabályozza. A gazdasági környezetben a vállalkozások és a logisztikai környezet kapcsolatát az 1. ábra szemlélteti, mely a szállítmányozás során a legkorszerűbb eszközök használatát is mutatja (pl. GPS-rendszer) 1. ábra A gazdasági környezet logisztikai rendszerének korszerűsített modellje 3. Vállalkozások logisztikai rendszerei A vállalkozások logisztikája teljes körűen magában foglalja a vállalkozáson belüli és azokat az átfogó feladatokat és intézkedéseket, melyek biztosítják az üzemeltetéshez szükséges 4
5 anyag- és hozzákapcsolt információáramlást. Ennek megfelelően az üzemen belüli logisztika nem egyszerűen a vállalaton belüli szállítási, rakodási és tárolási tevékenységek összessége, hanem a vállalkozás egészét átfogó folyamat, mely szervezi, irányítja és végrehajtja az anyagáramlást az alapanyag beszállítástól a kész termék kiszállításig, hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb belső tevékenységekre, így pl. a munkaszervezésre, termeléstechnológiák programozására, anyag- és készletgazdálkodásra, szervezeti struktúrára, információs rendszer fejlesztésére, stb. biztosítja a vállalkozás működési céljának elérését. 4. Logisztikai rendszerek belső tagozódása A jellegzetes logisztikai rendszerek belső tagozódását alapvetően befolyásolja: a logisztikai rendszer által megoldandó feladat, a logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái, A logisztikai rendszer által megoldandó feladatok a logisztikai rendszer tevékenységével kapcsolatosak. A logisztikai rendszer irányítási és működtetési stratégiái alapvetően befolyásolják anyagáramlási az: folyamat kialakítását (rakodási, szállítási tárolási tevékenységek), információáramlási folyamat kialakítását (információforrások, információ gyűjtőhelyek, információ feldolgozás- és kiértékelés, controlling). A belső tagozódás vertikálisan három nagy részre bomlik: stratégiai szint, taktikai szint, operatív szint. A horizontális tagozódás öt nagy területre terjed ki: beszerzés, termelés, ellátás, hulladékgyűjtés és hasznosítás, illetve információáramlás. A beszerzési logisztika területén a következő fő feladatok adhatók meg: szállítópartnerek kiválasztása, szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése, szállítási feltételek meghatározása, szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása, határidők meghatározása, megrendelések diszponálása, beszerzések pénzügyi lebonyolítása. A termelési logisztika területén az információáramláshoz kötődően a következő fő feladatok határozhatók meg: a megrendelések és a piaci igények alapján hosszú távú (3 hónap) termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok, a megrendelések alapján és a raktári készletek alapján közép- és rövid távú termeléskapacitás és termelésellátás tervezése és hozzá kapcsolódó logisztikai feladatok (2 hét- 1hónap), anyagáramlás meghatározása a különböző termelési és gyártási tervekhez, anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer tervezése, kiválasztása, anyagáramlást kielégítő anyagmozgató rendszer működéséhez szükséges információk meghatározása, információáramlás tervezése, 5
6 logisztikai rendszer kialakítása, irányítása, ellenőrzése. A felsorolt feladatok végrehajtására végrehajtó egységeket kell kialakítani. Az egyes végrehajtó egységekhez hozzárendelhető egy vagy több feladat is. A termelési folyamat során az anyagáramlást biztosító főbb feladatok a következők: vállalkozáson belüli rakodási, szállítási, tárolási feladatok, üzemen belüli rakodási, szállítási, tárolási feladatok, munkahelyi kiszolgálási feladatok, technológiai feladatok. Az ellátás és elosztás területén az információáramláshoz kapcsolódó főbb feladatok a következők: piaci igények felmérése, értékelése, nyilvántartása, rendelésre történő késztermék előállítás meghatározása, megrendelések lebonyolítási módja, dokumentálása, szállítóeszközök, raktárak, rakodóeszközök nyilvántartása és értékelése e folyamat számára, különböző sorrendtervezési feladatok megoldása és irányítása, üresjárat tervezése és irányítása, termék nyomkövetési módszer és rendszer kialakítása és működtetése, szerviz szolgáltatási feladatok. A vállalkozáson belüli logisztika területén a hulladékgyűjtési és hasznosítási főbb feladatok és főbb tevékenységei a következők: hulladékgyűjtő helyek meghatározása, a vállalkozáson belüli hulladékgyűjtő rendszer megtervezése és diszponálása, a hulladékszelektálási csoportok meghatározása, a belső és külső újrahasznosításra kerülő hulladék megállapítása, a belső újrahasznosítási helyek kijelölése, a belső újrahasznosítás tervezése és irányítása, a kilépő, külső hasznosításra kerülő hulladékok diszponálása. Az információáramlással kapcsolatos feladatokon túl az anyagáramlás megvalósításához kötődő feladatokat is meg kell oldani. Ezek a feladatok a következők: szállítási feladatok, rakodási feladatok, tárolási feladatok, ellenőrzési feladatok, egységrakomány képzési, bontási feladatok. Az irányításhoz: meg kell ismerni az anyagmozgatási folyamat és a kiszolgált alapfolyamat állapotát (adatrögzítés, adattárolás, adatértékelés, adattovábbítás), következtetéseket kell levonni a lehetséges cselekvési változatokra vonatkozóan (adatfeldolgozás, információképzés), a lehetséges cselekvési változatok közül ki kell választani az optimálist (döntéselőkészítés, optimalizálás, döntés), be kell avatkozni az anyagmozgatási folyamatba információközlés, vezérlés, illetve szabályozás révén. Az irányításhoz szükséges információs folyamatok: az információk (adatok) észlelése, rögzítése, tárolása, továbbítása, feldolgozása, valamint igény esetén megjelenítésük. Az információknak ki kell terjedniük mind a kiszolgált (pl. termelési, raktári vagy szállítási) folyamatok, mind az anyagmozgató rendszer állapotára. 6
7 II. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. Mezőgazdasági gépek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményei 1.1. Alapvető előírások, fogalom meghatározások Az évi XCIII. törvény a munkavédelemről szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. Munkaeszközt forgalomba hozni, importálni üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és e a gyártó, külföldről behozott termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja (tanúsíttatja). A 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelete a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról foglalkozik a megfelelőség tanúsításával és a CE jelölés elhelyezésével a gépeken. Megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó (vagy annak magyarországi képviselője) írásbeli nyilatkozata, hogy a gép vagy a biztonsági berendezés a típusmintának és a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. Megfelelőségi tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy biztonsági berendezés a típusvizsgálati tanúsítvány szerinti típusnak megfelel. Típusvizsgálati tanúsítvány: a tanúsító szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a gép vagy a biztonsági berendezés típusmintája a jogszabályban előírt biztonsági előírásoknak megfelel. Megfelelőségi jelölés ( CE jelölés): A gyártó a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány alapján a forgalomba hozatal előtt a gépet vagy a biztonsági berendezést megfelelőségi jelöléssel látja el, mely a CE szimbólumból áll. Az elhelyezés lehetséges módja a gépen: A gép adattábláján; Külön CE jelölésű táblán vagy öntapadó matricán. Rendeltetésszerű használat: a gép vagy biztonsági berendezés használati kezelési útmutatójában leírt, a gyártó által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat A szükséges vizsgálati engedélyek A gyártónak vagy a forgalmazónak megfelelőségi nyilatkozatot kell kiadni a vevő részére az egyszerűbb, kevésbé veszélyes gépekre és a gépen a CE jelölést el kell helyeznie Munkabiztonsági vizsgálat A megfelelőségi nyilatkozat kiadását a géptípuson elvégzett munkabiztonsági vizsgálat teszi megalapozottá. A mezőgazdasági gépek munkabiztonsági vizsgálatát a Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált és a gazdasági Minisztérium által kijelölt vizsgálólaboratórium végzi. A vizsgálatról munkavédelmi gépvizsgálati jegyzőkönyv készül, mely a munkabiztonsági követelmé- 7
8 nyek felülvizsgálatán kívül tartalmazza a közlekedésbiztonsági jegyzőkönyvet is a traktorok, pótkocsik, önjáró mezőgazdasági gépek esetén KERMI engedély A magán- és kisüzemi felhasználású egyes gépek (pl. növényvédő gépek, kerti és háztáji gazdasági kisgépek) kereskedelmi forgalmazásához a KERMI engedélyt is meg kell szerezni a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet felügyelete alatt működő KERMI Kft-től Közlekedési típusbizonyítvány A közúti forgalomba helyezés előtt közlekedési típusbizonyítványt kell kérni a Központi Közlekedési Felügyelettől: A mezőgazdasági traktorokra: Mezőgazdasági vontató kategóriában; Lassú jármű kategóriában. A mezőgazdasági pótkocsikra: Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; Lassú jármű pótkocsi kategóriában. A Közlekedési Felügyeletek vizsgaállomásain a fenti járműveket a műszaki vizsgálat alapján forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal látják el. Mezőgazdasági gépek (munkaeszközök) értékesítésekor a géphez tartozó dokumentumok felsorolása Az új gépek értékesítésekor a forgalmazónak a következő dokumentumokat kell átadni a vevő részére: Számla; A gép magyar nyelvű üzemeltetési dokumentációja, vagy kezelési és karbantartási utasítása; Megfelelőségi nyilatkozat vagy megfelelőségi tanúsítván; Minőségi bizonyítvány; Jótállási jegy vagy garanciajegy; Forgalmi engedély és forgalmi rendszám: A mezőgazdasági traktorokra: o Mezőgazdasági vontató kategóriában; o Lassú jármű kategóriában. A mezőgazdasági pótkocsikra: o Mezőgazdasági vontató pótkocsija kategóriában; o Lassú jármű pótkocsija kategóriában. 2. A mezőgazdasági gépekre vonatkozó közúti közlekedési előírások 2.1. A mezőgazdasági gépek felosztása közúti közlekedés szempontjából Mezőgazdasági traktorok: Mezőgazdasági vonatató kategóriába sorolt traktorok; Beépített erőgép hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni képes. Lassú jármű kategóriába sorolt traktorok: Beépített erőgép hajtja és sík úton önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes. Mezőgazdasági pótkocsik: 8
9 Mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt pótkocsi: Különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel vontatható. Lassú járműhöz kapcsolt pótkocsi: Különböző anyagok szállítására készült pótkocsi, mely 25 km/h sebességnél nagyobb sebességgel nem vontatható. Önjáró mezőgazdasági gépek: Különböző mezőgazdasági munkák elvégzésére alkalmas gépek, melyeket beépített erőgép hajt és önerejéből 25 km/h sebességnél gyorsabban közúti közlekedéskor nem haladhat (lassú jármű kategória). Kerti traktorok: Egytengelyes motoros részből és hozzá kapcsolt egytengelyes pótkocsiból állnak, sebességük 15 km/h sebességnél nem nagyobb. Mezőgazdasági munkagépek: Mezőgazdasági munkák végzésére készült, mezőgazdasági traktorral üzemeltetett gépek, melyek a traktorhoz való kapcsolódás szerint lehetnek: Vontatott mezőgazdasági gépek; Függesztett mezőgazdasági gépek, Félig függesztett mezőgazdasági gépek A mezőgazdasági gépek közúti közlekedése az üzemeltetők számára sokszor okoz nehézségeket, problémákat, így a következőkben ismertetjük a mezőgazdasági gépek közúti közlekedésére vonatkozó főbb műszaki szempontokat A közúti közlekedésére vonatkozó műszaki szempontok Mezőgazdasági traktor Típusengedély: Kötelező: közúti közlekedésre használt traktoroknál Nem kötelező: eszközhordozó traktoroknál, egyéb csak mezőgazdasági munkavégzésre használt traktoroknál Max. méretek: Hosszúság: 12,00 m Szélesség: 2,55 m Magasság: 4,00 m Max. tömeg: Fúvott gumiabronccsal felszerelt Kéttengelyes jármű esetén: kg Háromtengelyes jármű esetén: kg Négy vagy ennél több tengelyes jármű esetén: kg Fúvott gumiabronccsal fel nem szerelt jármű: kg Fékberendezés: Üzemi fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie, mechanikus vagy hidraulikus működtetéssel. Sűrített levegővel működtetett fékberendezésnek az összes kerékre hatónak kell lennie. Rögzítő fékberendezés: legalább egy tengelyre hatónak kell lennie, mechanikus működtetéssel. Vontatható tömeg: A traktor fékberendezés és a pótkocsi fékberendezés fajtája, valamint a traktor tömege alapján kerül meghatározásra. K tényező = vontatott pótkocsi tömege/traktor saját tömege 9
10 Mezőgazdasági traktor Mezőgazdasági pótkocsi fékberendezés K tényező Kerekes traktor Átmenő fékberendezés (légfék) 4,00 Ráfutó fék 0,75 Üzemi fék nélkül 0,50 (de max. 750 kg) Vontatott mg-i munkagép fék nélkül 1,00 Lánctalpas traktor Bármilyen fékberendezéssel Nincs külön előírás Világító és fényjelző berendezések: Szabványos E jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző rendezések felszerelése kötelező Pótkocsi (vontatmány) vonóberendezések A vontatmány Traktor vonóberendezés Kéttengelyes pótkocsi vonóberendezés: fix Felső pótkocsi vonóberendezés: csapos vonóberendezés, vízszintes tengely körül ± 20 fok- vonószem ban elforduló. Egytengelyes pótkocsi vonóberendezés: vízszintes tengely körül elforduló vonószem vonóhorog TVSZ-2 Alsó pótkocsi vonóberendezés: hidraulikus Mezőgazdasági munkagép: fix vonóberendezés Mg-i gépek vonóberendezése: lengő vonórúd TVSZ Függesztett vagy félig függesztett gépekkel kapcsolt traktor Engedélyezett kapcsolások: Függesztett gépek elől hátul elől és hátul Félig függesztett gépek: csak hátul Kapcsoló berendezés: Típusengedély: Max. méretek: Max. tömeg: Világító és fényjelző berendezés: A traktor hidraulikus függesztő-szerkezete A munkagépen a CE megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező Mellső kinyúlás: a traktor hosszának 60 %-a Hátsó kinyúlás: a traktor hosszának 90 %-a Kéttengelyes traktor: A kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 25 %-a Három- vagy több tengelyes jármű: Kormányzott tengelyre eső tömeg nem lehet kevesebb, mint a traktor pótsúlyozás nélküli tömegének 20 %-a A függesztett, illetve féli függesztett gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett piros-fehér csíkozású táblákkal és a táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. A KFB-n (mg-i munkagépek kitűzhető fényjelző berendezése) a mellső és a hátsó lámpák és fényvisszaverők szabványos E jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. A KFB kialakítását, elhelyezését az MSz :86 szabvány tartalmazza. 10
11 Vontatott mezőgazdasági gépekkel kapcsolt traktor kapcsolá- Engedélyezett sok: Típusengedély: Max. méretek: Max. tömeg: Fékberendezés: Világító és fényjelző berendezés: A traktor erre kialakított vonóberendezése (lengő vonórúd) A vontatott gépen a CE megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező A járműszerelvény hossza: 18,35 m szélessége: 2,55 m magassága: 4,00 m A fékberendezés nélküli vonatott gép tömege nem haladhatja meg a vontató traktor tömegét A vontatott munkagépet nem szükséges felszerelni fékberendezéssel, ha a gép tömege nem haladja meg a vontató traktor tömegét Amennyiben a munkagép tömege nagyobb a vontató traktor tömegénél, akkor átmenő fékberendezést kell felszerelni, mely a traktor üzemi fékberendezésével együtt működtethető Ha a vontatott gép hátranyúlása a traktor hátsó kerék leghátsó pontjától mérve nagyobb 1,5 m-nél, vagy a vontatott gép eltakarja a traktor világító és fényjelző berendezéseit, akkor a vontatott gépre kitűzhető fényjelző berendezést (KFB) fel kell szerelni. A gép szélességét vagy hátsó kinyúlását a gépen elhelyezett piros-fehér csíkozású táblákkal és a táblákon elhelyezett mellső és hátsó világító és fényjelző berendezésekkel kell jelölni. A KFB-n a mellső és a hátsó lámpák és fényvisszaverők szabványos E jóváhagyási jellel ellátottak legyenek. A KFB kialakítását, elhelyezését az MSz :86 szabvány tartalmazza Önjáró mezőgazdasági gépek Típusengedély: Az önjáró mezőgazdasági géen a CE megfelelőségei jelölés és a megfelelőségi nyilatkozat kötelező Max méretek: Hosszúság: 12,00 m Szélesség: 2,55 m Magasság: 4,00 m Hátsó kinyúlás: 0,6 x tengelytáv, de max. 3,6 m Max tömeg: Tengelyek száma Max. tömeg kg kg 3 vagy több kg Világító és fényjelző berendezés: Munkaeszköz (vágóasztal): Kapcsoló berendezések: Szabványos E jóváhagyási jellel ellátott világító és fényjelző berendezések felszerelése kötelező. Szélessége általában jelentősen nagyobb az alapgép szélességénél és a közúti közlekedéskor megengedett értéknél. A vágóasztalt adapter szállító kocsira helyezve, vontatva szabad szállítani közúton. Az önjáró mezőgazdasági gépek felszerelhetők a pótkocsi vonóberendezéssel. 11
12 Mezőgazdasági pótkocsik Típusengedély: Kötelező: közúti közlekedésre használt pótkocsiknál Nem kötelező: speciális pótkocsiknál (pl. műtrágyaszóró pótkocsi) Felszerelt munkagépekhez A gépen a CE megfelelőségi jelölés és a megfelelőségi szükséges engedély: nyilatkozat kötelező. Max. méretek: Hosszúság: 12,00 m Szélesség: 2,55 m Magasság: 4,00 m Max tömeg: Tengelyek száma Max. tömeg kg kg 3 vagy több kg Fékberendezés: Üzemi fékberendezés: 750 kg össztömegig nem szükséges 0,75 x G traktor tömegig ráfutó fék szükséges 0,75 x G traktor tömegtől 4 x G traktor tömegig átmenő fékberendezés szükséges (légfék) Rögzítő fékberendezés: kézi, mechanikus működtetésű rögzítőfék felszerelése kötelező Világító és fényjelző beren- Szabványos E jóváhagyási jellel ellátott világító és fény- dezés: Kapcsoló berendezések: jelző berendezések felszerelése kötelező A pótkocsit szabványos vonóberendezéssel kell felszerelni: Kéttengelyes pótkocsi: fix vonószemmel; Egytengelyes pótkocsi: vízszintes tengely körül elforduló vonószemmel Az előírt méret és tömegjellemzőket meghaladó gépek (túlméretes járművek) Engedély: Kíséret: Jelzőberendezés: Biztosítás Egy speciális, 1 évig érvényes útvonalengedély szükséges. Az útvonalengedélyt a gép üzemeltetőjének kell megkérni a területileg illetékes útügyi hatóságtól (az út kezelőjétől). A kíséret szükségességét, feltételeit az útvonalengedélyben meghatározzák. A gépen elhelyezett sárga vagy narancssárga színű villogó lámpa. Használata az útvonalengedélyben leírtak szerint. A közúti forgalomban való részvételhez a forgalmi engedéllyel és forgalmi rendszámmal ellátott járművekre kötelező A vezetői engedélyre vonatkozó előírások Mezőgazdasági vontatót, mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvényt a mezőgazdasági vontatóra vagy a C kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. Mezőgazdasági vontatóból és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény mezőgazdasági vontatóra vagy a C és E kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. Lassú járművet és lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvény a lassú jármű vezetésére jogosító járművezetői igazolvánnyal, illetve bármely kategóriában érvényesített engedéllyel szabad vezetni. Egyéb mezőgazdasági gépek: ezek a gépek közlekedési szempontból lassú jármű kategóriába soroltak, így ezeket a lassú járművek vezetésére jogosult személyek vezethetik. 12
13 3. A mezőgazdaság logisztikájához kapcsolódó hazai szabályozás előírásai A közúti közlekedésben való részvétel érinti a logisztikai rendszerben üzemeltetett mezőgazdasági járműveket és berendezéseket is. Ez elsősorban a jogi szabályozási hátteret, illetve az üzemeltetést megelőző feltételrendszert írja le, melyek a következő fő törvények és rendeletek összességét tartalmazza évi I. törvény a közúti közlekedésről 1 kapcsolódó tartalma: járművek használata, a közúti közlekedés üzemeltetésének műszaki feltételei, a közút nem közlekedési célú igénybevétele 30/1988. (IV. 21.) MT r. a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény végrehajtásáról 2/1972. (I. 25.) KPM r. a Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV. (Anyagmozgatás és -tárolás) fejezet kapcsolódó tartalma: szállítási eszközök, szállító berendezések, rakodógépek, anyagtárolás, 1/1975. (II. 5.) KPM BM e. r. a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) 5/1990. (IV.12.) KöHÉM r. a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról kapcsolódó tartalma: járművek típusvizsgálatával kapcsolatos anyagok, (pl. típusbizonyítvány, forgalomba helyezési engedély) gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra és ezek pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok, lassú járműre és pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok, különleges felépítményű járműre vonatkozó külön rendelkezések 6/1990. (IV.12.) KöHÉM r. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről kapcsolódó tartalma: általános műszaki előírások, egyes járműfajtákra vonatkozó külön előírások (pl. különleges anyagok szállítására szolgáló járművekre és járműfelépítményekre vonatkozó műszaki előírások) 4/1999. (II.12.) KHVM r. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről kapcsolódó tartalma: túlsúlyos járművek közlekedésének szabályai, útvonal használati díja túlsúlyos (túlméretes) járműveknek 35/2000. (XI. 30.) BM r. a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról kapcsolódó tartalma: járművezetésre jogosító okmányok, járművek forgalomba helyezése, illetve forgalomból történő kivonása járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányok 15/1989. (X. 8.) MÉM r. az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: erdészeti faanyagmozgatásra és készletezésre vonatkozó biztonsági előírások (készletezés, rakodás, tárolás) 35/1996. (XII. 29.) BM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 1 A törvény kihirdetésének napja április
14 kapcsolódó tartalma: a használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok (szállítás, vontatás, raktározás, tárolás), a mezőgazdaságra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok 47/1999. (VIII. 4.) GM r. Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: daruk, emelő berendezések, emelőszerkezetek üzemeltetésére vonatkozó előírások 5/2001. (I. 16.) FVM r. a növényvédelmi tevékenységről kapcsolódó tartalma: növényvédelmi gépek, és a növényvédelmi tevékenységre vonatkozó előírások 9/2001. (IV. 5.) GM r. a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról 16/2001. (III. 3.) FVM r. a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról kapcsolódó tartalma: növénytermesztésre vonatkozó rendelkezések, állattenyésztésre vonatkozó rendelkezések 83/2003.(VII.16.) FVM r. a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól 8/2003. (II. 19.) GKM r. a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról kapcsolódó tartalma: szállítható nyomástartó berendezések megfelelőséi értékelési eljárásai 89/2004. (V. 15.) FVM r. a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról kapcsolódó tartalma: növényvédő szerek csomagolása, tárolása, szállítása 113/2004. (IX. 23.) GKM r. a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról 14
15 III. A MEZŐGAZDASÁG LOGISZTIKAI RENDSZERE 1. A mezőgazdaságban használt anyagok és anyagmozgatási folyamatok A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a termelési szerkezetben a megtermelt mennyiség jelenti, s ehhez hozzá kell számítani az állattenyésztésben megtermelt áruk, illetve mindkét termelési folyamat fenntartásához szükséges anyagok pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak. A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg. A mezőgazdasági termelés kapcsán szállítandó anyagokat alapvetően hat termékcsoportba soroljuk, melyek megoszlását az 1. táblázat adatai szemléltetnek: 1.1. Mezőgazdasági anyagok termékcsoportjai 1. táblázat Anyag csoportok Jellemző anyagok Megoszlási arányuk ömlesztett anyagok szemes termény, gyökgumósok, szecskázott anyagok, 61 % szerves trágya, műtrágya, stb. folyékony anyagok víz, permetlé, hígtrágya, folyékony műtrágya, stb. 4 % terimés anyagok bálázott szálastakarmányok, gabona szalma, stb. 12 % darabáruk zsákolt anyagok, egység rakományok, stb. 9 % élő állatok szarvasmarha, sertés, baromfi, stb. 2 % egyéb anyagok pl. üzemanyag 12 % A mezőgazdasági termelés keretein belül mind a folyamatos, mind a szakaszos üzemű rakodógépek jelentős mennyiségben jelen vannak. A széleskörű alkalmazási körüket azonban nem teszik lehetővé az eltérő alkalmazási módszerek, így a témakörben megjelölt technikai megoldások ismertetését az ömlesztett anyagok, illetve darabáruk rakodását végző un. szakaszos üzemű gépek műszaki-technikai paramétereinek közreadásával végezzük el. Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai mezőgazdasági gyakorlatban, mind világviszonylatban látványosan alkalmazott rakodógépek a szakaszos üzemű gépek. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az anyagmozgatási folyamatokon belüli pontosság, áruvédelem és gyorsaság szempontjain túl az élő munkaerő megtakarítást segíti és határozza meg. E gépek sokrétű alkalmazhatóságát bizonyítja a többszörösen végezhető funkciók darab- és ömlesztett áruk emelése, átrakása, illetve kisebb távolságú mozgatása alkalmazásával. 2. A mezőgazdasági anyagmozgatás technológiája A mezőgazdasági anyagmozgatás sokrétű tevékenysége összeköti a termelési folyamatokat. Napjainkban a korszerű gépekkel végzett anyagmozgatás nélkül nem végezhetők el a mezőgazdasági termelés fő műveletei sem. A rakodás és szállítás, valamint a hozzájuk kapcsolódó termelési műveletek a növénytermesztés és az állattenyésztés nélkülözhetetlen munkafolyamatait 15
16 kiegészítve jelentkeznek a belsőmajori munkákban is, valamint a termelés során viszonylag nagy mennyiségben használatos ipari eredetű anyagok rendeltetésszerű kijuttatásában is. A napjaink mezőgazdaságára mind jellemzőbb a korszerű gépesítési rendszerek használata, így az egyre nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek termeléstechnológiákba illesztésével dolgoznak. A technológiai folyamatoknak szerves részét képezi az anyagmozgatás is, amely az egyes műveleteket köti össze, s a termelés folyamatosságát tartja fenn. Az anyagmozgatás fontosságát a mezőgazdaságban bizonyítja az a tény is, amely arra alapoz, hogy a termelés teljes költségráfordításának ma ~30-50 %-át a szállítás és rakodás költségei teszik ki. Nyilvánvaló, hogy a helyes üzemszervezés, a termelt áru legrövidebb útvonalon, leggazdaságosabb módon való továbbítására törekszik, és ennek során az anyagmozgatás korszerű gépesítése a termelés önköltségét is jelentősen csökkentheti. Az anyagmozgatás mindig kapcsolódik a mezőgazdaságban éves szinten a betakarításkor megmozgatandó hatalmas mennyiségekhez, ugyanakkor azt is ismernünk kell, hogy a betakarítási csúcsidők a termelés során nem oszlanak meg. Az utóbbi években - részben a termelési szerkezet megváltozásával, részben megfelelő munkaszervezéssel a gazdálkodók törekedtek a kiugró csúcsok mérséklésére, mégis tudomásul kell vennünk, hogy az anyagmozgatási eszközöknek a betakarításkor előállított mennyiségeket kell továbbítaniuk. A termeléshez természetesen kapcsolódik az ún. kiszállítási ütemezés is. A megtermelt mezőgazdasági anyagokat bizonyos időn túl az üzemi területen tárolni nemcsak költséges, de veszteséges is lehet. Ezáltal a termelést és a végfelhasználást össze kell hangolni, és megfelelő munkaszervezéssel gondoskodnunk kell az anyagfolyam továbbításáról is. Nem csupán a megfelelő mennyiségű anyagmozgató eszköz beállítása lényeges, hanem azok gazdaságos kihasználása is. Megfontolandó tehát, hogy a csúcsterhelések időszakában milyen mértékben szükséges munkába állítani ún. külső szállítóeszközöket. Ezt megoldhatjuk szállítmányozási bérvállalkozók igénybevételével. A mezőgazdasági anyagmozgatás - a termelt anyagok, a mozgatási hely és a termeléshez felhasználható anyagok arányában - a következő csoportosításban mutathatók be: szemes termények, gyökgumósok, szerves- és műtrágyák, terimés anyagok (bálázott vagy ömlesztett szálastakarmányok), zöldség és gyümölcsök, folyékony anyagok (víz, üzemanyag, stb.), élő állatok, egyéb. Figyelembe kell vennünk a mozgatandó anyagok különféle jellemzőit is, amelyek alapvetően meghatározzák a berendezések, műszaki kialakítását. Így tehát már a tervezéskor pontosan rögzítenünk kell ezeket a jellemzőket, melyeket a következőkben foglalunk össze: az anyag térfogattömege; az ömlesztett anyagok természetes rézsűszöge; az anyagok súrlódási tényezője (részben a mozgatandó anyag részecskéi, részben a mozgatott anyag és a mozgató berendezés továbbító eleme között); a mozgatott anyag nedvességtartalma, vegyi hatása stb., mely a továbbító berendezés anyagminőségét is befolyásolja; a mozgatott anyag szennyező hatása a továbbító berendezésre, illetve annak érzékenysége a szennyeződéssel szemben; a mozgatott anyag kezelésével kapcsolatos fizikai jellemzők; az anyag csomagolásának" jellege (ömlesztett vagy darabos áru: a főbb szemcse-, darabméretek megadásával, zsák, láda stb.); 16
17 a mozgatott anyag különleges tulajdonságai: nedvszívó (higroszkópos), mérgező, maró hatású (vagy egyéb egészségre károsan ható tényezők), tapadásra hajlamos (boltozódási probléma stb.) robbanás-, gyulladásveszélyes stb. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági termelés szerkezete jelentősen átalakult. A megváltozott birtokviszonyok következtében a termelő szervezetek száma megnőtt, a gazdasági méretek csökkentek. A napjainkra a mezőgazdaságban, különösen a növénytermesztés területén a termelési volumen, vagyis az anyagmozgatási feladat nem csökkent, sőt növekedést mutat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelésben meghatározó fő növények a kalászos gabonák, a kukorica, napraforgó, cukorrépa termőterülete nem változott. Emellett korábban a mezőgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett, és az akkori termelési színvonalnak megfelelő szállító géplánc műszaki elemei elavultak. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen működő vállalkozásoknál okoz szervezési- és alkalmazástechnikai problémát. E vállalkozások is természetesen valamilyen színvonalon elvégzik az anyagmozgatási feladatokat, csak az a probléma merül fel, hogy a betakarítás, a szállítás és a kapcsolódó műveletek eszközrendszerének konkrét megvalósítása különböző műszaki színvonalon történik. A feladat megoldásának a nehézsége abban is megnyilvánul, hogy a külföldön alkalmazott megoldások a mezőgazdasági termelés sokrétű körülményeiből következően csak megfelelő adaptációs tevékenység elvégzése után alkalmazhatók magyarországi viszonyok között. Tovább bővíti a problémakört, hogy a mezőgazdaság anyagmozgatásának korszerűsítésében nem biztos, hogy a közvetlenül ható piaci viszonyok (pl. a szállító eszközök ára) a meghatározók, hanem a technológia a szállítási körfolyamat egészének alkalmassága, és nagyfokú biztonsága a megtermelt termény értékeinek megóvása, valamint a teljes körfolyamat gazdaságossága. Ezek a feladatok megfelelő szinten művelt fejlesztés keretében oldhatók meg úgy, hogy a kidolgozott megoldások széles körben alkalmazhatóak legyenek. A mezőgazdasági anyagmozgatás szempontjából a legnagyobb volument a növénytermesztési szerkezetben a megtermelt mennyiség jelenti, s ehhez hozzá kell számítani az állattenyésztésben megtermelt áruk, illetve mindkét termelési folyamat fenntartásához szükséges input anyagokat pl. szerves- és műtrágyák, növényvédő szerek anyagmozgatását, amelyek szerves részét képezik az egyes termeléstechnológiai folyamatoknak, és nem elhanyagolható anyagmozgatási (szállítás, rakodás) feladatot jelentenek. A mezőgazdasági termelés során alkalmazott technológiák szinte valamennyi munkaműveletéhez, mint kiszolgáló tevékenység mely nélkül az adott termelési folyamat nem valósulhatna meg tartozik anyagmozgatási művelet. Így az anyagmozgatási volument a termelés folyamatosságát biztosító anyagok, valamint a megtermelt anyagmennyiség összessége, vagyis a termelés nagysága határozza meg. A mezőgazdasági termelésre mint azt a vállalkozások száma és mérete mutatja ma a hazai termelésben a nagyfokú tagoltság és a méretszóródás a jellemző. Ez azt is jelenti, hogy a szállítási távolságok jelentős mértékben változnak. A szállítási teljesítmény távolsággal arányos változását szintén figyelembe kell venni a kapacitás meghatározásánál. A mezőgazdasági anyagok eltérő térfogattömegűek, tehát az optimális teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás nem minden esetben érhető el, illetve az optimalizálás ilyen szempontból sem egyszerű feladat. Mint az elmondottak alapján érzékelhető, hogy az anyagmozgatás a mezőgazdaságban a termelés meghatározó része és ezt a feladatot csak a termelési követelményeknek megfelelő műszaki-technológiai háttérrel lehet megoldani. Az alkalmazott technikai berendezések kapacitását a szállítási csúcsra kell méretezni. Ennek természetesen többféle megoldása lehet. Mindezeket az egyes termeléstechnológiai feladatok elemzésével lehet meghatározni. A mezőgazdasági szállítási feladataink csúcs időszakait alapvetően kultúrnövényeink betakarításához kapcsolódó munkák határozzák meg. 17
18 Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat rakodás-szállításürítés-üresjárat pontos teljesülése minden esetben alapvető követelmény. A szállítási körfolyamat megfelelő szintű alkalmazásakor a követelményrendszer kidolgozását minden esetben az elérhető teljesítmény határozza meg. A mezőgazdaságban az anyagokat többször is át kell rakodni, így 1,5-2-szeres anyagmozgatási többszörössel kell számolnunk. A mezőgazdaságban egyes felmérések szerint az anyagmozgatási feladatok elvégzése a gépi munkákból ~50 %-ot tesznek ki. Az anyagmozgatási feladatok ugyanakkor idényhez kötöttek, tehát eloszlásuk az év folyamán változó, időnként a rendelkezésre álló időszak rövid és az időjárás is korlátozhatja a feladatok végrehajtását. Az agrotechnikailag optimális időben el nem végzett szállítás a termés minőségét hátrányosan befolyásolja. A rossz körülmények között erőltetett szállítás viszont a talaj állapotában okoz gyakran maradandó változásokat. Az anyagmozgatás időbeli eloszlása a feladat nagyságának változása a mezőgazdasági termelés ciklusával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása a gabona-betakarítási, illetve az állattenyésztő vállalkozások azok közül is elsősorban a szarvasmarhatartók esetében az azt megelőző időszakban jelenthet problémát. Az állattartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy mennyiségben és időhöz kötötten történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási és rakodási kapacitást igényel. Ezt követően a gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt a szállításnak illeszkednie kell az alkalmazott nagy betakarító kapacitások kihasználásához. Az anyagmozgatás szállítási területein belül számos olyan technológiai fázis található, melynek mezőgazdasági vonatkozásai egyediek, illetve fejlesztési irányai a szállítás hatékonyságára jelentős hatást gyakorol. A szállítási technológiák közül a legnagyobb jelentőséggel bírók a következők: szemes termény szállítás, tápanyag-visszapótlás, szálastakarmány szállítás, szecskázott takarmányszállítás, burgonyaszállítás, cukorrépa szállítás, szőlő- és gyümölcsszállítás. A legnagyobb szállítási feladat a kalászos növények betakarításához kapcsolódó anyagmozgatási munkák során merül fel, ugyanis rövid idő (1-2 hét) alatt nagy mennyiségű terményt kell átmozgatni. Ezért is szállítási szempontból az egyik legfontosabb terület a kalászos gabonák betakarítási technológiájának kiszolgálása. A betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egylépcsős szállítási technológia jellemzői, hogy a szemtermény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegű, egyegy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében és időkihasználásában. Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik. Mivel a betakarítási teljesítmény ilyen esetekben alacsony, a táblán álló cserepótkocsis megoldás a leggazdaságosabb megoldás. A nagyobb termőterületű vállalkozások a betakarításra több közepes vagy néhány nagy teljesítményű arató-cséplő gépet alkalmaznak. A szállítási kapacitás meghatározásánál már na- 18
19 gyobb teljesítményre kell számolni, és emellett figyelembe kell venni a szállítási körfolyamat végén jelentkező fogadó- (tisztítási- és szárítási-) kapacitást is. Itt az jelenti a problémák fő okát, hogy a termés mennyisége és a betakarítási teljesítmény magas, a betakarítási időszak rövid, s ezt a fogadó kapacitásoknak (tisztító-szárító kapacitás) folyamatosan fel kell dolgozni. Ha a kalászos gabona igényli a szárítást, akkor saját vagy bérszárítóra, vagy közvetlenül a felvásárló telephelyre szállítják a fogadott anyagot. Az alkalmazott nagy teherbírású közúti járművek, kamionok a mezőgazdasági viszonyoknak megfelelő jó minőségű földúton is csak korlátozottan, míg a szántóföldön egyáltalán nem képesek mozogni. Ebben az esetben az a gyakorlati megoldás, hogy az arató-cséplő gép a magtartályában összegyűlt anyagot kiviszi a tábla egyik végén várakozó szállító járműhöz, és ott üríti ki a terményt. Ez a megoldás azonban csökkenti az arató-cséplő gépek teljesítményét, s jelentős taposási kárral jár. A nagyobb méretű gabonatermő területtel rendelkező vállalkozások esetében a kalászos gabona betakarítás anyagmozgatása terén terjed a többlépcsős szállítási technológia alkalmazása. E vállalkozások általában rendelkeznek saját tisztító-, szárító-, illetve tárolókapacitással. Ekkor az arató-cséplő gépekről az ürítés nagy tartálytérfogattal rendelkező gyűjtő-átrakó pótkocsik alkalmazásával oldják meg, így a gépcsoportban üzemelő arató-cséplő gépektől a szemszállítás nagy teherbírású, ~20-25 t összgördülő-tömeggel rendelkező speciális felépítményű alacsony nyomású gumiabroncsozású futóművel szerelt pótkocsis járműszelvények szerelvények alkalmasak. A magajáró arató-cséplő gépekkel betakarított gabonát és lemorzsolt kukoricát az üzemek tehergépkocsikkal és traktoros szállítóeszközökkel különböző szállítópályákon juttatják el a feldolgozás, tárolás, vagy a felhasználás helyére. A szállítópályák iránya és összetétele aszerint változik, hogy a betakarított termény közvetlenül a felvásárló, vagy felhasználóhoz kerül beszállításra, vagy pedig üzemen belül marad további feldolgozás, illetve tárolás céljából. A szemes termények esetében mindkét megoldást alkalmazzák. Azonban a kétféle szállítási megoldás eltérő követelményeket támaszthat a szállítógépekkel és a szállítás-szervezéssel szemben. A mezőgazdasági szállítások zöme a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódik. Általában az egész termesztési folyamatban fontos szerepet játszik az anyagmozgatás, azonban a betakarítási műveletnek sokszor kulcskérdése a betakarított terménynek a betakarítógéptől a rendeltetési helyére történő gyors, veszteségmentes eljuttatása. A szántóföldi növények közül is különösen szállításigényes kultúrák a nagy területen termesztett kalászos gabonák, a kukorica, a burgonya, a cukorrépa és a szálas takarmányok közül a lucerna- és a silókukorica. Ezen növényféleségek vetésterületét, az évente beállításra kerülő termésmennyiséget és az 1 ha termőterületről elszállított volument a évi adatok alapján a 2. táblázat foglalja össze. 2. táblázat A főbb szántóföldi növények termőterülete és a szállított termény mennyisége Növényi kultúra Termőterület (Ezer ha) Termésmennyiség (Ezer t) Terméshozam és elszállított mennyiség (t/ha) Búza ,63 Árpa ,32 Rozs ,43 Zab ,44 Kukorica* ,51 Burgonya ,2 Napraforgó ,9 Cukorrépa ,2 Lucerna ,6 Összesen ,4 (2003. Forrás: KSH) 19
20 Megjegyzés: * - szemes és silókukorica együtt A betakarítási műveletekhez szorosan kapcsolódó anyagmozgatás elemeinek időbeli eloszlását, valamint a műveletek volumenének változását a növények termelési ciklusával össze kell hangolni. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása elsősorban a nyári és őszi betakarítási időszakban jelenti a fő problémát. A növények nagymennyiségű melléktermékének (pl. szalma) időhöz kötötten történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel ugyanezen időszakban. A gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt mindig a szállításnak kell igazodni a hazai forgalomban előforduló nagy betakarító kapacitások kihasználásához. A betakarítás során a betakarítógépek és a szállítóeszközök kiválasztásán túl fontos feladat azoknak a betakarítási technológiába történő illesztése, az üzemi körülményektől függő öszszehangolása. Legtöbbször a rendelkezésre álló szállítókapacitás határozza meg a betakarítás ütemét és teljesítményét. A szállítási teljesítményt alapvetően az elérhető sebesség, a szállítási távolság és a szállítóeszköz teherbírása határozza meg. A sebességgel és a teherbírással egyenesen, míg a szállítási távolsággal fordított arányban változik. A 2-3. ábrán a szállítási távolságok eloszlására és a szállítási teljesítmény alakulására próbálunk meg utalást tenni. Szállított mennyiségek megoszlása [%] Szállítási távolság [km] 2. ábra A szállítási távolságok megoszlása a mezőgazdasági anyagmozgatáson belül 20
Szerző(k): Nagy István Nagy Lajos
SZAKTANÁCSADÁSI FÜZETEK Az FVM Szakmai Szaktanácsadási Központ Hálózat kiadványai MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK MUNKAVÉDELMI ÉS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI Nagy István Nagy Lajos Kiadja: FVM Mezőgazdasági
RészletesebbenLogisztika A. 2. témakör
Logisztika A tantárgy 2. témakör Beszerzési-, termelési-, elosztási-, újrahasznosítási logisztika feladata MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Beszerzési logisztika Beszállító Vevõ Áruátvétel
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN - GÖDÖLLŐ
- GÖDÖLLŐ 2011. MÁRCIUS 24. Fontosabb jogszabályok FONTOSABB JOGSZABÁLYOK 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól 5/1990.(IV.12.) KöHÉM (ER) rendelet a közúti járművek
Részletesebben.Munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1.
Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő Tessedik Sámuel u.4..munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1. 1 Mikor biztonságos egy gép, berendezés? Egy
RészletesebbenTermelési logisztika tervezése
Termelési logisztika tervezése Anyagáramlás tervezése: Raktárak, üzemek elhelyezésének tervezése. Az anyagáramlási utak minimálisra adódjanak. A kapcsolódás az anyagmozgató rendszerekhez a legkedvezőbb
Részletesebben1. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai
Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás)
RészletesebbenÁruszállítási módok részaránya az Európai Unión belül (1990): Közúti szállítás 75%, Vasúti szállítás 17%, Vízi szállítás 8%.
5. ELŐADÁS ÁRUSZÁLLÍTÁS A GLOBÁLIS LOGISZTIKÁBAN Áruszállítási módok: Közúti áruszállítás, Vasúti áruszállítás, Vízi áruszállítás, Légi áruszállítás, Csővezetékes áruszállítás, Kombinált áruszállítás.
RészletesebbenInformációtartalom vázlata
1. Ön azt a feladatot kapta munkahelyén, hogy mutassa be tanuló társainak, hogyan épül fel a korszerű logisztikai rendszer, és melyek a feladatai. Miről fog beszélni? Információtartalom vázlata - logisztika
Részletesebbena közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról
83/2005. (X. 11.) GKM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. (3) bekezdése b) pontjának
RészletesebbenDETK. Szippantó és kiszóró tartálykocsik
DETK Szippantó és kiszóró tartálykocsik A DETK típusjelzésű tartálykocsik alkalmasak a legfeljebb 15% szárazanyagtartalmú hígtrágya, egyéb nem aktívan korrozív folyadékok, víz, és vízzel egyenértékű anyagok
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok
RészletesebbenLOGISZTIKA. Logisztikai rendszerek. Szakálosné Dr. Mátyás Katalin
LOGISZTIKA Logisztikai rendszerek Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A rendszer Felföldi L.: A rendszer valamely meghatározott cél elérése, vagy valamely feladat megoldására tudatosan kiválasztott, meghatározott
RészletesebbenFelhívás! A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolás visszavonásig érvényes.
Felhívás! A hatóság felhívja a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítását végzők figyelmét a rájuk vonatkozó veszélyes
RészletesebbenTájékoztató. 1. A nem közúti mozgó gépekbe, mobil berendezésekbe beépített vagy beépítendő belső égésű motorok teljesítményének meghatározása.
Tájékoztató A mezőgazdasági gépeket gyártók és forgalmazók részére A mezőgazdasági gépkatalógusba bejelentett illetve bejelentésre kerülő, belsőégésű motorral rendelkező, traktorok, önjáró mezőgazdasági
Részletesebben1_2 Vontathatóság meghatározása
1_2 Vontathatóság meghatározása Vizsgabiztosi alapképzés Budapest, 2012 2012. február 6. Mikulás Róbert 1 Vontathatóságot befolyásoló tényezők Jogszabályok Vonójármű tulajdonságai Vonóhorog tulajdonságai
RészletesebbenMindent tudni akarok...
Mindent tudni akarok... Műszaki vizsga. A gépjármű tulajdonosok közül, egyesek számára örök talány, a többség azonban ismeri a menetét. Személygépkocsit, gépjárművet tulajdonolni kötelezettséggel is jár.
RészletesebbenA vállalti gazdálkodás változásai
LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának
RészletesebbenBeszerzési logisztikai folyamat
BESZÁLLÍTÓ Beszállítás, ütemezés Beszerzési logisztika Szállítási mód és eszköz megválasztása Beszállítás Beszerzési folyamat: - igények meghatározása, - ajánlatkérés és feldolgozás, - beszállítók kiválasztása,
RészletesebbenFejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége alaptevékenysége, feladat- és hatásköre A Fejér Megyei Kormányhivatal, így a Közlekedési Felügyelőség SZMSZ-ének hatályos szövegét a 3/2013. (I.8.)
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI GÉPEK A KÖZÚTI FORGALOMBAN. Vezetői engedély
Forgalomba helyezés Rendszámtábla Vezetői engedély GÖDÖLLŐ - 2011. MÁRCIUS 24. A JÁRMŰVEK FORGALOMBA HELYEZÉSE ÉS IDEIGLENES FORGALOMBAN TARTÁSA Járművel - kivéve a trolibuszt, villamost, kerékpárt, a
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1421 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:
RészletesebbenA falazóelemek megfelelőség-igazolása, a CE jel használata, műszaki követelményeinek európai szabályozása
A falazóelemek megfelelőség-igazolása, a CE jel használata, műszaki követelményeinek európai szabályozása Falazóelemek Törökné Horváth Éva tudományos osztályvezető ÉMI Kht. Mechanikai Tudományos Osztály
RészletesebbenA Nemzeti Fejlesztési Miniszter../2017. ( ) NFM rendelete. az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
A Nemzeti Fejlesztési Miniszter./2017. ( ) NFM rendelete az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában,
RészletesebbenBeszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV
Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés
RészletesebbenBIZTONSÁGOS GÉPEKKEL / BERENDEZÉSEKKEL
BIZTONSÁGOS GÉPEKKEL / BERENDEZÉSEKKEL GOSZ 2010. DECEMBER 14. Dikán András FVM MGI A testi épség, egészség megőrzéséért, a munkakörülmények javításáért! ÁLTALÁNOS TERMÉKBIZTONSÁG Csak biztonságos áru
RészletesebbenA logisztika feladata, célja, területei
A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben
RészletesebbenPótkocsi kínálata. A fékszerkezet: Két kerékre ható dobfék KNOTT rendszerű DIN szabvány szerint készül.
Pótkocsik Pótkocsi kínálata A Bagodi Mezőgép Kft. által gyártott pótkocsik alkalmasak különféle ömlesztett anyagok, gabonafélék, gumóstermékek, szőlő, gyümölcs, zöldségfélék, vagy akár homok, sóder, föld,
RészletesebbenA KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere. Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt.
A KITE Precíziós Gazdálkodás eszközrendszere Orbán Ernő Marketing menedzser Gépkereskedelmi üzletág KITE Zrt. Precíziós gazdálkodás a KITE értelmezésében Olyan műszaki, informatikai, információstechnológiai
RészletesebbenLogisztikai rendszerek. Termelési logisztika
Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb
RészletesebbenTermelési folyamat logisztikai elemei
BESZERZÉSI LOGISZTIKA Termelési logisztika Beszállítás a technológiai folyamat tárolójába Termelés ütemezés Kiszállítás a technológiai sorhoz vagy géphez Technológiai berendezés kiválasztása Technológiai
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 1. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 1. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2006-07. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
RészletesebbenMiskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék. 1. fólia
Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 1. fólia Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék 2. fólia 3. fólia Külső anyagmozgatás elemei Szállítás. közúti, vasúti, vízi, légi,
RészletesebbenNövényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása
Növényvédelmi gépek kötelező típusminősítési eljárása Vonatkozó jogszabályok: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 43/2010.
Részletesebben39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet
39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet - Az építési célra szolgáló anyagok. 1 39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 2. Logisztika az újrahasznosításban
Újrahasznosítási logisztika 2. Logisztika az újrahasznosításban A logisztika szerepe Az újrahasznosítás folyamatában a tevékenységek jelentős része anyagáramlással kapcsolatos (pl. az elhasznált berendezések
Részletesebben2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenAnyagmozgatás és gépei. 1. témakör. Egyetemi szintű gépészmérnöki szak. MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék.
Anyagmozgatás és gépei tantárgy 1. témakör Egyetemi szintű gépészmérnöki szak 2004-05. II. félév MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
RészletesebbenGépüzemeltetés a gyakorlatban. Fecsó Gábor
Gépüzemeltetés a gyakorlatban Fecsó Gábor Helyzetkép SZAKMAI OLDAL - A mezőgazdasági vállalkozások vezetésének képzettsége és tapasztalata általában agronómiai jellegű. - Új technológiák megerősödése (
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok
KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 A képzés során megszerezhető kompetenciák rendelések,
RészletesebbenLOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI
LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de
RészletesebbenLogisztikai módszerek
BME GTK Ipari menedzsment és Vállalkozásgazdasági Tanszék Menedzser program Logisztikai módszerek 1. Anyagmozgatás I. dr. Prezenszki József - dr. Tóth Lajos egyetemi docens egyetemi docens ek - 1. Anyagmozgatás
RészletesebbenMagyar joganyagok - 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet - a mezőgazdasági vegyszerek és 2. oldal (2) A tartányos pótkocsira a közúti járművek műszaki megvi
Magyar joganyagok - 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet - a mezőgazdasági vegyszerek és 1. oldal 7/2011. (III. 8.) NFM rendelet a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú
RészletesebbenKözútkezelői hozzájárulás (útvonalengedély) mezőgazdasági járművek közúti forgalomban való részvételéhez
Közútkezelői hozzájárulás (útvonalengedély) mezőgazdasági járművek közúti forgalomban való részvételéhez Az útvonalengedélyezés alapjai A megengedett értékektől való eltérés esetén, melyet a 6/1990. (IV.12.)
RészletesebbenOsztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból
Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból A vizsga formája: Írásbeli vizsga. A vizsga időtartama: 60 perc A vizsga leírása: A vizsgázó feladatlapot
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. előadás A vetésszerkezet kialakítása, tervezésének módszerei A vetésszerkezet Fogalma:
RészletesebbenAz egyes ágazatok főbb döntési problémái
Az egyes ágazatok főbb döntési problémái Növénytermesztési ágazatok Egyéves növénytermesztési ágazatok (Kalászos gabonafélék, kukorica, napraforgó stb.) Többéves (évelő) növénytermesztési ágazatok (lucerna,
RészletesebbenKészlet menedzsment. R i. R max R 4 R 2 R 3 R 1. R min. Készletfogyás: K észletmenedzselés: a. Periodikus után pótlás, elhanyagolható rendelési idő
Készlet menedzsment Készletfogyás: i t K észletmenedzselés: a. Periodikus után pótlás, elhanyagolható rendelési idő 1 2 3 4 max min T T T T t b. Azonos pótlási mennyiség, elhanyagolható pótlási idő max
RészletesebbenSzóbeli vizsgatevékenység
Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 3141-10 Emelőgép kezelők speciális feladatai Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 3141-10/2 dott emelőgép szerkezeti felépítése,
RészletesebbenGD Dollies Műszaki leírás
GD Dollies Műszaki leírás A szállítóeszköz elektromos működtetésű, rádiós távvezérlésű két kocsiból álló egység, mely páros és szóló üzemmódban egyaránt használható. Elsősorban beltéri ill. üzemi területen
RészletesebbenLogisztikai teljesítménytol függo költségek. Teljes logisztikai költségek. Logisztikai teljesítmény hiánya okozta költségek. költség.
0., ELŐADÁS LOGISZTIAI ÖLTSÉGE A tevékenységek esetén is számolni kell ekkel. Ezek a ek különbözőképpen számolhatóak, attól függően, hogy milyen tényezőket vesznek számításba és hogy a tevékenységek hogyan
Részletesebben75/2007 Elnöki Szabályzat. A gépjárművek és pótkocsik fékvizsgálatánál alkalmazott joghatályos mérések kiértékeléséről
75/2007 Elnöki Szabályzat Készítette: Közúti Jármű Főosztály 1. változat kiadásának időpontja: 2007. április 1. változat 2 0 0 7 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA, CÉLJA, VALAMINT
RészletesebbenAnyagmozgatás fejlődésének története
Anyagmozgatás fejlődésének története 1. fólia súlyerő legyőzése, teher felemelése (emelőgépek); nagy mennyiségű anyagok szállítása (szállítóberendezések); nehéz fizikai munka megkönnyítése (gépesített
RészletesebbenSzállítási rendszerek. Áruszállítás
Szállítási rendszerek Áruszállítás Áruszállítási rendszerek jellemzése 1)Az áruszállítási rendszerek feladatai 1)Általános megfogalmazásban: anyagok, áruk, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01. Szolnok
KÉPZÉSI PROGRAM LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ azonosító: 54 345 01 Szolnok 2014 Megnevezése A képzési program Logisztikai ügyintéző OKJ azonosító 54 345 01 ztk rendelések, beszerzések, értékesítés (termék,
RészletesebbenA műszaki vizsgálatról
A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok
Részletesebben30/2009. Módszertani Útmutató. A mérettáblák ellenőrzéséről
30/2009. Módszertani Útmutató Készítette: Közúti Jármű Főosztály Kiadásának időpontja: 2009. december 30. - 2009 - Módszertani útmutató A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának
RészletesebbenHulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás
Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez
RészletesebbenAZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA
AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA AGRÁR-MŰSZAKI TECHNIKÁK AZ AKTUÁLIS SZABÁLYOK TÜKRÉBEN MUNKABIZTONSÁG, KÖRNYEZETVÉDELEM, ÁLLATJÓLÉT FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005 AZ EU PIACSZABÁLYOZÁSA AGRÁR-MŰSZAKI
RészletesebbenMŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓK
Termékelőállítás és kereskedelem Logisztika MOL Nyrt. MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓK TECHNOLÓGIA A vasúti kocsi mozgató berendezések kiválasztása Vontatójármű kiválasztása Rev 1.00.00 Ez a dokumentum a MOL Csoport
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenI. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) Vonatkozó szabványok: MSZ 9333: 2011 A műszaki
RészletesebbenVirtuális vállalatok logisztikai nézőpontból. Virtuális vállalat 2014/15 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula
Virtuális vállalatok logisztikai nézőpontból Virtuális vállalat 2014/15 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula Logisztikai alapok Logisztika A termelési és szolgáltatási folyamatok elemeinek megvalósításához
RészletesebbenA NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 5. előadás A termelés környezeti feltételei A környezeti feltételek hatása Közvetlen Termék-előállítás
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE. (2008. október 22.)
2008.11.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 304/63 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1100/2008/EK RENDELETE (2008. október 22.) a tagállamok határain a közúti és belvízi közlekedés terén végzett ellenőrzések
RészletesebbenLízingben, bérletben üzemeltetett emelőgépek dokumentációi. Aktuális kérdések. Sülle Miklós ügyvezető S S Kft
Lízingben, bérletben üzemeltetett emelőgépek dokumentációi. Aktuális kérdések. Sülle Miklós ügyvezető S S Kft A használható dokumentáció csak látszólag papír kérdés. Valójában az üzleti modell része, az
RészletesebbenI. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A műszaki specifikáció: MSZ EN 14351-1 ÉME Tűz és füstgátló szerkezetek esetén Egyéb A megfelelőség-igazolás módozata
RészletesebbenSzántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei a Közép-Dunántúlon 2005 Veszprém 2006. január Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi
Részletesebben8. Az Emlékérmet a miniszter vagy az általa kijelölt állami vezetõ a Minisztériumban adja át a soron következõ állami ünnepi rendezvény keretében.
MAGYAR KÖZLÖNY 2009. évi 152. szám 38843 (3) A hivatalvezetõ a feltételek hiányáról a polgármestert az ajánlás visszaküldésével írásban tájékoztatja, ha a) az ajánlás elkésett, hiányos vagy b) a tényállás
RészletesebbenMagyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya
Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika
RészletesebbenSzerkezetek szállítása
Szerkezetek szállítása Eloregyártott szerkezetekbol történo építés esetén a gyártás és a szerelés térben és idoben elkülönül egymástól. A két muveletet a szállítási folyamat köti össze. A szállítási feladatot
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenA kerékpár forgalomban tartása és kötelező felszerelése
A kerékpár forgalomban tartása és kötelező felszerelése A kerékpár kötelező felszerelésére vonatkozó részletes szabályokat a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről
Részletesebben3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása
Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség
RészletesebbenÖNJÁRÓ MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKBE BEÉPÍTETT KOMPRESSZIÓ GYÚJTÁSÚ MOTOROK SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSA
2014. Február 1 1 ELŐADÁS TARTALMA 1. Előadás tárgya 2. Motorok szennyezőanyag-kibocsátását korlátozó jogszabályok 3. Gyártási és forgalomba helyezési határidők, szennyezőanyag kibocsátás határértékek
RészletesebbenI. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet, Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) Vonatkozó szabványok: MSZ 9333: 2011 A műszaki
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016. (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016. (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 582 01 Emelőgép-ügyintéző
RészletesebbenKözbeszerzési Értesítő száma: 2014/114
Szállítási szerződés keretében a KEOP-1.1.1/C/13-2013-0003 számú projekt megvalósításához szükséges eszközök beszerzése - Gyűjtő-, és anyagmozgató járművek, valamint technológia beszerzése Közbeszerzési
RészletesebbenMinőségtanúsítás a gyártási folyamatban
Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom
RészletesebbenOEME és az emelőgépekre vonatkozó jogi szabályozások Dr. Kása László elnök
OEME és az emelőgépekre vonatkozó jogi szabályozások Dr. Kása László elnök 2016.06.09 OREMBIK '16, Gyula 1 Törekvések - Megvalósulások Az emelőgépek üzemeltetési követelményeit befolyásoló új szabványok,
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 20 /20 tanév Mezőgazdasági gépész szakma i képzéséhez OKJ szám: 34 521 08 Évfolyam: 2/10. évfolyam (közismereti oktatással) Gazdálkodó szervezet neve: Képzőhely
RészletesebbenANYAGMOZGATÁS ÉS GÉPEI 3 FÕ ANYAGMOZGATÓ TEVÉKENYSÉGET KÜLÖNBÖZTETTÜNK MEG SZÁLLÍTÁS (S)
3 FÕ ANYAGMOZGATÓ TEVÉKENYSÉGET KÜLÖNBÖZTETTÜNK MEG RAKODÁS (R) kis horizontális és vertikális távolság, kis mûveleti idõ. nagy mûveleti idõ, minimális mozgatás. TÁROLÁS (T) SZÁLLÍTÁS (S) nagy horizontális
RészletesebbenI. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya
Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017.(VIII. 25.) önkormányzati rendelete Kadarkút Város Önkormányzata tulajdonát képező, illetve üzemeltetésében lévő egyes közutak használatának
RészletesebbenHELYI TANTERV. Járműkarbantartás
HELYI TANTERV Járműkarbantartás 14. évfolyam 31 óra 1.1. A tantárgy tanításának célja A járműkarbantartás tantárgy tanításának célja, hogy olyan elméleti ismeretek birtokába jusson a tanuló, amely alapján
RészletesebbenXXIV. évfolyam, II. szám, Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK FORGALMA I. negyedév
XXIV. évfolyam, II. szám, 2015 Statisztikai Jelentések MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK FORGALMA 2015. Főbb mezőgazdasági gépek forgalma Főbb mezőgazdasági gépek forgalma XXIV. évfolyam, II. szám, 2015 Megjelenik negyedévente
RészletesebbenMunkahelyi egészség és biztonság. helyi programja
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető
Részletesebben2018. kézi anyagmozgatás veszélyei a mezőgazdaságban
2018. kézi anyagmozgatás veszélyei a mezőgazdaságban Ágazat - specifikus útmutató Kézi anyagmozgatás veszélyei a mezőgazdaságban A kézi anyagmozgatás szabályait jelenleg egyedül a 25/1998. (XII.27) EüM
Részletesebben(2) A korlátozott forgalmú közutakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VIII.27.) önkormányzati rendelete Szalkszentmárton község közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról Szalkszentmárton
RészletesebbenGLOBÁLIZÁLT BESZERZÉS ÉS ELOSZTÁS A LOGISZTIKÁBAN
GOBÁIZÁT BESZERZÉS ÉS EOSZTÁS A OGISZTIKÁBAN A globalizációjának, a késleltetett következménye, hogy két kapcsolódó láncszem a beszerzés és elosztás is globalizálódik. A globalizált beszerzésnek és elosztásnak
RészletesebbenA Kormány 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról
25258 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 85. szám A Kormány 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelete a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet módosításáról A Kormány
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 02 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Vállalati hulladékgazdálkodás fogalma A vállalati hulladékgazdálkodás a vállalat tevékenysége során keletkező
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 0. Bevezetés
Újrahasznosítási logisztika 0. Bevezetés Követelmények Értékelés: gyakorlati jegy. Számonkérés: 2 zárthelyi dolgozat. Évközi munka: féléves feladat. Ajánlott irodalom: Cselényi J. Illés B. (szerk.): Logisztikai
Részletesebben8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI. Klaszter, mint virtuális logisztikai központ
8., ELŐADÁS VIRTUÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONTOK ALKALMAZÁSAI Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében,
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei
RészletesebbenMunkahely megvilágító lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
Ködfényszóróra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek Ködfényszóróval minden gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet fel szabad szerelni. A járműre felszerelhető ködfényszórók száma: 2
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet)
verzió szám: 1.0 FOGLALKOZÁSI NAPLÓ (segédlet) 201/2018-as tanév Kétegyházai Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Mezőgazdasági gépész szakma i képzéséhez OKJ szám: 34 521 08 Évfolyam:
RészletesebbenI. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A műszaki specifikáció: MSZ EN 14351-1 ÉME Tűz és füstgátló szerkezetek esetén Egyéb A megfelelőség-igazolás módozata
RészletesebbenÜgyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások
Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1708/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A TÜV Rheinland-KTI Kft. Járműtechnikai és Munkavédelmi Laboratórium (1119 Budapest, Than Károly u. 3-5.) akkreditált területe:
Részletesebben