Mester Tibor Pécsi városlakók mentális térképei egy kutatás tapasztalatai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mester Tibor Pécsi városlakók mentális térképei egy kutatás tapasztalatai"

Átírás

1 Mester Tibor Pécsi városlakók mentális térképei egy kutatás tapasztalatai A pécsi lakosok mentális térképeinek elemzése i egy kiterjedtebb városkutatási program elemeként a városi tér percepciójának átalakulását, a térhasználatban megjelenő új mintázatokat, a nyilvános térhez való változóban levő viszonyt kívánta tetten érni. Ebben a szakaszban a problémák előzetes feltárását, a kiinduló hipotéziseink ellenőrzését tűztük ki célul, ugyanakkor magával a mentális térképek előhívására hivatott módszerrel kapcsolatban is tapasztalatokat kívántunk szerezni. A kutatás alapját és kereteit a mentális térképezéssel végzett adatgyűjtés szolgáltatta; ezt a módszert főként az urbanisztikában alkalmazzák konkrét várostervezési, városrész-rekonstrukciós feladatok segédeszközeként. A mi érdeklődésünk középpontjában elsősorban az állt, hogy miként alkalmazható a mentális térképezés módszere a városantropológiai vizsgálatokban. Nem csak azt kívántuk felderíteni, hogy milyen elemek szervezik meg egy viszonylag heterogén közösség térről alkotott képzeteit, hanem azt is, hogy visszatükröződnek-e benne a város fizikai terében és a városlakók térhasználatban végbemenő változások. Jelen munka részeredményeink bemutatásán keresztül azokat a tapasztalatokat kívánja megosztani, melyekre a kutatás során szert tettünk, különös tekintettel az adatgyűjtési eljárás sajátosságaira. A kutatás terepe Pécs a szocializmus idején jelentős politikai, társadalmi és gazdasági szerepet töltött be; gazdag történeti öröksége, felsőoktatási intézményei, múzeumai és az itt élő művészek tevékenysége nyomán a Dél-Dunántúl kulturális központja is volt. Emellett magán viselte a szocialista városfejlődés meghatározó jegyeit: a szén-, majd az uránbányászat és az erre épülő szolgáltató szektor extenzív növekedést hozott magával, melynek lakosságnövelő és koncentráló hatása a nyolcvanas évek közepéig tartott. Az újonnan érkezők nem csak a város közvetlen környezetében lévő településekről érkeztek; a szakmunkások egy része, valamint a műszaki, a közigazgatásban és közoktatásban dolgozó értelmiség az ország távoli részeiből került a megyeszékhelyre. A növekvő város először a határain fekvő kistelepüléseket olvasztotta magába, majd elsősorban a bányászatban dolgozók tömeges lakásigényének kiszolgálására a korábban nem hasznosított külső területeken emelkedtek több hullámban új lakótelepi városrészek (Meszes, Uránváros, Egyetemváros, Lvov-kertváros). Az építésük idején korszerűnek számító épületegyüttesek kialakításának nem titkolt célja a belváros ellenében kialakított olyan modern szocialista városközpontok létrehozása volt, melyben az egyes részek önálló szolgáltató és kulturális intézményrendszerrel rendelkeznek, függetlenek a város többi részétől. A tömeges építkezések a lakások minőségével kapcsolatos kompromisszumokat eredményeztek, épp ezért e városrészek elkerülhetetlennek látszó rekonstrukciója a mai városvezetésre is komoly terhet ró. Kérdéses, hogy az említett városrészek mennyiben váltak valóban új otthonná, azaz létrejött-e újfajta kapcsolati hálózat az ide települők között. Az épülő Uránvárosban végzett szociológiai kutatások mindenesetre arra engedtek következtetni, hogy a rokoni és munkahelyi kapcsolatok, illetve a korábbi lakóhely lokális kötődései voltak a meghatározóak (Szelényi-Konrád 1969). A rendszerváltás a térség legtöbb nagy és kisvárosában hasonló jellegű gazdasági-társadalmi problémákat okozott (Szelényi 1996). Pécsett a bányabezárások, a könnyűipari termelés ezzel párhuzamos visszaesése, a növekvő munkanélküliség nyomán meginduló elvándorlás lassú, de folyamatos lakosságcsökkenést eredményezett. A nyolcvanas évek közepétől megfigyelhető szuburbanizációs folyamatok egy évtizeddel később markáns jelleget öltöttek; a városból kiköltöző magasabb jövedelmű csoportok - közöttük nagy számban fiatalok és értelmiségiek - a környező települések lakosságát gyarapították (Bajmócy 2000). ii A kiköltözések és az elvándorlás hatására a heterogén társadalmú lakótelepi övezetekben szegregációs folyamatok indultak el. A szocializmus idején épült városrészek lakói körében a

2 lakóhelyhez elsősorban negatív képzettársítások kapcsolódtak. A lakótelepek egykor idealizált világa egyre inkább a leszakadással, a stagnálással és az elszegényedéssel kapcsolódott össze. iii Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az új munkahelyek kialakításában szerepet játszó külföldi tőke a délszláv konfliktus közelsége miatti bizonytalanságnak, valamint az infrastrukturális hiányosságoknak köszönhetően jórészt elkerülte Pécset. A város kulturális téren is kihívásokkal szembesült: a szomszédvár Kaposvár a felsőoktatás terén erőteljes fejlesztésekbe kezdett. Amikor több regionális intézmény is Pécs helyett a somogyi megyeszékhelyre települt, egy időre az is kétségessé vált, hogy lehet-e a Dél-Dunántúl régióközpontja. A kialakuló válsághelyzetre a városvezetés megkésetten reagált, csak az évtized végére körvonalazódott a kiúttal kecsegetető jövőkép. A városban jelenleg a bányaipar országos jelentőségű központjából a turisztikában, a kereskedelemben, illetve a tudásiparban érdekelt településsé való átalakulás kísérlete zajlik; az elfogadott rendezési terv a lakosságmegtartás és az infrastruktúra fejlesztése mellett e folyamat meggyorsítását igyekszik támogatni. Az utóbbi években a városmarketing tevékenység szerepe jelentősen megnövekedett, melynek célja, hogy a befektetőkért, a turistákért, a nyilvános figyelemért egyre élesedő versenyben újrapozícionálja Pécs városi és országos nyilvánosságban élő képét. A kulturális centrumpozíció megerősítése érdekében szükséges a városhoz kapcsolható szimbolikus tőke akkumulálása, mely az építészeti-kulturális örökség, a történeti tradíciók hagyományosan a turizmusban történő megjelenítése mellett elsősorban a már meglévő városi rendezvények kiterjesztését, jelentőségének növelését, újabb városi fesztiválok meghonosítását, illetve az azok körüli hírverést foglalja magában. iv A városkép megújításához kapcsolódó diszkurzív folyamatokban fontos szerepet játszanak a nyilvánosság számára termelt üzenetek: Pécs imázsát olyan, a turisztikai kiadványokból és politikai-közéleti megszólalásokból szüntelenül visszaköszönő szlogenek hivatottak újjáteremteni, mint a mediterrán hangulatok, a szőlő és a bor, a fesztiválok, a világörökség és a sport városa. E szándékok megvalósulását mindenképpen segítette az UNESCO 2000 év végi döntése, mellyel a belvárosi ókeresztény emlékeket a világörökség részévé nyilvánította. Jelenleg ezt a helyzeti előnyt kihasználva a városvezetés bekapcsolódott az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésért folytatott vetélkedésbe. Ma még nem lehet pontosan megítélni, hogy az így felhalmozott szimbolikus tőke mennyiben termel a városfejlesztésben is felhasználható erőforrásokat. A kutatás további részében a város e változóban levő szimbolikus ökonómiájára kiemelt figyelmet kívántunk fordítani. A pécsi városrészek átalakulása A hagyományos pécsi városrészek az utóbbi tizenöt évben jelentős, a fizikai térben is megragadható átalakuláson mentek keresztül. Az iparban dolgozók részére otthont nyújtó jellegzetes lakótelepi kerületek az ipar térvesztésével párhuzamosan elöregedő, stagnáló lakosságú területekké váltak. A változások a centrumtól távolabb eső Meszes városrészt, illetve Fehérhegyet érintik legkedvezőtlenebbül. Ezek már a rendszerváltás előtt is alacsony presztízsű, szegregáció által sújtott lakónegyedeknek számítottak, jelentős roma lakossággal, melyekben az aktív népesség száma drasztikusan lecsökkent, az alacsony ingatlanárak következtében a gettósodási folyamat felgyorsult. A másik két nagy kiterjedésű lakótelepi városrész helyzete némileg jobb: a Kertvárosban található Megyer kedvezőbb infrastrukturális feltételei, a fiatalabb lakásállomány és a viszonylag alacsony ingatlanárak főként a térség aprófalvaiból Pécsre települők számára vonzó. Épp ezért egyfajta átmenti övezet jelleggel bír a városrész, melyben intenzív lakosságcsere zajlik, hiszen számos család választja első otthona helyéül. A régen szintén meghatározóan bányász lakossággal bíró Uránvárosban az egyetemi létesítmények közelségének köszönhetően egyetemisták és pályakezdő fiatalok telepednek meg, esély van egy kiterjedtebb egyetemi campus kialakulására.

3 A történelmi belváros lakossága fokozatosan csökken, a felszabaduló lakásállomány helyét pedig szolgáltató és kereskedelmi létesítmények, intézmények, irodák, üzletek foglalják el. A központ visszahódítása tehát a gazdasági és kereskedelmi jelleg erősödésével jár együtt. Emellett a már említett városmarketing szempontjából is kiemelt szereppel bír a belváros: a kulturális örökség megtestesítője, hordozója, és az a sokszor színpadi díszletként funkcionáló tér, melyben a város új képét megjeleníteni hivatott rendezvények zajlanak. A belvárosi tömbök rekonstrukciója egészen a legutóbbi időkig gazdasági érdekcsoportok bevonásával történt, az önkormányzati szerepvállalás a feltétlenül szükséges beruházásokra korlátozódott. A városvezetés az utóbbi néhány évben igyekszik újra az irányítása alá vonni a belvárosi övezet rehabilitációját, ezek a kísérletek azonban gyakran a (bel)városi tér átpolitizálódásához vezettek. v A lakótelepek átalakulásán, a kereskedelmi- és szolgáltató-szektor belső övezetbeli térhódításán túl új típusú városi terek létrejöttét is megfigyelhetjük. Ilyenek a peremkerületeken és a belvárosban megépült bevásárló és szórakoztató központok, kiemelten a Pécs Plaza és az Árkád Üzletközpont. A pécsi plaza a globális mintákat követve a vásárlás és a szórakozás összekapcsolásának belvároson kívüli lehetőségét igyekszik megteremteni, melyhez kölcsönveszi a biztonságos, rendezett főutca térszerkezetét, és elemeit a fogyasztás szolgálatába állítva (Gottdiener 1986); Pécsett elsősorban a centrumtól távolabb élő kertvárosi lakosság tekintetében konkurál a történelmi belváros által nyújtott lehetőségekkel. A 2004-ben megnyílt Árkád közvetlenül a városközpont mellett elterülő, sokáig kihasználatlanul heverő ipari tér rehabilitációjával jött létre, így elsősorban a belvárosi fogyasztás kiterjesztésének tekinthető. A centrumban való elhelyezkedésének és az üzletek relatívan alacsony árszínvonalának köszönhetően a város vonzáskörzetében élők számára is vonzó, ami jelentős mértékben megnöveli a belváros hétköznapi zsúfoltságát. A mentális térképezés korlátai és alkalmazási lehetőségei Tapasztalataink ismertetése előtt a mentális térképezés módszeréről, valamint alkalmazási lehetőségeiről szeretnék néhány megjegyzést tenni. vi A kortárs térelméletek a városi teret a mindennapi gyakorlatokhoz, rutinokhoz, szerepekhez, formákhoz, emlékezetekhez, képekhez és egyéb reprezentációkhoz kapcsolódó tudásokból összeálló enciklopédiaként fogják fel, melyet az egyes társadalmi csoportok e térben zajló interakciója hoz létre, termel újjá. A kognitív megközelítés ezen belül is a városi teret a benne élők által mentálisan szervezett térként, tehát az észlelt és érzett, illetve az emberek értékeivel átszőtt, megélt realitásként határozza meg. Az ötvenes-hatvanas években Kevin Lynch (1960, 1990) amerikai építész és urbanista amerikai nagyvárosokban végzett kutatásai során igazolta, hogy a városok lakói által rajzolt, illetve a velük készült strukturált interjúk alapján megalkotott térképeken megjelenő részletek utalnak az egyes társadalmi, kulturális csoportokra jellemző kognitív reprezentációkra. Lynch kognitív térképezésnek nevezett módszerével megismerhetők a város szerkezeti elemei, azonosíthatóak a térképeken feltüntetett funkcionális és szimbolikus jelentőséggel bíró helyek; végül leírhatóvá válik a város egyes részeinek az aktivitási és észlelési térben betöltött szerepe. A szakirodalomban bevett, bár nem mindig egyértelmű a mentális és a kognitív térképek elkülönítése. A kognitív térképek magukba foglalják a kollektív kulturális tudást, térhasználati szabályokat, személyes emlékeket, élményeket, egyéni attitűdöket, cselekvési mintákat. A kognitív térkép tehát nem egyetlen a fejünkben lévő, a fizikai teret térképszerűen leképező kép, hanem a térhez kacsolódó komplex mentális reprezentáció. vii Nem csupán azt teszi lehetővé, hogy egy-egy útvonal bejárása során mozgósítsuk a térről korábban megszerzett tapasztalatainkat, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy egy adott kerületben, városrészben, városban otthonosan érezzük magunkat. A mentális térkép leképződése, projekciója, objektivációja a térről alkotott reprezentációknak, amely nagymértékben függ az előhívás helyzetétől. Ebből következik a mentális térképek egyéni és szituatív természete. Mentális térképen általában egy, az adatközlők által rajzolt

4 térképet értünk, ez azonban közvetett módon, az adott térre, a térbeli tájékozódásra irányuló kérdésekkel, interjúkkal, kísérletekkel is megalkotható. Előfordul, hogy az adatközlő idegenvezetőként mutatja be környezetét a kutatónak, együtt járják be a kerületet, városrészt, közösségi területet, majd a kutató rekonstrukciója nyomán jön létre az egyén és a csoport mentális térképe. Fontos tehát leszögeznünk, hogy a mentális térkép olyan objektivizáció, melyet nagymértékben befolyásol a kutatás menete, a kutatásban alkalmazott eszközök, és a kutatók intenciói. Általánosan elfogadott feltevés, hogy a kisközösségekben és tradicionális társadalmakban az egyéni mentális térképek között kisebb az eltérés, elemeik kis számúak és azok nagymértékben hasonlóak, a hozzájuk kapcsolt jelentések letisztultabbak, az egyes elemek jobban integrálódnak. viii A városokban gyűjthető mentális térképek ennél heterogénebbek, társadalmi csoportok, kisközösségek, generációk, és egyéni életutak mentén rendezhetőek el. A homogén lakosságú városi területek lakóinál is a térbe vetített jelentések konvergenciájáról beszélhetünk, ezért a módszer segítségével vizsgálhatóak az elkülönülés térészlelésben megjelenő dimenziói, és a szegregáció nyomán létrejövő térhasználati eltérések. Lynch ideálja az olvasható városi táj (legible cityscape), melyben nincsenek nehezen észlelhető fehér foltok, kusza vagy hirtelen megszakadó ösvények, bizonytalan határvonalak, és sok a tájékozódást segítő egyértelműen azonosítható támpont. Az egyes városrészek karakteresek, mégis szervesen illeszkednek egymáshoz a város egészét átfogó inerciarendszer részeiként. Elképzelése szerint az olvasható város nem spontán módon alakul ki, hanem tudatos tervezés eredménye, melynek során figyelembe kell venni a városlakók térhasználati szokásait. A Lynch által képviselt megközelítés apolitikus intenciója ellenére az olvashatóság politikai konnotációkkal is rendelkezik, melyet újraértelmezői ix igyekszenek még hangsúlyosabbá tenni. A mentális térképezés egyfajta társadalmi utópiával kapcsolódik egybe: a jól olvasható város minden közösség számára egyazon térbeli jelentésháló mentén rendezhető el és vehető birtokba. Ebben a tekintetben ironikus, hogy az eredetileg a tervezés számára létrehozott eszköz a társadalomtudományok számára elsősorban diagnosztikai jelentőséggel bír megmutatja a városi tér észlelésében és értelmezésében megjelentő aszimetriákat, torzulásokat, zavarokat. Annak ellenére, hogy a Lynch és munkatársai által végzett vizsgálatok módszertana kezdetben meglehetősen intuitív volt, és a megkérdezettek köre is néhány tucat emberre korlátozódott, a mentális térképezés módszere rövid időn belül a várostervezés elfogadott eszköze lett a tengerentúlon. Los Angeles 70-es években készült városrendezési tervének létrehozása során egyes körzetek rekonstrukciós tervének elkészítését már a lakókkal készített mentális térképek alapján végezték el, a 90-es évek elején pedig ugyanitt a közösségépítéssel összekapcsolt városrész-rehabilitáció x (community rebuilding) eszközeként használták. A mentális térkép a magyarországi városkutatási gyakorlatban sem ismeretlen módszer, bár nem tekinthető a várostervezésben bevett eljárásnak. xi Elképzeléseink szerint a mentális térképezés módszere nem csupán urbanisztikai vagy társadalomkutatási célokat szolgálhat, hanem alkalmazható a város-image kutatásban, a turisztikában, illetve az alkalmazott térinformatikai eszközök tervezése során. A kutatás menete A vizsgálat több részből állt: a mentális térkép rajzoltatása mellett a kérdések egyik csoportja közvetlenül a város kognitív térképeire utalt (utcák, közterületek ismertsége, a szabadidő eltöltésének színtereinek, pécsi városrészek meghatározása és jellemzése). A másik csoport közvetett kérdéseket tartalmazott (szemantikai differenciálvizsgálat a város tulajdonságaira vonatkozóan, a városi térben történt változásokkal, a szabadidő eltöltésével, a pécsi rendezvényekkel, Pécs környékével, kirándulóhelyeivel kapcsolatos kérdések), illetve a pécsi identitás egyes elemeire kérdeztek rá (ismert pécsi emberek, a tüke fogalma, a mediterrán hangulatok városa szlogen jelentése).

5 2002 ősze és 2003 tavasza között 97 interjú készült el, melyhez 93 térkép csatlakozott. Bár törekedtünk arra, hogy az interjúalanyok minél szélesebb körből kerüljenek ki, a vizsgált minta nem reprezentatív a város lakosságára nézve. xii Eredményeink csak korlátozott érvényességgel bírnak, hiszen nem áll rendelkezésünkre korábbi vizsgálat, amely segítségünkre lett volna a gyűjtött anyag interpretációjában. Kiinduló hipotéziseink a következők voltak: (1) A fogyasztás új terei megváltoztatják a tér érzékelését, a város térszerkezetét. A fiatalabb generációk szabadidejük jelentékeny részét itt töltik, számukra épp ezért ezek a terek válnak fő orientációs pontokká. (2) A hagyományos városközpontok szerepe leértékelődik. A térképeken megjelenő orientációs pontok főként funkcionális értékűek, a fogyasztáshoz kötődnek, a nyilvános terek más típusú használata háttérbe szorul. (3) A térképeken megjelenő helyek és a város térstruktúrája markáns különbségeket mutat az egyes társadalmi csoportok esetében. A várossal és a városrészekkel kapcsolatos vélemények jelentős eltéréseket mutatnak a lakóhely és a társadalmi csoporthoz tartozás függvényében A fenti hipotéziseket a kutatás eredményei cáfolták, részben pedig árnyalták. A vizsgálat során azt tapasztaltuk, hogy a városlakók térképei a vártnál homogénebb közösen birtokolt reprezentációra utalnak, az egyedi eltéréseket leginkább az életkor - és nem a lakóhely vagy a társadalmi státusz - határozza meg. Az elemzés során meglepődve tapasztaltuk, hogy elvárásainkkal ellentétben a fogyasztás újabb terei nem szervező elemei a térnek, a bevásárló és üzletközpontok alig fordultak elő a rajzolt térképeken. Az interjúk a városkép átalakulására vonatkozó részében ugyanakkor negatív és pozitív kontextusban egyaránt gyakran megemlítődtek, háttérbe szorítva a helyi nyilvánosságban is megjelenő népszerű témákat. xiii A már Lynch által is felvetett törvényszerűségek az általunk gyűjtött anyagban is kimutathatók (a magasabb iskolai végzettségű adatközlők térképei kidolgozottabbak, pontosabban megfeleltethetők a valós térképeknek, kevésbé jellemzik a torzulások, hiányok, redukciók), ugyanakkor az alábbiakban megemlített tendenciák az egész mintára nézve érvényesnek mondhatók. Tendenciák a városreprezentáció megszervezésében Az első figyelemre méltó tapasztalatunk az volt, hogy a belváros dominálja a városi tér szemléletét. A belváros a mentális térképek szinte mindegyikén szerepel, több mint egyharmadán pedig kizárólag a belváros jelenik meg. xiv Várható volt, hogy a belváros centrális helyzetben, felnagyítva jelenik meg a térképeken, de nem ilyen meghatározó módon. A belváros határai, kiterjedése tekintetében az egyes térképek kevés eltérést mutatnak, főként a központi mag, a történelmi belváros válik hangsúlyossá. A lakóhelyül szolgáló városrész ehhez képest csökkent jelentőségű, csupán egy elnagyoltabban körülhatárolt terület, néhány utca, vagy épületcsoport jelzi az otthon helyét a városon belül. Több megkérdezett meg is feledkezik róla a térkép rajzolásakor, és mindössze 3 olyan térképpel találkoztunk, mely egyértelműen feltüntette a készítőjének lakóhelyét. Az interjúk során adott válaszokban is megfigyelhető a belváros túlreprezentáltsága: az itt található utcák kerülnek leggyakrabban megnevezésre, a lakóhely környéki, illetve a szokatlanabb hangzású pécsi utcák mellett. Főként azokat a rendezvényeket idézik fel az interjúalanyok, amelyek a belvárosban kapnak helyet, és a felismerhetően ábrázolt intézmények, épületek túlnyomó többsége is itt található. A belváros és ezen belül is a Széchenyi tér nyitott, nyilvános, ugyanakkor reprezentatív tér, amelyben minden társadalmi csoport megjelenik és megjelenítheti magát, fontos szerepet játszik az egyes közösségek ön-reprezentációjában is. Emellett az informális kapcsolatoknak is teret ad; fontos találkozási pont, a társadalmi kapcsolatok ápolásának kiemelt helyszíne minden generáció számára. A térképeken ennek ellenére elsősorban mint látványtár, az útikönyvekben szereplő és az interjúk során is gyakran felidézett kötelező első pécsi séta

6 színtere jelenik meg, a felbukkanó épületek pedig főként turisztikai látványosságok, a közöttük, mellettük elterülő publikus helyek csak esetlegesen válnak az ábrázolás elemeivé. xv Két egymást felül nem író magyarázat is adódik a belváros városi teret uraló, domináns megjelenésére. Az első, hogy a városlakók számára az autentikus, valódi Pécset a belváros testesíti meg, ez fejezi ki a város esszenciáját. Ezt a képet nem az egyén hozza létre, csupán konformista módon alkalmazkodik a város aktuális turisztikai reprezentációihoz. Ezzel magyarázható, hogy nem jelenik meg egyetlen térképen sem a Széchenyi tér délnyugati oldalán található McDonald s, és ezért találkozhatunk csupán egyetlen térképen a város turisztikai önképéből jelenleg épp kiiktatott Nádor szálló épületével. Másrészt a kérdezés szituációjából fakadóan egyfajta lojális válaszadásnak is tanúi lehetünk: azért idéződik fel a város turisztikai reprezentációkban megjelenő képe, mert az interjúalany valamilyen feltételezett elvárásnak megfelelően akarja bemutatni a várost, és ehhez ez a számára legegyszerűbben hozzáférhető reprezentációs keret. A második megfigyelt jelenség közelebb visz a városi tér látványként, látványosságként történő bemutatásának vizsgálatához. A Lynch által leírt térképrajzolási módszerek mellett nagyon gyakran felbukkan egy másik típus, ami a mozaik módszer egyik változatának tekinthető: ezekre a mentális térképekre csak a város néhány részlete kerül rá kis ikonok formájában, vagy vázlatos perspektivikus ábrázolásban, a mozaikok között pedig fehér foltok húzódnak. A 93 térképrajzoló közül 20, főként a 20-as 30-as éveiben járó interjúalany alkalmazott ilyen grafikus elemeket. Az általunk ikonikus térképeknek nevezett ábrázolások nem a hagyományos térképrajzolási módszert követik abban a tekintetben, hogy ezeket a részleteket kiemelik a városi térből, így oldva annak homogén jellegét. Amint a példák is mutatják, ezeket a térképeket erőteljes redukció jellemzi, ezek a térdarabkák akár városlogóvá is tömöríthetőek. Tekinthetjük ezeket a város desztillált lényegének, vagy szimbólumainak is, ugyanakkor ezek mindegyike bemutatásra érdemes, Pécs egyediségét hangsúlyozó, hordozó vizuális szimbólum. A leggyakrabban felbukkanó ikonikus elem a Gázi Khászim pasa dzsámija, ami valóban Pécs egyik emblémaszerű, ugyanakkor ellentmondásos épülete. A harmincas években rekonstruált épület nem igazán tekinthető török kori műemléknek, jelenleg katolikus templomként funkcionál. Ennek ellenére úgy tűnik, a pécsiek nem kérdőjelezik meg autentikus jellegét, amit egy közelmúltban lezajlott vita - újra felépüljön-e a felújítás előtt még mellette álló harangtorony - is jelzett. Szimbólumértéke azonban nem világos, talán a város időtlenségét, történelmi kötődéseit, kulturális egyediségét kapcsolhatják képéhez a városlakók. Valószínűleg éppen jelentésének meghatározhatatlansága és a környező klasszicista homlokzatú épületekkel ellentétben álló karakteres jellege miatt válhatott a város időtálló szimbólumává. Ugyanakkor jelértéke sem elhanyagolható: sok ábrázoláson a Széchenyi tér helyzetét kizárólag a Dzsámi jelzi és jelöli ki, így tehát a tér egészére is utal. A TV-torony szintén megtalálható a legtöbb ilyen térképen, amit részben térbeli orientációs pontként való használata is magyaráz. Ennél talán lényegesebb, hogy a környezetében található az elhanyagolt állapotban levő Mecseki Kultúrpark (az állatkert, a vidámnak csöppet sem nevezhető vidámpark, séta- és túraútvonalak, sípálya), melyet az interjúalanyok mint pécsi látnivalókat, kirándulóhelyeket rendszerint megemlítenek. A TV torony és környéke a pécsiek számára tehát nem elsősorban valamiféle letűnt technicista korszak jelképe, hanem a város tömegközlekedéssel legkönnyebben elérhető látványossága természeti környezetben, azaz a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó hely-jel. Figyelmet érdemel a Székesegyház gyakori feltűntetése, ami egy évtizeddel korábban valószínűleg kevésbé lett volna ennyire markáns. Értelmezésünk szerint a Dóm a Dzsámitól eltérően inkább a környezetére utal. Előterében található a közelmúltban feltárt és a világörökség részét képező két ókeresztény sírkamra, melyek a leggyakrabban említett pécsi látnivalók közé tartoznak, és a város jelenlegi turisztikai propagandájában központi helyet foglalnak el (óriásplakátokon, illetve az új prospektusok kiemelt helyén találkozunk ábrázolásaikkal). Ennek közvetlen szomszédságában található a Sétatér, xvi ami az utóbbi 5-6 évben kulturális-turisztikai szempontból az egyik legintenzívebben felhasznált terület. Olyan

7 új és sikeres rendezvények kísérőrendezvényei kapnak helyet szabadtéri színpadán, mint a POSZT és a Pécsi Gasztronómia Fesztivál. A Sétatér átvette a Széchenyi tér korábbi feladatait is, színteréül szolgál a Pécsi Napok nyilvános előadásainak, ide került át a kézműves vásár, a rendezvények idején megjelenő tömeget pedig - júniusban több héten keresztül - kézművesek, kereskedők, pultosok szolgálják ki. A Sétatér egy évtized alatt a tömeg forgatagában való elvegyülés legfőbb terepévé vált, áprilistól októberig nyitva tartó kiülős helyeivel jelenleg tipikus példája a fogyasztás terének, amely egyben a tér fogyasztását is jelenti. A kizárólag az ikonikus térképeken megjelenő 25 emeletes magasház vizuális szimbólumként való felbukkanása az előbbieknél könnyebben értelmezhető: a világ legmagasabb lakatlan lakóépülete az időről-időre felbukkanó megoldási elképzelések ellenére is a város vezetőinek kudarcát testesíti meg. Az épület építésének és utóéletének története valódi városi legenda, azaz elbeszélhető, sztorivá formálható eset, amely szimbólumként akár a városi fejlődés megtorpanását, elakadását, a kiútkeresés kilátástalanságát is szemlélteti. Ritkábban egyéb szimbólumértékű helyek is megjelennek (a Lovasszobor, a Tettye, a havihegyi templom, a kertvárosi panelrengeteg) a személyes kötődések jeleiként, bár szimbólumértékük nem elhanyagolható, a fentiekhez képest kevésbé számítanak kötelező elemnek a városreprezentációban. A várost megjelenítő helyek rendszerének átalakulása személyesebbnek, kevésbé mesterkéltnek tűnik, mint a belváros kurrens bedekkerhez igazodó reprezentációja; spontán folyamatnak tekinthető, mely során egyes, régebben szorosan a városi élethez kapcsolódó terek (a Nádor Szálló, a Balokány liget, a Káptalan utcai szabadtéri színpad) eltűnnek, kiüresednek, és nyomukban új térbeli kötődések jelennek meg. Úgy tűnik tehát, ez a szimbolizációs folyamat kevésbé rendelődik alá a helyi politikai-közéleti diskurzusok és a turizmusipar által termelt szimbolikus ökonómiának. A mentális térképeken megfigyelhető harmadik és egyben utolsó tendencia a városszerkezetre, pontosabban az egyes városrészek reprezentációjára vonatkozik. Azokon a térképeken, melyek a városrészeket is feltűntették, általában 5-10 területtel találkozhatunk, a közvetlen rákérdezés során az interjúalanyok túlnyomó többsége öt városrészt nevezett meg (a lakóhelyválasztás preferenciális sorrendjében: a Mecsek(oldal), a Belváros, a Kertváros, az Uránváros, a Meszes). A belvárost körülvevő három külváros (Budai, Siklósi, Szigeti) kifelejtése, a belvárossal vagy a szomszédos övezetekkel történő összevonása szembetűnő, azaz ezek az elemek a lakosok többsége számára nem szerves alkotóelemei a városnak; nem részei sem az aktivitási, sem az észlelési térnek. A megnevezett területek egyike sem tekinthető homogén lakóövezetnek, xvii ennek ellenére a kiegészítésként adott jellemzésük meglehetősen egységes és konszenzust tükröz. A városszerkezet kognitív reprezentációját két szembeállítás határozza meg: észak (fenn, jó levegő, rend, jólét) és dél (lenn, kosz, rendezetlenség, szegénység) kontrasztja, mely sok hasonló fekvésű városban megfigyelhető; valamint a nyugat-keleti irányban tett különbségtétel (biztonság és tér, illetve veszély és zsúfoltság). Az utóbbi jellemzők a roma lakosság hangsúlyosként érzékelt kelet-pécsi jelenlétéből fakadnak, amely elvezet minket a város bemutatásakor is említett szegráció kérdéséhez. A Meszesként megjelenő terület, melyhez a megkérdezettek többsége a romák jelenlétét társítja, magában foglalja a kelet-pécsi területeket (Meszest, Fehérhegyet, Szabolcsfalut, a Budai városrész és a Siklósi városrész egy részét); határai a belváros szélén kezdődnek, és csak néhány határoló térelem kapcsolódik hozzá. A megfogalmazott véleményeken túl, a szegregációról árulkodik az is, ahogy a térképek rajzolói az említett területek által elfoglalt terület jelentőségét csökkenteni igyekeztek. A Meszest a térképek szélére szorítva, a kérdésekre adott válaszokban leírt méreteinél jóval kisebb területet elfoglalva ábrázolják ekképpen csökkentve jelentőségét. Nem csupán ismeretlen, vagy leértékelt területről van szó, hanem veszélyesnek ítélt és ezért a városi tértől elkülönített, a városképből kirekesztett övezetről. A városi térrel kapcsolatos attitűdök tehát megelőlegezik a további gettósodást a kelet-pécsi övezetben.

8 Következtetések A vizsgálat tükrében a kutatás kezdetén megfogalmazott hipotéziseinket részben el kellett vetnünk, részben pedig át kellett alakítanunk. Tapasztalataink a következőkben összegezhetők: (1) A fogyasztás új típusú terei alapvetően nem alakították át a város észlelt térszerkezetét, a fiatalabb generáció számára sem jelentenek jelentős orientációs támpontokat. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a városlakók kognitív térképeinek ne képeznék szerves részét. Arról lehet inkább szó, hogy a városlakók ezeket a tereket Marc Augé kifejezését kölcsön véve - nem-helyként kezelik, olyan térként, mely nem része, csupán függeléke a városnak. A tér észlelésében betöltött pontos szerepükre részben az interjúszituáció átalakításával, részben kifejezetten az ezeknek a tereknek a használatára irányuló kérdésekkel szeretnénk fényt deríteni a későbbi vizsgálatokban. (2) A nem belvárosi városközpontok szerepe leértékelődik, használatuk pusztán funkcionális jellegűvé válik. A belvárosi tér ezzel szemben sűrűsödik, alapvető szervező eleme a bemutathatóság és a látvány. Bemutatása a turista perspektívája mentén épül fel, mely szorosan kapcsolódik az itt megrendezett fesztiválok eseményeihez; egyes elemeiben tetten érhető a városmarketing üzeneteinek fenntartások nélküli elfogadása. A mindennap megtapasztalt közvetlen környezet - az otthon és a munkahely leértékelődésében felfedezhetjük a privát és nyilvános terek fokozódó szembenállását is. (3) A térképeken megjelenő helyek és a város térstruktúrája nem mutat markáns különbségeket az egyes városrészek lakóinak esetében, eltéréseket a városszerkezet észlelésében és az ahhoz kapcsolt attitűdökben találhatunk. A város legértékesebb térszelete minden társadalmi csoport számára a belváros. A város megítélésében ugyanakkor a belvárosi és belváros környéki lakosság véleménye a legkevésbé kedvező: ők gyakrabban látják leszakadónak, kicsinek, unalmasnak, rendezetlennek, barátságtalannak Pécset, és körükben nagyobb erről a konszenzus, mint a város külső kerületeiben élők esetében. Számos részlet arra utal, hogy a várossal kapcsolatos attitűdök tekintetében ez a legfontosabb véleményformáló csoport, melyhez a többi csoport tudattalanul is alkalmazkodni igyekszik. A tapasztalatok értékelése A mentális térképezés módszere ma is jelentős szerepre lenne hivatott a hazai városkutatásban, jelentősebb eredményeket azonban csak longitudinális vagy összehasonlító vizsgálatokban kaphatunk. A pécsi adatközlők térképeinek térábrázolása a város méreteiből fakadóan erősen redukált, bemutatásának kereteit a turisztikai reprezentáció szolgáltatta. A sugallt értelmezési keret részben tompítható volt az interjúk során közvetett módon gyűjtött adatokkal, valószínű, hogy a térképrajzolási feladat megfelelő kontextualizálása több, ettől eltérő ábrázolást is előhívhatott volna. Kezdetben kísérleteztünk a hipotetikus útvonalelbeszélés beemelésével is, az interjúalanyok többsége ezzel szemben elutasító volt. A navigációs feladatok talán pontosabb és részletesebb térképeket eredményeztek volna, azonban számunkra úgy tűnik, hogy csak valós közegben termékenyek. A részletesebb elemzés lehetőségeivel kecsegtet a mintavétel reprezentatívvá tétele, ami a válaszadási hajlandóság és az egyes beszélgetések viszonylagos hosszúságának ismeretében csak a nagyobb volumenű vizsgálat során tűnik kifizetődőnek. A torzulásokat kompenzálhatja némileg a térinformatikai alkalmazások használata, melyek segítségével az egyes városrészek, illetve a kutató által fontosnak vélt csoportok eredő mentális térképei is létrehozhatók. A továbbiakban célunk egy ilyen feldolgozási eljárás kidolgozása, ez segítheti a később gyűjtött adatokkal való összevetést is. Az új típusú, ikonikus térképek elemzésekor másfajta eljárásokat kell követni, mint a klasszikus elmélet által leírt típusok esetében. Ezek interpretációja során nem a bejárhatóság, áttekinthetőség, a térszerkezet, az arányok és irányok torzulása játszik szerepet, hanem a szimbólumok értelmezése, ami az intenzívebb etnográfiai interjúmódszer alkalmazását igényli. Jelen kutatás egyik deficitje, amit már sajnos késő pótolni, hogy nem törekedtünk a

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I.

A társadalomkutatás módszerei I. A társadalomkutatás módszerei I. 2. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. IX. 22. Outline 1 Bevezetés 2 Társadalomtudományi módszerek Beavatkozásmentes vizsgálatok Kvalitatív terepkutatás

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Jövő Műhely 2014-2020

Jövő Műhely 2014-2020 Jövő Műhely 2014-2020 CSMKIK Kommunikációs- és Reklámklub 10 + 2 kockában Volford László CSMKIK kommunikációs és reklámklub vezető Prológ A Jövő műhely 2014-2020 indulása Jelentősen megnövekedett a szakember

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI

BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI BOLTOK, HELYEK, EMBEREK FÖLDSZINTI FUNKCIÓK TÉRBELI MEGOSZLÁSA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI SZENDREI ZSOLT építészmérnök, PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar, Urbanisztika

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai

Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A székesfehérvári beruházások megítélése 2014. április 14. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS IDENTITÁS: történelmi tényező a települések életében Jankó Ferenc NYME KTK Kérdésfeltevés előtt: mi a történelem? Azaz: mit értünk a történelem szerepe alatt? Definíciók helyett: az

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja

A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja A Budapest Főváros VIII. kerület Horváth Mihály tér rehabilitációjának tervezési programja 2014 1 Bevezetés A Budapest VIII. kerület Horváth Mihály tér a városrész szívében található, a Baross utca tengelyében,

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)

Részletesebben

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE

RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE 1 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV RÁKOSMENTE KERÜLETKÖZPONT FEJLESZTÉSE TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV 2 TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés... 3 2 A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához

Részletesebben

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2

2 A JELENTÉS FELÉPÍTÉSE...2 2...2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FELÉPÍTÉSE...2 2.2 MEGJEGYZÉSEK A JELENTÉSSEL KAPCSOLATBAN...5 2.3 FELHASZNÁLT ANYAGOK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...5 2. FEJEZET 1 2 2.1 A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV. Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009.

PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV. Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009. PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV Készítette: Terra Studio Kft. 4 plusz Építész Stúdió Kft. 2009. május PÁSZTÓ KISTÉRSÉGI KÖZPONT REHABILITÁCIÓJA AKCIÓTERÜLETI TERV Készítette:

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

RÁCZ ATTILA. VÁROS ÉS VIDÉKE Településszociológiai tanulmányok 2. A VÁROS

RÁCZ ATTILA. VÁROS ÉS VIDÉKE Településszociológiai tanulmányok 2. A VÁROS RÁCZ ATTILA VÁROS ÉS VIDÉKE Településszociológiai tanulmányok 2. A VÁROS Rácz Attila VÁROS ÉS VIDÉKE TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIAI TANULMÁNYOK 2. A VÁROS Sorozatszerkesztő: Rácz Attila Szerkesztette: Rácz Attila

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1

Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Komplex Telep Rehabilitáció Pécs, György-telep TÁMOP 5.3.6-11/1 Hol vagyunk? György-telep Pécs északi, észak-keleti végpontján helyezkedik el, a Szabolcsi szegregátum legmélyebb krízisterülete. Városrehabilitációs

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV

%XGDSHVW NHU OHW +DYDQQD. (J\V]HPpO\HV Ki]WDUWiV SZEGREGÁCIÓ ÉS TÁRSADALMI KIREKESZTÉS A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEKEN EGEDY TAMÁS Bevezetés Az 1989-es politikai változások következtében a poszt-szocialista országokban mély társadalmi-gazdasági átalakulás

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Innovációs körök munkaprogramja

Innovációs körök munkaprogramja Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 3515 Miskolc Egyetemváros 1. Tel: +36-46-565-111/20-23 e-mail: t-modell@uni-miskolc.hu Innovációs körök

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Bevásárló és Tematikus utcák

Bevásárló és Tematikus utcák Bevásárló és Tematikus utcák Előadó: Király Gabriella bevásárlóutca menedzser Budapest, 2014. december 2. Tartalom Bevásárló utca menedzsment Pozitív hatások BUM tagjai Együttműködő utcák BUM eddig elért

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete 1842 1948 között Dimény Attila - Szakmai tevékenységek 1. Előadások 2012. július 11. Zabola, BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézet Csángó Néprajzi Múzeum, Fiatal Néprajzkutatók IX. Szemináriuma: Tér és társadalom

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Kormányzati és innovációs negyed

Kormányzati és innovációs negyed Kormányzati és innovációs negyed a felvirágzó, új belvárosban www.corvinsetany.hu Corvin Sétány pályázati előnyök Már meglévő koncepció Az előírt irodai nagyságot tudjuk biztosítani Megvalósítás indulásra

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben