Komposztálási praktikák Ötletek és tanácsok zöld javaink hasznosítása nagyvárosi komposztálók számára

Átírás

1 Komposztálási praktikák Ötletek és tanácsok zöld javaink hasznosítása nagyvárosi komposztálók számára Kiadta: Zöld Kapcsolat Egyesület Szerkesztette: F. Nagy Zsuzsanna Támogató: Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázat

2

3 BEVEZETŐ Egyesületünk, a Zöld Kapcsolat Egyesület Miskolcon csaknem másfél évtizede népszerűsíti a házi komposztálást. Több mint négyezer családnak adtunk át ismereteket, ami egy nagyvárosban jelentős kihívást jelentett és jelent napjainkban is. Éppen ezért számos tevékenységet, szemléletformáló és oktatási módszert fejlesztettünk ki, igyekeztünk megértetni és bátorítani a zöld javak hasznosításába belevágó városlakókat. Ezúttal a saját városunkban és a világ más tájain is bevált, hasznos ötletek gyűjteményét állítottuk össze. Mára ugyanis nem csak gazdaságokban, kertekben, de a bérházak erkélyein, vagy akár a beltérben is meghonosodtak olyan eljárások, melyek kis odafigyeléssel, gondoskodással lehetőséget adnak arra, hogy a családunkban, munkahelyünkön keletkező jelentős mennyiségű szerves anyagok ismét hasznosuljanak. Ha visszaszolgáltatjuk ezeket az anyagokat a természet körfogásába, saját kiskertünkben, közösségi kertünkben, vagy fűszer és virágládánkban új élelem termesztését, vagy zöldfelületeink tápanyag és talajszerkezet javítását segítjük vele. Miután ezek az anyagok alapvető létfeltételeink, a talaj, az élelmiszertermelés, a zöldfelületek megóvásában meghatározóak, emberi szükségleteinket nélkülük nem tudnánk kielégíteni, életünk ellehetetlenülne, a továbbiakban a ZÖLD JAVAK kifejezést használjuk. A legmegfelelőbb az lenne, ha valamennyi település arra törekedne, hogy nem csupán a lakosok, hanem az intézmények, szolgáltatások, zöldfelületek szerves anyagai is helyben hasznosulnának. Az elszállítás költsége, környezeti terhe, a lebomlónak mondott, de csupán mikro műanyagokra széteső zöld zsákok darabjai a talajba, a táplálékláncba visszakerülve, sajnos környezetünkre és egészségünkre nézve is káros lehet. Ezért arra bátorítunk mindenkit, hogy ne csak családi környezetében komposztáljon, de támogassa és lépjen is fel saját településén a lehető legteljesebb körű helyi komposztálási rendszer kialakítása érdekében. A szerkesztő 1

4 A komposztálás alapanyagai Hazánkban egy átlagos állampolgár évente kb. 300 kg hulladékot termel. Ennek a háztartási hulladéknak jelentős hányada, kb. 30%-a olyan szerves anyag, amely komposztálható, ezáltal ennyivel csökkenhet a kezelendő hulladék mennyisége. A komposztálással a szerves anyagok visszajutnak a természetes körforgásba. Ha nem a szemétbe keverednek, akkor kevesebb hulladék szállításáról, lerakásáról, ártalmatlanításáról kell gondoskodni. A szervesanyagok hasznosíthatóvá válnak, hozzájárulva ezzel kertünk, zöldfelületeinek tápanyagjavításához. A kerti hulladékok hasznosításával mérséklődhet az égetéssel járó levegőszennyezés. A komposztálás a szelektíven gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével. Az aerob biológiai átalakítás folyamán a szén humusz anyagokban történő megkötése, és a komposztfelhasználás során annak talajba juttatása, nagyban hozzájárulhat a klímavédelmi szempontból fontos, üvegházhatást okozó gázok légkörbe juttatásának csökkentéséhez. Utoljára, de nem utolsósorban, a komposztálásnak fontos szerepe lehet a környezeti szemléletformálásban: a komposztálás során ugyanis szemünk előtt zajlik a természet önfenntartó körforgása, amelynek részesei vagyunk, amiről gyakran elfeledkezünk A komposztálás a legősibb hulladékhasznosítási módszer, azonban a beépített települések és nagyvárosi környezetben számos kihívást rejt magában. Míg egy vidéki portán rendelkezésre áll elegendő hely és sokféle alapanyag (növényi, állati eredetű), a sűrűn lakott és burkolt területeken, bérházak, panel lakótelepek környékén mindez adatik meg. Más kezelési mód, gondoskodás szükséges ahhoz, hogy probléma mentesen (pl. bűz, csurgalékvíz, rovarok, rágcsálók) vissza tudjuk adni a természetnek, ami az övé saját és környezetünk hasznára is. A településeken keletkező szerves javak főbb csoportjai: biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik, vagy lebontható. A konyhából és a háztartásból: a zöldségtisztítás hulladékai, krumpli- és gyümölcshéj, káposzta- és salátalevél, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt, toll, szőr, papír (selyempapír, tojás-doboz feldarabolva), gyapjú-, pamut és lenvászon (jól feldarabolva). zöldhulladék: olyan biohulladék, amely kertekből, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fű, lomb, (úttisztításból származó hulladék kivételével), fűrészpor, faforgács, és egyéb fás hulladék. A kertből: levágott fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt egynyári virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, istálló- és baromfitrágya, faforgács, fűrészpor. állati eredetű trágya és ürülék: tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyszerű komposzt alapanyag, azonban ezeket zártkertekben, lakóépülettől kellő távolságban, szakszerűen ajánlott tárolni, kezelni. A városlakók társállatainak ürüléke, alma (kutya, macska, madár, rágcsálók) kórokozókat tartalmazhat, amelyek, ha nem megfelelő eljárással komposztálunk, nem mindig pusztulnak el. Megfelelő ismeretekkel, a tapasztalatok szerint 2-3 éves komposztálást követően nyugodtan hasznosíthatjuk őket. A komposztálással csak a mikrooganizmusok számára hozzáférhető és toxikus anyagot nem tartalmazó szerves hulladékok bonthatók, ezért különösen fontos, hogy a kiindulási anyagban toxikus nehézfém vagy toxikus szerves anyag ne legyen. Nem kerülhet a komposztálóba festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék, szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek, porszívó gyűjtőzacskó). Miután valamennyiünk életmódja (táplálkozási szokások, családtagok, hobbi állatok száma, mérete, kora, keletkező szerves anyagok mennyisége), élettere (panellakás, kiskert, zártkerti gazdaság), időbeosztása más és más, a szerves javaink komposztálási folyamata is különböző módon és ütemben zajlik. Általános, mindenkire azonos módon érvényes kezelési és ütemterv nincs, azonban figyelembe veendő szempontrendszert van. Körülbelül 2-3 év, amikorra megismerjük és kialakítjuk a saját életkörülményeinkben legalkalmasabb eljárást. Érdemes mindig meghallgatni hasonló környezetben élők tapasztalatait, és tanácsait. 2

5 Komposztálók, keretek kiválasztása A komposztáló létesítése előtt el kell dönteni, hogy miben fog komposztálni. Választhat: vagy vásárol egy komposztálót, vagy, ha erre lehetősége van, saját maga készít egyet. Komposztálást érdemes speciális komposztládákban végezni, mivel ebben nagyobb tömeg hozható létre, ennek köszönhetően gyorsabban lebomlanak a hulladékok. Olyan ládát, tárolót érdemes választani, amelyet könnyű összerakni. Azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi hely van benne, és mekkora helyet foglal el, van-e alkalmas, árnyékos környezetünk, ahová telepíteni tudjuk. A Zöld Kapcsolat Egyesület bemutató komposztkertje a miskolci arborétum közösségi kertjében azt a célt szolgálja, hogy a lehető legtöbb típusú komposztálási eljárást bemutassuk, mindenki meggyőződhessen arról, hogy melyik lehet alkalmas a saját maga számára. A fából, műanyagból készített komposztáló ládák mellett lombhálók, közösségi komposztáló és komposzt alomszék is bemutatásra kerül. A kert madárbarát kert és gyógynövényspirál is található benne. Komposztálási eljárások Kültéri: Fontos, hogy a gyerekek és idősek számára is elérhető magasságú komposztálót válasszunk, a napi, vagy heti ürítésre alkalmas távolságban, árnyékos, talajjal érintkező, megfelelő helyet válasszunk. A komposztáláshoz alkalmazható eszközök: Fából készült komposztálók (többnyire házi készítésűek) Raklapból, vagy deszkából egyaránt készíthetjük (festett, pozdorja bútorlapokat nem ajánlunk). Szétszedhetőségüket nútolással, vagy ácskapoccsal biztosíthatjuk. Sarkai alá téglát érdemes elhelyezni, hogy az alsó lecek ne korhadjanak el. Használt étolajjal érdemes a fát kezelni. A komposztáló nedvességmegtartásának takarásához szőnyeget, kerti légáteresztő fóliát használhatunk. Esővízzel pótoljuk, ha azt tapasztaljuk, hogy 10 cm mélyen is száraz az anyag. Hasznos, ha egy villa, ásóvilla mindig kéznél van és forgatáshoz, az új anyagok elhelyezéséhez használhatjuk. Szétszedése 5-10 perce telik, forgatás után könnyen visszaállítható évet is kitart használatuk. A korhadó lecek berakhatók a komposztba, fenntarthatósági számpontból ideálisak. 3

6 Fém lombhálók A fémhálós lombhálók általában horganyzott acélhuzalból készülnek, például egyszerűen, a drótkerítés anyagát is összefogathatjuk hengeres formában. Szerkezete túlságosan nyitott, a nagytömegű lomb gyűjtésére alkalmas, de a komposztáláshoz szükséges anyagtömeg kialakításához, annak nedvesen tartásához nem a legideálisabb. Amennyiben geotextíliával béleljük és takarjuk, nedvesítjük, gyorsabb a lebomlás folyamata és a komposztáló edényünkbe folyamatosan biztosítható belőle a széntartalmú, szükséges anyagmennyiség. Műanyag komposztálók Ezek az előre gyártott szerkezetek általában újra feldolgozott műanyagból készülnek. Jó esetben van rajtuk légnyílás, mely az oxigénellátását lehetővé teszi a felhalmozott anyagnak, a benne dolgozó organizmusoknak, de sajnos teljesen zárt edényeket is forgalmaznak, van, aminek még az alján is műanyag tálca van. Ezáltal sem a szellőzés, sem a talajból az élővilág megtelepedése nincs biztosítva, csakúgy, mint a lábakra telepített, forgatható változatokon. Olykor fekete színe van, amely az edényzet és a benne található anyagok, élőlények kiszáradását, pusztulását is jelentheti a nyári időszakban. Magasságuk változó, árusítanak olyat, amelyet gyermekek, idősek nem érnek fel, vagy nem tudják a nyílás magasságáig emelni a komposzt vödrüket. Ezen a típuson olyan nyílás, vagy fogantyú sem található, melynek segítségével a komposztkezelések alkalmával az edényt meg tudnánk emelni, vagy mozgatni. Bár van, akik számára esztétikusabbnak, rendezettebbnek tűnnek a műanyag komposztáló edények, de tapasztalataink szerint az UV sugárzás néhány év alatt a nútokat és a tetőt használhatatlanná teszik, szétesik, szemét keletkezik belőle. 4

7 Közösségi komposztálók Társasházak, intézmények udvarain, parkokban ajánlott. A gerendák által határolt udvarokba (2-3 ideális) évenként váltva, átrakott/felhasznált komposzthalmok. Lehetőségek: közösségi kertekben, tavaszi őszi komposztnapok komposzt partik szervezése. Jó példa! Társasházak közötti komposztáló biokiskertek Svájcban sikk a komposzttal foglalkozni, hiszen közösségi élet szerveződik a zöld javak köré. Évente vannak továbbképzések, összejövetelek, ahová az önkormányzat a legsikeresebben komposztáló közösségek képviselőit hívja meg. Itt persze nemcsak szemét ügyek kerülnek elő, hanem kulturális és egyéb társadalmi események színtere is lett ezeknek a közösségeknek az összejövetele. Ráadásul anyagilag is megéri komposztálni Svájcban. Hiszen azok a zöld javak, amelyek a mini komposzttelepekre kerülnek, nem okoznak gondot az önkormányzati szemétszállítás megszervezésekor. Ezt a segítséget pedig az települések vezetése úgy hálálja meg a komposztáló lakóknak, hogy évente egy bizonyos összeget visszautal a lakótömböknek, amelyet a lakóközösség arra használ fel, amire akar. Általában komposzt partykat rendeznek belőle a saját pici kertjeikben a helyesen kezelt, egyáltalán nem büdös komposzttárolók közvetlen közelében. 5

8 Magas ágyás, prizmás komposztálás A magas ágyás, vagy prizmás növénytermesztés olyan eljárás, melyben a növénytermesztés és maga a komposztálódás folyamat párhuzamosan zajlik. A nagyobb méretű gallyak, széntartalmú anyagok apríték nélküli hasznosítására jó megoldás. Szétszedésük során az érett komposztot rostálva kinyerhetjük, s újabb kert és zöld anyagokkal tölthetjük meg az alsóbb részeket. Komposztálás erkélyen, beltérben A kertes házak lakói mellett a bérházban élők közül is sokan jelezték komposztálási szándékukat. Egy kilencemeletes bérház erkélyén egy lelkes családnál került kihelyezésre, a ZE-KO, zeolitos agyag felhasználásával készült komposztáló edény. Az északi, árnyékos oldalon, a szellőzés kevésbé szárító hatása miatt kevésbe kedvez a bomlási folyamatoknak, naposabb égtájú lakások erkélyein azonban kedvezőbb lehet a komposztálódás folyamata. Egyes beltéri komposztálókkal giliszták betelepítésével rendkívül jó minőségű komposztot és komposzt teát állíthatunk elő. 6

9 Azok a konyhai komposztálók, amelyek teljes munkát végeznek, több részből is állnak. A teljes komposztálás egy starter anyag segítségével, hermetikusan lezárva megy végbe. Tehát szagok, muslicák, legyek vagy egyéb állatok miatt nem kell aggódnunk, ugyanis az eszközt szorosan, légmentesen kell lezárni. Szobahőmérsékleten, tartjuk, két-háromnaponta keletkezik komposzt-tea, amit lecsapolhatunk és hígítva talajtápanyag utánpótlásra, növény tápoldatként használhatunk. Hulladékcsökkentés komposztálással Egy átlagos háztartásban és a kertben keletkező hulladék kétharmada biológiailag lebomló, szerves hulladék, melyből kis segítséggel, mi magunk is értékes komposztot állíthatunk elő. Ezáltal 30%-al csökkenthető a kukába kerülő szemét, szállítandó hulladék mennyisége és a talaj szerkezetét és minőségét javító humusz keletkezik. 7

10 A komposztálás során különböző mikro- és makroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok egyszerű alapvegyületekre, mint szén-dioxid, szulfát, nitrát és víz bomlanak le, illetve a nem mineralizálódott szerves anyagokból humuszanyagok keletkeznek. A mikroorganizmusok a szerves anyag széntartalmát oxidálják és a szén széndioxid formájában felszabadul. A 10-és 70 fok közötti érés folyamán a hőmérsékletváltozás alapján négy szakaszt különíthetünk el: bevezető, lebomlási, átalakulási, felépülési szakasz. A szerves anyag aerob oxidációja szagtalan (a természetben is általánosan érvényesülő lebomlási folyamat.) A hő a mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége kapcsán termelődik. A komposzt halomban sok a penész és sugárgomba, és az érési folyamat végén rendszerint sok a giliszta is, de savanyodás nem észlelhető, mert a keletkező savak gyorsan oxidálódnak. Optimális körülmények között minden egyes földigiliszta egy nap alatt megközelítőleg testsúlya egyharmadának megfelelő súlyú szubsztrátumot dolgoz fel. 3 hónap alatt tizenötszörösre nő a számuk. Télen érdemes takarni, hogy átvészeljék a telet (10 Celsius fok alá ne süllyedjen a komposzt belső hőmérséklete. Tájékoztatóink, bemutatóink során igyekszünk eloszlatni egyes hiedelmeket is. Például sokan égetik el a diófa levelet, amely jelentősen növeli a város levegőjének szálló por koncentrációját. diófafa alatt más növények nem, vagy csak nehezen fejlődnek, mert a diófa árnyékol, vizet és tápanyagot von el környezetéből. A diólevél, a burok és termés maradványok átmenetileg növekedés gátló hatásúak, a még le nem bomlott csersav és juglon tartalom miatt. A komposztálás ideje alatt ezek lebomlanak. Összegyűjtésük azért is ajánlott, hogy minél kisebb területen fejthessék ki hatásukat. Valójában a májustól megjelenő hatalmas lomb fényt, csapadékot visszatartó hatása az, ami miatt csenevész a növényzet a diófák alatt. Amennyiben problémát észlelünk a komposztálás során, tanácsaink a következők: A komposzthalom állapota: Ennek oka: Mit tehetünk: Túlszáraz: - korhadás leáll - szürke gombásodás Túl nedves: - kellemetlen rothadó szag - barnás - fekete szín - oxigénhiány A korhadás elhúzódik: - általában száraz - az ászkák fészekszerűen jelennek meg Rothadó szag: - oxigénhiány - túl nedves, ragadós Muslincák megjelenése A saját felmelegedés vagy a száraz idő miatt sok víz párolgott el, a mikroorganizmusok tevékenysége leállt. Hosszú esőzés, vagy túl sok szerkezet nélküli anyag (fűnyesedék, konyhai hulladék) ill. kevés szerkezet stabil anyag A fás anyag aránya túl sok a komposztban. Túl sok a szerkezetszegény (nitrogén gazdag) friss hulladék. Nedves, cukortartalmú hulladék van a komposzt tetején (romlott gyümölcs). Célszerű átrakni, átforgatni és benedvesíteni, esetleg friss nedves anyagot hozzákeverni. Át kell rakni, száraz anyagot (fanyesedéket, szalmát, száraz levelet) tegyünk bele. Ha lehetséges, száraz komposztot keverjük hozzá. Át kell rakni, és fűnyesedéket, konyhai hulladékot hozzákeverni. A nagyobb darabokat fel kell aprítani. Jól fel kell lazítani, összekeverni és átrakni, ill. ugyanúgy kell eljárni, mint a túl nedves esetében. A friss hulladékot lazán bele kell keverni a halomba, és levegőztetésre van szükség. Kerti földdel vékonyan takarjuk be. Sikeres komposztálást kívánunk kültéren és beltéren egyaránt! 8

11

12 SEGÍTÜNK! Települési komposztálási programok kidolgozása Komposztálási előadások, képzések szervezése Komposzt témanapok szervezése (intézményekben, falunapokon) Komposztálásról szóló kiadványok szerkesztése, terjesztése További információ: Miskolc, Kossuth utca ,