14518/18 mlh/lg/eo 1 DPG

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 30. (OR. en) 14518/18 POLGEN 217 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács A stratégiai menetrend továbbvitele A Tanács 18 hónapra szóló programja (2019. január június 30.) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a Tanács 18 hónapra szóló programját, amelyet a soron következő román, finn és horvát elnökség, valamint a Külügyek Tanácsának elnöki tisztét betöltő főképviselő készített /18 mlh/lg/eo 1 DPG HU

2 MELLÉKLET A program I. BEVEZETÉS A három elnökség a jelenlegi intézményi ciklus végén veszi át a tanácsi munka irányításának feladatát. A trió elkötelezetten igyekszik biztosítani a következő jogalkotási ciklusba történő zökkenőmentes átmenetet, és saját hatáskörén belül mindent meg fog tenni e folyamat megkönnyítéséért. A három elnökség szoros és konstruktív kapcsolatokat fog kiépíteni az új intézményi szereplőkkel, hogy hamar újra fel lehessen venni a munka és a jogalkotási tevékenységek megszokott ritmusát. A 18 hónapos időszak elején a fő prioritás a jelenlegi stratégiai menetrend még le nem zárt javaslatainak véglegesítése lesz, mindenekelőtt azon témákat illetően, amelyek az EU évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatban szerepelnek. Az új intézményi ciklus kezdetekor a három elnökség a tanácsi munkát az előreláthatólag 2019-ben elfogadandó, következő stratégiai menetrend prioritásai alapján és a nagyszebeni csúcstalálkozó eredményeit figyelembe véve fogja megszervezni. A három elnökség hangsúlyozza az Unió közös értékei az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának fontosságát. Nyomatékosítják, hogy elkötelezetten igyekeznek majd erősíteni a polgároknak és a vállalkozásoknak az európai projektbe vetett bizalmát, fokozni a versenyképességet és a gazdasági növekedést, valamint támogatni a beruházásokat. A trió különleges hangsúlyt fektet a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak, az ezek alapját képező értékeknek és a közös céloknak az egész Unió fejlődését célzó megerősítésére. Az elnökségi trió hangsúlyozza, hogy meg kell tartani és meg kell erősíteni a multlilaterális rendszert, és figyelmet kell fordítani a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend előmozdítására az Unió határain belül és kívül egyaránt. A három elnökség arra fog törekedni, hogy uniós szinten megerősítse az egységességet és ösztönözze a konszenzust, és ennek érdekében az összes tagállam számára előnyös közös és inkluzív kezdeményezéseket fog előmozdítani /18 mlh/lg/eo 2

3 A trió elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió a polgárokkal együttműködve, átlátható módon, valamint a jó kormányzás és a minőségi jogalkotás elvei szerint működjön, ezért ösztönözni fogja a polgárokat középpontba helyező szakpolitikákat. A három elnökség szintén elkötelezett az Unióra vonatkozó ismeretek javítása iránt, valamint aziránt, hogy felhívja a polgárok és főleg a fiatalok figyelmét a polgárokat a középpontba helyező uniós szakpolitikákra. A 27 tagú EU jövője A három elnökség mindent meg fog tenni azért, hogy a 27 tagállam egységét előmozdítva biztosított legyen a brexit folyamata során szükségessé vált összes munka hatékony és időben történő elvégzése. A Római Nyilatkozattal összhangban folytatódni fog a munka annak érdekében, hogy az Európai Tanács a júniusi ülésén elfogadhassa az új stratégiai menetrendet. Többéves pénzügyi keret ( ) Közös célkitűzéseink megvalósításának és vállalásaink teljesítésének egyik alapvető eszköze az Európai Unió költségvetése, amely a többéves pénzügyi kereten alapul. A három elnökség elhivatottan igyekszik az Európai Tanács elnökével együttműködésben elősegíteni a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalások lezárását. Ez kulcsfontosságú prioritás lesz a trió számára. A három elnökség ezenkívül törekedni fog a következő többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó ágazati javaslatok véglegesítésére is. Az elnökségek megkülönböztetett figyelmet szentelnek majd a hagyományos szakpolitikák, valamint a közös új prioritások és kihívások közötti megfelelő egyensúly megteremtésének. A trió különleges figyelmet és nagy energiákat fog fordítani a közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó összes jogalkotási javaslatra /18 mlh/lg/eo 3

4 II. A MUNKAHELYEK, A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG UNIÓJA Az EU hat éve a gazdasági fellendülés időszakát éli, ami minden tagállamban érezhető. Ez kedvező lehetőséget kínál az egységes piaci reformnak a növekedés és a versenyképesség további fokozását célzó konszolidációjára. Egységes piac Az európai egységes piac több mint 25 éve működik, és ez idő alatt az EU-ban a növekedés, a beruházások és a kereskedelem fontos motorjává vált. Az egységes piacnak fontos globális dimenziója is van, amellyel egyszerre képes növelni az Unió kereskedelmi versenyképességét és vonzóbbá tenni a beruházások számára. A vonatkozó stratégiák tekintetében a megvalósításon és a hatékony végrehajtáson túl az Uniónak tovább kell dolgoznia egy olyan, a jövő kihívásainak ellenálló és méltányos egységes piac megvalósításán, amely megfelel a digitális kor követelményeinek, és ösztönzőleg hat a versenyképességre, az innovációra és a fenntarthatóságra. E folyamatban kulcsfontosságú, hogy ne legyenek kettős minőségi standardok az egységes piacon belül. A három elnökség elkötelezett aziránt, hogy az egységes piac működése szempontjából kulcsfontosságú hatályos jogszabályok végrehajtásáról, alkalmazásáról és érvényesítéséről a Bizottság által készített helyzetértékelés alapján előmozdítsa a vezetői ütemtervről 2018 decemberében tartandó megbeszélés eredményeit. Elhivatottan fog dolgozni azon is, hogy megtegye a szükséges lépéseket azon értékelés nyomán, amelyet a Bizottság készít azokról az akadályokról, amelyek még útjában állnak az egységes piac teljes körű működésének, illetve azokról a lehetőségekről, amelyek révén e teljes körű működés elérhető. Az Uniónak erős iparpolitikára van szüksége, és a három elnökség folytatni fogja a megbeszéléseket az EU e területet érintő hosszú távú stratégiai céljairól. Az egységes piac jó működése az európai ipar sikeréhez is hozzájárul. Tovább dolgozunk a szolgáltatási piac fokozottabb integrálása, többek között a digitális egységes piac kiteljesítésével a digitális gazdaság, az adat- és platformgazdaság, a megfelelő digitális infrastruktúra, valamint az európai ipar és az európai vállalkozások digitális transzformációját és a mesterséges intelligenciát kiaknázó innováció beindítását támogató működési keret érdekében /18 mlh/lg/eo 4

5 Az egységes piachoz a tagállamok és a régiók közötti, valamint az EU és globális partnerei közötti összeköttetésekre van szükség. Ennek érdekében fontos a transzeurópai hálózatoknak többek között az Unió egészére kiterjedő digitális összeköttetések céljából történő javítása és véglegesítése, valamint a 2023-ra előirányzott felülvizsgálat előkészítése is. Továbbra is kiemelt feladat a méltányos és hatékony adóztatás biztosítása. Valós elvárás, hogy adórendszereinket a digitális kor igényeihez igazítsuk. Ebben a szellemben a három elnökség az Európai Tanács következtetéseivel összhangban továbbviszi majd a digitális gazdaság adóztatásáról szóló bizottsági javaslatokkal kapcsolatos munkát. Minden egyéb függőben lévő, adózást érintő javaslattal kapcsolatban folytatódik a munka a három elnökség mindenekelőtt arra fog törekedni, hogy eredményeket érjen el az új és végleges héarendszer kidolgozásával kapcsolatban. Folytatni kell a környezetpolitika átalakítását is, hogy az hozzájáruljon a zöld növekedéshez, a körforgásos és a biogazdasághoz, a biológiai sokféleséghez, valamint a fenntartható vízgazdálkodáshoz, mindenekelőtt az óceánok és tengerek védelméhez és fenntartható kiaknázásához. A három elnökség vállalja, hogy folytatja a munkát a nyári időszámításról szóló irányelv átdolgozására irányuló javaslattal kapcsolatban. A trió ösztönözni fogja a makroregionális együttműködést és stratégiákat. Vállalkozói szellem és munkahelyteremtés A vállalkozásbarát környezet és a munkahelyteremtés változatlanul kulcsfontosságú az európai vállalkozások többek között a munkahelyeket teremtő és a növekedést serkentő kkv-k kibontakozásának segítése érdekében. A trió szerint ezért az új jogszabályokra irányuló javaslatok elkészítésekor és a jogszabályok elfogadásakor fontos tiszteletben tartani a gondolkozz először kicsiben elvet, és ennek megfelelően a kkv-k érdekeit előmozdítani. Fontos sikert jelez az a tény, hogy a munkanélküliség csökkent, a munkaerőpiaci részvétel pedig emelkedik. Ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a tartós munkanélkülieket visszavezessük a munkaerőpiacra, hogy segítsünk a fiataloknak kifejleszteni magukban azokat a készségeket, amelyek az aktív munkaerőpiaci részvételhez szükségesek, valamint hogy növeljük a nők munkaerőpiaci részvételét /18 mlh/lg/eo 5

6 További munkára van szükség ahhoz, hogy az EU nagyobb hangsúlyt fektessen a turizmusra, különösen a növekedés és a foglalkozás ösztönzése szempontjából. Beruházások Noha történt előrelépés a gazdasági válságot követő beruházási hiány kezelésében többek között az európai beruházási terv végrehajtásával, a beruházások élénkítése továbbra is kulcsfontosságú. Idetartozik az is, hogy továbbra is hangsúlyt kell fektetni a növekedés egyik forrását jelentő kutatási és innovációs politika előmozdítására, ezért folytatódni fog az Európai horizonttal és az InvestEUval kapcsolatos munka. A kohéziós politikának is fontos szerepe lesz a beruházások és a versenyképesség fokozásában. A korszerűsített majdani közös agrárpolitika hozzá fog járulni az élelmiszerbiztonság szavatolásához, a környezet védelméhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a vidéki területek fenntartható életképességének megőrzéséhez. A közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről és a kapcsolódó ágazati javaslatokról szóló megállapodás elérése döntő fontosságú lesz a jelenlegi és a jövőbeli kihívások kezelése szempontjából. Gazdasági és monetáris unió A három elnökség folytatja a munkát a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítésével kapcsolatban. A jelenlegi gazdasági környezet biztosítja az ahhoz szükséges nyugodt időszakot, hogy a GMU-t el lehessen mélyíteni és meg lehessen erősíteni, hogy jobban ellenállhasson a gazdasági válságoknak. E tekintetben elengedhetetlen az állam és a bankok közötti kapcsolat megszüntetése, figyelembe véve ugyanakkor a nemzetközi szintű fejleményeket is. További munkára van szükség egyebek mellett a bankunió megerősítésével kapcsolatban, mégpedig a kockázatcsökkentésre és a kockázatmegosztásra vonatkozó elfogadott megközelítést követve, így többek között dolgozni kell az európai betétbiztosítási rendszerről szóló javaslaton és az Egységes Szanálási Alap számára az Európai Stabilitási Mechanizmus által biztosított védőháló megvalósításán, valamint a tőkepiaci unió továbbfejlesztésén. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait egyszerűsíteni kell. Az euróövezethez való csatlakozás ösztönzéseképp tovább kell dolgozni a javasolt reformtámogató programon, többek között a konvergenciatámogató eszközön /18 mlh/lg/eo 6

7 III. A POLGÁROKAT VÉDŐ ÉS SZEREPVÁLLALÁSUKAT ÖSZTÖNZŐ UNIÓ Az európai polgárok a gazdasági előnyöknél többet várnak az Európai Uniótól. Az oktatás, többek között az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, a sport és az ifjúságot célzó szakpolitikák nem csak a versenyképesség szempontjából fontosak, hanem társadalmaink befogadó jellege és kohéziója miatt is. A három elnökség folytatni fogja a munkát azon szakpolitikák végrehajtása terén, amelyek célja a társadalmi dimenzió megerősítése, a strukturális munkaerőhiány kezelése, valamint a polgárok szociális védelmének előmozdítása. Ma a munkaerőpiacot gyors technológiai változások jellemzik. Ahhoz, hogy megőrizzük Európa magas szintű versenyképességét és produktivitását, az európai polgárokat fel kell vértezni az új, globális munkaerőpiacon szükséges megfelelő készségekkel. Ehhez a jövőben szükségessé váló készségeket előrevetítve be kell ruházni az emberekbe és az oktatásba, továbbá új alapvető, releváns és transzverzális készségeket kell kifejleszteni, amelyek például a digitalizációhoz, a kiberbiztonsághoz, a médiaműveltséghez, a robotizációhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódnak. Ezenkívül ösztönözni kell az ifjúsági munka fejlesztését és színvonalának növelését, valamint elő kell mozdítani a fiatalok körében az esélyegyenlőséget. A középfokú oktatás uniós dimenzióját is érdemes megerősíteni. Az elnökségek intenzív munkával fogják előrevinni az Erasmus-ra, az európai projekt egyik emblematikus programjára irányuló tárgyalásokat. A trió megkülönböztetett figyelmet szentel majd a mobilitás, az inkluzivitás és a kiválóság ösztönzésének, ugyanakkor az európai értékek előmozdításához is hozzá fog járulni. Döntéseket kell hozni az oktatás, az ifjúság, a kultúra és a sport területét érintő együttműködési keretek következő generációjával (például az Oktatás és képzés 2020 programot felváltó kerettel és az új uniós ifjúsági stratégiával) kapcsolatban, és ezeket késedelem nélkül végre kell hajtani. A tagállami hatásköröket tiszteletben tartva minden uniós szakpolitikában elő kell mozdítani az esélyegyenlőséget és a társadalmi befogadást többek között a nemek közötti egyenlőséget és annak általános érvényesítését, valamint a fogyatékossággal élők társadalmi befogadását, és támogatást kell nyújtani a szegénység, főként a gyermekszegénység elleni küzdelmet célzó tevékenységeknek /18 mlh/lg/eo 7

8 További erőfeszítéseket kell tenni a közegészségügyben annak érdekében, hogy minden uniós állampolgárnak lehetősége legyen egészségügyi ellátást igénybe venni, hogy garantálva legyen a betegbiztonság és a betegek mobilitása, valamint hogy ki lehessen használni az új orvosi technológiák jelentette előnyöket. A demográfiai deficittel és a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívások kezeléséhez megújult kötelezettségvállalásra lesz szükség. Célszerű megerősíteni az uniós szintű együttműködést a transzplantáció és a szervadományozás területén, hogy több életet lehessen megmenteni. IV. AZ ELŐRETEKINTŐ ÉGHAJLAT-POLITIKÁT FOLYTATÓ ENERGIAUNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA Az EU globális szinten vezető szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelmi politikák terén. Az EU-nak mindenekelőtt meg kell őriznie és erősítenie kell vezető szerepét a Párizsi Megállapodás céljainak elérését illetően, különös figyelmet fordítva az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, ideértve a klímafinanszírozás kérdését is. E tekintetben fontos az EU hosszú távú dekarbonizációs stratégiájának a meghatározása. További lépéseket kell tenni a karbonszegény gazdaságra való átálláshoz különösen azokban az ágazatokban, ahol lemaradás tapasztalható a dekarbonizáció terén, illetve további lépésekre van szükség az olyan intézkedések végrehajtásához is, amelyek az energiahatékonyság javítását célozzák, ugyanakkor biztonságos és megfizethető fenntartható energiát biztosítanak az európai polgárok számára. A gazdaság modernizálását és az éghajlatpolitikai szempontok érvényesítését olyan gazdasági lehetőségnek kell tekinteni, amely új munkahelyeket teremt, és növekedést eredményez. A három elnökség le kívánja zárni a tárgyalásokat a tiszta energiáról szóló csomagról, valamint a mobilitási csomagok keretébe tartozó javaslatokról, ideértve mindenekelőtt az éghajlati vonatkozású kezdeményezéseket. Mindeközben az energiaunióról szóló keretre fogunk támaszkodni, hangsúlyt helyezve arra, hogy az energiauniót be kell építeni a tagállamok nemzeti politikáiba, és végre kell hajtani az integrált energia- és éghajlat-politikai terveket. A Párizsi Megállapodással összhangban és az általánosan elfogadott éghajlatpolitikai céloknak megfelelően elő fogjuk mozdítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló, hosszú távú uniós stratégiát. Ennek megfelelően az éghajlatváltozásról folytatott nemzetközi tárgyalásokon garantálni fogjuk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az EU által betöltött vezető szerepet. Az Északi-sarkvidékre vonatkozó uniós politika keretében fontos a koromkibocsátás csökkentése /18 mlh/lg/eo 8

9 V. A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ UNIÓ A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztésére vonatkozó jelenlegi stratégiai iránymutatások az intézményi ciklus végével együtt lejárnak, és a három elnökség elkötelezett amellett, hogy mielőbb nekikezdjen az Európai Tanács által kidolgozandó új iránymutatások végrehajtásának. A migrációt illetően átfogó megközelítésre van szükség, amely az elveinkkel és értékeinkkel összhangban álló módon ötvözi az EU külső határainak hatékonyabb ellenőrzését a fokozott külső fellépéssel és a belső szempontokkal. Ez kihívást jelent nem pusztán az egyes tagállamok, hanem az Unió egésze és a világ többi része számára is. Tovább kell vinni és meg kell erősíteni ezeket a politikákat annak érdekében, hogy megakadályozzuk a 2015-ben tapasztalt, ellenőrizetlen áramlások újbóli előfordulását, valamint annak érdekében, hogy minden létező és újonnan kialakuló útvonalon megfékezzük az irreguláris migrációt. Mindhárom területen lépéseket kell tenni, kezdve az EU külső határainak megerősített ellenőrzésével, amibe beletartozik az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése, az új információs rendszerek (a határregisztrációs rendszer és az ETIAS) bevezetése, a szükséges minőség-ellenőrzési mechanizmusok végrehajtása, valamint az integrált határigazgatási stratégia kidolgozása, figyelembe véve ugyanakkor a biztonság és a határátkelések zökkenőmentessége közötti egyensúlyt. Ami a külső fellépést illeti, a probléma gyökerének kezeléséhez valódi partnerséget kell kialakítani a származási és tranzitországokkal, és a külső migrációs politikánknak az EU harmadik országokkal kialakított, átfogó kétoldalú kapcsolatai szerves részét kell képezniük annak érdekében, hogy kezelni lehessen a migrációt kiváltó okokat. További munkára van szükség a visszaküldéseknek többek között a hatékonyabb és koherensebb európai visszaküldési politikára vonatkozó javaslatok révén való fokozása terén, valamint meg kell vizsgálni a legális migrációra vonatkozó keretet, ideértve az áttelepítést is. A három elnökség az Európai Tanács következtetéseivel összhangban külön figyelmet fog szentelni a Földközi-tenger középső, nyugati és keleti részén áthaladó útvonalakra, továbbra is figyelve azonban az esetleges új útvonalakat is. Továbbra is prioritást jelent az afrikai partnerekkel, a nyugat-balkáni régióval és a Törökországgal folytatott együttműködés, illetve a nekik nyújtott támogatás. A belső szempontokat illetően a három elnökség elkötelezett amellett, hogy megpróbálja lezárni a közös menekültügyi rendszer reformját, amibe beletartozik a dublini rendeletről kialakítandó konszenzus is /18 mlh/lg/eo 9

10 Az EU belső biztonságának javításával kapcsolatban a három elnökség továbbra is elkötelezett az alábbiak mellett: a rendőrségi és igazságügyi együttműködés javítása, a szervezett bűnözés többek között a kábítószer- és az emberkereskedelem elleni küzdelem, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem fokozása különös tekintettel a radikalizálódás és a szélsőségesség elleni fellépésre és ezek megelőzésére többek között azáltal, hogy nagy erőfeszítésekkel dolgozik az online terrorista tartalmak eltávolítása érdekében. E cél megvalósításához tovább kell javítani az információs rendszerek interoperabilitását. Külön célként a bűnüldöző hatóságok közötti, határokon átnyúló megfelelőbb koordináció révén tovább kell fejleszteni azokat a kapacitásokat, amelyek a kiberbiztonság előmozdításához és a kiberkockázatok csökkentéséhez szükségesek. Az elnökségi trió nyomatékosítja elkötelezettségét a schengeni rendszer mellett, és feltett szándéka, hogy garantálja annak megfelelő működését, illetve lépéseket tegyen minden olyan területen, amely releváns a tekintetben, hogy meg lehessen őrizni és meg lehessen erősíteni az Európai Unió egyik fő vívmányát jelentő schengeni térséget. Az igazságügyi területen folytatott együttműködést illetően az elnökségi trió hangsúlyozza, hogy tovább kell javítani a kölcsönös elismeréseket. A trió tagjai elkötelezettek az elektronikus bizonyítékok és az e-igazságügy előmozdítása mellett. Figyelmet kívánnak fordítani emellett az Európai Ügyészség elindítására, valamint az OLAF-fal való együttműködés megerősítésére is. A három elnökség elő fogja mozdítani a polgári védelmi tevékenységeket többek között a katasztrófamegelőzés területén. VI. AZ UNIÓ MINT ERŐS GLOBÁLIS SZEREPLŐ A három elnökség a tagállamokkal együtt szoros együttműködést fog folytatni az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével/a Bizottság alelnökével, illetve támogatni fogja az irányú tevékenységét, hogy előrelépés történjen az EU globális stratégiájának elfogadott prioritásai terén, hogy biztosított legyen az EU külső politikáinak összhangja, valamint hogy megerősítsék az Unió belső és külső politikái közötti megfelelő kapcsolatokat. A három elnökség törekedni fog arra, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban rendelkezzen az összes ahhoz szükséges forrással és jogi eszközzel, hogy ezeket a feladatokat elvégezhesse. Az Unió kül- és biztonságpolitikájához a tagállamok aktív és elkötelezett támogatását próbálják majd megszerezni, és támogatni fogják a főképviselőt/alelnököt abban a törekvésében, hogy nagyobb mértékű konvergencia alakuljon ki a tagállamok között a közös érdekek együttes meghatározása, illetve a kölcsönös politikai szolidaritás alapján /18 mlh/lg/eo 10

11 A kiemelt területek a következőket foglalják magukban: A három elnökség újólag megerősíti, hogy elkötelezett a bővítés mellett, amely továbbra is az Európai Unió egyik fő politikája, különös tekintettel arra, hogy hiteles bővítési perspektívát kell meghatározni a Nyugat-Balkánra vonatkozó elfogadott paraméterek keretei között. Törökország tagjelölt ország és továbbra is fontos partner az Európai Unió számára. A bővítési politika továbbra is stratégiai befektetést jelent az európai béke, demokrácia, jólét, biztonság és stabilitás szempontjából. Az alapvető európai értékek támogatása és az azok melletti elköteleződés politikai döntés kérdése, és minden uniós tagságra törekvő partner számára elengedhetetlen. A három elnökség megerősíti, hogy a megújított bővítési konszenzusnak megfelelően méltányos és szigorú feltételrendszerre, illetve a saját érdem elvének alkalmazására van szükség, és a folyamat során az Unió új tagállamok felvételével kapcsolatos képességét is figyelembe kell venni, annak minden dimenziójában. Az elnökségi trió üdvözli Horvátországnak azt a bejelentését, hogy a soros elnöksége idején házigazdája kíván lenni egy EU Nyugat-Balkán csúcstalálkozónak. Az elnökségi trió újfent hangsúlyozza a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos együttműködés elmélyítésének fontosságát, és várakozással tekint az elé, hogy a régió országai fokozottabban igazodjanak az EUnak a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén képviselt álláspontjaihoz. Elő kell mozdítani az Unió, valamint a keleti és déli szomszédos országok közötti politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatokat. A három elnökség szorosan együtt fog működni a főképviselővel/alelnökkel abban, illetve támogatni fogja az irányú munkáját, hogy megoldást lehessen találni a régóta fennálló politikai feszültségekre annak érdekében, hogy megerősödjön a partnerek rezilienciája a külső nyomással szemben, és megőrizzék képességüket arra, hogy saját diplomáciai döntéseket hozzanak. Az elnökségi trió továbbra is az elveken alapuló, egységes megközelítést fogja követni az Oroszországgal szembeni politikájában. Együttműködésen alapuló megközelítések kialakítására fog törekedni az EU külső határai biztonságának megőrzése és a migrációval kapcsolatos közös nehézségek megoldása tekintetében /18 mlh/lg/eo 11

12 Meg kell erősíteni és továbbra is fenn kell tartani a szabályokon alapuló multilaterális rendszert, amelynek középpontjában az ENSZ áll. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU belső és külső politikáiban törekedni kell az alábbiakra: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása, a fenntartható fejlesztési célokat is beleértve; az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság előmozdítása; a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése, és gondoskodás arról, hogy mások is így tegyenek; a biztonságos, rendezett és szabályos migrációra vonatkozó globális megállapodást, valamint a menekültekről szóló globális megállapodást követő intézkedések, valamint az olyan globális fegyverzet-ellenőrzési és nonproliferációs rendszerek, illetve megállapodások például a JCPOA megerősítése, amelyek hozzájárulnak az Unió biztonságához. Az Unió figyelemmel fogja kísérni és támogatni fogja az ENSZ reformját, és azon fog munkálkodni, hogy megóvja a legfontosabb ENSZ-szervezetek hitelességét és kapacitását. A három elnökség elő fogja segíteni az Unió vezető szerepének megőrzését a fejlesztéspolitika és a humanitárius segítségnyújtás terén. A növekvő kereskedelmi feszültségeket illetően a három elnökség továbbra is elkötelezett marad amellett, hogy megőrizze és elmélyítse a szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszert, amibe beletartoznak a WTO modernizációja érdekében tett lépések is. A három elnökség támogatni fogja az EU legfontosabb globális partnereivel folytatott ambiciózus, magas színvonalú, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat, amelyeket olyan politikai megállapodások kísérnek, amelyek előmozdítják az uniós értékeket és normákat, és szorosabb együttműködésre ösztönöznek a közös érdekű kérdések terén. Az elnökségek kiemelik emellett, hogy végre kell hajtani a megállapodásokat, és erősíteni kell a külső gazdasági kapcsolatok, valamint a belső piac közötti kapcsolatot. Erősíteni kell a régiók együttműködésén alapuló rendszert. Ennek érdekében a három elnökség szorosan együtt fog működni a főképviselővel/alelnökkel a régiók közötti szorosabb kapcsolatok kiépítésében. Ennek célja, hogy kiegészítse és erősítse az EU kétoldalú kapcsolatait többek között Afrikában, Latin-Amerikában, a karibi térségben, Ázsiában és az arab világban. A munka arra fog irányulni, hogy tárgyalásokat folytassunk afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal új regionális megállapodásokról abból a célból, hogy modernizáljuk az egyes régiókkal fennálló kapcsolatokat, naprakésszé téve egyúttal az átfogó AKCS-keretet is. Ez azt is jelenti, hogy meg kell ragadni az ázsiai stratégiai viszonyok változásainak következtében előállt lehetőségeket, ugyanakkor fel kell vértezni az Uniót az esetleges kihívásokkal szemben. Ebbe beletartozik mindenekelőtt az, hogy új stratégiát kell kialakítani Indiára és Közép-Ázsiára vonatkozóan; új lendületet kell adni az EU Kínával kapcsolatos stratégiája végrehajtásának, intenzívebbé kell tenni a biztonságpolitikai párbeszédet a hasonlóan gondolkodó országokkal, fel kell ismerni az Európa és Ázsia közötti összeköttetések stratégiai fontosságát, és le kell zárni a jelenleg folyamatban lévő, legfontosabb kereskedelmi és beruházási tárgyalásokat. Az Unió meg fogja valósítani az Afrikával, Latin- Amerikával és a karibi térséggel kialakítandó megújult partnerségre vonatkozó elképzelését /18 mlh/lg/eo 12

13 Fenn kell tartani a transzatlanti partnerséget, és koalíciókat kell kialakítani a hasonlóan gondolkodó, fejlett gazdaságokkal. A transzatlanti partnerség továbbra is a biztonság és a prosperitás sarokkövét jelenti az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Az EU további energiákat fog fektetni ebbe a kapcsolatba szövetségi szinten, és minden egyéb megfelelő szinten is. Más fejlett gazdaságok osztják az Unió érdekeit, ami a szabályokon alapuló, hatékony rendszert, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a demokráciát illeti, és az elnökségek bővíteni fogják az annak érdekében velük folytatott együttműködést, hogy e közös érdekek alapján együtt alakítsák a jövőt. Ebbe bele fog tartozni majd a nagyon szoros partnerség kialakítása az Egyesült Királysággal is azt követően, hogy az kilép az EU-ból. Folytatni kell a munkát az uniós biztonság és védelem területén, megerősítve ugyanakkor az EU és a NATO közötti kapcsolatokat. Noha az EU globális stratégiája végrehajtásának első öt évében fontos döntések születtek, az elnökségek támogatni fogják a főképviselőt a PESCO végrehajtásának megvalósításában ideértve a harmadik országok részvételével kapcsolatos kérdés megoldását is, a koordinált éves védelmi szemle (CARD) eljárásának irányításában, valamint abban, hogy biztosított legyen a koherencia és az összhang a védelmi képességek fejlesztése és az elfogadott uniós prioritások között. Az elnökségek hangsúlyozzák az európai védelmi ipari fejlesztési program végrehajtásának a fontosságát és azt, hogy további előrelépést kell elérni az Európai Védelmi Alap tekintetében. Az elnökségek támogatni fogják a katonai mobilitásra irányuló munka folytatását, valamint az EU és a tagállamok arra irányuló képességeinek megerősítését, hogy fel tudjanak lépni a hibrid és a kiberfenyegetések ellen. Emellett szorosan együtt fognak működni a főképviselővel, és támogatni fogják a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC) megerősítésében, valamint a polgári KBVP fellendítésében. A gyorsan változó és vitatott globális környezetben az Uniónak hatékony munkamódszerekkel kell rendelkeznie, és ki kell alakítania az ahhoz szükséges rezilienciát, hogy meg tudjon küzdeni az érdekeit érintő közvetlen veszélyekkel mind a területén belül, mind pedig a harmadik országokban. A három elnökség együtt fog működni a főképviselővel/alelnökkel az ezzel kapcsolatban felmerülő összes kérdést illetően. Ezek közé tartozhat például, hogy javítani kell azon, hogy a fő szakpolitikai döntések előtt hogyan készülnek az országok helyzetére vonatkozó közös értékelések, megfelelőbb módon kell a finanszírozási eszközöket a politikai prioritásokhoz rendelni, illetve tovább kell javítani a stratégiai kommunikációt és a döntéshozatalt. Az elnökségek támogatni fogják, hogy az Unió megerősített kapacitással rendelkezzen a konfliktusmegelőzéshez, a közvetítéshez és a békeépítéshez. Emellett, noha az Unió meggyőződésből többoldalú megoldásokat fog keresni a közös problémákra, fokoznia kell a képességét arra is, hogy szükség esetén önállóan érvényesítse az érdekeit. Végezetül a három elnökség szorosan együtt fog működni a Bizottsággal és a főképviselővel/alelnökkel abban, hogy biztosítsa a koherenciát azon belső és külső szakpolitikák között, amelyek célja a védelmet nyújtó Unió megteremtése /18 mlh/lg/eo 13