KUNAGRO 21 Kft. EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM ÉS ÖSSZEVONT ELJÁRÁSBAN KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT

Átírás

1 KUNAGRO 21 Kft Pánd, Fő út 1. EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM ÉS ÖSSZEVONT ELJÁRÁSBAN KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT Érsekvadkert közigazgatási területén, Szentlőrinc puszta külterületen (hrsz. 0114/4) újraindítani tervezett, már megépített, hízó férőhelyen felüli, állattartó telep ügyében Debrecen,

2 Engedélykérő azonosító adatai: Név: KUNAGRO 21 Kft. Székhely: 2214 Pánd, Fő út 1. KSH azonosító: Cégjegyzékszám: Adószáma: Cég képviselője: Pick László György KÜJ: KTJ-telephely: Dokumentációt összeállította: 4225 Debrecen, Csonkatorony u. 19. Telefon: Készítette: Veszelinov Ottó Környezetvédelmi szakértő (263-4-I.4/ /2017, SZKV-hu, -le, -vf) Természetvédelmi szakértő (SZ-027/2011) Sámi Lajos Környezetvédelmi szakértő (224-2-I /2017, SZKV-zr) 2

3 Előzmények, tervezett tevékenység számba vett változatai Az Érsekvadkert, Szentlőrinc-pusztai sertéstelep 1969-ben épült. Egészen 2007-ig a termelési koncepció nem változott, kocák, kanok, szaporulat és hízók egyaránt voltak a telephelyen között az egész telep hizlaldaként funkcionált, majd között a kedvezőtlen sertéspiaci tendenciák miatt üresen állt minden istálló június óta folyamatos, jelentős karbantartásokat és felújításokat követően a telep újraindításra készen áll. A telephely a múltban rendelkezett környezetvédelmi működési engedéllyel, melyet utoljára KTVF: /2008. iktatószámmal adott ki a környezetvédelmi hatóság (1. sz. melléklet). A telephely vízilétesítményei rendelkeztek vízjogi üzemeltetési engedéllyel (2. sz. melléklet), melyet a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság adott ki. A vízjogi üzemeltetési engedély száma H /1981, a vízikönyvi száma 6.1/b/144. A telephelyre vonatkozó vízügyi műszaki felülvizsgálat 2018-ban megvalósult, a vízjogi engedélykérelem jelen EKHE kérelemmel párhuzamosan benyújtásra kerül a vízügyi hatósághoz. A telephely szerepel továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Tenyészet Információs Rendszerében, ahol tenyészetkóddal van nyilvántartva (3. sz. melléklet). A Kunagro 21 Kft ban minimális állatlétszámmal beindította a termelést, melyet től szeretne nagyobb állatlétszámmal folytatni. A hízó férőhely kapacitás fölött tervezett tevékenység miatt Egységes Környezethasználati Engedély iránti kérelem összeállítására van szükség, a tevékenység megkezdése előtt a 314/2005. (XII.25.) Korm. Rendelet szerinti EKHE (IPPC) engedélyt meg kell szerezni. Az Érsekvadkert, Szentlőrinc-pusztai sertéstelep, külterület 0114/4 hrsz. helyszínen, hízó férőhely kapacitás fölött tervezett tevékenységre vonatkozóan a Kft. EKHE kérelmi és KHV dokumentációt nyújt be a Tisztelt Hatósághoz, melyek egységes eljárásban történő mielőbbi pozitív elbírálásában reménykedve kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy részünkre a tevékenységet engedélyezni szíveskedjenek. Jelen kérelem a tervezett tevékenység környezeti elemekre kifejtett hatásait vizsgálja, illetve javaslatot tesz a további lépésekre. 3

4 Általános adatok Az engedélyt kérő adatai Név: KUNAGRO 21 Kft. Székhely: 2214 Pánd, Fő út 1. KSH azonosító: Cégjegyzékszám: Adószáma: Cég képviselője: Pick László György KÜJ: Tevékenységgel érintett telephely: Érsekvadkert, Szentlőrinc-puszta (0114/4 hrsz.) Telephely KTJ: Hígtrágya tároló KTJ: Tevékenység: TEÁOR sertéstenyésztés Az engedélykérelmet összeállító személyek adatai Név: Veszelinov Ottó Lakhely: 4271 Mikepércs, Petőfi u. 59/2. Jogosultságot igazoló engedély/okirat száma: HBM Mérnöki Kamara (ikt. szám: I.4/ /2017.) OKTVF (SZ-027/2011., ikt. szám: 14/1043-3/2011.) Név: Sámi Lajos Lakhely: 4031 Debrecen, Derék u I/1. Jogosultságot igazoló engedély/okirat száma: HBM Mérnöki Kamara (ikt. szám: I /2017.) A jogosultságokról szóló okiratok másolatai a 10. és 11. sz. mellékletben találhatók. 4

5 A jelenlegi tevékenység Az Érsekvadkert, Szentlőrinc-pusztai sertéstelep 1969-ben épült. Egészen 2007-ig a termelési koncepció nem változott, kocák, kanok, szaporulat és hízók egyaránt voltak a telephelyen között az egész telep hizlaldaként funkcionált, majd között a kedvezőtlen sertéspiaci tendenciák miatt üresen állt minden istálló június óta a folyamatos, jelentős karbantartásokat és felújításokat követően a telep újraindításra készen áll, sertéshizlalás a jelenlegi tevékenység, melyet 2018-ban minimális állatlétszámmal indítottunk be. A telephely épületeiről, kialakításáról részletesen a 2.2-es pontban írunk, illetve az 5. sz. mellékletben csatolt helyszínrajzon látható az egyes épületek, építmények elhelyezkedése. A tevékenységet az alábbi technológia szerint valósítjuk meg: A telep 7 hektár területen fekszik Érsekvadkert településtől mintegy 2 km-re. A telep körbekerített, betonút hálózaton elérhetőek az állattartó épületek. A telep minden jelentős infrastruktúrával rendelkezik, ami a termeléshez nélkülözhetetlen. Az ivóvíz mélyfúrású kútról biztosított, az 50 köbméteres hidrofor elegendő a telepen tartható létszámú állat megfelelő ellátásához. Tartalék vízadó ásott kutak találhatóak még a telephely közvetlen közelében, melyek jelenleg nincsenek használatban (részletek ezekről a 2. sz. mellékletben csatolt régi vízjogi üzemeltetési engedélyben találhatóak). A telepen 60 tonnás közúti hídmérleg lett telepítve. A szociális helyiség fekete-fehér öltözővel, zuhanyzóval, állatorvosi helyiséggel és gyógyszer raktárral is rendelkezik. Külön épületben zárható raktár és műhely áll rendelkezésre. A telephelyen jelenleg 1 db traktor lát el szolgálatot, amit a jövőben egy szippantó és egy Bobcat típusú kisgép egészít majd ki, ennyi gép elegendő a munkákhoz. A telephelyen 7 db, egyenként 10 tonna kapacitású napi tranzit takarmány siló található, ezekből jelenleg 4 db-ba kerül a takarmány, a feltöltés teherautóból történik. A teherautó minden behajtási alkalommal fertőtlenítésen esik át. A 7 db siló a telep elkerített részén található, az állattartó épületektől távol, kerítéssel elválasztott részen. Innen traktor vontatású GS5 típusú, root-fúvós tápfújó berendezéssel kerül be a takarmány a telepi tároló silókba. A telepi takarmányozás a múltban is és most is dercés illetve granulált takarmánnyal történik. A telepi kerítés vonalában került elhelyezésre az állati hulla tároló, illetve az ATEV egy külön területre állati hulla gyűjtésére alkalmas konténert helyezett ki. Az elhullott állatok az ATEV Zrt-vel kötött szerződés (7. sz. melléklet) alapján kerülnek elszállításra a telepről. Az állati 5

6 hullák gyűjtésére szolgáló gyűjtőhelyre vezető és annak környezetében található közlekedési útvonalak szilárd burkolattal vannak ellátva. A gyűjtőhely illetéktelenek behatolását megakadályozó módon került kialakításra, mely folyadékzáró betonból készült teherbíró aljzattal rendelkezik. A gyűjtőhely az időjárásnak ellenálló, csapadékvíz szivárgását kizáró tetővel van ellátva, így az ott gyűjtött állati hulla csapadékvizekkel nem érintkezik. A gyűjtőhelyen feliratozott (Állati hulla) és fedéllel ellátott, szivárgásmentes 240 l-es fém edényzet került elhelyezésre. Minden olyan épületben, ahol felújítást követően hizlalás fog történni 24 db kutrica került kialakításra (lásd a borító oldal fotóját), ebből 2-2 kutrica elkülönítőként funkcionál. Ezekben kerülnek elhelyezésre a beteg, legyengült állatok. A kutricák méretei: 4,7 méter hosszúság, 3,7 méter szélesség. Épületenként mintegy 500 hízó kerül elhelyezésre. Jelenleg, a felújításokat követően 4 épület alkalmas állatok fogadására. A takarmányt az ólak előtt kialakított takarmánysilókban ömlesztve tárolják. Ezekből Roxell márkájú spirálos behordó rendszer tölti fel az önetetőket. A tárolás és a kijuttatás (csigás önetetők) módja minimálisra csökkenti a kiszóródás okozta takarmányveszteséget. A behordó rendszer teljesítménye eléri az óránkénti 200 kg-ot, ezt elegendő teljesítménynek tartjuk tekintetbe véve, hogy egy időben 500 állat kerül elhelyezésre egy épületben, illetve a napi takarmány felvételük az kg-ot nem haladja meg. A kutricák oldalfalában kerültek elhelyezésre a legmodernebb száraz önetető berendezések a dán Jysken gyár termékei. Egyegy etető mintegy 50 hízó etetését látja el a betelepítéstől a 130 kg vágósúly határig. Az etetők 2-2 önitatóval vannak felszerelve. Minden kutricába további önitatót szereltünk fel, hogy az állatok minden pillanatban elérhessék a szükségleteiknek megfelelő mennyiségű ivóvizet. Alapanyag felhasználásra vonatkozó tapasztalati adatok jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Terveink szerint a telep az ALL IN ALL OUT technológiát követi. A telep feltöltése a lehető leggyorsabb módon lehetőleg egyszerre történik. A beérkező malacok súlya kg között lesz. Várhatóan 16 hetes hizlalási periódus végén lehetőleg egyszerre kerülnek az állatok elszállításra mintegy kg vágósúly mellett. Évente 3 hizlalási periódus van tervezve. A telep kiürítését követően azonnal megkezdődik a teljes takarítás és fertőtlenítés. Ezt szerviz periódusnak hívjuk. Ebben az időszakban kerülnek kijavításra azok a berendezések, melyek a 6

7 termelési ciklus folyamán meghibásodtak, de higiéniai okok miatt kijavításuk a hízóállomány védelme érdekében nem volt megoldható. A telepre való belépés az elfogadott és a technológiába illesztett Járványvédelmi terv elvárásai alapján történhet. Ennek felelőse a mindenkori telepvezető. Trágya kezelés: A termelésbe vont épületek mindegyike részben rácspadlós. Ez a technológia hígtrágya képződéssel jár. A telep minden épülete csatornázott. Az istállókban kialakított részleges rácspadozat biztosítja a battériákról lefolyó trágyalé gravitációs úton, zárt rendszeren történő távozását, a hígtrágya és csurgalékvíz elvezető rendszeren keresztül. Az épületekben, a rácspadozat alatt található trágyacsatorna 1 méter széles és 60 cm-től 80 cm-ig változik a mélysége a gravitációs lefolyás biztosítása érdekében (lejtős kialakítás). A hígtrágya csatorna hálózat egy m 3 tároló kapacitású központi vasbeton medencébe (5. sz. melléklet helyszínrajzán az M jelű építmény) vezeti el a hígtrágyát. A vasbeton tároló nem elegendő a tervezett állat létszám által a telephelyen keletkező hígtrágya fél éves mennyiségének tárolására. A jelenlegi állatlétszám mellett a jogszabályok által előírt több mint fél évig elegendő tárolási kapacitással rendelkezünk. A m 3 tároló kapacitású központi vasbeton medencéből szivattyú nyomja ki a homogenizált hígtrágyát, mely csővezetéken keresztül az Érsekvadkert külterület 0101/2 hrsz. kivett területre kerül (tulajdoni lapot és térképmásolatot a 4. sz. mellékletben csatoltuk), ahol 23,1 ha méretű földrészlet a befogadó helyszín. Erre a területre 2018-ban elkészült a talajvédelmi terv, melyet a vízügyi hatóság véleményezett. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztályának FKI-KHO: 7371/2018. iktatószámú állásfoglalását a 9. sz. mellékletben csatoltuk. A telep dolgozói létszáma 3-4 fő. A Kft. a munkagépek javíttatását külső vállalkozással valósítja meg. A sertéstenyésztési technológiában felhasznált veszélyes anyagok bemutatása: - Hypo /Nátrium-hipoklorit oldat 42 g/l/ (tisztító- és fertőtlenítőszer) A technológiában felhasznált veszélyes anyagok biztonsági adatlapjai a telephelyen megtalálhatók, az anyagok szállítása, tárolása, felhasználása a biztonsági adatlapokban előírtaknak megfelelően történik. 7

8 A telephely A sertéstartó telephelyen található épületek mind külön helyrajzi számon szerepelnek a földhivatali nyilvántartásban, a tulajdoni lapokat a 4. sz. mellékletben csatoltuk. Az épületek méretezését tartalmazó ábrát a 14. sz. mellékletben csatoltuk. Az alább olvasható méretek az épületek legnagyobb szélességét illetve hosszúságát jelentik. A telephely és egyben a technológia építményei, épületei (betű az 5. melléklet térképen azonosít, szám az épületekre van felfestve): A: szociális épület, öltöző, iroda. 319 m 2, 30,4 x 10,5 m. B: műhely, raktár. 247 m 2, 29,1 x 8,5 m. C: régi vágóhíd, jelenleg funkció nélküli épület. 192 m 2, 16,55 x 14,6 m. D-E-F (9-14): mind hizlalda, férőhely: 500/épület m 2, 49,9 x 35,0 m. G (7-8): battériás, fele hizlalda (8-as ép.), férőhely: 300/épület m 2, 49,9 x 28,8 m. H (6): hizlalda, férőhely: 500/épület. 455 m 2, 48,9 x 9,3 m. I (4-5): battériás m 2, 63,2 x 34,9 m. J (2-3): hizlalda m 2, 63,1 x 29,0 m. K (1): kanszállás volt, búgatásra váró kocák és a labor voltak itt. 537 m 2, 56,5 x 9,5 m. L (15): fiaztató volt. 432 m 2, 45,5 x 9,5 m. M: szivattyúház. 28 m 2, 5,3 x 5,3 m. Ez az épület a m 3 -es hígtrágya tároló betonmedence fölött került elhelyezésre. Ennek méretei: 40 m átmérő, 3 m mélység. Jelenleg 4 ól üzemel (10-13) max hízó elhelyezését biztosítva, s további hármat fognak még felújítani (8, 9, 14 további kb férőhely) az IPPC engedély megszerzését követően. G-H-I-J-K-L (1-7 és 15) ólak kerítéssel le vannak választva, ezek nem lesznek használatban az elkövetkező években, felújításuk a közép- és hosszútávú tervek között szerepel. Fenti épületeken túl a telephely tevékenységéhez szervesen hozzátartoznak az alábbi területek, melyek tulajdoni lapjait szintén a 4. sz. mellékletben csatoltuk, elhelyezkedésüket pedig az 5. sz. mellékletben csatolt térképen láthatjuk: Ásott kutak (2 db): telephelytől délre található, elkülönült, kerítéssel körbevett terület szivattyúházzal. Hrsz.: 0129/2. Tartalék vízadó kutak, jelenleg nem funkcionálnak. Régi vízjogi engedélyben szerepelnek (2. sz. melléklet). 8

9 Víztározó: 50 m 3 -es vasbeton medence. Hrsz: Telephelytől északkeletre található, elkülönült, kerítéssel körbevett terület. Régi vízjogi engedélyben szerepel (2. sz. melléklet). Hígtrágya kihelyezésére szolgáló kivett terület: telephelytől északra található 23,1 haos terület, ami a hígtrágya elhelyezés céljából kivett terület (lásd a 4. sz. mellékletben csatolt tulajdoni lapot). Hrsz: 0101/2. - A szociális épület fűtését 1 db fatüzelésű kazán biztosítja (nem jelentéskötelezett), az épület szellőzése természetes. - A hizlaldák alapvetően természetes szellőzésűek, az épületekben fűtés nincs. - A battériák szellőztetését 7 db szellőzőnyílás/épület biztosítja, 2 db szívóventillátor/szellőző segítségével, a ventillátorok teljesítménye 1,0 KW. - A műhelyben apróbb karbantartási munkák folynak, szellőztetése természetes. - A szivattyúházban 1 db nagy teljesítményű szivattyú üzemel. A telephely körbe van kerítve, környezete rendezett, rendszeres a fűnyírás, az állagmegóvás. Az ingatlan vezetékes ivóvízzel nincs ellátva. A szociális vízellátás, illetve a tüzivíz tároló medence feltöltése a fúrt kútból valósítható meg. Az ivóvizet palackozott vízzel biztosítják a munkavállalóknak. A szociális blokkban a fűtés hősugárzós radiátorokkal lett megoldva, melyek elektromos árammal működnek. Az épületek szilárd utakon elérhetőek. Az érintett telephely, 2659 Érsekvadkert, Szentlőrinc-puszta, külterület 0114 hrsz. egy saját tulajdonú épületekkel rendelkező telephely. Az erre vonatkozó tulajdoni lapok és a földhivatali térkép a 4. sz. mellékletben található meg. Az 5. sz. mellékletben továbbá csatoltunk egy részletes helyszínrajzot, ahol minden olyan építmény, létesítmény fel van tüntetve, melyek az előzőekben felsorolásra kerültek. A felsorolásban és a helyszínrajzon szereplő azonosítók megegyeznek! Fentieken túl található még a telephelyen egy hídmérleg kg kapacitással (A és B jelű épületek között). Továbbá közlekedési utak, járdák vannak még a telephelyen. Az A és D jelű épületek között található továbbá egy 70 m 3 -es föld alatti tüzivíz tározó medence. Telephelyre vonatkozó rágcsálóirtási szerződést a 18. sz. mellékletben csatoltuk. 9

10 A tevékenység talajra gyakorolt hatása A sertéstelepen a hizlalás során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területekre kerül kihelyezésre, ezáltal a telephely üzemeltetése a talajra pozitív hatással van, hiszen az üzemben előállított melléktermék javítja a talajok tápanyagkészletét. A talajvédelmi terv hatósági véleményezését a 9. sz. mellékletben csatoltuk. Fentiek alapján a talajra kifejtett hatás pozitív. A Sertéstelep működésének időszakában a sertéstenyésztés és trágyakezelés okoz jellegzetes és meghatározó levegőterhelést. Kisebb jelentőségű lokális levegőterheléssel jár a szállítás, takarítás-fertőtlenítés, karbantartás, hulladékkezelés. A közvetlen levegővédelmi hatásterület sugara (m): XH (m) tervezett NO 2 20 NH N 2 O 131 PM A diffúz hatásterületet a 292/2015. (X.8.) Korm. rendelettel módosított 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. 12c pontja alapján számítottuk. Hatásterület ábrázolása: 17. sz. melléklet. A bűz szempontjából a hatásterület sugara (ahol átlagos meteorológiai körülmények esetén a bűz még érezhető): vizsgálati Sertéstelep: 420 m istállóépületek: 112 m hígtrágya tározó: 180 m. Utóbbiaknál a hatáskör sugarát sávszélességnek tekintjük az építmények peremétől. Átszellőzési adottságok A terület környezetében döntően mezőgazdasági hasznosítású területek találhatóak, melyek a vizsgált terület mikroklimatológiai adottságait döntően meghatározzák. A közelben található (több mint 1 km-re) falusias jellegű művi képződmények nem korlátozzák, befolyásolják a légmozgást. 10

11 A vizsgálati Sertéstelep zajvédelmi hatásterületén nincs védendő helyiség/objektum. Az MP1 pont távolsága az CP ponttól 716 m: a legkedvezőtlenebb módszerrel számított hatásterületen kívül esik. A jelenlegi zajterhelő hatás környező mezőgazdasági területre semleges, a telephelyi és külső élővilágra elviselhető. Összegezve: a tervezett működés környezet-terhelése nem jelentős. Levegőtisztaság-védelmi szempontból kis mértékű a terhelés, a szagvédelmi hatásterületen belül nem található lakóingatlan. A zajkibocsátás szintén nem jelentős, jellemzően nappal és időszakosan történik, az alkalmazott eszközök, gépek, berendezések műszaki állapota megfelelő. A telephely 200 m-es környezetén belül védendő objektum nincs. Üzemszerű működés során veszélyes hulladék nem keletkezik, a termelés során keletkező hulladékok tárolása környezetszennyezést kizáró módon kivitelezhető, kezelésük / hasznosításuk jól szervezett. Levegőkörnyezeti hatások A Sertéstelep diffúz forrásainak légszennyező-anyag kibocsátása nem jelentős. Mivel a hatásterületen lakosság nem él, ez a levegőterhelés csak a hatásterületen tartózkodó dolgozók, személyzet részére jelenhet elhanyagolható humánegészségi kockázatot. A terhelések terjedésére tekintettel vizsgáltuk a levegő-terhelés jellemzőit és hatását. Megállapítottuk, hogy maximális kibocsátási adatok és leggyakoribb meteorológiai jellemzők esetén csak a Sertéstelep közvetlen közelében (a hatásterület szűk zónájában) várható a vonatkozó kibocsátási és levegőterheltségi határértékeket meghaladó terhelés és terheltség ammónia és bűz vonatkozásában. A hatástávolságot a bűzérzékelhetőség szempontjából is vizsgáltuk. A bűzterhelés szempontjából meghatározott hatásterület a telep centruma körül 420 m sugarú kör. Ezen a hatásterületen lakosság nem él, védett terület nem található. Zajkörnyezeti hatások A Sertéstelep zajforrásainak zajkibocsátása nem jelentős mértékben növeli meg a terület alapzaját. Mivel a hatásterületen lakosság nem él, ez a járulékos zajterhelés csak a hatásterületen tartózkodó dolgozók, személyzet részére jelenhet elhanyagolható humánegészségi kockázatot. A tervezett tevékenység zajkibocsátása 200 m-en belüli védendő objektum hiányában nem eredményez értékelhető környezeti hatást. 11

12 Fentiek ismeretében kijelenthető, hogy a megvalósítani tervezett tevékenység normális esetben a hatásterületen a környezeti elemekre semleges, enyhén pozitív, mivel a tevékenység során olyan másodlagos anyag, hígtrágya keletkezik, amely a technológiai előírásoknak megfelelő módon kijuttatva a talajra jótékony hatást fejt ki. A tevékenység végzésének helye, jellege, volumene miatt nem várható, hogy a hatótényezők bármilyen jellegű hatásfolyamatokat indítanának el, így ezek mértéke nem meghatározható, értékelésük nem lehet objektív. A vizeket érő hatások tekintetében a 9. sz. mellékletben csatoltuk a vízügyi hatóság által kiadott hatósági véleményt a talajvédelmi tervre vonatkozóan, mely a hígtrágya kijuttatására szolgáló Érsekvadkert, külterület 0101/2 hrsz-re vonatkozóan tesz megállapításokat. A tevékenység során olyan másodlagos anyag, hígtrágya keletkezik, amely a technológiai előírásoknak megfelelő módon kijuttatva a talajra jótékony hatást fejt ki. Összefoglalás és javaslatok Jelen EKHE kérelem során bemutatásra került a jelenlegi, illetve a tervezett tevékenység, azok környezethasználatai, környezeti hatásai, a hatótényezők. A tervezett tevékenység műszaki-infrastrukturális feltételei adottak, telepítéssel, építéssel nem kell számolni, már meglévő telephelyre vonatkozóan kérjük az engedélyt. A sertéstelep korábban már rendelkezett környezetvédelmi működési engedéllyel, melyet az 1. sz. mellékletben csatoltunk. Összességében elmondható, hogy a Kunagro 21 Kft. által tervezett sertéshizlalási tevékenység környezeti hatásai nem jelentősek, lokálisak, amiről részletesen a fejezetekben írtunk. A 15. sz. mellékletben csatolt alapállapot jelentés és jelen EKHE engedélykérelem alapján kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy az érintett helyszínre vonatkozóan a hízó férőhely fölötti kapacitású tevékenységet a Kunagro 21 Kft. részére jóváhagyni szíveskedjenek. Egyúttal kérjük, hogy a bemutatott információk, adatok birtokában szíveskedjenek egységes környezethasználati engedélyben megadni a környezeti elemekre vonatkozó kritériumokat. 12

13 A sertéstelep bűzhatása, mint a legjelentősebb környezeti hatás, nem éri el a környező érzékeny befogadókat. (A legközelebbi védendő ingatlan az üzemtől kb. 716 m távolságra található tanyaközpont, ahol a szagkoncentráció a es pontban bemutatott metodikával számolva nem éri el az 1 SZE/m 3 értéket sem.) Kijelenthető, hogy a megvalósítani tervezett tevékenység normális üzemmenet során a hatásterületen a környezeti és természeti elemekre semleges, enyhén pozitív, mivel a tevékenység során olyan másodlagos anyag, hígtrágya keletkezik, amely a talajra jótékony hatást fejt ki. Ezt támasztja alá a vízügyi hatóság 9. sz. mellékletben csatolt, hígtrágya szántóföldi kijuttatása ügyében született véleményezése a talajvédelmi tervre vonatkozóan. A tervezett tevékenység tájképi érdekeket nem sért, egyedi tájképi értékeket hátrányosan nem befolyásol, tájvédelmi szempontból nem releváns, hiszen ültetett erdők és erdősávok határolják a telephelyet. Javaslatok: A Tisztelt Hatóságok által korábban kiadott engedélyekben (1., 2. és 9. sz. melléklet) minden olyan előírás szerepel, amit itt javaslatként fel tudnánk sorolni. Azoktól eltérő, további javaslataink nincsenek. 13