AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYE, SZEREPE A MAGYAR AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN

Átírás

1 Magyar Biokultúra Szövetség A magyar biogazdálkodók, környezetkímélõk és egészségvédõk szövetsége Hungarian Federation of Associations for Organic Farming HUNGARY 1061 Budapest Anker köz 2-4. III/4., Tel. (+36-1) ; (+36-1) biokultura@biokultura.org; Internet: TERVEZET Az alábbiakban foglalja össze a Magyar Biokultúra Szövetség a 2020-ig terjedő Agrár-és Vidékfejlesztési stratégiához kapcsolódó koncepcióját. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYE, SZEREPE A MAGYAR AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN HELYZETÉRTÉKELÉS; A VÁLTOZTATÁS SZÜKSÉGESSÉGE Az ökológiai (bio, biológiai, öko, organikus) gazdálkodás talán az egyetlen olyan élelmiszer gazdasági rendszer a világon, amelyre vonatkozóan jogszabályok tartalmazzák a speciális előírásokat a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszer- és takarmánykészítésre és az innen kikerülő termékek jelölésére. A jogszabályok a környezet- és egészségtudatos fogyasztók határozott elvárására születtek, először néhány régi EU tagországban, majd a Közösség szintjén 1991-ben. A jogszabályok fontosak, mert kizárttá teszik a félreértéseket a termék előállítók és fogyasztók között, szemben a más divatos élelmiszerekkel, mint amilyenek például a natúr, reform, integrált stb. Az EU minden tagországában közvetlenül alkalmazandó a Tanács 834/2007/EK és a Bizottság 889/2008/EK rendelete (továbbiakban: EU bio rendeletek), de néhány tagország így Magyarország is a 79/2009 (VI.30.) FVM rendeletben további jogszabályokat adott ki, az ökológiai gazdálkodás érdekében. Magyarországon az ökológiai gazdálkodás a hivatalos megjelölés, a hivatkozott rendeletek értelmében azonban jogszabály védi a bio, biológiai, öko és organikus jelzőket is, ha mezőgazdasági termékekre és belőlük készült élelmiszerekre kívánják alkalmazni. Már az EU-n kívül is sok helyen, potenciális piacainkon (USA, Japán, Svájc, Kanada stb.) jogszabályok védik a bio termékeket, némileg eltérő, de összeegyeztethető előírásokkal. A fogyasztók igényének növekedése mellett a jogszabályi védelem, valamint a jogszabályok alapján kiépített ellenőrzési-tanúsítási rendszer a fő alapja az ökológiai gazdálkodás erőteljes és töretlen fejlődésének világszerte. A magyar ökológiai gazdálkodás adottságai kiválóak, amelyeket sajnos csak nagyon kis részben használunk ki. A világon 2008-ban mintegy 35 millió hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, az EU-ban nagyon dinamikus fejlődés mellett (1. ábra) ban az összes mezőgazdasági terület több mint 5%-a volt bio, míg Magyarországon ez az arány 2004 óta szinte változatlanul 2%-ra tehető. 1

2 1. ábra. Az ökológiai gazdálkodás alakulása az EU-ban Forrás: Willer H., Kilcher L. (Eds.) (2010) The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends IFOAM, Bonn A biogazdálkodást agrár-, vidék,-, egészség- és környezet- valamint foglalkoztatási stratégiájuk közepébe állító EU tagállamokban az ökológiai terület aránya többszöröse, mint hazánkban (2. ábra). 2. ábra. Néhány EU tagállam ökológiai területének aránya a teljes mezőgazdasági területből (2008). Forrás: Willer H., Kilcher L. (Eds.) (2010) The World of Organic Agriculture. Statistics and Emerging Trends IFOAM, Bonn 2

3 Különösen példa lehet Ausztria, hiszen nem csak a könnyen biosítható alpesi legelőkön, hanem Magyarországhoz hasonló ökológiai adottságú és mezőgazdasági szerkezetű Burgenlandban (Őrvidéken) is 2010-re a bioterület aránya megközelítette a 20%-ot! A Magyar Biokultúra Szövetség (MBSz) által készített tanulmányok szerint a magyar ökológiai gazdálkodás hátrányos területei a következők: Kicsi a bio állatállomány (kb. 0,15 állategység/ha), ezért kevés a trágya; Kicsi az ökológiai szaporítóanyag felhasználás aránya; Torz az AKG támogatási rendszer, hiszen az integrált gazdálkodás támogatása közel azonos a bioval; A Magyarországról kiszállított biotermék aránya magas (cca.80 %), ez kiszolgáltatottságot jelent; A feldolgozottság aránya alacsony, a kiszállított termékek kb. 80 %-a nyers, feldolgozatlan vagy elsődlegesen feldolgozott (szárított, fagyasztott stb.) termék; Sok EU országgal szemben nincs ökológiai akcióprogramunk; A biotermékeknek irreálisan magas az ára a hazai biopiacokon. Az MBSz szerint a hazai biogazdálkodás előnyei a következők: Kedvezők az ökológiai feltételek; Magyarországi növénytermelés GMO mentes (moratórium védi) és nagyon erős koegzisztencia jogszabályunk van; Tájfajtákban gazdagok vagyunk, rendelkezünk kiváló őshonos állatfajtákkal; Hagyományőrző gazdálkodás még létezik, és sokszor összekapcsolódik a mai gazdálkodási gyakorlattal; Jól képzettek, találékony és önállóan gondolkodó gazdáink vannak; Magas színvonalú képzés az egyetemekig; EU-val ekvivalens előírásokat alkalmazunk 1995-től; Erős érdekérvényesítő ernyőszervezetünk van a Magyar Biokultúra Szövetség (MBSz) révén; Erős, nagy presztízsű ellenőrzési-tanúsítási rendszert működtetünk. Sajnos az előző két kormányzati ciklus alatt a biogazdálkodást ellenségesen kezelték, a támogatási rendszerből is majdnem kimaradt, egy ökológiai jellegű gazdálkodás beillesztése szerepelt a tervek között, a gazdákkal kapcsolatot tartó állam által finanszírozott szakember garnitúra nagy része felkészületlen, vagy a vegyszer lobbi hatása alatt ellenérdekelt! A magyar biogazdálkodás jelentős versenyhátrányban van az EU sok más tagországával szemben, mivel az előző kormány annak ellenére, hogy kezdetben megígérte, később Magyarországnak nem érdeke indoklással elvetette az EMVA 33. cikke szerint 70% EU támogatást élvező ökológiai termékek promóciójának támogatását, sőt a 32. cikk szerinti ellenőrzés-tanúsítás költségeinek támogatását is, pedig ez utóbbi szerepelt az EU által elfogadott ÚMVP-ben is. Hazánk következő hátrányos területeire lenne képes a biogazdálkodás kedvező hatást gyakorolni: A biotermék fogyasztása segíthet a magyarság kritikus egészségi állapotán (élettartam kilátások, rosszindulatú betegségben érintettek aránya stb.); Segít megőrizni a jövő stratégiai értékeként nyilvántartott vízkészleteket és termőföldet; Növelni képes a foglalkoztatottságot, főként a munkanélküliséggel sújtott térségekben (egyes EU források több mint 30%-kal nagyobb élőmunka lekötéssel számolnak, az iparszerű gazdálkodáshoz mérten); Sajátosságainál fogva a családi gazdaságok túlélését és megerősödését szolgálja. 3

4 2. A 10 ÉVES VÍZIÓ A magyar ökológiai gazdálkodás területi arányával az európai élmezőny végére, középmezőny elejére kerül, hiszen a mezőgazdasági terület több mint 10%-án már ez a gazdálkodás mód fog folyni. A gazdálkodás különösen a családi gazdaságokban fog elterjedni, mert az egységnyi területről előállított érték ezzel növelhető, amely irány a birtokkoncentrációval szemben hat. A tanyás gazdálkodás újra teret fog nyerni, amelyben külön lehetőség az ökológiai gazdálkodás választása. A Nemzeti Parkok területén uralkodóvá válik a bio gyepgazdálkodás és állattartás, csak az invazív fajok elleni védekezésben használnak, és csak kivételesen, növényvédő szereket. Az állam a tulajdonában álló földterületek hasznosítása során a talaj védelme érdekében előnyben részesíti az ökológiai gazdálkodókat. A fosszilis energia árak növekedése a műtrágyák és vegyszerek árát oly mértékben emeli, hogy a legmagasabb termőképességű területeket leszámítva az iparszerű gazdálkodás nem lehet rentábilis, máshol csak a belső erőforrásokra építkező ökológiai gazdálkodás lesz a fenntartható gazdaságilag is. A ma munkanélküliség tekintetében leghátrányosabb térségek a rendelkezésre álló kézimunka kínálat miatt felértékelődnek, ha nem fog a munkavállalással szemben hatni az ingyen, segélyként kapott pénz. Legalább az idénymunka időszakaiban a foglalkoztatás akár teljes is lehet az ilyen térségekben, az eredmény nem csupán a munkahely, hanem a világpiacon keresett ökológiai termék lesz. Az ökológiai növénytermesztést a pillangósvirágú növényeket is tartalmazó vetésforgó, bio és külterjesen tartott állatok trágyájának használata, régi és modernizált tájfajták kiterjedt termesztése, a technológiai korszakváltás eredményeként kifejlesztett biológiai védekezési ágensek, preciziós növényápoló- és növényvédő gépek alkalmazása lesz a jellemző, a kémiai anyagok háttérbeszorulása mellett. Esélye van annak, hogy regenerálódhat egyes térségekben az ökológiai tájtermesztés is. Erőteljesen teret nyer a Biokert a házkörül mozgalom, és a kerttel rendelkező lakosság jelentős arányban áttér a biogazdálkodás előírása szerinti kertművelésre. Állattartásban a talaj-növény-állat-trágya-talaj körforgás biztosítása érdekében az állatsűrűség 1-1,5 állategység/ha-ra emelkedik. Egymás mellett fog létezni a legeltetésre és kifutóra épített, istállózott és viszonylag intenzív, és erre alkalmas fajtákkal folyó termelés, és a kizárólag legeltetésre alapozott, főként őshonos állatok extenzív tartása, amelyek az ökológiai állattartás csúcstermékeit, a bio hungarikumokat adják. A méhészet kihasználja az Európában szinte egyedülálló lehetőségét, hogy rendelkezésre állnak természetes méhlegelők (elsősorban az akác), és hogy az összehangolt termesztés és a növénytermesztőkkel kialakított kooperáció eredményként a bio termesztett mézelő növények méhlegelőként is hasznosulnak. A bio halastavi haltartásban rejlő lehetőségek kiteljesednek, a tengerek fenntarthatatlan használata, a tengeri halak szennyeződése, fertőzése és a tenyésztett tengeri halak (lazac stb.) génmódosítása miatt felértékelődik az édesvízi halgazdaság. A Tisza, Duna és egyéb folyók mentén végzett revitalizáció következtében az ökológiai halastavi haltartásra alkalmas terület mérete is jelentősen növekedhet. A közvetlenül fogyasztható termékek (zöldség, gyümölcs stb.) legalább harmada a hazai piacokon talál vevőkre, a feldolgozásra szánt alapanyagok jelentős részben nálunk kerülnek kistermelői vagy nagyipari feldolgozásra, és ebből legalább 30%-ot tesz majd ki a hazai fogyasztás aránya. A közösségi étkeztetésben a kritikus korosztályokban (bölcsőde, óvoda, általános iskola alsó- és felső tagozat stb.), és az egészséges táplálkozásra különösen érzékeny helyeken (rákbetegségek, allergia, autoimmun betegségek kórházi osztályai, élsportolók intézményei stb.) általánossá válik a bio élelmiszer felszolgálása. Az egészség- és wellness, valamint a termálvizekre épülő rekreációs turizmusban, egyes speciális betegségek kezelésében Magyarország nagyhatalom lesz, ahol az étkeztetés kizárólag bio élelmiszerekkel történhet. 4

5 Az egészségesebbé váló étkezés hatásai már kezdenek érezhetővé válni, csökken a halandóság, a táppénzen töltött idő, nő a lakosság aktív életszakasza, a tisztán megőrzött vízkészletek stratégiai értéke kezd nyilvánvaló lenni. A világpiaci trendeket követve sok európai állam enged a GMO lobbi nyomásának és területére beengedi az addigra idegen gént is tartalmazó, több betegség ellen védő és új anyagokat termelő géntechnikailag módosított növényeket, sőt állatokat is. Az ilyen környezet lehetetlenné teszi az ökológiai termelést a szennyezés valódi kockázata és az attól való félelem miatt is, ugyanakkor az egészség- és környezettudatosság növekedése és a közben bekövetkező élelmiszerbotrányok miatt a biotermékek iránti kereslet rohamosan nőni fog. A GMO mentességét megőrző Magyarország teljes élelmiszergazdasági bel- és külpiaci stratégiáját erre építheti, amelyben a magyar=gmo mentes általános kínálaton belül a bio lesz a prémium termék. 3. LÉPÉSEK ÉS FELADATOK CÉLKITŰZÉSEK TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A társadalmi partnerek bevonásával el kell készíteni Magyarország ökológiai gazdálkodási Akciótervét, megnyerve a miniszterelnököt a bevezetés és a deklaráció aláírására. Be kellene vezetni az EMVA 33. cikke szerinti ökológiai termékek promóciójának támogatását, amely a biotermékek hazai piacra jutását lenne hivatott segíteni. Az ökológiai gazdálkodásért felelős hatóságként a VM-et kell kijelölni, és önálló főosztályt (osztályt) kell felállítani az ügyei kezelésére től kezdődően az ökológiai gazdálkodás minden szereplője részére meg kell nyitni az ökológiai gazdálkodás ellenőrzésével és tanúsításával kapcsolatos költségek támogatási forrását, az EMVA rendelet 32. cikkének megfelelően. A közszolgálati hírforrások közérdekű információnak tekintve hitelesen tájékoztassanak az ökológiai gazdálkodás és a bio élelmiszerek előnyeiről. Az ökológiai gazdálkodás kerüljön be az állam által finanszírozott tanácsadók, falugazdászok, kamarai tanácsadók képzési programjaiba. Létesüljenek bemutató gazdaságok, ahol az érdeklődők megtanulhatják az ökológiai gazdálkodást. A közétkeztetésben (elsőként a bölcsődékben, általános iskolákban, kórházakban) kerüljön be az alapanyagok közé a bio kínálat állami árkompenzációval segítve; forrást a fast food ra és a mezőgazdasági összetevőket (cukrot leszámítva) nem (vagy 3% alatt) tartalmazó üdítő italokra kivetendő fogyasztási adó szolgálhatna. Tegyék hatékonnyá az ökológiai jelölést bitorlókkal szembeni megtorlást. Az állami termőföld hasznosítása során biztosítsanak elővásárlási, illetve előbérleti jogot a kedvezményezett csoportokon belül az ökológiai gazdálkodást vállalók részére; a hasznosítás során az átállt területek státusza ne sérülhessen. A Nemzeti Parkok mezőgazdasági területein csak biogazdálkodás folyhasson. Újra meg kell hirdetni az AKG-ban az ökológiai gazdálkodás támogatását, és erről széles körű tájékoztatás legyen biztosított. A Széchenyi programban és egyéb támogatási programokban élvezzenek előnyt a biotermelést vállalók, különösen a saját terméket feldolgozók, ezen belül kiemelten a kistermelők, családi vállalkozások. Az új EU támogatási ciklusban sokkal vonzóbb legyen az ökológiai gazdálkodás támogatása, és a kiírásnál elégséges feltétel legyen az EU bio rendeletek betartása, a támogatás illesse meg az állattartókat, méhészeket és a halgazdaságokat. A zonális programokban az ökológiai gazdálkodás vállalása járjon többlettámogatással. Budapest, A Magyar Biokultúra Szövetség nevében: Czeller Gábor elnök és Dr. Roszík Péter alelnök 5