BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2013) XXX draft BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Útmutató az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez 15. cikk: energiaátalakítás, -szállítás és -elosztás COURTESY TRANSLATION OF SWD(2013) 450 FINAL HU HU

2 Tartalomjegyzék A. BEVEZETÉS... 2 B. A BELSŐ ENERGIAPIAC KÜLÖNBÖZŐ SZEREPLŐINEK ÚJ SZEREPEI ÉS ÚJ SZEREPLŐK... 4 B1. Nemzeti energetikai szabályozó hatóságok... 4 B2. Szállításirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők... 5 B3. Új szereplők, ideértve a beszerzési közösségek szolgáltatóit... 8 C. ENERGIAHATÉKONYSÁGI KRITÉRIUMOK A HÁLÓZATI DÍJSZABÁSOK ÉS SZABÁLYOZÁS TERÜLETÉN C1. Ösztönzők nyújtása az intelligens hálózatok telepítéséhez C2. A villamosenergia-hálózati díjszabásokra vonatkozó energiahatékonysági kritériumok.. 12 D. A KERESLETOLDALI VÁLASZINTÉZKEDÉSEK LEHETŐVÉ TÉTELÉRE ÉS KIDOLGOZÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK D1. A nemzeti szabályozó hatóságok, a szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszerüzemeltetők szerepe D2. Hatékony árjelzések D3. Piacra lépés, részvétel és átláthatóság E. ENERGIAHATÉKONYSÁG A HÁLÓZATTERVEZÉSBEN ÉS A GÁZ- ÉS VILLAMOSENERGIA- INFRASTRUKTÚRA ÜZEMELTETÉSE F. EGYÉB KAPCSOLATOK A BELSŐ ENERGIAPIACCAL

3 15. CIKK: ENERGIAÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -ELOSZTÁS A. BEVEZETÉS 1. Az energiahatékonysági irányelv 1 (a továbbiakban: az irányelv vagy az energiahatékonyságról szóló irányelv) és a belső energiapiaci csomag (a továbbiakban: a harmadik csomag) 2 kiegészítik és kölcsönösen támogatják egymást, különösen a hatékony villamosenergia- és gázhálózathoz való hozzájárulásra és az ellátás biztonságának növelésére vonatkozó célkitűzés tekintetében. 2. A hálózati díjszabások és szabályozások és a hálózatüzemeltetés energiahatékonyságának ösztönzésére, valamint a keresletoldali válaszintézkedés akadályainak elhárítására irányuló mechanizmusokat a belső energiapiaci csomag és a kiegészítő jogszabályok 3, valamint az energetikai szolgáltatási irányelv 4 tartalmazza, utóbbit az energiahatékonyságról szóló irányelv június 5-én hatályon kívül fogja helyezni. 3. Az energiahatékonyságról szóló irányelv Energiaátalakítás, -szállítás és -elosztás című 15. cikke és a kapcsolódó XI. és XII. melléklet célja a hálózat és az infrastruktúra hatékonyságának maximalizálása és a keresletoldali válaszintézkedés ösztönzése. A tagállamok 15. cikkben meghatározott fő kötelezettségei az alábbiak biztosítása: - A hálózati díjszabások és szabályozás tekintetében: a nemzeti szabályozó hatóságok kellőképpen figyelembe veszik az energiahatékonyság kérdését a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelvben meghatározott szabályozási feladatok ellátása során; a szállítási és elosztási díjszabásban alkalmazott olyan ösztönzők megszüntetése, amelyek hátrányosak az áramellátás összhatékonysága így az energiahatékonyság szempontjából, vagy az olyan ösztönzőké, amelyek akadályozhatják a keresletoldali válaszintézkedés kiegyensúlyozó és járulékos szolgáltatásokba való beépítését; a díjszabás lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók javítsák a fogyasztói részvételt a rendszerhatékonyságban, beleértve a keresletoldali szabályozást is a nemzeti körülmények függvényében; és a hálózati szabályzatok és díjszabások megfelelnek a XI. mellékletben foglalt energiahatékonysági kritériumoknak, figyelembe véve a 714/2009/EK rendelet 5 értelmében kidolgozott iránymutatásokat és szabályzatokat. - A keresletoldali válaszintézkedés tekintetében: 1 Az Európai Parlament és a Tanács október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 315., , 1. o. 2 A 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelv, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet. 3 A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelet (REMIT) és a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló rendeletjavaslat. 4 Az Európai Parlament és Tanács április 5-i 2006/32/EK irányelve az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, HL L 114., , 64. o. 5 Az Európai Parlament és a Tanács július 13-i 714/2009/EK rendelete a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 211., , o. 2

4 a nemzeti szabályozó hatóságok ösztönzik a keresletoldali erőforrásokat, így például a keresletoldali válaszintézkedést végzőket arra, hogy a kínálati oldal mellett részt vegyenek a nagykereskedelmi energiapiacokon; előmozdítják a keresletoldali válaszintézkedés hozzáférését a kiegyensúlyozó, tartalék és más rendszerszolgáltatási piacokhoz és a keresletoldali válaszintézkedésnek az e piacokon való részvételét annak előírásával, hogy olyan műszaki vagy szerződési követelményeket határozzanak meg, amelyek elősegítik a keresletoldali válaszintézkedés ideértve a beszerzési közösségek szolgáltatóit is részvételét ezeken a piacokon; a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények egyensúlyozási és más üzemeltetési szolgáltatásokat nyújthatnak, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, a hálózat biztonságára és megbízhatóságára vonatkozó követelményekre is figyelemmel; és a szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők a kiegyensúlyozásra és járulékos szolgáltatásokra vonatkozó előírások betartásakor megkülönböztetésmentesen kezelik a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatókat, ideértve a beszerzési közösségek szolgáltatóit is (mindezt a hálózatirányításban rejlő technikai kötöttségek figyelembevételével végzik). - A gáz- és villamosenergia-infrastruktúra üzemeltetése és tervezése tekintetében: a nemzeti szabályozó hatóságok a 2009/72/EK irányelv keretében és az egyes intézkedések költségeinek és hasznainak figyelembevételével ösztönzőket biztosítanak a hálózatüzemeltetőknek az energiahatékonyság javítása érdekében; a villamosenergia-rendszereikben biztosított különböző hozzáférési és kiszolgálási prioritások amennyiben léteznek ilyenek rangsorolásával kapcsolatos szabályok egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek; és elvégzik az energiahatékonyság értékelését és javítását a gáz- és villamosenergiainfrastruktúra üzemeltetése és tervezése során. 4. A 15. cikk tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kizárólag a villamos energiára vonatkoznak (a 15. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdése és a kapcsolódó XI. melléklet); olyan szabályokat, amelyek a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez való elsőbbségi hozzáférés és elosztás rangsorolásához (15. cikk, (5) bekezdés) és a kiegyensúlyozáshoz és más üzemeltetési szolgáltatásokhoz való hozzájárulásához kapcsolódnak (15. cikk, (6) bekezdés); valamint a keresletoldali válaszintézkedést érintik (15. cikk, (8) bekezdés). A 15. cikk (1) bekezdésének többi rendelkezése, valamint a 15. cikk (2), (3) és (4) bekezdése egyformán vonatkozik a gáz- és villamosenergia-hálózatra. 5. Ez az útmutató további információkat nyújt az energiahatékonyságról szóló irányelv intézkedéseinek végrehajtásáról, amelyek az energiahálózat szabályozására és a díjszabásokra vonatkozó energiahatékonysági kritériumokkal, a keresletoldali válaszintézkedéssel és a hálózat tervezésének és a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra üzemeltetésének energiahatékonyságával kapcsolatos új követelményekhez kapcsolódnak. Az egyes szakaszok először meghatározzák a belső energiapiaci csomag érintett rendelkezéseit, ezután kifejtik, hogy a 15. cikk hogyan egészíti ki azokat új kötelezettségekkel. Az útmutató felvázolja a jogszabályokban foglalt új követelményeket, és a tagállamok, a nemzeti szabályozó hatóságok és az üzemeltetők új szerepeit és feladatait. 6. Ezen útmutató célja, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak az energiahatékonyságról szóló irányelv 15. cikkének alkalmazásáról. Az útmutató a bizottsági szolgálatok nézeteit 3

5 közli, nem módosítja az irányelv joghatásait, és nem érinti a 15. cikk Bíróság által megfogalmazott kötelező erejű értelmezését. B. A BELSŐ ENERGIAPIAC KÜLÖNBÖZŐ SZEREPLŐINEK ÚJ SZEREPEI ÉS ÚJ SZEREPLŐK B1. Nemzeti energetikai szabályozó hatóságok 7. A belső energiapiaci csomag (a villamosenergia-piaci irányelv 6 3. cikkének (11) bekezdése és a földgázpiaci irányelv 7 3. cikkének (8) bekezdése) megállapítja, hogy az energiahatékonyság előmozdítása érdekében a tagállamok vagy amennyiben a tagállam úgy rendelkezett, a szabályozó hatóság nyomatékosan javasolják a villamosenergia- és földgázipari vállalkozásoknak, hogy optimalizálják a villamosenergia- és gázfelhasználást, például energiagazdálkodási szolgálatok nyújtása, innovatív árképzési formulák kidolgozása vagy intelligens mérési rendszerek, illetve adott esetben intelligens hálózatok bevezetése révén. 8. Ezt az ösztönzést erősítik a nemzeti szabályozó hatóságok általános célkitűzései és feladatai, azaz a villamosenergia- és gázhálózatok versenyképes, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható belső piacának elősegítése, szem előtt tartva a hosszú távú célkitűzéseket is (a villamosenergia-piaci irányelv 36. cikkének a) pontja és a földgázpiaci irányelv 40. cikkének a) pontja). Az idevágó hosszú távú célkitűzések közé tartoznak a végsőenergia-fogyasztásban a megújuló forrásokból származó energia arányára, az energiahatékonyságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló európai célkitűzések. A villamosenergia-piaci irányelv 36. cikke és a földgázpiaci irányelv 40. cikke felsorolja a nemzeti szabályozó hatóságok általános célkitűzéseit. A villamosenergiapiaci irányelv 37. cikkében és a földgázpiaci irányelv 41. cikkében olvasható azon feladatok és hatáskörök listája, amelyeket a tagállamoknak a nemzeti szabályozó hatóságokra kell ruházniuk. A két rendelkezéscsomag kiegészíti egymást, és egymással összefüggésben kell őket értelmezni: feladataik végrehajtása és hatáskörük gyakorlása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak a rájuk osztott általános célkitűzéseket kell követniük 8. A nemzeti szabályozó hatóságok alapvető feladatai az alábbiak: a szállítási és elosztási hálózatokhoz való hozzáférés díjszabásaival; a szállítási és elosztási díjszabások vagy módszerek átlátható kritériumok alapján történő megállapításával vagy jóváhagyásával kapcsolatos feladatok; a szétválasztással kapcsolatos feladatok: annak biztosítása, hogy az átviteli, az elosztási, a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos, a tárolási, valamint az ellátási tevékenységek között ne legyen keresztfinanszírozás; az energiavállalatok általános felügyeletével kapcsolatos feladatok: annak biztosítása, hogy a szállítási- és elosztórendszer-üzemeltetők, továbbá adott esetben a 6 Az Európai Parlament és a Tanács július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 211., , 55. o. 7 Az Európai Parlament és a Tanács július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, HL L 211., , 94. o. 8 A szabályozó hatóságok általános célkitűzéseivel, feladataival és hatáskörével kapcsolatos további információk tekintetében lásd a 2009/72/EK és a 2009/73/EK irányelvről szóló, A szabályozó hatóságok című értelmező dokumentumot ( latory_authorities.pdf). 4

6 rendszertulajdonosok, valamint a villamosenergia- vagy gázipari vállalkozások teljesítsék az irányelv és más vonatkozó uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeiket, beleértve a határokon átnyúló ügyekkel kapcsolatos kötelezettségeket is; a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok: más hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együtt hozzájárulás a fogyasztóvédelmi intézkedések, köztük az I. mellékletben (a villamosenergia-piaci irányelv és a gázpiaci irányelv melléklete) szereplő intézkedések tényleges életbe léptetéséhez és betartatásához; legalább évente ajánlások közzététele az ellátási árak 3. cikknek (a villamosenergia-piaci és a gázpiaci irányelv cikke) való megfelelésével kapcsolatban; a fogyasztók fogyasztási adataihoz való hozzáférés biztosítása. 9. Az energiahatékonyságról szóló irányelv 15. cikke megfogalmaz még egy konkrét célkitűzést és feladatot az energiahatékonyság elérésével kapcsolatban, amely szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra üzemeltetésével kapcsolatos döntéseikben kellőképpen figyelembe vegyék az energiahatékonyság kérdését a villamosenergia-piaci és gázpiaci irányelvben meghatározott szabályozási feladatok ellátása során. 10. Emellett az energiahatékonyságról szóló irányelv 15. cikkének (8) bekezdése szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok ösztönözzék a keresletoldali erőforrásokat, így például a keresletoldali válaszintézkedést végzőket arra, hogy a kínálati oldal mellett részt vegyenek a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi energiapiacokon. 11. Ezen túlmenően az energiahatékonyságról szóló irányelv (45) preambulumbekezdése alapján a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok integrált megközelítést alkalmazzanak, amely felöleli az energiaellátási és a végfelhasználói ágazatok lehetséges megtakarításait. B2. Szállításirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők 12. A belső energiapiaci csomag meghatározza a szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők fő feladatait. A villamosenergia-piaci irányelvnek az átvitelirendszer-üzemeltetők feladatairól szóló 12. cikke (és a földgázpiaci irányelv szállításirendszer-üzemeltetők feladatairól szóló 13. cikke) szerint kötelesek biztonságos, megbízható és hatékony átviteli/szállítási rendszerekről gondoskodni. Ilyen villamosenergiarendszer esetében a villamosenergia-piaci irányelv 12. cikkének d) pontja kimondja, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők kötelesek biztosítani az összes szükséges kiegészítő szolgáltatást 9, ideértve az igényekre válaszként nyújtott szolgáltatásokat is. 9 A villamosenergia-piaci irányelv 2. cikkének 17. pontja szerint kiegészítő szolgáltatás minden olyan szolgáltatás, amely egy átviteli vagy egy elosztórendszer üzemeltetéséhez szükséges. Hasonlóképpen, a gázpiaci irányelv 2. cikkének 14. pontja a következőképpen határozza meg a kiegészítő szolgáltatások fogalmát: minden olyan szolgáltatás, amely a szállítóhálózathoz, elosztóhálózathoz, LNG-létesítményhez és/vagy földgáztárolóhoz való hozzáféréshez és üzemeltetéshez szükséges, beleértve a terheléskiegyenlítő keverő- és inertgáz-injektáló létesítményeket is, kivéve a kizárólagosan a szállításirendszer-üzemeltetők számára, feladataik végrehajtása céljára fenntartott létesítményeket. 5

7 13. A kiegészítő szolgáltatások olyan kereskedelmi szolgáltatások, amelyeket a rendszerüzemeltetők (szállításirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők) szereznek be a hálózathasználóktól. A kiegészítő szolgáltatások beszerzése az egyik olyan eszköz, amely segítségével a rendszerüzemeltetők biztosíthatják a villamos rendszer ellátásának biztonságát és minőségét. A keresletoldali válaszintézkedések részvételéhez szükség van a kiegészítő szolgáltatásokon belül rendelkezésre álló megfelelő szerződéses és műszaki struktúrákra. A keresletoldali válaszintézkedések általában a termeléssel megegyező szolgáltatást nyújtanak. A részvétel lehetővé tétele és ösztönzése érdekében üzemeltetési és részvételi szabályokra van szükség. 14. A villamosenergia-piaci irányelv 25. cikke és a földgázpiaci irányelv 25. cikke meghatározza az elosztórendszer-üzemeltetők feladatait, és kimondja, hogy kötelesek feladataikat az energiahatékonyság megfelelő figyelembevételével elvégezni. A villamosenergia-piaci irányelv 25. cikkének (7) bekezdése szerint az elosztórendszer fejlesztésének tervezésekor az elosztórendszer-üzemeltetőnek figyelembe kell vennie a villamosenergia-kapacitás fejlesztésénél vagy kiváltásánál az energiahatékonysági/keresletoldali szabályozási intézkedéseket és/vagy a decentralizált termelőlétesítményeket. Ezzel kapcsolatban a villamosenergia-piaci irányelv 2. cikkének 29. pontja szerint az energiahatékonysági/keresletoldali szabályozás olyan átfogó vagy integrált megközelítés, amelynek célja a villamosenergia-fogyasztás időbeli és mennyiségbeli befolyásolása annak érdekében, hogy csökkentse a primer energia felhasználását és a terhelési csúcsokat olyan módon, hogy elsőbbséget ad az energiahatékonyságot szolgáló beruházásoknak és más intézkedéseknek, mint például a megszakítható ellátási szerződéseknek, szemben a termelői kapacitás növelését szolgáló beruházásokkal, ha az előzőek hatékonyabb és gazdaságosabb megoldást adnak, tekintetbe véve a csökkentett energiafogyasztás pozitív környezeti hatását, valamint ezzel összefüggésben az ellátás biztonságát és az elosztás költség szempontjait is. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre vonatkozó elsőbbségi hozzáférési és teherelosztási szabályok 15. Az energiahatékonyságról szóló irányelv 15. cikkének (5) bekezdése kiegészíti a belső energiapiaci csomagot a szállításirendszer-üzemeltetőkre és elosztórendszer-üzemeltetőkre vonatkozó kötelezettség (és több kivétel) megállapításával, amely szerint garantálniuk kell a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia átvitelét és elosztását, valamint a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának elsőbbségi vagy garantált hozzáférést kell biztosítaniuk a hálózathoz, illetve elsőbbségi elosztást, amikor ők felelnek a teherelosztásért (vagyis azokban a tagállamokban, amelyekben ilyen teherelosztási rendszert használnak). Ezek a rendelkezések a kapcsolt energiatermelésről szóló irányelv 8. cikkére épülnek és kiterjesztik azt; ez a cikk már előírta az elsőbbségi elosztást a szállításirendszer-üzemeltetők esetében, de az elosztórendszer-üzemeltetők esetében nem. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés elsőbbségi hozzáféréshez és elosztáshoz való jogai nem érintik a megújuló energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia elsőbbségi hozzáféréshez és elosztáshoz való jogát, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv 15. cikkét, és a hőellátás folyamatos biztosításának szükségességét. E kötelezettségek mellett a 10 Az Európai Parlament és a Tanács április 23-i 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, HL L., , o. 6

8 szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek meg kell felelniük az energiahatékonyságról szóló irányelv XII. mellékletében foglalt követelményeknek is (a szállításirendszer-üzemeltetőkre és elosztórendszer-üzemeltetőkre alkalmazandó energiahatékonysági követelmények). A kapcsolt energiatermelés az elosztott energiatermelés egyik legfontosabb formájaként élvez támogatást, amely termelés a hálózatokban is javítani tudja az energiahatékonyságot a fogyasztókhoz való közelsége miatt. Emellett a hálózathoz való elsőbbségi hozzáférés követelménye új. Az elsőbbséget csak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés esetében szabad alkalmazni, vagyis olyan kapcsolt energiatermelés esetében, amely legalább 10 %-os primerenergia-megtakarítást biztosít a külön hőtermeléshez és villamosenergia-előállításhoz képest az irányelv II. melléklete értelmében 11. A kapcsolt energiatermelésről szóló irányelvben meghatározott, a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre vonatkozó hálózati szabályok naprakésszé tételének és megerősítésének célja, hogy fenntartsa a nagy hatásfokú kapcsolt termelésből és a megújuló forrásokból származó villamos energia egyenlő kezelését, az utóbbira vonatkozó hálózati szabályoknak a megújuló energiáról szóló irányelvben való megerősítését követően A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre vonatkozó elsőbbségi szabályok tehát abból erednek, hogy biztosítani kell a folyamatos hőellátást, a 15. cikk (5) bekezdése értelmében. Az elsőbbségi elosztásra azért van szükség a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés esetében, mert a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés üzemeltetőire kötöttségek vonatkoznak, mivel amikor a hőfogyasztóik számára hőt állítanak elő, egyidejűleg villamos energiát is kell termelniük, hogy ezáltal primerenergia-megtakarítást érjenek el. Ezért amikor biztosítaniuk kell a folyamatos hőellátást, nem járhatnak el rugalmasan a villamos energia előállításának módosítása érdekében. Továbbá a kapcsolt energiatermelést végzők gyakran nem maguk döntik el, hogy mikor termeljenek villamos energiát, mivel a hőfogyasztók igényeit kell teljesíteniük, vagyis gőzt kell biztosítaniuk a vegyi és ipari létesítményeknek, vagy a távfűtési rendszereknek hideg időjárás esetén. Ilyen körülmények között az általuk előállított villamos energiát be kell fogadni a hálózatba, hogy kapcsolt energiatermelési üzemmódban üzemelhessenek. A villamosenergia-termelésre vonatkozó képességük csökkentése jelentős hatékonyságcsökkenést okozhat, ami ellentétes lenne a kapcsolt energiatermelés céljával. Ezért amikor a kapcsolt energiatermelő létesítményeknek hőfogyasztókat kell ellátniuk, lehetővé kell tenni, hogy a hálózatba is betáplálhassanak villamos energiát, és hogy elsőbbséget élvezzenek a kevésbé hatékony vagy rugalmasabb villamosenergia-forrásokkal szemben. 17. Ezért az uniós jog alapján bizonyos feltételek mellett a megújuló forrásokból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia is elsőbbséget élvez az elosztás tekintetében. Az elsőbbségi hozzáférésre és elosztásra vonatkozó korlátozásokat csak akkor lehet alkalmazni, amikor ez a hálózat megbízhatóságának és biztonságának fenntartása, valamint biztonságos működése miatt szükséges. 11 A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia kiszámítását az I. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján kell végezni a 2008/952/EK bizottsági határozatban meghatározott részletes iránymutatás segítségével, és a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott, a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó energiahatékonysági referenciaértékek alapján (lásd a 14. cikk (10) bekezdését és az I. melléklet utolsó bekezdését). 12 Lásd a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre vonatkozó, a kapcsolt energiatermelés támogatásáról szóló 2004/8/EK irányelv 8. cikkében említett hálózati szabályokról szóló értelmező dokumentumot (SWD/2012/13), amely az alábbi címen elérhető: 7

9 18. A megújuló forrásokból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának egyaránt biztosított elsőbbségi elosztáshoz való jogok mellett meg kell határozni ezen elsőbbségi hozzáféréshez és elosztáshoz való jogok végrehajtásának üzemeltetési feltételeit. Ezért az energiahatékonyságról szóló irányelv előírja a tagállamok számára, hogy részletesen fejtsék ki és tegyék közzé azokat a szabályokat, amelyek alapján rangsorolják a villamosenergia-rendszerekben a különböző jogosultságokat, mivel fenn kell tartani a hálózat üzemeltetési biztonságát és stabilitását, vagyis olyan esetekben, amikor kettő vagy több elsőbbségi hozzáféréshez és elosztáshoz való jog ütközik egymással. 19. Bizonyos megújuló energiaforrások azon tulajdonságai miatt, hogy nem mindig állnak rendelkezésre ugyanolyan intenzitással (például szél- vagy napenergia), és e változó forrásokból előállított villamos energia tárolására szolgáló technológiák kezdetlegessége miatt a tagállamoknak minden esetben biztosítaniuk kell, hogy a különböző megújuló energiaforrásokból származó energiához való elsőbbségi hozzáférés vagy elosztás akadálytalan legyen. A változó és nem változó megújuló forrásokból származó villamos energia közötti különbségtétel e források fizikai tulajdonságain alapul és objektív. A megújuló energiaforrásokból és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia más formái esetében, amelyek szintén prioritást élveznek, a tagállamok más rangsorolást is megállapíthatnak. Keresletoldali válaszintézkedés 20. A tagállamok azon kötelezettségével összefüggésben, hogy ösztönözzék a keresletoldali válaszintézkedéshez való hozzáférést és a válaszintézkedést végzők részvételét, az energiahatékonyságról szóló irányelv (15. cikkének (8) bekezdése) szerint a tagállamoknak elő kell írniuk a nemzeti energiaügyi szabályozó hatóságok illetve ha a nemzeti szabályozó rendszerek ezt előírják, a szállításirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy mozdítsák elő a keresletoldali válaszintézkedés hozzáférését a kiegyensúlyozó, tartalék és más rendszerszolgáltatási piacokhoz és a keresletoldali válaszintézkedésnek az e piacokon való részvételét. Ehhez tisztázni, és szükség esetén módosítani kell az érintett piacokon való részvétel műszaki vagy szerződéses feltételeit, pl. az előírt minimális kapacitást, a keresletoldali válaszintézkedés aktiválásának időzítését és időtartamát, az aktiválásról való értesítés időpontját stb., olyan módon, amely megfelelő a keresletoldali részvétel számára. A keresletoldali válaszintézkedések hozzáférésének és részvételének előmozdítása során az érdekelt felek, különösen a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatók (pl. beszerzési közösségek szolgáltatói vagy energetikai szolgáltató társaságok) és a kiegyensúlyozásért felelős szereplők közötti kapcsolatok megszervezésére vonatkozó rendelkezésekre is szükség van 13. Ezek a műszaki vagy szerződéses rendelkezések, vagy bármely más részvételi eljárás részét képezhetik, és pontosítani kell és össze kell hangolni őket, figyelembe véve a 714/2009/EK rendelet értelmében kidolgozott jövőbeni iránymutatásokat és szabályzatokat. B3. Új szereplők, ideértve a beszerzési közösségek szolgáltatóit A belső energiapiaci csomagban szereplő fogalommeghatározások mellett (pl. szállításirendszer-üzemeltető vagy elosztórendszer-üzemeltető), az irányelv az energiapiac 13 Az egyensúlyért vagy a kiegyensúlyozásért felelős szereplőknek kell fenntartaniuk az egyensúlyt az energiaszolgáltatás és az energia várható fogyasztása között a mérlegkörzetében található bármely számú generátor vagy terhelés esetén. 8

10 más szereplőit említi, például a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatókat, és a 2. cikk 45. pontjában a következőképpen határozza meg a beszerzési közösség szolgáltatóját : több rövid időtartamú fogyasztói terhelést a szervezett energiapiacokon eladás vagy árverés útján történő értékesítés céljából tömörítő keresletoldali szolgáltató. A beszerzési közösségek szolgáltatóinak szerepét és a keresletoldali válaszintézkedésekben való részvételét jobban kifejti a 15. cikk (8) bekezdése, amely szerint a szállításirendszerüzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek a kiegyensúlyozásra és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó előírások betartásakor a hálózatirányításban rejlő technikai kötöttségek figyelembevételével, megkülönböztetésmentesen és technikai képességeiknek megfelelően kell kezelniük a beszerzési közösségek szolgáltatóit és a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt más szolgáltatókat. Ami a keresletoldali válaszintézkedés hozzáférését illeti a kiegyensúlyozó, tartalék és más rendszerszolgáltatási piacokhoz, a 15. cikk (8) bekezdése kimondja, hogy e piacokon való részvételre vonatkozó műszaki előírásoknak ki kell terjedniük a beszerzési közösségek szolgáltatóinak részvételére is A kapcsolt energiatermelés bizonyos típusai képesek lehetnek olyan üzemelési módra, amely műszaki és gazdasági szempontból lehetővé teszi a rugalmas energiatermelést és -tárolást. Lehetővé kell tenni az ilyen kapcsolt energiatermelő létesítmények üzemeltetői számára, ideértve a kapcsolt energiatermelő mikroegységek üzemeltetőit is, hogy részt vegyenek a kiegyensúlyozó piacokon, ideértve a keresletoldali válaszintézkedéseket is. A kiegyensúlyozó, tartalék és a kiegészítő szolgáltatások piacán történő részvételre vonatkozó műszaki előírásokat ki kell terjeszteni a kapcsolt energiatermelő létesítmények bizonyos típusainak részvétele tekintetében, a 15. cikk (6) és (8) bekezdése értelmében. 22. Összefoglalva tehát a tagállamoknak a következőket kell tenniük: 1. Biztosítani, hogy a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok megfelelően vegyék figyelembe az energiahatékonyságot szabályozási feladataik ellátása során, és hogy ösztönözzék a keresletoldali erőforrásokat, így például a keresletoldali válaszintézkedést végzőket arra, hogy a kínálati oldal mellett részt vegyenek a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi energiapiacokon. 2. Világos és átlátható szabályokat biztosítani arról, hogy a villamosenergiarendszerükben hogyan fogják rangsorolni a különböző prioritásokat, ami lehetővé teszi a szállításirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők számára, hogy a) garantálják a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia átvitelét és elosztását; hogy b) a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiának elsőbbségi vagy garantált hozzáférést biztosítsanak a hálózathoz, és hogy c) amikor ők felelnek a teherelosztásért, elsőbbségi elosztást biztosítsanak. 3. Kötelezni a nemzeti szabályozó hatóságokat, vagy ha a nemzeti szabályozó rendszerek ezt előírják, a szállításirendszer-üzemeltetőket és elosztórendszerüzemeltetőket, hogy határozzák meg a keresletoldali válaszintézkedés kiegyensúlyozó, tartalék és más rendszerszolgáltatási piacokon való részvételének 14 A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint a rugalmas energiaforrások összesítése azt jelenti, hogy egy harmadik személy összeállítja és megvalósítja a rugalmas energiaforrások portfólióját, és rugalmas forrásként, kombinációban üzemelteti őket az energiapiacon, például a nagykereskedelmi villamosenergia-piacon. A beszerzési közösségek szolgáltatója emellett összesített rugalmas erőforrásokkal láthatja el a rendszertartalékok piacát, vagy kiegészítő szolgáltatásként kínálhatja az energiaelosztó hálózatok üzemeltetőinek. A virtuális erőmű fogalma nagyjából ugyanazt jelenti, mint az elosztott energiaforrások összesítése ( Integration of Demand Side Management, distributed generation, renewable energy sources and energy storages. State of the art report A keresletoldali irányítás, az elosztott termelés, a megújuló energiaforrások és az energiaraktárak integrációja. Magas színvonalú jelentés ). 9

11 műszaki követelményeit. E műszaki előírásoknak ki kell terjedniük a beszerzési közösségek szolgáltatóinak és a kapcsolt energiatermelő létesítmények üzemeltetőinek részvételére is. C. ENERGIAHATÉKONYSÁGI KRITÉRIUMOK A HÁLÓZATI DÍJSZABÁSOK ÉS SZABÁLYOZÁS TERÜLETÉN 23. A villamosenergia-piaci irányelv (37. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdése) úgy rendelkezik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokra kell bízni az átviteli és elosztási tarifák vagy az ezekre vonatkozó módszerek átlátható kritériumok alapján történő megállapítását vagy jóváhagyását. E feladatok végrehajtása során a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük az elosztott villamosenergia-termelésnek, valamint a keresletoldali szabályozási intézkedéseknek köszönhetően elkerült, hosszú távú, hálózati határköltségeket is, ugyanakkor tiszteletben tartva, hogy a villamosenergia-piaci irányelv (37. cikk (6) bekezdésének a) pontja szerint ezeket a tarifákat vagy módszertanokat úgy kell meghatározni, hogy a hálózatok működőképességének biztosításához szükséges beruházásokat el lehessen végezni. Ugyanezen irányelv 37. cikkének (8) bekezdése szerint a tarifák vagy módszertanok és a kiegyenlítő szolgáltatások meghatározásakor vagy jóváhagyásakor a szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a szállítási- és elosztórendszer-üzemeltetők rövid és hosszú távon egyaránt megfelelően ösztönözve legyenek a hatékonyság javítására, a piaci integrációnak és az ellátás biztonságának az elősegítésére, valamint a kapcsolódó kutatási tevékenységek támogatására. A villamosenergia-piaci és a gázpiaci irányelv szövegéből az következik, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok feladata, hogy nem csak a hálózati díjszabásokat és módszertanokat kell meghatározniuk vagy jóváhagyniuk, hanem a nemzeti hálózatokhoz való csatlakozásra és hozzáférésre, a kiegyenlítő szolgáltatások nyújtására és a határon átnyúló infrastruktúrához való hozzáférésre vonatkozó feltételek kiszámításához vagy meghatározásához használt módszertanokat is. 24. Az energetikai szolgáltatási irányelv 10. cikkének (1) bekezdése a tagállamokra energiahatékony díjszabással és szabályozásokkal kapcsolatos kötelezettségeket rótt, és előírta az átviteli és elosztási díjszabásban alkalmazott azon ösztönzők megszüntetését, amelyek szükségtelenül növelik az elosztásra vagy átvitelre kerülő energia mennyiségét. Emellett lehetővé tette a tagállamok számára, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatban közszolgáltatási kötelezettségeket rójanak a villamosenergia-ágazatban működő vállalkozásokra. Ezzel a rendelkezéssel az energetikai szolgáltatási irányelv támogatta azokat a szabályozási ösztönzőket, amelyek előmozdítják az energiahatékonyságot és csökkentik a csúcsidei termelést végző létesítményekbe való befektetések szükségességét, valamint megszüntetik a mennyiségalapú ösztönzőket, aminek segítségével át lehet térni a mennyiségalapú modellről a minőség- és hatékonyságalapú modellre. 25. Az energiahatékonyságról szóló irányelv energiahatékonysági kritériumokat épít be a hálózati díjszabások és szabályozás megtervezésébe. Emellett a (45) preambulumbekezdés és a 15. cikk (1) bekezdése alapján az intelligens hálózatok folyamatos fejlesztésével összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok garantálni tudják azt, hogy a hálózati díjszabások és szabályozások ösztönözzék az energiahatékonyság javítását, például olyan ösztönzők nyújtásával, amelyek célja a hálózathasználók részére hálózati szolgáltatások hozzáférhetővé tétele. Az energiahatékonyság javításába beletartozik a keresletoldali részvétel elősegítése, például a tartalékok piacán. Ilyen ösztönző lehet, ha a hálózati díjszabásokba ösztönzőt építenek be a 10

12 rugalmasság jutalmazására, például ha jelentősen csökkentik azon fogyasztók által fizetett díjakat, amelyek a csúcsidőben csökkentik, és a csúcsidőn kívülre helyezik át fogyasztásukat. Hasonlóképpen, a tartalékok piacán való részvétel műszaki előírásainak olyan módon történő módosítása is ide tartozik, amely nem növeli a hálózati díjszabást. Az ilyen rugalmas terhelések részvételének ösztönzéséhez szükség lehet a létező szabályozási keret, például a hálózati díjszabás megállapítására szolgáló módszertan módosítására, ezáltal el lehet kerülni a rugalmas terhelések kizárását a kiegyensúlyozó piacokról, és arra lehet ösztönözni a felhasználókat, hogy a hálózati igényekhez igazítsák terhelési profiljukat. C1. Ösztönzők nyújtása az intelligens hálózatok telepítéséhez 26. Az elfogadott szakpolitikai nézet szerint a szabályozási és piaci struktúráknak hozzá kell igazodniuk a megújuló energia fejlesztéséhez, az igények (különösen a szállítás) villamosításához, az intelligens hálózatok telepítéséhez, és általában véve a rugalmas kapacitások növeléséhez. A rugalmasság forrásai közé tartozhatnak a keresletoldali erőforrások, az elosztott termelés és a kapcsolt energiatermelésből és a tárolásból származó energia. 27. A villamosenergia-piaci irányelv arra bátorítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre intelligens hálózatokat, amit úgy kell megvalósítani, hogy ösztönözze a decentralizált villamosenergiatermelést, és biztosítsa az energiahatékonyságot. Az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport 15 azt javasolta, hogy terjesszenek elő általános kritériumokat, amelyek segítségével a tagállamok könnyebben értékelhetik az intelligens hálózatok telepítéséhez szükséges intézkedések költségeit és hasznait. A munkacsoport azt javasolta, hogy ezeket számszerűsíthető mutatókra kell alapozni, például a nagyobb energiahatékonyságra és energiamegtakarításokra, vagy a jobb fogyasztói visszajelzéseknek köszönhető kisebb összegű számlákra. Ezzel összefüggésben 2012-ben iránymutatást és tanácsokat adtak az intelligens hálózatokkal kapcsolatos projektek költség-haszon elemzésének elvégzésével kapcsolatban Az energiahatékonyságról szóló irányelv megállapítja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti energiaszabályozó hatóságok a hálózati díjszabások és szabályozások kidolgozása révén az egyes intézkedések költségeinek és hasznainak figyelembevételével ösztönzőket biztosítsanak a szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszerüzemeltetőknek, amelyek célja a hálózathasználók (pl. generátorok, kiskereskedelmi értékesítők, fogyasztók, tárolóhely-tulajdonosok, beszerzési közösségek szolgáltatói) részére olyan rendszerszolgáltatások hozzáférhetővé tétele, amelyek lehetővé teszik számukra az intelligens hálózatok energiahatékonysági potenciáljának kihasználását (15. cikk (1) bekezdése). 29. Mivel az energiahatékonysági irányelv nem határozza meg a rendszerszolgáltatások fogalmát, el kell dönteni értelmezésének helyes módját. A villamosenergia-piaci irányelv 2. cikkének 18. pontja a következőképpen határozza meg a rendszerhasználó fogalmát: az a 15 Az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoportot az Európai Bizottság 2009 végén hozta létre. A munkacsoport az utóbbi években egyetértésre jutott az intelligens hálózatok telepítésére vonatkozó szakpolitikai és szabályozási irányokról. A munkacsoport emellett fontos ajánlásokat tett a szabványosítás, a fogyasztói adatok bizalmassága és a biztonság tekintetében. 16 A Közös Kutatóközpont referenciajelentése: Guidelines for conducting a cost-benefit analysis of smart grid projects (Az intelligens hálózatokra irányuló projektek költség-haszon elemzésének elkészítésére vonatkozó iránymutatás), ( 11

13 természetes vagy jogi személy, aki/amely villamos energiával lát el egy átviteli vagy elosztórendszert, illetve akit/amelyet egy átviteli vagy elosztórendszerből látnak el villamos energiával. Ennek fényében az ésszerű megoldás az lenne, ha az energiahatékonyságról szóló irányelv alkalmazásában a rendszerszolgáltatások fogalmát a következőképpen értelmeznénk: minden, a szállítási rendszer vagy elosztórendszer vagy -hálózat általi vagy annak nyújtott szolgáltatás, amely fenntartja a rendszer egyensúlyát, vagyis a kínálat megfelel a keresletnek. Ide tartozhatnak a kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó létesítmények, valamint a rendszernek nyújtott minden szolgáltatás, amelynek segítségével növelhető a hatékonyság, illetve csökkenthető a fogyasztás a szervezett villamosenergia-piacokon. Az ilyen szolgáltatások közé tartozhatnak a keresletoldali válaszintézkedések, a fogyasztásbefolyásolás, az elosztott termelés szabályozása és a decentralizált tárolás, valamint más hasonló szolgáltatások. A rendszerszolgáltatásokat a szállításirendszer-üzemeltetők és elosztórendszer-üzemeltetők műszaki képességeik függvényében beszerezhetik a hálózathasználóktól is. 30. Az energiahatékonyságról szóló irányelv megállapítja, hogy a hálózati díjszabások és szabályozás nem akadályozhatják meg a szállításirendszer-üzemeltetőket, az elosztórendszerüzemeltetőket vagy az energetikai kiskereskedőket abban, hogy a XI. melléklet 2. pontjában felsorolt intézkedéseket rendszerszolgáltatásokként kínálják vagy tegyék elérhetővé a szervezett villamosenergia-piacon 17 : i. a végső felhasználók igényének a csúcsidőről a csúcsidőn kívülre tolódása (figyelembe véve a megújuló energia, a kapcsolt energiatermelésből származó energia és az elosztott termelés rendelkezésre állását); ii. a fogyasztók késztetése arra, hogy csökkentsék az igényt; iii. energiatárolás; vagy iv. az elosztott termelésből származó villamos energia összekapcsolása vagy szállítása. 31. Az intelligens hálózatokról szóló bizottsági közlemény 18 és az intelligens hálózatok fogalommeghatározásairól, lehetséges szolgáltatásairól, funkcióiról és előnyeiről szóló kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 19 hasonló példákat ad az intelligens hálózatokban nyújtott szolgáltatásokra, például az elosztott energiaforrások integrációja (a megújuló forrásból történő kis- és nagyszabású energiatermelés, hőszivattyúk, elektromos járművek és tárolás), ami lehetővé teszi a fogyasztók számára szokásaik megváltoztatását az árak és terhelésjelzések alapján, vagy keresletoldali válaszintézkedési programok segítségével elősegíti az összes érdekelt fél aktív részvételét a villamosenergia-piacon. C2. A villamosenergia-hálózati díjszabásokra vonatkozó energiahatékonysági kritériumok 32. A villamos energia tekintetében a 15. cikk (1) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a hálózati szabályzatok és díjszabások megfeleljenek a XI. mellékletben foglalt kritériumoknak (azaz Az energiahálózati szabályzatokra és villamosenergia-hálózati díjszabásokra vonatkozó energiahatékonysági kritériumok -nak). 17 E rendelkezés alkalmazásában a szervezett villamosenergia-piac kifejezés magában foglalja a bármely időkeretben energiával, kapacitással, kiegyenlítéssel és kiegészítő szolgáltatásokkal kereskedő tőzsdén kívüli piacokat és villamosenergia-tőzsdéket is, beleértve a határidős, a másnapi és a napon belüli piacokat is. 18 Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig, COM(2011) 202 végleges. 19 SEC(2011) 463 végleges. 12

14 33. Ezzel kapcsolatban a hálózati díjszabásoknak tükrözniük kell a hálózati költségeknek a fogyasztásbefolyásolásból, a keresletoldali válaszintézkedésekből és az elosztott termelésből származó csökkenését. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük ezeket a csökkentett költségeket (és a nagyobb energiahatékonyságot), amikor meghatározzák vagy jóváhagyják a díjszabásokat vagy a díjszabások kiszámításának módszertanát. 34. A kapcsolt energiatermelés az elosztott termeléshez hasonlóan jelentős hálózathatékonysági javulást érhet el a hálózati veszteségek elkerülésével. Ezért a tagállamok kedvezményes kapcsolódási és rendszerhasználati díjak segítségével ösztönözhetik, hogy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek a keresleti pontok közelében helyezkedjenek el. 35. A 15. cikk (4) bekezdése azzal egészíti ki a 15. cikk (1) bekezdését és a XI. melléklet 1. és 2. pontját, hogy előírja azon szállítási és elosztási díjszabások megszüntetését, amelyek hátrányosak a villamos energia előállításának, átvitelének, elosztásának, valamint az áramellátásnak az összhatékonysága szempontjából (ideértve az energiahatékonyságot is). Ehhez értékelni kell a díjszabásokat a hatékonyságuk, például az energiahatékonyságuk tekintetében, és meg kell szüntetni azokat a díjszabásokat vagy a díjszabások azon részeit, amelyek hátrányosak a hatékonyság szempontjából. Ez jelentheti például annak vizsgálatát is, hogy a díjszabás küld-e olyan árjelzést, amely nem kevesebb, hanem több energiafogyasztásra ösztönöz, vagy átalány-, nem pedig mennyiség szerinti díjszabást alkalmaz, amely nem ösztönzi a fogyasztókat az energiahatékonyságra. Emellett a keresletoldali válaszintézkedések segítségével kiaknázható az infrastruktúra energiahatékony felhasználásának potenciálja, ezért a díjszabásba és a szabályozásba beépített ösztönzőknek tükrözniük kell a keresletoldali részvétel, például a keresletoldali válaszintézkedések megnövekedéséből eredő villamosenergia-megtakarítás, illetve az energia-infrastruktúra ebből eredő optimális hasznosítása tekintetében adott jelzéseket. 36. Az energetikai szolgáltatási irányelv 10. cikkének (2) bekezdését megismételve az energiahatékonyságról szóló irányelv 15. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a hálózatos energiaátvitel és -elosztás tekintetében a tagállamok engedélyezhetnek a rendszerekben és díjszabási struktúrákban szociális célú összetevőket, feltéve, hogy a szállítási és elosztási rendszert károsító hatások a szükséges minimumra korlátozódnak, és az adott társadalmi célhoz képest nem aránytalan mértékűek. 37. Összefoglalva tehát a tagállamoknak a következőket kell tenniük: 1. Biztosítani, hogy a nemzeti energiaszabályozó hatóságok ösztönzőket biztosítsanak a szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek, amelyek célja a hálózathasználók (pl. generátorok, kiskereskedelmi értékesítők, fogyasztók, tárolóhely-tulajdonosok, beszerzési közösségek szolgáltatói) részére olyan rendszerszolgáltatások hozzáférhetővé tétele, amelyek lehetővé teszik számukra az intelligens hálózatok energiahatékonysági potenciáljának kihasználását. 2. Biztosítani, hogy a hálózati díjszabások és szabályozások megfeleljenek a XI. mellékletben foglalt energiahatékonysági kritériumoknak és tükrözzék a fogyasztásbefolyásolás és a keresletoldali válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés útján elért költségmegtakarítást. 3. Biztosítani, hogy megszüntessék azokat a szállítási és elosztási hálózati díjszabásokat, amelyek hátrányosak a villamos energia előállításának, átvitelének, elosztásának, 13

15 valamint az áramellátásnak az összhatékonysága szempontjából, ideértve az energiahatékonyságot is. D. A KERESLETOLDALI VÁLASZINTÉZKEDÉSEK LEHETŐVÉ TÉTELÉRE ÉS KIDOLGOZÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK 38. A keresletoldali válaszintézkedéseket a következőképpen lehet meghatározni 20 : a végső felhasználók a piaci jelzések, például időszak szerint változó villamosenergia-árak, vagy ösztönző támogatás alapján megváltoztatják a rendes vagy aktuális fogyasztási szokásaikat, vagy válaszul a fogyasztó ajánlatára, amely szerint egyedül vagy egy beszerzési közösség tagjaként a szervezett villamos-energiapiacokon adott áron keresletcsökkentést értékesít. A piaci jelzések célja a villamosenergia-használat módosításának (növelés vagy csökkentés) ösztönzése, és a hálózatok használatának és kiegyensúlyozásának, valamint a villamosenergia-termelés és fogyasztás optimalizálása, például azáltal, hogy a csúcsidőben csökkentik a fogyasztást, vagy lehetővé teszik a változó megújuló energiaforrásokból és a mikroegységek által előállított villamos energia integrálását. Habár néha különbséget tesznek a keresletoldali válaszintézkedések különböző típusai között (pl. fogyasztói kontra ipari, ár/terhelés alapú, illetve ösztönzési szerződések stb.), a keresletoldali válaszintézkedések a végfelhasználók villamosenergia-használati szokásainak minden olyan szándékos megváltoztatására kiterjednek, amelynek célja a pillanatnyi kereslet időzítésének, szintjének, vagy villamosenergia-fogyasztás egészének módosítása. 39. A keresletoldali válaszintézkedés meghatározása az irányelvben kiterjed a végső felhasználók fogyasztásának módosítását ösztönző innovatív árképzés eredményeképpen, valamint a teher pl. ipari fogyasztók vagy beszerzési közösségek szolgáltatói általi eltolása révén elért keresletoldali válaszintézkedésekre is. 40. A keresletoldali válaszintézkedések az intelligens hálózatok kifejlesztésének, és ezáltal a hálózatok hatékonyabb kezelésének alapját képezik. A keresletoldali válaszintézkedésekkel kapcsolatos kezdeményezéseket intelligens hálózatok nélkül is lehet és kell is ösztönözni. 41. A keresletoldali válaszintézkedések akadályainak elhárítására szolgáló mechanizmusokat a villamosenergia-piaci irányelv és az energetikai szolgáltatási irányelv tartalmazza. Az energiahatékonyságról szóló irányelv mindkettőt alapul veszi és kibővíti, ezáltal elősegítve hozzáférését a piachoz és a részvételét a piacon, valamint a meglévő akadályok elhárítását. A (44) és (45) preambulumbekezdés a következőképpen szól: (44) A keresletoldali válaszintézkedés az energiahatékonyság javításának fontos eszköze, mivel jelentősen növeli a fogyasztók vagy az általuk kijelölt harmadik felek lehetőségeit arra, hogy lépéseket tegyenek a fogyasztási és a számlázási adatokkal 20 Lásd például a Nemzetközi Energia Ügynökség meghatározását: a keresletoldali válaszintézkedések olyan programok vagy tevékenységek, amelyek célja, hogy a fogyasztókat a villamosenergia-használati szokásaik megváltoztatására ösztönözzék, ideértve a villamosenergia-igény időzítését és szintjét, minden terhelési forma és fogyasztói cél esetében. A keresletoldali válaszintézkedések kiterjednek a használat idején alapuló és dinamikus árképzésre, a megbízhatósági programokra, például a berendezések terhelésének közvetlen szabályozására és az azonnal megszakítható terhelésre, és más piaci lehetőségekre, amelyek az igény megváltoztatására irányulnak (például keresletoldali ajánlattétel) ( Integration of Demand Side Management, distributed generation, renewable energy sources and energy storages. State of the art report A keresletoldali szabályozás, az elosztott termelés, a megújuló energiaforrások és az energiaraktárak integrációja. Magas színvonalú jelentés ). 14

16 kapcsolatban, továbbá ez olyan mechanizmust jelent, amely csökkenti vagy átalakítja a fogyasztást, és így energiamegtakarítást eredményez mind a végső fogyasztásban, mind a hálózatok és az erőművek optimálisabb használatán keresztül az energiatermelésben, - átvitelben és -elosztásban. (45) A keresletoldali válaszintézkedést a végső felhasználóknak az árjelzésekre adott válaszára vagy az épületautomatizálásra lehet építeni. A keresletoldali válaszintézkedés feltételeit és alkalmazási lehetőségét javítani kell többek között a kis végső fogyasztók számára. Figyelembe véve az intelligens hálózatok folyamatos fejlesztését, a tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell azt, hogy a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok garantálni tudják azt, hogy a hálózati díjszabások és szabályozások ösztönözzék az energiahatékonyság javítását, és támogassák a végső felhasználók által végzett keresletoldali válaszintézkedést célzó dinamikus árszabást. Törekedni kell a keresletoldali erőforrások (ellátás és fogyasztói terhelés) piaci integrációjára és egyenlő piaci hozzáférési lehetőségeire a termelés mellett. Ezen túlmenően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok integrált megközelítést alkalmazzanak, amely felöleli az energiaellátási és a végfelhasználói ágazatok lehetséges megtakarításait. 42. Az irányelv 15. cikkének (8) bekezdése felhatalmazza a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy ösztönözzék a keresletoldali válaszintézkedéseket; arra kötelezi a hálózatüzemeltetőket a szállításirendszer-üzemeltetőket és az elosztórendszer-üzemeltetőket hogy a kiegyensúlyozásra és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó előírások betartásakor megkülönböztetésmentes módon kezeljék a keresletoldali válaszintézkedésben érdekelt szolgáltatókat (az egyéni fogyasztókat, és a fogyasztók csoportjai nevében közösség szolgáltatójaként eljáró harmadik személyeket egyaránt); valamint biztosítja, hogy meghatározzák a keresletoldali válaszintézkedéseknek a kiegyensúlyozó, tartalék és más rendszerszolgáltatási piacokon való részvételére vonatkozó megfelelő műszaki vagy szerződéses feltételeket. D1. A nemzeti szabályozó hatóságok, a szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők szerepe 43. A 15. cikk (8) bekezdése szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti energetikai szabályozó hatóságok ösztönözzék a keresletoldali erőforrásokat, így például a keresletoldali válaszintézkedést végzőket arra, hogy a kínálati oldal mellett részt vegyenek a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi energiapiacokon. Ez megfelelő üzemeltetési és részvételi szabályok megalkotását is megköveteli a rugalmasságnak a piacról való beszerzése érdekében. Emellett szükség van a hálózati csatlakozási és hozzáférési szabályok módosítására is, hogy a keresletoldali erőforrások megfeleljenek a rugalmassági feltételeknek. A keresletoldali erőforrások az összes olyan fogyasztói vagy felhasználói erőforrást jelentik, például a keresletoldali válaszintézkedéseket, az elosztott termelést, vagy a végfelhasználói energiahatékonyságot, amelyek csökkentik az energiaszükségleteket. 44. A rendszerüzemeltetőknek a szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszerüzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az egyensúlyozási és más üzemeltetési szolgáltatások átlátható és megkülönböztetésmentes szolgáltatási pályázati eljárás részét képezzék. A tagállamoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy a szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők megkülönböztetésmentesen és a műszaki képességeik 15