Városi vadgazdálkodás

Átírás

1 A város, mint élőhely Városi vadgazdálkodás II. előadás: A város, mint élőhely A természetes élőhelyek eltűnése ás átalakulása. Ma M.-on 1% a természetesnek tekinthető élőhelyek aránya. Az élőhelyek gyors és erőteljes változása minden fajra negatívan hat. A búvóhely és táplálékválasztásban generalista fajok alkalmazkodnak hamarabb. Az emberek és a lakott területek többsége városivá válik. A város beton-dzsungel? Magánkertek Közparkok Sportpályák iskolai kórházi -főiskolai zöldterületek Útpadkák felhagyott iparterületek Temetők változatos többnyire pionír társulások zöldterületek további növekedése várható. belvárosi keménymag: aszfalt rengeteg: víz nem jut a talajba, iható víz nincs, a kisebb parkok tavacskái erősen eutrofizálódtak; fa csak az út mellett, kicsi parkok, virágtartók, házak előtti kis előkertek; erősen tömörödött, degradálódott talaj, minimális talajélettel, lecsökkent O2 térfogat százalékkal (erdőben 18%, városban 1%!); külvárosi lakókörzet: változatosabb élőhely, mint a belváros; nagyobb parkok, lakókertek, iskolai kertek, játszóparkok; ritkás fás vegetáció, nem őshonos fajokkal, alatta nyírt gyep, szintezettség nincs; a vízellátás jobb, de hőmérséklete magasabb, O2 tartalma alacsonyabb, mint a normálisé; 1

2 a külvárosi és a művelt agrárzóna határa: jellemzően a mezőgazdasági műveléssel felhagyott területek: természetes szukcessziós folyamatok, melyek iránya a régi klimax társulás (honos fajokból álló kemény lombos erdő); három különféle társulás: természetes növénytársulások maradványai, alacsony diverzitással gyomfajokból kialakuló pionírtársulások ültetett növények; globalizálódnak en mindenhol a világon ugyanazon fajok, vagy hasonló ökológiai niche-t betöltő fajok jelennek meg. jobban hasonlítanak egymásra, mint a környezetükben lévő természetes élőhelyekre. A nagy sűrűségben jelenlévő népesség ökológiai dominanciája módosítja a természetes rendszereket, és folyamatos ökológiai és környezeti hatást jelent. JELENTÉSTERVEZET a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról 2006/2061(INI) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Európai Parlament A városközpontoknak vonzó lakóhelyekké kell válniuk. Ehhez több zöldre van szükség a belvárosokban. Akár egy tíz négyzetméternyi zöld szigetecske is feldobja a belváros hangulatát, feltéve persze hogy vannak a közelben nagyobb parkok és kertek is. JELENTÉSTERVEZET a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról 2006/2061(INI) Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, Európai Parlament A központon kívül elhelyezkedő nagyobb parkok, városi erdők, tavak és más zöldterületek fontos részei egy élhető városnak. Számos állatfaj is otthont talál az urbanizált élettérben, és a biodiverzitás helyenként növekszik a városainkban. Az állatok - bizonyos mértékig -alkalmazkodnak a városi élettérhez. A városlakó gyermekek többségének ők jelentik az állatvilágot. A szórakoztató tájékoztató poszterek, az állatok a városban jellegű színesen bemutató előadások, vagy a tanárok, illetve állatgondozók által tartott kültéri biológia órák hozzájárulhatnak egy környezettudatosabb generáció kineveléséhez. 2

3 A nagy metropolisok élővilága általában változatos környező természetes élőhelyek fajai a létrehozott mesterséges társulások alkotói felaprózódott területek változatos tulajdonviszonyok intenzív emberi jelenlét gyors változások Élőhelyi szigetek kialakulása degradálódott talajok, kémiai hatások és erős izoláció A nagy metropolisok élővilága általában változatos csak nagyon mobilis egyedek és nagyon életképes fajok lakják. A legsűrűbben beépített területeken is nagyszámban fordulhatnak elő exotikus betelepített, vagy betelepülő fajok. A legjobban beépített területekre kevés faj jellemző, amik viszont nagy egyedsűrűségben fordulnak elő. Hiányoznak a nagy mozgásigényű, az emberi zavarást nem tűrő és az élőhelyükre érzékeny fajok. A városlakó fajok mortalitásának okai: leggyakoribb ragadozó a kutya és a macska A legtöbb fajnak nincs természetes ragadozója A legtöbb fajt az ember sem irtja közlekedési balesetek csatornák, a magas feszültség és egyéb mesterséges hatások Az emberek különbségeket tesznek a városlakó fajok között: Segítik a jelenlétet etetés, búvóhely amit az egyes egyedek hamar megtanulnak. Az emberek valós fajismerete gyenge: a madarakat általában kedvelik az éjszakai életmódot folytató emlősöktől félnek a betegségek terjesztésétől akkor is félnek, ha egyébként ezek a fajok jelenlétükkel nem zavarják őket. A városi zöldfelületek jellegzetes kezelése intenzív gépi munkára és kemikáliára alapozott csinos, exotikus területek szép de élettelen kert. Folyamatos, rendszeres fűnyírás, szállítás Játszó és sport területek városi folyamatosan rombol 3

4 A városi zöldfelületek változatosságának javítása két-három fűféle Százszorszép Feketerigó Földigiliszta néhány rovar a fűnyírások között eltelő időtartam milyen növények tudnak virágozni és magot hozni; a talaj típusát-termőképességét milyen növények várhatók és melyek a legagresszívabb versenytársai; milyen fajok természetes megjelenésére számíthatunk; Milyen fajok betelepítése javasolt 4

5 Értékelés az emberi használat alapján Pl. temetők, sportpályák, parkok Mesterséges Nem mutatja az élőhelyek biológiai és ökológiai jellemzőit. A környék lakosságának társadalmigazdasági státusza befolyásolja az élőhelyek biológiai jellemzőit Fajgazdagság és az egzotikus fajok száma a hozzáférhető táplálék Például a házi egér, vagy a vándorpatkány gyakrabban jelenik meg szegényebb környékhez közeli élőhelyeken Az egyes fajok megjelenését elsősorban: nem az emberi használat és nem a zöldterület nagysága hanem az előforduló fafajok és egyéb biológiai jellemzők határozzák meg. A természetes élőhelyek fokozatosan négyféle városi élőhely típusra csérélődnek ki, melyek aváros magja, belseje feléhaladvaegyre gyakoribbak: Épített élőhely: épületek és szigetelt felületek, mint az utak, parkolók, melyek a város központját 80%-ban borítják (Városi szürke területek). Kezelt zöld területek: kertek, közparkok, és egyéb intenzívenkezelt zöldfelületek. Magára hagyott területek: üres telkek, elhagyatott ipari területek és olyan zöld élőhelyek, melyeken kivágták a növényzetet, majd előbb-utóbb elhagyatott területek lettek. Természetesmaradvány vegetáció Épületek, ablakok és tornyok Az épületek szerkezeti kialakítása (pl.:tágas, ritkán használt padlás) vonzza a vadállatokat. beköltöznek, búvó-, pihenő-, fészkelő, utódnevelő helynek használják ugyanakkor veszélyforrássá válhatnak: A kivilágított épületek megtéveszthetik, megzavarhatják, és maguk felé vonzzák a madarakat. A madarak repülés közben nem érzékelik akadálynak az ablakokat: az ablakban tükröződő eget, fákat látva úgy vélik tovább tudnak repülni. ütközés következtében: eszmélet vesztés, vagy csonttörést szenvednek, vagy belső vérzés alakul ki, ez okozza a madarak pusztulását Megoldási lehetőség: ablakok környékén csökkentjük a madarak s űrűségét, megszűntetjük a vonzó tényezőket -- a madáretetőket a madarak számára láthatóvá tesszük az ablakokat 5

6 Szemétlerakó helyek, konténerek, kukák A szerves hulladék felhalmozódása az urbanizált életközösségek velejárója átlagos háztartás: naponta kb. fél kg ételmaradékot dobnak ki, ez évente eléri a 200 kg-ot jelentős vonzó tényező. Felhalmozódik, mert a városlakók, házi kedvenceik és a városi vadállatok kis helyre sűrűsödnek továbbá az újrahasznosítás nem megoldott. Szeméttelepek bárhol előfordulnak, ahol valamilyen emberi csoportok is vannak, így gyakorlatilag bármilyen szárazföldi élőhely típuson. Szemétlerakó helyek, konténerek, kukák Veszélyforrások: egy vadállat élelem forrással köti össze az ember jelenlétét, függeni kezd ettől a forrástól --fellép az ember és állatok közötti konfliktus. kisebb mértékű konfliktus: ha egy mosómedve által feldúlt kukát és szétszóródott szemetet kell feltakarítanunk nagyobb probléma: egy medve akár komoly sérülést is okozhat koldulás közben. egészségügyi veszély: a szemétben turkáló állatok különböz ő kórokozókat szedhetnek össze, ezeket az emberek közelébe vihetik. az egyes fajok egymástól kapott fertőzésének is nagyobb a kockázata, mivel a szemétkupacok nagy sűrűségben vonzzák az állatokat, ezáltal a zoonózisok terjesztésének lehetősége is megnő. Repülőterek, mint élőhelyek a városokhoz hasonlóan változatos élőhelyet jelentenek (élelem, víz és búvóhely). Néhány reptér ráadásul bizonyos vándorló madár fajok vonuló útjában létesült. Sok reptérnek nincs megfelelő szemét tárolója, Gyakran repterek közelében létesítenek szemétlerakókat. Az elszórt szemét, papírtasakok, vonzzák a madarakat - föntr ől fajtársuknak hiszik Repterek tartós vízfelülete (parkosítás, árvízvédelem, vagy szennyvízelvezetés miatt) vízi madarakat vonzza Nagy kiterjedésű, nyílt füves területek: a ludak számára vonzó. Maradvány-élőhelyi foltok Nem építettek be, a város megjelenésével viszonylag érintetlenül maradtak olyan fajok élnek rajta, amelyek az adott földrajzi környezetre jellemzőek Megmaradhattak mert: felépítésük akadályozhatja a kiépülésüket (pl. vízfolyások menti árterületek). az erdő mentén terjeszkedő város egyre jobban beépül az erdőbe is, de egy-egy erdőfoltot meghagynak érintetlenül. Maradvány-élőhelyi foltok az urbanizáció során a maradványterületek szigetszerűen ágyazódnak be a városi/ külvárosi útépület hálózatba. tudatos emberi beavatkozás, kezelés nem éri a szomszédos mesterséges környezet hatással van a foltokban megjelenő fajokra és egyedszámukra A megjelenő fajok függenek: a folt nagyságától más természetes élőhelytől való távolságától a foltot körülvevő környezet (mátrix) rendeltetésétől. Maradvány élőhelyi foltok Barko és munkatársai (2003) Dél-Illinois-ban vizsgálták azokat az élőhely tulajdonságokat, amelyek meghatározzák a fehér-lábú egér egyedszámát a legnagyobb egyedszámban azokon a foltokon éltek, amelyek lakott területekkel voltak körül véve a városi területekhez közeli élőhely foltok megfelelőbbek a faj számára (?) a lakott területi elszigetelődés miatt a fajtársak foltok közötti vándorlása megszűnt adott területen nagyobb egyedsűrűség 6

7 Szukcessziós élőhelyi foltok Felhagyott területek spontán kezdődő szukcessziós folyamatok először a jól terjedő növényfajok jelennek meg Majd elméletben a területen őshonos fajok jelennek meg Szukcessziós élőhelyi foltok De nem őshonos, invazív fajok is megjelenhetnek a szukcessziós folyamat kezdetén Az először megtelepedett fajok befolyásolják a később megjelenőket Nitrogéngyűjtők Árnyékolók a szukcessziós társulás és összetétele a kolonizációhoz szükséges forrás-fajok közelségétől és számától függ Kezelt élőhelyi foltok olyan területek, melyeken intenzív gazdálkodás, kezelés, emberi beavatkozás folyik temetők, parkok, golf pályák, lakókertek nagyobb temetőkben maradvány élőhely foltot is lehet találni Kezelt élőhelyi foltok fizikai és biológiai tulajdonsága számos tényező együttes hatására alakult ki lakosok kultúrája Történelme ökonómiai tényezők az adott terület flórája és faunája A terület nagysága a forrás-élőhelyektől való távolsága a foltot körülvevő városi környezet. Kezelt élőhelyi foltok a városi kezelt területeken gyakran van maradvány élőhely folt biológiai megőrző helyek Kent városi golf pályák vizsgálata a pályákon füves pusztákat Dűnéket ritka orchidea, vajvirág (Orobanche) és moha populációkat találtak veszélyeztetett fajok is megtalálhatják életfeltételeiket 7