C-285/99 és C-286/99 sz. egyesített ügyek

Átírás

1 C-285/99 és C-286/99 sz. egyesített ügyek Impresa Lombardini SpA Impresa Generale di Costruzioni kontra ANAS Ente nazionale per le strade és Società Italiana per Condotte d Acqua SpA valamint Impresa Ing. Mantovani SpA kontra ANAS Ente nazionale per le strade és Ditta Paolo Bregoli (a Consiglio di Stato által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek) 93/37/EGK irányelv Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések Szerződések odaítélése Kirívóan alacsony értékű ajánlatok A tagállamban alkalmazott indokolási és kizárási szabályok Az ajánlatkérő közösségi jog szerinti kötelezettségei Az ítélet összefoglalása Jogszabályok közelítése Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések megkötésére vonatkozó eljárások 93/37 irányelv Szerződések odaítélése Kirívóan alacsony értékű ajánlatok Automatikus kizárás Nem megengedhetőség Kontradiktórius vizsgálati eljárás alkalmazásának kötelezettsége A kirívóan alacsony értékű ajánlatok meghatározására olyan matematikai ismérv alkalmazása, amely nem teszi lehetővé, hogy ajánlataik benyújtása előtt az érdekelt vállalatok ismerjék a kizárási küszöböt Megengedhetőség Feltételek Egyes indokolások kizárása Nem megengedhetőség (93/37 tanácsi irányelv 30. cikk (4) bekezdés) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/37 irányelv 30. cikk (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az tiltja az olyan tagállami szabályozást és közigazgatási gyakorlatot, amely egyfelől lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a rendellenességi küszöböt túllépő engedményt tartalmazó ajánlatokat, kizárólag az ajánlott ellenszolgáltatásra vonatkozó, az ajánlattételi felhívásban szereplő szerződés alapértékének legalább 75 %-ára irányadó indokolásra tekintettel amelyet az ajánlattevőknek ajánlatukhoz csatolni kellett kirívóan alacsony értékűként visszautasítsa, anélkül, hogy ez utóbbiaknak lehetőséget biztosítana arra, hogy a borítékok felbontása után az ajánlott ellenszolgáltatás kétkedésre okot adó elemeivel kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék, másfelől az ajánlatkérő számára előírja, hogy a kirívóan alacsony értékű ajánlatok vizsgálatának céljából kizárólag az építési módszer gazdaságosságára, vagy a választott műszaki megoldásra, vagy az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményekre vonatkozó indokolásokat veheti figyelembe, kizárva az olyan elemekkel kapcsolatosakat, amelyeket illetően törvényi, rendeleti vagy közigaz gatási úton legalacsonyabb érteket határoztak meg, illetve hivatalos adatok alapján ilyen érték meghatározható.

2 Ezzel szemben a fenti cikk elvileg feltéve, hogy az általa előírt követelményeket betartják és a 93/37 irányelv célkitűzéseit nem érinti nem tilt olyan tagállami szabályozást és közigazgatási gyakorlatot, amely a kirívóan alacsony értékű ajánlatok meghatározása és ezek vizsgálata tárgyában, egyrészről a pályázati részvételből való kizárás terhe mellett kötelez minden ajánlattevőt, hogy az említett szerződés alapértéke legalább 75%-a erejéig indokolja az ajánlott ellenszolgáltatást, másrészről a pályázat során kapott valamennyi ajánlat átlagához viszonyítva határozza meg a rendellenességi küszöböt, oly módon, hogy ezt az ajánlattevők pályázatuk benyújtásakor még nem ismerik, viszont az e számítási módszer alkalmazásával kapott eredményt az ajánlatkérő újraértékelheti. (lásd a 86. pontot és rendelkező részt)

3 A C-285/99 és 286/99 sz. egyesített ügyekben, A BÍRÓSÁG (hatodik tanács) ÍTÉLETE november 27. * a Bírósághoz a Consiglio di Stato (Olaszország) által az EK 234. cikk értelmében benyújtott kérelmek tárgyában, az e bíróság előtt az Impresa Lombardini SpA Impresa Generale di Costruzioni az ANAS Ente nazionale per le strade, Società Italiana per Condotte d Acqua SpA (C-285/99), valamint az Impresa Ing. Mantovani SpA az ANAS Ente nazionale per le strade, Ditta Paolo Bregoli (C-286/99), között folyamatban levő perekben, a Coopsette Soc. coop. arl (C-286/99) részvételével, és és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199, 54. o.) 30. cikk (4) bekezdésének értelmezésére vonatkozó előzetes döntés iránti kérelem tárgyában, A BÍRÓSÁG (hatodik tanács), tagjai: N. Colneric, a második tanács elnöke, a hatodik tanács elnöki minőségében, C. Gulmann, J.-P. Puissochet, R. Schintgen (előadó bíró) és V. Skouris bírák, főtanácsnok: D. Ruiz-Jarabo Colomer, hivatalvezető: L. Hewlett, tisztviselő, figyelembe véve a benyújtott írásbeli észrevételeket: az Impresa Lombardini SpA Impresa Generale di Costruzioni nevében A. Cinti, R. Ferola és L. M anzi, avvocati, az Impresa Ing. Mantovani SpA nevében A. Cancrini, avvocato, * Az eljárás nyelve: olasz

4 a Coopsette Soc. coop. arl. nevében S. Panunzio, avvocato, az olasz kormány nevében U. Leanza, meghatalmazotti minőségben, támo gatja: P. G. Ferri, avvocato dello Stato, az osztrák kormány nevében W. Okresek, meghatalmazotti minőségben, az Európai Közösségek Bizottsága nevében M. Nolin, meghatalmazotti minőségben, támogatja: M. Moretto, avvocato, tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre, az Impresa Lombardini SpA Impresa Generale di Costruzioni, képviseli: R. Ferola, az Impresa Ing. M antovani SpA, képviseli: C. De Portu, avvocato, a Coopsette Soc. coop. arl., képviseli: S. Panunzio, az olasz kormány, képviseli: D. Del Gaizo, avvocato dello Stato, valamint a Bizottság, képviseli: M Nolin, támogatja: M. Moretto, szóbeli észrevételeinek a május 3-i tárgyaláson történő meghallgatását követően, a főtanácsnok indítványának a június 5-i tárgyaláson történő meghallgatását követően, meghozta a következő ítéletet május 26-án kelt két végzésében, amelyek július 30-án érkeztek a Bírósá g Hivatalához, a Consiglio di Stato az EK 234. cikk alapján öt előzetes kérdést tett föl az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199, 54. o., a továbbiakban: az irányelv ) 30. cikk (4) bekezdésének értelmezésére vonatkozóan. 2. Ezek a kérdések olyan perekben merültek föl, amelyekben az olasz jog hatálya alá tartozó Impresa Lombardini SpA Impresa Generale di Costruzioni (a továbbiakban: Lombardini ) (C-285/99) és az Impresa Ing. Mantovani SpA (a továbbiakban: Mantovani ) (C-286/99) áll szemben az ANAS Ente nazionale per le strade (a továbbiakban: az ANAS ) olaszországi közjogi ajánlatkérővel annak a kérdésnek a kapcsán, hogy a Lombardini és a Mantovani építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó két meghívásos eljárás során tett ajánlatait azzal az indokkal utasították el, hogy ezek az ajánlatok kirívóan alacsony értékűek voltak. A jogi háttér A közösségi szabályozás 3. Az irányelvet az EK-Szerződés 57. cikk (2) bekezdése (a módosítást követően EK 47. cikk (2) bekezdés), az EK-Szerződés 66. cikke (a módosítást követően EK 55. cikk) és az EK-Szerződés 100/A. cikke (a módosítást követően EK 95. cikk) alapján fogadták el.

5 4. Második preambulumbekezdése szerint a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának egyidejű megvalósulása az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény által a tagállamokban odaítélt, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában nemcsak a korlátozások megszüntetését, hanem az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások összehangolását is eredményezi. 5. Az irányelv 30. cikke, amely a Közös részvételi szabályokról szóló IV. címnek a Szerződések odaítélésének feltételei című 3. fejezetében található, a következőképpen rendelkezik: 1.. Az ajánlatkérő a szerződések odaítéléséről a következő feltételek alapján dönt: a) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás; vagy b) ha az összességében legelőnyösebb ajánlat nyer, a szerződésnek megfelelően különböző feltételek: pl. az ellenszolgáltatás összege, a kivitelezésre rendelkezésre álló idő, a működési költségek, a kifizetődőség, a műszaki érték. [ ] 4. Ha egy adott szerződés esetében az ajánlat az építési beruházási munkához viszonyítva kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő, mielőtt az ilyen ajánlatot elutasítaná, írásban az ajánlat alkotóelemei általa lényegesnek tekintett részleteire vonatkozó adatokat kér, és az így kapott indokolást figyelembe véve meggyőződik az ilyen alkotóelemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív indokolást, amely az építési módszer gazdaságosságára, vagy a választott műszaki megoldásra, vagy az építmény kivitelezésének az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, vagy az ajánlattevő által javasolt építmény eredetiségére vonatkozik. Ha az ajánlattételhez szükséges dokumentáció előírja, hogy a szerződés odaítélése a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján történjen, az ajánlatkérő köteles tájékoztatni a Bizottságot azoknak az ajánlatoknak az elutasításáról, amelyekben az ellenszolgáltatás összegét túl alacsonynak találja végéig azonban, ha a hatályos nemzeti jog megengedi, az ajánlatkérő kivételesen, állampolgárság szerinti megkülönböztetés nélkül, elutasíthatja az építési beruházási munkához viszonyítva kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokat anélkül, hogy köteles lenne az első albekezdésben előírt eljárást követni, ha egy adott szerződés esetében az ilyen ajánlatok száma olyan nagy, hogy az említett eljárás alkalmazása jelentős késedelemhez vezetne és veszélyeztetné az adott szerződés teljesítéséhez fűződő közérdeket. [ ] A tagállami jogszabályok

6 6. Az irányelv 30. cikke (4) bekezdését az olasz jogba az február 11-i, az állami beruházásokról szóló 109. sz. kerettörvény (GURI 41. sz., február 11., 5. o.) 21. cikk 1bis bekezdése ültette át. 7. Ennek a rendelkezésnek az június 2-i 216 sz. törvény (GURI 127. sz., június 2., 3. o.) által megerősített április 3-i 101. sz. törvényerejű rendelet (GURI 78. sz., április 3., 8. o.) 7. cikkében meghatározott változatának megfogalmazása a következő: Az 5 millió ECU-vel egyenlő vagy annál magasabb értékű építési beruházásra irányuló pályázati eljárás esetén, az (1) bekezdésben szereplő legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás ismérvét alkalmazva az érintett közigazgatási szervnek meg kell vizsgálnia, hogy az állami beruházásügyi miniszter rendeletében, az állami beruházásügyi Osservatorio meghallgatása után, minden év január 1-jét megelőzően, az előző év folyamán odaítélt szerződések keretében elfogadott ajánlatok ára alapján megállapított százalékot meghaladó engedményt tartalmazó ajánlatok az június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv értelmében rendellenesek-e. Ennek érdekében a közigazgatási szerv csak az építési módszer gazdaságosságával, vagy a választott műszaki megoldással, vagy az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményekkel kapcsolatos indokokat veheti figyelembe, kivéve azonban az olyan elemekkel kapcsolatosakat, amelyeket illetően törvényi, rendeleti vagy közigazgatási úton legalacsonyabb érteket határoztak meg, illetve hivatalos adatok alapján ilyen érték meghatározható. Az ajánlatokhoz benyújtásukkor csatolni kell az ellenszolgáltatásnak az ajánlattételi felhívásban vagy a részvételi felhívásban megjelölt legjelentősebb, együttesen a pályázat alapértékének legalább 75%-át jelentő összetevőire vonatkozó indokolást. 8. A rendellenességi küszöb ajánlattételi felhívásban meghatározható szintjéről szóló módosított 109/94. sz. törvény 21. cikk (1 bis) bekezdés első albekezdése alapján megalkotott április 28-i és december 18-i miniszteri rendeletekben (GURI 105. sz., május 8., 28. o. és GURI 1. sz., január 2., 26. o.) az állami beruházásügyi miniszter elismerve, hogy nem lehet egyetlen rendellenességi küszöböt megállapítani az ország egész területére, és tekintettel arra a tényre, hogy az Osservatorio -t akkorra még nem hozták létre úgy döntött, hogy 1997-re és 1998-ra vonatkozóan azt a százalékot, amelyet meghaladó engedmény esetén az ajánlatkérő az ajánlatot vizsgálati eljárásnak alávetni köteles, az összes elfogadott ajánlat engedményei százalékban kifejezett számtani közepének az ezen átlag és az azt meghaladó árengedmények százalékban kifejezett számtani közepe különbségével megnövelt értékében határozza meg. Az alapeljárások és az előzetes kérdések A C-285/99 sz. ügy 9. A Lombardini 1997-ben részt vett az ANAS által, autópálya-szakasz három sávossá bővítésére vonatkozó, ITL pályázati alapértékű, építési beruházásra irányuló meghívásos közbeszerzési eljárásban.

7 10. Mind az ajánlattételi felhívásban, mind a részvételi felhívásban szerepelt, hogy az említett szerződés odaítélése a 216/95 sz. törvény által módosított 109/94 sz. törvény 21. cikkének megfelelően az árlistára és a szerződés alapját képező nagyobb munkák összegére ígért legnagyobb engedmény alapján történik, és hogy az ajánlatkérő meghatározza, hogy az április 28-i miniszteri rendeletben megállapított feltétel alkalmazásával mely ajánlatok minősülnek kirívóan alacsony értékűnek. 11. Az említett 21. cikk (1 bis) bekezdésének megfelelően a részvételi felhívás az ajánlattevőket kötelezte, hogy ajánlatukban indokolják az ellenszolgáltatás legjelentősebb, az ajánlattételi felhívásban szereplő szerződés alapértéke legalább 75%-át jelentő összetevőit. Az ajánlatot és a hozzá fűzött magyarázatokat kizárás terhe mellett a felhíváshoz csatolt és az adminisztrációs anyagot tartalmazó borítékban fellelhető szabályok szerint kellett megszerkeszteni. Azt is előírták, hogy a szerződés lényeges összetevőire ajánlott ellenszolgáltatások komolyságának vizsgálatához szükséges indokolást szintén kizárás terhe mellett különálló és lezárt borítékba kell tenni, amelyet csak a rendellenességi küszöböt túllépő engedményt tartalmazó ajánlatok esetében bontanak ki és vizsgálnak meg. Ezen felül azt is rögzítették, hogy abban az esetben, ha a szerződést ilyen engedményt ígérő ajánlattevőnek ítélik, akkor az ajánlatot alátámasztó árelemzések és indokolások annak részévé válnak és a szerződéshez csatolva osztják ez utóbbi jogilag kötelező erejét. 12. Miután az április 28-i miniszteri rendeletben szereplő módszernek megfelelően a rendellenességi küszöböt a szóban forgó szerződésre vonatkozóan 28,004 %-ban határozták meg, a hatáskörrel rendelkező hatóság csak az e küszöbnél magasabbnak bizonyuló engedményt ígérő ajánlatokra vonatkozó indokolást tartalmazó borítékokat bontotta fel, amelyek között a Lombardini ajánlata is szerepelt. 13. Ezen iratok megvizsgálása eredményeként a hatóság nem megengedhetőnek nyilvánította az összes olyan ajánlatot, amely a fenti küszöbnél magasabb engedményt tartalmazott, anélkül azonban, hogy az érintett vállalatoknak lehetőséget adott volna ajánlatuk kirívóan alacsony értékűnek nyilvánítása és a szerződés végleges odaítélése között további indokolás előterjesztésére. 14. Így a Lombardini ajánlatát, amelyben 29,88 %-os engedmény szerepelt, kizárták, és a szerződést a Società Italiana per Condotte d'acqua SpA-nak ítélték oda, amelynek 27,70 %-os engedményt tartalmazó ajánlata, nem számítva a kirívóan alacsony értékűnek ítélt ajánlatokat, a legalacsonyabb értékű volt. 15. A Lombardini ekkor keresetet nyújtott be a Tribunale amministrativo regionale del Lazionál (Olaszország), arra hivatkozva, hogy az olasz szabályozás nem felel meg az irányelv követelményeinek, mivel a rendellenesség bármilyen gyanúja eloszlatásához nem elegendő az ajánlattal benyújtott indokolások értékelése amelyek egyébként vonatkozhatnak a pályázat alapértékének mindössze 75 %-ára, hanem az irányelv alapján elengedhetetlen, hogy az ajánlatkérő ezután ténylegesen kontradiktórius vita keretében a szóban forgó vállalattól további pontosításokat és felvilágosítást kérjen. 16. Miután a Tribunale amministrativo július 1-i határozatában elutasította keresetét, a Lombardini a Consiglio di Stato elé vitte a pert.

8 17. Ez utóbbi hangsúlyozza, hogy az olasz szabályozás és közigazgatási gyakorlat a pályázatban résztvevő vállalkozók számára az abból való automatikus kizárás terhe mellett kötelezővé teszi, hogy már ajánlatukkal együtt nyújtsanak be eseti nyomtatványokon megfogalmazott és a szerződés alapértékének legalább a 75%-ára vonatkozó indokolást, noha ezek a szereplők pályázatuk benyújtásának időpontjában és a pályázatra elfogadott összes ajánlat átvizsgálását megelőzően nem ismerhetik azt az engedményszintet, amelyet az ajánlatkérő kirívóan alacsony értékűnek fog tekinteni. Megítélése szerint a per megoldásához szükséges annak eldöntése, hogy ez a jogi helyzet megfelel-e az irányelvnek, vagy ellenkezőleg, ez utóbbi alapján az ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően köteles az érintett vállalkozóval folytatott párbeszéd keretében végzett egyedi vizsgálat segítségével kontradiktórius vitát folytatni anélkül, hogy az ajánlat hihetőségének alátámasztására alkalmas információk szolgáltatására nyitva álló időt korlátozná. 18. Továbbá a Consiglio di Stato amiatt is kétségesnek tartja az olasz szabályozás közösségi joggal való összeegyeztethetőségét, mert az kizárja az indokolás lehetőségét olyan elemek kapcsán, amelyekre vonatkozóan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási úton legalacsonyabb értékeket állapították meg, vagy ilyen érték hivatalos adatok alapján meghatározható. A szóban forgó rendelkezés ugyanis a közösségi joggal ellentétesnek bizonyulhat, amennyiben sérti a szabad versenyt és azt a közösségi jogban alapvetőnek tekintendő elvet, amely szerint meg kell keresni a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó vállalatokat. 19. Figyelembe véve, hogy a per eldöntése ennek következtében a közösségi jo g értelmezését teszi szükségessé, a Consiglio di Stato úgy határozott, hogy felfüggeszti a határozathozatalt, és a Bíróságnak a következő előzetes kérdéseket teszi fel: "1) Közbeszerzési ajánlattételi felhívások azon vállalatok részvételét kizáró rendelkezései, amelyek ajánlataikat nem látták el az ajánlott ellenszolgáltatásra vonatkozó, a szerződés alapértékének legalább 75 %-ára irányadó indokolással, ellentétesek-e az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások összehangolásáról szóló június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv 30. cikk (4) bekezdésével? 2) A megalapozottsági vizsgálatnak alávetendő ajánlatokkal kapcsolatos rendellenességi küszöb statisztikai ismérvre és számtani átlagra alapozott automatikus számítási módja, amely nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozók ezt a küszöböt előzetesen ismerjék, ellentétes-e a 93/37 irányelv 30. cikk (4) bekezdésével? 3) Kontradiktórius formában anélkül folytatott előzetes vita, hogy a rendellenesnek ítélt ajánlatot benyújtó vállalatnak lehetősége volna érvei kifejtésére a borítékok felbontása után és a kizáró határozat elfogadását megelőzően, ellentétes-e a 93/37 irányelv 30. cikk (4) bekezdésével? 4) Olyan rendelkezés, amely az ajánlatkérő számára csak az építési módszer gazdaságosságára, vagy a választott műszaki megoldásra, vagy az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményekre vonatkozó indokolások figyelembe vételét engedi meg, ellentétes-e a 93/37 irányelv 30. cikk (4) bekezdésével?

9 5) Az olyan elemekre vonatkozó indokolások kizárása, amelyekre nézve a legalacsonyabb értékeket hivatalos árakból meg lehet állapítani, ellentétes-e a 93/37 irányelv 30. cikk (4) bekezdésével? A C-286/99 sz. ügy ben a Mantovani részt vett az ANAS által tartományi útszakasz építési munkáinak kivitelezésére kiírt meghívásos pályázatban. A pályázati felhívásból kiderült, hogy a szerződést annak az ajánlattevő vállalatnak ítélik oda, amely a legnagyobb engedményt teszi a szerződés ITL összegű alapértékéből. 21. Mivel a rendellenességi küszöböt 40,865 %-on rögzítették, a Mantovani ajánlatát, amely 41,460 %-os, az említett küszöbnél magasabb engedményt tartalmazott, kizárták a Lombardini ajánlatának a C-285/99 sz. ügyben történt kizárásához vezetőkhöz hasonló okok miatt. 22. A beruházást Paolo Bregoli vállalkozónak ítélték oda, akinek ajánlata nem számítva a kirívóan alacsony értékűnek nyilvánítottakat a legalacsonyabb értékű volt. 23. A Mantovani által benyújtott keresetet a Tribunale amministrativo regionale del Lazio június 26-i határozatában elutasította. 24. Mivel a Mantovani a Consiglio di Statohoz fordult, ez utóbbi a C-285/99 sz. ügyben kifejtettekhez hasonló megfontolások alapján úgy határozott, hogy felfüggeszti a határozathozatalt, és a Bíróságnak feltesz öt előzetes kérdést, amelyeket a C-285/99 sz. ügyben feltettekkel azonosan formában fogalmazott meg. 25. A Coopsette Soc. coop. arl az alapeljárásban a Mantovani oldalán beavatkozóként felléphetett. 26. A Bíróság elnöke szeptember 14-i végzésében egyesítette a C-285/99 és C- 286/99 sz. ügyeket az eljárás írásbeli és szóbeli szakasza, valamint az ítélethozatal szempontjából. Az előzetes kérdésekről 27. Mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy bár a Bíróság az EK 234. cikk alapján indított eljárás keretében nem határozhat a tagállami jogszabályok közösségi joggal való összeegyeztethetőségéről, sem a tagállami törvényi vagy rendeleti rendelkezések értelmezéséről, arra azonban van hatásköre, hogy a kérdést feltevő bíróság számára a közösségi joggal kapcsolatos minden olyan értelmezést megadjon, amely lehetővé teheti, hogy az az előtte fekvő ügyben való döntés érdekében ítélhessen ilyen összeegyeztethetőség fennállásáról (lásd, többek között, a C-292/92 sz. Hünermund és társai ügyben december 15-én hozott ítéletet [EBHT I o. 8. pont], a C- 28/99 sz. Verdonck és társai ügyben május 3-án hozott ítéletet [EBHT I o., 28. pont] és a C-399/98 sz. Ordine degli Architetti és társai ügyben július 12- én hozott ítéletet [EBHT I o. 48. pont]).

10 28. Ilyen körülmények között az előzetes kérdéseket, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, lényegében arra irányulókként kell felfogni, hogy az irányelv 30. cikk (4) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az tiltja az olyan tagállami szabályozást és közigazgatási gyakorlatot, amely egyfelől lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy a rendellenességi küszöböt amit matematikai képlet segítségével, a szóban forgó felhívásra érkezett valamennyi ajánlat függvényében számítanak ki oly módon, hogy ezt a küszöböt az ajánlattevők pályázatuk benyújtásakor még nem ismerik meghaladó engedményt tartalmazó ajánlatokat, kizárólag az ajánlott ellenszolgáltatásra vonatkozó, az ajánlattételi felhívásban szereplő szerződés alapértékének legalább 75 %-ára irányadó indokolásra tekintettel amelyet az ajánlattevőknek, kizárás terhe mellett, ajánlatukhoz csatolni kellett kirívóan alacsony értékűként visszautasítson anélkül, hogy az ajánlattevőknek lehetőséget biztosítana arra, hogy a borítékok felbontása után az ajánlott ellenszolgáltatás kétkedésre okot adó elemeivel kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék, másfelől az ajánlatkérő számára előírja, hogy a kirívóan alacsony értékű ajánlatok vizsgálatának céljából kizárólag az építési módszer gazdaságosságára, vagy a választott műszaki megoldásra, vagy az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményekre vonatkozó indokolásokat vegye figyelembe, kivéve az olyan elemekkel kapcsolatosakat, amelyeket illetően törvényi, rendeleti vagy közigazgatási úton legalacsonyabb érteket határoztak meg, illetve hivatalos adatok alapján ilyen érték meghatározható. 29. Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az előzetes döntéshozatalra irányuló végzésekből valamint az iratokból kitűnik, hogy az alapeljárásokra okot adó ügyekben alkalmazandó szabályozásnak és közigaz gatási gyakorlatnak megfelelően, benyújtásakor minden ajánlatot el kell látni el az adott szerződés alapértékének legalább 75%-át kitevő összegű ellenszolgáltatás legjelentősebb alkotórészeire vonatkozó indokolással. Ezeket az információkat különálló és lezárt borítékba kell helyezni, amelynek tartalmát csak abban az esetben vizsgálják meg, ha az érintett vállalat ajánlata az adott szerződésre vonatkozóan tett ajánlatok összessége függvényében meghatározott, és így az ajánlattevők által a pályázat benyújtásakor nem ismert rendellenességi küszöbnél nagyobb engedményt tartalmaz. 30. Bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban az ajánlatkérő kirívóan alacsony értékűként kizár minden olyan ajánlatot, amely az így számított rendellenességi küszöbnél nagyobb engedményt tartalmaz, és rendszeresen annak a vállalatnak ítéli oda a szerződést, amelynek ajánlata a többihez képest a legalacsonyabb értékű. A kirívóan alacsony értékű ajánlatok kizárása és a szerződés odaítélése kizárólag az ajánlatokkal együtt benyújtott, és a szerződés alapértékének mindössze 75%-ára vonatkozó indokolásoknak a hatáskörrel rendelkező hatóság általi értékelése alapján történik, anélkül, hogy ez a hatóság bővebb információkat kérne az érintett vállalatoktól, illetve, hogy az ajánlatuk rendellenességének gyanúja felmerülése után ez utóbbiaknak lehetőségük lenne más indokolást is előterjeszteni. 31. Ezen felül a vonatkozó tagállami szabályozás egyfelől előírja, hogy az ajánlatkérő kizárólag az építési módszer gazdaságosságára, vagy a választott műszaki

11 megoldásokra, vagy az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményekre vonatkozó indokolásokat veheti figyelembe, másrészről kizárja, hogy az ajánlatkérő olyan elemekre vonatkozó indokolásokra alapozhassa döntését, amelyeket illetően törvényi, rendeleti vagy közigaz gatási úton legalacsonyabb érteket határoztak meg, illetve hivatalos adatok alapján ilyen érték meghatározható. 32. A jelen ítélet 28. pontjában újrafogalmazott előzetes kérdésekre tehát ezeknek a jogi és ténybeli sajátosságoknak a fényében kell válaszolni. A kirívóan alacsony értékű ajánlatok meghatározásának, vizsgálatának és kizárásának körülményéről 33. Az előzetes kérdések ezen első vonatkozását tekintve az irányelv címéből és második preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy annak tárgya egyszerűen az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolása, és erre a tárgykörre vonatkozóan nem hozza létre a közösségi szabályok teljes rendszerét. 34. Mindazonáltal az irányelv preambuluma, illetve annak második és tizedik bekezdése szerint azt célozza, hogy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések területén megszüntesse a letelepedés szabadsága és a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátait annak érdekében, hogy e szerződéseket megnyissa a tagállamok vállalkozói közötti tényleges verseny előtt (lásd a fentebb hivatkozott Ordine degli Architetti és mások ügyben hozott ítélet 52. pontját). 35. Az irányelv alapvető célkitűzése így az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések versenyeztetése. A közösségi verseny előtt az irányelvben meghatározott eljárások szerinti megnyílás ugyanis biztosítékot nyújthat a hatóságok előtti protekció veszélye ellen (a fentebb hivatkozott Ordine degli Architetti és mások ügyben hozott ítélet 75. pont). 36. A közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások közösségi szintű összehangolásának tehát az a fő célja, hogy megvédje az adott tagállamban székhellyel rendelkező azon gazdasági szereplők érdekeit, amelyek valamely másik tagállamban székhellyel rendelkező ajánlatkérő számára kívánnak javakat vagy szolgáltatásokat kínálni, és ennek érdekében egyszerre kizárni, hogy valamely szerződés odaítélése során kedvezményben részesítsék a tagállami ajánlattevőt, illetve annak lehetőségét, hogy valamely ajánlatkérő hatóságot ne gazdasági megfontolások vezéreljenek (ebben a tekintetben lásd a C-380/98 sz. University of Cambridge ügyben október 3-án hozott ítéletet [EBHT I o., 16. és 17. pontok], és a C-237/99 sz. Bizottság kontra Franciaország ügyben február 1-jén hozott ítélet [EBHT I-939. o., 41. és 42. pontok]). 37. Ebből kifolyólag az ajánlatkérő köteles tiszteletben tartani az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő elbánás elvét, amint az az irányelv 22. cikk (4) bekezdéséből, 30. cikk (4) bekezdés negyedik albekezdéséből és 31. cikk (1) bekezdéséből kifejezetten következik. 38. Ezen felül az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának elve többek között magában foglalja az átláthatóság követelményét annak érdekében,

12 hogy az ajánlatkérő biztos lehessen ennek az elvnek a tiszteletben tartásában (hasonló értelemben, lásd az árubeszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelvre [HL L 199, 1. o.] vonatkozó, a C-275/98 sz. Unitron Scandinavia és 3-S ügyben november 18-án hozott ítéletet [EBHT I o., 31. pont]). 39. Az irányelvben erre tekintettel szerepelnek amint az a tizenkettedik preambulumbekezdéséből is kitűnik az építési beruházásra irányuló közbeszerzésekben való részvétel közös szabályai, beleértve mind a minőség alapján történő kiválasztást, mind a szerződés-odaítélés kritériumait. 40. A szerződés-odaítélés ezen konkrét feltételeit az irányelv 30. cikke határozza meg. 41. Amint első preambulumbekezdéséből is következik, az irányelv az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló július 26-i 71/305/EGK tanácsi irányelv (HL L 185, 5. o.) és annak egymást követő módosításai egységes szerkezetbe foglalását valósítja meg. A Bíróság a C- 304/96 sz. Hera-ügyben október 16-án hozott ítélet (EBHT I o.) 13. pontjában már megállapította, hogy az irányelv 30. cikk (4) bekezdése a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdésének ahogyan azt az július 18-i 89/440/EGK tanácsi irányelv (HL L 210, 1. o.) módosította felel meg. 42. Eredeti változatában a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdésének megfogalmazása a következő: Ha egy adott szerződés esetében az ajánlatok az építési beruházási munkához viszonyítva nyilvánvalóan kirívóan alacsony értékűek, az ajánlatkérő a szerződés odaítélése előtt megvizsgálja azok összetevőit. Ezt a vizsgálatot figyelembe kell vennie. Ennek érdekében az ajánlattevőt felkéri a szükséges indokolások benyújtására, és adott esetben jelzi számára, hogy azok közül melyeket nem fogadta el. [ ] 43. Márpedig a Bíróság már döntött arról, hogy ha az ajánlatkérő véleménye szerint valamely ajánlattevő ajánlatai az építési beruházási munkához viszonyítva nyilvánvalóan kirívóan alacsony értékűek, a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdése kötelezi ezt az ajánlatkérőt, hogy a szerződés odaítélése előtt hívja fel az ajánlattevőt ellenszolgáltatásai indokolására, vagy tájékoztassa őt arról, hogy mely ajánlatai rendellenesek és szabjon számára észszerű határidőt kiegészítő információk benyújtására (a 76/81 sz. Transporoute-ügyben február 10-én hozott ítélet [EBHT 417. o., 18. pont]). 44. Az említett ítélet 17. pontjában a Bíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő nem utasíthat el kirívóan alacsony értékű ajánlatot indokolásra való felszólítás nélkül, mivel a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdésének célkitűzése, vagyis az ajánlattevőnek az ajánlatkérő önkényével szembeni védelme, nem valósulhatna meg, ha ez utóbbi eldönthetné, hogy kér-e indokolást.

13 45. A Bíróság állandó joggyakorlatából az is következik, hogy a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdése megtiltja a tagállamoknak olyan rendelkezések bevezetését, amelyek értelmében közbeszerzési pályázatokból hivatalból ki lehet zárni matematikai ismérv alapján meghatározott ajánlatokat, ahelyett, hogy köteleznék az ajánlatkérőket az irányelvben szereplő kontradiktórius vizsgálati eljárás alkalmazására (lásd a 103/88 sz. Fratelli Costanzo ügyben június 22-én hozott ítéletet [EBHT o., 19. és 21. pont], és a C-295/89 sz. Donà Alfonso ügyben június 18-án hozott ítéletet [EBHT I o., rövidített közzététel, rendelkező rész 1. és 2. pont]). 46. Ebből következően a Bíróság úgy döntött, hogy a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdése az ajánlatkérő számára előírja a kirívóan alacsony értékű ajánlatok összetevőinek vizsgálatát és ennek érdekében az ajánlattevőtől a szükséges indokolások kérésének kötelezettségét (lásd a fentebb hivatkozott Fratelli Costanzo ügyben hozott ítélet 16. pontját). 47. A Bíróság szerint, olyan matematikai ismérv, amely alapján kirívóan alacsony értékűnek és így az odaítélési eljárásból kizártnak minősülnek azok az ajánlatok, amelyek a pályázati eljárásban elfogadott ajánlatok összességének az építési beruházás ellenszolgáltatása alapértékéhez viszonyított átlagos engedményénél 10%-kal alacsonyabb engedményt tartalmaznak, megfosztja a kirívóan alacsony értékű ajánlatot benyújtó ajánlattevőket annak lehetőségétől, hogy bizonyítsák ezeknek az ajánlatoknak a komolyságát, olyannyira, hogy az ilyen ismérv alkalmazása ellentétes a 71/305 irányelv azon céljával, hogy a közbeszerzések területén elősegítse a tényleges verseny kialakulását (a fentebb hivatkozott Fratelli Costanzo ügyben hozott ítélet 18. pont). 48. A Bíróság azt is megállapította, hogy egyfelől a Tanács annak érdekében írta elő a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdésében a kirívóan alacsony értékűnek tűnő ajánlatok vizsgálatának pontos és részletes eljárását, hogy lehetővé tegye az ilyen ajánlatot tevők számára ajánlatuk komolyságának bizonyítását, és így biztosítsa az építési beruházásra közbeszerzési pályázatok nyitottságát, másfelől ez a cél veszélybe kerülne, ha a tagállamok az említett rendelkezést attól lényegesen eltérve vehetnék át (a fentebb hivatkozott Fratelli Costanzo ügyben hozott ítélet 20. pont). 49. Végül hozzátette, a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdésében szereplő vizsgálat i eljárást minden alkalommal alkalmazni kell, amikor az ajánlatkérő ajánlatokat szándékozik kizárni azoknak az építési beruházási munkákhoz viszonyított kirívóan alacsony értéke miatt, mégpedig oly módon, hogy az ajánlattevők biztosítva legyenek afelől, hogy nem fogják kizárni őket a versenyre bocsátott szerződésből anélkül, hogy magyarázatot adhattak volna ajánlataik komolyságára vonatkozóan (a fentebb hivatkozott Fratelli Costanzo ügyben hozott ítélet 26. pont). 50. Márpedig, tekintettel arra, hogy a 71/305 irányelv 29. cikk (5) bekezdése által mind az eredeti, mind a módosított változatban előírt követelmények lényegében azonosak az irányelv 30. cikk (4) bekezdésében szereplőkkel, az előzőekben kifejtett megfontolások ez utóbbi rendelkezés értelmezésekor is irányadóak. 51. Ennélfogva az ajánlatkérő által kirívóan alacsony értékűnek tekintett ajánlatok kontradiktórius eljárás során történő vizsgálata szükségszerűen következik az irányelv 30. cikk (4) bekezdésből, amely az ajánlatkérő számára kötelezővé teszi, hogy

14 valamennyi ajánlat megismerése után és a szerződés odaítéléséről való döntés előtt először írásban további felvilágosítást kérjen a rendellenesnek tűnő ajánlat azon elemeiről, amelyek benne konkrétan kétségeket ébresztettek, majd az érintett ajánlattevő által az említett kérésre válaszul adott indokolásokra tekintettel értékelje ezt az ajánlatot. 52. Eltekintve attól a ténytől, hogy az alapeljárásokban alkalmazandó szabályozásnak és közigazgatási gyakorlatnak megfelelően az ajánlatevő vállalatoknak, pályázatukkal egy időben, csak a szerződés alapértéke 75%-ára vonatkozóan kell indokolást benyújtani, noha fontos, hogy ajánlatuk komolyságát az azt alkotó összes elemre nézve tudják bizonyítani, ilyen előzetes indokolások nincsenek összhangban az irányelv 30. cikk (4) bekezdése által bevezetett kontradiktórius vizsgálati eljárás szellemével. 53. Lényeges ugyanis, hogy minden kirívóan alacsony értékűnek tartott ajánlat benyújtójának lehetősége legyen arra, hogy e tekintetben megfelelően érvényesíthesse álláspontját, oly módon, hogy ajánlata különböző elemeit olyan időpontban szükségszerűen valamennyi boríték felbontása után indokolhassa, amikor már megtudta nem csak azt, hogy mekkora a szóban forgó szerződésre alkalmazandó rendellenességi küszöb, valamint hogy ajánlata kirívóan alacsony értékűnek minősült, hanem azt is, hogy pontosan melyek azok a pontok, amelyek az ajánlatkérőben kétségeket ébresztettek. 54. Végeredményben tehát kizárólag ez a fenti értelmezés felel meg az irányelv 30. cikk (4) bekezdése szövegének és céljának is. 55. Ebből kifolyólag, egyfelől a parancsoló formában megfogalmazott fenti rendelkezés szövegéből kitűnik, hogy az ajánlatkérőnek először meg kell határoznia a megkérdőjelezhető ajánlatokat, másodszor lehetővé kell tennie az érintett vállalatok számára ezek komolyságának bizonyítását, megkérve tőlük az általa szükségesnek ítélt pontosításokat, harmadszor értékelnie kell az érdekeltek által adott magyarázatok megalapozottságát, és negyedszer határoznia kell az említett ajánlatok elfogadásáról vagy visszautasításáról. A kirívóan alacsony értékű ajánlatoknak az irányelv 30. cikk (4) bekezdése szerinti kontradiktórius eljárásban történő vizsgálatával kapcsolatos követelmények tehát csak akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a fentebb leírt valamennyi lépésre egymás után sor kerül. 56. Egyébiránt az irányelv kizárólag a 30. cikk (4) bekezdés negyedik albekezdésében megállapított szigorú feltételekkel teszi lehetővé az ajánlatkérő számára, hogy a kirívóan alacsony értékű ajánlatoknak ezt a kontradiktórius vizsgálati eljárását mellőzze. Márpedig az kétségtelen, hogy az alapeljárásokban ez az eltérést engedő rendelkezés, időbeli hatálya miatt, nem alkalmazható. 57. Másfelől az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti tényleges kontradiktórius vita léte az ajánlatok vizsgálati eljárásának megfelelő pillanatában, az irányelvnek az ajánlatkérő önkénye elkerülését és a vállalatok közötti egészséges verseny biztosítását célzó alapvető követelményét képezi. 58. A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy az irányelv 30. cikk (4) bekezdése tiltja az olyan az alapeljárásokra okot adó ügyekben is alkalmazandó szabályozást

15 és közigazgatási gyakorlatot, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy kizárólag az ellenszolgáltatás legjelentősebb összetevőinek a pályázattal együtt benyújtott indokolása alapján kirívóan alacsony értékűként kizárjon ajánlatokat, anélkül, hogy az első vizsgálódás alkalmával a kétségeket ébresztő pontokra vonatkozó további felvilágosítás kérésével és az érintett vállalatok számára érvelésüknek a végső döntés előtti kifejtése lehetőségének megadásával a megkérdőjelezhető ajánlatokat kontradiktórius formában vizsgálta volna. 59. Az alapügyek tárgyát képező pályázati eljárásokban ugyanis, a felhívásban szereplő szerződés alapértéke 75%-ára vonatkozóan indokolással ellátott ajánlat benyújtásának időpontjában az ajánlattevő még nem tudja, hogy ajánlatának mely pontjait fogják rendellenesnek találni, így az eljárásnak ebben a szakaszában nem áll módjában megfelelő és teljes magyarázattal szolgálni ajánlata különböző elemeinek alátámasztására. 60. A kérdést feltevő bíróság azt is szeretné tudni, hogy az irányelv 30. cikk (4) bekezdése szintén tiltja-e az olyan az alapeljárásokra okot adó ügyekben is alkalmazandó tagállami szabályozást és közigazgatási gyakorlatot, amely alapján egyfelől a pályázati részvételből való kizárás terhe mellett minden ajánlattevő köteles az ellenszolgáltatást a szerződés alapértéke legalább 75%-a erejéig eseti nyomtatványon indokolni, másfelől minden szerződés esetében a rendellenességi küszöböt a szóban forgó pályázati felhívás keretében ténylegesen benyújtott valamennyi ajánlattól függő matematikai képlet alapján számítják ki. 61. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az irányelv erre a tárgykörre nem ír elő különleges követelményeket. 62. A jelen ítélet 60. pontjában említett körülmények közül az elsőt illetően megállapítható, hogy olyan követelményről van szó, amely megkülönböztetés nélkül minden ajánlattevőre érvényes, és vélhetően az a célja, hogy biztosítsa az ajánlatok benyújtásának bizonyos fokú egységességét, megkönnyítve azoknak az ajánlatkérő általi első vizsgálatát, valamint hogy lehetővé tegye az ajánlatok komolyságának azonnali megítélését. Elképzelhető ugyanis, hogy kizárólag az indokolások alapján az ajánlatkérő arra a meggyőződésre jut, hogy az ajánlat bár kirívóan alacsony értékűnek tűnik komoly és ennélfogva elfogadja azt. Így az említett körülmény révén felgyorsul az ajánlatok vizsgálatának eljárása. 63. Természetesen, amint azt a Bizottság is joggal megjegyzi, ellentétes az irányelv 30. cikk (4) bekezdésébe foglalt követelményekkel az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó olyan tagállami eljárás, amely nem biztosítja a kirívóan alacsony értékű ajánlatoknak az e rendelkezés által előírt kontradiktórius vizsgálatát. 64. Jelen ítélet 58. és 59. pontjaiban már megállapításra került, hogy ez lenne a helyzet, ha az ajánlatkérő kizárólag a pályázattal együtt benyújtott indokolások alapján kirívóan alacsony értékűként elutasítana ajánlatokat anélkül, hogy a borítékok felbontása után és a végleges döntéshozatalt megelőzően, az irányelv által meghatározott kontradiktórius vizsgálatot végezne.

16 65. Mindazonáltal ilyen hiba nem abból származna, hogy az indokolást az ajánlattal együtt kell benyújtani, hanem inkább abból, hogy a kirívóan alacsony értékű ajánlatok vizsgálatának későbbi szakaszában az irányelv követelményeit nem veszik figyelembe. 66. Ilyen feltételek között, az irányelv 30. cikk (4) bekezdése önmagában az előzetes indokolási kötelezettséget amiről az alapeljárásokban is szó van nem tiltja, feltéve, hogy az e rendelkezésből fakadó valamennyi követelményt az ajánlatkérők egyébként betartják. 67. A jelen ítélet 60. pontjában említett második körülménnyel kapcsolatban kétségtelen, hogy az irányelv nem határozza meg a kirívóan alacsony értékű ajánlat fogalmát, és még inkább nem határozza meg a rendellenességi küszöb kiszámításának módját. Ebből következően ez a tagállamok feladata. 68. Az alapeljárásokra okot adó ügyekben alkalmazott rendellenességi küszöböt illetően megállapítható, hogy az az egyes pályázati felhívások esetében külön-külön elvégzett számításból ered, és lényegében az adott pályázat keretében benyújtott ajánlatok átlagán alapul. 69. Az ilyen számítási mód első ránézésre objektívnek és megkülönböztetés-mentesnek tűnik. 70. Az az alapeljárásban érintett egyes ajánlattevők által hivatkozott körülmény, hogy a vállalatok az ajánlattétel időpontjában nem ismerik a rendellenességi küszöböt mivel azt csak az összes ajánlat benyújtása után határozzák meg, nem érinti az irányelvvel való összeegyeztethetőséget. Az eljárásnak ebben a szakaszában ugyanis sem az ajánlattevők, sem az ajánlatkérő nem tudja, hogy mekkora lesz az említett küszöb. 71. Az alapeljárásban érintett bizonyos ajánlattevők mindazonáltal azt állították, hogy a rendellenességi küszöb adott pályázatra benyújtott ajánlatok átlagán alapuló számítási mechanizmusát eltorzíthatják olyan ajánlatok, amelyeknek ténylegesen nem céljuk a szerződéskötés, hanem kizárólag az említett számítás eredményének befolyásolására irányulnak. A verseny szintén torzulhat, mivel előfordulhat, hogy az ajánlattevők nem az optimális ajánlatot igyekeznek tenni, hanem azt, amelynek többek között statisztikai ismérvek alapján a legnagyobb az esélye, hogy a kétkedésre okot nem adó ajánlatok között az első legyen és automatikusan megnyerje a pályázatot. 72. A rendellenességi küszöbre vonatkozó, az ajánlatok átlagán alapuló számítási mechanizmus eredményét valóban jelentősen befolyásolhatják az előző pontban leírtakhoz hasonló mesterkedések, ami ellentétes az irányelvnek a jelen ítélet pontjaiban megállapított céljaival. Ezért annak érdekében, hogy az irányelv teljes egészében ténylegesen megvalósuljon, az említett eredmény nem lehet érinthetetlen, és az ajánlatkérő által újraértékelhetőnek kell lennie, ha tekintettel, többek között, az ajánlatoknak az összevethető pályázatokban alkalmazott rendellenességi küszöbére és a közös gyakorlatból levonható tanulságokra ez szükségesnek bizonyul. 73. Amint arról a jelen ítélet a 45. és 47. pontjaiban már volt szó, bár a Bíróság állandó gyakorlatából az következik, hogy a közösségi jog tiltja, hogy építési beruházásra

17 irányuló közbeszerzési pályázatokból hivatalból ki lehessen zárni matematikai ismérv alapján meghatározott ajánlatokat, ellenben elviekben nem tiltja, hogy a kirívóan alacsony értékűnek tűnő ajánlatok meghatározásához matematikai ismérvet amilyen az alapeljárásokra okot adó ügyekben alkalmazott rendellenességi küszöb is használjanak, feltéve azonban, hogy az így kapott eredmény nem érinthetetlen és az ajánlatok kontradiktórius vizsgálatának az irányelv 30. cikk (4) bekezdése szerinti követelményét betartják. 74. Az alapeljárásban érintett bizonyos ajánlattevők azt is állították és ezt az olasz kormány ténylegesen nem is cáfolta, hogy az olasz ajánlatkérési eljárás ezen ítélet 60. pontjában említett két körülménye nem vizsgálható elszigetelten, mivel az említett eljárás különböző vonatkozásai elválaszthatatlanul összefüggnek egymással. 75. Különösen arra hivatkoztak, hogy az indokolásoknak az ajánlatokkal együtt történő benyújtásának feltétele arra szolgál, hogy az ajánlatkérő az ajánlat elfogadására vagy elutasítására vonatkozó döntését kizárólag ezen indokolások alapján hozza meg, anélkül, hogy a vállalatok számára lehetővé tenné bővebb magyarázat későbbi benyújtását. Ezen felül szerintük ugyanezt a feltétel nem irányadó megkülönböztetés nélkül valamennyi ajánlattevőre, mivel csak azoknak a vállalatoknak a borítékjait bontják fel, amelyek ajánlatai kirívóan alacsony értékűnek tűnnek, olyannyira, hogy olyan vállalkozó, akivel kapcsolatban nem merül fel a rendellenesség gyanúja, megkaphatja a szerződést akkor is, ha esetleg az indokolásra vonatkozó borítékja teljesen üres. Végül a vállalatok közötti verseny is torzulhat, mivel az a kötelezettség, hogy az ajánlatot terjedelmes indokolással kell ellátni, a különösen kedvező ellenszolgáltatást kínáló ajánlattevőkre nem csak nagyobb adminisztrációs terhet ró, hanem azzal a hátránnyal is jár, hogy esetlegesen bizalmas jellegű adatokat előzetesen fel kell fedniük, ráadásul mindenképpen hátrányt jelentene a más tagállamból származó vállalatok számára. 76. Ebben a tekintetben elegendő annyit megállapítani, hogy bár az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások különböző vonatkozásai keretében a közösségi jog által előírt valamennyi követelményt be kell tartani, tiszteletben tartva ezzel a szabad verseny és az ajánlattevők közötti egyenlő elbánás elvét, valamint az átláthatóság követelményét, ugyanakkor a Bíróság nem határozhat ezekről az állításokról. 77. Ezek megalapozottságának eldöntéséhez ugyanis ténybeli körülmények megállapítása és értékelése, valamint a tagállami jog értelmezése szükséges, ami kizárólag a kérdést feltevő bíróság hatáskörébe tartozik. Az irányelv 30. cikk (4) bekezdés hatályára, szellemére és céljára vonatkozóan a jelen ítélet pontjaiban adott értelmezés biztosítja e bíróság számára a szóban forgó tagállami rendelkezések közösségi joggal való összeegyeztethetőségének az elé terjesztett ügyek eldöntése érdekében történő megítéléséhez szükséges felvilágosítást. A kirívóan alacsony értékű ajánlatok indokolásainak figyelembe vételéről 78. A jelen ítélet 28. pontjában újrafogalmazott előzetes kérdések második aspektusával kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy az irányelv 30. cikk (4) bekezdés második albekezdése szerint az ajánlatkérő kirívóan alacsony értékű ajánlat megítélésének céljára figyelembe vehet az építési módszer gazdaságosságára, vagy a választott

18 műszaki megoldásokra, vagy az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményekre, vagy az ajánlattevő által javasolt építmény eredetiségére vonatkozó indokolásokat. 79. Ahogy megfogalmazásából is kitűnik, ez a rendelkezés az ajánlatkérő számára annak egyszerű lehetőségét, és nem kötelességét biztosítja, hogy az adott ajánlattevő által kínált ellenszolgáltatás objektív indokolásának bizonyos típusaira alapozza döntését. 80. Kontextusába visszahelyezve megállapítható, hogy az említett rendelkezés csak arra irányul, hogy az irányelv 30. cikke (4) bekezdés első albekezdésében megállapított szabályt pontosítsa, amely utóbbi alapján az ajánlatkérő az ajánlat alkotóelemei általa lényegesnek tekintett részleteire vonatkozó adatokat kér az ajánlattevőtől, és az így kapott indokolást figyelembe véve meggyőződik az ilyen alkotóelemek valós helyzetéről. 81. M árpedig jelen ítélet pontjaiban a Bíróság már hangsúlyozta annak az elvnek a fontosságát, amely szerint valamely ajánlat kirívóan alacsony értékűként való elutasítása előtt az ajánlatkérőnek lehetőséget kell adnia az ajánlattevő számára arra, hogy a kínált ellenszolgáltatás különböző elemeinek mindegyikével kapcsolatban ténylegesen és kontradiktórius formában kifejthesse álláspontját. 82. Mivel tekintettel a közbeszerzések területén tényleges verseny kialakításának céljára különösen fontos, hogy ez a lehetőség a legszélesebb és legteljesebb legyen, az ajánlattevőnek korlátozás nélkül kell tudnia ajánlatát alátámasztó olyan indokolást többek között az irányelv 30. cikk (4) bekezdés második albekezdésében említetteket benyújtani, amelyet a szóban forgó pályázat jellegére és sajátosságaira tekintettel, megfelelőnek tart. Az ajánlatkérő pedig, a szóban forgó ajánlat elfogadására vagy elutasítására vonatkozó döntése elfogadása előtt, köteles teljes egészében figyelembe venni a vállalkozó által benyújtott valamennyi indokolást. 83. Ebből következően mind megfogalmazása, mind célja alapján megállapítható, hogy az irányelv 30. cikk (4) bekezdés második albekezdése nem állítja fel a benyújtható indokolások teljes körű listáját, hanem csupán példákkal érzékelteti, hogy az ajánlattevő az ellenszolgáltatás különböző elemeinek komolyságát milyen indokolással támaszthatja alá. Még inkább helytálló az a megállapítás, hogy a szóban forgó rendelkezés nem teszi lehetővé egyes indokolástípusok kizárását. 84. Amint arra az osztrák kormány és a Bizottság is hivatkoznak észrevételeikben, és ahogyan a főtanácsnok is hangsúlyozta indítványának 50. és 51. pontjaiban, minden ilyen irányú korlátozás nyilvánvaló ellentmondásban állna az irányelvnek az ajánlattevők közötti szabad verseny könnyebb érvényesülésére irányuló céljával, mivel ilyen korlátozás az alkalmazandó tagállami szabályozásban elfogadottaktól eltérő megfontolásokkal indokolt ajánlatok egyszerű kizárásához vezetne, mégpedig adott esetben a kedvezőbb ellenszolgáltatás ellenére. 85. Ebből az következik, hogy az irányelv 30. cikk (4) bekezdése tiltja az olyan az alapeljárásban is alkalmazandó tagállami szabályozást, amely egyfelől az ajánlatkérő számára előírja, hogy a kirívóan alacsony értékű ajánlatok vizsgálata érdekében kizárólag egyes, korlátozott módon felsorolt indokolásokat vehet figyelembe, amely felsorolásból ráadásul hiányzik az említett rendelkezés második albekezdésében