BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:iv Előadó: Bába Sándor Mell.: l pid. Közlekedésfejlesztési koncepció Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) Telefax: (66) E-mai!: vantara.gyula@bekescsaba.hu Előkészitő: Véleményező: NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje A döntéshozatal minősített többséget igényel! Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési koncepciójának elfogadása Stratégiai-Fejlesztési Osztály Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság Előterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének május 27-én tartandó nyilvános ülésére Tisztelt Közgyűlés! A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészeinek tartalmi követelményeit meghatározó ÚT : 2002 Útügyi Műszaki előírás a megyei jogú városok részére közlekedésfejlesztési terv elkészítését hja elő. Az előírás teljesítése érdekében 2009-ben az önkormányzat tervezési szerződést kötött a HB.c.e. Kft. vezette konzorciummal Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztési tervének elkészítésére. A tervező feladatát képezte: - Forgalmi vizsgálat, - Forgalmi tervezés, - Közlekedési koncepció, - Közlekedési javaslatok elkészítése. A Forgalmi vizsgálat összefoglaló helyzetértékelést ad Békéscsaba közlekedéséről,bemutatva a város közlekedési jellernzőit és rávilágit a problémákra. A Forgalmi tervezés feladata a jövőben várható közlekedési igények meghatározása, valamint a lehetséges közúthálózati változatok összehasonlítása a várható forgalmak figyelembevételével. A Közlekedésfejlesztési koncepció a megalapozó munkarészek és a forgalmi tervezés alapján, a város átfogó fejlesztési irányvonalához illeszkedve mutatja be Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztésének stratégiai irányait. A Közlekedésfejlesztési javaslatok a megalapozó munkarészek és a forgalmi tervezés eredményeit, kiértékelő vizsgálatait felhasználva ütemezhető fejlesztési alternatívákat, fejlesztési csomagokat határoz meg.

2 2 Az ÚT :2003 Útügyi műszaki előírás (A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei. Tartalmi követelmények.) előíjja megyei jogú városok számára azt is, hogya közlekedésfejlesztési koncepciót közgyűlési határozattal kell elfogadni. Az előtejjesztés mellékleteként csatolt Közlekedésfejlesztési koncepciót a HB.c.e. Kft. vezette konzorcium munkatársai a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályaival együttműködve készítették el. A koncepció alapvető célja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési koncepciój ához és az Integrált Városfejlesztési Stratégiához illeszkedve a közlekedés fejlesztésében meghatározza azokat stratégiai irányokat, amelyek az ott lefektetett célok megvalósulását segítik elő. A Közlekedésfejlesztési koncepció készítői a 2009-ben végzett forgalmi vizsgálatok tapasztalatai és a személyes egyeztetések alapján feltérképezték Békéscsaba jelenlegi közlekedési helyzetét közlekedési alágazatonként. A nemzetközi tapasztalatok, trendek, valamint a jelenlegi helyzet ismeretében meghatározták az elérni kívánt célokat, javaslatot tettek a célok megvalósításához szűkséges intézkedések megtételére. A koncepció tartalmazza a fejlesztési javaslatok időbeli ütemezését is. A fejlesztési feladatokhoz költségeket nem rendel hozzá, mivel az a Közlekedésfejlesztési javaslatok munkarészben fog szerepelni, amelyet a koncepció elfogadását követően fog a tervező lezárni. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság a május 18-án tartandó ülésén tárgyalja az előtejjesztést, a bizottsági ülés jegyzőkönyvi kivonata a közgyűlés helyszínén kerül kiosztásra. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat elfogadására. A döntés végrehajtásában közreműködő felelős hivatali egység: Stratégiai-Fejlesztési Osztály. HATÁROZATI JAVASLAT: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a jelen határozat mellékletét képező Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési koncepcióját elfogadja. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: május 31. Békéscsaba, május 12. Ellenjegyzés:. /~ Jogi:..~ (..' (/ÚVJ..-. Penzugyl:.

3 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlésének Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. KIVONAT a Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság május 18-i nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből Tárgy: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési koncepciójának elfogadása 90/2010. (V.18.) VKMB határozata 8 igen egyhangú szavazattal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkonnányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága a jelen határozat mellékletét képező Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési koncepcióját javasolja a Közgyűlésnek elfogadni azzal hogy az "A" fejlesztési változat az alábbiakkal egészüljön ki: a Szabolcs utca - Munkás utca - Balassa utca nyomvonal kiépítése ill. a Mokry lakótelep összekötése az elkerülő úttal, a Mokryutca folytatásával Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: május 31. Kmf Dr. Ferenczi Attila s.k. elnök

4 IHB.ra I Ml!rnil~i Szolg~llaI6. ~pitó es KereskellClmi l(fl. I Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve Közlekedési koncepció Békéscsaba, április

5 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve Közlekedési koncepció MEGRENDELŐ: KÉPVISELI: TERVEZÉSI KONZULENSEK: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁRos ÖNKORMÁNYZATA VANTARA GYULA POLGÁRMESTER LUKÁCSI LÁSZLÓ, FŐÉPÍTÉSZ, BÁBA SÁNDOR, BERUHÁZÁSI ÜGYINTÉZŐ KÉSZíTETTE: TÉMAFELELŐS: HB.C.E. KFT. - T7 MÉRNŐKIRODAKFT. KONZORCIUM TÍMÁR JÓZSEF, OKL. ÉPÍTőMÉRNöK, OKL. SZAKMÉRNÖK Hossö ATTILA, OKL. ÉPÍTŐMÉRNöK KÖZREMÜKÖDTEK: OROSZ Csaba (PhD), okleveles építőmérnök PRINCZ-JAKovrcs Tibor (PhD), okl. építőmérnök VARGA Róbert, okl. közlekedésmérnök, közgazdász KIBÉDI-VARGA Lajos, okleveles közlekedésmérnök ALBRECHT UTE, BFVT Kft. ügyvezető Azonosító:TTl /06 LELKES MIHÁLY, okleveles építőmérnök, irodavezető Azonosító: KÉ-T, TRk-T VARGA PÁL, okleveles építőmérnök MÁTRAI TAMÁS, építőmérnök szántó Ágnes, építőmérnök hallgató, BME CZINEGE Róbert, építőmémök hallgató, BME ANTAL BÁLINT, közlekedésmérnök hallgató, BME Békéscsaba, április 26. TÍMÁR JÓZSEF okleveles építőmérnök okleveles szakmémök ügyvezető I

6 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, előzmények Közlekedési helyzetelemzés Illeszkedés a magasabb szintű tervekhez Az Európai Unió általános városi közlekedésfejlesztési irányelvei Illeszkedés az országos és területi tervekhez A városfejlesztési tervek közlekedéssel kapcsolatos javaslatai A közlekedés jelenlegi helyzete Békéscsabán Közúti közlekedés Közösségi közlekedés autóbusszal : Gyalogos és kerékpáros közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Békéscsaba közlekedésfejlesztési stratégiája [20 l ] A közlekedésfejlesztés céljai A kereslet és kínálat befolyásolására alkalmazott módszerek A célok eléréséhez szükséges feladatok közlekedési alágazatonként Közúti közlekedés Közösségi közlekedés autóbusszal Gyalogos és kerékpáros közlekedés A. Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés 27 3A. A közlekedési koncepció fejlesztési javaslatainak ütemezése Irodalomjegyzék Mellékletek A közlekedési koncepció megalapozó munkarészeinek áttekintése A városi mobilitás új kultúrája felé c. EU Zöld Könyv irányelvei Az Integrált Városfejlesztési Stratégia közlekedésfejlesztési javaslatai Békéscsaba és környéke közlekedési kapcsolatai A forgalmi modellezés részletesen vizsgált változatai Békéscsaba baleseti térképe és fejlesztési javaslatai 46 2

7 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Gyalogos és kerékpáros stratégiai célok táblázat: A közlekedési koncepció rövidtávú [1-3 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A közlekedési koncepció középtávú [3-5 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A közlekedési koncepció hosszútávú [5-1 Oév] fejlesztési intézkedései táblázat: A "CUBE" makroszkopikus modellezéssel vizsgált változatok és idötávlatok táblázat: A megalapozó munkarészekben vizsgált "A" fejlesztési csomag részletes tartalma táblázat: A megalapozó munkarészekben vizsgált "B" fejlesztési csomag részletes tartalma...:.45 Ábrajegyzék l. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján (2009. szeptember-október; n=1352 utazás) 9 2. ábra: A belváros terhelési vizsgálata a beavatkozás nélküli állapotban (2010, jelenlegi állapot) ábra: A Belváros terhelési vizsgálata a "B" fejlesztési változatban (2015, minden reálisan megvalósítható fejlesztéssel) ábra: Békéscsaba és környéke közlekedési kapcsolatai [forrás: BFVT Kft.] ábra: Az "A" változat fejlesztéseinek bemutatása ábra: A "B" változat fejlesztéseinek bemutatása ábra: Békéscsaba baleseti térképe és fejlesztési javaslatai [2008-as adatok lapján, forrás: BFVT Kft.] 46 3

8 1. Bevezetés, előzmények Az Európában közlekedők a statisztikák szerint gyakrabban és messzebbre utaznak, mint ezelőtt bármikor. Az elérhetőség, az alapvető mobilitási igények kielégítése, a közlekedés szolgáltatási színvonalának fenntartható fejlesztése minden ország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapja. Az elérhetőség komplex fogalma magában foglalja az áru- és személymozgások megfelelő színvonaion történő megvalósulását. Az elérhetőség magas színvonalának biztosítása a mennyiségi (kapacitás) és minőségi (szolgáltatási színvonal) összetevők koncepcionális fejlesztésével érhető el. A fenntartható mobilitás fejlesztéséhez a gazdaságí, társadalompolitikai és ökológiai koncepciók összehangolása szükséges. Az Európai Unió céljainak megfelelően figyelemmel kell kísérni a környezetvédelmi szempontok érvényesíthetőségét, és szorgalmazni kell a környezetkimélő, illetve környezetbarát közlekedési módok arányának növelését. Magyarország az Európai Unió tagjaként - annak iránymutatásával-határozza meg azokat a nemzeti közlekedéspolitikai irányelveketés célkitűzéseket, amelyek a felzárkózási folyamat részeként az ország közlekedésének dinamikus fejlődés ét, ezáltal a lakosság életminőségének növelését szolgálják. Az országos szintű szabályozások alapján a közlekedés fejlesztésében helyi szinten a városi önkormányzatok játszanak kiemelkedő szerepet. Békéscsaba Megyei Jogú Város Magyarország délkeleti részének egyik gazdaságí-földrajzi központja, a Dél-Alföldi Régió jelentős megyei jogú városa, Békés megye székhelye. A város mérete alapján középváros, hazánk 14. legnépesebb városa, a Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja. A város vezetése a lakosság életminőségének növelése érdekében, a városfejlesztési lehetőségek feltárásával, részben az Európai Uniós források felhasználásával elkötelezte magát a város fenntartható fejlődésének biztosítására. Ennek érdekében Békéscsaba Önkormányzata számos akcióterületen nagyszabású fejlesztések végrehajtását készíti elő és valósítja meg, figyelembe véve az ehhez szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztését és a szükséges közlekedési intézkedéseket. A közlekedésfejlesztés célja - helyi szinten is - az indokolt mobilitási igények kielégítése. Az intézkedések eltérően érintik a különböző érdekcsoportokat (lakosság, átutazók, vállalkozások, önkormányzat, stb.), ezért az optimális fejlesztési javaslatok megfogalmazása érdekében fontos az érdekcsoportok teljes körű meghatározása, igényeik felmérése, a tervezési folyamat egyes részein szükség szerinti bevonásuk és folyamatos tájékoztatásuk. A közlekedésfejlesztési koncepció a város közlekedési rendszerének fejlesztését megalapozó stratégíai dokumentum, amelynek célja a város fenntartható fejlődésének elősegítése, a versenyképesség, a közlekedés és a környezet minőségének javítása, ezáltal a lakosság életminőségének növelése. Ez a dokumentum a megalapozó munkarészek és a forgalmi tervezés eredményei alapján, a város átfogó fejlesztési irányvonalaihoz illeszkedve mutatja be Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztésének stratégiai irányvonalait. A közlekedésfejlesztési koncepció szervesen kapcsolódik a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, az abban meghatározott fejlesztési irányokteljesülését segíti elő. 4

9 HB.c.e.-T7 Konzorcium - Békéscsaba MJV közlekedési koncepciója 2. Közlekedési helyzetelemzés 2.1. Illeszkedés a magasabb szintű tervekhez A fejezet felülről lefelé haladva átfogóan mutatja be a közlekedésfejlesztési irányelveket, kiindulva az Európai Unió általános - minden tagországra vonatkozó - elvárásaitól, és figyelembe véve a hazai, a Dél-Alföldi Régióra, Békés megyére, a kistérségre, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Városra vonatkozó fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint a Magyarország-Románia határmenti együttműködést Az Európai Unió általános városi közlekedésfejlesztési irányelvei Az Európai Unióban a lakosság több mint 60%-a városi környezetben él. Az EU GDPjének megközelítőleg 85%-át a városok állitják elő. Európa városai és nagyvárosai nem hasonlítanak egymásra, de nagyon hasonló közlekedési problémákkal küzdenek és közös megoldást keresnek. A motorizáció fejlődésével a városokban tipikusan megjelenő közlekedési problémák (torlódások, levegő- és zajszennyezés, közúti balesetek és konfliktushelyzetek) kedvezőtlenül befolyásolják a város élhetőségét. Az Európai Unió számos stratégiai dokumentuma közül a 2006-ban felülvizsgált Fehér Könyvet, 2007-ben egy a városi közlekedésre vonatkozó Zöld Könyv követte "Városi mobilitás új kulturája felé" címmel. A Zöld Könyv olyan aktuális, a tagállamok közép- és nagyvárosi számára hasznos stratégiai irányokat mutat meg, melyek egyszerűen és hatékonyan adaptálhatók a közlekedési koncepcióba. A városi mobilitást a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából olyan fontos tényezőnek tartják, amely jelentős hatást gyakorol az EU fenntartható fejlődésére. Az Európai Közösségek Bizottsága ezért úgy döntött, hogy a városi mobilitásról szóló Zöld Könyvet tesz közzé annak érdekében, hogy elősegitse a helyi szinten már megkezdett lépéseket. Azaz a megszerzett tapasztalatok középtávon várhatóan hatással lesznek az EU társfinanszírozású fejlesztési programokra. A városi mobilitás újragondolása annyit tesz, hogy optimalizálni kell a közlekedési módokat, valamint meg kell szervezni a közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés kombinálásának, átjárhatóságának lehetőségeit. Ezek figyelembevételével el kell érni a jól működő gazdaság, a mobilitáshoz való jog, az életminőség és a környezetvédelem érdekében kitűzött közös célokat. Végül pedig azt is magában foglalja, hogy össze kell egyeztetni a személyszállítási és a teherszállítási célú közlekedés érdekeit. A városi mobilitásnak lehetővé kell tennie a városok gazdasági fejlődését, a városlakók életminőségének javítását, és környezetük védelmét. Ennek megvalósításához az európai városoknak integrált megközelítés keretében öt kihívással kell szembenézniük. A Zöld Könyv szempontrendszeréből a Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedési koncepciója számára. különösen fontos (aktuális ill. prognosztizálható) célkitűzéseket emelük ki: I. A közlekedési torlódások csökkentése, 2. Zöldebb (környezetbarát) városok, 3. Intelligensebb városi közlekedés, 4. Akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés, 5

10 HB.c.e.-T7 Konzorcium - Békéscsaba MJV közlekedési koncepciója 5. Biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés. A Zöld Könyv célkitüzéseinek részletesebb magyarázatát a 5.1 Melléklet tartalmazza. A finanszírozás kérdéskörében a Zöld Könyv kifejti, hogy a közlekedési szolgáltatások fejlesztéséhez, azok igénybevételéhez helyi, regionális, nemzeti és EU-s szinten szinte minden érintettnek hozzá kell járulnia. A felhasználóknak szintén hozzá kell járulniuk és igazságos árat kell fizetniük a közlekedési szolgáltatásokért. A tapasztalatok alapján a felhasználók fizetési hajlandósága nő, ha cserébe jó minőségűszolgáltatáshoz jutnak. A városi közlekedésfejlesztést befolyásoló számos fontos EU-dokumentum közül megemlítendő még az Európai Városok Chartája (1992), ami elvi alapját képezi a városfejlesztésnek. A charta közlekedésre vonatkozó fó prioritásai a következők: 1. Alapvető fontosságú, hogy a magángépjármű forgalom csökkenjen; 2. A mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse az fenntarthatóan fejleszthető, élhető város fenntartását úgy, hogy a közlekedés különböző formái egymás mellett létezzenek; 3. Az utcának ismét társadalmi színtérré kell válnia; 4. Átgondolt oktatási és képzési tevékenységre van szükség; 5. A településközi, városkörnyéki kapcsolatokat úgy kell kialakitani, hogy minden lakos akadálytalanul eljuthasson bárhová; 6. Az utazás, az egyéni és a közösségí közlekedés lehetősége nyitva kell, hogy álljon minden ember előtt; 7. A városi környezetnek olyannak kell lennie, hogy előmozdítsa minden polgár jó egészségét; S. A gazdasági növekedés és a fejlődés feltétele olyan infrastruktúra, amely kellőképp biztosítja annak alapjait, fenntartását és fokozását Illeszkedés az országos és területi tervekhez Alábbiakban felsorolásra kerülnek azok a legfontosabb országos és területi dokumentumok, melyekhez a közlekedési koncepció és közlekedésfejlesztési javaslatok szervesen illeszkednek. 1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) (2007 és 2013 között): ez a terv képezi az alapját a tematikus és területi megoszlás alapján létrejött területekhez tartozó célok konkrét megvalósítása érdekében létrejött átfogó, operatív programoknak (pl.: Regíonális Operatív Program). 2. Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény, 200S-ban módosítva): célja, hogy meghatározza az ország egyes térségeire vonatkozó terület-felhasználási feltételeket, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzése, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az alábbi békéscsabai közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat tartalmazza: a) Új főúti kapcsolat: M44, Békéscsaba-46. sz. főút, Doboz. 6

11 b) Főútkorrekció: 44. sz. főút - Kecskemét, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba. c) Országos kerékpárút törzshálózat eleme: Dél- magyarországi kerékpárút (Baja - Szeged - Békéscsaba - Szeghalom - Berettyóújfalu - Debrecen) 3. Országos Területfejlesztési Koncepció: az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, területi prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, meghatározza az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a régiók saját koncepcionális céljait. 4. Magyar közlekedéspolitika ( ): a mindenkori kormány kezében az összhang megteremtésének eszköze a társadalom és a gazdaság alapvető mobilitási igényei és az ökológiai követelmények között, a két fontos érték bármelyikének sérelme nélkül, a fenntartható fejlődést befolyásoló eszközeinek alkalmazásával.. 5. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója (1999): a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési tanács hosszú távú stratégiai programjának része. a) A szegedi illetve szolnoki nagyteljesítményű logisztikai központokhoz kapcsolódó logisztikai alcentrum kialakítása Békéscsabán. b) Az EU TINA-programjában megjelölt N. számú Helsinki folyosó felújítása, a gyors és színvonalas tranzitforgalom feltételeinek megteremtése, a sugárirányú gyorsforgalmi utak (M5, M44) egészen az országhatárig épüljenek ki. c) A (Nagyvárad -) Békéscsaba - Szeged - Szabadka - Baja ( - Dunántúl) vasúti kapcsolat helyreállítása (régió logisztikai centrumainak összekötése). 6. Békés Megyei Területrendezési Terv (2004): javaslatok a megyei fejlesztési főirányokra az Országos Területrendezési Terv és közlekedési szakági koncepciók figyelembevételével. a) M44 és M47 gyorsforgalmi utak békéscsabai szakaszán tervezett csomópontok kiépítése. b) Új főúti kapcsolat építése: M44 Békéscsaba sz. főút Doboz (Magyar-Román határig történő kiépítés). c) Mellékút-hálózat fejlesztés A városfejlesztési tervek közlekedéssel kapcsolatos javaslatai A közlekedésfejlesztési koncepció szervesen illeszkedik Békéscsaba Megyei Jogú Város (korábban készült) átfogó fejlesztési stratégiáihoz, segiti az azokban foglalt célok megvalósulását. Az 219/2005. (V. 19.) kgy. határozattal jóváhagyott, és a 325/2008. (V.22.) kgy. határozattal módosított "Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési koncepciója" c. munka (MTA RKK) III. kötete (Városfejlesztési stratégia) 2. sz. prioritás, a nyitottság részeként célként fogalmazza meg a város kapuszerepének erősítését. Ennek keretében Békéscsabának a közép-békési városegyűttes tagjaként a közlekedés fejlesztésében is a közvetítő (kapu) 7

12 szerepet kell erősíteni. A stratégia a már lezárult és a készítéskor folyamatban lévő fejlesztések mellett nem határoz meg további konkrét fejlesztési javaslatokat. A városfejlesztési koncepció 3. sz. prioritásként fogalmazza meg a gazdasági növekedés infrastrukturális háttérfeltételeinek fejlesztését, ezen belül a város közlekedési csomóponti szerep erősítését, a belső hálózati infrastrukturális elemek gyorsított ütemű fejlesztését a következő pontok mentén: l. városi útfelújítások ütemezése, 2. városi feltáró és harántoló útszakaszok kiépítése, 3. kerékpárút-hálózat belvárosi szakaszainak fejlesztése, 4. belvárosi sétálóövezetek kiterjesztése, S. forgalmi átszervezések szükségessége, 6. elkerülő megépülésével a városi önkormányzat kezelésébe kerülő állami utak hosszabb távú szerepének meghatározása, 7. Jamina és a belső "várostest" közti összeköttetés fejlesztése (MÁv fejlesztésekkel összhangban), 8. gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének ütemezése, 9. repülőtér szerepének meghatározása, megfelelő fejlesztése. Fentieken túl a városfejlesztési stratégia további fejezeteinek több javaslata jelentős hatást gyakorol a közlekedésfejlesztésre (pl.: a belvárosi tér újrahasznosítása, külterületi utak rendezése, stb.). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 488/2009 (VI.25.) kgy. határozatával elfogadott Békéscsaba Integrált Városfejlesztési Stratégia (NS, Magyar Pályázatkészítő Iroda) című dokumentum a városfejlesztés átfogó célkitűzéseit fogalmazza meg. Az NS igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város fejlesztési elképzeléseit, programjait e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell összehangolni. Lehetővé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását. A stratégia kimondja, hogy a város hosszú távú céljai, a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az infokommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós központtá válni. Az IYS 5. fejezete ( oldal) öt tematikus célt (TCl-TCS) fogalmaz meg a város 7-8 éves célkitűzéseihez igazodva: l. A helyi gazdaság élénkitése, a versenyképesség javítása (TCI), 2. Társadalom (TC2), 3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3), 4. Városi Zöldterületek, ökológia (TC4), S. Közlekedés (TCS), A tematikus célok közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos javaslatait a 5.3 fejezet mutatja be. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározza a tematikus célok és a városrészek kapcsolatát úgy, hogy a célok és feladatok rangsorolásával minden övezetben kiemelésre 8

13 HB.c.e.-T7 Konzorcium - BékéscsabaMN közlekedési koncepciója kerül egy alaptörekvés, mely hozzájárul a város egészére kialakított stratégia sikeres megvalósulásához A közlekedés jelenlegi helyzete Békéscsabán A hasonló méretű európai városok fejlődési trendjei alapján is látható, hogyaz urbanizációs folyamatok következtében a lakosság mobilitási igényei mennyiségileg és minőségileg is folyamatosan fejlődnek. Ehhez hozzájárul a motorizációs szint növekedése, mely a gazdasági válság hatására sem mérséklődikjelentős mértékben. A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására fáziskéséssel ugyan, de Békéscsabán is megjelennek az urbanizáció közlekedési hatásai. A felgyorsult fogyasztói folyamatok miatt bekövetkező tömeges életmódváltás jelentősen növeli a társadalom minőségi igényeit, elvárásait. A személygépjármű mint valós közlekedési alternatíva egyre szélesebb körben válik elérhetővé a lakosság számára, ezzel szemben a közösségi közlekedés színvonalának fenntartható fejlesztése a csökkenő kereslet mellett egyre nehezebben finanszírozható. A közlekedési munkamegosztás (modal split) háztartásfelvétel (2009. szeptember-október) alapján megállapított részarányait az 1. ábra mutatja. A háztartásfelvétel során felmért utazások közlekedési módok közötti megoszlása (modal-split; n=1352 utazás) 11% 4S% 4%.Szgk. Motorkp. Kerékpár Gyalog ill Autóbusz 1. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján (2009. szeptember-október; 0=1352 utazás) A közösségi közlekedés részaránya vidéki viszonylatban elfogadható, közel 11%. A jövőben ezt az arányt várhatóan kedvezőtlenül befolyásolják a szolgáltató költséghatékonysági intézkedései Közúti közlekedés Békéscsaba belterület! közúthálózatának hossza mintegy 208 km, melynek közel 93%-a a város tulajdonában van, míg a 17 km hosszú, a Békéscsabán átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút NonprofitZrt. kezeli. Abelterületi közúthálózat kb. 80% a burkolt. 9

14 HB.c.e.-T7 Konzorcium - Békéscsaba MN közlekedési koucepciója A belváros utcái nagy többségben szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A város közúti hálózata sugaras szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A 44. sz. főút elkerülő szakaszának átadásával a korábban állami kezelésben lévő belterületi szakaszok funkciója megváltozott. A közút kezelőjén keresztül a tulajdonos felelős az útszakasz megfelelő közlekedésbiztonsági, és szolgáltatási színvonalának fenntartásáért, felújításért és korszerüsítésért. A tulajdonosoknak a részben eltérő érdekek miatt nehéz a tulajdonviszonyok rendezése ügyében megegyezniük, azonban a vonatkozó szakaszok (Szarvasi út, Jókai utca, Petőfi út, Bartók Béla út, Gyuai út, stb.) felújításának szükségessége miatt ez fontos és egyre sürgetőbb probléma. A város közlekedési viszonyainak előrebecslésére, a konkrét fejlesztési elképzelések hatásainak megvizsgálására a jelenlegi forgalmi viszonyok felvétele után kerülhetett sor. A közlekedés jelenlegi helyzetének feltárása szeptember-októberben történt. l. Közúti forgalomfelvétel, csomóponti és keresztmetszeti forgalomszámlálás, 2. Háztartásfelvétel, 3. Közösségi közlekedési utas kikérdezés, 4. Közösségi közlekedési utasszámlálás, 5. Parkolásfelvétel A motorizált egyéni közlekedés (személygépjánnű, motorkerékpár) részaránya közel 50%, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a közutak terheltsége nem közelíti meg az elméleti kapacitáshatárt. A belváros forgalmi terhelését a 2. ábra mutatja be. A jövőben várható közlekedési igények meghatározása, a lehetséges közúthálózati változatok összehasonlítása közlekedési modellezés segitségével történt. A vizsgált változatok és időtávlatok összefoglaló táblázatát az Melléklet5.5 fejezet 5. táblázattartalmazza. A Belváros 2015-re prognosztizált forgalomterhelési ábráját a 3. ábra mutatja be, amely az előkészítő munkarészekben részletesen tárgyalt, minden jelenleg ismert és reálisan megvalósítható változatot tartalmazó "B" fejesztési változatra készült. A közúti modellezés eredményei alapján 5 ill. 10 éven belül sem jelentkeznek komoly kapacitásproblémák a város fontos útszakaszain és csomópontjaiban. A hálózat szűk keresztmetszeteiben már napjainkban is előfordulnak torlódások, elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. Békéscsaba belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási rendszer nem kellően hatékony működése okozza. A problémák elsősorban a belvárosban, a jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. Békéscsaba belvárosában a parkolási gondok enyhítése érdekében a 33/2000 (IV. 24.) rendelettel fizető parkoló övezetek kerültek kijelölésre. Jelenleg mintegy 1800 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkolójegy-automata társul. 10

15 ~l Bln.cMM ----i~ '-----' \ ~. "" ( Ji ~ " i ~! i..i ~j '8 \ \ -",,,. "\ é\%> ~ fill." Békéscsaba Megyei Jogú Város Fejlesztési Terve \..~"\ "\ "\ \ \ \ '" ~ijö' '00 ",._-,~-'~~-- ~~"..., "",.,-,---,,,, \ \ ~. \ \_ i.-----'\,/-" \', \ \ / \ / ~. j FOR<O..201{}J.'ELK=350 IS' FCRG_2010_NELK=1OO FORG_~I{}J.'ELK'~ 100 ;;; FORG_2010_NELK~ 100_200.: FORG_2010..NELK=2OQ.3QO ill foog_2010..nelk.wo. 400 FORG_ NELK : FORG_2010..NELK~500.eao FORG_2010~NELK=OOO.700 FORG_2010_NEU"'700.eoo FORG_2010_tlElK : OOO" ooo forg_2010..nelk"ooodooo FORG 2010 NELK~ 1000 'i'-it. mallxb LicenSt'd to Tei<RaCe ltd ~-----',.. "..~ ~\'io,.~.. )<~;" _ \Ji~ " \.'" ~~.\ "<~(";("';~ ~ -..~ t././,~".;;; " 'll... "- "'- ~' '" ~J <--,.' --,,? ~ '".,.:- '" " f _. if, 'it' i' ~i!0jbo _.;;. ~.. ' ".il? "'''f',j... >j!~ " ',;, -,. '" >", /,-...,/() " / I:I~//'/' /,/// Forgalomráterhelés, beavatkozás nélkali változat, 2010 /..."'/,../.. ~.. ".. 2. ábra: A belváros terhelési vizsgálata a beavatkozás nélküli állapotban (20\0, jelenlegi állapot) o

16 HB.c.e.-T7 Konzorcium - Békéscsaba MN közlekedési koucepciója m;! 'I!~i",,~~ ~,-- --i, "------\~' ~f!. \.,' '\~ -""..~- ~~ ~~,& ~re'.. '",~.. '" I)j~ "J -il"' I 1';:~.U"=..~tl..t ~ i f(lilcl.~\!~"l!l.i.f«l ICHa..~'~~t~."14' f1.1ilq,.:lul.!;.'i'eie-.. 1ioJ '~ " lt:ill1..w'4,;.'t'~l,.t...)w :iw : =:=:::~~~:~:= :I: f\jllt:l~:l\lli..~"l.t" ~~ iul folla ~~"'f~.'iit(i.'lt(l : :::g~~~3~:;:ll:l:= f()illil.~~... ~Lt:"XlI.tlUl- toiiu~~velt:"'1lu3"lro:l) II t~:~.'fö~"~:~:~~:; ~:) (J1IWrB /1 Forgslomroiterhe[és. "8~ fejleosz:tési változat '" -F,j( ~"I ~ ~C~ 20J li~t:lt:~:!il:: t~llkg'e it;! 3. ábra: A Belváros terhelési vizsgálata a "B" fejlesztési változatban (2015, minden reálisan megvalósitható fejlesztéssel) 12

17 HB.c.e.-T7 Konzorcium- Békéscsaba MN közlekedési koncepciója A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezetiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogya helyi lakosság ís egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. A 2009 őszént elvégzett forgalomfelvételből kiderült, hogy a helyi hivatásforgalom (munkahelyek elérése) egyik sajátossága a Belvárost érintő utazások esetében; hogy elsősorban a 2 vagy több személygépkocsit birtokló családokban - a szülők reggel munkába menet elviszik gyermekeiket az oktatási intézményekbe. Ez a sajátosság az oktatási intézmények környékén - elsősorban abelvárosban - jelentős többletforgaimat generál, és kihat a parkolási szokásokra is Közösségi közlekedés autóbusszal A város helyi és helyközi autóbuszos közösségi közlekedését jelenleg egy szolgáltató, a Körös Volán Zrt. látja el. A városon belüli utazások esetében az autóbuszt igénybe vevők részaránya az országos átlagot nem éri el (11%), és a Körös Volán felmérései alapján ezen belül is magas a kedvezményeket igénybe vevők aránya (diákok, nyugdíjasok). A vonalhálózat jelenlegi kialakítása illeszkedik a város szerkezetéhez - néhány kivételtől eltekintve - megfelelő lefedettségi szintet biztosítva. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére, a külső lakóterületekre, és Békéscsaba közigazgatási határán belüli - a városhoz szorosan kötődő - agglomerációs kistelepülésekre is (Gerla, Fényes, Mezőmegyer stb.). A gyér lefedettségű területeken a közösségi közlekedési szolgáltatás biztosítására alternatív megoldás a kisbuszos igényvezérelt szolgáltatás (DRT), akár tisztán piaci alapon, magánfuvarozók bevonásával. A közösségi közlekedésre általában jellemző, hogy a motorizációs fok növekedése, a gazdasági-társadalmi fejlődés miatt egyre nehezebben tud lépést tartani az egyéni közlekedéssel. A közösségi közlekedés helyzetét finanszírozási oldalról tovább nehezítik az országos szinten bevezetett kedvezmények, támogatások (pl. diákkedvezmény, 65 év feletti utasok ingyenes utazási lehetősége), szemben a működési támogatások forrásainak egyre nehezebb biztosításával. Ezek a folyamatok, valamint a lakosság mobilitási igényeinek megváltozása (pl.: "door-to-door" szolgáltatás iránt) kedvezőtlenül hatnak az autóbuszt igénybe vevők részarányára Gyalogos és kerékpáros közlekedés Alföldi városként Békéscsabán országos viszonylatban is kimagaslóan nagy a kerékpáros közlekedés részaránya (26%). A kerékpáros forgalom elsősorban közlekedési célú kerékpározás (hivatásforgalom, napi közlekedési eszközként való kerékpárhasználat), a szabadidős kerékpározás aránya számottevő, egyre növekvő. Ehhez hozzájárul az is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kerékpározás mint közlekedési alternatíva választása inkább anyagi megfontolástól fiigg, presztizse viszonylag alacsony. A városi kerékpárút-hálózat hossza közel 18 km. A jellemző városi kerékpáros útvonalak 3-5 km hosszúak, ez perces utazási időt jelent. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belső zónáiban részben megoldott. A város domborzati adottságai (síkvidéki jellege) kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós lakossági igény is párosul. 13

18 A gyalogosok részaránya városi szinten is magas (14%). Ehhez hozzájárul a város különösen a Belváros - szerkezete, a viszonylag kis távolságok (max. IS-20 perces gyaloglási idők), a közösségi közlekedési hálózat szerkezete és a menetrendek (rágyaloglás). A városban a szilárd burkolatú járdák hossza több, mint 240 km (2009) Vasúti közlekedés Békéscsaba a Budapest - Szolnok - Lökösháza vasútvonalon fekszik (IV. sz. nemzetközi korridor, 120.sz. fóvonal). A csatlakozó vasúti fővonalak Békéscsaba - (Gyula) - Kötegyán - Püspökladány (128.sz.) és Békéscsaba - Szeged (135.sz.) irányúak. A várost területileg kettéosztja a Budapest - Szolnok - Lökösháza vasútvonal, mely számos városfejlesztési és közlekedésfejlesztési problémát vet fel. A vasúti pályaudvar a város területi központjában van. Közvetlenül mellette került kialakitásra a helyi és helyközi volán járatok fogadására alkalmas buszpályaudvar is. Az állomáson a meglévő fó funkciók: személypályaudvar, rendező pályaudvar, kereskedelmi telep, vontatási telep. Az utazási szokások felmérése alapján az ingázó és hivatásforgalom jelentős. Különösen jellemző az oktatási intézmények (felsőoktatási intézmények) elérhetősége, mely erősiti a hétvégi csúcsidőszakot (péntek délután, vasárnap délután és hétfó reggel) Légi közlekedés A békéscsabai repülőteret igénybe km távolságból induló légcsavaros repülőgépek vehetik A térségben az aradi, temesvári, szegedi és debreceni repülőtér játszik meghatározó szerepet. A békéscsabai repülőtér leginkább az áruszállitásban (sürgősségi küldemények) illetve a kisgépes személyforgalomban játszhat jelentős szerepet Vízi közlekedés Az Élővíz-csatorna többnyire belvíz elvezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula Békéscsaba-Békés között. Hossza 37,35 km, vízhozama átlagosan 1,5-2,5 m 3 /s, vízgyűjtő területe 623 km 2. A vízfolyás Gyula és Veszely között a Fehér-Körös egykori elhagyott medrében folyik, csak a Veszely-Békéscsaba-Sikkony szakasz (14,2 km) mesterséges eredetű, 1777-ben közhasznú munkával ásták békéscsabai polgárok. Legnagyobb vízszállító képessége a torkolati szakaszon jelentkezik, ez 14 m'/s-ot jelent. Magas vízállás esetén a kifolyást két szivattyútelep üzemeltetésévellehet megoldani. A településeket összekötő Élővíz-csatorna nem csak biológiai folyosóként köti össze a városhármast, hanem fizikai alapja lehet a komplex turisztikai fejlesztésnek, valamint az ökológiai innovációt ösztönző és meghonosító város-rehabilitációs tevékenységnek. Pályázati forrásból2008-ban jelentős fejlesztések (vízpótló szivornya, uszadékletermelő, csónaklerakók, nádvágó hajó, stb.) kezdődtek az Élővíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítására. 14

19 3. Békéscsaba közlekedésfejlesztési stratégiája [ ] 3.1. A közlekedésfejlesztés céljai A közlekedési koncepció Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési céljaival összhangban a városi életminőség, az életszínvonal növelését elősegítő közlekedésfejlesztési irányokat, és hozzájuk rendelt feladatokat fogalmaz meg. A közlekedési koncepció figyelembe veszi az Európai Unió fejlesztési prioritásait, társadalmi, gazdasági és szociális szempontjait. A város hosszú távú célja a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az e szolgáltatások terén régiós központtá válni, ennek érdekében szükséges kijelölni a közlekedés fejlesztésének fő irányait. l Békéscsaba földrajzi fekvéséből adódó helyzeti előnyeit a közlekedési fejlesztések előkészítésekor érdemes figyelembe venni. A város külső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a megközelíthetőség feltétele. A N. sz. (fejlesztés alatt álló) nemzetközi vasúti korridor áthalad a városon, a 44.sz fóút távlati fejlesztései (M44) pedig a gyorsforgalmi úthálózat vérkeringésébe való bekapcsolásával javítják majd az eljutási lehetőségeket, segítve ezáltal a gazdaság fejlődési potenciálját. A külső közúti kapcsolatok ahatármenti együttműködésfeltételeit is javítják A város belső közlekedésénekfejlesztése magában foglalja a közúti kapcsolatok fejlesztését, az autóbuszos közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítását, a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítését (gyalogos és kerékpáros közlekedés). A belvárosi és a lakóövezetek forgalomcsillapítása a város élhetőségének fejlesztése miatt szintén fontos feladat. A városi parkolási rendszer fejlesztése, a közterületi parkolás racionalizálása, korszerű parkolásgazdálkodási stratégia kialakítása a díjbevételek növelése révén gazdaság élénkitését és a városi életminőség növekedését segíti elő. A városi közlekedésbiztonság fejlesztésének feladatköre az önkormányzat számára az infrastruktúra korszerűsítését, a baleseti kockázatot minimalizáló forgalomtechnikai eszközök alkalmazását, a hatóság a közlekedésbiztonság növelése érdekében végzett megelőző és ellenőrző tevékenységének elősegitését, továbbá a városimázst is növelő kampányok és mobilitási tudatformálást jelenti. Békéscsaba és a Közép-Békési Centrum turisztikai vonzerejének növelése az elérhetőség feltételeinekjavításához kapcsolódó feladatokat határoz meg a közlekedésfejlesztésben. A hivatásforgalom, a város gazdaságának tudatos fejlesztése, a városi áruszállítás forgalmi többletterhelést minimalizáló feltételeinek javítása, az oktatási intézmények szerepének erősítése szintén fejlesztési követelményeket támaszt mind az infrastruktúra fejlesztés, mind a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának növelése és az átszállási kapcsolatok fejlesztése terén. Békéscsaba közlekedésfejlesztési céljait összefoglalva, ütemezve a 3.4 fejezet tartalmazza. l A:z. Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszó távújövőképe; IVS 193. oldal. 15

20 3.2. A kereslet és kínálat befolyásolására alkalmazott módszerek Békéscsabának, csakúgy mint a többi magyarországi közép- és nagyvárosnak (pl.: Szeged, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Székesfehérvár, stb.) rendelkeznie kell egy átfogó, jövőbetekintő, hosszútávú, átgondolt közlekedésfejlesztési stratégiával, hogy a fejlesztések összehangoltan, tervezhetően, folyamatos ütemben, egymásra épülve végrehajthatók legyenek. A közlekedésfejlesztési stratégia megvalósításához szükség van: 1. A jelenlegi helyzet elemzésére közlekedési ágazatonként; 2. Egy átfogó stratégia kidolgozására (helyzetelemzés - célok - fejlesztési irányok, feladatok); 3. A stratégiához illeszkedő ágazati stratégiák kidolgozására, operatív cél és eszközrendszer meghatározására, alkalmazására; 4. A megvalósult fejlesztések tapasztalatai (és megváltozott körülmények) alapján a stratégia aktualízálására. A fejlesztések előkészítéséhez módszertanilag alapvetően kétféle út választható: 1. A kínálat befolyásolása (kereslet követése) kapacitás bővítéssel, a mindenkori közlekedési igények maximális kielégitése érdekében (új útszakaszok, átépítések, új parkoló területek kijelölése stb.); 2. A közlekedés iránti kereslet befolyásolása oly módon, hogy azt az erőforrások optimalizálásával maximálisan ki lehessen elégíteni. Természetesen mindkét iránynak megvannak az előnyei és hátrányai. A közlekedési igények új útszakaszok, kapacitásbővítések útján való kielégitése nem nyújt hosszútávú és végleges megoldást. Bár ezen intézkedések kivitelezése viszonylag egyszerübb, hiszen a már ismert igényekre való reagálással a kapacitásbővítés "könnyebben megvalósítható". A módszer legfontosabb hátránya, hogy a fejlesztések maguk is forgalomvonzó intézkedések, így további mobilitási igényeket generálnak. Amennyiben a város alakítja a közlekedési igényeket, a fent leírt negatív spirál elkerülhető, ezáltal megvalósítható a fenntartható közlekedési fejlődés koncepciója. Ahhoz, hogy egy ilyen stratégia kidolgozható legyen, idő- és energiaigényes, átgondolt és tudatosan felépített előkészítő munka (kutatás, forgalomfelvétel, modellezés, tervezés) szükséges az érintett szakterületek összahngolt munkájával. A látható eredmények csak hosszabb távon mutatkoznak, ám egyúttal tartósabbak is. Ennek eredményeként élhető város, kellemes életterek alakulnak ki, melyben a polgárok jelentős része veszi igénybe a közösségi közlekedést, egyéni közlekedési formák közül pedig a gépjárművel szemben a kerékpár és a gyaloglás kerül előtérbe, miközbennemszenvedhátrányt az áru- és tranzitforgalom sem. A kétféle stratégia nem különíthető el élesen. Az indokolt mobilitási igények kielégitése, valamint egyéb, a város életét befolyásoló történések, korábbi döntések hosszú távú hatásai miatt a kereslet követése szükségszerü. Ugyanakkor előrelátó, átgondolt és összehangolt fejlesztési elképzelésekkel, a kereslet befolyásolásával a város élhetősége, fenntartható fejlődése elősegíthető. A közlekedésfejlesztési stratégia a korábban elkészült tervek és a szeptember-októberi forgalomfelvétel alapján, valamint a eube makroszkopikus közlekedési modeiiező szoftver eredményeinek figyelembe vételével 5 és 10 éves (közép- és hosszú távú) forgalmi előrejelzést és erre épülő közlekedésfejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. 16