Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve"

Átírás

1

2 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve Közlekedési koncepció MEGRENDELŐ: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELI: VANTARA GYULA POLGÁRMESTER TERVEZÉSI KONZULENSEK: LUKÁCSI LÁSZLÓ, FŐÉPÍTÉSZ, BÁBA SÁNDOR, BERUHÁZÁSI ÜGYINTÉZŐ KÉSZÍTETTE: TÉMAFELELŐS: HB.C.E. KFT. T7 MÉRNÖKIRODA KFT. KONZORCIUM TÍMÁR JÓZSEF, OKL. ÉPÍTŐMÉRNÖK, OKL. SZAKMÉRNÖK HOSSÓ ATTILA, OKL. ÉPÍTŐMÉRNÖK KÖZREMŰKÖDTEK: OROSZ Csaba (PhD), okleveles építőmérnök PRINCZ-JAKOVICS Tibor (PhD), okl. építőmérnök VARGA Róbert, okl. közlekedésmérnök, közgazdász KIBÉDI-VARGA Lajos, okleveles közlekedésmérnök ALBRECHT UTE, BFVT Kft. ügyvezető Azonosító:TT /06 LELKES MIHÁLY, okleveles építőmérnök, irodavezető Azonosító: KÉ-T, TRk-T VARGA PÁL, okleveles építőmérnök MÁTRAI TAMÁS, építőmérnök SZÁNTÓ Ágnes, építőmérnök hallgató, BME CZINEGE Róbert, építőmérnök hallgató, BME ANTAL BÁLINT, közlekedésmérnök hallgató, BME Békéscsaba, április 26. TÍMÁR JÓZSEF okleveles építőmérnök okleveles szakmérnök ügyvezető 1

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, előzmények Közlekedési helyzetelemzés Illeszkedés a magasabb szintű tervekhez Az Európai Unió általános városi közlekedésfejlesztési irányelvei Illeszkedés az országos és területi tervekhez A városfejlesztési tervek közlekedéssel kapcsolatos javaslatai A közlekedés jelenlegi helyzete Békéscsabán Közúti közlekedés Közösségi közlekedés autóbusszal Gyalogos és kerékpáros közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Békéscsaba közlekedésfejlesztési stratégiája [ ] A közlekedésfejlesztés céljai A kereslet és kínálat befolyásolására alkalmazott módszerek A célok eléréséhez szükséges feladatok közlekedési alágazatonként Közúti közlekedés Közösségi közlekedés autóbusszal Gyalogos és kerékpáros közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés A közlekedési koncepció fejlesztési javaslatainak ütemezése Irodalomjegyzék Mellékletek A közlekedési koncepció megalapozó munkarészeinek áttekintése A városi mobilitás új kultúrája felé c. EU Zöld Könyv irányelvei Az Integrált Városfejlesztési Stratégia közlekedésfejlesztési javaslatai Békéscsaba és környéke közlekedési kapcsolatai A forgalmi modellezés részletesen vizsgált változatai Békéscsaba baleseti térképe és fejlesztési javaslatai

4 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Gyalogos és kerékpáros stratégiai célok táblázat: A közlekedési koncepció rövidtávú [1-3 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A közlekedési koncepció középtávú [3-5 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A közlekedési koncepció hosszútávú [5-10 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A CUBE makroszkopikus modellezéssel vizsgált változatok és időtávlatok táblázat: A megalapozó munkarészekben vizsgált "A" fejlesztési csomag részletes tartalma táblázat: A megalapozó munkarészekben vizsgált "B" fejlesztési csomag részletes tartalma Ábrajegyzék 1. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján (2009. szeptember-október; n=1352 utazás) ábra: A belváros terhelési vizsgálata a beavatkozás nélküli állapotban (2010, jelenlegi állapot) ábra: A Belváros terhelési vizsgálata a B fejlesztési változatban (2015, minden reálisan megvalósítható fejlesztéssel) ábra: Békéscsaba és környéke közlekedési kapcsolatai [forrás: BFVT Kft.] ábra: Az A változat fejlesztéseinek bemutatása ábra: A B változat fejlesztéseinek bemutatása ábra: Békéscsaba baleseti térképe és fejlesztési javaslatai [2008-as adatok lapján, forrás: BFVT Kft.]

5 1. Bevezetés, előzmények Az Európában közlekedők a statisztikák szerint gyakrabban és messzebbre utaznak, mint ezelőtt bármikor. Az elérhetőség, az alapvető mobilitási igények kielégítése, a közlekedés szolgáltatási színvonalának fenntartható fejlesztése minden ország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapja. Az elérhetőség komplex fogalma magában foglalja az áru- és személymozgások megfelelő színvonalon történő megvalósulását. Az elérhetőség magas színvonalának biztosítása a mennyiségi (kapacitás) és minőségi (szolgáltatási színvonal) összetevők koncepcionális fejlesztésével érhető el. A fenntartható mobilitás fejlesztéséhez a gazdasági, társadalompolitikai és ökológiai koncepciók összehangolása szükséges. Az Európai Unió céljainak megfelelően figyelemmel kell kísérni a környezetvédelmi szempontok érvényesíthetőségét, és szorgalmazni kell a környezetkímélő, illetve környezetbarát közlekedési módok arányának növelését. Magyarország az Európai Unió tagjaként annak iránymutatásával határozza meg azokat a nemzeti közlekedéspolitikai irányelveket és célkitűzéseket, amelyek a felzárkózási folyamat részeként az ország közlekedésének dinamikus fejlődését, ezáltal a lakosság életminőségének növelését szolgálják. Az országos szintű szabályozások alapján a közlekedés fejlesztésében helyi szinten a városi önkormányzatok játszanak kiemelkedő szerepet. Békéscsaba Megyei Jogú Város Magyarország délkeleti részének egyik gazdasági-földrajzi központja, a Dél-Alföldi Régió jelentős megyei jogú városa, Békés megye székhelye. A város mérete alapján középváros, hazánk 14. legnépesebb városa, a Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja. A város vezetése a lakosság életminőségének növelése érdekében, a városfejlesztési lehetőségek feltárásával, részben az Európai Uniós források felhasználásával elkötelezte magát a város fenntartható fejlődésének biztosítására. Ennek érdekében Békéscsaba Önkormányzata számos akcióterületen nagyszabású fejlesztések végrehajtását készíti elő és valósítja meg, figyelembe véve az ehhez szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztését és a szükséges közlekedési intézkedéseket. A közlekedésfejlesztés célja helyi szinten is az indokolt mobilitási igények kielégítése. Az intézkedések eltérően érintik a különböző érdekcsoportokat (lakosság, átutazók, vállalkozások, önkormányzat, stb.), ezért az optimális fejlesztési javaslatok megfogalmazása érdekében fontos az érdekcsoportok teljes körű meghatározása, igényeik felmérése, a tervezési folyamat egyes részein szükség szerinti bevonásuk és folyamatos tájékoztatásuk. A közlekedésfejlesztési koncepció a város közlekedési rendszerének fejlesztését megalapozó stratégiai dokumentum, amelynek célja a város fenntartható fejlődésének elősegítése, a versenyképesség, a közlekedés és a környezet minőségének javítása, ezáltal a lakosság életminőségének növelése. Ez a dokumentum a megalapozó munkarészek és a forgalmi tervezés eredményei alapján, a város átfogó fejlesztési irányvonalaihoz illeszkedve mutatja be Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztésének stratégiai irányvonalait. A közlekedésfejlesztési koncepció szervesen kapcsolódik a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, az abban meghatározott fejlesztési irányok teljesülését segíti elő. 4

6 2. Közlekedési helyzetelemzés 2.1. Illeszkedés a magasabb szintű tervekhez A fejezet felülről lefelé haladva átfogóan mutatja be a közlekedésfejlesztési irányelveket, kiindulva az Európai Unió általános minden tagországra vonatkozó elvárásaitól, és figyelembe véve a hazai, a Dél-Alföldi Régióra, Békés megyére, a kistérségre, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Városra vonatkozó fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint a Magyarország-Románia határmenti együttműködést Az Európai Unió általános városi közlekedésfejlesztési irányelvei Az Európai Unióban a lakosság több mint 60%-a városi környezetben él. Az EU GDPjének megközelítőleg 85%-át a városok állítják elő. Európa városai és nagyvárosai nem hasonlítanak egymásra, de nagyon hasonló közlekedési problémákkal küzdenek és közös megoldást keresnek. A motorizáció fejlődésével a városokban tipikusan megjelenő közlekedési problémák (torlódások, levegő- és zajszennyezés, közúti balesetek és konfliktushelyzetek) kedvezőtlenül befolyásolják a város élhetőségét. Az Európai Unió számos stratégiai dokumentuma közül a 2006-ban felülvizsgált Fehér Könyvet, 2007-ben egy a városi közlekedésre vonatkozó Zöld Könyv követte Városi mobilitás új kulturája felé címmel. A Zöld Könyv olyan aktuális, a tagállamok közép- és nagyvárosi számára hasznos stratégiai irányokat mutat meg, melyek egyszerűen és hatékonyan adaptálhatók a közlekedési koncepcióba. A városi mobilitást a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából olyan fontos tényezőnek tartják, amely jelentős hatást gyakorol az EU fenntartható fejlődésére. Az Európai Közösségek Bizottsága ezért úgy döntött, hogy a városi mobilitásról szóló Zöld Könyvet tesz közzé annak érdekében, hogy elősegítse a helyi szinten már megkezdett lépéseket. Azaz a megszerzett tapasztalatok középtávon várhatóan hatással lesznek az EU társfinanszírozású fejlesztési programokra. A városi mobilitás újragondolása annyit tesz, hogy optimalizálni kell a közlekedési módokat, valamint meg kell szervezni a közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés kombinálásának, átjárhatóságának lehetőségeit. Ezek figyelembevételével el kell érni a jól működő gazdaság, a mobilitáshoz való jog, az életminőség és a környezetvédelem érdekében kitűzött közös célokat. Végül pedig azt is magában foglalja, hogy össze kell egyeztetni a személyszállítási és a teherszállítási célú közlekedés érdekeit. A városi mobilitásnak lehetővé kell tennie a városok gazdasági fejlődését, a városlakók életminőségének javítását, és környezetük védelmét. Ennek megvalósításához az európai városoknak integrált megközelítés keretében öt kihívással kell szembenézniük. A Zöld Könyv szempontrendszeréből a Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedési koncepciója számára különösen fontos (aktuális ill. prognosztizálható) célkitűzéseket emelük ki: 1. A közlekedési torlódások csökkentése, 2. Zöldebb (környezetbarát) városok, 3. Intellsebb városi közlekedés, 4. Akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés, 5

7 5. Biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés. A Zöld Könyv célkitűzéseinek részletesebb magyarázatát a 5.1 Melléklet tartalmazza. A finanszírozás kérdéskörében a Zöld Könyv kifejti, hogy a közlekedési szolgáltatások fejlesztéséhez, azok igénybevételéhez helyi, regionális, nemzeti és EU-s szinten szinte minden érintettnek hozzá kell járulnia. A felhasználóknak szintén hozzá kell járulniuk és igazságos árat kell fizetniük a közlekedési szolgáltatásokért. A tapasztalatok alapján a felhasználók fizetési hajlandósága nő, ha cserébe jó minőségű szolgáltatáshoz jutnak. A városi közlekedésfejlesztést befolyásoló számos fontos EU-dokumentum közül megemlítendő még az Európai Városok Chartája (1992), ami elvi alapját képezi a városfejlesztésnek. A charta közlekedésre vonatkozó fő prioritásai a következők: 1. Alapvető fontosságú, hogy a magángépjármű forgalom csökkenjen; 2. A mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse az fenntarthatóan fejleszthető, élhető város fenntartását úgy, hogy a közlekedés különböző formái egymás mellett létezzenek; 3. Az utcának ismét társadalmi színtérré kell válnia; 4. Átgondolt oktatási és képzési tevékenységre van szükség; 5. A településközi, városkörnyéki kapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy minden lakos akadálytalanul eljuthasson bárhová; 6. Az utazás, az egyéni és a közösségi közlekedés lehetősége nyitva kell, hogy álljon minden ember előtt; 7. A városi környezetnek olyannak kell lennie, hogy előmozdítsa minden polgár jó egészségét; 8. A gazdasági növekedés és a fejlődés feltétele olyan infrastruktúra, amely kellőképp biztosítja annak alapjait, fenntartását és fokozását Illeszkedés az országos és területi tervekhez Alábbiakban felsorolásra kerülnek azok a legfontosabb országos és területi dokumentumok, melyekhez a közlekedési koncepció és közlekedésfejlesztési javaslatok szervesen illeszkednek. 1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) (2007 és 2013 között): ez a terv képezi az alapját a tematikus és területi megoszlás alapján létrejött területekhez tartozó célok konkrét megvalósítása érdekében létrejött átfogó, operatív programoknak (pl.: Regionális Operatív Program). 2. Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény, 2008-ban módosítva): célja, hogy meghatározza az ország egyes térségeire vonatkozó terület-felhasználási feltételeket, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzése, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az alábbi békéscsabai közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat tartalmazza: a) Új főúti kapcsolat: M44, Békéscsaba 46. sz. főút, Doboz. 6

8 b) Főútkorrekció: 44. sz. főút - Kecskemét, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba. c) Országos kerékpárút törzshálózat eleme: Dél magyarországi kerékpárút (Baja Szeged Békéscsaba Szeghalom Berettyóújfalu Debrecen) 3. Országos Területfejlesztési Koncepció: az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, területi prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, meghatározza az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a régiók saját koncepcionális céljait. 4. Magyar közlekedéspolitika ( ): a mindenkori kormány kezében az összhang megteremtésének eszköze a társadalom és a gazdaság alapvető mobilitási igényei és az ökológiai követelmények között, a két fontos érték bármelyikének sérelme nélkül, a fenntartható fejlődést befolyásoló eszközeinek alkalmazásával. 5. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója (1999): a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési tanács hosszú távú stratégiai programjának része. a) A szegedi illetve szolnoki nagyteljesítményű logisztikai központokhoz kapcsolódó logisztikai alcentrum kialakítása Békéscsabán. b) Az EU TINA-programjában megjelölt IV. számú Helsinki folyosó felújítása, a gyors és színvonalas tranzitforgalom feltételeinek megteremtése, a sugárirányú gyorsforgalmi utak (M5, M44) egészen az országhatárig épüljenek ki. c) A (Nagyvárad -) Békéscsaba - Szeged Szabadka Baja ( - Dunántúl) vasúti kapcsolat helyreállítása (régió logisztikai centrumainak összekötése). 6. Békés Megyei Területrendezési Terv (2004): javaslatok a megyei fejlesztési főirányokra az Országos Területrendezési Terv és közlekedési szakági koncepciók figyelembevételével. a) M44 és M47 gyorsforgalmi utak békéscsabai szakaszán tervezett csomópontok kiépítése. b) Új főúti kapcsolat építése: M44 Békéscsaba 46. sz. főút Doboz (Magyar-Román határig történő kiépítés). c) Mellékút-hálózat fejlesztés A városfejlesztési tervek közlekedéssel kapcsolatos javaslatai A közlekedésfejlesztési koncepció szervesen illeszkedik Békéscsaba Megyei Jogú Város (korábban készült) átfogó fejlesztési stratégiáihoz, segíti az azokban foglalt célok megvalósulását. Az 219/2005. (V. 19.) kgy. határozattal jóváhagyott, és a 325/2008. (V.22.) kgy. határozattal módosított Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési koncepciója c. munka (MTA RKK) III. kötete (Városfejlesztési stratégia) 2. sz. prioritás, a nyitottság részeként célként fogalmazza meg a város kapuszerepének erősítését. Ennek keretében Békéscsabának a közép-békési városegyüttes tagjaként a közlekedés fejlesztésében is a közvetítő (kapu) 7

9 szerepet kell erősíteni. A stratégia a már lezárult és a készítéskor folyamatban lévő fejlesztések mellett nem határoz meg további konkrét fejlesztési javaslatokat. A városfejlesztési koncepció 3. sz. prioritásként fogalmazza meg a gazdasági növekedés infrastrukturális háttérfeltételeinek fejlesztését, ezen belül a város közlekedési csomóponti szerep erősítését, a belső hálózati infrastrukturális elemek gyorsított ütemű fejlesztését a következő pontok mentén: 1. városi útfelújítások ütemezése, 2. városi feltáró és harántoló útszakaszok kiépítése, 3. kerékpárút-hálózat belvárosi szakaszainak fejlesztése, 4. belvárosi sétálóövezetek kiterjesztése, 5. forgalmi átszervezések szükségessége, 6. elkerülő megépülésével a városi önkormányzat kezelésébe kerülő állami utak hosszabb távú szerepének meghatározása, 7. Jamina és a belső várostest közti összeköttetés fejlesztése (MÁV fejlesztésekkel összhangban), 8. gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének ütemezése, 9. repülőtér szerepének meghatározása, megfelelő fejlesztése. Fentieken túl a városfejlesztési stratégia további fejezeteinek több javaslata jelentős hatást gyakorol a közlekedésfejlesztésre (pl.: a belvárosi tér újrahasznosítása, külterületi utak rendezése, stb.). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 488/2009 (VI.25.) kgy. határozatával elfogadott Békéscsaba Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS, Magyar Pályázatkészítő Iroda) című dokumentum a városfejlesztés átfogó célkitűzéseit fogalmazza meg. Az IVS igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város fejlesztési elképzeléseit, programjait e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell összehangolni. Lehetővé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását. A stratégia kimondja, hogy a város hosszú távú céljai, a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az infokommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós központtá válni. Az IVS 5. fejezete ( oldal) öt tematikus célt (TC1-TC5) fogalmaz meg a város 7-8 éves célkitűzéseihez igazodva: 1. A helyi gazdaság élénkítése, a versenyképesség javítása (TC1), 2. Társadalom (TC2), 3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3), 4. Városi Zöldterületek, ökológia (TC4), 5. Közlekedés (TC5), A tematikus célok közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos javaslatait a 5.3 fejezet mutatja be. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározza a tematikus célok és a városrészek kapcsolatát úgy, hogy a célok és feladatok rangsorolásával minden övezetben kiemelésre 8

10 kerül egy alaptörekvés, mely hozzájárul a város egészére kialakított stratégia sikeres megvalósulásához A közlekedés jelenlegi helyzete Békéscsabán A hasonló méretű európai városok fejlődési trendjei alapján is látható, hogy az urbanizációs folyamatok következtében a lakosság mobilitási igényei mennyiségileg és minőségileg is folyamatosan fejlődnek. Ehhez hozzájárul a motorizációs szint növekedése, mely a gazdasági válság hatására sem mérséklődik jelentős mértékben. A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására fáziskéséssel ugyan, de Békéscsabán is megjelennek az urbanizáció közlekedési hatásai. A felgyorsult fogyasztói folyamatok miatt bekövetkező tömeges életmódváltás jelentősen növeli a társadalom minőségi igényeit, elvárásait. A személygépjármű mint valós közlekedési alternatíva egyre szélesebb körben válik elérhetővé a lakosság számára, ezzel szemben a közösségi közlekedés színvonalának fenntartható fejlesztése a csökkenő kereslet mellett egyre nehezebben finanszírozható. A közlekedési munkamegosztás (modal split) háztartásfelvétel (2009. szeptember-október) alapján megállapított részarányait az 1. ábra mutatja. A háztartásfelvétel során felmért utazások közlekedési módok közötti megoszlása (modal-split; n=1352 utazás) 11% 14% 45% 26% 4% Szgk. Motorkp. Kerékpár Gyalog Autóbusz 1. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján (2009. szeptember-október; n=1352 utazás) A közösségi közlekedés részaránya vidéki viszonylatban elfogadható, közel 11%. A jövőben ezt az arányt várhatóan kedvezőtlenül befolyásolják a szolgáltató költséghatékonysági intézkedései Közúti közlekedés Békéscsaba belterületi közúthálózatának hossza mintegy 208 km, melynek közel 93%-a a város tulajdonában van, míg a 17 km hosszú, a Békéscsabán átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezeli. A belterületi közúthálózat kb. 80%- a burkolt. 9

11 A belváros utcái nagy többségben szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A város közúti hálózata sugaras szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A 44. sz. főút elkerülő szakaszának átadásával a korábban állami kezelésben lévő belterületi szakaszok funkciója megváltozott. A közút kezelőjén keresztül a tulajdonos felelős az útszakasz megfelelő közlekedésbiztonsági, és szolgáltatási színvonalának fenntartásáért, felújításért és korszerűsítésért. A tulajdonosoknak a részben eltérő érdekek miatt nehéz a tulajdonviszonyok rendezése ügyében megegyezniük, azonban a vonatkozó szakaszok (Szarvasi út, Jókai utca, Petőfi út, Bartók Béla út, Gyuai út, stb.) felújításának szükségessége miatt ez fontos és egyre sürgetőbb probléma. A város közlekedési viszonyainak előrebecslésére, a konkrét fejlesztési elképzelések hatásainak megvizsgálására a jelenlegi forgalmi viszonyok felvétele után kerülhetett sor. A közlekedés jelenlegi helyzetének feltárása szeptember-októberben történt. 1. Közúti forgalomfelvétel, csomóponti és keresztmetszeti forgalomszámlálás, 2. Háztartásfelvétel, 3. Közösségi közlekedési utas kikérdezés, 4. Közösségi közlekedési utasszámlálás, 5. Parkolásfelvétel A motorizált egyéni közlekedés (személygépjármű, motorkerékpár) részaránya közel 50%, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a közutak terheltsége nem közelíti meg az elméleti kapacitáshatárt. A belváros forgalmi terhelését a 2. ábra mutatja be. A jövőben várható közlekedési igények meghatározása, a lehetséges közúthálózati változatok összehasonlítása közlekedési modellezés segítségével történt. A vizsgált változatok és időtávlatok összefoglaló táblázatát az Melléklet 5.5 fejezet 5. táblázat tartalmazza. A Belváros 2015-re prognosztizált forgalomterhelési ábráját a 3. ábra mutatja be, amely az előkészítő munkarészekben részletesen tárgyalt, minden jelenleg ismert és reálisan megvalósítható változatot tartalmazó B fejesztési változatra készült. A közúti modellezés eredményei alapján 5 ill. 10 éven belül sem jelentkeznek komoly kapacitásproblémák a város fontos útszakaszain és csomópontjaiban. A hálózat szűk keresztmetszeteiben már napjainkban is előfordulnak torlódások, elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. Békéscsaba belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási rendszer nem kellően hatékony működése okozza. A problémák elsősorban a belvárosban, a jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. Békéscsaba belvárosában a parkolási gondok enyhítése érdekében a 33/2000 (IV. 24.) rendelettel fizető parkoló övezetek kerültek kijelölésre. Jelenleg mintegy 1800 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkolójegy-automata társul. 10

12 2. ábra: A belváros terhelési vizsgálata a beavatkozás nélküli állapotban (2010, jelenlegi állapot) 11

13 3. ábra: A Belváros terhelési vizsgálata a B fejlesztési változatban (2015, minden reálisan megvalósítható fejlesztéssel) 12

14 A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezetiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. A 2009 őszént elvégzett forgalomfelvételből kiderült, hogy a helyi hivatásforgalom (munkahelyek elérése) egyik sajátossága a Belvárost érintő utazások esetében, hogy elsősorban a 2 vagy több személygépkocsit birtokló családokban a szülők reggel munkába menet elviszik gyermekeiket az oktatási intézményekbe. Ez a sajátosság az oktatási intézmények környékén elsősorban a Belvárosban jelentős többletforgalmat generál, és kihat a parkolási szokásokra is Közösségi közlekedés autóbusszal A város helyi és helyközi autóbuszos közösségi közlekedését jelenleg egy szolgáltató, a Körös Volán Zrt. látja el. A városon belüli utazások esetében az autóbuszt igénybe vevők részaránya az országos átlagot nem éri el (11%), és a Körös Volán felmérései alapján ezen belül is magas a kedvezményeket igénybe vevők aránya (diákok, nyugdíjasok). A vonalhálózat jelenlegi kialakítása illeszkedik a város szerkezetéhez néhány kivételtől eltekintve megfelelő lefedettségi szintet biztosítva. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére, a külső lakóterületekre, és Békéscsaba közigazgatási határán belüli a városhoz szorosan kötődő agglomerációs kistelepülésekre is (Gerla, Fényes, Mezőmegyer stb.). A gyér lefedettségű területeken a közösségi közlekedési szolgáltatás biztosítására alternatív megoldás a kisbuszos igényvezérelt szolgáltatás (DRT), akár tisztán piaci alapon, magánfuvarozók bevonásával. A közösségi közlekedésre általában jellemző, hogy a motorizációs fok növekedése, a gazdasági-társadalmi fejlődés miatt egyre nehezebben tud lépést tartani az egyéni közlekedéssel. A közösségi közlekedés helyzetét finanszírozási oldalról tovább nehezítik az országos szinten bevezetett kedvezmények, támogatások (pl. diákkedvezmény, 65 év feletti utasok ingyenes utazási lehetősége), szemben a működési támogatások forrásainak egyre nehezebb biztosításával. Ezek a folyamatok, valamint a lakosság mobilitási igényeinek megváltozása (pl.: door-to-door szolgáltatás iránt) kedvezőtlenül hatnak az autóbuszt igénybe vevők részarányára Gyalogos és kerékpáros közlekedés Alföldi városként Békéscsabán országos viszonylatban is kimagaslóan nagy a kerékpáros közlekedés részaránya (26%). A kerékpáros forgalom elsősorban közlekedési célú kerékpározás (hivatásforgalom, napi közlekedési eszközként való kerékpárhasználat), a szabadidős kerékpározás aránya számottevő, egyre növekvő. Ehhez hozzájárul az is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kerékpározás mint közlekedési alternatíva választása inkább anyagi megfontolástól függ, presztízse viszonylag alacsony. A városi kerékpárút-hálózat hossza közel 18 km. A jellemző városi kerékpáros útvonalak 3-5 km hosszúak, ez perces utazási időt jelent. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belső zónáiban részben megoldott. A város domborzati adottságai (síkvidéki jellege) kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós lakossági igény is párosul. 13

15 A gyalogosok részaránya városi szinten is magas (14%). Ehhez hozzájárul a város különösen a Belváros szerkezete, a viszonylag kis távolságok (max perces gyaloglási idők), a közösségi közlekedési hálózat szerkezete és a menetrendek (rágyaloglás). A városban a szilárd burkolatú járdák hossza több, mint 240 km (2009) Vasúti közlekedés Békéscsaba a Budapest Szolnok Lökösháza vasútvonalon fekszik (IV. sz. nemzetközi korridor, 120.sz. fővonal). A csatlakozó vasúti fővonalak Békéscsaba (Gyula) Kötegyán Püspökladány (128.sz.) és Békéscsaba Szeged (135.sz.) irányúak. A várost területileg kettéosztja a Budapest Szolnok Lökösháza vasútvonal, mely számos városfejlesztési és közlekedésfejlesztési problémát vet fel. A vasúti pályaudvar a város területi központjában van. Közvetlenül mellette került kialakításra a helyi és helyközi volán járatok fogadására alkalmas buszpályaudvar is. Az állomáson a meglévő fő funkciók: személypályaudvar, rendező pályaudvar, kereskedelmi telep, vontatási telep. Az utazási szokások felmérése alapján az ingázó és hivatásforgalom jelentős. Különösen jellemző az oktatási intézmények (felsőoktatási intézmények) elérhetősége, mely erősíti a hétvégi csúcsidőszakot (péntek délután, vasárnap délután és hétfő reggel) Légi közlekedés A békéscsabai repülőteret km távolságból induló légcsavaros repülőgépek vehetik igénybe. A térségben az aradi, temesvári, szegedi és debreceni repülőtér játszik meghatározó szerepet. A békéscsabai repülőtér leginkább az áruszállításban (sürgősségi küldemények) illetve a kisgépes személyforgalomban játszhat jelentős szerepet Vízi közlekedés Az Élővíz-csatorna többnyire belvíz elvezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula Békéscsaba Békés között. Hossza 37,35 km, vízhozama átlagosan 1,5-2,5 m 3 /s, vízgyűjtő területe 623 km 2. A vízfolyás Gyula és Veszely között a Fehér-Körös egykori elhagyott medrében folyik, csak a Veszely Békéscsaba Sikkony szakasz (14,2 km) mesterséges eredetű, 1777-ben közhasznú munkával ásták békéscsabai polgárok. Legnagyobb vízszállító képessége a torkolati szakaszon jelentkezik, ez 14 m³/s-ot jelent. Magas vízállás esetén a kifolyást két szivattyútelep üzemeltetésével lehet megoldani. A településeket összekötő Élővíz-csatorna nem csak biológiai folyosóként köti össze a városhármast, hanem fizikai alapja lehet a komplex turisztikai fejlesztésnek, valamint az ökológiai innovációt ösztönző és meghonosító város-rehabilitációs tevékenységnek. Pályázati forrásból 2008-ban jelentős fejlesztések (vízpótló szivornya, uszadékletermelő, csónaklerakók, nádvágó hajó, stb.) kezdődtek az Élővíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítására. 14

16 3. Békéscsaba közlekedésfejlesztési stratégiája [ ] 3.1. A közlekedésfejlesztés céljai A közlekedési koncepció Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési céljaival összhangban a városi életminőség, az életszínvonal növelését elősegítő közlekedésfejlesztési irányokat, és hozzájuk rendelt feladatokat fogalmaz meg. A közlekedési koncepció figyelembe veszi az Európai Unió fejlesztési prioritásait, társadalmi, gazdasági és szociális szempontjait. A város hosszú távú célja a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az e- szolgáltatások terén régiós központtá válni, ennek érdekében szükséges kijelölni a közlekedés fejlesztésének fő irányait. 1 Békéscsaba földrajzi fekvéséből adódó helyzeti előnyeit a közlekedési fejlesztések előkészítésekor érdemes figyelembe venni. A város külső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a megközelíthetőség feltétele. A IV. sz. (fejlesztés alatt álló) nemzetközi vasúti korridor áthalad a városon, a 44.sz főút távlati fejlesztései (M44) pedig a gyorsforgalmi úthálózat vérkeringésébe való bekapcsolásával javítják majd az eljutási lehetőségeket, segítve ezáltal a gazdaság fejlődési potenciálját. A külső közúti kapcsolatok a határmenti együttműködés feltételeit is javítják A város belső közlekedésének fejlesztése magában foglalja a közúti kapcsolatok fejlesztését, az autóbuszos közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítását, a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítését (gyalogos és kerékpáros közlekedés). A belvárosi és a lakóövezetek forgalomcsillapítása a város élhetőségének fejlesztése miatt szintén fontos feladat. A városi parkolási rendszer fejlesztése, a közterületi parkolás racionalizálása, korszerű parkolásgazdálkodási stratégia kialakítása a díjbevételek növelése révén gazdaság élénkítését és a városi életminőség növekedését segíti elő. A városi közlekedésbiztonság fejlesztésének feladatköre az önkormányzat számára az infrastruktúra korszerűsítését, a baleseti kockázatot minimalizáló forgalomtechnikai eszközök alkalmazását, a hatóság a közlekedésbiztonság növelése érdekében végzett megelőző és ellenőrző tevékenységének elősegítését, továbbá a városimázst is növelő kampányok és mobilitási tudatformálást jelenti. Békéscsaba és a Közép-Békési Centrum turisztikai vonzerejének növelése az elérhetőség feltételeinek javításához kapcsolódó feladatokat határoz meg a közlekedésfejlesztésben. A hivatásforgalom, a város gazdaságának tudatos fejlesztése, a városi áruszállítás forgalmi többletterhelést minimalizáló feltételeinek javítása, az oktatási intézmények szerepének erősítése szintén fejlesztési követelményeket támaszt mind az infrastruktúra fejlesztés, mind a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának növelése és az átszállási kapcsolatok fejlesztése terén. Békéscsaba közlekedésfejlesztési céljait összefoglalva, ütemezve a 3.4 fejezet tartalmazza. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú jövőképe; IVS 193. oldal. 15

17 3.2. A kereslet és kínálat befolyásolására alkalmazott módszerek Békéscsabának, csakúgy mint a többi magyarországi közép- és nagyvárosnak (pl.: Szeged, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Székesfehérvár, stb.) rendelkeznie kell egy átfogó, jövőbetekintő, hosszútávú, átgondolt közlekedésfejlesztési stratégiával, hogy a fejlesztések összehangoltan, tervezhetően, folyamatos ütemben, egymásra épülve végrehajthatók legyenek. A közlekedésfejlesztési stratégia megvalósításához szükség van: 1. A jelenlegi helyzet elemzésére közlekedési ágazatonként; 2. Egy átfogó stratégia kidolgozására (helyzetelemzés célok fejlesztési irányok, feladatok); 3. A stratégiához illeszkedő ágazati stratégiák kidolgozására, operatív cél és eszközrendszer meghatározására, alkalmazására; 4. A megvalósult fejlesztések tapasztalatai (és megváltozott körülmények) alapján a stratégia aktualizálására. A fejlesztések előkészítéséhez módszertanilag alapvetően kétféle út választható: 1. A kínálat befolyásolása (kereslet követése) kapacitás bővítéssel, a mindenkori közlekedési igények maximális kielégítése érdekében (új útszakaszok, átépítések, új parkoló területek kijelölése stb.); 2. A közlekedés iránti kereslet befolyásolása oly módon, hogy azt az erőforrások optimalizálásával maximálisan ki lehessen elégíteni. Természetesen mindkét iránynak megvannak az előnyei és hátrányai. A közlekedési igények új útszakaszok, kapacitásbővítések útján való kielégítése nem nyújt hosszútávú és végleges megoldást. Bár ezen intézkedések kivitelezése viszonylag egyszerűbb, hiszen a már ismert igényekre való reagálással a kapacitásbővítés könnyebben megvalósítható. A módszer legfontosabb hátránya, hogy a fejlesztések maguk is forgalomvonzó intézkedések, így további mobilitási igényeket generálnak. Amennyiben a város alakítja a közlekedési igényeket, a fent leírt negatív spirál elkerülhető, ezáltal megvalósítható a fenntartható közlekedési fejlődés koncepciója. Ahhoz, hogy egy ilyen stratégia kidolgozható legyen, idő- és energiaigényes, átgondolt és tudatosan felépített előkészítő munka (kutatás, forgalomfelvétel, modellezés, tervezés) szükséges az érintett szakterületek összahngolt munkájával. A látható eredmények csak hosszabb távon mutatkoznak, ám egyúttal tartósabbak is. Ennek eredményeként élhető város, kellemes életterek alakulnak ki, melyben a polgárok jelentős része veszi igénybe a közösségi közlekedést, egyéni közlekedési formák közül pedig a gépjárművel szemben a kerékpár és a gyaloglás kerül előtérbe, miközben nem szenved hátrányt az áru- és tranzit forgalom sem. A kétféle stratégia nem különíthető el élesen. Az indokolt mobilitási igények kielégítése, valamint egyéb, a város életét befolyásoló történések, korábbi döntések hosszú távú hatásai miatt a kereslet követése szükségszerű. Ugyanakkor előrelátó, átgondolt és összehangolt fejlesztési elképzelésekkel, a kereslet befolyásolásával a város élhetősége, fenntartható fejlődése elősegíthető. A közlekedésfejlesztési stratégia a korábban elkészült tervek és a szeptember-októberi forgalomfelvétel alapján, valamint a CUBE makroszkopikus közlekedési modellező szoftver eredményeinek figyelembe vételével 5 és 10 éves (közép- és hosszú távú) forgalmi előrejelzést és erre épülő közlekedésfejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. 16

18 3.3. A célok eléréséhez szükséges feladatok közlekedési alágazatonként Közúti közlekedés A közúthálózat fejlesztése A város küső közúti kapcsolatainak és a várost elkerülő útszakaszok fejlesztése a városon átmenő forgalom mérséklése, a gazdaság és a turizmus élénkítése érdekében fontos feladata a városnak. Az M44-es gyorsforgalmi út építése (M5 Kecskemét Kunszentmárton Szarvas Békéscsaba Románia országhatár útvonalon) javítja a nemzetközi és országos elérhetőséget és a határmenti együttműködés feltételeit, ezáltal fellendíti a gazdaság fejlődését, emiatt Békéscsaba számára stratégiai jelentőségű közúti fejlesztés. Az önkormányzat lobbitevékenysége, szakmai előkészítő munkája elengedhetetlen a projekt sikeréhez. A belterületi úthálózat fejlesztése a jelenleg ismert közlekedésépítési elképzelések 2 figyelembe vételével a következők: 1. Kígyósi út, 2. Kereki út Gyár utca, 3. Orosházi út Gyár utca, 4. Orosházi úti felüljáró, 5. Szerdahelyi utca, Szabolcs utca, 6. Kazincy utca Illésházy utca, 7. Szent István tér Szabadság tér, 8. Gyulai út, 9. Bánszki utca Bajza utca, 10. Luther utca, 11. Bartók Béla út Szemere utca Vozárik utca, 12. A 44-es elkerülő út meghosszabbítása Csorvási út, 13. A 44-es elkerülő út meghosszabbítása Orosházi út. A belváros rehabilitációja a város egyik legjelentősebb fejlesztési projektje, mely az egész város közlekedésére jelentős hatást gyakorol. Annak érdekében, hogy a közösségi térré fejlesztendő Szent István tér valóban megteljen élettel, nem elég csupán forgalomvonzó létesítmények telepítése, fejlesztése, programok szervezése, hanem olyan közlekedési megoldásokra van szükség, melyek a térre vonzzák a célforgalmat, vagy a kijelölt útvonalakon csillapítva átvezetik a forgalmat (átmenő forgalom). A városvezetés szándéka a motorizált közlekedés kitiltása a Szent István térről. Békéscsaba közlekedési munkamegosztásából jól látszik, hogy jelentős a személygépjárművel közlekedők aránya. A város közlekedési koncepciójának az Európai Uniós direktívákkal összhangban általános célja a közlekedési munkamegosztás arányainak módosítása, a környezetkímélő 2 A felsorolt útszakaszokra a megalapozó munkarészekben szabályozási tervlapok készültek. 17

19 közlekedési módok előnyben részesítése. Ennek ellenére a Belváros motorizált forgalmát nyilvánvalóan nem lehet egy bizonyos határon túl csökkenteni. Azok számára, akik a történelmi városközpontot (a továbbiakban is) személygépjárművel kívánják megközelíteni, megfelelő oda- és elvezető útszakaszokat és parkolási lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy az ne zavarja a Szent István tér életét. Csomópontok fejlesztése Az ismert fejlesztési projektekkel elsősorban a belváros rehabilitáció és a vasútállomás felújításával összhangban, továbbá az ismert baleseti gócpontok környékén a közlekedési csomópontok korszerűsítése szükséges. A csomópont átépítéseknél körültekintő forgalmi vizsgálat és megvalósíthatósági vizsgálat elkészítése indokolt, lehetőség szerint mikroszkopikus forgalmi modellezéssel alátámasztva. A forgalmi modellezés lehetőséget biztosít az összes megvalósítható csomóponti változat részletes vizsgálatára a hálózaton lebonyolódó utazások figyelembe vételével, eredményeképp pedig hasznos információk (eljutási idő, veszteségidő, jellemző feltorlódott sorhosszak) birtokában lehet felelős fejlesztési döntéseket hozni. A csomópontok fejlesztésénél, elsősorban a jelzőlámpás csomópontok kiépítésénél figyelembe kell venni a jelzőlámpa programok összehangolását. Egy jellemző eljutási útvonalon (pl.: Bartók Béla út teljes hosszának igénybevételével) nem célszerű a különböző csomóponti változatok (jelzőlámpás és körforgalom) váltakozó alkalmazása, mert ilyen esetben a csomópontok különböző forgalom áteresztő képessége miatt indokolatlanul alakulhatnak ki torlódások. A körforgalmú csomópontok kialakításánál tekintettel kell lenni a körforgalom kialakításához szükséges terület tulajdonviszonyaira. A körforgalom üzemeltetésénél a padka és a körforgalom középsziget rendezése, a jelzőlámpás csomópontok esetében a jelzőlámpa működtetése a legfőbb költségelemek. Üzemeltetési szempontból érdemes a hóeltakarítást és gépi kaszálást legkevésbé akadályozó kialakítást alkalmazni (ez érvényes a folyópálya szakaszokon található középszigetekre, a buszmegálló öblökre és a parkolókra egyaránt). A csomópontok hálózati szinten átgondolt fejlesztése érdekében 3-5 évente célszerű az egész városra kiterjedő forgalomtechnikai felülvizsgálatot végezni, melyhez szintén hasznos segítséget nyújt a makroszkopikus és a csomóponti szintű vizsgálatot lehetővé tevő mikroszkopikus forgalmi modell alkalmazása. A csomópontok önmagukban is szűk keresztmetszetet jelentenek, ezért ha ezzel ellentétes szándék nem mutatkozik (pl.: a csomópont kapacitásának szűkítésével az indokolatlan átmenő forgalom átterelése), akkor a csomópontok kapacitását és forgalmi rendjét a folyópálya szakaszokkal összhangban kell kialakítani. Minden esetben törekedni kell a gyalogosok és kerékpárosok egyszerű, akadálymentes, gyors átvezetésére az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével. A közúti-vasúti csomópontok korszerűsítése a folyamatban lévő MÁV fejlesztés része. A közúti-vasúti csomópontok fejlesztésének stratégiáját a fejezet tartalmazza. Közlekedésbiztonság A közúti közlekedésbiztonsági helyzet értékelése a regisztrált közlekedési balesetek számával és a balesetek súlyosságával határozható meg. Békéscsaba évi közúti baleseti térképét és a fogalombiztonságot javító konkrét fejlesztésekre irányuló javaslatokat a 5.6 melléklet tartalmazza. 18

20 A közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében a baleseti adatok és közlekedési konfliktushelyzetek elemzése, valamint a rendőrség és a hatóságok tapasztalatai alapján a balesetsűrűsödési helyek (gócpontok) részletes forgalombiztonsági felülvizsgálata indokolt. A közúti közlekedésbiztonság javítására a következő módszereket lehet alkalmazni: 1. új forgalomtechnikai megoldások, forgalomszabályozás, 2. a szankcionálás megerősítése (ellenőrzések, büntetési tételek növelése, stb.), 3. neveléssel és tájékoztatással a közlekedési morál javítása (prevenciós eszközök, oktató programok, közlekedésbiztonsági kampányok), 4. műszaki, technológiai újítások alkalmazása a gépjárművekben (pl. fedélzeti, a vezetőt segítő berendezések). A közúti közlekedési balesetek túlnyomó része (kb. 96%) emberi mulasztás, figyelmetlenség miatt következik be. Fentiekben felsorolt módszerek alkalmazásával rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt kedvezően befolyásolható a város közlekedésbiztonsági helyzete. Az új, közelekedésbiztonsági helyzet fejlődését szolgáló infrastruktúra kiépítése és forgalomszabályozási eszközök alkalmazása az önkormányzat leghatékonyabb eszköze. Az infrastruktúra átépítésének, és más forgalomszabályozási eszközök közlekedésbiztonságra gyakorolt hatása már az átadás utáni időszakban érezhető (konfliktusvizsgálat), ezért közlekedésbiztonsági szempontból is fontos a fejlesztések ütemezése, összehangolása. A nagyobb forgalomvonzó létesítmények és a gyermekek biztonságának védelme kiemelt feladat, ezért az oktatási intézmények környéke fokozott ellenőrzést igényel az oktatási időszakban, elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. A forgalombiztonsági szempontból különösen veszélyes helyszíneken a balesethez vezető okok feltárására, illetve megszüntetésére forgalomtechnikai felülvizsgálat szükséges, elsősorban a következő útszakaszokon és csomópontjaikban: 1. Gyulai út, 2. Bartók Béla út, 3. Szabadság tér Szent István tér (a belváros rehabilitáció miatt átépül) 4. Bajza utca Bánszky utca, 5. Petőfi utca Jókai utca, 6. Andrássy út (Jókai utca és Temető sor közötti szakasz) 7. Bánát utca, 8. Tessedik Sámuel utca, 9. Orosházi út, 10. Sziklai Sándor utca Kolozsvári utca, 11. Tavasz utca, 12. Franklin utca, 13. Gyár utca, 14. Békési út, 15. Kazinczy utca, 19

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:iv.421-312010 Előadó: Bába Sándor Mell.: l pid. Közlekedésfejlesztési koncepció Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon:

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN Dr. Oláh Miklós irodavezető-helyettes Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda Székesfehérvár, 2014. szeptember 16. 1. Szeged és a gyalogosközlekedés

Részletesebben

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében DDOP-5.1.2/A-2009-0001 Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében Megítélt támogatás: 66.606.765,-Ft Projekt neve: Hosszú távú helyi,

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén Dr. Schneller Domonkos Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár 2018. november 26.

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett:

Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán A projekt bemutatása Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett: Rábapatona Község Önkormányzata Projekt

Részletesebben

ÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE,

ÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE, ÚTFELÜLETEK FELELŐS TERVEZÉSE, A KÖZÚTHÁLÓZAT FENNTARTÁSÁNAK HATÁSA A KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉS Nyul Zoltán, igazgató Stratégia és Innováció BKK Zrt. X. Budapesti Nemzetközi Útügyi Kongresszus 2017. június

Részletesebben

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV NEMZETKÖZI PROJEKTEK A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSBEN Széchenyi István Egyetem, Győr, 2014. március 27.- 28. ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV Hajnal Tünde Kerényi László Sándor közlekedésstratégia Budapesti Közlekedési

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Magyar joganyagok /2016. (VI. 7.) Korm. határozat - Magyarország Kormánya é 2. oldal földművelésügyi miniszter Határidő: március A

Magyar joganyagok /2016. (VI. 7.) Korm. határozat - Magyarország Kormánya é 2. oldal földművelésügyi miniszter Határidő: március A Magyar joganyagok - 1283/2016. (VI. 7.) Korm. határozat - Magyarország Kormánya é 1. oldal 1283/2016. (VI. 7.) Korm. határozat Magyarország Kormánya és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

,, Szamostatárfalva belterületi

,, Szamostatárfalva belterületi ,, Szamostatárfalva belterületi és külterületi útfelújítás '' Tisztelt Olvasó! Szamostatárfalva Község Önkormányzat, és a helybeli lakosok számára is kiemelkedõen fontos a foglalkoztatottság növelése,

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület április 27-i nyilvános ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület április 27-i nyilvános ülésére 9. NAPIREND Ügyiratszám: 14/600/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. április 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Tapolca belváros és Hősök tere forgalmi rendjének felülvizsgálata

Részletesebben

GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston

GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK. Dr. Winkler Ágoston GYŐR FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSE A KÖVETKEZŐ 20 ÉVBEN: ÖTLETEK ÉS REALITÁSOK Dr. Winkler Ágoston Tartalom Hol tart jelenleg Győr közlekedése? Milyen újabb utazási igények várhatók? Milyen elképzelések születtek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10. Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2019. április 10. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása,

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

EU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS. V. ÖKOINDUSTRIA Budapest november 8-10.

EU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS. V. ÖKOINDUSTRIA Budapest november 8-10. EU TÁMOGATÁSOKBÓL MEGVALÓSULÓ FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS V. ÖKOINDUSTRIA Budapest 2017. november 8-10. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 IKOP 1. PRIORITÁS 1. Nemzetközi

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten. Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt.

Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten. Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt. Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt. Teljes körű üzemeltetési és karbantartási tevékenység Üzemeltetés Karbantartás Szolgáltatás Közúthálózat

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.

Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8. Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, 2017. szeptember 8. Vasúti ingajárat (FEREX) 9 km új vonal, 1 új mh., 4 motorvonat (többlet) Menetidő (Reptér->Belváros):

Részletesebben

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK

ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK ELKÉSZÜLTEK A TOPONÁRI BUSZÖBLÖK 2012. november 30. Forgalomba helyeztek négy autóbuszöblöt a Toponári úton. A fejlesztés egy 571 millió forintos közlekedés-fejlesztési beruházás részeként valósult meg

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS SZELES U. ÁLLOMÁS U. (GÖMÖRI PÁLYAUDVAR) ZSOLCAI KAPU EPERJESI UTCA KÖZÖTTI TERÜLET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform - NEJP

Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform - NEJP Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 2018. 10. 05. 1 Digitális kapcsolatok NMFR 91 millió mobilparkolási tranzakció 1 650 000 ügyfél 40 milliárd Ft bevétel beszedése és elszámolása 23 viszonteladó integrálása (kkv-k

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére

Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől. Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Salgótarján Megyei Jogú Város Főépítészétől Szám:1757-5/ 2012 Javaslat a településrendezési terv módosítás előkészítésére Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén két területegység

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

Fejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre

Fejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre Üzemeltetés. Fejlesztés. Modernizáció. Fejlesztések hatása az üzemeltetési tevékenységre Veszprémi László üzemeltetési vezérigazgató-helyettes MÁV Zrt. Tartalom Fejlesztési igények általában Fejlesztések

Részletesebben

Javaslat Ózd város közúti közlekedési struktúrájának átalakításához szükséges ingatlancsere kezdeményezésére

Javaslat Ózd város közúti közlekedési struktúrájának átalakításához szükséges ingatlancsere kezdeményezésére Javaslat Ózd város közúti közlekedési struktúrájának átalakításához szükséges ingatlancsere kezdeményezésére Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési Osztály Ó z d, 2019. június

Részletesebben

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT

ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN KONFERENCIA HARKÁNY 2017. 11. 10. VÁROSFEJLESZTÉS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS PÉCSETT Hajdu Csaba okleveles településtervező, városrendezési referens PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával

Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával Az utazási idő modellezése térinformatikai módszerek felhasználásával Pálóczi Gábor doktorjelölt Debreceni Egyetem Corvinus GIS MeetUp 2016. Október 21. Budapesti Corvinus Egyetem A közlekedés elemzésének

Részletesebben

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM 1 2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM A forgalomcsillapítás jelentősége és kerékpárosbarát alkalmazása Megközelítési módok közlekedési hálózatok kialakításánál Cél Jellemző feladatok

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2017. március 22-23. 2014-20 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ LEGFONTOSABB EURÓPAI UNIÓS ÉS HAZAI

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A Magyar Közút Nonprofit Zrt évi felújítási tervei

A Magyar Közút Nonprofit Zrt évi felújítási tervei A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2019. évi felújítási tervei Sajgó Tamás fejlesztési és felújítási osztályvezető Magyar Közút Nonprofit Zrt. XX. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA Bükfürdő, 2019.április

Részletesebben

ÖSSZKÖZLEKEDÉS MIÉRT KELL ERRŐL BESZÉLNI? Kerékpárosbarát közlekedéstervezés

ÖSSZKÖZLEKEDÉS MIÉRT KELL ERRŐL BESZÉLNI? Kerékpárosbarát közlekedéstervezés ÖSSZKÖZLEKEDÉS MMK kötelező szakmai képzés Budapest, 2017. március 21. Mihálffy Krisztina. MIÉRT KELL ERRŐL BESZÉLNI? 1 Mit jelent? 16. Veszélyt jelző táblák Kerékpárosok (95/b. ábra); A tábla azt jelzi,

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Elıterjesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága számára Tárgy: DDOP-5.1.2/B-11 kódszámú

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S IKTATÓSZÁM: 2626/342/2016. TÁRGY: ZSOLNAY NEGYED TÜSKÉSRÉTI TÓ KERTVÁROS KERÉKPÁRÚT MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ PÁLYÁZATTAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK MEGHOZATALA (TOP6.4.115) MELLÉKLET: 1 DB E L Ő T E R J E S

Részletesebben

Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét?

Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét? Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét? Holnapy László főosztályvezető, titkárságvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság

Részletesebben

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a H/6195/60. Az Országgyűlés Gazdasági bizottságának Idegenforgalmi bizottságának Környezetvédelmi bizottságának Önkormányzati bizottságának Területfejlesztési bizottságának Tisztelt Országgyűlés! k i e

Részletesebben

Az utak szolgálatában - zökkenőmentesen

Az utak szolgálatában - zökkenőmentesen Az utak szolgálatában - zökkenőmentesen Szilvai József Attila Műszaki vezérigazgató-helyettes XVIII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA 2017. ÁPRILIS 26-28. BÜKFÜRDŐ TARTALOM 2016. évben megvalósult

Részletesebben

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi

Részletesebben

Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár CÉL: 2030-ra Magyarország Európa top 5 országába kerül az életminőség

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

MAGYAR KÖZÚT - HÍDÜGYEK

MAGYAR KÖZÚT - HÍDÜGYEK MAGYAR KÖZÚT - HÍDÜGYEK Hidász Napok Magyar Közút Nonprofit Zrt. Sopron, 2012. szeptember 18-19. Közúti hidak felújítása, korszerűsítése Hazai forrás hiánya 2012. évben (tervezések, célzott hídfelújítások

Részletesebben

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók Fülöp Attila igazgató-helyettes MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóság Harkány, 2016. november 10-11. A Volán Közlekedési Központok régiók

Részletesebben

Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton. Nagy Zoltán Magyar Közút NZRT

Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton. Nagy Zoltán Magyar Közút NZRT Közlekedésbiztonságot javító fejlesztések az országos közúthálózaton Nagy Zoltán Magyar Közút NZRT Mi fáj, hol lenne jó valamit tenni? Mikor mondhatjuk azt, hogy jól választottunk? Mikor mondhatjuk azt,

Részletesebben

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat

Részletesebben

Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában

Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában Újbuda szerepe és magatartása a fővárosi közlekedés alakításában Takács Viktor Tibor főépítész Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzata Újbuda a főváros nyugati kapuja M1 / M6 / M7 autópályák,

Részletesebben

EgEr megyei. mobilitási terve

EgEr megyei. mobilitási terve EgEr megyei jogú város fenntartható városi mobilitási terve a fenntartható városi mobilitás-tervezés egy szemléletmód, egy tervezési módszer és az ezekből születő közlekedésfejlesztési stratégia mi a sump?

Részletesebben

A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései

A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései IX. Városi Villamos Vasúti Pálya Nap Debrecen 2016. május 25. A közelmúlt és közeljövő miskolci pályás fejlesztései Készítette: Singlár Zsolt vezérigazgató A múlt és a jelen. Pályafelújítás, vonalhosszabbítás

Részletesebben

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei EMH konferencia, Kecskemét, 2012.05.24. Gertheis Antal Városkutatás Kft. A prezentáció a Rupprecht Consult anyagainak felhasználásával

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2015. szeptember 10-11. Kérdőívek eredményei Mi az első szó, ami eszébe jut a Fenntartható közlekedés fogalmához kapcsolódóan? Környezet, környezetszennyezés,

Részletesebben

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A 1. sz. főúton lévő ötágú körforgalommal összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere ELŐTERJESZTÉS. A 1. sz. főúton lévő ötágú körforgalommal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a Telefon: 06 23 310-174/233 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előzmények ELŐTERJESZTÉS A 1. sz. főúton

Részletesebben

Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

Kerékpárforgalmi Hálózati Terv Kerékpárforgalmi Hálózati Terv Berencsi Miklós MMK Budapest, 2017. március 21. miklos.berencsi@nfm.gov.hu Mikor kell készíteni? TOP -1.3.1 Gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja

Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Duna stratégia és a közlekedésfejlesztési elképzelések összhangja Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Előadásvázlat MMK tanulmány Mi a Duna Régió Stratégia? Magyarország DRS szerepe,

Részletesebben

Fenntartható közlekedés élhető település

Fenntartható közlekedés élhető település Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban

Részletesebben