Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve"

Átírás

1

2 Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve Közlekedési koncepció MEGRENDELŐ: BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELI: VANTARA GYULA POLGÁRMESTER TERVEZÉSI KONZULENSEK: LUKÁCSI LÁSZLÓ, FŐÉPÍTÉSZ, BÁBA SÁNDOR, BERUHÁZÁSI ÜGYINTÉZŐ KÉSZÍTETTE: TÉMAFELELŐS: HB.C.E. KFT. T7 MÉRNÖKIRODA KFT. KONZORCIUM TÍMÁR JÓZSEF, OKL. ÉPÍTŐMÉRNÖK, OKL. SZAKMÉRNÖK HOSSÓ ATTILA, OKL. ÉPÍTŐMÉRNÖK KÖZREMŰKÖDTEK: OROSZ Csaba (PhD), okleveles építőmérnök PRINCZ-JAKOVICS Tibor (PhD), okl. építőmérnök VARGA Róbert, okl. közlekedésmérnök, közgazdász KIBÉDI-VARGA Lajos, okleveles közlekedésmérnök ALBRECHT UTE, BFVT Kft. ügyvezető Azonosító:TT /06 LELKES MIHÁLY, okleveles építőmérnök, irodavezető Azonosító: KÉ-T, TRk-T VARGA PÁL, okleveles építőmérnök MÁTRAI TAMÁS, építőmérnök SZÁNTÓ Ágnes, építőmérnök hallgató, BME CZINEGE Róbert, építőmérnök hallgató, BME ANTAL BÁLINT, közlekedésmérnök hallgató, BME Békéscsaba, április 26. TÍMÁR JÓZSEF okleveles építőmérnök okleveles szakmérnök ügyvezető 1

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, előzmények Közlekedési helyzetelemzés Illeszkedés a magasabb szintű tervekhez Az Európai Unió általános városi közlekedésfejlesztési irányelvei Illeszkedés az országos és területi tervekhez A városfejlesztési tervek közlekedéssel kapcsolatos javaslatai A közlekedés jelenlegi helyzete Békéscsabán Közúti közlekedés Közösségi közlekedés autóbusszal Gyalogos és kerékpáros közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés Békéscsaba közlekedésfejlesztési stratégiája [ ] A közlekedésfejlesztés céljai A kereslet és kínálat befolyásolására alkalmazott módszerek A célok eléréséhez szükséges feladatok közlekedési alágazatonként Közúti közlekedés Közösségi közlekedés autóbusszal Gyalogos és kerékpáros közlekedés Vasúti közlekedés Légi közlekedés Vízi közlekedés A közlekedési koncepció fejlesztési javaslatainak ütemezése Irodalomjegyzék Mellékletek A közlekedési koncepció megalapozó munkarészeinek áttekintése A városi mobilitás új kultúrája felé c. EU Zöld Könyv irányelvei Az Integrált Városfejlesztési Stratégia közlekedésfejlesztési javaslatai Békéscsaba és környéke közlekedési kapcsolatai A forgalmi modellezés részletesen vizsgált változatai Békéscsaba baleseti térképe és fejlesztési javaslatai

4 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Gyalogos és kerékpáros stratégiai célok táblázat: A közlekedési koncepció rövidtávú [1-3 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A közlekedési koncepció középtávú [3-5 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A közlekedési koncepció hosszútávú [5-10 év] fejlesztési intézkedései táblázat: A CUBE makroszkopikus modellezéssel vizsgált változatok és időtávlatok táblázat: A megalapozó munkarészekben vizsgált "A" fejlesztési csomag részletes tartalma táblázat: A megalapozó munkarészekben vizsgált "B" fejlesztési csomag részletes tartalma Ábrajegyzék 1. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján (2009. szeptember-október; n=1352 utazás) ábra: A belváros terhelési vizsgálata a beavatkozás nélküli állapotban (2010, jelenlegi állapot) ábra: A Belváros terhelési vizsgálata a B fejlesztési változatban (2015, minden reálisan megvalósítható fejlesztéssel) ábra: Békéscsaba és környéke közlekedési kapcsolatai [forrás: BFVT Kft.] ábra: Az A változat fejlesztéseinek bemutatása ábra: A B változat fejlesztéseinek bemutatása ábra: Békéscsaba baleseti térképe és fejlesztési javaslatai [2008-as adatok lapján, forrás: BFVT Kft.]

5 1. Bevezetés, előzmények Az Európában közlekedők a statisztikák szerint gyakrabban és messzebbre utaznak, mint ezelőtt bármikor. Az elérhetőség, az alapvető mobilitási igények kielégítése, a közlekedés szolgáltatási színvonalának fenntartható fejlesztése minden ország gazdasági és társadalmi fejlődésének alapja. Az elérhetőség komplex fogalma magában foglalja az áru- és személymozgások megfelelő színvonalon történő megvalósulását. Az elérhetőség magas színvonalának biztosítása a mennyiségi (kapacitás) és minőségi (szolgáltatási színvonal) összetevők koncepcionális fejlesztésével érhető el. A fenntartható mobilitás fejlesztéséhez a gazdasági, társadalompolitikai és ökológiai koncepciók összehangolása szükséges. Az Európai Unió céljainak megfelelően figyelemmel kell kísérni a környezetvédelmi szempontok érvényesíthetőségét, és szorgalmazni kell a környezetkímélő, illetve környezetbarát közlekedési módok arányának növelését. Magyarország az Európai Unió tagjaként annak iránymutatásával határozza meg azokat a nemzeti közlekedéspolitikai irányelveket és célkitűzéseket, amelyek a felzárkózási folyamat részeként az ország közlekedésének dinamikus fejlődését, ezáltal a lakosság életminőségének növelését szolgálják. Az országos szintű szabályozások alapján a közlekedés fejlesztésében helyi szinten a városi önkormányzatok játszanak kiemelkedő szerepet. Békéscsaba Megyei Jogú Város Magyarország délkeleti részének egyik gazdasági-földrajzi központja, a Dél-Alföldi Régió jelentős megyei jogú városa, Békés megye székhelye. A város mérete alapján középváros, hazánk 14. legnépesebb városa, a Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja. A város vezetése a lakosság életminőségének növelése érdekében, a városfejlesztési lehetőségek feltárásával, részben az Európai Uniós források felhasználásával elkötelezte magát a város fenntartható fejlődésének biztosítására. Ennek érdekében Békéscsaba Önkormányzata számos akcióterületen nagyszabású fejlesztések végrehajtását készíti elő és valósítja meg, figyelembe véve az ehhez szükséges közlekedési infrastruktúra fejlesztését és a szükséges közlekedési intézkedéseket. A közlekedésfejlesztés célja helyi szinten is az indokolt mobilitási igények kielégítése. Az intézkedések eltérően érintik a különböző érdekcsoportokat (lakosság, átutazók, vállalkozások, önkormányzat, stb.), ezért az optimális fejlesztési javaslatok megfogalmazása érdekében fontos az érdekcsoportok teljes körű meghatározása, igényeik felmérése, a tervezési folyamat egyes részein szükség szerinti bevonásuk és folyamatos tájékoztatásuk. A közlekedésfejlesztési koncepció a város közlekedési rendszerének fejlesztését megalapozó stratégiai dokumentum, amelynek célja a város fenntartható fejlődésének elősegítése, a versenyképesség, a közlekedés és a környezet minőségének javítása, ezáltal a lakosság életminőségének növelése. Ez a dokumentum a megalapozó munkarészek és a forgalmi tervezés eredményei alapján, a város átfogó fejlesztési irányvonalaihoz illeszkedve mutatja be Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedésfejlesztésének stratégiai irányvonalait. A közlekedésfejlesztési koncepció szervesen kapcsolódik a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához, az abban meghatározott fejlesztési irányok teljesülését segíti elő. 4

6 2. Közlekedési helyzetelemzés 2.1. Illeszkedés a magasabb szintű tervekhez A fejezet felülről lefelé haladva átfogóan mutatja be a közlekedésfejlesztési irányelveket, kiindulva az Európai Unió általános minden tagországra vonatkozó elvárásaitól, és figyelembe véve a hazai, a Dél-Alföldi Régióra, Békés megyére, a kistérségre, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Városra vonatkozó fejlesztési terveket, koncepciókat, valamint a Magyarország-Románia határmenti együttműködést Az Európai Unió általános városi közlekedésfejlesztési irányelvei Az Európai Unióban a lakosság több mint 60%-a városi környezetben él. Az EU GDPjének megközelítőleg 85%-át a városok állítják elő. Európa városai és nagyvárosai nem hasonlítanak egymásra, de nagyon hasonló közlekedési problémákkal küzdenek és közös megoldást keresnek. A motorizáció fejlődésével a városokban tipikusan megjelenő közlekedési problémák (torlódások, levegő- és zajszennyezés, közúti balesetek és konfliktushelyzetek) kedvezőtlenül befolyásolják a város élhetőségét. Az Európai Unió számos stratégiai dokumentuma közül a 2006-ban felülvizsgált Fehér Könyvet, 2007-ben egy a városi közlekedésre vonatkozó Zöld Könyv követte Városi mobilitás új kulturája felé címmel. A Zöld Könyv olyan aktuális, a tagállamok közép- és nagyvárosi számára hasznos stratégiai irányokat mutat meg, melyek egyszerűen és hatékonyan adaptálhatók a közlekedési koncepcióba. A városi mobilitást a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából olyan fontos tényezőnek tartják, amely jelentős hatást gyakorol az EU fenntartható fejlődésére. Az Európai Közösségek Bizottsága ezért úgy döntött, hogy a városi mobilitásról szóló Zöld Könyvet tesz közzé annak érdekében, hogy elősegítse a helyi szinten már megkezdett lépéseket. Azaz a megszerzett tapasztalatok középtávon várhatóan hatással lesznek az EU társfinanszírozású fejlesztési programokra. A városi mobilitás újragondolása annyit tesz, hogy optimalizálni kell a közlekedési módokat, valamint meg kell szervezni a közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés kombinálásának, átjárhatóságának lehetőségeit. Ezek figyelembevételével el kell érni a jól működő gazdaság, a mobilitáshoz való jog, az életminőség és a környezetvédelem érdekében kitűzött közös célokat. Végül pedig azt is magában foglalja, hogy össze kell egyeztetni a személyszállítási és a teherszállítási célú közlekedés érdekeit. A városi mobilitásnak lehetővé kell tennie a városok gazdasági fejlődését, a városlakók életminőségének javítását, és környezetük védelmét. Ennek megvalósításához az európai városoknak integrált megközelítés keretében öt kihívással kell szembenézniük. A Zöld Könyv szempontrendszeréből a Békéscsaba Megyei Jogú Város közlekedési koncepciója számára különösen fontos (aktuális ill. prognosztizálható) célkitűzéseket emelük ki: 1. A közlekedési torlódások csökkentése, 2. Zöldebb (környezetbarát) városok, 3. Intellsebb városi közlekedés, 4. Akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés, 5

7 5. Biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés. A Zöld Könyv célkitűzéseinek részletesebb magyarázatát a 5.1 Melléklet tartalmazza. A finanszírozás kérdéskörében a Zöld Könyv kifejti, hogy a közlekedési szolgáltatások fejlesztéséhez, azok igénybevételéhez helyi, regionális, nemzeti és EU-s szinten szinte minden érintettnek hozzá kell járulnia. A felhasználóknak szintén hozzá kell járulniuk és igazságos árat kell fizetniük a közlekedési szolgáltatásokért. A tapasztalatok alapján a felhasználók fizetési hajlandósága nő, ha cserébe jó minőségű szolgáltatáshoz jutnak. A városi közlekedésfejlesztést befolyásoló számos fontos EU-dokumentum közül megemlítendő még az Európai Városok Chartája (1992), ami elvi alapját képezi a városfejlesztésnek. A charta közlekedésre vonatkozó fő prioritásai a következők: 1. Alapvető fontosságú, hogy a magángépjármű forgalom csökkenjen; 2. A mobilitást oly módon kell megszervezni, hogy elősegítse az fenntarthatóan fejleszthető, élhető város fenntartását úgy, hogy a közlekedés különböző formái egymás mellett létezzenek; 3. Az utcának ismét társadalmi színtérré kell válnia; 4. Átgondolt oktatási és képzési tevékenységre van szükség; 5. A településközi, városkörnyéki kapcsolatokat úgy kell kialakítani, hogy minden lakos akadálytalanul eljuthasson bárhová; 6. Az utazás, az egyéni és a közösségi közlekedés lehetősége nyitva kell, hogy álljon minden ember előtt; 7. A városi környezetnek olyannak kell lennie, hogy előmozdítsa minden polgár jó egészségét; 8. A gazdasági növekedés és a fejlődés feltétele olyan infrastruktúra, amely kellőképp biztosítja annak alapjait, fenntartását és fokozását Illeszkedés az országos és területi tervekhez Alábbiakban felsorolásra kerülnek azok a legfontosabb országos és területi dokumentumok, melyekhez a közlekedési koncepció és közlekedésfejlesztési javaslatok szervesen illeszkednek. 1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (II. Nemzeti Fejlesztési Terv) (2007 és 2013 között): ez a terv képezi az alapját a tematikus és területi megoszlás alapján létrejött területekhez tartozó célok konkrét megvalósítása érdekében létrejött átfogó, operatív programoknak (pl.: Regionális Operatív Program). 2. Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. törvény, 2008-ban módosítva): célja, hogy meghatározza az ország egyes térségeire vonatkozó terület-felhasználási feltételeket, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzése, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az alábbi békéscsabai közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos javaslatokat tartalmazza: a) Új főúti kapcsolat: M44, Békéscsaba 46. sz. főút, Doboz. 6

8 b) Főútkorrekció: 44. sz. főút - Kecskemét, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba. c) Országos kerékpárút törzshálózat eleme: Dél magyarországi kerékpárút (Baja Szeged Békéscsaba Szeghalom Berettyóújfalu Debrecen) 3. Országos Területfejlesztési Koncepció: az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, területi prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, meghatározza az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a régiók saját koncepcionális céljait. 4. Magyar közlekedéspolitika ( ): a mindenkori kormány kezében az összhang megteremtésének eszköze a társadalom és a gazdaság alapvető mobilitási igényei és az ökológiai követelmények között, a két fontos érték bármelyikének sérelme nélkül, a fenntartható fejlődést befolyásoló eszközeinek alkalmazásával. 5. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepciója (1999): a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési tanács hosszú távú stratégiai programjának része. a) A szegedi illetve szolnoki nagyteljesítményű logisztikai központokhoz kapcsolódó logisztikai alcentrum kialakítása Békéscsabán. b) Az EU TINA-programjában megjelölt IV. számú Helsinki folyosó felújítása, a gyors és színvonalas tranzitforgalom feltételeinek megteremtése, a sugárirányú gyorsforgalmi utak (M5, M44) egészen az országhatárig épüljenek ki. c) A (Nagyvárad -) Békéscsaba - Szeged Szabadka Baja ( - Dunántúl) vasúti kapcsolat helyreállítása (régió logisztikai centrumainak összekötése). 6. Békés Megyei Területrendezési Terv (2004): javaslatok a megyei fejlesztési főirányokra az Országos Területrendezési Terv és közlekedési szakági koncepciók figyelembevételével. a) M44 és M47 gyorsforgalmi utak békéscsabai szakaszán tervezett csomópontok kiépítése. b) Új főúti kapcsolat építése: M44 Békéscsaba 46. sz. főút Doboz (Magyar-Román határig történő kiépítés). c) Mellékút-hálózat fejlesztés A városfejlesztési tervek közlekedéssel kapcsolatos javaslatai A közlekedésfejlesztési koncepció szervesen illeszkedik Békéscsaba Megyei Jogú Város (korábban készült) átfogó fejlesztési stratégiáihoz, segíti az azokban foglalt célok megvalósulását. Az 219/2005. (V. 19.) kgy. határozattal jóváhagyott, és a 325/2008. (V.22.) kgy. határozattal módosított Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési koncepciója c. munka (MTA RKK) III. kötete (Városfejlesztési stratégia) 2. sz. prioritás, a nyitottság részeként célként fogalmazza meg a város kapuszerepének erősítését. Ennek keretében Békéscsabának a közép-békési városegyüttes tagjaként a közlekedés fejlesztésében is a közvetítő (kapu) 7

9 szerepet kell erősíteni. A stratégia a már lezárult és a készítéskor folyamatban lévő fejlesztések mellett nem határoz meg további konkrét fejlesztési javaslatokat. A városfejlesztési koncepció 3. sz. prioritásként fogalmazza meg a gazdasági növekedés infrastrukturális háttérfeltételeinek fejlesztését, ezen belül a város közlekedési csomóponti szerep erősítését, a belső hálózati infrastrukturális elemek gyorsított ütemű fejlesztését a következő pontok mentén: 1. városi útfelújítások ütemezése, 2. városi feltáró és harántoló útszakaszok kiépítése, 3. kerékpárút-hálózat belvárosi szakaszainak fejlesztése, 4. belvárosi sétálóövezetek kiterjesztése, 5. forgalmi átszervezések szükségessége, 6. elkerülő megépülésével a városi önkormányzat kezelésébe kerülő állami utak hosszabb távú szerepének meghatározása, 7. Jamina és a belső várostest közti összeköttetés fejlesztése (MÁV fejlesztésekkel összhangban), 8. gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének ütemezése, 9. repülőtér szerepének meghatározása, megfelelő fejlesztése. Fentieken túl a városfejlesztési stratégia további fejezeteinek több javaslata jelentős hatást gyakorol a közlekedésfejlesztésre (pl.: a belvárosi tér újrahasznosítása, külterületi utak rendezése, stb.). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 488/2009 (VI.25.) kgy. határozatával elfogadott Békéscsaba Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS, Magyar Pályázatkészítő Iroda) című dokumentum a városfejlesztés átfogó célkitűzéseit fogalmazza meg. Az IVS igazodik a város adottságaihoz, a regionális, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseihez és figyelembe veszi az Európai Unió alapelveit. A város fejlesztési elképzeléseit, programjait e célok és az általuk kijelölt ágazati prioritások alapján kell összehangolni. Lehetővé kell tenni a hazai és közösségi pályázati forrásokra való jelentkezést, illetve a partnerség elvének gyakorlati megvalósítását. A stratégia kimondja, hogy a város hosszú távú céljai, a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az infokommunikáció fejlesztésével az e-szolgáltatások terén régiós központtá válni. Az IVS 5. fejezete ( oldal) öt tematikus célt (TC1-TC5) fogalmaz meg a város 7-8 éves célkitűzéseihez igazodva: 1. A helyi gazdaság élénkítése, a versenyképesség javítása (TC1), 2. Társadalom (TC2), 3. Épített környezet és városi infrastruktúra (TC3), 4. Városi Zöldterületek, ökológia (TC4), 5. Közlekedés (TC5), A tematikus célok közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos javaslatait a 5.3 fejezet mutatja be. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia meghatározza a tematikus célok és a városrészek kapcsolatát úgy, hogy a célok és feladatok rangsorolásával minden övezetben kiemelésre 8

10 kerül egy alaptörekvés, mely hozzájárul a város egészére kialakított stratégia sikeres megvalósulásához A közlekedés jelenlegi helyzete Békéscsabán A hasonló méretű európai városok fejlődési trendjei alapján is látható, hogy az urbanizációs folyamatok következtében a lakosság mobilitási igényei mennyiségileg és minőségileg is folyamatosan fejlődnek. Ehhez hozzájárul a motorizációs szint növekedése, mely a gazdasági válság hatására sem mérséklődik jelentős mértékben. A társadalmi-gazdasági folyamatok hatására fáziskéséssel ugyan, de Békéscsabán is megjelennek az urbanizáció közlekedési hatásai. A felgyorsult fogyasztói folyamatok miatt bekövetkező tömeges életmódváltás jelentősen növeli a társadalom minőségi igényeit, elvárásait. A személygépjármű mint valós közlekedési alternatíva egyre szélesebb körben válik elérhetővé a lakosság számára, ezzel szemben a közösségi közlekedés színvonalának fenntartható fejlesztése a csökkenő kereslet mellett egyre nehezebben finanszírozható. A közlekedési munkamegosztás (modal split) háztartásfelvétel (2009. szeptember-október) alapján megállapított részarányait az 1. ábra mutatja. A háztartásfelvétel során felmért utazások közlekedési módok közötti megoszlása (modal-split; n=1352 utazás) 11% 14% 45% 26% 4% Szgk. Motorkp. Kerékpár Gyalog Autóbusz 1. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján (2009. szeptember-október; n=1352 utazás) A közösségi közlekedés részaránya vidéki viszonylatban elfogadható, közel 11%. A jövőben ezt az arányt várhatóan kedvezőtlenül befolyásolják a szolgáltató költséghatékonysági intézkedései Közúti közlekedés Békéscsaba belterületi közúthálózatának hossza mintegy 208 km, melynek közel 93%-a a város tulajdonában van, míg a 17 km hosszú, a Békéscsabán átvezető országos közúthálózat átkelési szakaszait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezeli. A belterületi közúthálózat kb. 80%- a burkolt. 9

11 A belváros utcái nagy többségben szilárd burkolattal rendelkeznek, elmaradás a kertvárosi lakóterület kiszolgáló- és lakóútjainál van, azonban itt is fokozatos javulás tapasztalható. A külterületi utak esetében a kiépítetlen utak aránya lényegesen magasabb, 95% fölötti. A város közúti hálózata sugaras szerkezetű, kevés körirányú elemmel. A 44. sz. főút elkerülő szakaszának átadásával a korábban állami kezelésben lévő belterületi szakaszok funkciója megváltozott. A közút kezelőjén keresztül a tulajdonos felelős az útszakasz megfelelő közlekedésbiztonsági, és szolgáltatási színvonalának fenntartásáért, felújításért és korszerűsítésért. A tulajdonosoknak a részben eltérő érdekek miatt nehéz a tulajdonviszonyok rendezése ügyében megegyezniük, azonban a vonatkozó szakaszok (Szarvasi út, Jókai utca, Petőfi út, Bartók Béla út, Gyuai út, stb.) felújításának szükségessége miatt ez fontos és egyre sürgetőbb probléma. A város közlekedési viszonyainak előrebecslésére, a konkrét fejlesztési elképzelések hatásainak megvizsgálására a jelenlegi forgalmi viszonyok felvétele után kerülhetett sor. A közlekedés jelenlegi helyzetének feltárása szeptember-októberben történt. 1. Közúti forgalomfelvétel, csomóponti és keresztmetszeti forgalomszámlálás, 2. Háztartásfelvétel, 3. Közösségi közlekedési utas kikérdezés, 4. Közösségi közlekedési utasszámlálás, 5. Parkolásfelvétel A motorizált egyéni közlekedés (személygépjármű, motorkerékpár) részaránya közel 50%, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a közutak terheltsége nem közelíti meg az elméleti kapacitáshatárt. A belváros forgalmi terhelését a 2. ábra mutatja be. A jövőben várható közlekedési igények meghatározása, a lehetséges közúthálózati változatok összehasonlítása közlekedési modellezés segítségével történt. A vizsgált változatok és időtávlatok összefoglaló táblázatát az Melléklet 5.5 fejezet 5. táblázat tartalmazza. A Belváros 2015-re prognosztizált forgalomterhelési ábráját a 3. ábra mutatja be, amely az előkészítő munkarészekben részletesen tárgyalt, minden jelenleg ismert és reálisan megvalósítható változatot tartalmazó B fejesztési változatra készült. A közúti modellezés eredményei alapján 5 ill. 10 éven belül sem jelentkeznek komoly kapacitásproblémák a város fontos útszakaszain és csomópontjaiban. A hálózat szűk keresztmetszeteiben már napjainkban is előfordulnak torlódások, elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. Békéscsaba belvárosában az egyik legnagyobb közlekedési problémát a közterületi parkolási rendszer nem kellően hatékony működése okozza. A problémák elsősorban a belvárosban, a jelentős forgalmú városközpont környéki intézmények mellett jelentkeznek. Békéscsaba belvárosában a parkolási gondok enyhítése érdekében a 33/2000 (IV. 24.) rendelettel fizető parkoló övezetek kerültek kijelölésre. Jelenleg mintegy 1800 db parkolóhely üzemel, melyhez 51 db parkolójegy-automata társul. 10

12 2. ábra: A belváros terhelési vizsgálata a beavatkozás nélküli állapotban (2010, jelenlegi állapot) 11

13 3. ábra: A Belváros terhelési vizsgálata a B fejlesztési változatban (2015, minden reálisan megvalósítható fejlesztéssel) 12

14 A közúti motorizáció gyors növekedése a közúti infrastruktúra fejlesztésének szükségességét vonja maga után. Ma Magyarország minden nagyobb városában, különösen azok belvárosi övezetiben jelentős problémát vet fel a parkolási igények kielégítése. Amellett, hogy a helyi lakosság is egyre nagyobb arányban használ személygépkocsit, a vonzásközpontokba érkező vidéki lakosság is mobilabbá vált, nagyobb számban érkeznek személygépkocsival a városokba. A 2009 őszént elvégzett forgalomfelvételből kiderült, hogy a helyi hivatásforgalom (munkahelyek elérése) egyik sajátossága a Belvárost érintő utazások esetében, hogy elsősorban a 2 vagy több személygépkocsit birtokló családokban a szülők reggel munkába menet elviszik gyermekeiket az oktatási intézményekbe. Ez a sajátosság az oktatási intézmények környékén elsősorban a Belvárosban jelentős többletforgalmat generál, és kihat a parkolási szokásokra is Közösségi közlekedés autóbusszal A város helyi és helyközi autóbuszos közösségi közlekedését jelenleg egy szolgáltató, a Körös Volán Zrt. látja el. A városon belüli utazások esetében az autóbuszt igénybe vevők részaránya az országos átlagot nem éri el (11%), és a Körös Volán felmérései alapján ezen belül is magas a kedvezményeket igénybe vevők aránya (diákok, nyugdíjasok). A vonalhálózat jelenlegi kialakítása illeszkedik a város szerkezetéhez néhány kivételtől eltekintve megfelelő lefedettségi szintet biztosítva. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatás kiterjed a város teljes területére, a külső lakóterületekre, és Békéscsaba közigazgatási határán belüli a városhoz szorosan kötődő agglomerációs kistelepülésekre is (Gerla, Fényes, Mezőmegyer stb.). A gyér lefedettségű területeken a közösségi közlekedési szolgáltatás biztosítására alternatív megoldás a kisbuszos igényvezérelt szolgáltatás (DRT), akár tisztán piaci alapon, magánfuvarozók bevonásával. A közösségi közlekedésre általában jellemző, hogy a motorizációs fok növekedése, a gazdasági-társadalmi fejlődés miatt egyre nehezebben tud lépést tartani az egyéni közlekedéssel. A közösségi közlekedés helyzetét finanszírozási oldalról tovább nehezítik az országos szinten bevezetett kedvezmények, támogatások (pl. diákkedvezmény, 65 év feletti utasok ingyenes utazási lehetősége), szemben a működési támogatások forrásainak egyre nehezebb biztosításával. Ezek a folyamatok, valamint a lakosság mobilitási igényeinek megváltozása (pl.: door-to-door szolgáltatás iránt) kedvezőtlenül hatnak az autóbuszt igénybe vevők részarányára Gyalogos és kerékpáros közlekedés Alföldi városként Békéscsabán országos viszonylatban is kimagaslóan nagy a kerékpáros közlekedés részaránya (26%). A kerékpáros forgalom elsősorban közlekedési célú kerékpározás (hivatásforgalom, napi közlekedési eszközként való kerékpárhasználat), a szabadidős kerékpározás aránya számottevő, egyre növekvő. Ehhez hozzájárul az is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a kerékpározás mint közlekedési alternatíva választása inkább anyagi megfontolástól függ, presztízse viszonylag alacsony. A városi kerékpárút-hálózat hossza közel 18 km. A jellemző városi kerékpáros útvonalak 3-5 km hosszúak, ez perces utazási időt jelent. Az egyes kerékpárutak döntő részben a városból kivezető főútvonalak mentén helyezkednek el, összeköttetésük a város belső zónáiban részben megoldott. A város domborzati adottságai (síkvidéki jellege) kedveznek a kerékpáros közlekedés fokozottabb elterjedésének, amihez valós lakossági igény is párosul. 13

15 A gyalogosok részaránya városi szinten is magas (14%). Ehhez hozzájárul a város különösen a Belváros szerkezete, a viszonylag kis távolságok (max perces gyaloglási idők), a közösségi közlekedési hálózat szerkezete és a menetrendek (rágyaloglás). A városban a szilárd burkolatú járdák hossza több, mint 240 km (2009) Vasúti közlekedés Békéscsaba a Budapest Szolnok Lökösháza vasútvonalon fekszik (IV. sz. nemzetközi korridor, 120.sz. fővonal). A csatlakozó vasúti fővonalak Békéscsaba (Gyula) Kötegyán Püspökladány (128.sz.) és Békéscsaba Szeged (135.sz.) irányúak. A várost területileg kettéosztja a Budapest Szolnok Lökösháza vasútvonal, mely számos városfejlesztési és közlekedésfejlesztési problémát vet fel. A vasúti pályaudvar a város területi központjában van. Közvetlenül mellette került kialakításra a helyi és helyközi volán járatok fogadására alkalmas buszpályaudvar is. Az állomáson a meglévő fő funkciók: személypályaudvar, rendező pályaudvar, kereskedelmi telep, vontatási telep. Az utazási szokások felmérése alapján az ingázó és hivatásforgalom jelentős. Különösen jellemző az oktatási intézmények (felsőoktatási intézmények) elérhetősége, mely erősíti a hétvégi csúcsidőszakot (péntek délután, vasárnap délután és hétfő reggel) Légi közlekedés A békéscsabai repülőteret km távolságból induló légcsavaros repülőgépek vehetik igénybe. A térségben az aradi, temesvári, szegedi és debreceni repülőtér játszik meghatározó szerepet. A békéscsabai repülőtér leginkább az áruszállításban (sürgősségi küldemények) illetve a kisgépes személyforgalomban játszhat jelentős szerepet Vízi közlekedés Az Élővíz-csatorna többnyire belvíz elvezetésére szolgáló mesterséges csatorna Gyula Békéscsaba Békés között. Hossza 37,35 km, vízhozama átlagosan 1,5-2,5 m 3 /s, vízgyűjtő területe 623 km 2. A vízfolyás Gyula és Veszely között a Fehér-Körös egykori elhagyott medrében folyik, csak a Veszely Békéscsaba Sikkony szakasz (14,2 km) mesterséges eredetű, 1777-ben közhasznú munkával ásták békéscsabai polgárok. Legnagyobb vízszállító képessége a torkolati szakaszon jelentkezik, ez 14 m³/s-ot jelent. Magas vízállás esetén a kifolyást két szivattyútelep üzemeltetésével lehet megoldani. A településeket összekötő Élővíz-csatorna nem csak biológiai folyosóként köti össze a városhármast, hanem fizikai alapja lehet a komplex turisztikai fejlesztésnek, valamint az ökológiai innovációt ösztönző és meghonosító város-rehabilitációs tevékenységnek. Pályázati forrásból 2008-ban jelentős fejlesztések (vízpótló szivornya, uszadékletermelő, csónaklerakók, nádvágó hajó, stb.) kezdődtek az Élővíz-csatorna ökológiai, turisztikai állapotának javítására. 14

16 3. Békéscsaba közlekedésfejlesztési stratégiája [ ] 3.1. A közlekedésfejlesztés céljai A közlekedési koncepció Békéscsaba Megyei Jogú Város városfejlesztési céljaival összhangban a városi életminőség, az életszínvonal növelését elősegítő közlekedésfejlesztési irányokat, és hozzájuk rendelt feladatokat fogalmaz meg. A közlekedési koncepció figyelembe veszi az Európai Unió fejlesztési prioritásait, társadalmi, gazdasági és szociális szempontjait. A város hosszú távú célja a térség gazdasági, közigazgatási, szakképző, kereskedelmi és szolgáltató központjává válni, továbbá az info-kommunikáció fejlesztésével az e- szolgáltatások terén régiós központtá válni, ennek érdekében szükséges kijelölni a közlekedés fejlesztésének fő irányait. 1 Békéscsaba földrajzi fekvéséből adódó helyzeti előnyeit a közlekedési fejlesztések előkészítésekor érdemes figyelembe venni. A város külső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése a megközelíthetőség feltétele. A IV. sz. (fejlesztés alatt álló) nemzetközi vasúti korridor áthalad a városon, a 44.sz főút távlati fejlesztései (M44) pedig a gyorsforgalmi úthálózat vérkeringésébe való bekapcsolásával javítják majd az eljutási lehetőségeket, segítve ezáltal a gazdaság fejlődési potenciálját. A külső közúti kapcsolatok a határmenti együttműködés feltételeit is javítják A város belső közlekedésének fejlesztése magában foglalja a közúti kapcsolatok fejlesztését, az autóbuszos közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítását, a nem motorizált közlekedési módok előnyben részesítését (gyalogos és kerékpáros közlekedés). A belvárosi és a lakóövezetek forgalomcsillapítása a város élhetőségének fejlesztése miatt szintén fontos feladat. A városi parkolási rendszer fejlesztése, a közterületi parkolás racionalizálása, korszerű parkolásgazdálkodási stratégia kialakítása a díjbevételek növelése révén gazdaság élénkítését és a városi életminőség növekedését segíti elő. A városi közlekedésbiztonság fejlesztésének feladatköre az önkormányzat számára az infrastruktúra korszerűsítését, a baleseti kockázatot minimalizáló forgalomtechnikai eszközök alkalmazását, a hatóság a közlekedésbiztonság növelése érdekében végzett megelőző és ellenőrző tevékenységének elősegítését, továbbá a városimázst is növelő kampányok és mobilitási tudatformálást jelenti. Békéscsaba és a Közép-Békési Centrum turisztikai vonzerejének növelése az elérhetőség feltételeinek javításához kapcsolódó feladatokat határoz meg a közlekedésfejlesztésben. A hivatásforgalom, a város gazdaságának tudatos fejlesztése, a városi áruszállítás forgalmi többletterhelést minimalizáló feltételeinek javítása, az oktatási intézmények szerepének erősítése szintén fejlesztési követelményeket támaszt mind az infrastruktúra fejlesztés, mind a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának növelése és az átszállási kapcsolatok fejlesztése terén. Békéscsaba közlekedésfejlesztési céljait összefoglalva, ütemezve a 3.4 fejezet tartalmazza. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú jövőképe; IVS 193. oldal. 15

17 3.2. A kereslet és kínálat befolyásolására alkalmazott módszerek Békéscsabának, csakúgy mint a többi magyarországi közép- és nagyvárosnak (pl.: Szeged, Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Székesfehérvár, stb.) rendelkeznie kell egy átfogó, jövőbetekintő, hosszútávú, átgondolt közlekedésfejlesztési stratégiával, hogy a fejlesztések összehangoltan, tervezhetően, folyamatos ütemben, egymásra épülve végrehajthatók legyenek. A közlekedésfejlesztési stratégia megvalósításához szükség van: 1. A jelenlegi helyzet elemzésére közlekedési ágazatonként; 2. Egy átfogó stratégia kidolgozására (helyzetelemzés célok fejlesztési irányok, feladatok); 3. A stratégiához illeszkedő ágazati stratégiák kidolgozására, operatív cél és eszközrendszer meghatározására, alkalmazására; 4. A megvalósult fejlesztések tapasztalatai (és megváltozott körülmények) alapján a stratégia aktualizálására. A fejlesztések előkészítéséhez módszertanilag alapvetően kétféle út választható: 1. A kínálat befolyásolása (kereslet követése) kapacitás bővítéssel, a mindenkori közlekedési igények maximális kielégítése érdekében (új útszakaszok, átépítések, új parkoló területek kijelölése stb.); 2. A közlekedés iránti kereslet befolyásolása oly módon, hogy azt az erőforrások optimalizálásával maximálisan ki lehessen elégíteni. Természetesen mindkét iránynak megvannak az előnyei és hátrányai. A közlekedési igények új útszakaszok, kapacitásbővítések útján való kielégítése nem nyújt hosszútávú és végleges megoldást. Bár ezen intézkedések kivitelezése viszonylag egyszerűbb, hiszen a már ismert igényekre való reagálással a kapacitásbővítés könnyebben megvalósítható. A módszer legfontosabb hátránya, hogy a fejlesztések maguk is forgalomvonzó intézkedések, így további mobilitási igényeket generálnak. Amennyiben a város alakítja a közlekedési igényeket, a fent leírt negatív spirál elkerülhető, ezáltal megvalósítható a fenntartható közlekedési fejlődés koncepciója. Ahhoz, hogy egy ilyen stratégia kidolgozható legyen, idő- és energiaigényes, átgondolt és tudatosan felépített előkészítő munka (kutatás, forgalomfelvétel, modellezés, tervezés) szükséges az érintett szakterületek összahngolt munkájával. A látható eredmények csak hosszabb távon mutatkoznak, ám egyúttal tartósabbak is. Ennek eredményeként élhető város, kellemes életterek alakulnak ki, melyben a polgárok jelentős része veszi igénybe a közösségi közlekedést, egyéni közlekedési formák közül pedig a gépjárművel szemben a kerékpár és a gyaloglás kerül előtérbe, miközben nem szenved hátrányt az áru- és tranzit forgalom sem. A kétféle stratégia nem különíthető el élesen. Az indokolt mobilitási igények kielégítése, valamint egyéb, a város életét befolyásoló történések, korábbi döntések hosszú távú hatásai miatt a kereslet követése szükségszerű. Ugyanakkor előrelátó, átgondolt és összehangolt fejlesztési elképzelésekkel, a kereslet befolyásolásával a város élhetősége, fenntartható fejlődése elősegíthető. A közlekedésfejlesztési stratégia a korábban elkészült tervek és a szeptember-októberi forgalomfelvétel alapján, valamint a CUBE makroszkopikus közlekedési modellező szoftver eredményeinek figyelembe vételével 5 és 10 éves (közép- és hosszú távú) forgalmi előrejelzést és erre épülő közlekedésfejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. 16

18 3.3. A célok eléréséhez szükséges feladatok közlekedési alágazatonként Közúti közlekedés A közúthálózat fejlesztése A város küső közúti kapcsolatainak és a várost elkerülő útszakaszok fejlesztése a városon átmenő forgalom mérséklése, a gazdaság és a turizmus élénkítése érdekében fontos feladata a városnak. Az M44-es gyorsforgalmi út építése (M5 Kecskemét Kunszentmárton Szarvas Békéscsaba Románia országhatár útvonalon) javítja a nemzetközi és országos elérhetőséget és a határmenti együttműködés feltételeit, ezáltal fellendíti a gazdaság fejlődését, emiatt Békéscsaba számára stratégiai jelentőségű közúti fejlesztés. Az önkormányzat lobbitevékenysége, szakmai előkészítő munkája elengedhetetlen a projekt sikeréhez. A belterületi úthálózat fejlesztése a jelenleg ismert közlekedésépítési elképzelések 2 figyelembe vételével a következők: 1. Kígyósi út, 2. Kereki út Gyár utca, 3. Orosházi út Gyár utca, 4. Orosházi úti felüljáró, 5. Szerdahelyi utca, Szabolcs utca, 6. Kazincy utca Illésházy utca, 7. Szent István tér Szabadság tér, 8. Gyulai út, 9. Bánszki utca Bajza utca, 10. Luther utca, 11. Bartók Béla út Szemere utca Vozárik utca, 12. A 44-es elkerülő út meghosszabbítása Csorvási út, 13. A 44-es elkerülő út meghosszabbítása Orosházi út. A belváros rehabilitációja a város egyik legjelentősebb fejlesztési projektje, mely az egész város közlekedésére jelentős hatást gyakorol. Annak érdekében, hogy a közösségi térré fejlesztendő Szent István tér valóban megteljen élettel, nem elég csupán forgalomvonzó létesítmények telepítése, fejlesztése, programok szervezése, hanem olyan közlekedési megoldásokra van szükség, melyek a térre vonzzák a célforgalmat, vagy a kijelölt útvonalakon csillapítva átvezetik a forgalmat (átmenő forgalom). A városvezetés szándéka a motorizált közlekedés kitiltása a Szent István térről. Békéscsaba közlekedési munkamegosztásából jól látszik, hogy jelentős a személygépjárművel közlekedők aránya. A város közlekedési koncepciójának az Európai Uniós direktívákkal összhangban általános célja a közlekedési munkamegosztás arányainak módosítása, a környezetkímélő 2 A felsorolt útszakaszokra a megalapozó munkarészekben szabályozási tervlapok készültek. 17

19 közlekedési módok előnyben részesítése. Ennek ellenére a Belváros motorizált forgalmát nyilvánvalóan nem lehet egy bizonyos határon túl csökkenteni. Azok számára, akik a történelmi városközpontot (a továbbiakban is) személygépjárművel kívánják megközelíteni, megfelelő oda- és elvezető útszakaszokat és parkolási lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy az ne zavarja a Szent István tér életét. Csomópontok fejlesztése Az ismert fejlesztési projektekkel elsősorban a belváros rehabilitáció és a vasútállomás felújításával összhangban, továbbá az ismert baleseti gócpontok környékén a közlekedési csomópontok korszerűsítése szükséges. A csomópont átépítéseknél körültekintő forgalmi vizsgálat és megvalósíthatósági vizsgálat elkészítése indokolt, lehetőség szerint mikroszkopikus forgalmi modellezéssel alátámasztva. A forgalmi modellezés lehetőséget biztosít az összes megvalósítható csomóponti változat részletes vizsgálatára a hálózaton lebonyolódó utazások figyelembe vételével, eredményeképp pedig hasznos információk (eljutási idő, veszteségidő, jellemző feltorlódott sorhosszak) birtokában lehet felelős fejlesztési döntéseket hozni. A csomópontok fejlesztésénél, elsősorban a jelzőlámpás csomópontok kiépítésénél figyelembe kell venni a jelzőlámpa programok összehangolását. Egy jellemző eljutási útvonalon (pl.: Bartók Béla út teljes hosszának igénybevételével) nem célszerű a különböző csomóponti változatok (jelzőlámpás és körforgalom) váltakozó alkalmazása, mert ilyen esetben a csomópontok különböző forgalom áteresztő képessége miatt indokolatlanul alakulhatnak ki torlódások. A körforgalmú csomópontok kialakításánál tekintettel kell lenni a körforgalom kialakításához szükséges terület tulajdonviszonyaira. A körforgalom üzemeltetésénél a padka és a körforgalom középsziget rendezése, a jelzőlámpás csomópontok esetében a jelzőlámpa működtetése a legfőbb költségelemek. Üzemeltetési szempontból érdemes a hóeltakarítást és gépi kaszálást legkevésbé akadályozó kialakítást alkalmazni (ez érvényes a folyópálya szakaszokon található középszigetekre, a buszmegálló öblökre és a parkolókra egyaránt). A csomópontok hálózati szinten átgondolt fejlesztése érdekében 3-5 évente célszerű az egész városra kiterjedő forgalomtechnikai felülvizsgálatot végezni, melyhez szintén hasznos segítséget nyújt a makroszkopikus és a csomóponti szintű vizsgálatot lehetővé tevő mikroszkopikus forgalmi modell alkalmazása. A csomópontok önmagukban is szűk keresztmetszetet jelentenek, ezért ha ezzel ellentétes szándék nem mutatkozik (pl.: a csomópont kapacitásának szűkítésével az indokolatlan átmenő forgalom átterelése), akkor a csomópontok kapacitását és forgalmi rendjét a folyópálya szakaszokkal összhangban kell kialakítani. Minden esetben törekedni kell a gyalogosok és kerékpárosok egyszerű, akadálymentes, gyors átvezetésére az esélyegyenlőségi szempontok figyelembe vételével. A közúti-vasúti csomópontok korszerűsítése a folyamatban lévő MÁV fejlesztés része. A közúti-vasúti csomópontok fejlesztésének stratégiáját a fejezet tartalmazza. Közlekedésbiztonság A közúti közlekedésbiztonsági helyzet értékelése a regisztrált közlekedési balesetek számával és a balesetek súlyosságával határozható meg. Békéscsaba évi közúti baleseti térképét és a fogalombiztonságot javító konkrét fejlesztésekre irányuló javaslatokat a 5.6 melléklet tartalmazza. 18

20 A közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében a baleseti adatok és közlekedési konfliktushelyzetek elemzése, valamint a rendőrség és a hatóságok tapasztalatai alapján a balesetsűrűsödési helyek (gócpontok) részletes forgalombiztonsági felülvizsgálata indokolt. A közúti közlekedésbiztonság javítására a következő módszereket lehet alkalmazni: 1. új forgalomtechnikai megoldások, forgalomszabályozás, 2. a szankcionálás megerősítése (ellenőrzések, büntetési tételek növelése, stb.), 3. neveléssel és tájékoztatással a közlekedési morál javítása (prevenciós eszközök, oktató programok, közlekedésbiztonsági kampányok), 4. műszaki, technológiai újítások alkalmazása a gépjárművekben (pl. fedélzeti, a vezetőt segítő berendezések). A közúti közlekedési balesetek túlnyomó része (kb. 96%) emberi mulasztás, figyelmetlenség miatt következik be. Fentiekben felsorolt módszerek alkalmazásával rövid-, közép- és hosszú távon egyaránt kedvezően befolyásolható a város közlekedésbiztonsági helyzete. Az új, közelekedésbiztonsági helyzet fejlődését szolgáló infrastruktúra kiépítése és forgalomszabályozási eszközök alkalmazása az önkormányzat leghatékonyabb eszköze. Az infrastruktúra átépítésének, és más forgalomszabályozási eszközök közlekedésbiztonságra gyakorolt hatása már az átadás utáni időszakban érezhető (konfliktusvizsgálat), ezért közlekedésbiztonsági szempontból is fontos a fejlesztések ütemezése, összehangolása. A nagyobb forgalomvonzó létesítmények és a gyermekek biztonságának védelme kiemelt feladat, ezért az oktatási intézmények környéke fokozott ellenőrzést igényel az oktatási időszakban, elsősorban a reggeli és délutáni csúcsidőszakban. A forgalombiztonsági szempontból különösen veszélyes helyszíneken a balesethez vezető okok feltárására, illetve megszüntetésére forgalomtechnikai felülvizsgálat szükséges, elsősorban a következő útszakaszokon és csomópontjaikban: 1. Gyulai út, 2. Bartók Béla út, 3. Szabadság tér Szent István tér (a belváros rehabilitáció miatt átépül) 4. Bajza utca Bánszky utca, 5. Petőfi utca Jókai utca, 6. Andrássy út (Jókai utca és Temető sor közötti szakasz) 7. Bánát utca, 8. Tessedik Sámuel utca, 9. Orosházi út, 10. Sziklai Sándor utca Kolozsvári utca, 11. Tavasz utca, 12. Franklin utca, 13. Gyár utca, 14. Békési út, 15. Kazinczy utca, 19

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:iv.421-312010 Előadó: Bába Sándor Mell.: l pid. Közlekedésfejlesztési koncepció Hiv. sz.: Postacím: 5601 Pf 112. Telefon:

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében

Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében DDOP-5.1.2/A-2009-0001 Hosszú távú helyi, agglomerációs és regionális szintű közösségi közlekedésfejlesztés Pécsett és vonzáskörzetében Megítélt támogatás: 66.606.765,-Ft Projekt neve: Hosszú távú helyi,

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2012. november 23. A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei Bencze-Kovács Virág kerékpáros stratégiai koordinátor Budapesti Közlekedési

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM

2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM 1 2015.04.28. TATABÁNYA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KONZORCIUM A forgalomcsillapítás jelentősége és kerékpárosbarát alkalmazása Megközelítési módok közlekedési hálózatok kialakításánál Cél Jellemző feladatok

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁSI TERVE (SUMP) I. ütem Helyzetelemzés és helyzetértékelés Megbízó: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Városkutatás Kft.

Részletesebben

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze

Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése. Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Nyitra megye és Komárom-Esztergom megye összehangolt közlekedésfejlesztése Pengő Julianna Komárom-Esztergom megye főépítésze Tartalom Komárom-Esztergom megye helyzete és fejlesztési lehetőségei az országos

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Elıterjesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága számára Tárgy: DDOP-5.1.2/B-11 kódszámú

Részletesebben

Fenntartható közlekedés élhető település

Fenntartható közlekedés élhető település Fenntartható közlekedés élhető település Szakmai vitafórum az Európai Mobilitási Héthez kapcsolódva Hevesvezekény, Civil Ház 2015. szeptember 18. Európai Mobilitási Hét 2002 óta autó nélkül a városban

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése

Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése napirendi pont Eredics Imre Alpolgármester előterjesztése Javaslat a fizető-parkolóhelyek létesítéséről, valamint üzemeltetésének szabályairól szóló 66/2003. (XII. 19.) Ök. rendelet módosítására Tisztelt

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor 1 Előzmények A lehetőség: KRESZ (2010.01.01) A módosítás előtt: (3) Ha az Egyirányú forgalmú út jelzőtáblák (104. és 105.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI SZÉKESFEHÉRVÁR 2010.10.20 Somogyi Eszter: somogyi@mri.hu Gerőházi Éva: gerohazi@mri.hu Városkutatás kft. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése

Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése 2013. július 29. Befejezõdött a Debreceni közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztését célzó beruházás. A DKV Zrt.

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Mobilitás-utazási módok

Mobilitás-utazási módok Mobilitás-utazási módok Utazási igények oka. Területi munkamegosztás Fajlagos utazási igény Utazásra fordított idő-megtett távolság Mobilitás alakulása Utazási módok Egyéni közlekedés Időpont és útvonal

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet

1.2 Általános közlekedési kapcsolatok, közlekedés-földrajzi helyzet 3.4. KÖZLEKEDÉS VONALVEZETŐ Mérnöki és Gazdaságfejlesztő Kft. 6000 Kecskemét, Katona József tér 6. II./8A Tel.: 76/486-610, Fax: 76/506-199 www.vonalvezeto.hu, vonalvezeto@vonalvezeto.hu Tsz.: VV-T 2014-09

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében

Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében Igényvezérelt közlekedés indítása Csúcshegy térségében 1) A társadalmi egyeztetésen meghirdetett javaslatok A BKK kikérte a lakosság véleményét a Csúcshegy térségében az igényvezérelt közösségi közlekedés

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése

Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Forgalmász napok Sopron, 2013. június 12-13. Kerékpáros forgalomtechnika és biztonság néhány összefüggése Vincze Tibor vin@trenecon.hu 1 2013.06.24. Tartalom 1. Miként látjuk a kerékpárost? 2. Kívánatos

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK

RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK RENDEZÉSI TERVEK ÉS A KÖZÚTHÁLÓZAT-FEJLESZTÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI, AKTUÁLIS KÉRDÉSEK ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI BALATONFÖLDVÁR, 2007.05.08-09. ELİADÓ: DR. FÜLÖP GYULA TERÜLETFEJLESZTÉS

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Közlekedésfejlesztési konstrukciók a ROP-okban KÖZOP mellett helyi, térségi jelentőségű beavatkozások: kerékpárútfejlesztések

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21.

A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról. TTFT tájékoztatás 2010. április 21. A 31. és 33 sz. főutak, valamint kapcsolódó kerékpárút fejlesztésének folyamatáról TTFT tájékoztatás 2010. április 21. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - NIF

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben