TÖRTÉNELMI SÉTA ÓBUDÁN

Átírás

1 TÖRTÉNELMI SÉTA ÓBUDÁN ÓBUDAI TURISZTIKAI EGYESÜLET

2 A Főváros III. kerülete, Óbuda, a 2000 éves város a városban az őskor óta lakott település, Budapest legrégebbi városrésze. Területén megtalálhatjuk a történelmi korok egymásra halmozódott lelőhelyeit. A vidék korai benépesülésének oka alapvetően a kedvező földrajzi fekvés volt, hiszen fontos útvonalak haladtak keresztül rajta és itt kínálkoztak a legjobb átkelési lehetőségek a Dunán. A római korban Aquincum néven Alsó-Pannonia fővárosa, a középkorban fejedelmi, királyi majd királynéi székhely, a törökök kiűzése után a Zichy-család betelepítéseinek és barokk építkezéseinek köszönhetően virágzó mezőváros, a században iparosodó kerület. Óbuda hosszú történelmi múltjának palettájáról olyan jellegzetes helyszíneket mutatunk be, amelyek felidézik a város régi arcait, hangulatát, s melyek felkeresésével közelebb kerülhetünk az egykori városlakók mindennapi életéhez, szokásaihoz, ünnepeikhez és hétköznapjaikhoz. Az es pusztító pestisjárvány túlélői gróf Zichy Péter özvegye, Bercsényi Zsuzsanna támogatásával, Isten iránti hálájuk kifejezéseképpen állították fel a szoborcsoportot. Az alkotás eredetileg a Zichy-kastély DNy-i sarkától néhány méterre levő téren amelyet később a szoborcsoportról neveztek el Szentháromság, majd Szentlélek térnek állt. Az alapkövet 1740-ben tették le. A monumentális emlékmű alapterülete 41 négyzetméter, magassága majdnem 11 méter. Központi alakjai: az Atyaisten, Jézus Krisztus, a Szentlélek (a Szentháromság) és Szűz Mária. Körülöttük helyezkednek el azok a szentek, hittérítők és vértanuk, akikhez elsősorban járványok idején imádkoztak az emberek: Szent Sebestyén, Szent Rókus, Valois Szent Félix, Xavéri Szent Ferenc, Borromei Szent Károly és Szent Flórián, továbbá 3 dombormű: Szent Rozália, a Jó Pásztor és Bűnbánó Dávid alakjával. A II. világháborúban megsérült, majd lebontott szoborcsoportot 2000-ben állították fel újra, az eredeti helyétől északabbra. 2. Zichy-kastély Fő tér 1. Szentháromság-szoborcsoport Szentlélek tér A Fő tér legnevezetesebb látnivalóját Zichy Miklós építtette át a korábbi szerényebb, falusias villából pazar, emeletes grófi rezidenciává között. A kastélyban fogadóterem, grófi és grófnői lakosztály, fegyverterem, kincseskamra és könyvtár is helyet kapott. Egy barokk díszparkot is kialakítottak. (Az eredeti kastély makettje az Óbudai Múzeumban látható.) A kastélyban rendszeresen tartottak hangversenyeket, színházi előadásokat. A Zichy-rezidenciába Mária Terézia is ellátogatott, 1751-ben. Zichy Miklós korai halála (1758) után özvegye, Berényi Erzsébet még küzdött pár évig a kastély megtartásáért, majd végül évjáradék fejében átengedte azt a kincstárnak. A külső- és oldalszárnyakat ezután lebontották, a kastélyt katonai ruharaktárként, dohányraktárként használták.fő épületének felújítására az 1970-es években került sor. Ma a kastély egy részében múzeumok (Óbudai Múzeum, Kassák Múzeum, Vasarely Múzeum) és a Térszínház működnek.

3 3. Városháza 6. Harrer Pál szobra Harrer Pál ( ) Óbuda első, és a városegyesítés miatt rövid ideig hivatalban lévő polgármestere volt ban. Maga is lelkes támogatója és előmozdítója volt Buda, Pest és Óbuda egyesítésének. Budapest létrejötte után a III. kerületi elöljáróság vezetője volt os nyugdíjazásáig. Ez idő alatt vált Óbuda szőlőtermelő, földművelő mezővárosból iparosodó kerületté. Az 1906-ban Városházának épült épület ma Óbuda-Békásmegyer Polgármesteri Hivatalának ad otthont. 4. Szindbád-szobor Az élete utolsó éveit Óbudán töltő Krúdy Gyulának és az őt filmen megszemélyesítő Latinovits Zoltánnak állít emléket az asztal mellett ülve borozgató bronz szobor, amely Szanyi Péter alkotása ban állították fel az önkormányzat épülete előtt. 5. Várakozók szoborcsoport Varga Imre alkotását népszerű nevén Esernyősök 1986-ban helyezték el a Fő tér Laktanya utca felé eső részén, a szobrászművész Lak tanya utca 7. száma alatti múzeumának közelében. 7. Római kori keleti táborkapu (Porta praetoria) maradványai Kórház u.7. A 3. század második felében, Diocletianus császár idejében épülhetett. A háromnyílású bejáratot két nyolcszögletű kaputorony zárta közre. A középső, legszélesebb nyílás, amelynek közepén csatornát alakítottak ki, a kocsik áthaladását szolgálta, míg a két szélső, keskenyebb átjárón keresztül a gyalogosok közlekedtek. 8. Ferences templom és kolostor romjai Vöröskereszt utca Az óbudai ferences templomot és kolostort a 13. században alapították, és egy római kori kaszárnya falainak felhasználásával építették fel. Feltárására csak részlegesen kerülhetett sor, mivel a templomhoz északon csatlakozó kolostor maradványait a panelházak építésekor teljesen elbontották. Az Óbudát 1355-ben kettéosztó, a királyi (királynéi) és a káptalani városok határait kijelölő, Nagy Lajos király által kiadott oklevél megemlíti, hogy a templom kapuja Fehéregyházára (a források szerint az Árpád fejedelem sírja fölé emelt templomra!) tekintett. A templom és a kolostor épülete az 1526-os török támadáskor vált romossá, s ezután már nem használták. 9. Thermae Maiores, a római katonai tábor nagy fürdője Flórián téri aluljáró Az egykori katonai tábor délkeleti negyedében helyezkedett el. A szinte teljesnek mondható feltárásra az Árpád híd korszerűsítése, alul- és felüljáróinak megépítése kapcsán került sor, 1981-től 1984-ig. Sikerült megőrizni és bemutatni egyedülálló műszaki

4 megoldások segítségével a négyzetméter alapterületű római katonai fürdő padlófűtéssel ellátott 48 termét, szentélyeket, öltözőket és a fürdőhöz csatlakozó 80x30 méteres hatalmas tornacsarnokot. A fürdőt híres gyógyvize miatt nemcsak a sportolni vágyók, de a betegek is számosan felkeresték. A fürdő épületegyüttese az európai római kori műemlékek sorában is kiemelkedő jelentőségű. Ingyenesen látogatható. Bebo Károllyal. A harmadik szobrot, Néri Szent Fülöpöt özvegye, Berényi Erzsébet rendelte meg, 1763-ban. Eredetileg mindhárom szobrot kastélyuk közelében, a mai Fő téren állították fel. A különálló szobrokat 1819-ben egy oltár-szerű talapzaton helyezték el, a mai Flórián tér közelében. A szobrokat 1928-ban elbontották, csak a Flórián-szobor maradt a róla elnevezett téren. Az 1940-es évek végén ezt is lebontották. A szoborcsoportot később restaurálták, pótolták. Újbóli felállítására az eredeti hely közelében, 2012-ben került sor. 12. Református templom és parókia Kálvin köz A légiós tábor déli kapuja és egy tiszti lakóház maradványai Flórián tér A kapu feltehetően a 2. század második felében, Hadrianus császár korában épült, az egykori észak-déli főút, a via principalis területén. Jól láthatóak a kaputornyokba vezető bejáratok, ahonnan a kapuk belseje is megközelíthető volt. Itt, az oszlopsorral szegélyezett fő út mentén (amely a mai Flórián áruház helyén álló parancsnoki épülethez, a Principiához vezetett) álltak egykor a tiszti lakások, a tabernák (vendégfogadók) és az üzletek is. Egy katonai parancsnok (centurio) átriumos, több helyiséges lakóházának romjai láthatóak a Flórián áruház délnyugati sarka előtti bemélyített területen. 11. Szent Flórián fogadalmi oltár Pacsirtamező utca Serfőző utca sarok Zichy Miklós 1758-ban készíttette el az árvíz, tűzvész és pestis ellen oltalmazó Szent Flórián és Borromei Szent Károly szobrait A főváros legrégebbi református temploma a középkori királyi/ királynéi vár alapfalaira épült, ban. Homlokzata elé 1788-ban tornyot emeltek. Egyhajós, egytornyos, copf stílusú. A ma látható, sisakkal ellátott templomtorony 100 évvel későbbi ben Kós Károly híres erdélyi építész tervei alapján épült fel a templom mellett az új parókia épülete. Az építkezés közben részben feltárták a középkori királyi vár romjait, amelyek visszatemetésre kerültek. (Virtuális rekonstrukciója az Óbudai Múzeumban látható.)

5 22 PÓK UTCAI LTP. HEGY GÁZGYÁRI LTP. AQUINCUM EGY FILATORIGÁT TÁBORHEGY ISCELL REMETEHEGY KISCELL ÓBUDAISZIGET ÓBUDA ÓBUDA MÁTYÁSHEGY 19 6 ÚJLAK ÚJLAK

6 13. Óbudai Társaskör épülete Kiskorona u. 7. A Koronához és az Oroszlánokhoz címzett fogadó és kávéház között épült, klasszicista stílusban, egy római villa, majd középkori lakóház helyén. Többszöri átépítés után itt működött a Bródy-féle kávéház és kaszinó. Teljes felújítására az 1980-as években került sor, a klasszicista fogadót alapul véve 14. Krúdy Gyula lakóháza Korona tér (volt Dugovics Titusz tér) őrzi emlékét (Seres János alkotása). A török időkben romossá vált templom helyén kezdték el 1744-ben az egyhajós barokk templom építését, amelyet Bercsényi Zsuzsanna grófnő jelentős összeggel támogatott. A templom 1749-ben készült el. Gazdag belső berendezésének költségeit is nagyrészt a Zichy-család (Zichy Miklós és neje, Berényi Erzsébet) biztosította. Az ő szobrászuk, Bebo Károly faragta a homlokzat 2 oldalfülkéjében található Szent Rókus és Szent Sebestyén szobrokat, a kapu feletti domborművet, az 5 mellékoltárt, a szószéket és a szószék alatt nyugvó Zichy Péter vörös márvány epitáfiumát. A II. József által feloszlatott trinitárius rend kiscelli templomából idekerült főoltárt és felette a csodatevő kiscelli Szűz Mária szobrot a templom befalazott, északi kapujánál helyezték el. 16. Középkori piactér és Ferenc deák háza Lajos utca 158. A Társaskör épületével szemben található lakóház a római erődfalra épült a században. Középső szárnyában élt és dolgozott életének utolsó 3 évében Krúdy Gyula író. Ma a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum működik az épületben, Krúdy emlékkiállítással. 15. Szent Péter és Pál főplébánia templom Árpádházi Szent Erzsébet tér Elődje az egykori királynéi város plébániája, a Szent Margit templom volt. A középkori épület falainak egy részét jelzi a főplébánia déli fala mellett, a járószinten rózsaszín kövekből kialakított alaprajz-részlet. Feltehetően itt temették el 1502-ben Antonio Bonfinit, Mátyás király történetíróját. A plébánia déli oldalánál jelképes sírkő A piactér egy ÉK-i, DNy-i út körül alakult ki, amely a középkori rév kikötőjétől indult és délen az Esztergomi nagy út -hoz (ma Bécsi út) csatlakozott. A piactér körül álltak egykor a királynéi városrész előkelőinek emeletes házai. A házak a török időkben váltak romossá. A században sokat lebontottak vagy átépítettek, de sajnos úgy, hogy a középkori részletekből semmit sem őriztek meg. Szerencsés kivétel az egykori piactér északnyugati sarkánál álló ház, Óbudai Ferenc deák 16. századi lakóháza, Óbuda egyetlen fennmaradt középkori épülete. Ferenc deák a klarisszák íródeákja volt, s az ő ajánlásukra kapott nemesi címet II. Ulászló királytól, 1499-ben. Az épület később többször is gazdát cserélt és átépítették után itt épült fel az első óbudai sörfőzde (emlékét máig is őrzi a Serfőző utca elnevezése). Az épület ma a Budapest Galériának ad otthont.

7 17. Klarissza templom és kolostor romjai Kiskorona utca Perc utca sarok néző élvezhette a gladiátor- és állatviadalokat, előadásokat. Az amfiteátrum méter magas külső körfalát 24 támpillér erősítette. Az aréna körül futó belső fal magassága eredetileg 4 méter volt, hogy megfelelő védelmet biztosítson a nézőknek a vadállatokkal szemben. A honfoglaló magyarok idejében Kurszán, majd az ő halála után Árpád fejedelmi központja volt az akkor még magasan álló falak között ban tárták fel a földdel feltöltődött amfiteátrum romjait, amelyeket 1942-ben konzerváltak. 19. Kiscelli templom és kolostor (ma Kiscelli Múzeum) Kiscelli utca 108. Erzsébet királyné (Nagy Lajos király édesanyja) alapította, ben. A késő-gótika e remekmívű alkotása mintegy 70 méter hoszszú és 24 méter széles volt, s egy 60x60 méteres kolostor tartozott hozzá. (A kolostor és a templom virtuális rekonstrukciója az Óbudai Múzeumban látható.) A templom déli oldalához épült a Krisztus Teste kápolna, ahol a királynét is eltemették 1380-ban. A klarissza kolostor a középkori főúri leánynevelés központja is volt ben az Óbudáról kivonuló törökök felgyújtották a templomot és a kolostort is, az apácák Pozsonyba menekültek. 18. Katonai amfiteátrum Nagyszombat utca 5. Antonius Pius császár idejében, a 2. század közepén, a legio II. Adiutrix építtette fel a római birodalom hetedik legnagyobb amfiteátrumát. Ovális arénája (89,6 m x 66,1 m) a római Colosseuménál is nagyobb! A kő és föld konstrukciójú körszínházban egyszerre A templom és a kolostor alapítása és építése a Zichy-család nevéhez fűződik. A trinitárius szerzetesek kolostorának építése ben kezdődött el, a templom között épült. A mariazelli csodatevő Szűz Mária szobor másolatát, amelyről Kiscell a nevét is kapta, szeptember 8-án vitték át az új templomba, korábbi helyéről, egy kis kápolnából. Óbuda híres búcsújáró hely lett, évente több ezer zarándok kereste fel. II. József 1783-ban feloszlatta a trinitárius (rabkiváltó) rendet. A kolostor tárgyait és a templom berendezését is elárverezték, a csodatevő Szűz Mária szobor, továbbá sok festmény és a főoltár is az óbudai főplébánia templomba kerültek át, ahol ma is láthatóak. A kolostor épülete 1784-től invalidus laktanya, majd katonai kórház, végül ruharaktár lett ben Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg, s kastéllyá alakította át a kolostort. Végrendeletében a kastélyt, a parkot és műgyűjteményét is a Fővárosra hagyta. A II. világháborúban az épületegyüttes súlyos károkat szenvedett ban a Főváros felújíttatta a kolostort, amelyben ma a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma

8 működik. A templombelső renoválását olyan mértékben végezték el, hogy kiállítások, koncertek rendezésére alkalmas legyen. 20. Aquaeductus (vízvezeték) romjai Szentendrei út Az aquincumi polgárvárost a közepe táján átszelő vízvezeték kb. 4-5 km hosszan húzódott: a mai Római fürdő területén feltárt 14 forrástól a katonai amfiteátrumig. Boltívekből összekötött pillérekből állt, de néhol földalatti vezetékeket is feltártak. A források vizét emelőkkel juttatták el a pillérek tetején elhelyezkedő vezetékekbe, amelyeknek felső részébe függőlegesen 16 cm átmérőjű ólomcsöveket építettek be. Az M-11-es út építése során sikerült az út melletti füves területen az egykori vízvezeték több, rekonstruált részletét is megőrizni, amely kiemelkedő műemléki együttes látványát nyújtja az arra járóknak. 21. Az aquincumi polgárváros romjai: Aquincumi Múzeum és Romkert Szentendrei út 139. A ma is látható romok csak egy részét képezik az egykor mintegy 30 hektáron elhelyezkedő településnek. A várost fal övezte, szögletes illetve a sarkoknál kör alakú tornyokkal. Az egymásra merőleges úthálózatok mentén a házak szorosan egymás mellett helyezkedtek el. A házak általában 2-3 emeletesek voltak, s verandával, oszlopcsarnokos előterekkel bővítették őket. A szobák falait színes festés borította, a padlót kő- vagy márványlapokkal, terrazzóval vagy színes mozaikképekkel burkolták. A fűtést hordozható kályhákkal, kemencékkel oldották meg. Központi fűtés (hypocaustum) nyomait találták meg a közfürdőkben, középületekben illetve a tehetősebb polgárok házaiban. A város jelentősebb feltárt épületei: Forum, bazilika (törvényház), vendégfogadók, boltok, fürdők, macellum (vásárcsarnok), Mithras-szentély. A polgárváros régészeti leletei közül kiemelkedik a tűzoltók székházában talált bronz víziorgona. A hangszer a Római Birodalom egyetlen megmaradt orgonája ben elkészítették egy megszólaltatható másolatát, amelyet ünnepélyes alkalmakkor a látogatók is hallhatnak ban a Filatorigát építésekor előkerült egy feliratos kő szarkofág, amelyben az orgonán játszó énekművésznő, Aelia Sabina nyugodott. 22. Polgárvárosi amfiteátrum Zsófia utca 1. Az északi városfal közelében, a 2. század közepén épült fel. Alaprajza majdnem kör alakú, arénája 53,5 m x 45,5 m ember számára készült lelátója kb. 15 méter széles volt. Külső zárófalát támpillérekkel erősítették meg. A porondot nagyjából 3 méter magas kőfal vette körül. Az ülőhelyekként szolgáló kőtömbökön néhol megmaradtak az egykori tulajdonosok nevei, köztük női nevek is. Az amfiteátrumok építésénél fontos szempont volt a szép természeti környezet is. Ezt figyelhetjük meg ennél az amfiteátrumnál is.

9 Az Esernyős közösségi térben működő turisztikai információs pont a hét minden napján a helyi és külföldi látogatók rendelkezésére áll. Több nyelven beszélő kollégák naprakész kulturális, közlekedési és egyéb információkkal szolgálnak az érdeklődőknek. Magyar és angol nyelvű kiadványok mellett Óbuda ingyenes turisztikai térképe segíti a kerületben való tájékozódást, az Óbuda Shop-ban pedig egyedi tervezésű, óbudai vonatkozású ajándéktárgyakat vásárolhatnak az ide látogatók Budapest, Fő tér