PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰVÉSZETI KAR DOKTORI ISKOLA DOCTOR OF LIBERAL ARTS KÉPZÉSI ÉS FOKOZATSZERZÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM MŰVÉSZETI KAR DOKTORI ISKOLA DOCTOR OF LIBERAL ARTS KÉPZÉSI ÉS FOKOZATSZERZÉSI SZABÁLYZAT 2016 Jelen Szabályzat a PTE Művészeti Kar Doktori Tanácsa és a PTE MK Kari Tanács jóváhagyásával, október 22-től lép életbe A szeptember 1-től életbe lépő új képzési rend kiegészítéseivel

2 Tartalom: I. rész Általános rendelkezések II. rész Felkészülés a DLA fokozat megszerzésére Melléklet 1

3 I. rész Általános rendelkezések 1. fejezet: Általános rendelkezések A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CCVI. törvény, valamint a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Kormányrendelet, és a PTE Doktori Szabályzat alapján a PTE Művészeti Kar Doktori Iskolája az alábbi két képzési területen, képző- és zeneművészeti ágban működő doktori iskolai (DLA) Szabályzatot alkotja. A szabályzat hatálya kiterjed a doktori képzésben és a doktori fokozatszerzési eljárásban résztvevőkre, a Doktori Iskolával hallgatói (doktorandusz), vagy egyénileg felkészülő jelöltekre, a doktorjelöltekre, valamint a hallgatók képzésében és a doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő oktatókra, a Doktori Iskola és Tanácsának tagjaira. A PTE Művészeti Karán más doktori iskola nem működik, ezért a Doktori Tanács Kari Doktori Tanácsként is működik és a DLA Szabályzat Kari Doktori Szabályzatnak felel meg. A doktoranduszok hallgatói jogviszonyával kapcsolatos, valamint a hallgatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó, jelen szabályzatban nem rendezett kérdéseket a Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint annak mellékletei tartalmazzák. 2. fejezet: A DLA fokozatról általában 1. A PTE Művészeti Kar Doktori Iskola a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) 2009/7/XIII/2/260 határozata alapján doktori képzést folytathat művészetek tudományterületen, képzőművészet és zeneművészet tudományágban. Érvényes akkreditációja 2020-ig tart, melynek szabályozását a PTE Doktori Szabályzatának rendelkezései szerint határozza meg. A Doktori Iskola Tanácsa a szervezett képzés keretében, illetve egyéni felkészülés alapján legmagasabb egyetemi végzettségként doktori (Doctor of Liberal Arts: DLA) fokozat odaítélésére tesz javaslatot, és azt az Egyetemi Doktori Bizottság (EDB) elé terjeszti. A fokozat kiadása az EDB határozat után történik meg. 2. A Doctor of Liberal Arts fokozat megszerzése a képzőművészeti és zeneművészeti szakág 2

4 magas színvonalú ismeretét, új eredményekkel gazdagító művelését és mindezekkel az önálló művészeti alkotó-, illetve kutatómunkára való alkalmasságot tanúsítja. 3. A PTE MK Doktori Iskolában képzőművészet és zeneművészet programok működnek. 4. A DLA fokozat megszerzésére a Doktori Iskola által szervezett doktori képzés keretében vagy egyénileg lehet felkészülni. 5. A doktori képzés, illetve az egyéni felkészülés és a doktori fokozatszerzési eljárás egymástól elkülönített szakaszok. A 2016-ban megváltozott képzésben az egyéni felkészülő jogviszonya a komplex vizsgával jön létre. 6. A fokozat a Doktori Iskola Tanácsához benyújtott, majd elfogadott kérelem alapján lefolytatott doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként érhető el. 7. A DLA fokozatot a PTE MK Doktori Tanácsának javaslata alapján a PTE Doktori Bizottsága (EDB) ítéli oda. 8. A doktori eljárásban nem vehet részt olyan személy, aki a pályázóval függelmi, hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől a tárgyilagos elbírálás egyéb okból nem várható el. 3

5 3. fejezet: A doktori képzés szervezeti keretei a PTE MK Doktori Iskolában 1. (1) A Doktori Iskola az Egyetem Művészeti Karán működik, a Doktori Iskola szervezett doktori képzést folytat és ennek keretében vagy egyéni felkészülés alapján doktori fokozatot (DLA) ítél oda a képző- és zeneművészet területén. (2) A képzés, illetve a felkészülés és a fokozatszerzés a doktori eljárás egymástól elkülönített szakaszai. A doktori fokozat a képző- és zeneművészet magas színvonalú ismeretét, az e területen elért új elméleti és művészeti eredményeket, és az önálló kutató/alkotó munkára való alkalmasságot tanúsítja. (3) A doktori képzés a képző- és zeneművészet sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó - egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. 2. A Doktori Iskola (1) A szervezett doktori képzés oktatási és kutatási keretét a Doktori Iskola alkotja. (2) A Doktori Iskola rendelkezik: a) a doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére vonatkozó javaslattétel együttes jogával, b) a doktori képzés jogával, amely felöleli a vizsgáztatásban való részvétel, valamint oktatási foglalkozások tartásának jogát, c) működését meghatározó saját szabályzat megalkotásának jogával és kötelezettségével, d) az Egyetemi Doktori Bizottságba való tagdelegálás jogával, e) a doktori képzésbe történő felvételi eljárás lebonyolításának jogával. (3) A Doktori Iskola a képző- és zeneművészethez tartozó kutatási téma anyagát kutathatja és oktathatja. (4) A Doktori Iskola kutatási területén belül témákat, doktori programokat (továbbiakban együtt: doktori program) határozhat meg. A Doktori Iskola minden évben témajavaslatokat kér be és DLA témákat hirdet meg. A témák és a témavezetők személyének elfogadásáról a Doktori Iskola Tanácsa dönt. A témavezetők állandó vagy ideiglenes akkreditációjának alapja eddigi publikációs és más, közleményértékűnek tekinthető tevékenységük és témavezetői működésük. A témák és akkreditált témavezetők meghirdetése körlevelekben és a Doktori Iskola honlapján történik. 4

6 (5) A Doktori Iskola a neki juttatott normatív forrásokkal és saját bevételeivel önállóan gazdálkodik. A Doktori Iskola saját költségvetése terhére, annak keretéig oktatókat szerződtethet. Az alapképzésből igénybe vett oktatói terheléseket a Doktori Iskola az adott szak és kar számára a Kari Tanács határozata, vagy külön megállapodás szerint téríti. 3. A Doktori Iskola vezetője (1) A doktori iskola vezetőjét a doktori iskola egyetemi tanár törzstagjai közül a törzstagok többségének, valamint az illetékes tudományterületi doktori iskola doktori tanácsának javaslatára az EDB választja. A doktori iskola vezetőjét a rektor nevezi ki legfeljebb ötéves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. (2) A doktori iskola vezetője a)irányítja a doktori iskola tanácsának tevékenységét, felel a doktori iskola tanácsa által hozott döntések végrehajtásáért, b) koordinálja a doktori iskola által folytatott szakmai tevékenységet, c) képviseli a doktori iskolát, d) javaslatot tesz a doktori tanácsnak a doktori iskola fejlesztésére. (3) A doktori iskola vezetőjének kinevezése megszűnik: a) a kinevezés lejártával, b) a hetvenedik életév betöltésével, c) visszavonással, d) lemondással, e) közalkalmazotti jogviszony megszűnésével, f) a doktori iskola vezetőjének halálával. (4) A doktori iskola vezetőjének kinevezését a rektor az EDB véleményének kikérését követően visszavonhatja, amennyiben a doktori iskola vezetője a (3) bekezdésben meghatározott feladatait nem megfelelően látja el, illetve amennyiben a doktori iskola vezetésében legalább fél éven át akadályoztatva van. A kinevezés visszavonására javaslatot tehet a doktori iskola tanácsa, a valamint az EDB. 5

7 4. A Doktori Iskola Tanácsa. A Doktori Iskola Tanácsának összetétele. (1) A Doktori Iskola Tanácsa a Doktori Iskola vezetőjét segítő testület, amelynek feladata a Doktori Iskola által folytatott doktorképzéssel és fokozatszerzési eljárással kapcsolatos feladatok koordinálása, szervezése és felügyelete. A PTE MK Doktori Iskola esetén a Doktori Iskola Tanácsa egyben Kari Doktori és Habilitációs Tanács is (KDHT). A Habilitációs Bizottság feladatköre a kari Habilitációs Szabályzatban található. (2) A doktori iskola tanácsba az iskola vezetőjének javaslata alapján, a doktori iskola törzstagjai választanak tagokat, a doktori iskolán belül működő doktori programok vezetői, valamint az egyetem/kar tudományos fokozattal rendelkező oktatói közül. (3) A doktori tanácsoknak két külső szavazati jogú tagja van, akiknek személyére a doktori iskolák tesznek javaslatot. Külső tag az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos vagy művészeti fokozattal rendelkező személy lehet, aki megfelel a törzstagsági feltételeknek. Jelen szabályzat alkalmazásában a Professor Emeritus az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. (4) A Doktori Iskola Tanácsának tagjait az Egyetemi Doktori Bizottság bízza meg és menti fel. (5) A Doktori Iskola Tanácsa összetételének biztosítania kell a két művészeti ág (képző- és zeneművészet) szakmai lefedettségét, és törekedni kell a kiegyenlítettségre. (6) A tudományterületi/művészeti doktori tanácsok egy szavazati jogú tagját a PTE Doktorandusz Önkormányzat (PTE DOK) delegálja. 5. A Doktori Iskola Tanácsának ülései (1) A Doktori Iskola Tanácsa üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. (2) A Doktori Iskola üléseit a Doktori Iskola vezetője hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. (3) Az üléseken eseti jelleggel, külön meghívásra vehetnek részt - tanácskozási joggal - a kar vezetői. (4) A Doktori Iskola Tanácsának ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Amennyiben a Doktori Iskola Tanácsának ülése határozatképtelen, az elnök az ülést változatlan napirenddel nyolc napon belüli időpontra újra összehívhatja. (5) A Doktori Iskola Tanácsa döntéseit nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza. (6) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazás során az elnök szavazata dönt, titkos szavazás esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás során a kérdésben ismét szavazategyenlőség alakul ki, a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. 6

8 6. (1) A személyi kérdésekben nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki az érintett személlyel a) közeli hozzátartozói viszonyban van, b) tudományos szerzőtársi kapcsolatban áll, c) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (2) Az összeférhetetlenségi ok fennállását az érintett köteles a szavazás előtt bejelenteni. 7. A Doktori Iskola Tanácsának adminisztratív feladatait a Doktori Iskola Tanácsának titkára látja el. 8. A Doktori Iskola Tanácsának feladat- és hatásköre. A Doktori Iskola Tanácsa: a) kijelöli a doktori iskola oktatóit a meghatározott feltételeknek megfelelő oktatók közül, b) meghatározza a doktori képzésben meghirdetésre kerülő tantárgyakat, valamint azok tartalmát, követelményeit, c) javaslatot tesz a doktori képzésbe történő felvétel meghirdetésére, előkészíti a doktori képzésre történő felvételi eljárást, d) nyomon követi a doktori képzésben részt vevők teljesítményét, e) minőségirányítási rendszert működtet az egyetemi, valamint a kari doktori területi minőségirányítási rendszer alapján, f) javaslatot tesz a Kari Doktori Tanácsnak a fokozatszerzési eljárás indítására, a szigorlati témákra, komplex vizsga témáira, doktori értekezés védésre bocsáthatóságára, valamint a védési bírálóbizottság és a szigorlati bizottság tagjaira, vitás esetben a 3. opponens személyére, g) javaslatot tesz a kitüntetéses doktorrá avatásra, valamint a tiszteletbeli doktori cím adományozására, h) állást foglal a külföldön szerzett doktori fokozat honosításáról, i) javaslatot tesz a doktori képzésbe történő felvételre, az ösztöndíjas helyek elosztására, j) jóváhagyja az egyéni felkészülést követő fokozatszerzési eljárás munkaprogramját, k) véleményezi a benyújtásra kerülő doktori programokat, illetve azok módosításait, l) javaslatot tesz a Kari Doktori Tanács tagjaira m) dönt a hallgatói jogviszony megszűnéséről n) javaslatot tesz nem állami ösztöndíjas helyek létesítésére, az erre vonatkozó megállapodás kötésére. 7

9 o) meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első és második nyelvek paramétereit. p) jóváhagyja a komplex vizsga pontos szakmai tartalmát, valamint a komplexvizsgabizottság összetételét. 9. A Doktori Iskola oktatói (1) A Doktori Iskola oktatói azok a művészeti díjjal vagy tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktatók, kutatók, gyakorló művészek, akiket a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára a Doktori Iskola Tanácsa alkalmasnak tart a Doktori Iskola keretében oktatási, kutatási feladatok ellátására. A nem egyetemi oktatók, kutatók esetében a Doktori Iskolában folytatott oktatási tevékenységről a Kar és az oktatót foglalkoztató más hazai vagy külföldi kutatóhely, egyetem, gazdasági társaság vagy egyéb szervezet közötti együttműködési megállapodás rendelkezik. (2) A doktori iskola minden oktatója eleget tesz a MAB és a doktori iskolák más felügyeleti szervei által szabott tudományos előmeneteli követelményeknek, azok megadott ellenőrzési időszakait figyelembe véve. 10. A Doktori Iskola témavezetői (1) A doktori téma vezetője az a művészeti díjjal vagy tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktató, kutató, illetve gyakorló művész, akinek témahirdetését a Doktori Iskola Tanácsa jóváhagyta, és aki ennek alapján felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. (2) A témavezető a) meghirdeti a doktori témát, b) a doktorandusz leckekönyvében aláírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését, c) évente írásban beszámol a Doktori Iskola vezetőjének a doktoranduszok teljesítményéről, d) segíti a doktoranduszt a doktori értekezés, valamint a közleményértékűnek tekintő műalkotások (pl. mestermunka) elkészültéhez vezető folyamatban, e) javaslatot tesz a doktorandusz oktatási és kutatási tervére, segíti azok megvalósítását. f) A témavezető illetékessége a doktori tanulmányok megkezdésétől az abszolutóriumon és a doktori eljárás indításakor a doktori értekezés témavázlatának véleményezésén át a doktori cselekmények tartalmi elemeinek jóváhagyásáig terjed. 8

10 11. A Doktori Iskola törzstagjai Törzstag az lehet, aki a) a létesítendő doktori iskola tudományágában tudományos fokozattal rendelkezik, továbbá b) a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, amely tudományos tevékenység ide nem értve a művészeti tevékenységet- a Magyar Tudományos Művek Tára (továbbiakban: MTMT) adatbázis alapján vizsgálandó, c) művészeti alkotásra épülő habilitáció esetén alkotásai országosan és nemzetközileg is ismertek és elismertek, továbbá ezt mértékadó, nemzetközi fórumok pozitív visszhangja is igazolja, d) a doktorjelöltek vezetésére való alkalmasságát bizonyítja azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorjelölt doktori fokozatot szerzett, van aktív hallgatója e), az Egyetemen teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése alapján a költségvetési támogatás megállapítására az Egyetemet jelölte meg. f) a doktori iskola létesítéséhez az EDB jóváhagyásával törzstag lehet a Professor Emeritus/Emerita (továbbiakban együtt: Professor Emeritus) is, amennyiben az Egyetemen emeritált. A doktori iskolában törzstagként a Professor Emeritusok közül egy tag vehető figyelembe, a multidiszciplináris és interdiszciplináris doktori iskolák esetén tudományáganként egy tag vehető figyelembe. g) törzstag lehet továbbá kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben a doktori iskola a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. Közülük legfeljebb két tag vehető figyelembe a törzstagok tekintetében, a multidiszciplináris és interdiszciplináris doktori iskolák esetén tudományáganként törzstagként egy tag vehető figyelembe. 12. A törzstagnak a) legalább egy képzési ciklusban (3 éven keresztül) és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára (további 2 éven keresztül) meg kell felelnie fenti feltételeknek b) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában. 9

11 13. (1) A törzstagok közreműködésével készíti el a doktori iskola vezetője a doktori iskola létesítésének dokumentumait, amelyek tartalmazzák: a) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását, b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva az Egyetem eleget tesz az Nftv. 16. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését, d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését, e) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első három évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (művészeti doktori iskola esetén művészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos (művészeti doktori iskola esetén tudományos vagy művészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját, f) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működésben várhatóan figyelembe vehetők, g) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét, h) a doktori iskola működési szabályzatát. (2) A dokumentációhoz mellékelni kell az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek a jelen szabályzatban rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek. (3) A Doktori Iskola törzstagjainak listája jelen szabályzat mellékletét képezi. 14. A Kari Doktori Tanács (1) A doktori tanács az EDB által átruházott hatáskörben a) dönt a doktori témákról, a fokozatszerzési eljárások indításáról, a kreditelismerésekről, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, a komplex vizsga tárgyairól. b) a doktori iskolák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a komplex vizsgabizottság tagjairól, a szigorlati bizottságot, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati vizsgabizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét, c) meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményeit. d) a bírálóbizottság véleménye alapján dönt a doktorjelölt zárt védés iránti kérelméről, 10

12 e) véleményezi és egyetértése esetén a Kari Tanács elé terjeszti a doktori iskola létesítésére irányuló kezdeményezést, f) javaslatot tesz az EDB-nek az Egyetemen folytatott doktori képzések fejlesztésére, átalakítására, a doktori képzésekkel kapcsolatos egyetemi stratégia kialakítására. (2) A doktori tanácsoknak két külső szavazati jogú tagja van, akiknek személyére a doktori iskola vezetője tesz javaslatot. Külső tag az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló, tudományos vagy művészeti fokozattal rendelkező személy lehet, aki megfelel a törzstagsági feltételeknek. Jelen szabályzat alkalmazásában a Professor Emeritus az Egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek minősül. (3) A doktori tanács egy szavazati jogú tagját a PTE Doktorandusz Önkormányzat (DOK) delegálja. (4) A Kari Doktori Tanács tagjainak megbízatása megszűnik: a) a megbízási idő lejártával, b) lemondással, c) a tag halálával. 15. (1) A Kari Doktori Tanács hatáskörét az elnök által összehívott ülésein gyakorolja. (2) A Kari Doktori Tanács ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Amennyiben az ülés határozatképtelen, az elnök az ülést változatlan napirenddel nyolc napon belüli időpontra újra összehívhatja. (3) A Kari Doktori Tanácsa döntéseit nyílt szavazással, szavazattöbbséggel hozza. (4) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazás során az elnök szavazata dönt. 16. (1) A személyi kérdésekben nem vehet részt a döntéshozatalban az, aki az érintett személlyel a) közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyban van, b) közeli hozzátartozói viszonyban van, c) tudományos szerzőtársi kapcsolatban áll, d) akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható. (2) Az összeférhetetlenségi ok fennállását az érintett köteles a szavazás előtt bejelenteni. 11

13 II. rész Felkészülés a DLA fokozat megszerzésére 1. fejezet: Felkészülés szervezett képzéssel 1. (1) A Doktori Iskola szervezett doktori képzése a DLA fokozat eléréséhez szükséges tudásszint, művészeti, alkotói gyakorlat megszerzését segíti elő. (2) A doktori képzés nyelve magyar, de az Egyetem idegen nyelven is meghirdethet és folytathat doktori képzést. (3) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett hallgatók esetében a doktori képzés képzési ideje hat félév. Esetükben a doktori képzés egységes, 36 hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő hallgatók esetében a doktori képzés képzési ideje nyolc félév. (4) A félév ütemezése igazodik az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete, a továbbiakban: TVSZ) 34. (4) bekezdése alapján a Művészeti Kar által meghatározott időbeosztáshoz. (5) A szervezett doktori képzésre felvételt nyert személy (továbbiakban: doktorandusz) az Egyetemmel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A doktorandusz köteles a félév első napjáig beiratkozási kötelezettségének eleget tenni. A beiratkozott hallgatóról a doktori tanácsok szabályzatában meghatározott illetékes kari szervezeti egység (továbbiakban: kari hivatal) törzslapot állít ki, és gondoskodik a doktorandusz adatainak a TR-ben történő rögzítéséről. (6) A doktorandusznak a beiratkozáskor nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy a doktori képzéssel és fokozatszerzéssel kapcsolatos egyetemi szabályzatot és a doktori iskola ajánlott tantervét áttanulmányozta, s azok alapján jogait és kötelezettségeit megismerte. A doktorandusz a beiratkozáskor diákigazolványt igényelhet. (7) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség, a hallgató azonban köteles minden félév elején bejelentkezni a TR-ben, vagy a tanulmányai folytatásáról nyilatkozni a kari hivatalnál, amely a hallgató adott félévre vonatkozó hallgatói státuszát rögzíti a TR-ben. (8) Ha a doktorandusz úgy nyilatkozik, hogy a következő félévben hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve ha a doktorandusz a következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje 12

14 nem lehet hosszabb, mint két félév. A doktorandusz több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. (9) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától. Szünetel a hallgatói jogviszony továbbá az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartamára, amely időszakban a hallgató mentesül a TVSZ-ben meghatározott kötelezettségek alól. Az erre vonatkozó hivatalos igazolást a hallgató köteles a tényleges szolgálatteljesítés megkezdését megelőzően a kari hivatalhoz benyújtani. Az e bekezdésben meghatározott esetekben nem kell alkalmazni a (8) bekezdésben meghatározott korlátozásokat. 2. (1) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszok esetében a doktori képzés képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszoknak komplex vizsgát kell teljesíteniük, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. 3. (1) A tanulmányait a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdő doktorandusz hallgatói jogviszonya megszűnik a hatodik aktív félév utolsó napján, mely tavaszi félév esetén adott év augusztus 31. napja. A tanulmányait a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktorandusz hallgatói jogviszonya megszűnik a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésével, illetve a nyolcadik aktív félév utolsó napján. A nyolcadik aktív félév utolsó napja tavaszi félév esetén adott év augusztus 31. napja. (2) A doktori iskola tanácsának határozatával megszűnik a doktorandusz hallgatói jogviszonya a megszüntetés tárgyában hozott elsőfokú döntés meghozatalának napjával a) amennyiben a doktorandusz a jelen szabályzat 1. (9) bekezdésében foglaltakat kivéve egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, b) amennyiben a doktorandusz a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait, c) amennyiben a doktorandusz a végbizonyítványt (abszolutóriumot) a beiratkozástól számítva a képzési idő kétszerese alatt egyaránt számítva az aktív és passzív féléveket is nem szerzi meg, feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét legalább egy alkalommal postai úton 13

15 vagy személyesen átadott irat útján felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. Ezen felszólításnak az a) és a b) pont esetében azon félév megkezdését megelőzően legalább 30 nappal kell megtörténnie, amikor a mulasztás jogkövetkezményei esedékesek, a c) pont esetében pedig azon félév megkezdését megelőzően legalább 30 nappal kell megtörténnie, amely félévben a hallgató a végbizonyítványt még megszerezheti. (3) Ha a tanulmányait a 2016/2017. tanévben, illetve ezt követően megkezdő doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján hallgatói jogviszonya megszűnik. (4) Az Egyetem térítési és juttatási szabályzata (a Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 6. számú melléklete, a továbbiakban: Térítési és Juttatási Szabályzat) 6. (2) bekezdésének e) pontjában foglalt szabályt a doktori képzés esetében úgy kell értelmezni, hogy a kilépett hallgató képzési idejéből hátralévő időtartam alatt teljes féléveket, nem pedig hónapokat kell érteni. 4. (1) Az Egyetem az érintett doktori tanács javaslatára írásos megállapodást köthet társadalmi, egyházi és gazdálkodó szervezetekkel, továbbá alapítványokkal, közalapítványokkal, köztestületekkel és magánszemélyekkel doktori ösztöndíj(ak) létesítéséről. (2 A megállapodást az ösztöndíjat létesítő, arra jogosult megbízottja, az Egyetem nevében a rektor köti. A megállapodásban az Egyetem csak a képzésre és nem a fokozatszerzésre vállal kötelezettséget. (3) Megállapodás köthető nyílt (megpályázható) vagy zárt (doktori iskolának vagy személynek felajánlott) ösztöndíjról is. Utóbbi esetekben a megállapodáshoz az érintett doktori iskola vezetőjének aláírása is szükséges. (4) A megállapodásban rögzíteni kell az ösztöndíj havi összegét (az éves növekmény mértékét), továbbá azt, hogy az ösztöndíjat a megbízó milyen ütemezésben utalja át az Egyetemnek, valamint azt is, hogy az ösztöndíj forrása a megítélt támogatás teljes időtartamára rendelkezésre áll. Az ösztöndíj kifizetéséről az Egyetem gondoskodik. (5) A megállapodás tartalmazhat rendelkezést a kutatás támogatásáról és a doktorandusz költségtérítési díjának átvállalásáról is. (6) Az ösztöndíj elnyeréséhez a pályázónak (jelöltnek) az Egyetemen hatályos, a doktori képzésbe történő felvétel szabályainak meg kell felelnie. 5. (1) A szervezett doktori képzés keretében a doktorandusz szervezett művészeti 14

16 továbbképzésben vesz részt, egyéni művészeti, illetve tudományos kutatómunkát végez, szakmai fejlődését segítő oktatási feladatokat láthat el. (2) A szervezett képzés tartalmi követelményeit a képzési tanterv szabja meg. A képzési tervhez kapcsolódó kurzusokat a Doktori Iskola félévente hirdeti meg. A kurzusok teljesítésének feltételeit a kurzusok kiírásai tartalmazzák. A képzés vezetője indokolt esetben kurzusvezetőket és tutorokat kérhet fel, akik a kérdéses szakterület kiemelkedő művelői, kutatói kell, hogy legyenek. (3) A doktorandusz a témavezető irányításával önálló alkotó, illetve kísérleti és kutatási feladatot végez. A doktorandusz eredményeit félévenként írásban is összefoglalja és az így készült tanulmányt, félévi beszámolót (terjedelme leütés) a témavezetővel egyeztetve a Doktori Iskola Titkárságára eljuttatja. Az adott félév kurzusaiban előírtak mellett ez szolgál alapul a félévben végzett alkotó-kutató munka érvényesítéséhez, amit a témavezető a Doktori Tanács jóváhagyásával a jelölt leckekönyvének aláírásával ismer el. (4) A doktorandusz témavezetője társ-témavezetőt is javasolhat. A társ-témavezetéshez a Doktori Tanács jóváhagyása szükséges. (5) (a) A szervezett képzésben a doktoranduszok nappali tagozatos jogviszonyt létesíthetnek. Nappali tagozaton állami ösztöndíjas, vagy önköltséges finanszírozási forma lehetséges. (b) Az államilag nem finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók költségtérítést (önköltség) fizetnek. (c) Állami ösztöndíjas hallgató műteremellátásban, próbaterem használatban részesülhet. Elvárt, hogy rendszeresen részt vegyen a nyilvános doktori eljárásokon, kreditért, egy szemeszter erejéig oktatási gyakorlatát a témavezető felügyeletével az intézményben tölti. Az intézményi forrásoktól függően műalkotások létrehozására anyagtámogatásban részesülhet pályázati úton. 15

17 2. fejezet: Egyéni felkészülés a DLA fokozat megszerzésére 1. (1) A szervezett képzés alól felmentés kérhető a Doktori Tanácstól. (2) Felmentés a következő feltételek esetén adható: a graduális diploma megszerzésétől számított legalább 10 éves szakirányú tevékenység és megfelelő szakmai előélet (kiállítások, művek közgyűjteményekben, hangversenyek és a művészeti szakágnak megfelelő közzétételi formák, publikációk, művészeti díjak). (3) Az erre vonatkozó kérvényt a Doktori Tanácsnak címezve szakmai életrajzzal, két idegen nyelv ismeretét igazoló államilag elismert vagy azzal (hitelesítetten) egyenértékű, komplex (szóbeli és írásbeli) nyelvvizsga bizonyítvánnyal egy középfokú és egy alapfokú nyelvvizsga bizonyítvány a művészeti tevékenység dokumentációjával, a leendő értekezés témavázlatával és az egyetemi diploma másolatával együtt kell benyújtani. (4) Amennyiben a Doktori Tanács jóváhagyja és engedélyezi a képzés alóli felmentést, a doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, a komplex vizsga teljesítésével kezdődik. A komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, illetve a felvételnek a feltételeit a doktori iskola honlapján szükséges közzétenni. (5) A komplex vizsga sikeres teljesítése esetén a Doktori Iskola elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket, azzal, hogy kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni. (6) A Doktori Iskola Tanácsának jogában áll a pályázatok elutasítása a formai megfelelés esetén is abban az esetben, ha azok szakmailag kifogásolhatóak, illetve témájuk nem illeszkedik a doktori iskola által képviselt profilba. 3. fejezet: Felvétel a DLA képzésre 1. A Doktori Iskola a doktori képzésre való jelentkezés feltételeit tartalmazó felhívást a jelentkezési feltételeket és a jelentkezési határidőt feltüntetve legalább 30 nappal korábban a felvételi tájékoztatóban és az egyetem honlapján közzéteszi. A Doktori Tanács által létrehozott felvételi bizottság csak a határidőben benyújtott és hiánytalan kérelmeket fogadja el. 2. A DLA képzésre a pályázó a következő feltételek teljesítésével jelentkezhet: 1. jelentkezési lap (honlapról letölthető) 2. egyetemi diploma másolata 16

18 3. a szakterülethez kapcsolódó, középfokú nyelvismeret igazolása, államilag akkreditált vagy azzal hitelesített módon egyenértékű középfokú komplex ( C típusú ) nyelvvizsga. Lásd: 4. szakmai önéletrajz (kiállítások, koncertek és egyéb közleményértékű tevékenység, publikációk jegyzékével) 5. a képzőművészeti/zeneművészeti tevékenység dokumentációja (fotó/hanganyagdokumentáció) 6. egyéni munkaprogram, kutatási terv (a képzés nyolc félévét átfogó szakmai és tudományos, művészi kutatási program) Formája: 12 pontos Times New Roman betűtípus, sorkizárt, másfeles sortáv minimum 4 oldal, oldalak oldalszámozva, a szöveg végén bibliográfiával ellátva. 7. a felvételi díj befizetését igazoló csekk másolata 3. A felvételre jelentkezőkkel a felvételi bizottság beszélgetést folytat, amelynek során meggyőződik a pályázó átfogó szakmai ismereteiről, addigi szakmai tevékenységéről, az egyéni munkaprogramban kifejtett elképzelések szakmai megalapozottságáról. (1) A felvételi bizottság a jelentkezőket a következő szempontok alapján pontoz: (a) egyéni munkaprogram tervezet: 1 10 pont. (b) szakmai előélet (művészeti alkotó tevékenység nyilvánosságra hozatala: kiállítások, köztéri és közgyűjteményi alkotások, hangversenyek, diszkográfia, publikáció, fordítás, kiemelkedő pályázati eredmények) 1 10 pont. (c) a munkaprogram szóbeli kifejtése és indoklása a felvételi beszélgetésen 1 10 pont. (2) Elutasító határozat esetén kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással, az Egyetem rektorához lehet fellebbezni. 4. A Doktori Iskola DLA képzési programjában külföldi állampolgárok is részt vehetnek. A DLA képzésben a külföldiek a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően vesznek részt. (1) EU tagországok állampolgárai a magyar hallgatók költségtérítésével megegyező összeget fizetnek. (2) EU tagországok felvételizői pályázhatják a magyarországi ösztöndíjat. (3) Nem EU tagországok felvételizői esetében egyedi elbírálás alá kerül a nyelv és a költségek megállapítása. 17

19 4. fejezet: A DLA képzés rendje 1. A doktorandusz a Doktori Iskola ajánlott tanterve alapján folytatja tanulmányait. A képzés során a doktorandusz elvégzi a tanterv szerinti, az értekezés elkészítéséhez szükséges kutatásokat, leteszi a tantervben előírt vizsgákat, továbbá oktatási és egyéb kutatási feladatokat is elláthat. 2. A doktorandusz félévenként a leckekönyvbe való beírással felveszi a tanterv szerinti tárgyakat. A tárgyak között kötelező, kötelezően, illetve szabadon választható tárgyak is lehetnek. A felvett tárgyak tanulmányi követelményeit köteles a félév során teljesíteni. Értékelése kétosztatú: teljesítette vagy nem teljesítette. A félév során a tanulmányi követelmények javítására egy alkalommal kell lehetőséget biztosítani. A vizsgák letételét és a kutatói követelmények teljesítését a leckekönyvben igazoltatni kell. 3. A doktorandusz a hallgatói jogviszonyának fennállása mellett külföldi részképzésben is részt vehet. A külföldi tanulmányút során szerzett ismeretek elfogadását TVSZ ai alapján a Kreditátviteli Bizottságtól kell kérelmeznie a doktorandusznak, azzal, hogy a Kreditátviteli Bizottság a döntése előtt kikéri a témavezető mester javaslatát, aki szakmailag dönt a külföldön hallgatott kurzus(ok) átkreditálásának megalapozottságáról. 4. A doktorandusz, amennyiben a tanulmányi kötelezettségeinek igazoltan eleget tett, az abszolutórium kiállítását kérheti a Doktori Iskolától. 5. (1) Az abszolutórium feltétele a tanulmányaikat a 2016/2017. tanév előtt megkezdett hallgatók esetében: (a) az elméleti kurzusok, (b) a kötelező kurzusok és (c) a szabadon választható kurzusok teljesítése (a), (b), és (c) együttesen 180 (max. 198 kredit) kredit értékben, valamint (d) az értekezés témavázlatának benyújtása (terjedelme min leütés + irodalomjegyzék) és (e) a mestermunka/mestermunka bemutató elkészítése. A mestermunkát vagy a mestermunka bemutatót a képzés utolsó harmadában kell elkészíteni, mivel annak eszköz-, hely-, anyag- és egyéb költségigényeit a Doktori Iskola csak így látja biztosítottnak. A mestermunka vagy mestermunka bemutató nagyléptékű, érett műalkotás, amely a doktorandusz korábbi munkáit 18

20 meghaladja, önálló szellemi művészeti felfogást bizonyít és kivitelezése magas szintű mesterségbeli tudást mutat fel. A mestermunka lehet egy mű, sorozat, egyéni kiállítás vagy közterületen megvalósított nyilvános munka, hangverseny, hangzó vagy vizuális előadás. A mestermunkát a doktorandusz témavezetője hagyja jóvá. (f) ösztöndíjas, az iskolától anyagtámogatásban résztvevő hallgatók aláírt szerződése az Archívumban maradó műtárgyakról. (2) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszokra az alábbi szabályok vonatkoznak. (3) A doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a hallgató a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése. (4) A nyolc félév során megszerezhető kreditszám összesen: 240. (5) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre. Az illetékes tudományterületi doktori tanács a doktori képzésbe ilyen módon bekapcsolódó személy esetében a doktori képzés követelményeinek teljesítését elismerheti. (6) A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. (7) Az Egyetem annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki. (8) A doktori fokozat megszerzésének feltételei: a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése; b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet; c) önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása; d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. 6. Az abszolutórium kiadásának engedélyezése a Témavezető, a Doktori Iskola Titkársága és a Tanulmányi Osztály kompetenciája. Az abszolutórium annak dokumentuma, hogy a doktorandusz a képzés minden, a tantervben előírt kötelezettségének eleget tett. 7. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanév előtt megkezdett hallgatók esetén a DLA képzésben résztvevők számára az abszolutórium a doktori eljárásra való jelentkezés egyik feltétele. 19

21 8. A Doktori Iskolában az előírt 180 tanegységet (köztük a kötelező kurzusokat is) a beiratkozástól számítva a képzési idő kétszerese alatt megszerző doktoranduszokat a Doktori Iskola nyilvántartja. A komplex vizsga 9. (1) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszokra az alábbi szabályok vonatkoznak. (2) A komplex vizsgát az Nftv. 72. (5) bekezdésének megfelelően az Országos Doktori Tanács által meghatározott elvek mentén szükséges megszervezni. A komplex vizsga követelményeit a doktori program meghirdetésekor a Doktori Iskola honlapján közzé kell tenni. (3) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább három tagból áll. A bizottsági tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A bizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A bizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője. (4) A komplex vizsga két részből áll: a) az elméleti részből, amely során a doktorandusz a vonatkozó művészeti ág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot és b) a tudományos előrehaladásról vagy a művészeti előrehaladásról való beszámolásból. (5) A komplex vizsga egyes részei külön-külön napokon is lefolytathatóak, sorrendjük tetszőleges, legkésőbbi lezárási időpontjának az adott oktatási félév lezárásával egybe kell esnie. (6) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg. (7) A komplex vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján kell kihirdetni. (8) A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. 20

22 5. fejezet A doktori fokozatszerzési eljárás megindítása 1. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett doktoranduszok esetében a doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő a doktorjelölt. 2. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyéni felkészülés után jelentkezett, és az egyéni felkészülés alapján a Doktori Tanács a képzés és az abszolutórium megszerzése alól felmentette. 3. (1) A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, jelentkezéssel indul meg. A kérelemben igazolni kell a szervezett képzésben előírt vizsgák és más tanulmányi kötelezettségek maradéktalan teljesítését, vagy a képzés alóli, az abszolutórium megszerzése alóli felmentés igazolását. (2) A kérelem a PTE MK Doktori Iskola Doktori Tanácsához nyújtandó be. Mellékelni kell a Doktori Tanácsnak címzett (a) kérvényt, (b) adatlapot, (c) az abszolutórium másolatát (vagy a képzés alóli felmentés igazolását), (d) szakmai életrajzot (max leütés), (e) a leendő értekezés témavázlatát (min leütés + irodalomjegyzék) (f) a témavezetők előzetes véleményét a témáról, (g) középfokú és alapfokú idegen nyelvek ismeretének igazolását ( C típusú nyelvvizsga bizonyítványt), (h) a mestermunka dokumentációját, (i) az egyetemi diploma másolatát, (j) a képzés utolsó féléve után életbe lépő a doktori eljárás indításáig fizetendő kapcsolattartási díj félévenkénti megfizetésének másolatát (k) az eljárási díj befizetését igazoló csekk másolatát. 4. A fokozatszerzési eljárás indításáról a Doktori Tanács dönt. A Tanulmányi Osztály a TRben doktorjelöltről törzslapot állít ki. A Doktori Tanács írásban értesíti a jelöltet arról, hogy a Doktori Tanács kérelmét elfogadta-e, illetve, hogy elutasítás esetén milyen indokkal utasította el. 21

23 6. fejezet A doktori fokozat megszerzése 1. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett doktoranduszok esetében a doktori szigorlat teljesítése a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személynek a képző- vagy zeneművészet területén szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszok esetében a komplex vizsga helyettesíti a doktori szigorlatot. 2. (1) A doktori szigorlaton a doktorjelölt az egyéni munkaprogramjához kapcsolódó képzővagy zeneművészeti szakterület műveléséhez szükséges átfogó szakmai ismereteiről ad számot. A szigorlat formája szóbeli a képző- és zeneművészeti szakterület jellegéből adódó kiegészítésekkel: a jelölt beszámol szakterületén elért eredményeiről, amit a képzésben eltöltött szemeszterek, illetve önálló művészeti tevékenysége során kivitelezett munkáival demonstrál. A témavezető segítségével a doktorjelölt bemutatja a hat féléves beszámolót és eredményeit kiállítás, előadás vagy bemutató formájában. A jelölt válaszol a bizottság előzetesen feltett és a szigorlaton feltett kérdéseire. A jelölt a szigorlat előtt legalább két héttel korábban írásban megkap két előre kidolgozandó kérdést/témát. (2) A szigorlat része a doktori koncert, illetve a képzési idő alatt készült munkákból történő kiállítás. 3. (1) A szigorlati vizsgabizottság legalább három tagból áll, amelyet a Doktori Tanács jelöl ki. A szigorlati vizsgabizottság elnöke a Doktori Iskola egy egyetemi tanára/emeritusa, tagja tudományos fokozattal rendelkeznek, (2) A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy legyen legalább egy olyan tagja, aki az egyetemmel nem áll foglalkoztatási viszonyban. (3) A doktorandusz témavezetője nem lehet tagja a szigorlati vizsgabizottságnak, de részt vesz a szigorlaton a doktorjelölt bemutatásában. (4) A Szigorlati Bizottság kérdéseket tesz fel a hallgatónak az elhangzott szóbeli beszámolókkal és a kiállított/előadott tanulmányokkal kapcsolatban, melyekre a doktorjelölt szabad előadásban válaszol. A Szigorlati Bizottság dolga és joga mérlegelni, hogy a végzett hallgató hat szemeszter folyamán a témavezetővel együttműködve valóban koherens alkotó kutató, gyakorlati és elméleti munkát folytatott-e, és a tanulmányok következményeként önálló tematikájú és személyesen kivitelezett mestermunkát és doktori értekezést mutathat-e be a Védési Bizottságnak. (5) A doktori szigorlatot legkésőbb a fokozatszerzésre irányuló kérelem benyújtásától számított 22

24 két éven belül kell letenni. 4. A doktori szigorlat nyilvános. A szigorlat időpontját a PTE MK Doktori Iskola honlapján meg kell hirdetni. A szigorlat nyelve magyar. A Doktori Iskola a hallgató kérelmére engedélyezheti az idegen nyelven történő vizsgát is. A szigorlat időtartama legalább 60 perc. 5. A szigorlati vizsgabizottság zárt ülésen, titkos szavazással, dönt a szigorlat elfogadásáról. A Az elérhető pont mennyisége 50-50százalék arányban oszlik meg a koncert/kiállítás és a szigorlati felelet együttesében. Az eredményes szigorlat minősítése: summa cum laude (85 % felett), cum laude (71 85 %), rite (70 % 60 %). A szigorlat 60 % alatti értékelése esetén a szigorlat eredménytelen. Vitás kérdésekben az elnök szavazata dönt. 6. A szigorlat eredményét a bizottság elnöke a bizottság jelenlétében szóban ismerteti. A doktori szigorlatról jegyzőkönyv készül. 7. A doktori védésre eredményes doktori szigorlat után kerülhet sor. 8. A doktori értekezés (1) A doktori értekezést a fokozatszerzésre irányuló kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül a Doktori Iskolánál kell benyújtani. A doktori értekezést tartalmilag a jelölt témavezetője, majd a Doktori Tanács hagyja jóvá. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el. Az értekezéshez mellékelni kell az értekezés téziseit magyar és angol nyelven. (2) A disszertáció nyelve magyar vagy valamely a szakterület műveléséhez szükséges nemzetközileg használt világnyelv lehet, de kivételes esetekben az illető szakterületén használatos más nyelv. (3) A DLA értekezés terjedelme legalább 40, maximum 120 oldal a (kép-) mellékletekkel, jegyzetekkel, a felhasznált irodalom jegyzéke nélkül. A DLA értekezést 2 nyomtatott, kötött példányban és pdf formátumban kell benyújtani. A DLA értekezés elkészítéséhez nyújt támpontokat a Doktori Iskola honlapján közzétett A disszertáció formai követelményei című dokumentum. A doktori értekezéssel egy időben benyújtandó a védési mestermunka vagy bemutató elektronikus dokumentációja is. (4) A DLA disszertációhoz kapcsolódó magyar (terj leütés) és angol nyelvű 23

25 téziseken kívül mely az értekezésben közölt kutatás művészi eredményeit, következtetéseit foglalja össze a doktorjelölt önéletrajzát is be kell nyújtani, mindegyiket elektronikus formában is. (5) Az értekezés benyújtásakor a Doktori Tanács a bíráló bizottságok és a hivatalos bírálók (opponensek) személyéről dönt. A bírálók személyére elhúzódó esetekben a Doktori Iskola vezetője tehet újabb javaslatot. Az értekezést bírálóbizottságok előtt nyilvános vitában kell megvédeni. 9. A doktori védés (1) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett doktoranduszok esetén a doktori szigorlat sikeres teljesítése után a Védési Bizottság előtt kerülhet sor a mestermunka kiállításra vagy bemutatóra és a doktori értekezés megvédésére. Amennyiben a doktori védés az abszolutórium után későbbi időpontban történik, a jelölt csatolhat azóta készült eredményeket, amelyek kapcsolódnak a mestermunkához/előadáshoz. A mestermunka vagy más alkotásegyüttes bemutatása, illetve előadása a disszertáció védésével egy időben történik. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszok esetén a sikeres komplex vizsga és abszolutórium után kerülhet sor a doktori védésre. (2) A védést egy héttel a védés időpontja előtt a PTE MK Doktori Iskola honlapján, az Országos Doktori Adatbázisban és a védés helyszínén meg kell hirdetni. (3) A védési bizottság egy elnökből, két bírálóból és további két tagból áll. A bizottság elnöke az egyetem szakmailag illetékes egyetemi tanára. A bizottság minden tagja tudományos fokozattal vagy a Ftv.-ben meghatározott művészeti díjjal rendelkezik. Egy bíráló és legalább egy tag külső szakember, aki nem áll az egyetemmel foglalkoztatási jogviszonyban. Nem lehet a bizottság tagja a jelölt témavezetője. A bírálóbizottság összetételével szemben 8 napon belül a jelölt kizárólag összeférhetetlenség vagy elfogultság esetén a Doktori Tanácsnál írásban kifogást emelhet. (4) A mestermunka dokumentációját és az értekezést a Doktori Tanács juttatja el a két felkért hivatalos bírálónak. (5) A két bíráló a Doktori Tanács felkérésére 2 hónapon belül írásos bírálatot készít a mestermunkáról és az értekezésről, és nyilatkozik, hogy javasolja-e azoknak nyilvános védésre történő kitűzését. (6) A bírálatban értékelni kell a mestermunkát és az értekezést, részletezni a disszertáció tartalmi és formai erényeit, hibáit, külön kitérve arra, hogy a tézisekben ismertetett, a jelölt által elért új, saját művészi eredmények elfogadhatók-e. A bírálóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy 24

26 javasolják-e a mestermunka és az értekezés elfogadását és a doktori fokozat megítélését a jelöltnek. Opponens a bírálat végén további két kérdést fogalmaz meg jelölt számára, melyeket Jelölt a védés során, a bírálatban felvetett hozzászólásokkal egyetemben írásban és szóban is megválaszolja. (7) A jelölt a bírálatokat előzetesen írásban kézhez kapja, az azokban feltett kérdésekre legalább 15 nappal a nyilvános vita előtt írásban válaszol. A választ a Doktori Tanácshoz kell eljuttatnia. (8) Az értekezés és a mestermunka csak két támogató javaslat esetén bocsátható nyilvános vitára. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a Doktori Tanács harmadik bírálót is felkér. Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén legkorábban két év elteltével nyújtható be átdolgozott formában új bírálati eljárásban. Ugyanabban a doktori témában új bírálati eljárás legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. (9) Két támogató bírálat beérkezése után az eljárást 3 oktatási hónapon belül kell nyilvános vitára bocsátani. (10) A vitát a bizottság elnöke vezeti. A nyilvános vita kezdetén az elnök megállapítja a határozatképességet, amelyhez a bíráló bizottság legalább négy tagjának, köztük legalább egy külső szakember jelenléte szükséges. A vita akkor folytatható le, ha legalább az egyik bíráló jelen van és a másik bíráló írásban nyilatkozott, hogy a kérdéseire adott válaszokat elfogadja. (11) A nyilvános vita keretében a jelölt szabad előadásban ismertetheti értekezésének téziseit, illetve művészi alkotásait, majd a bírálók írásos, illetve a bizottsági tagok, a bírálók és a jelenlévők felmerülő kérdéseire válaszol. (12) A vita nyelve magyar, de a Doktori Tanács a jelölt kérésére engedélyezheti az idegen nyelven történő védést is. A nyilvános vitában a tézisek ismertetésére szabály szerint legfeljebb 15 perc, az észrevételek és kérdések megválaszolására 30 perc áll rendelkezésre. (13) A vita elnök általi lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, dönt a védésről. A pontokat százalékban kell megadni. Az eredményes védés minősítése: summa cum laude (85 % felett), cum laude (71 85 %), rite (70 % 60 %). (14) Az elnök a nyilvános vita eredményét a szavazás után nyilvánosan kihirdeti és indokolja. A nyilvános vitáról jegyzőkönyvet kell felvenni. Eredménytelen védés esetén új eljárás leghamarabb a sikertelen védéstől számított két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető. 10. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévet megelőzően megkezdett doktoranduszok részére a doktori fokozat minősítését a szigorlat százalékos eredményének 50 %-os, a nyilvános vita százalékos eredményének 50 %-os figyelembevételével kell kiszámítani. A fokozat minősítése: summa cum laude (85 % felett), cum laude (71-85 %), rite (60-70 %). 25