MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM

Átírás

1 MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI SZABÁLYZAT Elfogadva a Szenátus 48/2016. (X. 12.) számú határozata alapján... Prof. Csanádi Judit rektor október 12.

2 Tartalom Általános rendelkezések Értelmező rendelkezések A szabályzat hatálya A Doktori Iskola jogállása... 6 Doktori Iskola létesítése és megszüntetése Doktori Iskola létesítésének szabályai A Doktori Iskola létesítésének és megszüntetésének eljárási rendje... 6 A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei Doktori Tanács A Doktori Iskola vezetője A Doktori Iskola törzstagjai A Doktori Iskola oktatói, témavezetői Felvétel a doktori képzésre Tájékoztatás Felvételi követelmények Felvételi kérelem, felvételi eljárás Beiratkozás Átvétel A doktorandusz hallgatói jogviszony A jogviszony tartalma Bejelentés doktori tanulmányok folytatásáról, szüneteltetéséről A hallgatói jogviszony szünetelése Vendéghallgatói jogviszony A további (párhuzamos) jogviszony A doktorandusz jogviszony megszűnése Eljárás a hallgató jogviszony megszűnése esetén A doktori képzésben és eljárásban részt vevő hallgatók támogatása és az általuk fizetendő díjak és térítések A Doktorandusz Önkormányzat Felkészülés a doktori fokozat megszerzésére A szervezett doktori képzés Oktatási, kutatási programok Tájékoztatási kötelezettség Részvétel a foglalkozásokon Az ellenőrzés formái A tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése A doktori képzés befejezése (abszolutórium, végbizonyítvány) Egyéni felkészülés Hallgatói juttatások, költségtérítés, önköltség A doktoranduszok oktatási tevékenysége, munkavégzése, a munka díjazása A doktori fokozat megszerzése

3 34. A doktorjelölti jogviszony A doktori fokozatszerzési eljárás A doktori szigorlat és a Szigorlati Bizottság A doktori védés, nyilvános vita A doktori értekezés nyilvánossága A doktori fokozat odaítélése A doktori fokozat visszavonása A doktori oklevél Külföldi tudományos fokozat honosítása Címek, kitüntetések Kitüntetéses doktorrá avatás Tiszteletbeli doktori cím Záró rendelkezések

4 A Magyar Képzőművészeti Egyetem (továbbiakban: Egyetem) doktori fokozattal (Doctor of Liberal Arts, DLA) záruló doktori képzést folytat. Az Egyetem Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet, a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: DKr.), valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján, és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) vonatkozó határozatainak figyelembe vételével a művészeti doktorképzés és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről az alábbi Szabályzatot alkotja: Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések Doktorandusz: a doktori (művészeti képzésben a "Doctor of Liberal Arts" (rövidítve: DLA) képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek; Doktori fokozat: a Doktori Tanács által odaítélhető művészeti/tudományos fokozat, mely az Egyetem által szervezett képzésben való részvétel, illetve egyéni felkészülés alapján - doktori fokozatszerzési eljárás keretében - szerezhető meg; Doktori fokozatszerzési eljárás: a doktori fokozat megszerzésére irányuló, tartalmilag a doktori képzésre alapozó, de attól jogilag és eljárás tekintetében független cselekménysorozat; Doktori Iskola vezetője: a Doktori Iskola keretei között folyó oktatást, kutatást, alkotást irányító egyetemi tanár, Doktori Iskola: a doktori képzés szervezett kerete, amely biztosítja a művészeti, tudományos fokozat megszerzésére történő felkészítést, Doktori képzés: a művészeti-, tudományág sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja a jelen szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítését. Doktori szigorlat: a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy művészeti szakterületen szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája; Doktori Tanács: a doktori képzés szervezésére és a doktori fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület, Doktori téma vezetője: Az a művészeti, vagy tudományos fokozattal rendelkező oktató, ill. kutató akinek témahirdetéseit a Doktori Tanács hagyta jóvá, és aki - ennek alapján - felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktoranduszok tanulmányait ill. a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését; továbbá ellenőrzi és értékeli a doktoranduszok félévi beszámolóit. Doktori téma: A doktori téma olyan alkotói, kutatási terület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktorandusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa az alkotói és a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető művészeti, tudományos eredményhez jusson, és erről kiállításokon és a műfajnak megfelelő nyilvános fórumokon közlemények, előadások, majd doktori értekezés és alkotás formájában bizonyosságot tegyen. Doktori tézisek: a szakmai nyilvánosság számára készülő, rövid, összefoglaló jellegű mű, amely a doktorjelölt azon művészeti/tudományos eredményeit mutatja be magyar és angol (esetleg más, az adott tudomány-, művészeti ág sajátosságainak megfelelő) 4

5 nyelven, amelyek alapján a fokozatszerzési eljárás során tanúbizonyságát adja annak, hogy felkészült a doktori fokozat megszerzésére; Doktorjelölt: A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő személy. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Egyéni munkaprogram: a doktorandusz tervezett művészi, alkotó- és kutatómunkájának összefoglalása a választott témának megfelelő ütemezésben, a képzési időszak egészére vonatkozóan, melyet a Felvételi Bizottság javaslatára a Doktori Tanács hagy jóvá. Egyéni felkészülés: olyan, különösen indokolt esetben alkalmazható képzési forma, melynek során a fokozatszerzésre nem szervezett program keretében, hanem önállóan készül fel a doktorjelölt. Egyéni képzés: kérelemre biztosítható képzési forma, melynek keretében a doktorandusz hallgató felmentést kaphat a kontaktóra látogatásának kötelezettsége alól, így kizárólag konzultációs és vizsgakötelezettség terheli. Egyetemi doktorandusz nyilvántartás: a doktori képzésbe felvételt nyert és az abban részt vevő doktorandusz hallgatókról a Doktori Tanács irányításával a Tanulmányi Hivatal által vezetett nyilvántartás; Egyetemi doktori nyilvántartás: az Egyetemen doktori fokozatot szerzett személyekről és a fokozat adatairól a Doktori Tanács irányításával a Tanulmányi Hivatal által vezetett egyetemi nyilvántartás (doktori anyakönyv); Komplex vizsga: két részből álló vizsga, amelynek az elméleti részénél a doktorandusz a vonatkozó tudományág, művészeti ág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot, a másik részterület pedig a tudományos vagy művészeti előrehaladásról való beszámolásból áll. Mestermű és doktori értekezés: a doktorjelölt által készített műalkotás és doktori dolgozat amellyel a doktorjelölt - a doktori fokozatszerzési eljárás során - bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért művészeti/tudományos feladat önálló megoldására képes; Tanulmányi pont (kredit) a doktori képzésben: a doktorandusz-hallgatói kötelezettségek teljesítésére irányuló tanulmányi, kutatói - és amennyiben a doktorandusz oktatói feladatokat is vállal, oktatói - munka mértékegysége; Tézisfüzet: a doktori értekezés kétnyelvű tézisei és a mestermunka dokumentációja. 2. A szabályzat hatálya (1) Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed: a) a Doktori Iskolába történő felvételi eljárásra, b) a doktori képzésre, c) a doktori fokozatszerzésre irányuló eljárásra, d) a doktori fokozat odaítélésére, visszavonására, e) a doktori oklevél kiállítására ill. a külföldi oklevelek honosítására. (2) Jelen szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) a doktori képzésben részt vevő hallgatókra, és doktorjelöltekre, b) a doktori képzésben részt vevő oktatókra és kutatókra, valamint c) a doktori képzésben, a doktori fokozat odaítélésében közreműködőkre. (3) A jelen Szabályzatban nem rendezett kérdések tekintetében az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. 5

6 3. A Doktori Iskola jogállása (1) Az Egyetemen doktori képzés kizárólag a Doktori Iskola keretében folytatható. A Doktori Iskola az Egyetem önálló szervezeti egysége, amely saját fejlesztési tervvel és költségvetéssel rendelkezik. Doktori Iskola létesítése és megszüntetése 4. Doktori Iskola létesítésének szabályai (1) Doktori Iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejűleg csak egy Doktori Iskolában lehet törzstag. (2) A Doktori Iskola létesítésekor meg kell jelölni azt a tudományágat vagy művészeti ágat, amelyben a doktori képzést folytatni kívánják. A művészeti-/tudományágon belüli, illetve tudományágak közötti kutatási terület megnevezéssel azonosítható a Doktori Iskola működési kereteit tükröző szakmai tevékenység. (3) A törzstagok készítik elő a Doktori Iskola alapításának dokumentumait, amelyek tartalmazzák: a) a Doktori Iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását; b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva az MKE eleget tesz az Nftv. 16. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek; c) a Doktori Iskola kutatási területének megnevezését; d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését; e) a Doktori Iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első négy évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak, művészeknek,, kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos vagy művészeti eredményeinek, alkotásainak dokumentációját; f) a Doktori Iskola Magyar Képesítési Keretrendszer 8. szintjének megfelelő képzési tervét; g) a Doktori Iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működés során várhatóan figyelembe vehetők; h) a Doktori Iskola minőségbiztosítási tervét; i) a Doktori Iskola működési szabályzatát. (4) A dokumentációhoz mellékelni kell az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést, és megfelelnek a Dkr.-ben rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek. (5) A Doktori Iskola létesítési dokumentációjának részét képezik az Egyetem által a Doktori Iskola tevékenységével kapcsolatosan kötött együttműködési megállapodások. (6) Az Egyetem Doktori Tanácsának előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a Doktori Iskola vezetőjének javasolt személy a Doktori Iskola létesítésére vonatkozó kérelmet - a rektor útján - a Szenátus elé terjessze jóváhagyásra. 5. A Doktori Iskola létesítésének és megszüntetésének eljárási rendje (1) A rektor a Szenátus Doktori Iskola létesítésére vonatkozó döntése után kéri az Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: OH) a Doktori Iskola nyilvántartásba vételét. A 6

7 nyilvántartásba vételi kérelemhez, valamint a Doktori Iskola új tudomány/művészeti ágának nyilvántartásba vételénél is mellékelni kell: a) a Doktori Iskola alapításának dokumentumait; b) az Egyetem Doktori Tanácsának véleményét; c) az Egyetem Doktori Iskola létesítésében érintett kutatási területének fejlesztési koncepcióját; d) az Egyetem doktori szabályzatát; e) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a Doktori Iskola honlapján a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad, a felvételi követelményeket évente a honlapon és a felsőoktatási intézményben szokásos módon is közzéteszi, f) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a Doktori Iskola adatait folyamatosan frissíti, hogy azok a Doktori Iskola állapotát naprakészen tükrözzék. (2) A Doktori Iskola nyilvántartott adataiban történt változásokat haladéktalanul be kell jelenteni az OH-nál. (3) A Doktori Tanács javasolhatja a Szenátusnak, illetve a Fenntartónak a Doktori Iskola átszervezését, összevonását, szétválasztását, megszüntetését, ha az oktatás személyi (törzstagi, hallgatói), mesterképzési, vagy tárgyi, pénzügyi feltételei lényegesen megváltoznak. A javaslatról a Szenátus dönt. A rektor a javaslatot részletes indokolással ellátva a MAB-nak megküldi. (4) A Doktori Iskola átszervezését, összevonását, szétválasztását, megszüntetését a rektor is kezdeményezheti, de ebben az esetben a Szenátus döntése előtt köteles beszerezni a Doktori Tanács véleményét. A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti keretei 6. Doktori Tanács (1) A Doktori Tanács a doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére a Szenátus által létrehozott testület, amely doktori ügyekben döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen a képzés programjának jóváhagyása és a képzésre történő felvétel, valamint a fokozat odaítélése tekintetében. (2) A Doktori Tanács szükség szerint, de legalább tanulmányi félévenként egyszer ülésezik. Működési rendjét a Doktori Iskola Működési Szabályzata határozza meg. (3) A Doktori Tanács létszáma legalább 7 legfeljebb 14 fő. A Doktori Tanács tagjait a rektor a Törzstagi Testület javaslatára, a Szenátus döntése alapján három évre bízza meg. A Doktori Tanács tagjai többször újraválaszthatók. A Doktori Tanács tagjainak kiválasztásánál biztosítani kell, hogy legalább két olyan tagja legyen, aki az Egyetemmel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban; ill. a Doktori Tanács egy tagját a doktori képzésben részt vevő hallgatók választják. (4) A Doktori Tanács valamennyi tagjának a doktorandusz képviselők kivételével tudományos fokozattal kell rendelkeznie; a tagok többségét a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanárok és docensek, kisebbségét, de legalább egyharmadát a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló művészeti területükön kiemelkedő 7

8 művészek, oktatók alkotják. A Doktori Tanács tagja a külső tagok kivételével csak habilitált oktató, kutató lehet. (5) A Doktori Tanács szavazati jogú tagjai - a doktorandusz képviselők kivételével kizárólag olyan személyek lehetnek, akik a törzstagság feltételeinek megfelelnek. (6) A Doktori Tanácsi tagság megszűnik: a) megbízás (3 év) lejártával, b) tisztségről való lemondással, c) a Szenátus által történő visszahívással, d) a tag halálával. (7) A Doktori Tanács tagjai közül 3 évre elnököt választ. (8) Az Elnök gondoskodik a Doktori Tanács üléseinek összehívásáról, a határozatok, döntések megfelelő végrehajtásáról és dokumentálásáról. (9) A Doktori Tanács feladat- és hatásköre: a) véleményezi a doktori iskolák alapításának kezdeményezését, gondoskodik a Doktori Iskola akkreditálási ügyeinek intézéséről; b) a Szenátus részére rendszeresen értékeli az egyetemen folyó doktori képzést és fokozatszerzést, különös tekintettel az Nftv. 84/A. (4) bekezdésére; c) dönt a doktori képzésbe való felvételről, az állami doktori ösztöndíjak odaítéléséről, a képzés és fokozatszerzés szakmai követelményeiről, a fokozatszerzési eljárás megindítására vonatkozó kérelmekről, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, a doktori fokozat odaítéléséről; d) felügyeli a Doktori Iskola működését, jóváhagyja a Doktori Iskola oktatási programját, a témavezetők és a Doktori Iskola oktatóinak személyét, figyelemmel kíséri a doktoranduszok egyéni munkaprogramját; e) a Doktori Iskola javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat; f) létrehozza a szigorlati bizottságot; g) jóváhagyja a doktori témavezetőknek, a Doktori Iskola oktatóinak a személyét; továbbá gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő létszám fenntartásáról; h) a fenntartó által meghatározott kereteket figyelembe véve javaslatot tesz a szenátus részére a doktori képzés működési feltételeit szolgáló pénzeszközök (közöttük különösen a doktori képzési normatíva és a tudományos célú normatívának) felhasználásáról, és ezen javaslatot, valamint a doktori képzésről és fokozatszerzésről szóló szabályzatot, továbbá a doktori tanulmányi és vizsgaszabályzatot a Szenátus elé terjeszti jóváhagyásra; i) a Doktori Iskola egyetemi tanár törzstagjai közül - a törzstagok többségének javaslatára,- megválasztja a Doktori Iskola vezetőjét; j) állást foglal külföldi doktori fokozat honosításáról; k) véleményezi a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek a doktori képzéssel kapcsolatos állásfoglalásait; l) jóváhagyja a Doktori Iskola működési rendjét; m) dönt a kreditelismerésekről, a komplex vizsga követelményeiről, a doktori fokozat odaítéléséről, honosításáról és visszavonásáról; 8

9 n) jelen Szabályzatban meghatározottak szerint kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a komplexvizsgabizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét; o) a bíráló bizottság véleménye alapján dönt a zárt védés iránti kérelemről; p) indokolt esetben kezdeményezi Doktori Iskola megszüntetését; a Doktori Iskola megszüntetésének rektor általi kezdeményezése esetén véleményt nyilvánít; q) meghatározza a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi követelményei körében az első idegen nyelvként (első nyelvvizsga) elfogadható nyelvek listáját; r) a bírálóbizottság véleménye alapján dönt a doktorjelölt zárt védés iránti kérelméről; s) véleményezi a Doktori Iskola önértékelését a MAB akkreditációs eljárása során. 7. A Doktori Iskola vezetője (1) A Doktori Iskola vezetőjét a Doktori Iskola egyetemi tanár törzstagjai közül - a törzstagok többségének javaslatára - a Doktori Tanács választja, majd a rektor nevezi ki öt éves időtartamra. A kinevezés többször is meghosszabbítható. (2) A Doktori Iskola vezetőjének feladata különösen: a) a Doktori Tanács döntései szerint irányítja és szervezi a Doktori Iskola képzési (oktatási, kutatási) és igazgatási (adminisztratív) tevékenységét, gondoskodik a szükséges nyilvántartások vezetéséről és az adatszolgáltatásról; b) gondoskodik a doktoranduszok, az egyéni felkészülők, a jelöltek és a képzésben vagy fokozatszerzési eljárásban közreműködők megfelelő tájékoztatásáról; c) a Doktori Tanács döntése alapján felkéri a Doktori Iskola oktatóit, témavezetőit, a bírálókat és más közreműködőket, irányítja az ezzel kapcsolatos adminisztrációt, kezdeményezi a szerződéskötéseket; d) gyakorolja a doktori képzésben résztvevő oktatókkal és témavezetőkkel szemben a doktori képzés vonatkozásában a munkairányítói jogkört, koordinálja az oktatók és témavezetők munkáját, jóváhagyja a doktoranduszok egyéni munkaprogramjának teljesítéséről szóló témavezetői beszámolókat; e) első fokon dönt a doktoranduszok mindazon, különösen tanulmányi és vizsgaügyeiben, amelyeket jogszabály vagy szabályzat nem utal más testület vagy vezető hatáskörébe; f) a Doktori Tanács részére javaslatot tesz a Doktori Iskola rendelkezésére álló költségvetési keret felhasználására, irányítja a pályázatok benyújtását, ápolja a nemzetközi és hazai kapcsolatokat; g) képviseli a Doktori Iskolát. (3) A Doktori Iskola vezetőjét távolléte, vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt törzstag teljes jogkörben eljárva helyettesíti. 8. A Doktori Iskola törzstagjai (1) Törzstag az lehet, aki a) művészeti és/vagy tudományos fokozattal rendelkezik, továbbá 9

10 b) a Doktori Iskola tudományágában, művészeti ágában (képzőművészet), illetve kutatási területén, folyamatos, magas szintű tevékenységet folytat; c) művészeti alkotásra épülő habilitáció esetén alkotásai országosan és nemzetközileg ismertek és elismertek, továbbá ezt mértékadó, nemzetközi művészeti fórumok pozitív visszhangja igazolja; d) a doktoranduszok vezetésére való alkalmasságát bizonyította azzal, hogy témavezetésével legalább egy doktorandusz doktori fokozatot szerzett, és e) az MKE teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, vagy tudományos kutatója, aki az Nftv. 26. (3) bekezdése alapján, a Magyar Képzőművészeti Egyetem működési feltételei meglétének mérlegeléséhez ezt az Egyetemet jelölte meg. (2) Ha a (1) bekezdés a-d) pontjaiban foglalt feltételeket teljesíti, a Doktori Tanács jóváhagyásával törzstag lehet - az Nftv. 32. (1) bekezdése szerinti - Professor Emeritus is, az MKE Doktori Iskolájában, amennyiben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen emeritált. (3) A (1) bekezdés a-d) pontjaiban foglalt feltételek teljesítése mellett törzstag lehet továbbá a kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott - a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező - tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben az Egyetem a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött. (4) Az új törzstagot a rektor a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára, a Szenátus választása alapján bízza meg, amennyiben megfelel a szabályzat jelen -ában a törzstaggal szemben támasztott követelményeknek. (5) A törzstagnak a) legalább egy képzési ciklusban és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára meg kell felelnie a jelen -ban foglaltaknak, valamint b) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a Doktori Iskolában. (6) Törzstag emeritus címet kaphat a Doktori Tanács döntése alapján az MKE Doktori Iskolájában az az alapító tag, vagy legalább 5 évvel korábban már törzstagként elfogadott személy, akinek dokumentált kapcsolata van az Egyetemmel, és akit a továbbiakban témavezetői kötelezettség nem terhel. A törzstag emeritus címet az érintett törzstag kérelme, vagy a Doktori Iskola kezdeményezése alapján a Doktori Tanács ítéli oda. A törzstag emeritus cím odaítélését a doktori adatbázisban meg kell jeleníteni, melyről a Doktori Iskola vezetője köteles gondoskodni. A törzstag emeritus címhez nincs szükség sem MAB határozatra, sem külön bejelentésre, annak tényét a MAB is az adatbázisból ismerheti meg. (7) A törzstag emeritus a) a Doktori Iskola MAB értékelési eljárásaiban már nem érintett, b) ezért nem számít be a hét törzstagra vonatkozó doktori iskolai követelményekbe, c) ugyanakkor eddigi eredményei a Doktori Iskola statisztikájában megmaradnak. (8) A törzstag emeritus címet a Doktori Tanács saját hatáskörben, vagy az érintett kérelmére visszavonhatja. A cím visszavonását követően az érintett adatai törlődnek a nyilvános adatbázisból, de változatlanul megőrződnek, és beszámítanak a Doktori Iskola teljesítményébe. 10

11 9. A Doktori Iskola oktatói, témavezetői (1) A Doktori Iskola oktatói azok a művészeti/tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiknek a személyét- a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára - a Doktori Tanács hagyja jóvá. (2) A doktoranduszokat egyéni munkaprogramjuk (doktori témájuk) teljesítésében, megvalósításában a témavezető irányítja. Segíti a témán dolgozó doktorandusz egyéni tanulmányait, kutatási munkáját, a művészeti és tudományos alkotó módszerek elsajátítását. (3) A doktori téma vezetője az a művészeti/tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a Doktori Tanács jóváhagyta, és aki - ennek alapján - felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését. (4) Egy doktorandusznak, illetve doktorjelöltnek egyidejűleg két témavezetője is lehet, amennyiben azt a Doktori Tanács jóváhagyja. A doktori értekezés címlapján a témavezető, vagy a témavezetők nevét egyértelműen fel kell tüntetni. (5) Egy témavezetőnek egy időben tíznél több doktorandusza nem lehet (a doktoranduszok ajánlott maximális létszáma: hat fő). Felvétel a doktori képzésre 10. Tájékoztatás (1) Az Egyetem adatot szolgáltat a felsőoktatási felvételi tájékoztató (a továbbiakban: Tájékoztató) összeállításához, továbbá a felvételi jelentkezési kérelemhez kapcsolódó eljáráshoz és ennek keretében a központi nyilvántartás létrehozásához az Oktatási Hivatal számára. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a rektor felelős. (2) Az adatszolgáltatás határideje doktori képzés tekintetében a képzés indításának időpontját megelőző év október 15. napja. (3) A Tájékoztató az Egyetem által meghirdetett doktori programokra vonatkozóan tartalmazza: a) azon mesterképzési szakon szerzett szakképzettségek, illetve az Nftv. 40. (7) bekezdésében meghatározott egyetemi szintű szakképzettségek megjelölését, amelyeket az Egyetem a doktori programra történő jelentkezés, illetve felvétel feltételéül meghatároz, b) az állami ösztöndíjas és önköltséges formában felvehető létszámot a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott felvételi feltételek, követelmények körét, ezek figyelembevételének módját, feltételeit. (4) A Doktori Iskola a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad. A felvételi követelményeket, a felvételi vizsga időpontját és az adott év témahirdetéseit honlapján, illetve az Egyetemen szokásos módon közzéteszi. (5) A doktori képzésről szóló tájékoztatást az Egyetem a doktori képzésről szóló tájékoztatóban, a Doktori Iskola honlapján és az egyetemi honlapon is közzéteszi. 11

12 11. Felvételi követelmények (1) Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, és legalább egy C" típusú középfokú államilag elismert középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. (2) A felvételi jelentkezés a Tanulmányi Osztályon beszerezhető vagy az Egyetem hivatalos honlapjáról letölthető, hiánytalanul kitöltött jelentkezési lap és a szükséges mellékletek benyújtásával történik. A jelentkezési lappal kötelezően becsatolandó dokumentumok: a) az egyetemi diploma (MA) és a nyelvvizsga-bizonyítvány, vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsgát igazoló okirat egyszerű másolata - az eredeti okiratok egyidejű bemutatása mellett; b) a jelentkező részletes szakmai önéletrajza (korábbi szakmai-művészi teljesítményeinek, egyéb tanulmányainak részletezésével illetve megfelelő dokumentálásával); c) a felvételi kiírásban előírt eredeti munkák, dokumentációk, illetve szakmai gyakorlat igazolása; d) a doktori tanulmányokra vonatkozó - az adott év témahirdetéseihez kapcsolódó - egyéni munkaprogram és kutatási terv részletes leírása; e) három hónapnál nem régebbi, büntetlen előéletet igazoló hatósági erkölcsi bizonyítvány; f) a felvételi eljárási díj befizetésének igazolása; g) témavezető doktorjelöltet befogadó nyilatkozata. (3) A Felvételi Bizottság csak határidőben benyújtott, alakilag kifogástalan felvételi kérelmekkel foglalkozik. 12. Felvételi kérelem, felvételi eljárás (1) Doktori képzésre a felvételi eljárás során, a felvételi követelmények teljesítésével lehet felvételt nyerni. A felvételi eljárás megszervezése és lebonyolítása a Doktori Tanács feladata. (2) A doktori képzésre való felvételről az Egyetem Doktori Tanácsa dönt a Felvételi Bizottság javaslata alapján és döntéséről a jelentkezőt 8 napon belül írásban értesíti. A Doktori Tanács határozata ellen csak eljárási hibára, jogszabály- vagy szabályzatsértésre hivatkozással lehet jogorvoslati kérelemmel élni, a Hallgatói jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről szóló szabályzat ai alapján. (3) A Doktori Tanács a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára évente legalább öttagú Felvételi Bizottságot állít fel, melyben biztosítani kell az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló tagok többségét. A tagoknak a doktorandusz tag kivételével doktori fokozattal kell rendelkezniük. A bizottság elnökét saját tagjai közül választja. A bizottság tagja a doktoranduszok egy szavazati joggal rendelkező képviselője. A Doktori Tanács felkérése szerint, a bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek meghívott szakértők. (4) A Felvételi Bizottság a pályázókat két fő szempont szerint bírálja el; egyrészről a tervezett szakmai program, munkaterv képzőművészeti relevanciáját, kidolgozottságát, 12

13 másrészről az azt megalapozó folyamatos és eredményes képzőművészeti alkotótevékenységet értékeli. A felvételi eljárás során mindkét szempont 5-5 ponttal értékelhető, így összesen maximum 10 pont ítélhető oda a pályázatok értékelésekor. (5) Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre jelentkezők azonos követelmények és feltételek alapján vesznek részt a felvételi eljárásban. (6) A Doktori Iskola a felvételi eredményeit az Egyetem honlapján teszi közzé. (7) A felvételi eljárás egyéb, itt nem részletezett kérdéseiben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Felvételi szabályzatát kell alkalmazni. 13. Beiratkozás (1) Aki a doktori képzésre felvételt nyert, doktorandusz hallgatói jogviszonyt létesíthet az Egyetemmel. A doktorandusz hallgatói jogviszony felvétel vagy átvétel alapján, a beiratkozással jön létre. (2) A beiratkozási eljárás részeként az állami ösztöndíjas képzésbe felvételt nyert jelentkező az Nftv.-ben meghatározott szabályok szerint nyilatkozik a képzés feltételeinek elfogadásáról. Az állami ösztöndíjas hallgató a nyilatkozat aláírásával elfogadja, hogy az Nftv. szerint köteles a doktori képzést teljesíteni, a tanulmányaikat a 2016/17. tanévben, vagy ezt követően megkezdők komplex vizsgát letenni, valamint a doktori értékezését megvédeni adott határidőben. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő doktorandusz hallgató, illetve doktorjelölt az Nftv.-ben előírt sajátos feltételek teljesítésére köteles külön szerződéskötés nélkül. (3) Az önköltség fizetése mellett folytatott képzés esetében hallgatói képzési szerződést kell kötni, ami a felsőoktatási intézmény és az önköltséges képzésre besorolást nyert hallgató között az Nft. 39. (3) bekezdése szerint létesített szerződés. (4) A beiratkozáskor a doktorandusz hallgató a nyilvántartásához, valamint az elektronikus tájékoztatáshoz szükséges személyes adatait köteles megadni az Egyetemnek, melynek elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredően az Egyetemet ért károkért a hallgató felelősséggel tartozik. (5) Az Egyetem a beiratkozáskor adja át a doktorandusz hallgatóknak a tanulmányaik folytatásához, megtervezéséhez szükséges adatokat tartalmazó tájékoztatót (tanulmányi tájékoztató). (6) Az elsőéves doktorandusz hallgatók a beiratkozással egyidőben a hallgatókat érintő, az egyetem honlapján közzétett szabályzatok megismerését aláírásukkal igazolják, valamint szóban is tájékoztatást kapnak a jogaik gyakorlásához és a hallgatói, illetőleg a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tudnivalókról. 14. Átvétel (1) Más felsőoktatási intézmény szervezett doktori képzéséről az a doktorandusz hallgató vehető át, akinek hallgatói jogviszonya nem elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt szűnt meg, illetve akinél a kötelező elbocsátás, vagy kizárás feltételei nem állnak fenn. (2) Az átvétel feltételeit a témavezető javaslatára, a Doktori Tanács írásban határozza meg. 13

14 (3) A más intézményben teljesített tantárgyak befogadásáról, a megszerzett kreditek elismeréséről a Kredit- és Kreditátviteli Bizottság (a továbbiakban: KÁB) dönt. (4) Az átvételt kérő hallgató átvételi kérelmét az egyéni munkaprogram tervének leírásával, legkésőbb a Doktori Iskolába történő jelentkezés tárgyévben irányadó határidejéig nyújtja be a Tanulmányi Osztályon. (5) A hallgatónak a következő részben az átadó felsőoktatási intézmény által kiállított dokumentumokat kell csatolnia az átvételi kérelemhez: a) igazolást az érvényes hallgatói jogviszonyról és a már elvégzett, államilag támogatott félévek számáról, b) a leckekönyv hitelesített másolatát, (6) Az átvételt kimondó vagy megtagadó határozatot a Doktori Tanács hozza meg. A Doktori Tanács engedélyezi a hallgató átvételét, ha: a) átvételt kizáró ok nem áll fenn, b) a doktori képzés Felvételi Bizottsága a doktorandusz hallgató átvételét javasolta, c) ha az egyetem létszáma, gazdálkodása a doktori képzésben a hallgató tanulmányainak folytatását lehetővé teszi. (7) Az átvételt kimondó határozatban rendelkezni kell: a) arról, hogy az átvett hallgató a doktori képzés melyik témahirdetéséhez kapcsolódóan, a képzés melyik szemeszterében folytathatja tanulmányait, b) a KÁB javaslatára másik intézményben megszerzett kreditek beszámításáról, elismeréséről, c) képzés finanszírozásának kérdéséről. (8) Az átvétel elbírálásáról szóló határozatot a Doktori Tanács írásban közli a doktorandusz hallgatóval, amely döntés ellen a doktorandusz a Hallgatói jogok gyakorlásáról és kötelezettségek teljesítéséről szóló szabályzat vonatkozó rendelkezései szerint jogorvoslattal élhet. (9) Átvétel esetén a doktorandusz hallgató hallgatói jogviszonya a korábbi felsőoktatási intézménnyel megszűnik. (10) Átvétel esetén a Doktori Iskola képzési terve és mintatanterve alapján a hiányzó kötelező tárgyakat be kell pótolni. A doktorandusz hallgatói jogviszony 15. A jogviszony tartalma (1) A doktorandusz hallgatói jogviszony, az Egyetem és a szervezett doktori képzésben részt vevő hallgató között létrejött jogi kapcsolat, amelyben az Egyetemet és a hallgatót kölcsönösen jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, a jogszabályokban és az Egyetem szabályzataiban meghatározottak szerint. (2) A hallgatói jogviszony alapján a doktorandusz hallgató jogosult a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen a jelen Doktori Szabályzat, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, valamint a szervezett doktori képzés keretei között tanulmányokat folytatni. (3) A hallgatói jogviszony alapján a doktorandusz hallgató köteles a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen a jelen Doktori Szabályzat, a Tanulmányi és 14

15 Vizsgaszabályzat, valamint a szervezett doktori képzés keretei között tanulmányait megtervezni és a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tenni. (4) Az Egyetem jogosult a hallgatói jogviszonyban álló hallgató személyes és a tanulmányaira vonatkozó adatainak kezelésére, tevékenységének ellenőrzésére és értékelésére, a jogszabályokban és az Egyetem szabályzataiban, így különösen a jelen Doktori Szabályzatban foglaltak alapján. (5) A hallgatói jogviszonyban álló hallgatónak az Egyetem köteles biztosítani a doktori képzés személyi és tárgyi feltételeit, valamint köteles a tanulmányok folytatásához szükséges információkat a jogszabályok, az Egyetem szabályzatai, így különösen a jelen Doktori Szabályzat, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban foglaltak alapján a hallgató rendelkezésére bocsátani. (6) Doktori képzésben az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. (7) A hallgatót a beiratkozástól kezdve a jogviszony megszűnéséig megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyeket az Nftv., az intézményi SZMSZ és a jelen Doktori Szabályzat meghatároz. 16. Bejelentés doktori tanulmányok folytatásáról, szüneteltetéséről (1) A doktorandusz hallgató minden képzési időszak előtt bejelenti, hogy az adott félévben megkezdi, vagy folytatja tanulmányait (regisztráció), vagy szünetelteti azt. A hallgatónak bejelentését a tárgyév első félévében október 10-ig, tárgyév második félévében február 15-ig formanyomtatványon kell megtennie. Ezt követően az adott félévre nem lehet bejelentést tenni. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az időarányos lejárt fizetési kötelezettségének nem tett eleget. (2) A regisztráció a hallgatói információs rendszerben a tantárgyak felvételével történik meg. (3) A hallgató a regisztrációs héten köteles bejelenteni a nyilvántartott személyes adataiban történt változásokat is. Ha adataiban olyan változás történt, amelyet okiratokkal igazolnia kell, akkor ezt a Tanulmányi Osztályon személyesen jelenti be az eredeti dokumentum egyidejű bemutatásával. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásából eredő Egyetemnek okozott esetleges kárért a hallgató teljes körű anyagi felelősséggel tartozik. (4) Rendkívüli esetben, így különösen ösztöndíjas tanulmányok, baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt a hallgató a szorgalmi időszak kezdetétől számított egy hónapon belül személyesen vagy meghatalmazott útján nyilatkozhat a Tanulmányi Osztálynál bejelentésének visszavonásáról a váratlan ok igazolására szolgáló eredeti dokumentum bemutatásával. Határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A meghatalmazott útján történő nyilatkozattétel esetén az írásba foglalt meghatalmazást két tanú aláírásával hitelesíteni kell. A bejelentés visszavonásáról ilyen esetben a Tanulmányi Bizottság dönt. (5) Ha a költségtérítéses/önköltséges képzésben részt vevő hallgató a megadott határidőig bejelentését visszavonja, egyidejűleg rendelkezhet a befizetett költségtérítésnek/önköltségnek a következő félévre történő beszámításáról, vagy arról, hogy a befizetett költségtérítést/önköltséget a kezelési költség levonásával az Egyetem visszautalja neki. Rendelkezés hiányában az Egyetem a költségtérítést/önköltséget visszautalja. (6) Amennyiben a hallgató a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül nem regisztrál (nem vesz fel tantárgyakat), illetve nem kéri tanulmányaik szünetelését, az 15

16 adott félév aktív félévnek minősül akkor is, ha a hallgató nem vesz részt a foglalkozáson és nem tesz eleget egyetlen tanterv tanulmányi követelményeinek sem. Magyar állami ösztöndíjjal/részösztöndíjjal támogatott hallgatók esetében a rendelkezésre álló államilag támogatott félévek száma eggyel csökken, a költségtérítéses/önköltséges hallgatók pedig költségtérítést/önköltséget fizetnek. (7) A Tanulmányi Osztály legkésőbb a félév ötödik hetének végéig megállapítja a regisztrált hallgatók névsorát, és hallgatói információs rendszeren keresztül értesíti azokat, akiknek a regisztrációját érvénytelenítette. 17. A hallgatói jogviszony szünetelése (1) A doktorandusz hallgató hallgatói jogviszonyának szüneteltetését erre irányuló nyilatkozattal - legkésőbb a képzési időszak megkezdését követő egy hónapon belül közli az Egyetemmel (bejelentés). Amennyiben a hallgató tanulmányait szünetelteti, az adott féléve passzív félévnek minősül. (2) Amennyiben a hallgató a 29. (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, féléve automatikusan passzív félévnek minősül, hallgatói jogviszonya szünetel. (3) A hallgatói jogviszony szünetelése alatt a hallgató tanulmányi kötelezettségeket nem teljesít, tanulmányi teljesítményre nem kötelezhető. (4) A szünetelés időtartama alatt a hallgatót a könyvtárhasználat kivételével ingyenes szolgáltatások és hallgatói juttatások nem illetik meg. A hallgatói jogviszony szünetelésének ideje alatt az Egyetem nem ad ki és nem érvényesít felsőoktatási diákigazolványt. (5) Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése után kerülhet sor. A témavezető és a Doktori iskola vezetője rendkívüli, igazolt esetben méltányosságból az első félév teljesítése nélkül - a beiratkozás megtörténte után - is engedélyezheti a hallgatói jogviszony szüneteltetését feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. (6) A hallgatói jogviszony több alkalommal, de alkalmanként legfeljebb két félévre szüneteltethető. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje a témavezető javaslatára, a Doktori Iskola vezetőjének hozzájárulásával méltányolható okból - ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni - legfeljebb egy alkalommal további két félévvel meghosszabbítható. A hallgatói jogviszony legfeljebb három alkalommal, összesen három évre szüneteltethető. (7) Ha a hallgató két félévig szünetelteti tanulmányait, a szünetelés második félévében a Tanulmányi Osztály a szorgalmi időszak ötödik hetét követően írásban, valamint a hallgatói információs rendszer útján felhívja a hallgató figyelmét a regisztráció esetleges harmadik félévi elhagyásának jogkövetkezményeire. Ezen értesítést a Tanulmányi Osztály a vizsgaidőszak végéig újra eljuttatja a hallgatónak. (8) Ha a hallgató a szüneteltetés két féléves időtartamát követően sem regisztrálja magát, hallgatói jogviszonya megszűnik. (9) Nem szűnik meg a doktorandusz hallgató hallgatói jogviszonya, ha a két félév után a regisztrációnak szülés, baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül 16

17 nem tud eleget tenni, s ezt legkésőbb a következő, harmadik félév kezdetéig igazolni tudja, és ezzel egy időben a Tanulmányi Osztálynak benyújtja a jogviszonya fenntartásának szándékáról szóló, a szüneteltetés várható időtartamát is megjelölő nyilatkozatot. (10) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a) a hallgatóval szembeni büntetőeljárás ideje alatt, b) a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a büntetés időtartamára a tanulmányok folytatásától. (11) Ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányai folytatásától, ezen időtartam lejártát követően külön felhívás nélkül is köteles regisztrálni magát tanulmányai folytatása végett. 18. Vendéghallgatói jogviszony (1) A hallgató másik felsőoktatási intézmény doktori iskolájával vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet. A vendéghallgatói jogviszony keretében a hallgató a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányokat folytat. Vendéghallgatói jogviszony akkor létesíthető, ha ahhoz a témavezető javaslatára a Doktori Iskola vezetője hozzájárul. A hozzájárulást a Doktori Iskola vezetője akkor tagadhatja meg, ha a vendéghallgatói jogviszony keretében szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba. (2) Az Egyetem a résztanulmányok költségeit nem téríti meg. (3) A hallgató más felsőoktatási intézmény doktori képzésében, vendéghallgatói jogviszonyban szerzett kreditjei a fogadó intézmény doktori iskolája által kiállított igazolás alapján a kreditátviteli szabályok szerint ismerhetők el. (4) A vendéghallgatásra vonatkozó kérelmet a kurzusfelvételi időszak első hetének végéig kell benyújtani a Tanulmányi Osztálynál. (5) A vendéghallgatási kérelmen a Doktori Iskola vezetője igazolja, hogy hozzájárul a vendéghallgatás engedélyezéséhez. (6) A vendéghallgatásra szóló engedélyt a Tanulmányi Osztály adja ki, rendelkezve a költségtérítés összegéről, fizetésének módjáról és határidejéről. (7) A vendéghallgatói jogviszony létesítését a Doktori Iskola vezetője legfeljebb egy félévre engedélyezi azzal, hogy a vendéghallgató jogviszonya a doktori képzésben nyújtott teljesítménye alapján további egy félévvel meghosszabbítható. (8) A vendéghallgatás eredményéről szóló, a leckekönyvi bejegyzésekkel megegyező tartalmú igazolást a Tanulmányi Osztály adja ki. 19. A további (párhuzamos) jogviszony (1) A párhuzamos képzésben részt vevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézmény Doktori Iskolájában folytat tanulmányokat és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kap. (2) A hallgató másik oklevél megszerzése céljából más felsőoktatási intézmény doktori iskolájában további (párhuzamos) hallgatói jogviszonyt létesíthet. (3) Más felsőoktatási intézmény doktori iskolájának hallgatója az Egyetemmel párhuzamos hallgatói jogviszonyt létesíthet; a párhuzamos képzésre való felvételről a doktori képzés 17

18 Felvételi Bizottságának véleménye alapján a Doktori Tanács dönt. A tanulmányok folytatásának, egyéni munkaprogramjának feltételeiről a témavezető véleménye alapján a Doktori Iskola vezetője dönt. (4) A párhuzamos képzésben részt vevő doktorandusz hallgatónak mindegyik doktori iskolában kötelező az első beiratkozás. A felsőoktatási intézmények külön leckekönyvet állítanak ki. (5) A párhuzamos hallgatói jogviszony is lehet állami ösztöndíjjal támogatott képzés. (6) Más intézményben párhuzamos képzésben való részvételét, felvételét a hallgató köteles a Tanulmányi Osztálynak bejelenteni. 20. A doktorandusz jogviszony megszűnése (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény Doktori Iskolája átvette, az átvétel napján, b) ha a hallgató írásban bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait állami ösztöndíjas képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni, d) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát - fizetési hátralék miatt - a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján, e) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, f) ha a hallgatói jogviszony létesítéséhez előírt Nftv.-ben meghatározott feltétel a továbbiakban már nem áll fenn, az ennek tárgyában hozott megszüntető döntés jogerőre emelkedésének napján. g) ha a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgató a 48/D. (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát visszavonja és nem vállalja az önköltséges képzésben való részvételt, h) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján, i) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével, j) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. (2) Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a Doktori Szabályzatban, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, így ha a) a hallgató által a kötelező (A) és a kötelezően választható tantárgyakból (B) a doktori képzésben az első 3 aktív félév után min. 90 kreditet nem teljesített, b) egymást követő harmadik alkalommal nem jelentkezik be (nem regisztrálja magát) a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait. (3) A b) és c) pontokban meghatározott esetekben a Tanulmányi Osztály jelzése alapján a Doktori Iskola vezetője írásban, határidő megállapításával felhívja a hallgató figyelmét 18

19 arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatja a mulasztás jogkövetkezményeiről. (4) El kell bocsátani az Egyetemről a hallgatót, ha: a) vele szemben az Egyetemről való kizárás fegyelmi büntetést szabták ki; b) a szakmai értékelés során nem megfelelt" minősítést kapott; a szakmai értékelés annak megállapítására szolgál, hogy a hallgató a képzési időtartamnak megfelelő művészi-szakmai ismereteket elsajátította-e és teljesítménye alapján képes-e az Egyetemen tanulmányai folytatására; c) túllépi az Egyetem által engedélyezett 4 passzív félévet. d) akit bíróság jogerős ítéletében bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondott ki. 21. Eljárás a hallgató jogviszony megszűnése esetén (1) Ha a hallgatói jogviszony megszűnt, a Tanulmányi Osztály törli a hallgatót a hallgatói névsorból. (2) A törlésről külön határozatot hozni nem kell, azt a hallgatói jogviszony megszűnését vagy megszüntetését kimondó határozatban kell elrendelni. 22. A doktori képzésben és eljárásban részt vevő hallgatók támogatása és az általuk fizetendő díjak és térítések (1) A doktori képzésben részt vevő hallgatók támogatására és az általuk fizetendő díjakra és térítésekre a Magyar Képzőművészeti Egyetem Hallgatói térítési és juttatási szabályzatában meghatározott összegek irányadók. (2) A doktori eljárás során fizetendő díjakat és térítéseket a Hallgatói térítési és juttatási szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. 23. A Doktorandusz Önkormányzat (1) A doktori képzésben részt vevő hallgatók intézményi a felsőoktatási intézmény részeként működő doktorandusz önkormányzat látja el. A doktorandusz önkormányzatnak minden doktorandusz a tagja, választó és választható. A doktorandusz önkormányzat működésére egyebekben az Nftv. 60. (1)-(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Az Nftv ában foglalt egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogosultságokat a doktoranduszok tekintetében a doktorandusz önkormányzat gyakorolja. Felkészülés a doktori fokozat megszerzésére 24. A szervezett doktori képzés (1) Az egyetemi képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. (2) A doktori képzés a tudomány-, illetve művészeti terület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási tevékenység, amely tartalmazza a hallgató beszámolási kötelezettségét is. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett. 19

20 (3) A doktori képzésben a Doktori Iskola képzési terve szerinti kreditrendszerű oktatás folyik, amely kutatási, oktatási és egyéni munkaprogramból áll. A doktori kutatási programok kereteit a Doktori Iskola évente, témahirdetések formájában határozza meg. (4) A szervezett képzésben résztvevők tanulmányaikat a Doktori Iskolában nappali tagozaton (magyar állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában) és levelező tagozaton (költségtérítéses formában) folytathatják. A levelező képzésben részt vevő hallgatók kérelmezhetik, hogy tanulmányaikat egyéni képzés keretében, az óralátogatás alól mentesítve teljesíthessék. A kérelmekről a Doktori Tanács a témavezető javaslatának figyelembe vételével dönt. (5) A doktori képzéshez kapcsolódóan megállapodás köthető a felsőoktatási intézmény, a doktorandusz és a témavezető között. (6) A szervezett doktori képzés a tanulmányaikat a 2016/17. tanévet megelőzően megkezdettek esetében egységes, 36 hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra. (7) A doktori képzés a tanulmányaikat a 2016/17. tanévben, vagy ezt követően megkezdők esetében képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakasznál is legalább kreditet kell teljesíteni. A képzési idő - ha az Nftv. eltérően nem rendelkezik nyolc félév (48 hónap), ami a képzés két szakaszának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének, a kutatómunka végzésének, valamint a doktori ösztöndíj folyósításának időtartamát jelenti. A képzési és kutatási szakasz 24 hónapnál rövidebb nem lehet. (8) A tanév időbeosztása a szervezett doktori képzésben megegyezik az Egyetemen folyó nappali tagozatos alapképzés időbeosztásával. (9) A doktorandusz lehet a) teljes idejű képzésben részt vevő, magyar állami ösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges (nappali tagozat), b) részidejű képzésben részt vevő, önköltséges (levelező tagozat), c) egyéni, önköltséges képzésben részt vevő, valamint c) egyéni felkészülő. 25. Oktatási, kutatási programok (1) A Doktori Iskolai képzés a Doktori Iskola oktatási és kutatási programja illetve a doktoranduszok egyéni munkaprogramja keretében valósul meg. A Doktori Tanács évente dönt: a) Doktori Iskola oktatási és kutatási programjáról, b) a témahirdetésekről, c) a témavezetői megbízásokról, valamint d) a Doktori Iskola vezetője által javasolt oktatók személyéről. A fentiek nyilvánosságra hozataláról a Doktori Iskola az Egyetemen szokásos módon gondoskodik. (2) A doktorandusz a doktori iskolába a meghirdetett doktori témák egyikéhez kapcsolódó egyéni munkaprogram tervével nyer felvételt, amelyet a Felvételi Bizottság javaslatára a Doktori Tanács hagy jóvá. Az egyéni munkaprogram tartalmazza a doktorandusz 20