BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK MESTER KÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE SZEREPE ÉS SÚLYA A MAGYAR GAZDASÁGBAN MAGYARORSZÁG TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE A KÖZELMÚLT ÉS JELEN TÜKRÉBEN KÉSZÍTETTE: CSONKA CSILLA BUDAPEST, 2012

2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 4 II. AZ FDI, MINT FORRÁSBEVONÁSI LEHETŐSÉG 7 II.1. A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALATOK JELLEMZŐI 9 II.2. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRA, AZ ÁLLAM SÚLYA A GAZDASÁGBAN 12 II.3. AZ FDI ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS VISZONYA 17 II.4. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA A TŐKEFELHALMOZÁSRA ÉS A TERMELÉKENYSÉGRE 21 II.5. AZ FDI HATÁSA A FIZETÉSI MÉRLEGRE 25 III. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE JELENTŐSÉGE A MAGYAR GAZDASÁGBAN 29 III.1. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE ÁLLOMÁNY MAGYARORSZÁGON ÉS A KKE RÉGIÓBAN 34 IV. MAGYARORSZÁG A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE VONZÁSÁNAK ÚTJÁN 37 IV.1. HAZÁNK TŐKEVONZÓ KÉPESSÉGE A VERSENYTÁRSAKHOZ KÉPEST 37 IV.2. MAGYARORSZÁG VERSENYKÉPESSÉGI HELYZETÉRTÉKELÉSE 43 IV.3. A GAZDASÁGPOLITIKA LEHETŐSÉGEI 50 IV.4. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁJA AZ FDI VONZÁSÁRA ÉS MEGTARTÁSÁRA 56 IV.5. SZERVEZETEK ÉS INTÉZMÉNYEK AZ FDI VONZÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE 63 V. A VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ ADÓZÁS ÉS MUNKAJOG ÉVI VÁLTOZÁSAI 72 V.1. AZ ADÓZÁST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 72 V.2. A MUNKAJOGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA 79 VI. ÖSSZEGZÉS 83 IRODALOMJEGYZÉK 86 FÜGGELÉK 91 TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE 98 3

3 I. BEVEZETÉS Számos magyar külgazdaságról szóló tanulmány legelső immáron örökérvényűnek ható ténymegállapítása az, hogy Magyarország kicsi és nyitott ország. Ez a két jelző ténylegesen determinálja az ország létezésének keretrendszerét. A magyar gazdaság jelenlegi állapotában is elmondható, hogy külgazdasági politikájának alakításakor az export növelésére kell törekedni, azért, hogy az egyenleg kisebb részét tegye ki az import annak érdekében, hogy a függést optimalizálni lehessen. Egy ilyen adottságokkal bíró ország maga dönti el, hogy adott körülmények között miképp kívánja az export növelését megvalósítani. Az egyik hathatós megoldás a külföldi működőtőke vonzása. A jelenleg általam betöltött menedzsment-támogató pozíció rálátást biztosít a beruházási döntésekre és aktív részvételt követel meg a kormányzati kapcsolattartást illetően. Egy nemzetközi nagyvállalat alkalmazottjaként olyan projekteket kísérhetek végig útjukon, melyek több mint ezer munkavállaló számára biztosítottak eddig állást, szakképzést. A témaválasztás kapcsán mindenképpen célként fogalmazódott meg tehát egy olyan témakör fókuszpontba állítása, amely mögött tapasztalati, gyakorlati ismeretek is meghúzódnak. A külföldi működőtőke magyarországi jelene, pozíciója esetemben valóban a mindennapi praktikum középpontjában áll. Sok érv és indulat születik a közéletben a jelenlévő multinacionális vállalatok ellen és mellett. Mindenképpen célszerű tehát megvizsgálni azon makrogazdasági tényeket, melyek rávilágítanak a külföldi működőtőke jelentőségére. Ezek a külföldi érdekeltségű vállalatok hazánkban a GDP-hez százalékban járulnak hozzá, nekik köszönhető a beruházások közel egyharmada, a foglalkoztatás 15 százaléka, illetve a korábban leírtakat alátámasztandó a teljes export százaléka. Az FDI tehát nagymértékben hozzájárul hazánk gazdasági növekedéséhez, vonzása ezért elengedhetetlen számunkra. Ezen a ponton számos kérdés merül fel. Miképp mozdítható elő, hogy Magyarországba még több tőke áramoljon, milyen az ideális környezet, mely azt fogadni tudja, alkalmas-e az ország gazdasága a befogadásra? Ez utóbbi az abszorpciós képességet hivatott jelezni, melyet illetően még van bőven tennivaló és sok kiaknázatlan lehetőség. Ezekre a kérdésekre a választ a következő keret adja meg. Először kifejtésre kerül, hogy az FDI, mint forrásbevonási lehetőség miért ideális megoldás. Ezt igazolandó munkámban összefoglalom mindazokat a jellemzőket, amelyek leírják a Magyarországon jelenlévő külföldi érdekeltségű vállalatokat, majd négy fő területre koncentrálva kifejtem a főbb makrogazdasági összefüggéseket. Ez a négy terület az FDI és az államháztartás, a 4

4 gazdasági növekedés, a termelékenység és tőkefelhalmozás, végül a fizetési mérleg kapcsolatát, a rájuk gyakorolt hatást szemlélteti. Külön fejezet foglalkozik a magyarországi külföldi működőtőke állománnyal, hazánk közelmúltjával az adott kérdéskörben. Láttatván az FDI gazdaságunkban betöltött jelentős szerepét, elengedhetetlenné válik országunk tőkevonzási képességét pozícionálni a versenytársakhoz képest, illetve értékelni hazánk versenyképességi rangsorban betöltött szerepét. Ez egyértelműen magába foglalja gyengeségeinket és főbb erősségeinket is. Ismertetvén mindezen tényezőket könnyen meghatározhatóvá válik; milyen gazdaságpolitika mentén valósulna meg ideálisan a külföldi működőtőke további vonzása és megtartása. Ehhez az alternatívához képest kerül bemutatásra a tényleges külgazdasági stratégia idevágó része. Mivel nem pusztán a Nemzetgazdasági Minisztérium a külföldi tőke vonzásának egyedüli letéteményese, ezért olyan szervezetek eredményeit is összefoglalom, melyek ebből a feladatból jelentős mértékben kiveszik részüket. A Minisztérium elképzelései és az intézmények munkája azonban adott gazdasági és jogi körülmények közé ágyazódik, melyek jelentősen meghatározzák, és egyben behatárolják lehetőségeiket és eredményeiket két terület; az adózás és a munkajog számottevő változását hozta magával, melyek intenzíven befolyásolják a beruházási környezetet. Ebből az okból kifolyólag célszerű a változások következményeit feltárni. A szakdolgozat tehát olyan FDI-t érintő témákra helyezi a hangsúlyt, mint a külföldi tőke magyar gazdaság átalakulásában betöltött szerepe, jelenlegi súlya és jövője. Az egyes témakörök kifejtésénél a közgazdasági elméletek és a gyakorlat is egymást erősítendő bázisát adják a munkának. A beruházói oldal szemszöge, egyes aspektusok, melyek hatással lehetnek a tőkeinvesztícióra, illetve azok az ösztönző tényezők, támogatások, melyek előmozdítják a beruházások megvalósulását, mind-mind kifejtésre kerülnek. Akár kisebb, akár ezer főt foglalkoztató külföldi tulajdonú vállalat letelepítéséről legyen szó, hazánk kiválasztása a cég székhelyéül meghatározott szempontok alapján történik, ezért a teljesség igényét szem előtt tartva az egyes szektorok ajánlásainak ismertetése is a dolgozat elemei közé került. Nagyvállalati véleményt tükröz a munka- és adójog változásait ismertető rész, amely az egyes újdonságokat és következményeket egy nemzetközi porondon aktívan szereplő, hazánkban is jelenlévő céget, illetve annak európai leányvállalatait képviselő jogász és egy hazai adószakértő, auditor segítségével született meg. Az egyes közvetítők szerepének bemutatásakor az ITD-ből lett HITA feladatai kerültek a célkeresztbe csakúgy, mint az Amerikai Kereskedelmi és Iparkamara működése, 5

5 célkitűzései és eredményei. Az egyes nemzetek tőketulajdonosainak gazdasági érdekeit védik a hozzá hasonló kamarák, melyek a tőke letelepítésének szintén felelősei, hiszen a networkingen keresztül a beruházók véleményt cserélnek, ajánlásokat tesznek, a hálózaton keresztül ismereteket, tapasztalatokat szereznek a kiválasztott országgal kapcsolatban. Beruházási döntéseiket pedig később ezek alapján hozzák meg. Összességében célszerű a kamarák közül az egyik, ez esetben az AmCham eredményeit és tevékenységét röviden áttekinteni. Bemutatását mérete és az FDI vonzás tekintetében elért vívmányai igazolják. Magyarország már túllépett az olcsó és szakképzett munkaerővel kecsegtető piacon, vonzerejét már más tényezők adják. Ez nagyon sok lehetőséget hordoz magában, ám szem előtt kell tartani, hogy éppen emiatt a tőkevonzás nagyban múlik a gazdasági, jogi, politikai környezeten. El kell ismerni azt a tényt, hogy egy multinacionális vállalat bármikor képes pár hét alatt kihelyezni tevékenységét más, szakértőkkel ellátott országba. Egy kivonuló befektető pedig viszi magával a másikat. Ez ellen tenni sokkal nehezebb, mint a már működő rendszert ésszerűen fenntartani. A munkám célja tehát az, hogy rámutassak az FDI jelenlétének fontosságára, szemléltessem mi áll rendelkezésünkre a fogadására, illetve milyen változtatásokat lenne ésszerű bevezetni versenyképességünk elősegítését illetően, azért, hogy még többen maradjanak és minket válasszanak. A cél elérésében segítséget jelentett a gazdaságkutató intézetek munkássága, a Központi Statisztikai Hivatal, az MNB forrásai, a személyes interjúk, a közvetítők belső publikációi, kutatásaik, illetve az egyes érdekesebb, témába vágó jogszabályok tanulmányozása. Ezúton is köszönet illeti dr. Török Hildát a közgazdaságtan elméleteinek alaposabb megismertetéséért, a szélesebb látókörért, gondolataiért, egy számomra teljesen új látásmódért, melyek mind lehetővé tették, hogy ez a dolgozat ilyen formában szülessen meg. 6

6 II. AZ FDI, 1 MINT FORRÁSBEVONÁSI LEHETŐSÉG Csakúgy, mint minden vállalkozásnak, nagyvállalatnak, egy országnak is hasonló módon szüksége van tőkére. Ezt előteremtheti belső forrásokból, illetve külső segítséggel egyaránt. Ez utóbbi globalizált világunkban minden országban megjelenik valamilyen formában. A külső segítség igénye különösen igaz a tőkeszegénység problémájával küszködőkre. Az ő esetükben a belső erőforrások nem teszik lehetővé a szükségletek kielégítését, illetve a növekedést. A külső tőkeforrás megjelenhet hitel, portfólió befektetés, támogatás, segély és külföldi működőtőke formájában. Több szempontból is elmondható, hogy ez utóbbi tőkebevonás hosszú távon a legelőnyösebb az említettek közül. A hitel elsősorban államadósságot generál, ha a megszerzett forrást nem megfelelő irányba injektálják, másodsorban a régi struktúrák bebetonozódását és a versenyképesség csökkenését eredményezheti. A portfólióbefektetések rövidtávra szólnak és spekuláció övezheti őket, jellegük miatt pedig hosszú távon nem lehet rájuk építeni. Ha a segély lehetőségét egy ország kénytelen számításba venni, az komoly gazdasági, szociális, politikai és egyéb gondok meglétét jelzi, tehát a tét ez esetben nem a fejlődés és a növekedés, hanem a fennmaradás. A külföldi működőtőke a forrásbevonás lehetőségei közül a legalkalmasabb hosszú távon a gazdaság motorjává válni, hozzájárulni a gazdaság teljesítményének növekedéséhez, felfuttatni a beruházásokat. Előnyei közé tudható, hogy ha az FDI beáramlása intenzívebbé válik, akkor az ország exportképessége is növekszik, ami együtt jár a külső egyensúly javulásával, adóbevételeket generál, technológiát hoz be, munkahelyeket teremt, új munkafolyamatokat eredményez; összességében gazdagít. Tagadhatatlan, hogy a tőketranszfer az esetek nagy százalékában technológia beáramlást is jelent, amely a műszaki környezet fejlődéséhez járul hozzá, ami pedig további külföldi tőkét vonz és ösztönzi a gazdaság növekedését, miközben a termelékenységre is kedvező hatással bír, hiszen a megvásárolt vállalatok 1 Foreign Direct Investment Közvetlen Külföldi Működőtőke Beruházás. A Magyar Nemzeti Bank értelmezésében FDI hoz azok a befektetések tartoznak, amelyekre teljesül, hogy egy ország rezidens befektetője egy másik ország rezidens vállalatában való tartós részesedés megszerzésére törekszik. A tartósság kulcsjelentőségű, hiszen stratégiai gondolkodásmódra utal, tehát nem a rövidtávon magas hozam az injekció célja. Sőt, a beruházó meg kívánja határozni a vállalatvezetés mikéntjét. Ha a tulajdonszerzés egy vállalatban meghaladja a 10 százalékot, akkor már FDI ról beszélhetünk. Ennek oka nagy valószínűséggel abban rejlik, hogy egy nagyvállalat ekkora részét megszerezni, már nem részvénykereskedelmi célokkal történik, gyors haszonszerzés mellett. Egy ilyen arányú tulajdonlás magával vonja a stratégiai gondolkodást is. 7

7 termelékenységén keresztül a hazai vállalkozások produktivitása is javul. A hatás tehát tovagyűrűzik. 2 Hazánk esetében is elmondható, hogy a rendszerváltás idején nem állt rendelkezésre elegendő belső forrás. A tőkeszegénység problémáját Magyarország pedig ésszerűen FDIal kívánta kezelni. Ez a lehetőségek közül a legjobb megoldást jelentette, hiszen az a felvázoltakhoz mérten közvetlenül és közvetetten is kifejtette hatását, hiszen a tőkevonzó képesség emelésének érdekében az akkori kormány a befektetések számára olyan környezetbarát körülményeket teremtett, melyek a hazai vállalkozások számára is kedvezőek voltak hozzájárulván fejlődésükhöz, ezzel pedig versenyképességünk javulásához. 2 Ezt a folyamatot a szakirodalom a spillover kifejezéssel írja le. 8

8 II.1. A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALATOK JELLEMZŐI A külföldi érdekeltségű vállalatok tehát pozitív szereplői a fogadó ország gazdaságának, letelepedésük számos előnnyel jár. Magától értetődően merül fel a kérdés; mi is jellemzi a Magyarországon letelepedő, külföldi érdekeltségű vállalatokat? Először is a KSH adatai alapján számuk 2009-ben a 30 ezret érte el. 3 Nem meglepő az, hogy a szolgáltatási szektorban vannak zömmel jelen, hiszen ez a fejlett államokban hasonlóképp elmondható. Kereskedelem, pénzügyi, gazdasági szolgáltatás, ingatlan ágazat a leginkább jellemzőek. Az azonban már érdekfeszítő tény, hogy ha nem a vállalatok számára kerül a hangsúly, hanem a hozzájuk fűződő tőkére, akkor annak csak a 60 százalékát képviseli a szolgáltató szektor. Bár a feldolgozóiparban a külföldi vállalatok alig 10 százalékban képviseltetik magukat, tőke és erőforrás igényességük győz, 35 százalékát adják a beérkező forrásoknak. A bevezetőben említést kapott, hogy a külföldi működőtőke hazánkban átlagosan milyen részt vett ki a GDP növekedéséből. Arra azonban ugyanolyan célszerű felhívni a figyelmet, hogy a már megtermelt bruttó hazai terméket illetően az FDI az ágazatokból miképp veszi ki a részét. A KSH tájékoztatási adatbázisából kiválóan látszik, hogy a hazánkban jelenlévő, külföldi érdekeltségű vállalatok a GDP 25 százalékát termelték ki. Ezt pedig a már előbb említett feldolgozóipari és szolgáltatóipari szektorokban tette. Az előbbi esetében jelentős szerep jut a jármű-, villamosgép-, műszergyártásnak. Az utóbbit illetően még érdemes megemlíteni a szállítmányozás, kereskedelem, távközlés területeit, melyeken diadalmaskodunk. Maguktól értetődőek a beruházási értékek is. A kedvező politikai, gazdasági pozícionálás eredménye, hogy 1996-ban a beruházások 30 százaléka kapcsolódott az FDIhoz, majd ez a tartomány a magasban is maradt. A kedvező értékeket a 2000-es évek törték meg, néhány szakértői vélemény szerint azért, mert a lakosság nagymértékben ingatlanokba ruházott be, ezért az összberuházáshoz képest az FDI aránya kisebb lett. A legalacsonyabb állóeszköz felhalmozási szint 2006-ot jellemzi. Ebben az évben emelkedett egyrészt az állami beruházások száma, másrészt a TV székház ostrom, illetve az őszi eseményeket követő belpolitikai bizonytalanság is kedvezőtlen légkört jelképeztek a 3 Elemzésközpont: jelenti , Utolsó betöltés: március 25. 9

9 külföldi nagytőke számára. S bár azóta az ország növekedő tendenciát mutat a külföldi tőkebeáramlás ekintetében, mégsem érjük el az 1990-es évekk csúcspontját. A teljes képhez nem elhanyagolható a foglalkoztatás kérdése sem. A 2008-ban tapasztalt 17 százaléknyi FDI beruházás 660 ezer foglalkoztatott felnőttet jelképez. Ez az év jelentette a csúcsot, melyet a gazdasági válság kitörésével már nem sikerült a rákövetkező évben megtartani. A vállalatok átstrukturálták tevékenységeiket, melynek eredményeképp 60 ezer emberrel kevesebb dolgozott 2009-ben külföldi érdekeltségű vállalatok számára. A 1. számú ábra alapján elmondható, hogy ezek a vállalatok a magyar munkavállalók átlagosan 15 százalékátát foglalkoztatják. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ez mennyire tetemes számadat. Forrás: KSH (in Balatoni-Pitz 2011) 1. számú ábra FDI részesedés a GDP-ből, beruházásokból és a foglalkoztatásból között (százalék) Az ábrával kapcsolatban több gondolatot is érdemes elindítani az útján. A GDP-hez való hozzájárulás elsősorban a szektorr produktuma, annak a foglalkoztatási számadatokkal való viszonyítása pedig teljesen t logikus lépés, akár a ténylegess adatokat, akár a százalékos adatokat nézzük hiszenn még ha csak megközelítőleg is, de alapvetően a termelékenységet mutatja ez az arány.. Ebből pedig könnyenn láthatóvá válik, hogy az FDI- által hoz kapcsolódó termelékenység mindig magas, sőt, magasabb, mint a hazai vállalatok megtermelt, egy főre eső produktumm esetében. Ennek okaa a technológiai ismeretekben, hatékonyabb munkafolyamatokban, a vállalatirányítás mikéntjébenm n, a tőkebevonási képességben és sok más tényezőben t rejlik. A tanulási folyamat szintén importálódik, a magyar vállalatokra nézvést elvárássá válik egy meghatározo ott nívó elérése, vagyiss nagyon 10

10 nagy a valószínűsége annak, hogy a magasabb termelékenységi szintet a hazai térfélen elősegítik a külföldi tulajdonnal bíró cégek. Nem csak az a tény releváns, hogy hány főt foglalkoztatnak ezek a vállalatok, hanem az is, hogy a hazai bruttó átlagbérekhez képest miképp pozícionálhatóak. Kimutatható, tehát a KSH adataiban ez is szerepel hogy magasabb bérezést adnak ezen vállalatok, mint a hazai bruttó vagy nettó átlagbér. 4 A havi nettó 141 ezer forintot felülmúlni nagy valószínűséggel azért nem kiemelkedő teljesítmény, mert ezek a vállalatok bizonyos szintű szakismeretet követelnek meg munkavállalóiktól. Ez az átlagnál magasabb bérezés nem pusztán a befizetett járulékok és adók végett bír jelentőséggel, melyek szilárd központi bevételt jelentenek, hanem annak okán is, hogy ez a magasabb bérszint jelképezi; hazánkba nem az olcsó munka végett jönnek a beruházni kész cégek. Képesek és hajlandóak megfizetni a szakértelmet, igaz és ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni ennek a szakértelemnek az ára a nyugati országokéhoz képest még mindig jóval alacsonyabb. Szintén szót kapott már az FDI export-import tevékenységre vonatkozó részesedése. A kivitel és behozatal szerkezete azonban még nem. A közelmúlt évei alapján látható, hogy a kivitel esetében a gépek, szállítóeszközök domináltak. Ennek a súlya két harmad arányban volt érezhető. A feldolgozott termékek és az élelmiszerek csak ezek után következtek. A behozatal esetében is hasonló tendencia észlelhető, igaz itt a volumennek csak körülbelül a felét teszik ki a gépek és szállítóeszközök, ám ez így is jelentős teljesítmény. Ezek után következik a feldolgozott termékek és nem meglepő módon az energiahordozók importja. A legutóbbi pedig igencsak kiveszi a részét a külkereskedelmi hiány termeléséből. A többi termékcsoport esetében ugyanis az arányok csaknem kiegyenlítődnek, azonban energiahordozókból Magyarország nem exportál, az import volumene azonban jelentős. 4 Elemzésközpont: jelenti , Utolsó betöltés: március

11 II.2. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRA, AZ ÁLLAM SÚLYA A GAZDASÁGBAN Az FDI pozitív hozadékainak áttekintésekor hangsúlyt kell kapjon a központi költséghez való hozzájárulása. A külföldi működőtőke egyértelműen gyarapítja a központi bevételeket, ezért ezt a kérdéskört feltétlenül érdemes mélyebben feltárni és a számokat, eredményeket megvizsgálni. 5 Célszerű az elmúlt négy évet célkeresztbe tenni, hiszen elsősorban ez tükrözi esetünkben leginkább a jelen tendenciáit. A cél nem egy idősor elemzése, vagyis az, hogy bizonyítást nyerjen az FDI államháztartásbeli hozzájárulásának folyamatos növekvő mértéke, hanem az, hogy érzékelhető legyen, hogy a közelmúltban, illetve a jelenben számszerűsíthetően mennyivel járult hozzá a külföldi működőtőke az állam gyarapodásához. Ezen túlmenően pedig az elmúlt néhány év befizetései tükrözik leginkább a pénzmennyiség jelenértékét. Egy 1999-es adat ebben az esetben nem mérvadó. Egy külföldi érdekeltséggel bíró cég számos adónem vonatkozásában járul hozzá a központi költségvetés bevételi oldalához. A legnyilvánvalóbb adónem a társasági nyereségadó. Nem elhanyagolható az iparűzési adó sem, ám fontos azt is megjegyezni, hogy ez az adónem helyi büdzsét gyarapít, tehát a központi költségvetésbe nem kerül bele. Ez azt jelenti, hogy bár fontos tényező, jelen esetben csak annyit érdemes vele kapcsolatban megemlíteni, hogy mértékével csökkenthető a nyereségadó alapja, amelyhez mérten adózik a vállalat az államháztartásba. Csak a központi költségvetést illető hozzájárulásokat figyelembe véve a számszerűsíthető tények a következőek. A társasági adó része az államkasszából 2008-ban 487,5 milliárd forint volt. Ez a rákövetkező évben 385,5 milliárd forintra rúgott, amely jelentős visszaesést jelentett. Ez az óriási csökkenés a gazdasági válságnak is betudható. A helyzet komolyságát mutatja, hogy ez a bevételi tétel 2010-ben 324,3 milliárd forintra zuhant, jelentős hiányt eredményezve a költségvetésben. Ezekhez a számadatokhoz viszonyításképp a külföldi érdekeltségű vállalatok 2008-ban társasági adó címén 168 milliárd forintot, 2009-ben 148 milliárd forintot fizettek be. Elmondható tehát, hogy százaléka az adott adónemnek az FDI meglétével magyarázható. Tudomásul véve azokat az adótámogatásokat, melyeket az ország a külföldi tőke tulajdonosainak engedményez megállapítható, hogy ezek a befizetések még így is jelentős mértékűek. Nem elhanyagolható tény ugyanis, hogy ezen vállalatok ténylegesen befizetett társasági adója az adóalaphoz képest jóval alacsonyabb, 5 A témakör az APEH/NAV éves bulletin által feltűntetett adatokon alapul. Éves APEH bulletin: Utolsó betöltés: március

12 mint egy olyan magyar cég esetében, amelyik nem kap ilyen típusú adótámogatást. Az adóalap vonatkozásában pedig a korábban említettekkel összhangban - jelentőséggel bír a helyi iparűzési adó is, mely tekintetében elmondható, hogy körülbelül évi 143 milliárd forintot fizettek be 2008, 2009 során a külföldi érdekeltségű vállalatok a helyi önkormányzatok kasszájába. Viszonyításképpen ezek az összegek eltörpülnek a tb-bevételekhez képest, melyek sokkal meghatározóbb szerephez jutnak. Csak a tb-járulékok esetében konstatálható, hogy 662 milliárd forintnyi befizetés tulajdonítható az FDI-nak 2008-ban. Ez az összes tbbevételnek pusztán 21 százaléka, ami azért is érdekes adat, mert a foglalkoztatottak körülbelül százaléka köszönheti megélhetését külföldi tulajdonú vállalatoknak. Ez teljes mértékben alátámasztja azt a korábbi megállapítást, miszerint a munkavállalóknak jobban megéri egy külföldi vállalatnál dolgozni, hiszen a magasabb bérek eredményezik a nagyobb arányú tb-hozzájárulást. Ez a tendencia logikusan érvényesülhet akár a személyi jövedelemadó esetében is, hiszen magasabb bérek mellett, magasabb befizetett SzJA-ról beszélhetünk, amely elképzelhetővé teszi, hogy az FDI-hoz köthető befizetett SzJA mértéke sem tükrözi a százalékos munkavállalói arányt, hanem azt esetleg ugyanúgy meghaladja, mint az a tb-befizetések esetében is megtörtént. A tb-járulékok összege re szintén jelentősen csökkent; 610, 4 milliárd forint került ezen a jogcímen a központi kasszába. Az eddig említett adónemeket figyelembe véve az FDI-hoz kapcsolódó, államháztartásba befizetett bevételek 2008-ban 8,6 százalékra tehetőek, 2009-ben pedig már csak 8,1 százalékra. A csökkenés sokkal inkább a válságnak és a visszafogottságnak köszönhető, mintsem a magyar tőke megnövekedett hozzájárulásának. Az államháztartásba történő befizetéseknek köszönhetően felmerül egy kiemelkedően fontos tényező, amely még nem kapott érdemi említést. Ez a faktor az állam súlya a gazdaságban. Elmondható ugyanis, hogy a kormányzati szektor beruházásai, üzleti szerepvállalása révén aktívan hozzájárul a gazdaság eredményeihez. Az állami szerepvállalás valamilyen mértékben minden országban jellemző, ám sokkal reálisabb képet vázol fel az FDI gazdaságban betöltött szerepéről, ha úgymond az állami szektor kikerül a számításokból. Ezzel azért is érdemes apellálni, mert egy ország gazdaságának igazi erejét azt mutatja meg, miképp képes boldogulni az irányító kéz nélkül. 13

13 Az MNB adatbázisa is rejt olyan számításokat, melyek pusztán a privát szektor teljesítményét mérik figyelmen kívül hagyva az állami szerepvállalást. 6 A Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a privát szektor által termelt GDP százaléka köszönhető a külföldi érdekeltségű vállalatoknak. Ha nem a bruttó hazai termék, hanem a beruházások kerülnek a vizsgálat középpontjába, akkor elmondható, hogy az elmúlt tíz év beruházásainak a 15 százaléka köthető az állami szférához. Ezt a hozzájárulást figyelmen kívül hagyva ahogy azt a Központi Bank is adatbázisában megtette láthatóvá válik, hogy az FDI-hoz köthető állóeszköz felhalmozások mértéke eléri a 30 százalékot. Ez jelentős teljesítménynek könyvelhető el, különösképpen, ha ezen túlmenően az a tény is hangsúlyt kap, hogy a lakosság lakáscélú beruházásai 2006-tól növekvő tendenciát kezdtek mutatni. Ennek köszönhető, hogy az FDI-nak tulajdonítható állóeszköz felhalmozások aránya az összes beruházáshoz képest csökkent. Ha pusztán a vállalati szektor felhalmozásai kerülnek górcső alá, lecsupaszítván az ilyen irányú állami és lakossági szerepvállalástól akkor észlelhető, hogy a beruházásokhoz a külföldi tőke 40 százalékban járul hozzá. Az adatbázis a foglalkoztatási adatokat is számításba veszi. Elvonatkoztatván az állami szektor vállalásait ettől a területtől azt eredményezi, hogy nem százalékra lesz tehető a külföldi tőkének köszönhető foglalkoztatási arány, hanem 20 százalékra. Ezek az adatok a költségvetés megszorításainak, illetve a költséghatékonyság javításának köszönhetően nagy valószínűséggel számottevően módosulnak 2012 során. Ha nem a külföldi tőke GDP-hez, beruházásokhoz történő hozzájárulásának vagy foglalkoztatásból kivett szerepének vizsgálata a cél, hanem az FDI területi eloszlása, akkor a végkövetkeztetés nem okoz meglepetéseket, hiszen a tőke olyan régiókban összpontosul igazán, ahol az egy főre eső bruttó hazai termék magas értéket ér el, illetve a munkanélküliek száma alacsony. Ez feltételezi, hogy a fejlett régiók inkább preferáltak a beruházók számára, hiszen az infrastruktúra, munkaerő és más lényeges tényezők is rendelkezésre állnak. 7 Ez eleve feltételez egy Budapest központú megközelítést, melyet a cégbejegyzések is igazolnak. Ezek szerint a vállalatok fele Budapesten működik. Ezt a számot nem biztos, hogy hiteles alapul lehet venni, hiszen a cégbírósági bejegyzések megtévesztőek lehetnek. A székhely szerinti besorolás nem feltétlenül jelent tényleges tevékenységi helyszínt. Budapest dominanciája azonban még ha nem is pontosan 6 MNB: Utolsó betöltés: március Antalóczy Sass (2005) 14

14 számszerűsíthetően érezhető mind a hazai, mind a külföldi működőtőke letelepedésének esetében is. A többi régióhoz képest tőkevonzó képessége még a közép-magyarországi, a közép-dunántúli, illetve a nyugat-magyarországi régiónak van. Közvetlenül Pest megye után Győr-Moson-Sopron rendelkezik a legmagasabb FDI állománnyal. Az Audi beruházásai ilyen nagymértékben nyomnak latba. Külföldi működőtőke hiányától leginkább a legszegényebb régiók szenvednek. Zala, Baranya, Tolna és Nógrád a tőke által elkerült területek. Az eddigi tények és érvek mind azt hivatottak hangsúlyozni, hogy milyen erős az FDI súlya a magyar gazdaságban, milyen pozitív járulékai vannak annak, ha a külföldi tőke Magyarország mellett dönt és hazánkban telepedik le. A dolgozatnak nem elsődleges célja olyan érveket és irodalmat felmutatni, amelyek számításaik alapján azt teszik vizsgálatuk fókuszpontjába, hogy milyen eredményeket ért volna el a magyar gazdaság FDI nélkül. A legfőbb cél rámutatni arra, hogy milyen elengedhetetlen feltétele a külföldi működőtőke jelenléte a magyar gazdaság fejlődésének, növekedésének szempontjából. Jelentős azonban hangsúlyozni, hogy az ehhez felhasznált irodalom, az FDI hiányára épülő kutatások nem pusztán a külföldi működőtőkéhez kapcsolható mutatók aggregált adatokból való kivonására építenek, hiszen a bruttó hazai termék és a beruházások nagy része másmilyen módon, az FDI beáramlása nélkül is megvalósult volna. Az azonban valószínű, hogy a háztartások megtakarításai önmagukban nem lettek volna képesek a vállalatok és az állam finanszírozási igényeit kielégíteni. Árvai Zsófia és Menczel Péter 8 írásukban rávilágítanak, hogy ehhez a tényhez mi minden járul hozzá. A pénzügyi szabályozások rendszerváltást követő megváltozása, a háztartások likviditási korlátai, az elhalasztott fogyasztás után a lakosság vágyainak hirtelen beteljesedése mind, de még az optimista növekedési várakozások is a lakossági megtakarítások csökkenését eredményezték. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy minden megvalósuló beruházás ezekből a megtakarításokból jelentős forrást vett el, ami az expanzív költségvetési politika mentén szintén csökkentette a rendelkezésre álló eszközöket. Korábban már említést kapott, hogy ezeket a hiányzó forrásokat milyen módon lehet pótolni, az azonban még nem, hogy az FDI bevonásával megvalósuló finanszírozás eredményezhet-e GDP növekedési többletet. 8 Árvai Zsófia Menczel Péter (2001) p. 15

15 A következőkben a legjelentősebb közgazdasági munkák kerülnek összefoglalásra, melyek azt vizsgálják, hogy a külföldi működőtőke hat-e a növekedésre. 16

16 II.3. AZ FDI ÉS A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS VISZONYA 9 Többször kapott hangsúlyt, hogy a külföldi működőtőke a gazdaság motorjává válik, fellendíti a növekedést, a fogadó országot kedvező pályára tereli. Célszerű tehát összefoglalni a közgazdaságtan elméleteit, következtetéseit a témakörben. A neoklasszikus közgazdaságtan követői az ötvenes években leginkább a tőkefelhalmozás kérdését tették vizsgálatuk központjába. Ezt illetően az 1956-os, híres Solow 10 modell a legideálisabb példa. Az ez időtájban elterjedt egyensúlyi modellek általánosságban a technikai, technológiai fejlődés jelentőségét vizsgálták, illetve tipikusan zárt gazdaságú országokban gondolkodtak. Ezek esetében rövidtávon a megtakarítási ráta ténylegesen hozzájárult a gazdasági növekedés rátájának emelkedéséhez. Tizennégy év telt el, amikor Brems 11 adaptálta és továbbfejlesztette a Solow modellt a nyitott gazdaságokra is. Munkájában rámutatott arra, hogy minden általa megvizsgált esetben az FDI az összes tőkemennyiséget megnövelte, ami a gazdasági növekedést egy rövidebb távon élénkítette. Az 1990-es évek az endogén növekedéselmélet jegyében teltek, melyek már nem a tőkefelhalmozás kérdését, sokkal inkább a technológiai felfutást vizsgálták, melyet az egyensúlyi növekedés alapjául vettek ban Borensztein 12 és társai mutattak rá arra, hogy az FDI nem pusztán tőketranszfer, de technológia-behozatal is, tehát a külföldi működőtőke-befektetések immáron hosszú távon is a növekedést generálják. Mindez a fogadó országban lezajló ismeretbővülésnek köszönhető, amely a külföldi tőke hiányában lassabban, vagy egyáltalán nem valósult volna meg. Borensztein munkássága kifejti, hogy a külföldi működőtőkének köszönhetően a megvásárolt vállalatok termelékenysége nő. Ez a növekedés pedig átgyűrűzik a hazai tulajdonban lévő vállalatok teljesítményére, mely szintén javuló tendenciát mutat. Levonva a megfelelő következtetéseket; az FDI egyrészt befolyásolja a tőkefelhalmozás folyamatát, továbbá a technológiai transzfernek köszönhetően növeli az azt befogadó ország termelékenységét. Ezen felül 2004-ben Harrison és szerzőtársai vizsgálataik eredményeképpen arra a következtetésre jutottak, hogy a külföldi működőtőke befogadásának következményeképp 9 A közgazdaságtan tanulmányai, ismeretei, kutatói vonatkozásában szélesebb látókör és irodalom dr. Török Hilda javából állt rendelkezésre, illetve a kutatók munkásságáról Balatoni és Pitz is beszámol. 10 Solow, R. M. (1956) p 11 Brems, H. (1970) p. 12 Borensztein De Gregorio Lee (1998) p. 17

17 a fejlődő országokban csökken a kamatláb, mely kedvező terepet biztosít a hazai befektetések felfutásához. A gondolatfonalat tovább vezetve Kose 13 és társai már arról számoltak be, hogy az FDI-ra alapozott modernizáció megvalósításának érdekében az egyes kormányok olyan környezetet teremtenek a külföldi tőkebefektetések számára, amely a hazai befektetések felfutásának is kedvez. A jótékony hatások vizsgálatán túlmenően, azok ellentételezéseképp is akadtak elképzelések. Agosin és Mayer 2000-es munkája 14 alapján gyengítő hatások is érvényesülhetnek a fogadó országban. Kutatásaik és eredményeik megerősítették azt az elgondolást, miszerint a felvásárlások és fúziók nem biztos, hogy emelik a tőkeállományt. Ennek eléréséhez az szükségeltetik igazán, hogy a vállalatok bevételeiket ismételten beruházásra fordítsák az adott országban. Ha az értékesítési bevételekből vagy fúziókból származó jövedelmüket a beruházó, külföldi tőke tulajdonosai fogyasztásra használják, akkor nem lesz hatása az FDI-nak az aggregált tőkemennyiségre. Az is kiemelkedő fontossággal bír és a gyengítő tényezők sorát szaporítja, ha a közvetlen tőkebefektetés a hazai beruházások ellenében valósul meg, azokat kiszorítja. Az FDI-nak egészséges esetben további új belföldi befektetéseket kell bevonzania. Ha ez megtörténik, akkor ténylegesen igazolható, hogy az FDI növekedési többlethez járult hozzá. A negatív hatások vizsgálatához sorolható Aitken és Harrison munkája 15 a termelékenység befolyásolását elemzendő. A szerzőpáros rámutat arra, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalat annak köszönhetően, hogy termelékenyebb és kialakult, hasznos exportkapcsolatai vannak, képes nagyobb piacra termelni, illetve ezzel a hazai cégek keresletét elvonni. Ez a kibocsátás visszaeséséhez vezethet és összességében a hazai szektor termelékenységét csökkenti. Az FDI növekedéshez, termelékenység javulásához való hozzájárulását különböző empirikus vizsgálatokkal kívánták a kutatók igazolni. Az ezekből eredő tanulságok a következőek. 13 Kose Prasad Rogoff Wei (2006) 14 Agosin, M. R. Meyer, R. (2000) 15 Aitken Harrison (1999) p. 18

18 Az elemzések során Blomströmék 16 és Borenszteinék is rámutattak például az FDI áldásos hatására. A számításaik azonban azért érdekesek, mert a termelési függvény tekintetében minden ország esetében ugyanazt feltételezték. Éppen ezért eredményeiket Ericson és szerzőtársai 17 megkérdőjelezték. Ezen túlmenően pedig kétkedésüknek adtak hangot azt illetően, hogy nem nyert bebizonyítást az oksági kapcsolat az FDI és a gazdasági növekedés között. Állításuk szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a gazdasági növekedés miatt egy ország kedvező és kedvelt célpontja lesz a külföldi tőkének, úgy ahogy az sem, hogy pusztán a külföldi, hosszú távú tőkebefektetések generálják a gazdaság dinamikájának növekedését. Az azonos termelési függvény problematikáját megfontolva jöttek létre a panelökonometriai regressziók, érthetőbben az országspecifikus hatások figyelembevételével létrejött vizsgálatok. Carkovic és Levine ben öt éves periódusokra lebontva vizsgáltak meg 1960 és 1995 között 68 országot és nem tudták megerősíteni az FDI és növekedés között lévő pozitív oksági kapcsolatot. Ennél azonban jóval szerencsésebben boldogult Nair-Reichert és Weinhold, 19 akik 24 fejlődő ország adatait elemezték 1971 és 2005 között, majd megállapították, hogy pozitív és jelentőséggel bíró hatása van az FDI-nak a növekedés tekintetében. Az oksági vizsgálatokat gyarapítva Basu, Chakraborty és Reagle 20 arra a következtetésre jutottak, hogy az FDI és a GDP között kétirányú kapcsolat létezik, tehát nem magyarázzák, hanem kimutathatóan erősítik egymást hosszútávon. Vizsgálataik szintén több ország adataira alapoztak. A tekintetbe vett periódus 1978 és 1996 közé esett. Sikerült ezen túlmenően még egy lényegi megállapítást igazolniuk, miszerint a zárt gazdaságú országok esetében kimutatták, hogy az oksági kapcsolat inkább a GDP-ből mutat az FDI felé, mintsem fordítva. Tehát, ha egy ország zárt gazdasággal bír, mely folyamatosan erősödik és növekszik, akkor a tőkevonzása is erősödik, ezzel együtt hosszútávon növekszik az FDI jelenléte. Vagyis nem beszélhetünk arról, hogy az FDI vonzza a GDP növekedést, sokkal inkább a gazdasági dinamika hozza magával a külföldi működőtőkét. A témában alkalmazott másik kutatási módszer az idősorelemzést hívta segítségül. Ezek azért is jelentős munkák, mert a fordított okságra is példát tudnak szolgáltatni. Zhang 16 Blomström Lipsey Zeyan (1994) 17 Ericson Irons Tryon (2001) p. 18 Carkovic Levine (2005) 19 Nair Reichert Weinhold (2001) p. 20 Basu Chakraborty Reagle (2003) p. 19

19 2001-es kutatása 11, ezúttal távol-keleti és dél-amerikai országot és azok adatait vette szemügyre 1970 és 1995 vonatkozásában. Ellentétben a korábbi megállapításokkal ő már igazolni tudta, igaz csak öt ország esetében, hogy igenis az FDI generált gazdasági növekedést, megállapítása szerint rövidtávon. Hat országra nézvést azonban ugyanazt tapasztalta; a növekedés generálta az FDI állomány gyarapodását. Igazát erősítendő Cuadros, Orts és Alguacil 21 is végeztek az 1980 és 2000 közé eső időszakra elemzéseket, melyek kifejezetten a negyedéves szakaszokat vizsgálták. Igaz, csak három ország teljesítményét vették figyelembe, azonban esetükben elmondható volt, hogy nemcsak rövid, de hosszú távon is az FDI hatott a gazdaság dinamikájára és nem fordítva. Ramírez 22 Mexikót tanulmányozva ugyanerre a következtetésre jutott, Fedderke 23 és Romm pedig dél-afrikai államok esetében igazolták a hasonló feltevéseket. A sorból Kína vizsgálata sem maradhatott ki, melyet Xiaohui, Burridge és Sinclair 24 végeztek és szintén alátámasztották az FDI-tól GDP növekedés irányába mutató okságot, igaz annak fordított változatát is egy meghatározott időszakban. 21 Cuadros Orts Alguacil (2004) p. 22 Ramirez (2000) p. 23 Fedderke Romm (2006) p. 24 Xiaohui Burridge Sinclair (2002) p. 20

20 II.4. A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE HATÁSA A TŐKEFELHALMOZÁSRA ÉS A TERMELÉKENYSÉGRE 25 Általánosságban tehát több esetben is igazolásra talált az FDI növekedésre gyakorolt kedvező hatása. Ez hazánk esetében is tetten érhető, tehát elengedhetetlen szemügyre venni azt mind a tőkefelhalmozás, mind a termelékenység tekintetében. A témában általánosan és nem magyarország-specifikusan végzett megfigyeléseket két szerzőpáros. Először ben Bosworth és Collins, 26 majd 2005-ben Mody és Murshid. 27 Munkájuk során a különböző típusú tőkeáramlások 28 hatását vizsgálták a hazai beruházásokra, vagyis azt, hogy az FDI milyen mértékben növeli vagy csökkenti a hazai állóeszköz felhalmozást. Hatvan ország adatainak tanulmányozása során úgy találta mindkét páros, hogy a külföldi működőtőke nem szorít ki hazai beruházást. Bár következtetéseik azonos kimenetelűek voltak, számításaik különbségeket vonultattak fel. Bosworth és Collins kalkulációi alapján egy FDI-hoz köthető dollár 81 cent hazai befektetést eredményez, míg egy hitelből származó dollár csak 50 centnyi hazai befektetést generál. Ez egyértelművé tette, hogy sokkal kifizetődőbb a tőkebevonásnak az FDI-hoz kapcsolódó válfaja, mintsem a hitelfelvétel, ráadásul a kettő érték közti nagy különbség azt is jelentheti, hogy az FDI a beruházási kedvet inkább ösztökéli. Az is hangsúlyt kapott, hogy a rövidtávú portfólió befektetések és a fogadó országbeli beruházások között nincs szoros kapocs, tehát bevonásuk nem serkenti a hazai beruházási kedvet. Mody és Murshid számításai más eredményekhez és következtetésekhez vezettek. Ők egy dollárnyi FDI esetén 71 centnyi hazai beruházást láttak megvalósulni, míg egy dollárnyi hitelhez 61 cent hazai beruházást kötöttek. S bár esetükben is bebizonyosodott, hogy jobban megéri külföldi tőkét bevonzani, mintsem hitelfelvételhez folyamodni, a kettő közti különbség nem volt kiemelkedően szignifikáns, ráadásul ők a portfólió befektetések vizsgálatakor arra jutottak, hogy 1 egységnyi ilyen típusú beruházás 46 cent hazai befektetést von magával. A két szerzőpáros tanulmányai a fejlett államokra vonatkoztak, azonban hazánk vizsgálatát illetően célravezető a posztszocialista blokkra koncentrálni. Mileva 2008-as 25 A fejezetben hivatkozott tanulmányok forrása megegyezik a II.3. fejezetével. 26 Bosworth Collins (1999) p. 27 Mody Murshid (2005) p. 28 hitelek, portfóliótőke és FDI 21

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan

A nemzetközi fizetési mérleg. Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg Nemzetközi gazdaságtan A nemzetközi fizetési mérleg szerepe Az NFM (Balance of Payments - BPM) egy adott ország vállalatai, háztartásai és kormánya, valamint a külföldi országok

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A külföldi érdekeltségű vállalkozások aktivitása a nyugat-dunántúli régióban

A külföldi érdekeltségű vállalkozások aktivitása a nyugat-dunántúli régióban DEÁKNÉ GÁL ANIKÓ * A külföldi érdekeltségű vállalkozások aktivitása a nyugat-dunántúli régióban A KÜLFÖLDI TŐKE SZEREPE MAGYARORSZÁGON Mind a magyar gazdasági életben, mind pedig a nyugat-dunántúli régió

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon

A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. január (1 30. o.) Balatoni András Pitz Mónika A működőtőke hatása a bruttó nemzeti jövedelemre Magyarországon Jelen tanulmány a külföldi működőtőke magyar gazdasághoz

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András

A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András A magyar makrogazdaság várható pályája és az azt övező kockázatok Balatoni András Magyarország 2009-ben A 2009-es válság a hazai gazdaságot legyengült állapotban érte A 2000-es évek elejétől folyamatosan

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások

Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Merre tart a gazdaság? Átalakuló ingatlanpiac, az ingatlanszektort leginkább érintő gazdasági kilátások Akar László csoport-vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. NAPI GAZDASÁG INGATLANKONFERENCIA Budapest,

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban

Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban Energiahatékonyság Nemzetgazdasági kitörési pont a 2014-2020- as időszakban dr. Bart István Igazgató Magyar Energiahatékonysági Intézet Gyula, Kétezer-tizenháromszeptemberhuszonhét A Magyar Energiahatékonysági

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben