MOSTart Nemzetközi Kulturális Közcélú Egyesület Alapszabálya

Átírás

1 1/17 MOSTart Nemzetközi Kulturális Közcélú Egyesület Alapszabálya A 2014-es módosításokkal egységes szerkezetben. TE 4590 Dömsöd, szeptember 20. Dömsöd, augusztus 21. Bajzák István elnök

2 2/17 1. Általános rendelkezések Az Egyesület neve, székhelye, alapító tagok neve lakóhelye, vezető tisztségviselők (Ptk. 3:5. a), b), d) és f) pontja alapján) 1.1) Az egyesület elnevezése Az Egyesület neve: MOSTart Nemzetközi Kulturális Közcélú Egyesület ( Közhasznú módosítva közcélú -ra) Az egyesület rövidített neve: MOSTart NKKE Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: MOSTart International Association for Culture ( HAB törölve) Az egyesület idegen nyelvű rövidített elnevezése: MOSTart IAC 1.2.) Az egyesület székhelye: 2344 Dömsöd, Wesselényi utca 15. Az egyesület telephelyei: MOSTart Project Agency, e-office, 6098 Tass, Határ köz ) Az egyesület alapításának éve: ( bővítés) 1.4.) Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. 1.5.) Az Egyesületet alapító tagok neve, lakóhelye (1. melléklet): 1.6.) Az Egyesület vezető tisztségviselői: (betöltött pozíció, név, lakóhely, 2. melléklet) 1.7.) Az Egyesület működési területe: elsősorban Magyarország, másodsorban planetáris 1.8.) Az Egyesület elektronikus levélcíme: office@mostart.org 2. Az egyesület céljai, tevékenységi körei (Ptk. 3:5. c) pontja alapján) (Közhasznúságra vonatkozó bekezdés törölve, helyette:) Az egyesület olyan tevékenységet végez, amely a köz hasznára irányuló vagy közcélú, vagy akár közhasznú, amennyiben a köz haszna a társadalom és az egyén közös szükségleteinek, érdekeinek kielégítése. ( A közcélú tevékenység az alapcélok között egy szűkebb kategóriát jelent, azok a tevékenységek, melyeket a szervezet egy tágabb közösség érdekében végez [Civil tv pont]. A közhasznú tevékenység az alapcélok között egy szintén szűkebb, speciális kategóriát jelent, amely konkrét közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. ) Ennek alapján (eredeti célok): - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

3 3/17 - kulturális tevékenység Az egyesület nem zárja ki, illetve ebből következik, hogy a köz hasznára a tagjai által biztosított szolgáltatásaiból elsősorban más részesülhet. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak ezen céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 2.1) Az egyesület céljai (a-u), (Nem változtak alapvetően, a g, m, q és r pontokban az európaiság szemlélete pontosítva és bővítve, a demokráciára vonatkozó sor törölve) : (ÁLTALÁNOS MISSZIÓ) a.) A művészet, közművelődés és oktatás terén és ezekhez kapcsolódó egyéb területeken kifejtett minden olyan tevékenység elősegítése, generálása, lebonyolítása és támogatása, mely az európai és szélesebb nemzetközi dimenzióban megvalósuló tehetséggondozásra és képességfejlesztésre irányul. b.) Az esélyteremtés biztosítása és elősegítése a tehetség kibontakoztatása által kortól, nemtől, gazdasági és szociális helyzettől, etnikai hovatartozástól vagy bármiféle más megkülönböztetéstől függetlenül, különösen koncentrálva a valamiféle hátrányos helyzettel küzdő rétegekre. Az egyesületi tevékenység és a különböző szolgáltatások során kiemelt figyelem fordítása a szociálisan-gazdaságilag hátrányos helyzetű, marginalizált, perifériára szoruló, sajátos nevelési igényű vagy etnikai kisebbséghez tartozó csoportokra és képviselőikre. c.) A nemzetközi színtéren megvalósuló aktivitások és együttműködések ösztönzése mind jó példák bemutatásával közvetve, mind pedig multiplikátori és mentori segítségnyújtással közvetlenül. Figyelemfelkeltés olyan előnyök és lehetőségek iránt, melyek csak nemzetközi együttműködésekből származhatnak, mint pl. a külföldi tapasztalatok és gyakorlatok cseréje, a látókör szélesedése, vagy a külföldön jól bevált koncepciók és megoldások elfogadása iránti nyitottság. Elfogadtatni azt a tényt, hogy a civil és egyéb intézményi fenntarthatóság, a fenntartható (szellemi) fejlődés útja a személyes és nemzeti identitás védelmével párhuzamosan a nemzetközi együttműködésekben rejlik, a parciális határok átlépésével. d.) Figyelemfelkeltés és attitűdformálás az együttműködések során a másság elfogadása, a toleránsabb emberi viszonyok létrejötte, a fajüldözés és kirekesztés elutasítása, és bármiféle diszkrimináció elítélése iránt. e.) Az együttműködő partnerek közvetett és közvetlen motivációja az idegen kultúrák felismerésére és elfogadására, valamint az egymás szokásairól, tradícióiról, vagy gondolkodásmódjáról szerzett tapasztalatok és ismeretek megosztására. Az országok és kultúrák közti különbségek tudatosítása, ezáltal a tolerancia, elfogadás és megértés fejlesztése. f.) Segítségnyújtás és mentori tevékenység az együttműködő partnerek felé abban a folyamatban, hogy az Európai Unió kiemelt értékeit felismerjék, közelebb kerüljenek hozzájuk, és beillesszék mindennapi gyakorlatukba. Ilyen kiemelt értékek pl. az emberi jogok tiszteletben tartása, a tolerancia, a szolidaritás, a rasszizmus és kirekesztés elleni küzdelem, az antidiszkrimináció, az egyenlő esélyek biztosítása, a kulturális sokszínűség, a hátrányos helyzetűek integrációja, a tudás-alapú társadalom felé való törekvés, az innováció és vállalkozó kedv erősítése stb.

4 4/17 g.) Az nemzeti, az európai, a planetáris tudatosság erősítése, az aktív állampolgárság ösztönzése mind a döntések, mind pedig az értékek felismerése, és az értékek védelme terén. A Nemzeti Közösség, az Európai Közösség és a Planetáris Közösség felé irányuló érdeklődés felkeltése és erősítése. h.) Környezettudatos életmód, környezetvédelem és a fenntartható fejlődés támogatása, terjesztése és ilyen programok, projektek generálása. (MŰVÉSZET ÉS KÖZMŰVELŐDÉS) i.) A különböző művészeti ágakhoz tartozó független, amatőr és profi alkotók és előadók tömörítése, egymás közti kommunikációjuk elősegítése. A mozgás- és táncművészeti, zenei, színművészeti, filmművészeti, irodalmi, vizuális- és képzőművészeti alkotások létrejöttének támogatása; egymás közti átjárhatóságuk felé való törekvés. A kortárs, fiatal, pályakezdő művészek bemutatkozásának támogatása nemzetközi kiállítások, különböző művészeti események, nemzetközi pályázatok, alkotótáborok és fesztiválok stb. szervezésével; j.) Minél több magyar és idegen nyelvű, a fiatal művészekről szóló tájékoztató anyag (könyv, prospektus, szórólap, plakát, videokazetta, stb.) megjelenésének elősegítése és hozzáférés biztosítása, beleértve a médián keresztül történő információ-átadást is k.) Közművelődési tevékenység folytatása innovatív és színvonalas hazai és nemzetközi művészeti, valamint kulturális tartalmú projektek és programok generálásával, multiplikálásával, szervezésével és lebonyolításával. A közművelődési tevékenység ellátása érdekében a szervezet nyitott közművelődési szerep átvállalására állami intézményektől. l.) Professzionális alkotótevékenység folytatása (OKTATÁS) m.) Híd-szerep betöltése a különböző szintű és eltérő nemzetiségű akkreditált, valamint szabadiskolaként működő oktatási és oktatásba bevonható intézmények; oktatásfejlesztéssel, vagy az oktatási folyamathoz kapcsolódó egyéb tevékenységgel foglalkozó szervezetek és cégek között egy előremutató, korszerű oktatási gyakorlat megvalósítása érdekében. Európai szintű, magas színvonalú, innovatív és alternatív oktatási szisztémák és módszertanok kidolgozása, együttműködve a nemzetközi partnerekkel, felhasználva a multimédiás közvetítő formát is. Az oktatás nemzetek feletti dimenziójának kiterjesztése, beleértve az oktatási és oktatásfejlesztési projektek multiplikációját és mentorálását is. n.) Szakirányú (gyermek- és felnőtt-) oktatási tevékenység folytatása bármely korosztály számára, különös tekintettel az Európai Közösség kiemelt prioritású csoportjaira, mint az oktatással foglalkozó szakemberek, az idősebb korosztály és a szociálisangazdaságilag hátrányos helyzetű társadalmi rétegek képzése. o.) Innovatív pedagógiai módszertanok kidolgozása és promotálása, video-bemutató órák szervezése, alternatív pedagógiai eszközök kiépítése. (IFJÚSÁGVÉDELEM) p.) Az ifjúság helyzetét segítő, valamint az ifjúság kulturális aktivitását serkentő tevékenység kifejtése a különböző hazai és nemzetközi pályázatok segítségével, különös tekintettel a kulturális tolerancia-fogyatékosságra. q.) A fiatalok szemléletformálását elősegítő, az aktív állampolgárságukat ösztönző (hazai és nemzetközi) programok és akciók lebonyolítása, melyek segítségével közelebb

5 5/17 kerülnek, elsajátítják és követik a Nemzeti, az Európai és a Planetáris Közösség kiemelt értékeit, mint pl. az egymás iránti tolerancia és kölcsönös megértés, az emberi jogok tiszteletben tartása, vagy a kulturális sokszínűség stb. r.) Nemzeti, Európai és Planetáris együttműködések kialakítása az ifjúságpolitika terén, a fiatalokat támogató és segítő szolgáltatások minőségének fejlesztése, elsősorban nagyarányú ifjúsági részvétellel. Ifjúsági kezdeményezések elősegítése és mentorálása. (STÚDIÓ) s.) A székhelyül szolgáló kistérség különleges természeti adottságainak védelme és fejlesztése; a kistérség kulturális és oktatási lehetőségeinek bővítése, nemzetközi áramba való bekapcsolása a különböző hazai és nemzetközi pályázatok segítségével (Az artchannel internetes művészeti csatorna létrehozása a hazai és nemzetközi partnerek bevonásával; t.) A mindezek helyszínéül szolgáló hazai és európai ifjúsági szálló, művésztelep, művészeti szálláshely működtetése; u.) Egyéb, pályázatírás, projektgenerálás, pályázatfigyelés. 2.2) Az Egyesület által végzett tevékenységek (A törvényi helyek szerint a céloknak megfelelően a tevékenységek felsorolása, a 2.2 bekezdés az eredeti szöveg bővítése): NEVELÉS ÉS OKTATÁS, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS, ISMERETTERJESZTÉS - Általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Köznevelési programok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyerekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás közfeladathoz kapcsolódóan (állami feladat) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. (1) bekezdés a)-u) pontja alapján. IFJÚSÁG- ÉS GYERMEKVÉDELEM - A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében közfeladathoz kapcsolódóan (állami feladat) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 17. (1) bekezdése alapján, - Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások közfeladathoz kapcsolódóan (önkormányzati feladat) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. 23. (5)1. pontja és 13. (1) bekezdés 8 pontja alapján. HATÁRON TÚLI MAGYARSÁGGAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉG - Nemzetiségi feladatokat ellátó/más szervtől átvett intézmény fenntartása, érdekképvislet/esélyegyenlőség, kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének /működtetésének támogatása, nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése közfeladathoz kapcsolódóan (helyi nemzetiségi önkormányzat

6 6/17 közfeladata) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény 115. a)-i) pontja alapján. OKTATÁS, TUDOMÁNYOS KUTATÁS, MŰVÉSZETI ALKOTÓTEVÉKENYSÉG - a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 4. (1) és (2) alapján KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS - a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése. A helyi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. a)-b) (közhasznú szervezetek számára biztosított csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatás) 3. (a teljes 3. paragrafus az eredeti 5. szövegéből külön tárgyalva, előrehozva a törvény szerint újra fogalmazva, az eredeti 3. elé, amely 4. lett, beszúrva) Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony, megszűnése (Ptk. 3:67., 3:68., 3:69, 3:70, 3:71. (1) bekezdés a) és c) pontja alapján) 3.1). Az Egyesület tagjai Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiségnélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az Egyesület tagja rendes tag, a 3. 4.pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. 3.2). Tagsági jogviszony keletkezése A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja annak szellemiségével egyetért. A tag-jelölt tagnyilvántartásba vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt. 3.3). A tagok joga és kötelességei Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. - Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben, - Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket, - Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein, - Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni - jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. - Kötelesek tagdíjat fizetni

7 7/17 - Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni - Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek 3.4). Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: 1. a tag kilépésével 2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével 3. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával. Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére figyelmeztetni kell. 4. a tag kizárásával - A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. - A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. 5. Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje (Ptk. 3:5. e) pontja alapján) 1. Az Egyesület részére nyújtandó alapításkori, kezdeti vagyoni hozzájárulás nem kötelező. 2. Az alapító tagok név szerint Varga Anett és Bajzák István - vállalják, hogy az Egyesület részére összesen Forint azaz egymillió négyszázharminckettőezer forint értékű vagyoni hozzájárulást nyújtanak. Ennek részletezése a leltárban megtörtént. Varga Anett és Bajzák István vagyoni hozzájárulásának aránya az Egyesület alapításkori vagyonának tekintetében 20% (B.I.)-80% (V.A.). 4. (az eredeti 3. ) Az egyesület működése, megszűnése 4.1.) Az egyesület a jelen alapszabályban rögzített célokért működő szervezet, amely a hatályos jogszabályoknak és a jelen alapszabálynak megfelelően fejti ki tevékenységét. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kér és nem fogad el. 4.2.) Az egyesület bevételi forrásai biztosítása érdekében információs anyagokat ad ki, a céljaival összefüggő előadásokat, rendezvényeket szervez, projekteket generál, pályázatírást vállal. Az ezen tevékenységből eredő teljes bevételét céljainak megvalósítására fordítja, azokkal önállóan gazdálkodik. A bevételét a tagok között szét nem osztja. 4.3.) Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az egyesület számára megfizetni, de az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

8 8/ ) Az egyesület jogi személy. 4.5.) Az egyesület megszűnik, ha: - Feloszlását a közgyűlés kimondja; - Más egyesülettel történő egyesülését a közgyűlés elhatározza; - A bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. 5. (a teljes eredeti 4. paragrafus a törvény szerint átírva, átszámozva 5. -nak, a bizottságokra vonatkozó bekezdés törölve, a tagságra vonatkozó rész 3. -ként kivéve előrehozva, az eredeti 5. a tagságról is szólt) Az Egyesület szervei, azok működése, az Egyesület ügyvezetése 5.1) A közgyűlés 1./ A közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve. 2./ A közgyűlés tagjai: az Egyesület tagjai 3./ A rendes közgyűlést az elnök hívja össze írásban, a tervezett napirend ismertetésével, a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal. A meghívó tartalmazza az Egyesület székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését és a tervezett napirendet. 4./ Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt - a természetes személy tagok legalább 15% vagy - az Felügyelő bizottság elnöke az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, vagy - az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, az egyesület célja veszélybe került. A Rendkívüli Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 5./ A közgyűlés nem nyilvános. 6./ A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg határozatképes számban, 30 napon belül azonos napirenddel újra össze kell hívni a közgyűlést, figyelmeztetve a távolmaradás következményeire. Ebben az esetben a megjelentek számától függetlenül határozatképes a megismételt közgyűlés. 7./ A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás általában nyílt, de az elnök a jelenlevő küldöttek egyharmada kérésére titkos vagy név szerinti szavazást köteles elrendelni. Személyi kérdésekben a szavazás titkos. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az, aki csak tanácskozási joggal van jelen, ill. az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 8./ Alapszabály módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedének egyetértése kell, a más egyesületbe való olvadás, az Egyesület feloszlása és vagyonával való rendelkezés tárgyában hozott határozatok érvényességéhez az összes szavazásra jogosult háromnegyedének hozzájárulása szükséges.

9 9/17 9./ A közgyűlés kizárólagos hatásköre: - elnök, alelnök, elnökség, az Felügyelő bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása és visszahívása a természetes személy tagok közül, - a közhasznúsági jelentés elfogadása, - az elnök éves beszámolójának és a jogszabályban előírt beszámolók elfogadása, - a Elnökség által elfogadott éves költségvetés, illetve az előző évi gazdálkodásról szóló beszámoló jóváhagyása, - a Elnökség megfellebbezett határozatainak felülvizsgálata, - a tagok indítványainak megtárgyalása, - a jogszabályban előírt szerződések megkötésének jóváhagyása, - az Egyesület feloszlása és vagyonának hovafordítása, más egyesületekkel való összeolvadás elhatározása, - alapszabály módosítása. 10./ Az előző évi gazdálkodásról szóló beszámolót a közgyűlésnek jóváhagyásra be kell terjeszteni. Az éves beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt. 11./ A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a kijelölt jegyzőkönyvvezető vezeti, s a jegyzőkönyvvezetőn kívül az elnök, valamint az elnök által a közgyűlés elején kinevezett két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. 12./ Rendkívüli közgyűlés személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha tagjainak személyazonossága megfelelően igazolható. A szóban elhangzott szövegről jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülés közbeni írott üzenetváltás pedig a jegyzőkönyvhöz mellékelendő. 13./ Az ülés megtartása nélküli határozathozatalhoz az elnök a határozat tervezetét elküldi a tagoknak. (E szempontból tagnak számít, aki a rendes közgyűlésen szavazati joggal részt venne.) A tervezet kézhezvételétől számított nyolc napon belül a tagok megküldik válaszukat az elnöknek. Az eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazat érkezik be, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlést az elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napjától, illetve az összes szavazat beérkezése esetén az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül az ügyvezetés megállapítja az eredményt, s ezt további három napon belül közzé is teszi ) A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre (Ptk. 3:71. (1) bekezdés b) pontja, 3:73. -a alapján) 1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik (Ptk. 3:73. (1) bekezdés). 2. A közgyűlés nem nyilvános. 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

10 10/17 h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése ) A közgyűlés határozathozatala (Ptk. 3:76. alapján) 1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg )A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésének valamint a határozatok kihirdetésének szabályai(ptk. 3:71. (1) bekezdés d) pontja alapján) 1. A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. 2. A meghívónak tartalmaznia kell a) az Egyesület nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét; d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is. 3. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie. 4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja. 6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 7. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 8. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy a gazdasági vezető vezeti. 9. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.

11 11/ A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. 11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. 13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti. 14. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát ) A közgyűlés összehívásának kötelezettsége (Ptk. 3:81. alapján) 1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került. 2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni ) Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. alapján) 1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. 2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. 4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. 5.2) Az Elnökség 1/ Az Elnökség létszáma 3 fő. Az Elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, és egy, az elnökségbe választott tag. A rendes tagokon kívül 2 póttagot is választhat a közgyűlés. A póttagokat a közgyűlési

12 12/17 jegyzőkönyvben meghatározott szavazatszám szerinti sorrendben kell szükség szerint behívni. A póttagok mandátuma a következő éves rendes közgyűlésig tart. 2/ Az Felügyelő bizottság tagjai a elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vehetnek. 3/ Az Elnökség választott tagjai megbízásukért nem részesülnek díjazásban. 4/ Az Elnökség ülései nem nyilvánosak. Az elnökségi üléseket évente legalább három alkalommal kell tartani, melyet az elnök hív egybe az ülés előtt legalább 8 nappal, a tervezett napirend ismertetésével. A meghívót az elnökség üléseire az átvételt igazoló módon kell az elnökségi tagoknak megküldeni. Az elnökség ülése kivételes esetben személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha tagjainak személyazonossága megfelelően igazolható. A szóban elhangzott szövegről jegyzőkönyvet kell készíteni, az ülés közbeni írott üzenetváltás pedig a jegyzőkönyvhöz mellékelendő. Az ülés megtartása nélküli határozathozatalhoz az elnök a határozat tervezetét elküldi az elnökségi tagoknak. A tervezet kézhezvételétől számított nyolc napon belül a tagok megküldik válaszukat az elnöknek. Az eljárás akkor eredményes, ha legalább két szavazat érkezik be. A szavazásra megszabott határidő utolsó napjától, illetve az összes szavazat beérkezése esetén az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül az elnök megállapítja az eredményt, s ezt további három napon belül közzé is teszi. 5/ 3 tag vagy a Felügyelő bizottság elnökének kérésére az elnök rendkívüli elnökségi ülést köteles összehívni a tudomásulvételtől számított 15 napon belül. Ennek elmulasztása esetén a Felügyelő bizottság elnöke is összehívhatja az elnökségi ülést. 6/ Az elnökségi ülés határozatképességéhez a tagok több mint felének jelenléte szükséges. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott elnökségi ülésen a tagok nem jelentek meg határozatképes számban, az elnök 15 napon belül újra összehívja a Elnökséget. 7/ A tisztségviselőket (a Felügyelő bizottság kivételével) a közgyűlés 2 évre választja, újraválaszthatók. Az elnökségi tag elhalálozása, lemondása, visszahívása vagy tartós akadályoztatása esetén, helyére póttagot kell behívni. A póttag behívása az Elnökség tagjai közé az elnök feladata. 8/ Az Elnökség hatásköre, feladatai: - szervezi és irányítja az Egyesület tevékenységét; - felügyeli és ellenőrzi az Egyesület működését, erről a közgyűlésnek jelentést tesz; - dönt és intézkedik az Egyesület életével, tevékenységével kapcsolatos minden olyan ügyben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos jogkörébe, vagy nincs más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe utalva; - az Egyesület vagyonát érintő döntés; - az éves költségvetés és az előző évi gazdálkodási beszámoló elfogadása, - előkészíti a közgyűlésnek kizárólagosan fenntartott ügyeket és ellátja a közgyűléssel kapcsolatban rá háruló feladatokat; - dönt a tagok felvételéről, pártoló tagság odaítéléséről; - munkarendjét maga határozza meg. 9/ Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás általában nyílt, de az elnök bármely elnökségi tag kérésére titkos vagy név szerinti szavazást köteles elrendelni. Személyi kérdésekben a szavazás titkos. 10/ Az Elnökség határozatai megfellebbezhetők a közgyűlésnél a kézhezvételt követő 15 napon belül. 11/ Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezet, hitelességét a jegyzőkönyvvezető, az elnök és az elnök által az ülés elején a jelenlévők által választott jegyzőkönyv-hitelesítő igazolja.

13 13/17 12/ Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás ) Az Elnökség (Ptk. 3:78. alapján) 1. Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, a titkár és a gazdasági vezető. 2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. 3. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. 4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított négy év időtartama szól. 5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani ) Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok (Ptk. 3:80. alapján) 1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés. 2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály idevonatkozó pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére ) Az ügyvezetés ellátása (Ptk. 3:77. alapján) 1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. 2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai 5.2.4) Az Egyesület ügyvezetése (Ptk. 3:21. alapján) 1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult. 2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

14 14/17 3. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre ) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. alapján) 1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. 3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől ) Az elnök: a. Az elnök az elnökség tagja. Elnököl a közgyűlésen. E jogkörét alkalmanként az elnökség bármely tagjára átruházhatja. Az elnök az egyesület képviselője harmadik személyekkel szemben. Esetenként jogosult az elnökség tagjait írásos meghatalmazással az egyesület képviseletére feljogosítani. Eljárásáról köteles beszámolni az elnökségnek. Gyakorolja a munkáltatói jogokat az egyesület alkalmazottai felett. b. Az elnök köteles olyan naprakész nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a közgyűlés és az elnökség döntéseit (a hozott határozatokat szó szerint), a döntéshozatal időpontját, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és ha lehetséges, személyét. c. Az Elnök köteles biztosítani, hogy a szervezet működésével kapcsolatos iratokba bárki jogosult betekinthessen. Az iratok az iratőrzés helyén, az Egyesület székhelyén tekinthető meg; az Elnökkel történő előzetes egyeztetés után ) Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (Ptk. 3:23. alapján) 1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. 2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására ) A vezető tisztségviselő felelőssége (Ptk. 3:24. alapján) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben ) Az Egyesület képviselete és jegyzése (Ptk. 3:29. alapján) 1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök önállóan, titkár és gazdasági vezető együtt) látja el. 2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. 3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint ) A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése (Ptk. 3:25. alapján) 1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

15 15/17 a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 2. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. 3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. 4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. 5.3) A Felügyelőbizottság 5.3.1) A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága (törölve az ötmilliós bevételi határ)(ptk. 3:26. alapján) 1. A tagok három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze, ha egyéb jogszabályok törvények ennek létrehozásának feltételeiről rendelkeznek. (Ectv. 40. (1)) 2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 3. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 4. Az első felügyelőbizottság tagjait a határozatban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. 5. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi ) A felügyelőbizottság működése (Ptk. 3:27. alapján) 1. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. 2. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír-és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. 3. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis ) A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége (Ptk. 3:28. alapján) A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

16 16/17 6. (eredeti bekezdés, az FB felállítására vonatkozó összeghatár pontosítva) Az egyesület gazdálkodása 6.1.) Az egyesület saját bevételeiből gazdálkodik. Működése során vagyonába kerülnek a tagok által befizetett tagdíjak, a tagok, pártoló tagok és szponzorok által az egyesület tulajdonába adott vagyontárgyak és egyéb forrásból és jogcímen szerzett bevételek, valamint az egyesület saját gazdasági tevékenysége keretében harmadik személynek nyújtott szolgáltatásainak bevételei. 6.2.) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 6.3.) Az Egyesületnél felügyelő szerv nem működik, de a Ectv. 40. (1) értelmében létre kell hozni az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrző a vezető szervtől elkülönült Felügyelő Bizottságot, ha az Egyesület éves bevétele az 50 millió forintot meghaladja. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg a törvényekre való tekintettel ) Az egyesület gazdálkodásáról az elnökség köteles az évi rendes közgyűlésen beszámolni. Az egyesület vagyonának állapotát és értékét az elnökség beszámolójában rögzíteni kell. 6.5.) Az egyesület vagyona az egyesület jogutód nélküli megszüntetése esetén az alapító tagjai közt kerül felosztásra a hozzájárulások mértékének arányában a tartozások kiegyenlítése után. Az egy-egy tag által bevitt vagyon az egyesület megszűnésekor vagy a tag kilépésekor visszakerül az eredeti tulajdonoshoz (Ptk. 3:48. (2)) 6.6.) Az Egyesület alkalmazottakat foglalkoztathat, ha a konkrét tevékenysége, a projekt és a pénzügyi helyzete ezt szükségessé és lehetővé teszi. Alkalmazott lehet az Egyesület bármely tagja, illetve projektfüggően bármely természetes személy, aki az adott projekttel kapcsolatban szerződéses viszonyba kell, hogy kerüljön az Egyesülettel. 7. (eredeti bekezdés) A szervezet működésének nyilvánossága 7.1.) Mind az Elnökség, mind a Közgyűlés döntéseiről külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséért az Elnök felelős. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közgyűlés és az Elnökség döntéseinek tartalma, meghozatalának időpontja és hatálya megállapítható legyen. Szintén tartalmaznia kell a nyilvántartásnak a döntés ellen szavazók és a döntést támogatók számarányát, és ha lehetséges, az ellenzők személyét. 7.2.) A közgyűlés és az Elnökség döntéseit, a szervezet működését, szolgáltatásai igénybevételének módját, valamint az éves beszámolót a szervezet saját internetes lapján teszik közzé. 7.3.) Az Elnökség köteles a közgyűlés és az Elnökség döntéseit az érintettekkel 30 napon belül írásban közölni.

17 17/17 8. (új bekezdés, az eredeti 8. elé beszúrva) Az Egyesület tagjainak jegyzéke 1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. 2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. 3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett. 4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni. 5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról. 9. (új szövegezése az eredeti 8. -nak, az eredeti szöveg törvényutalásának pontosítása) Záró rendelkezés 1. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak. 2. Ezt az alapszabályt az alulírott alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták Bajzák István Elnök Dömsöd, augusztus 21.