A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA. az Országos Bírósági Hivatal elnöke. és a

Átírás

1 ELNÖKE 6000 Kecskemét, Rákóczi út 7. t f e. birosag. hu El.I.E.1/2. szám A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a Kecskeméti Törvényszék április 23-i összbírói értekezlete részére a Kecskeméti Törvényszék évi működéséről

2 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezető A bíróság személyi állománya A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása A tárgyév január 1-jei és december 31-ei állapot szerint az összes engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai létszám A tárgyév december 31-i állapot szerint a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi és közigazgatási) bíróságokon, ügyszakokban, csoportokban engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai létszám Az egy engedélyezett/tényleges/dolgozó bíróra eső engedélyezett/tényleges/dolgozó (bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok) aránya A tárgyév december 31-én megállapítható túlbetöltések száma a bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ebből bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai álláshelyeken és ezek jogalapja, valamint indokoltsága A bírósági vezetői beosztások A tárgyév december 31-i állapot szerinti engedélyezett vezetői beosztások (elnök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettesek, stb.) szervezeti egységenként, törvényszéki szinten és az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon szervezeti egységenként. A bírói szolgálati jogviszonyban állók esetében a tisztséget betöltő neve. A tárgyévi lényegi változások A tanácselnöki beosztások száma az egyes ügyszakokra bontva Az egy vezetői beosztásra ide nem értve a tanácselnököket jutó engedélyezett/tényleges/dolgozói bírói létszám (ideértve a tanácselnököket is) aránya törvényszéki szinten és az egyes helyi bíróságokon. Az ítélőtáblán az ítélőtábla egészére számítva Az egy tanácshoz tartozó engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói és igazságügyi alkalmazotti létszám A vezetett szervezeti egység nélküli kinevezett vezetők, az igazgatási feladatokkal megbízott bírák és bírósági titkárok, fogalmazók száma és feladataik A bírói létszámhelyzet Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között az egyes ügyszakokban a törvényszéki szinten és az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok A bírói szolgálati jogviszony megszűnések (a megszűnések jogalapja pl.: lemondás, felmentés ezen belül nyugdíjazásra figyelemmel történt felmentés, a megszűnés miatt számítható összeg munkanap kiesése és az ebből számítható bírói létszámhiány ) Az áthelyezések gyakorlata (az így megszűnő és létesülő bírói/vezetői beosztások száma, iránya) A kirendelések gyakorlata (törvényszékek/járásbíróságok /ítélőtáblák/kúria között ezek tartama és iránya hozzájárulással/vagy egyoldalú intézkedéssel törvényszéki hatáskörben/obhe hatáskörben az intézkedések indoka) A kijelölés gyakorlata (törvényszéki/járásbírósági szinten jellege száma előkészítettsége)

4 A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten tartama okok szerinti megoszlás ebből eredő összes munkanap kiesés és az ebből számítható bírói létszámhiány ) A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlásának jellemzői (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon, esetleg a lakóhely és a beosztás szerinti bíróság egybeesése szerint) Az igazgatási, illetve a bíróság alaptevékenységén túli feladatokkal (sajtószóvivő, biztonsági vezető, instruktor, stb.) tartósan megbízott bírók száma (jelölve az egyéb vezetői tisztséget is ellátókat), a feladatok jellege, a megbízás elnyerésének a módja A bírósági titkári létszámhelyzet Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban táblázatban annak megjelenítése is, hogy az adott ítélkezési szinten, illetve járásbíróságon mekkora a bírói létszám) A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuációi jellemzői...38 A bírósági titkári álláshelyek betöltésére idén sem írtam ki pályázatot, mert a szükséges utánpótlás biztosítva van a bíróságainkon gyakorlatot szerzett és szakvizsgát tett fogalmazók által A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten tartama okok szerinti megoszlás) A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben évben tartósan (3 hónapon túl) üres titkári álláshely nem volt A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon) A fogalmazói létszámhelyzet Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban) A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten tartama okok szerinti megoszlás) A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben A december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon) A bírósági ügyintézői, végrehajtási ügyintézői létszámhelyzet Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban) A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzőik A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten tartama okok szerinti megoszlás) A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben A tárgyév december 31-én betöltött bírósági ügyintézői és végrehajtási ügyintézői álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint, a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon) Az egyéb igazságügyi alkalmazottak létszámhelyzete

5 Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban)...48 Írnoki létszámhelyzet A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A fluktuáció jellemzői A tartós távollétek (törvényszéki/járásbírósági szinten tartama okok szerinti megoszlás) Bírósági írnokok A három hónapon túl üres álláshelyek száma a tárgyévben A tárgyév december 31-én betöltött álláshelyek megoszlása (gyakorlati idő és nemek szerint a törvényszéki szinten és az egyes járásbíróságokon) A fizikai alkalmazottak munkaköreinek megnevezése és az egyes munkakört betöltők száma (törvényszéki/járásbírósági szinten) Az ülnökök létszámhelyzete és foglalkoztatásának a gyakorlata, tapasztalatai A bíróság ügyforgalmi adatai Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek általános adatai/tendenciái az előző három év viszonylatában Az ügyérkezés, a befejezés, a folyamatban maradt ügyek tárgyévi általános és lényegi adatai országos összehasonlításban Az ügyforgalmi adatok alakulása egyes járási bíróságokon a különféle ügyszakokban Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki elsőfokú ügyekben, a különféle ügyszakokban Az ügyforgalmi adatok alakulása a törvényszéki másodfokú ügyekben, a különféle ügyszakokban Az időszerűségi adatok alakulása, az egyes járásbíróságokon, az előző évvel is összehasonlítva Az időszerűségi adatok alakulása a törvényszéki első fokon, az előző évvel is összehasonlítva Az időszerűségi adatok különösen az 1, 2 és 5 éven túli ügyek alakulása a törvényszéki másodfokon, az előző évvel is összehasonlítva A bírói munka megalapozottsága, a bírák teljesítménye Az ítélkezési munka megalapozottsága (az első fokon hozott befejező határozatok és a fellebbezések viszonyszáma, a fellebbezés elbírálása során hozott határozatok megoszlása, a felülvizsgálattal érintett ügyek száma és a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatok megoszlása) A bírák egyéni teljesítménye (a mérésre kialakított módszerek, az összehasonlítható adatok jellege, a közzététel módja) A bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők foglalkoztatása A bírósági titkárok foglalkoztatásának a gyakorlata (törvényszéki/járási (közigazgatási és munkaügyi) bírósági szinten bíró mellé beosztottak száma, a beosztás időtartama, önálló jogkörben intézendő ügyek, kijelöléssel érintettek száma, hol és mennyiben váltják ki a bírói munkát, stb.). Hogyan, milyen módon történik a titkárok alkalmazása, foglalkoztatása. A foglalkoztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, problémák, javaslatok ismertetése. Összesen hány titkár került kijelölésre szabálysértési ügyekben történő eljárásra. Rövid tájékoztatás arról, hogy a titkárok közül hány fő kapott a tárgyévben határozott idejű bírói kinevezést A fogalmazók foglalkoztatásának a gyakorlata (a gyakorlati idő beosztása, az instruktori rendszer, stb.). Hogyan, milyen módon történik a fogalmazók alkalmazása, foglalkoztatása. 5

6 A foglalkoztatás jelenlegi rendszerével kapcsolatos észrevételek, problémák, javaslatok ismertetése. Rövid tájékoztatás arról, hogy a tárgyévben hány fogalmazó tette le a jogi szakvizsgát és milyen eredménnyel A bírósági ügyintézők foglalkoztatásának gyakorlata (a bírósági ügyintézők milyen jellegű és milyen arányú, önálló hatáskörben elintézhető munkát végeznek, a munkájuk az egyes ügyszakokban/bírósági szinteken mennyiben különbözik az általános tisztviselői munkától, hol és mennyiben váltják ki a bírói munkát, stb.) A bírók, igazságügyi alkalmazottak képzése A bírók képzése A bírók képzettsége (hány bíró rendelkezik és milyen szakjogászi végzettséggel, tudományos fokozattal, középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával) A bírók oktatási tevékenysége (hány bíró végez rendszeres oktatási tevékenységet a bíróságon belül, a központi bírósági oktatásban, a bíróságon kívül) A bírók önképzésének a lehetősége (segédanyagok, jogirodalom elérhetőségének biztosítása, oktatási rendszerben folytatható tanulmányok támogatása, szakmai értekezleti rendszer, helyi vagy regionális képzések formája, felsőbb bíróságra beosztás gyakorlata) A határozott időre kinevezett bírók instruktori rendszerének a gyakorlata A bírók központi képzésben való részvétele A bírósági titkárok képzése A bírósági titkárok képzettsége A bírósági titkárok oktatási tevékenysége A bírósági titkárok önképzésének a lehetősége A bírósági titkárok központi képzésben való részvétele A fogalmazók képzése A fogalmazóképzés gyakorlata (joggyakorlati beosztásának módja, a tanulóköri beosztások módja, stb.) A fogalmazók önképzésének a lehetősége A bírósági ügyintézők képzése Az egyéb igazságügyi alkalmazottak képzése A törvényszék által meghatározott oktatási tervek megvalósítása, ennek tapasztalatai Összesen hány fő vett részt a központi oktatáson, ebből hány fő volt bíró, titkár, fogalmazó, más igazságügyi alkalmazott. A központi oktatásra jelentkezés és a részvétel engedélyezésének gyakorlata A központi oktatással/magyar Igazságügyi Akadémiával (továbbiakban: MIA) kapcsolatban jelentkező igények, problémák és javaslatok bemutatása Rövid összefoglaló az ítélőtábla/törvényszék által szervezett képzésekről, képzési formákról, témákról A bírósági könyvtár működése (a könyvtár felszereltsége és kihasználtsága, a könyvtárosi munkakör léte, az e-könyvtárhoz és a MIA-hoz való kapcsolódása). A könyvtár szakmai tevékenységének rövid bemutatása A bírók és igazságügyi alkalmazottak értékelése A bírók munkájának értékelése és az alkalmatlansági eljárások gyakorlata a bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény (továbbiakban: Bjt.) V. fejezete alapján A tanácselnöki feljegyzések elkészítésének és ismertetésének a gyakorlata

7 7.3. A bírók ítélkezési tevékenységének mennyiségi és minőségi értékelésére kialakított egyéb módszerek Az igazságügyi alkalmazottak munkájának értékelése közöttük a bírósági titkárok, bírósági fogalmazók és bírósági ügyintézők az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVIII. törvény (továbbiakban: Iasz.) IV. fejezete alapján Az adományozott és a törvényi rendelkezés alapján elnyert címmel rendelkező bírák száma tárgyév december 31-én A főtanácsosi, vagy tanácsosi címmel rendelkező igazságügyi alkalmazottak száma tárgyév december 31-én A bíróság által alapított elismerésben, díjban részesültek és számuk a tárgyévben Az OBT által alapított elismerésben, díjban részesültek és számuk a tárgyévben Az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések A szakmai munka és a jogegység támogatása (vezetői értekezletek és tanácskozások, állásfoglalásainak, egyéb szakmai anyagainak elfogadásával és közzétételével kapcsolatos a gyakorlat, stb.) Kollégiumi ülések és szakmai tanácskozások Az állásfoglalások, szakmai anyagok elfogadásának és közzétételének a gyakorlata Az egyes tanácsok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések A kollégiumok működése során az adott évben felmerült szakmai problémák és azok megoldása érdekében tett intézkedések A szakmai vezetők tárgyévben kitűzött céljainak és intézkedéseinek rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradásának okaira A kollégiumok működése, illetve együttműködés során történt egyéb a Tájékoztatók szempontjából lényeges esemény bemutatása A soronkívüliség elrendelésének és érvényesülésének a gyakorlata (a törvényi rendelkezés és elnöki intézkedés alapján, soron kívül intézendő ügyek száma, a különféle szinteken, ügyszakokban szükség szerint az egyéb ügyekhez viszonyított aránya, pl. törvényszéki elsőfokú büntető ügyekben, a soron kívüliség tartalma, az ellenőrzés módja) Az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos gyakorlat A tanúgondozás gyakorlata A gyermekközpontú igazságszolgáltatás érdekében tett intézkedések A bírósági mediáció gyakorlata A bíróságon kívüli munkavégzés gyakorlata. Rövid tájékoztatás arról, hogy az adott ítélőtábla/törvényszék szervezeti és működési szabályzata miként szabályozza a bíróságon kívüli munkavégzést. Rövid tájékoztatás arról, hogy a tárgyévben hányan kaptak engedélyt bíróságon kívüli munkavégzésére, sor került-e engedély visszavonásra, ha igen, milyen ok miatt) Egyéb, az ítélkezés hatékonyságát szolgáló intézkedések (pl. a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos intézkedések) A bíróságon belüli és azon kívüli nyilvánosság Az értekezleti rend gyakorlata A bíróság belső honlapjának működtetése A bíróság külső honlapjának működtetése

8 9.4. Az elnöki, OBHE, OBT körözvények, tájékoztatók, stb. belső megosztásának gyakorlata A sajtószóvivői tevékenység, a bíróság sajtóbeli megjelenése. A sajtóval, médiával való kapcsolat, együttműködés rövid bemutatása. A sajtószervek, szerkesztőségek hogyan kapnak tájékoztatás a közérdeklődésre számot tartható ügyekről. A társhatóságok, közintézmények sajtószóvivőivel való kapcsolat bemutatása A nyitott bíróság program tárgyévi főbb eseményei Az ügyfelek tájékoztatásának a jogszabályi kötelezettségeken túlmenő módozatai (pl. központi ügyfél tájékoztató iroda) A bíróság által megjelentett kiadványok, periodikák A vezetői tisztségekre érkezett pályaművek nyilvánosságának gyakorlata, tapasztalatai A bíróság más szervekkel való kapcsolata Az OBH-val fennálló kapcsolat (kezdeményezések az OBH felé, részvétel a központi igazgatási feladatokban, stb.). Az OBH-val, annak vezetőivel és hivatali egységeivel fennálló kapcsolat, együttműködés rövid ismertetése Az OBT-vel fennálló kapcsolat Más bíróságokkal fennálló kapcsolat. Annak felsorolása, hogy milyen bírósági szervezetrendszeren belüli intézményekkel ápol kapcsolatot a törvényszék/ítélőtábla. A fennálló kapcsolat, együtt működés rövid bemutatása A jogi hivatásrendekkel, hatóságokkal fennálló kapcsolatok. Annak felsorolása, hogy milyen bírósági szervezetrendszeren kívüli intézményekkel (pl. főügyészségek, ügyészségek, ügyvédi kamarák, büntetés-végrehajtási intézetek, rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok, kormányhivatalok, polgármesteri hivatalok) ápol kapcsolatot az ítélőtábla vagy a törvényszék elnöke. A fennálló kapcsolat, együttműködés rövid bemutatása, intézményenként Az oktatási intézményekkel fennálló kapcsolatok Civil szervezetekkel (ideértve a bírósági szervezeten belüli egyesületeket) fennálló kapcsolatok Nemzetközi kapcsolatok (állandó vagy eseti kapcsolatok, ezek hasznossága, a részvételi lehetőségek nyitottsága). Annak felsorolása, hogy milyen külföldi szervezetekkel, intézményekkel ápol kapcsolatot A bíróság integritásával kapcsolatos helyzet Az ügyelosztási rend összefoglaló leírása (az ügyelosztási rend előkészítésének módja, a kialakításnál meghatározó szempontok és módszerek, a törvényes bíróhoz való jog érvényesülése a tartósan vagy eseti jelleggel kieső bírók ügyeiben, az ügykiosztásra automatikus kiosztástól eltérő kiosztásra jogosult vezető az egyes szinteken és ügyszakokban, az ügyek átosztásának leggyakoribb okai, a tárgyévben átosztott ügyek becsült száma az egyes bírók által intézendő ügyszakokban) A bíróság fegyelmi helyzete (bírók, igazságügyi alkalmazottakkal szemben indított/lezárt fegyelmi eljárások/büntető/szabálysértési ügyek száma, a jogerősen lezárt fegyelmi ügyek alapjául szolgáló fegyelmi vétségek és a büntetés jellege) A bíróság által vagy a bírósággal, bírákkal és bírósági vezetőkkel szemben indított eljárások (a kártérítési, vagy esetleges büntető vagy szabálysértési ügyek száma, egyes peres ügyek száma, a jogerősen lezárt peres ügyekben hozott döntések jellege) A panaszügyintézés és a közérdekű bejelentések intézésének a gyakorlata (alapos/alaptalan panaszok száma, az alapos panaszok jellemző tárgya és következményük, 8

9 az elintézések átlagos tartama, az OBHE vonatkozó szabályzatának gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok) Az igazgatási ellenőrzés gyakorlata A jogállási törvények szerinti összeférhetetlenségi esetek (száma, mentesség) A közadatok kezelésének rendje A belső ellenőrzés (a tárgyévben lefolytatott vizsgálatok tárgya az annak alapján megtett esetleges intézkedések) A bírósági épületek biztonsági helyzete (a bíróság által használt épületenként annak összefoglaló leírása, hogy a vagyon- és személyi védelmet mekkora és milyen jogviszonyban foglalkoztatott őrszemélyzet látja el, az épületek milyen technikai biztonsági eszközökkel felszereltek, a tárgyévben milyen jellegű és hány eszköz elvételére került sor és ez ügyben indítottak-e hivatalból eljárást, történt-e és hány alkalommal rendbontásra visszavezethető rendkívüli esemény a bíróságon és ez ügyben indítottak-e eljárást, minősített adatkezelésre szolgáló helyiség) Egyéb kockázatkezelési folyamatok, intézkedések (belső szabályzatok, elnöki utasítások a tárgyévben) A munkavégzés tárgyi feltételei A bírósági épületek (a bíróság által használt épületek, az épületekben elhelyezett szervezeti egységek, az épületek állaga, az épületek energetikai állapota, irodatechnikai jellemzője, az esetlegesen bérelt ingatlanok és költségük jelzése, a más szervekkel közösen használt ingatlanok esetében ennek jelzése, a bírók és alkalmazottak elhelyezésének jellemzői, a dolgozószobák és tárgyalók számának elégségessége) A bírósági épületek egyéb tárgyi felszereltsége (bútorzatának állapota) A bírósági irattárak helyzete A bűnjelkezelési raktárak helyzete A bíróság informatikai helyzete A személyi feltételek (összefoglaló jellegű tájékoztatás arról, hogy összesen hány fő, milyen formában látja el a bírósági informatikával kapcsolatos feladatokat és hol található ezeknek a személyeknek a szolgálati helye, képzése) Az informatikai biztonsági szabályzat érvényesülése a tárgyévben Az informatikai eszközállomány (összefoglaló jellegű tájékoztatás a bíróság informatikai eszközállományáról, annak műszaki állapotáról, a bírósági dolgozók (tárgyalótermek) informatikai eszközökkel történő ellátottságáról (beszerzés, selejtezés nyomtatók használata) A központilag biztosított alkalmazások működése (pl.: internet, VPN, Novell, behatolás-védelem, vírusvédelem, honlapok, külső kapcsolatok, helpdesk, levelező, stb.), hardver- és szoftverbeszerzésekkel (szerverek, munkaállomások, hálózati eszközök, vírusvédelmi szoftver, adatbázis- és adatmentő rendszerek), hardver- és szoftverfejlesztésekkel kapcsolatos észrevételek, javaslatok Az országos, illetve az ítélőtáblai, törvényszéki informatikai stratégiával kapcsolatos külső és belső elvárások, igények megfogalmazása; a célok elérésére alkalmas informatikai megoldási lehetőségek és eszközök elemzése; az egyes megoldásokban szerepet játszó külső és belső közreműködők köre és feladatai; a megoldások közötti választást segítő szempontok A saját alkalmazások Részvétel a központi informatikai fejlesztésekben Informatikai képzések A bíróság pénzügyi helyzete és költségvetési gazdálkodása

10 14.1. A tárgyévi költségvetési előirányzat (főbb számok és évközi változások, kiadások és bevételek összessége, utalás a következő év költségvetésére) A kiadások A személyi juttatások Rendszeres személyi juttatások (engedélyezett és átlagos statisztikai létszám és rendszeres személyi juttatásként kifizetett összeg, a keresetek átlagos alakulása az egyes foglalkozási csoportokban (törvényszéki bíró, helyi bíró, titkár, fogalmazó, tisztviselő és írnok, fizikai alkalmazott) és viszonyítása az előző évhez a kezdő bírók fizetési fokozatba sorolásának gyakorlata esetleges átcsoportosítás) Nem rendszeres személyi juttatások (a kifizetések jogcíme szerinti összegek és a részesülő bíróságon dolgozók száma, a jogcím alapjául szolgáló helyi szabályzatok/rendelkezések létére való utalás esetleges átcsoportosítás) Külső személyi juttatások (előirányzat és tényleges teljesítés, jogcímenkénti összegek és változás az előző év viszonylatában) Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások (előirányzat, esetleges átcsoportosítás, tételek szerinti bontásban az éves összegek, jelezve az előző évhez viszonyított lényegi változásokat és annak okait) Felhalmozási kiadások Központi pályázati fejlesztésekből vagy saját pályázati forrásból megvalósuló eszközbővülés A bevételek Működési bevételek Költségvetési támogatás Felhalmozási bevételek Előirányzat-maradvány A követelésállomány (alakulása, viszonyítása az előző évhez, a behajthatatlan követelésállomány nagysága, behajtási problémák, a behajtás érdekében tett intézkedések és javaslatok) A takarékossági intézkedések A tárgyévben kitűzött célok és intézkedések végrehajtásának és eredményének, valamint az elnöki pályázatban szereplő adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásának összefoglaló ismertetése A tárgyévben helyi vezetők részére kitűzött igazgatási feladatok felsorolása, azok teljesítésével kapcsolatos rövid tájékoztatásadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira A törvényszék/ítélőtábla elnöke által a tárgyévre kitűzött célok és intézkedések rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira Az OBH elnöki határozatok teljesítése. Rövid összegzés arról, hogyan alakult az OBHE határozatokban kitűzött célok és intézkedések megvalósulása, teljesítése, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira Az elnöki pályázathoz csatolt pályaműben szereplő az adott időszakra vonatkozó tervek rövid felsorolása, azok megvalósulásáról, eredményéről való rövid számadás, kitérve az esetleges teljesítés elmaradás okaira A bíróság elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok és azok megvalósulását szolgáló igazgatási intézkedések összefoglaló ismertetése

11 16.1. A helyi vezetők részére meghatározandó következő évi célkitűzések. Rövid, összegző felsorolás a helyi vezetők részére meghatározott következő évi célkitűzésekről, kitérve arra, miért ezeket a célokat tartja elérendőnek A törvényszék/ítélőtábla elnöke által a következő naptári évre kitűzött célok témák szerint csoportosított felsorolása, kitérve arra, miért ezeket a célokat tartja elérendőnek és azok megvalósulása hogyan, milyen igazgatási intézkedésekkel lehetséges (a megvalósítás módjának és eszközének bemutatása) Központi intézkedést igénylő javaslatok. Tematikusan, a tájékoztató beszámoló struktúrájával összhangban: a problémák rövid ismertetése, a problémákra alkalmazott saját megoldások rövid bemutatása, a központi intézkedést igénylő javaslatok pontos meghatározása, indoklása Mellékletek

12 1. Bevezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény 119. k./ pontja rendelkezik arról, hogy a bíróság elnöke évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről, a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről, a pályázatához csatolt pályaművében szereplő az adott időszakra vonatkozó tervek megvalósulásáról, valamint a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről. Az előzőekben hivatkozott törvényi kötelezettségemnek eleget téve az 1/2013. (II.5.) OBH elnöki ajánlásban meghatározott szempontok szerint a tájékoztatómat előterjesztem. Kecskemét, március 30. /: Dr. Bicskei Ferenc :/ 12

13 2. A bíróság személyi állománya 2.1. A bíróság létszámhelyzetének általános alakulása. A Kecskeméti Törvényszéken az előző évihez képest a dolgozói létszám kis mértékű csökkenése volt tapasztalható. Az engedélyezett létszám 4 fővel, köztük 1 bírói álláshellyel, a tényleges létszám 6 fővel, míg a dolgozó létszám 23 fővel (a megelőző év végéhez, dec. 31-hez viszonyítva) csökkent. Az emberi erőforrással való gazdálkodás alapelve változatlanul a szervezeti egységek közötti arányos munkateher biztosítása és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználása. A megelőző évben már bevált foglalkoztatási mártixok folyamatos aktualizálása és frissítése megtörtént évben is, így gyors és áttekinthető formában rendelkezésre áll a törvényszék valamennyi dolgozójának tényleges beosztása, ezáltal biztosítható a munkaerő hatékony felhasználása. A folyamatos aktualizálásnak köszönhetően e körben a szükséges vezetői döntések gyorsan és megalapozottan meghozhatók. Általánosságban kijelenthető, hogy a létszámadatok, különösen a dolgozó létszám csökkenése (két év alatt 502 főről 461 főre) ellenére a szükséges átszervezésekkel, többletteljesítménnyel, illetőleg a tartósan távollévők helyének időleges betöltésével a törvényszék feladatainak ellátása biztosítható volt A tárgyév január 1-jei és december 31-ei állapot szerint az összes engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai létszám. A Kecskeméti Törvényszék engedélyezett létszáma január 1. napján 522 fő, december 31. napján 518 fő, a tényleges létszáma január 1. napján 507 fő, december 31. napján 501 fő volt. 13

14 E létszám megoszlása a következő: Engedélyezett Tényleges Dolgozó Bíró Bírósági titkár Bírósági fogalmazó Bírósági tisztviselő ezen belül bírósági ügyintézői Bírósági írnok Fizikai dolgozó Részfoglalkozású összesen Megjegyzés: A jelen táblázatban szerepelnek, azonban a létszámhelyzetet elemző további adatsorok nem tartalmazzák a 8 fő részmunkaidős dolgozót, közülük 3 fő fizikai, míg 5 fő írnok, tisztviselő A tárgyév december 31-i állapot szerint a törvényszéki szinten és az egyes helyi (munkaügyi és közigazgatási) bíróságokon, ügyszakokban, csoportokban engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ezen belül bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai létszám. Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Bírói létszám december 31-i állapot szerint Engedélyezett Tényleges Dolgozó Polgári Büntető Polgári Büntető Polgári Büntető

15 Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság összesen Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság Titkári létszám december 31-i állapot szerint Engedélyezett Tényleges Dolgozó Polgári Büntető Polgári Büntető Polgári Büntető összesen

16 Fogalmazói létszám december 31-i állapot szerint Engedélyezett Tényleges Dolgozó Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság összesen A fogalmazói létszám a polgári és a büntető ügyszak között nincs megosztva, az aktuális ügyszak a fogalmazók képzési terve, illetve munkaszervezési szempontok alapján év közben többször módosult. 16

17 Tisztviselői létszám december 31-i állapot szerint (bírósági és végrehajtási ügyintézői létszámmal együtt) Engedélyezett Tényleges Dolgozó Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság összesen

18 Bírósági ügyintézői létszám december 31-i állapot szerint Engedélyezett Tényleges Dolgozó Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság összesen

19 Írnoki létszám december 31-i állapot szerint Engedélyezett Tényleges Dolgozó Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság összesen

20 Fizikai létszám december 31-i állapot szerint Engedélyezett Tényleges Dolgozó Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság összesen

21 Az egy engedélyezett/tényleges/dolgozó bíróra eső engedélyezett/tényleges/dolgozó (bírósági titkár, fogalmazó, tisztviselő, írnok) aránya december 31-i állapot szerint Engedélyezett bíró Tényleges bíró Dolgozó bíró Engedélyezett titkár 36/122=0,29 36/115=0,31 36/111=0,32 Tényleges titkár 36/122=0,29 36/115=0,31 36/111=0,32 Dolgozó titkár 28/122=0,22 28/115=0,24 28/111=0,25 Engedélyezett fogalmazó 16/122=0,13 16/115=0,13 16/111=0,14 Tényleges fogalmazó 12/122=0,09 12/115=0,10 12/111=0,10 Dolgozó fogalmazó 12/122=0,09 12/115=0,10 12/111=0,10 Engedélyezett tisztviselő 216/122=1,77 216/115=1,39 216/111=1,94 Tényleges tisztviselő 212/122=1,73 212/115=1,84 212/111=1,90 Dolgozó tisztviselő 188/122=1,54 188/115=1,63 188/111=1,69 Engedélyezett írnok 56/122=0,45 56/115=0,48 56/111=0,50 Tényleges írnok 56/122=0,45 56/115=0,48 56/111=0,50 Dolgozó írnok 53/122=0,43 53/115=0,46 53/111=0, A tárgyév december 31-én megállapítható túlbetöltések száma a bírói, bírósági titkári, fogalmazói, tisztviselői (ebből bírósági ügyintézői), írnoki, fizikai álláshelyeken és ezek jogalapja, valamint indokoltsága december 31-én túlbetöltés egyetlen álláshely esetében sem volt. 21

22 2.2. A bírósági vezetői beosztások A tárgyév december 31-i állapot szerinti engedélyezett vezetői beosztások (elnök, elnökhelyettesek, kollégiumvezetők, kollégiumvezető-helyettesek, stb.) szervezeti egységenként, törvényszéki szinten és az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon szervezeti egységenként. A bírói szolgálati jogviszonyban állók esetében a tisztséget betöltő neve. A tárgyévi lényegi változások. Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Az engedélyezett vezetői beosztások száma (2014. december 31-i állapot) Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság elnök elnökhelyettes kollégiumvezető kollégiumvezetőhelyettes csoportvezető tanácselnök összesen

23 Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Mü. Bíróság A vezetői beosztást betöltő bírák neve (2014. december 31-i állapot) elnök Dr. Bicskei Ferenc Gillyné Dr. Malkócs Angéla Dr. Szántó Anita Dr. Schön Ferenc Dr. Cserháti László Nagyné Dr. Tajti Ilona Dr. Pirisi Levente Dr. Parti Zsuzsanna Dr. Stefancsik Márta Anna Dr. Husek Dániel Dr. Siposné Dr. Zentai Anita Dr. Barna Krisztina Dr. Tamás Adrienne Dr. Balogh Zoltán, Dr. Sárközy Szabolcs Dr. Ónodi Csaba elnökhelyettes kollégiumvezető kollégiumvezetőhelyettes csoportvezető Dr. Ócsai Beatrix Dr. Négyessy András A tárgyévi lényeges változások 2014-ben a Kecskeméti Törvényszék elnökének, továbbá a járásbíróságok elnökei többségének lejárt a vezetői megbízatása. A lényeges változások időrendben: március 25.: a Kecskeméti Törvényszék elnöke dr. Szántó Anitát, a Bajai elnökévé nevezte ki, a korábbi elnök dr. Csordás Pál megbízatása december 31-én szűnt meg. Dr. Csordás Pál nem kapta meg a Bszi (3) bekezdés e) pontja szerinti hozzájárulást az OBT-től június 15.: a Kecskeméti Törvényszék elnöke Nagyné dr. Tajti Ilonát, a Kiskunhalasi elnökévé nevezete ki ismételten. 23

24 2014. június 25.: a Kecskeméti Törvényszék elnöke dr. Pirisi Leventét, a Kiskőrösi elnökévé nevezte ki. Ez személyi változást jelent, korábban az elnöki tisztséget három cikluson keresztül dr. Hegedűs Róbert töltötte be július 18.: a Kecskeméti Törvényszék elnöke dr. Barna Krisztinát, a Bajai elnökhelyettesévé nevezte ki. (Az elnökhelyettesi posztot a járásbíróság elnökévé kinevezett dr. Szántó Anita töltötte be.) október 1.: a Kecskeméti Törvényszék elnöke dr. Parti Zsuzsannát, a Kunszentmiklósi elnökévé nevezte ki ismételten. Dr. Parti Zsuzsanna megkapta a Bszi (3) bekezdés e) pontja szerinti hozzájárulást az OBT-től december 8.: a Kecskeméti Törvényszék elnöke dr. Tamás Adriennét, a Kiskunhalasi elnökhelyettesévé nevezte ki ismételten november 12. napjával az Országos Bírósági Hivatal elnöke dr. Bicskei Ferencet második alkalommal nevezte ki a Kecskeméti Törvényszék elnökévé A tanácselnöki beosztások száma az egyes ügyszakokra bontva december 31. napján az engedélyezett tanácselnöki létszám 11 fő volt, ebből a ténylegesen betöltött álláshelyek száma 11, a következő megoszlás szerint: Polgári ügyszak Kecskeméti Törvényszék Büntető ügyszak Engedélyezett 5 6 Ténylegesen betöltött

25 Az egy vezetői beosztásra ide nem értve a tanácselnököket jutó engedélyezett/tényleges/dolgozói bírói létszám (ideértve a tanácselnököket is) aránya törvényszéki szinten és az egyes helyi bíróságokon. Az ítélőtáblán az ítélőtábla egészére számítva. Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Munkaügyi Bíróság megyei szinten december 31-i állapot szerint engedélyezett bírói létszám egy vezetői beosztásra jutó tényleges bírói létszám dolgozó bírói létszám 40/6=6,66 36/6=6 36/6=6 35/3=11,66 33/3=11 32/3=10,66 9/2=4,5 9/2=4,5 9/2=4,5 5/1=5 5/1=5 5/1=5 5/1=5 4/1=4 3/1=3 10/2=5 10/2=5 9/2=4,5 7/1=7 7/1=7 7/1=7 3/1=3 3/1=3 3/1=3 8/1=8 8/1=8 7/1=7 122/18=6,77 115/18=6,38 111/18=6, Az egy tanácshoz tartozó engedélyezett/tényleges/dolgozó bírói és igazságügyi alkalmazotti létszám. Az igazságügyi alkalmazottak engedélyezett vagy tényleges létszáma konkrét bírói tanácshoz köthetően nem kimutatható. Általánosságban ugyanakkor kijelenthető, hogy az első fokon ítélkező bírák mellett minden esetben írnok vagy tisztviselő dolgozik. A tartós távollétek vagy az igazságügyi alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén időlegesen fordulhat elő, hogy adott bírói tanács állandóan mellé beosztott igazságügyi alkalmazott közreműködése nélkül működik. Az ilyen helyzeteket a megüresedett álláshelyek betöltéséig, illetőleg 25

26 tartós távollétek esetén a távollévők helyére határozott időre kinevezett dolgozók munkába állásáig belső átcsoportosításokkal kezeljük. A törvényszék másodfokú tanácsai esetében a tanácsok mellé beosztott írnokok, tisztviselők száma a büntető ügyszakban csökkent év elején két állandó és egy változó összetételű (a három Bf. tanács két állandó taggal) másodfokú tanács tevékenykedett a törvényszéken, melléjük 5 majd 4 állandó írnok, illetve tisztviselő volt beosztva. Az év során részben tartós távollétek miatt, részben tudatos átszervezés eredményeképpen három írnok, illetve tisztviselő látta el a Bf. tanácsok melletti feladatokat. Ezen túlmenően 2014 októberében a másodfokú büntetőtanácsok összevonása eredményeképpen két állandó összetételű tanács maradt, munkájukat három igazságügyi alkalmazott segíti. A civilisztikai ügyszakban három állandó és egy változó összetételű tanács mellett 4 igazságügyi alkalmazott tevékenykedett. A másodfokú tanácsok, illetőleg a törvényszék, valamint a járásbíróságok egyesbírái mellé a joggyakorlati beosztásnak megfelelően fogalmazók is beosztásra kerültek, azonban ez elsősorban a fogalmazók képzését célozza, csak másodsorban és időlegesen jelenthet segítséget az adott bírónak. Az ügyintézők és a bírósági titkárok jellemzően nem bírák mellett végeznek munkát, hanem önálló hatáskörben járnak el. Elsősorban a titkárok esetében merül fel az az igény, hogy bírák munkáját is segítsék, azonban a jelenlegi titkári munkateher ezt nem teszi lehetővé. Team jellegű munkavégzés továbbra is elsősorban a felszámolási ügyszakban működik, ahol egy-egy vegyes ügykiosztással dolgozó bíró mellett bírósági titkárok és két-két tisztviselő, illetve írnok dolgozik. A székhelyi járásbíróság központosított szabálysértési ügyszakában év során többször is megváltozott létszámhelyzet mellett volt még indokolt a titkárok mellé több írnokot beosztani, így az önálló hatáskörben szabálysértési ügyeket intéző 3 bírósági titkár mellett 4 írnok tevékenykedett év végén. Ebből 3 írnok és egy titkár intézi az Szpá. lajstromozású ügyeket, (a Kiskunfélegyházi és a Kunszentmiklósi illetékességi területére is kiterjedően, január 1. napjától pedig a teljes megyét érintően.) A fentiek szerint 111 dolgozó bíróra 108 a munkájukat közvetlenül segítő igazságügyi alkalmazott tevékenykedik (a másodfokú tanácsokban 17 bíró 26

27 ítélkezik, mellettük összesen 7 írnok vagy tisztviselő dolgozik, a felszámolási ügyszak team-jeiben a 4 bíró munkáját 10 igazságügyi alkalmazott segíti). Így az egy bíróra jutó arányszám 0,97. Ha azonban ehhez a létszámhoz a bírák munkáját nem leírói munkakörben segítő ügyintézők és bírósági fogalmazók, bírósági titkárok létszámát is hozzáadjuk, a bírák munkáját közvetlenül segítő igazságügyi alkalmazottak száma 132 fő (civil szervezetek nyilvántartását intéző team: 1 bíró és 8 igazságügyi alkalmazott, 12 bírósági fogalmazó a járásbíróságokon, valamint a törvényszéken, további 4 fő ügyintéző, akik önállóan több bíró munkáját segítik). Így az arányszám 1, A vezetett szervezeti egység nélküli kinevezett vezetők, az igazgatási feladatokkal megbízott bírák és bírósági titkárok, fogalmazók száma és feladataik. A Kecskeméti Törvényszéken a pont szerinti megosztásban 11 tanácselnök tevékenykedik, közülük 4 fő ténylegesen másodfokú tanácsot nem vezet, 3 fő elsőfokú ügyeket tárgyal, míg egy kinevezett tanácselnök másodfokú tanács tagjaként ítélkezik októberétől a Bf. tanácsok átszervezése folytán további egy tanácselnök, aki korábban állandó fellebbviteli tanácsot vezetett, átkerült egy másik Bf. tanácsba, ahol a két tanácselnök jelenleg felváltva látja el a tanácselnöki feladatokat. A év során három esetben fordult elő, hogy a járásbírósági elnökök megbízatása lejárt, azonban különféle objektív okokból kinevezésükre nem került sor, ők kinevezésükig felkérés alapján látták el az igazgatási feladatokat. A tanúgondozás koordinálása kapcsán, valamint a gyermekbarát igazságszolgáltatás folyamatos biztosítása körében egy, kecskeméti járásbírósági titkár lát el igazgatási feladatokat. Sajtótitkári és alkalmi jellegű igazgatási feladatokat további egy fő járásbírósági fogalmazó látott el. A 2014-ben megvalósított szervezetfejlesztési pályázat megvalósításában három bírósági titkár, és további öt fő igazságügyi alkalmazott (informatikus, GH-ba beosztott tisztviselő, bírósági ügyintéző) végzett igazgatási jellegű koordinációs feladatokat ben két igazgatási kérdésekkel foglalkozó munkacsoportot állítottam fel. Az egyik a statisztikai adatszolgáltatás átvilágítását célozta, míg a másik 27

28 munkacsoport az ítélkezés hatékonyabbá tételét, valamint az elvárható munkateher meghatározását kapta feladatul. A második munkacsoportban a bírósági vezetőkön túl négy járásbírósági bíró, továbbá egy tanácsot ténylegesen nem vezető tanácselnök is részt vesz A bírói létszámhelyzet Az engedélyezett/tényleges/dolgozó létszámhelyzet lényegi változásai a tárgyév január 1. és december 31. között az egyes ügyszakokban a törvényszéki szinten és az egyes járási (közigazgatási és munkaügyi) bíróságokon (megszűnések, kinevezések szerinti csoportosításban). A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok. A bírói létszámhelyzet változásai január 1. és december 31. között engedélyezett tényleges dolgozó Jan. 1. Dec. 31. Jan. 1. Dec. 31. Jan. 1. Dec. 31. Polgári Polgári Polgári Polgári Polgári Polgári Büntető Büntető Büntető Büntető Büntető Büntető Kecskeméti Törvényszék összesen Kecskeméti összesen Bajai összesen Kalocsai összesen Kiskunfélegyházi összesen Kiskunhalasi összesen Kiskőrösi

29 összesen Kunszentmiklósi összesen Kecskeméti Közig. és Munkaügyi Bíróság összesen Megszűnések, kinevezések Bírói szolgálati jogviszony 2014 évben 4 bíró esetében szűnt meg. Bírói kinevezésre 2014 évben nem került sor. A pályázatokkal kapcsolatos gyakorlat, tapasztalatok A tárgyévben 4 bírói álláshelyre vonatkozó pályázat kiírását kezdeményeztük, melyből egy bírói álláshely került meghirdetésre a Kiskunfélegyházi civilisztikai ügyszakában, további egy bírói álláshely elvonásra került. További két pályázat kiírására 2015 elején került sor. A kiskunfélegyházi álláshelyre négy érvényes pályázat érkezett be, három a Kecskeméti Törvényszéken, illetve a Kecskeméti on dolgozó bírósági titkár, továbbá egy külső pályázó, aki azonban a bírói tanács ülése előtt visszavonta a pályázatát. A bírói tanács meghallgatását követően a legtöbb pontszámot szerzett pályázó kinevezésére tettem javaslatot. A Kecskeméti Törvényszéken működő bírói tanács ügyrendje álláspontom szerint jól kidolgozott, a pályázatok elbírálása során a meghallgatás metódusa következetes és biztosítja az egyenlő elbírálás elvének érvényesülését A bírói szolgálati jogviszony megszűnések (a megszűnések jogalapja pl.: lemondás, felmentés ezen belül nyugdíjazásra figyelemmel történt felmentés, a megszűnés miatt számítható összeg munkanap kiesése és az ebből számítható bírói létszámhiány ) évben 4 bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg: a megszűnés oka két kecskeméti járásbírósági bíró esetében lemondás, egy kiskunfélegyházi 29

30 járásbírósági bíró esetében más törvényszékre történő áthelyezés, míg egy kecskeméti törvényszéki bíró esetében a bíró halála volt. A megszűnés miatt számítható összes munkanap kiesés és az ebből számítható bírói létszámhiány évben bíró esetében a jogviszony megszűnése miatt munkanap kiesés nem volt. A bírói lemondások kapcsán a munkavégzés alóli mentesítést egyik esetben sem támogattam Az áthelyezések gyakorlata (az így megszűnő és létesülő bírói/vezetői beosztások száma, iránya) évben bírói áthelyezésre két esetben került sor. Egy kiskunfélegyházi járásbírósági bíró sikeres pályázatot követően május 15. napjával áthelyezésre került a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra. Az ennek következtében megüresedett bírói álláshely kiírása iránt előterjesztett pályázat a évi 9. számú Bírósági Közlönyben került megjelentetésre; az új bíró kinevezésére február 15. napjával került sor. A Kiskőrösi elnökévé június 25. napjával Dr. Pirisi Levente kalocsai járásbírósági bírót neveztem ki, erre tekintettel az OBH elnöke őt a fenti nappal áthelyezte a Kiskőrösi ra. Az áthelyezéssel egyidejűleg dr. Kálóczi Norbert bírót a Kiskőrösi ról a Kalocsai ra kirendeltem, így a tárgyló bírói létszám változatlan maradt mindkét érintett járásbíróságon. 30

31 A kirendelések gyakorlata (törvényszékek/járásbíróságok /ítélőtáblák/kúria között ezek tartama és iránya hozzájárulással/vagy egyoldalú intézkedéssel törvényszéki hatáskörben/obhe hatáskörben az intézkedések indoka). ra Kecskeméti Törvényszékre Kecskeméti Közig- és Munkaügyi Bíróságra Budapest Környéki Törvényszék Kúriára (*OBH-ba) fő fő Fő időtartam időtartam Fő Időtartam Időtarta m fő időtartam Kecskeméti Törvényszékről 1 1 Visszavonásig Visszavonásig 1 1,5 év 1 3 hó Kecskeméti ról hó 2 3 hó 4 Visszavonásig Visszavonásig Kiskőrösi ról 1 2 Ügyek bef.-ig Visszavonásig 1 12 hó Kalocsai ról 2 Visszavonásig KMB-ről 1 1 Visszavonásig Visszavonásig A fenti táblázat a tárgyévben meghozott intézkedések alapján meghozott kirendeléseket tartalmazza. Minden esetben az érintettek hozzájárulásával került sor a kirendelésekre és elsődlegesen a megyén belüli arányos ügyteher biztosítását szolgálták. Egy esetben további indokként jelentkezett, hogy dr. Pirisi Levente a Kalocsai ról a Kiskőrösi elnökévé került kinevezésre. Esetében a hosszabb pertartalmú betárgyalt ügyeinek befejezése volt a kirendelés elsődleges célja. A Kúriára, valamint három járásbírósági bírónak a törvényszékre történő kirendelése pedig a bírák tapasztalatszerzését célozta. A fenti kirendelések közül négyre az Országos Bírósági Hivatal elnökének intézkedése alapján került sor (Kúria, Budapest Környéki Törvényszék). 31

32 A megelőző év kirendeléseiből több jelenleg is hatályos. A Kalocsai ról három fő büntetőbírónak továbbra is érvényes a kirendelése a Kunszentmiklósi ra a rájuk osztott ügyek befejezéséig. Tartós kirendelés alapján a Kecskeméti ról négy bíró ítélkezik a Kecskeméti Törvényszéken, további egy fő a Kiskunfélegyházi on. A Kecskeméti Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróságról egy bíró a törvényszékre, további egy bíró a Bajai ra került kirendelésre. Egy törvényszéki bíró Kúriára történő kirendelése részben a tárgyévre esett A kijelölés gyakorlata (törvényszéki/járásbírósági szinten jellege száma előkészítettsége). Fk. bírói Gazdasági (Be. 17. (5)-(6) bek.) Közigazgatási és munkaügyi Nyomozási bírói Kecskeméti Törvényszék Kecskeméti Bajai Kalocsai Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskőrösi Kunszentmiklósi Kecskeméti Közig. és Munkaügyi Bíróság összesen