Beszámoló. A Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsának évi tevékenységéről

Átírás

1 Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsa Beszámoló A Kecskeméti Törvényszék Bírói Tanácsának évi tevékenységéről A bírói tanács a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény által meghatározott feladatait az alábbiak szerint teljesítette: A tanács évben négy alkalommal ülésezett. Ebből a február 20. napján tartott ülést még a korábbi összetételű testület tartotta meg. A bírói tanács mandátuma évben lejárt, ezért a április 27. napján tartott összbírói értekezlet megválasztotta a következő hat évre mandátummal rendelkező tanácsot. A testület tagjai közül 5 fő került újra választásra, míg 8 fő először kapott mandátumot. A póttagok közül 1 fő volt a korábbi testület tagja, a további 3 fő első ízben került megválasztásra. Az új testület tagjai közül 4 fő a törvényszéki bíró, közülük 2 fő polgári bíró-, 1 fő cég-, 1 fő büntető bíró. A Kecskeméti Járásbíróságot 3 fő, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot, valamint Kunszentmiklós kivételével a többi járásbíróságot 1-1 fő képviseli. A Kunszentmiklósi Járásbíróságnak - mint a megye legkisebb bíróságának - a testületben nincs képviselete. A testület összetétele megfelelően reprezentálja a törvényszék és bíróságainak ügyszak és létszám szerinti összetételét. A tanács alakuló ülésén megválasztotta elnökét és elnökhelyettesét. A szeptemberi ülésén megalkotta saját ügyrendjét. A bírói tanács az elmúlt évben is arra törekedett, hogy a Bszi által ráruházott személyzeti, költségvetési, a szervezeti és működési szabályzatot, valamint ügyelosztási tervet érintő kérdésekben megalapozottan és felelősen tudjon állást foglalni. Éppen ezért az elmúlt évben is nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy viszonylag teljes képet kapjunk a megye bíróságainak helyzetéről. A személyzeti jellegű tevékenységünkről: A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi CLXII. törvény lényegében a március 1. napjától hatályos régi Bjt. szabályainak megfelelően szabályozza a pályázati eljárást, ezen belül pályázati rangsor meghatározásának rendjét. Az új Bjt is a bírói tanácsok hatáskörébe utalta a bírói álláshelyre jelentkezők pályázati rangsorának meghatározását. A szabályozás lényege szerint a bírói tanács határozza meg a pályázók rangsorát, amennyiben pedig a törvényszék elnöke a pályázati rangsortól eltérően a második vagy harmadik helyre sorolt pályázó kinevezésére tesz javaslatot azt indokolt javaslattal kell felterjesztenie az Országos Bírósági Hivatal Elnökéhez. Amennyiben az OBH elnöke a bírói tanács által felállított rangsortól eltérően a második vagy

2 2 harmadik helyre sorolt pályázó kinevezésére kíván előterjesztést tenni, úgy a javaslatát az Országos Bírói Tanácsnak véleményezésre megküldi. Látható tehát, hogy a bírói tanácsnak a pályázati eljárásban jelentős szerepe és felelőssége van. A Bjt. meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a rangsor meghatározása történik. Az elmúlt évben összesen négy bírói álláshely került kiírásra. A törvényszék elnöke a megyén belül a Kecskeméti Városi Bíróságról egy polgári bírói álláshelyet átminősítve büntető bírói állása, a Kiskőrösi Városi Bíróságra csoportosított át, ezzel egy régi, mindenképpen megoldásra váró feladatot oldott meg, hiszen a Kiskőrösi Városi Bíróság büntető ügyszaka a kiemelkedően magas egy főre jutó ügyérkezést csak hosszú távú kirendeléssel volt képes megoldani. Maga a bírói tanács is már évek óta sürgette a probléma végleges megoldását. Az így Kiskőrösi Városi Bírósági állássá vált bírói helyre kiírt pályázatra négy személy pályázott, köztük egy fő a bírósági szervezeten kívülről. Végül a bírói tanács ülését megelőzően ketten a pályázatukat visszavonták. A tanács már csak két pályázó pályázati rangsorának meghatározásával foglalkozott. A törvényszék elnöke a bírói tanács által első helyre rangsorolt személy kinevezésére tette javaslatot, akinek kinevezése meg is történt. A Kecskeméti Városi Bíróságra kiírt polgári bírói álláshelyre összesen hét személy, köztük hat bírósági titkár és egy másik bíróságra beosztott bíró pályázott. A törvényszék elnöke a bírói tanács rangsorát elfogadva a bíró áthelyezésére tett javaslatot, amit az OBH elnöke elfogadott. A Kiskunfélegyházi Városi Bíróságra kiírt polgári bírói álláshelyre összesen öt személy, egy ügyvéd és négy bírósági titkár pályázott. A bírói tanács az első három helyre bírósági titkárt rangsorolt. A törvényszék elnöke a bírói tanács rangsorában a második helyen szereplő személy kinevezésre tett javaslatot, mellyel az OBH elnökének javaslatával egyetértve az Országos Bírói Tanács is egyetértett. A Kecskeméti Törvényszékre kiírt büntető másodfokú bírói álláshelyre két bíró pályázott. A törvényszék elnöke a bírói tanács rangsorának megfelelően döntött. Kiskunhalasi Városi Bíróságon megüresedett egy polgári ügyszakos bírói álláshelyet illetően az OBH elnöke pályázat kiírásával kapcsolatos döntést december 31. napjáig elhalasztotta, azóta a pályázatot kiírta. A következő években nyugdíjazás miatti nagyobb számú felmentésre várhatóan nem fog sor kerülni. A váratlan helyzetek kivételével újabb pályázatokra nem lehet számítani. A pályázati rangsor megállapítása tekintetében a 7/2011. (III.4) KIM rendelet határozza meg, hogy mely szempont alapján hány fix pontszám jár, vagy esetenként legfeljebb mennyi adható. Az előbbiek alapján a pályázó objektív (hozott) pontszámmal rendelkezik. A KIM rendelet 15. -a szerint: A személyes meghallgatás során a bírói tanács meggyőződik a pályázónak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges

3 3 felkészültségéről, továbbá értékeli a pályaalkalmassági vizsgálat eredményét és a pályázót a rendelet 1. melléklet 11. pontjában meghatározott maximális pontszám erejéig pontozza. A bírói tanács bármely tagja a kérdést intézhet a pályázóhoz. Először is tisztázni kellett, hogy a bírói tanács miként győződik meg a pályázónak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges felkészültségéről. A kialakult álláspontunk szerint nyilvánvalóan nem szakvizsgáztatnunk kell a pályázókat, nem a szakmai felkészültségüket kell a tanács ülésén értékelnünk, hanem olyan a bírói pályához kapcsolódó általános kérdésekre kell választ várnunk, amelyek alapján képet kaphatunk a pályázónak az adott ügyszak területén-, az ügyvitel-, a tárgyalás előkészítés-, tárgyalás/meghallgatás tartása terén szerzett tapasztalatairól, a kommunikációs készségéről, és általában a bírói pályával kapcsolatos elképzeléseiről. A bírói tanács előtti meghallgatás eredményeként az objektív pontszámon túl további legfeljebb 20 pont adható. E 20 pont a maximálisan megszerezhető pontok közel 20 %-a, de a bírói tanácsunk tapasztalata szerint helyi bírósági bírói pályázat esetén % között mozog. Emiatt is különösen jelentős a pályázóknak a bírói tanács általi meghallgatása. A pályázati rangsort meghatározó testületi ülésekre meghívtuk az érintett ügyszak szerinti kollégiumok vezetőit, valamint a pályázattal érintett bíróság elnökét. A módosított ügyrendünk az ő számukra is biztosítja a kérdezés és véleménynyilvánítás lehetőségét. Az új Bjt. már a rangsor meghatározásának szempontjai között sorolja fel a betöltendő álláshely szerinti bíróság elnökének véleményét, ám a bíróság elnöke önmaga külön pontszámot nem adhat, hanem a bírói tanács a meghallgatás alapján adható pontszámok keretében veszi figyelembe a véleményét. Az elmúlt évben az Országos Bírói Tanács ajánlást fogadott el bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló KIM rendelet értelmezéséről és gyakorlatban történő alkalmazásáról. Az ajánlás megalkotását az tette indokolttá, hogy az egyes törvényszékek bírói tanácsai más-más gyakorlatot folytattak egyes kérdésekben. Maga az ajánlás jól szolgálja a gyakorlat egységesítését, de nem oldja meg azokat a problémákat, anomáliákat, amelyeket a jogszabály hatályba lépése óta érzékelünk. Álláspontunk szerint a rendelet megalkotásakor a szakmai értékelésre vonatkozó pontszámok meghatározása során nem teremtették meg több korábbi jogszabály és az éppen hatályos szabályok közötti összhangot, hiszen például a régi szabályok szerint a vizsgált bíró értékelése legfeljebb kiváló lehetett, amihez a jogszabály 18 pontot rendel. Az új szabályok szerint már lehetőség van a kiváló, magasabb beosztásra alkalmas minősítésre is, ami 20 pontot ér. Láthatóan hátrányba kerül az, akit a régi szabályok szerint vizsgáltak és értékeltek. A bíróságon kívüli joggyakorlati idő alatti értékelés ugyancsak problémát okozhat, mert a szabály szerint az ilyen pályázó esetében összes korábbi minősítését együttesen kell értékelni. Például nem alkalmazott ügyvéd esetén ilyen minősítés nem készül, így elvileg részére pont nem adható, ami nyilvánvaló hátrányt jelent a számára, de ugyanígy ellentmondás az is, hogy a bírósági titkár legfeljebb 13 pontot

4 4 kaphat, míg olyan külső pályázó, akit rendszeresen minősítettek elvileg 18 pontot is szerzhet. Ugyancsak szerencsétlennek tartjuk a joggyakorlati idő pontszámának meghatározását is, hiszen egy 3 évinél alig hosszabb gyakorlattal rendelkező személy csupán egy ponttal kap kevesebbet a közel 9 évi gyakorlatot szerzett pályázónál. Lényegében hasonló a helyzet a bírói gyakorlati idő esetében is, azonban itt további problémát jelent az, hogy a 15 évnél hosszabb bírói gyakorlatot egységes csak 6 ponttal jutalmazza. Maglátásunk szerint a bírói gyakorlatra adható pontszám egyébként is rendkívül alacsony, hiszen a leghosszabb bírói gyakorlatnál is többre értékeli a munkakörhöz kapcsolódó másoddiplomát, és pláne a szakirányú szakjogászi végzettséget, de két középfokú nyelvvizsga is ellensúlyozza a legalább 15 éves bírói gyakorlatot, és akár egy szakirányú jogi tárgyú publikáció is pótolja ezt, vagy majdnem ugyanennyi pontot ér egy szakterületen végzett külföldi tanulmányút is. Látható tehát, hogy a bírói és bírósági titkári munka alulértékelt más szempontokhoz képest, ezért a felhalmozott tapasztalatok alapján a jogszabály módosítását továbbra is szükségesnek véljük. Az elmúlt évben a bírói tanács kirendelésekkel kapcsolatos napirendet nem tárgyalt, mert a Bszi szerint a bírói tanács csak a bíró hozzájárulása nélküli kirendelésével kapcsolatban nyilvánít véleményt. Valamennyi bírói kirendelés az érintett bíró egyetértésével történt. A december 4-i ülésén a bíróság tájékoztatást kapott - egyebek mellett a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről, egyben véleményezte az oda áthelyezésre kerülő bírákra vonatkozó javaslatot. A törvényszék elnökének javaslatával a bírói tanács egyetértett. A költségvetéssel kapcsolatos tevékenységről: A Bszi 151. (1) bekezdés c) pontja ugyan úgy fogalmaz, hogy a bírói tanács véleményezi a bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását A költségvetésre vonatkozó javaslattételi jogkör azonban csak korlátozottan érvényesülhet, egyfelől azért, mert a költségkeretek jórészt meghatározottak, másfelől azért, mert bizonyos költségigények objektíve adottak. A bírói tanács azonban az elmúlt évben is kiemelt figyelmet fordított a költségvetési gazdálkodásra. A törvényszék elnöke a bírói tanács ülésein az aktuális igazgatási feladatok között rendszeres tájékoztatást adott a bíróság pénzügyi-gazdálkodási helyzetéről. Az év elejétől aggódva figyeltük, hogy a jelentősen alulfinanszírozott költségvetés mellett hogyan lesz biztosítható a bíróság működése. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a bíróság működése az év során a nehézségek ellenére az OBH jelentős segítségével - is biztosított volt. A szervezeti és működési szabályzattal és az ügyelosztási tervekkel kapcsolatos tevékenységünkről: Az elmúlt évben a bírói tanács a szervezeti és működési szabályzatot érintő

5 5 napirendet nem tárgyalt. A tanács megtárgyalta a törvényszék kollégiumainak és a bíróságok ügyelosztási tervét és azokkal egyetértett. Az elmúlt évben a bírói tanács és a megyei bíróság vezetése közötti kapcsolat korrekt volt. A tanács elnöke résztvevője volt a negyedévenkénti vezetői értekezletnek. A megyei bíróság vezetése a jogszabályban meghatározott személyi és igazgatási kérdésekben igényelte a testület véleményét. A törvényszék elnöke minden ülésen tájékoztatást adott a törvényszéket, illetve a bíróságokat érintő aktuális igazgatási feladatokról. Kecskemét, február 7. dr. Schön Ferenc a bírói tanács elnöke